2/1996. (I. 19.) MKM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló - többször módosított - 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményeket tartalmazó jegyzék (a továbbiakban: jegyzék) helyébe az e rendelet mellékleteként kiadott jegyzék lép, továbbá a melléklet az e rendelet mellékletével kiadott szakmai (vizsgáztatási) követelményekkel egészül ki.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet mellékletének a jegyzékre, valamint az R. módosítására kiadott 19/1994. (X. 29.) MKM rendeletnek, a 4/1995. (IV. 27.) MKM rendeletnek és a 10/1995. (IX. 22.) MKM rendeletnek a jegyzék kiegészítésére vonatkozó előírásai.

Melléklet a 2/1996. (I. 19.) MKM rendelethez

[Melléklet a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelethez]

Jegyzék az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 50. sorszáma alatt kiadott artista szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 2 3729 15 3 0 01

2. A szakképesítés megnevezése: artista (szint és tevékenység megjelölésével)

a) artista (középfokú)

artista (akrobata)

artista (légtornász)

artista

(drót-egyensúlyozó,

egykerekű-egyensúlyozó

golyó-egyensúlyozó

görgő-egyensúlyozó

kard-egyensúlyozó

kerékpár-egyensúlyozó

kéz-egyensúlyozó

perzs-egyensúlyozó

szabadlétra-egyensúlyozó)

artista (zsonglőr)

artista (bohóc)

artista (bűvész)

artista (asszisztens)

artista (állatidomár)

artista (egyéb zsánerek)

b) artistaművész (felsőfokú)

II. A szakképesítés munkaterülete

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid jellemző leírása

a) Artista

Az artista olyan művészi alapképzettséggel rendelkező szakember, aki a cirkuszban, illetve varietében a szakképesítésének megfelelő feladatokat lát el.

Az artista az előadóművészet rokon területein: színház-, tánc-, film-, pantomimművész, kaszkadőr is vállalhat képzettségének, képességeinek megfelelő feladatokat.

Széles körű szakmai tudása képessé teszi feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, továbbá a felsőfokú szakképesítés megszerzésére.

b) Artistaművész

Az artistaművész rendelkezik az artista munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel.

Mélyebb és kiterjedtebb tudásanyaga birtokában képes produkciója folyamatos fejlesztésére, új produkciók, számok megalkotására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakképzésben való részvétel feltétele

A képzésre a növendéket felvételi vizsgán szakmai testület választja ki, szakmai felkészültsége, illetve a képzéshez szükséges alkati és egészségügyi alkalmassága alapján.

Szakmai elmélet

1. Cirkusztörténet

Ismerje:

- az ókori és újkori cirkusz történetének főbb állomásait,

- a magyar cirkusz kialakulásának történetét napjainkig,

- saját szakterülete kialakulásának történetét,

- a mai modern cirkuszművészet főbb stílusirányzatait,

- a cirkuszélet sajátosságait.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

- Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

Szakmai gyakorlat

Általános követelmények

Rendelkezzen megfelelő mozgáskultúrával, mely illeszkedik a produkció karakteréhez, azzal harmonizál.

Ismerje és megfelelően alkalmazza az előadás hatását segítő eszközöket: kosztüm, smink, zene, fény.

Legyen képes:

- művészi tudását rendszeresen, naponta több alkalommal azonos színvonalon bemutatni,

- képzettségének megfelelő produkcióba rövid idő alatt bekapcsolódni,

- partnereivel megfelelő munkakapcsolatot kialakítani,

- a próbák, illetve az előadások bemutatására alkalmas helyszínek megítélésére (helység méretei, a padlózat minősége, eszközök rögzítéséhez megfelelő teherbírásúak-e a rögzítési pontok stb.),

- a műfajához tartozó feladatokat az adott követelményekhez igazodva végrehajtani,

- munkáját mindig kellő körültekintéssel végezni.

Ismerje a műfajának megfelelő feladatok elvégzéséhez szükséges munkavédelmi előírásokat, a munkája során használt rekvizitumok, felszerelések ellenőrzésének szabályait, a balesetek megelőzésének alapvető eszközeit (pl. biztonsági kötél, szivacsbála használata).

Rendelkezzen a produkciójához szükséges alapszintű táncművészeti ismeretekkel (klasszikus balett, modern technika).

A tevékenységtől függő követelmények

1. Akrobata

A produkció bemutatása csoportosan történik.

1.1. Obermann (fölső, forgó, repülő ember)

Dinamikus akrobata:

Legyen képes szaltós és egyéb repülő elemek végrehajtására.

Statikus akrobata:

Legyen képes a társ kezében, vállán, fején stb. egyensúlyelemek végrehajtására (kézállás, fejállás).

1.2. Untermann (tartó, dobó ember)

Legyen képes:

- az elemek végrehajtásához szükséges magasság és irány meghatározásával a társak dobására,

- az érkezések fogására (vállra, fejre, kézre stb.),

- a társ tartására különböző helyzetekben (több személyt igénylő gyakorlatoknál is),

- a társ szaltókból egyéb elemekből történő érkezésének biztosítására.

1.3. Mittermann (középső ember)

Legyen képes:

- az untermann és az obermann feladatainak ötvözetére,

- több személyt igénylő produkcióknál az untermann vállán állva az obermann dobására, elkapására,

- egyszerűbb szaltós elemek végrehajtására,

- a társ szaltókból, egyéb elemekből történő érkezésének biztosítására,

- gúlákban közreműködni.

2. Légtornász

Legyen képes:

- különböző típusú függőszereken (trapéz, vertikális kötél, nyújtó stb.) statikus és dinamikus gyakorlatok szóló, illetve csoportos végrehajtására,

- a csoportos produkcióknál a untermann, a mittermann vagy az obermann feladatainak a levegőben történő ellátására,

- a biztonságtechnikai ismeretek megfelelő alkalmazására, a rekvizitumok különböző helyszíneken történő biztonságos felszerelésére.

3. Zsonglőr

Legyen képes szólistaként vagy csoportban közreműködve különböző eszközök (karika, buzogány, kard, bot, labda, pohár) kézzel, fejjel, lábbal történő dobására, gurítására, egyensúlyozására állványon, létrán, állva vagy haladással.

4. Egyensúlyozó

Legyen képes különböző rekvizitumokon (drótkötélen, létrán, görgőn, kerékpáron, golyón és egyéb eszközökön):

- történő egyensúlyozásra (ülésben, állásban, kézállásban stb.),

- akrobatikus és zsonglőr elemek végrehajtására.

5. Bohóc, zenebohóc

Legyen képes:

- a produkciók közötti szünetekben humoros betétekkel a közönség szórakoztatására,

- az előadás koncepciójába illő műsorvezetésre,

- egy hosszabb 8-10 perces entrében önálló produkció bemutatására,

- önálló színpadi műsor szerkesztésére, illetve bemutatására.

Rendelkezzen alapfokú komikai, pantomim, akrobatikus, zsonglőr, kaszkadőr készséggel.

Ismerje az egyszerűbb bűvész- és illúzió trükköket.

Ismerje és alkalmazza a közönséggel való kontaktus kialakításának eszközeit.

5.1. A zenebohóc

A fentieken kívül rendelkezzék alapvető zeneelméleti ismeretekkel (pl. kotta olvasása).

Tudjon legalább 4-5 féle hangszeren alapfokon játszani.

6. Bűvész

Legyen képes:

- a manipulációs műfajban alap bűvésztechnikai ismeretek biztos alkalmazására (kínai karika, chicagói-golyók, kártyatrükkök, egyéb technikai elemek),

- az általános bűvészetben mikromágia és bűvésztechnikai elemek alkalmazására,

- az illúzió műfajában a trükkök bemutatásán túl a műsor megszerkesztésére, a koreográfiai elemek alkalmazására.

Rendelkezzen jó megjelenéssel, biztos színpadi mozgással, előadókészséggel.

7. Állatidomár (vadállat, ló, kisállat)

Ismerje az adott állatfaj megfelelő életszükségleteit, egészségügyi körülményeit, és tudja alkalmazni azt az utaztatás alatt, illetve az előadás színhelyén.

Ismerje és tudja alkalmazni:

- a megfelelő idomítási módszereket,

- a próbán és előadásokon a különleges biztonsági előírásokat.

Ismerje:

- az idomítás eszközeinek megengedett típusait,

- az állatokkal szemben tiltott, kegyetlen eszközök tilalmi szabályát.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A vizsgára bocsátás feltételei

a) Artista

A vizsgára bocsátás nincs feltételhez kötve.

b) Artistaművész

Artistaművész szakképesítést az a jelölt kaphat, aki cirkuszban vagy varietében legalább 6 hónapos szakmai gyakorlatot szerzett és érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik.

A jelöltnek a vizsgát szervező intézmény által meghatározott témában szakdolgozatot kell készítenie, melyet a gyakorlati vizsgát megelőzően 30 nappal korábban kell benyújtania a vizsgát szervező intézménynek.

A szakdolgozat készülhet cirkusztörténeti vagy cirkusztechnikai témában, mely lehet egy választott produkció megtervezése, kivitelezéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek meghatározása (pl. biztonsági előírások).

Egy szakdolgozat elkészítésében legfeljebb két vizsgázó vehet részt.

Formai követelmények:

- A dolgozat írásos anyagát gépelve és köttetve kell benyújtani.

- Alkalmazni kell lapszámozást, fejléceket.

- A felhasznált irodalom jegyzékét és a tartalomjegyzéket, fel kell tüntetni.

- Méretek: 25 sor x 50 leütés oldalanként.

- Terjedelme: minimum 15 oldal ábrák, képek, illusztrációk nélkül.

2. A szakmai vizsga részei

a) Artista

A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát központi tételsor tartalmazza, amelyet a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium ad ki.

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

- Cirkusztörténet

- Gazdasági és jogi ismeretek

Gyakorlati vizsga

A vizsga anyaga egy előre begyakorolt produkció bemutatása. A produkciónak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

Akrobata:

1. Excentrikus és kómis akrobatika:

- szaltók előre-hátra,

- fusz-knót variációk.

2. Páros emelő akrobatika:

- handstand, kopfstand, einhand, japán-forgás.

3. Statikus akrobatika (gúla):

- a páros emelő akrobatika elemeiből építkező gúla variációk.

4. Kézben akrobatika:

- szaltók előre-hátra, korbettek, fusz-knót variációk, dupla szaltó.

5. Deszka duett:

- szaltók, handstand, kopfstand variációk, ölbe duplaszaltó.

6. Deszka csoport:

- 1-7 főből álló csoport esetén: 3 emberre szaltó, 2 emberre duplaszaltó, 1 emberre csavartszaltó,

- 7 főnél nagyobb létszámú csoportok esetén: 4 emberre szaltó, perzzsel. 2 deszkával váltó trükk.

7. Hinta szám:

- földre tripla szaltó, vállra, rúdra, székre stb. kombinálva duplaszaltó.

8. Ikária:

- alacsony kozsinettben: tempó szaltók, átszaltók, földre duplaszaltó,

- magas kozsinett, deszkával kombinálva: deszkáról duplaszaltó társ talpára érkezve,

9. Gumiasztal:

- hagyományos formában: tripla szaltó, szaltók, csavarszaltók társ vállára érkezve,

- kiegészítő szerrel (kosárral, kozsinettel, deszkával) kombinálva: ki- és visszaszaltók, ugrások.

10. Rúd akrobatika:

- rúdra vissza duplaszaltó.

11. Lovas akrobatika:

- visszaszaltó, lóról-lóra szaltó.

12. Óriáskerék (rhönrád):

- földre duplaszaltó, vállra szaltók.

13. Nyújtó akrobatika:

- földre duplaszaltó, nyolcas.

Légtornász:

1. Szóló trapéz:

- lengésben fecskéből félfordulattal abfalt.

2. Balansz-trapéz:

- talpon, féltérden egyensúlyozás lengés közben.

3. Washington-(kopf-)trapéz:

- fejenállás lengés közben.

4. Duett-Trió trapéz:

- hengeperzs motorral vagy anélkül: erőmunkák, propeller, karusszel.

5. Kötél balett:

- forgatás bokán vagy csuklón függve.

6. Baltni:

- Balansz-trapéz, kopf-trapéz, szóló trapéz ötvözete, egyik oldalon stucnis handstand.

7. Sitz:

- visszaszaltó a társ kezébe, monté.

8. Dupla sitz:

- átszaltók kombinálva voltizs munkával, duplaszaltó kézből kézbe.

9. Fliegende akrobatika:

- duplaszaltó trapézról a társ kezébe.

10. Luftrekk:

- Nyújtóról nyújtóra, nyújtóról fogóhoz szaltók, nyolcas, hosszú cviszt.

Egyensúlyozó:

1. Drótszámok:

- Feszes, alacsony:

= tánclépés-variációk fordulattal, szökkenéssel,

= egyensúly vagy ügyességi eszközökkel variációk (pl. egykerekű, zsonglőr) ugrások.

- Feszes, magas:

= szóló: bicikli,

= csoport: gúla átvivés.

- Laza:

= zsonglőr, görgő, egykerekű, lengés.

- Feszeskötél gumival:

= duplaszaltó ülésbe.

2. Szabadlétra:

- szóló: talpas létráról szaltó a földre,

- csoport: zsonglőreszközökkel közös trükk bemutatása, áthidalóval letartások, stucnis handstand.

3. Görgő:

- 4 görgő építés.

4. Perzs:

- handstand, kopfstand.

5. Kerékpár:

- szóló: egyensúlyozás piedesztálon vagy haladással,

- duett, csoport: tartások, gúlák.

6. Egykerekű:

- szólóban forgások, kerülések alacsony és magas egykerekűn,

- csoportban: akrobatikus elemekkel, tartásokkal, szinkronmozgásokkal kombinálva (szaltók, gúlák).

7. Golyón:

- zsonglőreszközökkel összeszórások,

- akrobatikával kombinálva földre szaltók.

8. Kézegyensúlyozás:

- jobb-bal einhand, kopfstand.

Zsonglőr:

1. Villámzsonglőr:

- szólóban:

5 labda variációk

6 karika

5 buzogány

3 buzogány variációk

- csoportban: összeszórás variációk személyenként 3 buzogánnyal.

2. Kalap, kocka, labda zsonglőr:

- kalappal gurítások, dobások egyensúlyi helyzetbe, 3 labda variációk, 3 kocka variációk.

3. Football zsonglőr:

- 3 labda variációk fejen, kézen, lábon, vállon, 5 labda.

4. Lábzsonglőr:

- szólóban henger futtatása vertikálisan,

- csoportban: átdobások.

5. Tányér zsonglőr:

- asztalon vagy pálcán legalább 8 tányér forgatása.

6. Késdobáló:

- biztos eszközhasználat.

7. Kardbalansz:

- czangebizben tartott tőrhegyen kard egyensúlyozása.

Bohóc:

Egy entré, két passage.

Zenebohóc: entré.

Bűvész:

Hagyományos, az üzletekben megvásárolható trükkökön kívül manipulációban vagy mikromágiában készség bemutatása, 10-12 perces zenére vagy szöveges kísérettel előadott műsor.

Illúzió: a technikai megoldásokon túl látványos show jellegű műsor bemutatása.

Állatidomár:

Legalább egy, minden állatot szerepeltető elem bemutatása.

Egyéb zsánerek:

- Görkorcsolya: a társ forgatása a nyakon strabátlival rögzítve. Legalább egy forgó trükk bemutatása a csoport teljes létszámával.

- Páros korlát: szertorna elemekből összeállított humoros produkció bemutatása, szaltós elem szerepeltetésével.

Asszisztens:

A bűvész, egyensúlyozó és zsonglőr számoknál.

Mozgáskultúrája harmonizáljon a szám zsánerével, és bizonyítsa, hogy a közreműködése elengedhetetlenül szükséges a szám végrehajtásához.

A fenti követelményektől el lehet tekinteni abban az esetben, ha a felsorolt zsánerektől eltérő, vagy újszerű a produkció, melyet esetenként külön-külön értékel a bizottság.

b) Artistaművész

A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

Gyakorlati vizsga

A jelölt két különböző zsánerű magas, művészi szintű szám bemutatásával ad számot tudásáról.

A gyakorlati vizsga anyaga megfelel a középfokon támasztott követelményeknek.

Szóbeli vizsga

A vizsgázó által készített szakdolgozat megvédése.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli, illetve írásbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot az előadott produkció érdemjegye adja.

a) Artista

A szakmai elméleti osztályzatot az írásbeli vizsgarész tantárgyaira kapott érdemjegyek átlaga adja.

b) Artistaművész

A szakmai elméleti osztályzatot a benyújtott szakdolgozat és a szóbeli vizsga érdemjegyének átlaga adja.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható cirkusztörténet és gazdasági jogi ismeretek tantárgyakból.

A gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak az Állami Artistaképző Intézetben, illetve a Magyar Cirkusz és Varietében szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 51. sorszáma alatt kiadott pantomimes szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3719 15 3 0 07

2. A szakképesítés megnevezése: pantomimes (szint megjelölésével)

a) pantomimes (középfokú)

b) pantomimművész (felsőfokú)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

a) Pantomimes

A pantomimes olyan művészi alapképzettséggel rendelkező szakember, aki pantomimtársulat tagjaként közreműködik pantomimműsorban, színházban, táncszínházban, bábszínházban, cirkuszban és varietében, fotó és videofelvételen, több művészeti ágat felölelő összművészeti produkcióban.

Ellátja a társulat produkciójával kapcsolatos ügyintézői, szervezői feladatokat.

b) Pantomimművész

A pantomimművész rendelkezik a pantomimes munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel.

Mozgásművészként önálló pantomimműsor szerkesztője és előadója, mint szólista.

A pantomim koreográfia megalkotója és betanítója.

A közművelődés területén műsorszerkesztői feladatokat is ellát.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Általános követelmények

a) Pantomimes

A jelölt:

Rendelkezzék hatásos, élményt adó, "testbeszéddel", előadóművészi képességgel, technikai felkészültséggel, a művészeti munkához szükséges emberi magatartással.

Legyen képes a mozgást, mint absztrakt, szimbolikus, leíró és kifejező mozgások rendszerét értelmezni:

- absztrakt mozgások: a stilizált mozgások ("hullám, ostorozó, spirális") ismerete,

- szimbolikus mozgások: gesztusok mímes megformálása (tág, pontos, lezárt),

- leíró mozgások (felület és tárgyalkotás),

- kifejező mozgások: biztos karakterformáló és karakterváltó pantomim színészi játék.

Legyen képes pantomimművészként, illetve előadóként közönség elé lépni.

Ismerje a művészeti ág lehetőségeit és határait.

Ismerje a produkció művészi hatását segítő eszközöket (kosztüm, zene, fény, smink).

Legyen képes instrukciók fogadására és azok következetes végrehajtására.

b) Pantomimművész

A pantomimművész a fentieken felül legyen képes:

- klasszikus témák önálló feldolgozására és bemutatására, illetve önálló szerzői koreográfia alkotására,

- a témák új megközelítésére, új formanyelvi megoldásokra,

- saját stílusának és gyakorlási módszerének kialakítására,

- a pantomimművészetre jellemző térbeli elrendezés, dramaturgia, tempó, ritmus és dinamika magas színvonalú alkalmazására.

Ismerje és tudja alkalmazni a produkció művészi hatását segítő eszközöket: kosztüm, zene, fény, smink, és legyen képes a színpadtechnikai eszközök megválasztásával a stiláris egység megteremtésére.

Rendelkezzen a színpadtechnikai ismeretekkel, melyek az előadás sikeres bemutatását biztosítják.

Legyen képes:

- ápolni a műfaj hagyományait, és új jelenségek értékeit felismerni,

- adottságai szerint más mozgásművészeti területek (tánc, akrobatika) elemeit szabadon használni.

Szakmai elmélet

1. Szaktörténet

A pantomimművészet kialakulásának története:

- Az őskori és szakrális megjelenési formák.

- Az ázsiai színház hatása a modern pantomimművészet kialakulására.

- A commédia dell arte.

- A XVIII. századi angol pantomim.

- A német kifejező tánc.

- A modern pantomim: Etienne Decroux, Jean Louis Barrault, Marcel Marceau iskola.

(A különböző stílusirányzatok: populáris, absztrakt, maszkos játékok.)

2. Gazdasági és jogi ismeretek

- Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten,

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

Szakmai gyakorlat

1. Gimnasztika - analitikus gimnasztika

Rendelkezzen alapfokú anatómiai ismeretekkel.

Ismerje és tudja alkalmazni az általános gimnasztika alapjait.

Ismerje a feszítések, lazítások, függetlenítések sorára épülő (Etienne Decroux iskola szerinti) analitikus gimnasztikát.

2. Pantomimtechnika

A klasszikus (Etienne Decroux szerinti) iskola gyakorlatai.

2.1. Leíró mozgások (felület és tárgyalkotás)

Statikus gyakorlatok

- Bot; bordásfal; függőleges rúd; vízszintes rúd; függőleges síkfelület; vízszintes síkfelület; tetszőleges felületek, ferde síkok, nem síkfelületek (henger, gömb). Elmozduló felületek, elmozduló tárgyak.

Elmozdulás a felületek mellett

- Járás a vízszintes rúd, a vízszintes sík, a függőleges sík felület mellett.

- Külső falsarok, belső falsarok; tömb körüljárása kívülről, tömb körüljárása belülről.

- Folyamatosan járás a függőleges síkfelület mellett, a henger mellett.

2.2. Ellensúly gyakorlatok (testközéppont indításra épülő mozgások)

- Súly felemelése oldalról, lentről; középről-lentről.

- Rugósgyűrű húzása oldalról, vállmagasságból, fentről; szemből.

- Kötélhúzás oldalról, fentről.

- Húzatás oldalról.

- Tömbeltolás.

2.3. Lokomóciós elemek (testhullámra épülő gyakorlatok)

- Pantomimes járás, pantomimes dinamikus járás.

- Pantomimes futás, pantomimes váltott-lábú futás.

- Járás a lépcsőn felfelé, járás a lépcsőn lefelé.

- Felfelé haladás létrán, kötélmászás.

- Csónakázás, a révész.

3. Mímes improvizációs gyakorlatok

A jelölt legyen képes:

- megadott témára vagy zenére, pantomim etűd rögtönzésére,

- az absztrakt, szimbolikus, leíró és kifejező mozgások arányával a választott stílus egyértelmű megjelenítésére.

4. Kondicionálás

Legyen képes fizikai felkészültsége és koncentráló képessége alapján a műsor teljes időtartama alatt azonos művészi színvonalon előadni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A vizsgára bocsátás feltétele

Egy hónapnál nem régebbi általános orvosi vizsgálatról szóló igazolás.

2. A szakmai vizsga részei

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga témakörei:

Szaktörténet

Gazdasági és jogi ismeretek

Gyakorlati vizsga:

a) Pantomimes

A gyakorlati vizsga két részből áll.

Pantomimtechnika:

Felületek, tárgyalkotás, ellensúly gyakorlatok és lokomóciós elemek bemutatása.

Improvizáció:

A vizsgabizottság által megadott témára vagy zenére, pantomim etűd rögtönzése.

b) Pantomimművész

A gyakorlati vizsga három részből áll.

Pantomimtechnika:

Felületek, tárgyalkotás, ellensúly gyakorlatok és lokomóciós elemek bemutatása.

A vizsga időtartama: 10 perc.

Improvizáció:

A vizsgabizottság által megadott témára vagy zenére, pantomim etűd rögtönzése.

A vizsga időtartama: 5-10 perc.

Önálló produkció bemutatása:

A jelölt ismertesse művészi elképzeléseit: a témaválasztás, a játéktér, a közönség-kapcsolat és a színháztechnikai lehetőségek alkalmazása tekintetében.

Egyéni vagy csoportos produkcióban (szólistaként) pantomimjáték bemutatása:

- tartalma szerint az előadás ismert pantomimjáték átirata vagy önálló szerzői koreográfia,

- formája szerint etűdök sora vagy folyamatos (összefüggő) előadás.

A vizsga időtartama: 10-15 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.

a) Pantomimes

A szakmai gyakorlat osztályzatot a gyakorlati vizsgarész tantárgyaira (pantomimtechnika, improvizáció) kapott érdemjegyek átlaga adja.

b) Pantomimművész

A szakmai gyakorlat osztályzatot 50%-ban az előadott produkció, 25%-ban a pantomimtechnika, 25%-ban az improvizáció gyakorlati vizsgarész tantárgyaira kapott érdemjegyek adják.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész átlaga adja.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható szaktörténet, valamint gazdasági és jogi ismeretek tantárgyakból.

A gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A jelöltek számára az Állami Artistaképző Intézetben szervezhető vizsga.

* * *

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 52. sorszám alatt kiadott zenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 2 0 06

2. A szakképesítés megnevezése: zenész (műfaj, szak és hangszer megjelölésével)

a) Klasszikus műfaj

1. Hangszeres szak

klasszikus zenész (fuvola)

klasszikus zenész (blockflöte)

klasszikus zenész (oboa)

klasszikus zenész (klarinét)

klasszikus zenész (fagott)

klasszikus zenész (kürt)

klasszikus zenész (trombita)

klasszikus zenész (harsona)

klasszikus zenész (tuba)

klasszikus zenész (baritonkürt)

klasszikus zenész (tenorkürt)

klasszikus zenész (ütőhangszer)

klasszikus zenész (hárfa)

klasszikus zenész (gitár)

klasszikus zenész (zongora)

klasszikus zenész (cimbalom)

klasszikus zenész (orgona)

klasszikus zenész (harmonika)

klasszikus zenész (hegedű)

klasszikus zenész (mélyhegedű)

klasszikus zenész (gordonka)

klasszikus zenész (gordon)

2. Zeneelmélet-szolfézs szak:

klasszikus zenész (zeneelmélet-szolfézs szak)

3. Zeneszerzés szak:

klasszikus zenész (zeneszerzés szak)

b) Jazz műfaj

jazz zenész (gordon)

jazz zenész (harsona)

jazz zenész (gitár)

jazz zenész (billentyűs hangszerek)

jazz zenész (szaxofon, klarinét)

jazz zenész (trombita)

jazz zenész (dob)

jazz zenész (zongora)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás, szakképesítés

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezés

3729 egyéb művészeti foglalkozások zenész

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások és szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A zenész képzettségű muzsikus - a képesítésében megjelölt szakterületen - mint hangszeres szólista, zenekarok, énekkarok képzett tagja, zongorakísérő, kontínuó játékos aktívan működhet közre kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, egyházak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében. Végezhet zeneszerzői jellegű feladatokat, feldolgozásokat, átiratokat, hangszereléseket készíthet. A közművelődés terén betölthet műsorszerkesztői, zenei műsorszervezői, ügyintézői munkaköröket. Közreműködhet hangversenyeken, zenés egyházi szertartásokon, táncegyüttesek kíséretének ellátásában, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban.

A zenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

a) Klasszikus műfaj

1. Hangszeres szak

1.1. Hangszerjáték

A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei

Rendelkezzék:

- a hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,

- hangszeréhez, szakágához kapcsolódó repertoárral.

Legyen képes ezt a repertoárt állandóan bővíteni. Tudja repertoárjának nagy részét kotta nélkül is előadni.

Biztos kottaolvasási készsége, stílusismerete, elméleti és technikai felkészültsége alapján legyen képes a zeneművek önálló megtanulására és hozzáértő megszólaltatására.

Rendelkezzék:

- saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,

- koncentráló és kontrolláló képességekkel.

Ismerje és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.

Ismerje hangszere hagyományát, repertoárját és az újabb törekvéseket.

Rendelkezzék a hangszere és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.

Fuvola

Tudja a rekeszizom helyes használatát a legato- és staccato-játéknál egyaránt.

Legyen képes:

- a szükséges mennyiségű levegő halk belégzésére,

- a levegővétellel tagolni az előadott darabokat,

- a pergőnyelv helyes használatára (szimpla, dupla és tripla nyelvindítás),

- a gyors tételek és tánctételek karakterisztikus előadására.

Tudja:

- a skálafutamokat élénk tempóban, egyenletesen, teljes hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani,

- az etűdöket megfelelő tempóban egyenletesen, hiba nélkül előadni.

Tudja a darabokat szép hangon, alkalmanként vibrálva is, mindhárom oktávban kiegyenlítve előadni, legyen igénye a kifejező előadásmódra.

Legyen képes gyors tempóban, staccato-játéknál is a szép hangzás megvalósítására.

Tudjon műveket önállóan is elsajátítani.

Legyen képes a művészi kifejezésmód és a megfelelő stílusismeretek birtokában zenei élményt nyújtani.

Tudja az előadási darabok többségét emlékezetből játszani.

Legyen képes a technikailag és művészileg igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni.

Oboa

Legyen képes tisztán intonálni.

Tudjon a hangszerén a kis "b"-től a háromvonalas "f"-ig játszani.

Ismerje:

- az egyenletes ujjtechnikát,

- a vibratóra való áttérés módjait,

- a romantikus előadásmódot, tudja a vibratót differenciáltan alkalmazni.

Legyen képes a sima kötés, a kiegyenlített regiszterek, a fürge szimpla nyelvtechnika megvalósítására.

Tudja:

- a nyelv és az ujjak összerendezett használatát,

- a kettős nyelvütés használatát,

- az előadási darabokat korhű díszítésekkel, a lassú tételeket stílusos variációkkal gazdagítani.

Ismerje a nádkészítés alapfogásait.

Legyen képes:

- a művészi kifejezésmód és a megfelelő stílusismeretek birtokában zenei élményt nyújtani,

- a technikailag és művészileg igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni.

Klarinét

Tudjon különböző hangnemekben, a kis "e"-től a háromvonalas "a"-ig skálázni.

Ismerje a skálajáték variációit.

Legyen képes tudatos légzéstechnikával a staccatotól a tenutoig különböző hosszúságú hangokat képezni.

Tudjon kielégítő intonáció mellett a hangszer különböző regisztereiben kiegyenlített hangon, szélesebb dinamikai skálán játszani.

Ismerje a különböző előadási jeleket, legyen képes azokat hangszerén alkalmazni.

Legyen igénye az előadási darabok ideális megformálására.

Tudja az előadási darabok többségét kotta nélkül játszani.

Alakuljon ki játékában az egyéni és művészi képességek összhangja.

Tudjon a különböző művészi kifejezésmód és stílusismeret birtokában zenei élményt nyújtani.

Tudjon biztosan transzponálni.

Legyen képes technikailag és művészileg igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni.

Fagott

Ismerje:

- a hangszer hangterjedelmét kontra "b"-től a kétvonalas "c"-ig,

- a dúr és moll skálákat a teljes kvintkörben.

Tudja az egészhangú és kromatikus skálát (az előbbiek terceit is).

Legyen képes

- a kiegyenlített hangzás,

- az ellenőrizhető, kifejező vibrato

megvalósítására.

Ismerje:

- a nádkészítés alapelemeit,

- a tudatos légzéstechnikát,

- a duplanyelv-játék alapjait.

Legyen képes a duplanyelves indításmód megvalósítására.

Tudja az előadási darabok többségét kotta nélkül játszani.

Alakuljon ki az egyéni és a művészi képességek összhangja.

Tudjon a kamarazenében technikai fejlettségének megfelelő fokon közreműködni.

Kürt

Ismerje:

- a hangszer hangterjedelmét a nagy "C" és a háromvonalas "é" között,

- a hangképzés folyamatát,

- a ritmikai rendszert,

- az ütembeosztás funkcióját,

- a lüktetés és hangsúlyviszonyokat.

Tudja tiszta intonációval:

- a C-, Á-, H-, illetve a B-dúr skálát kilencven változatban,

- az á-, fisz-, gisz-, illetve g-moll skálát kilencven változatban,

- a G-, D-, É-, Disz-, Cisz-, illetve F-, Esz-, Ász-dúr skálát negyvennyolc változatban, a h-, cisz-, disz-, áisz-, illetve d-, c-, f-moll skálát negyvenkét változatban,

- az akadálytalan teljes légzést gazdaságosan alkalmazni, és a teljes légzést kifogástalanul használni.

Legyen képes a teljes belégzést játék közben is gyorsan elvégezni.

Tudja az egyenletesen változó sebességű légvezetést a művészi (nem természetes) dinamikákra is alkalmazni.

Tudja alkalmazni az irányított ajaktechnikát.

Legyen képes az ajaktrilla alaptanulmányainak megvalósítására.

Tudjon a különböző mértékben torlódó levegővel hangot indítani.

Legyen képes a nyelvtechnika tudatos alkalmazására.

Legyen képes a szaggatott játékmódok között színes zenei átmenetek megvalósítására.

Trombita

Legyen képes az alapvető funkciók állandó gyakorlására, helyes alkalmazására.

Rendelkezzen megfelelő állóképességgel.

Ismerje a hangképzés folyamatát.

Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására.

Ismerje a virtuóz hangszerjátékhoz szükséges alapelemeket.

Tudja:

- az ajak-, nyelv-, manuális technika alapjait,

- az alapvető funkciókat magas szinten megvalósítani.

Tudjon 7 kereszt, 7b előjegyzésig a kétoktávos rendszer 7 képletében emlékezetből (az első képletben melodikus és harmonikus moll) skálákat játszani.

Ismerje:

- a ritmikai rendszert,

- az ütembeosztás funkcióját,

- a lüktetés és hangsúlyviszonyokat.

Legyen képes

- az alapvető funkciók magasabb szinten való állandó gyakorlására és helyes alkalmazására,

- a különböző korok zenéjét tiszta intonációval, igényesen és stílusosan megszólaltatni és önállóan megformálni.

Harsona

Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására.

Ismerje:

- a hangszer hangterjedelmét a kontra E-f"-ig,

- a hangképzés folyamatát,

- a ritmikai rendszert,

- az ütembeosztás funkcióját,

- a lüktetés és hangsúlyviszonyokat.

Tudja a skálákat 7 kereszt, 7b előjegyzésig, kotta nélkül.

Tudja:

- a kar- és nyelvtechnikát fejlettebb fokon alkalmazni,

- a B és A pedálhangokat megszólaltatni. Hangterjedelem: minimum kontra B (A)-c".

Tudjon:

- legatot több felhang kihagyásával,

- kromatikát gyorsabb tempóban

játszani.

Legyen képes a segédfekvéseket önállóan és logikusan alkalmazni.

Tudjon váltakozóan basszus-, tenor- és altkulcsban gyorsabb tempóban folyamatosan játszani.

Legyen képes kombinált artikulációk megvalósítására.

Tudja a különböző korok zenéjét stílusosan és igényesen megszólaltatni, és legyen képes a zeneileg és technikailag igényesebb darabokat megformálni.

Tuba

Legyen képes:

- a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

- az F-tuba tökéletes elsajátítására.

Ismerje:

- a hangképzés folyamatát,

- a hangszer hangterjedelmét kontra C-től g'-ig.

Tudjon legatot játszani:

- a természetes felhangsoron és ventilekkel,

- több felhang kihagyásával.

Tudja a nyelv- és manuális technikát fejlettebb fokon alkalmazni.

Legyen képes kombinált artikulációk megvalósítására.

Ismerje:

- a ritmikai rendszert,

- az ütembeosztás funkcióját,

- a lüktetés és hangsúlyviszonyokat.

Tudjon gyorsabb tempóban kotta nélkül 7 kereszt, 7b előjegyzésig skálákat, tört hármashangzatokat, domináns szeptimakkordokat és kromatikát játszani.

Ismerje a B-tubát.

Legyen képes különböző korok műveit technikailag, stílushűen megszólaltatni, és legyen képes azok önálló megformálására.

Ütőhangszerek

Ismerje:

- a helyes elhelyezkedés "hozzáállás" előírásait, módjait,

- a helyes verőfogást,

- a megszólaltatás összes módját, technikáját, a díszítések kivitelezését.

Legyen képes a különböző verők használatára, rendelkezzék megfelelő ütéstechnikával.

Ismerje a három és négy timpanis játék technikáját.

Tudjon a különböző dallamhangszereken és kisdobon az összes létező dinamikai variánssal tremolózni.

Legyen képes:

- a megfelelő hangképzésre, a ritmikai fegyelem és a tempók pontos betartására.

- 7#-7b előjegyzésig a dallamhangszereken skálát terc-, kvart- és szexthangközöket, akkordokat, akkordfelbontásokat és glisszandókat játszani,

- violin- és basszuskulcsban 5#-5b-ig lapról játszani,

- a timpani gyors, pontos hangolására.

Ismerje a hangszeréhez kapcsolódó zene irodalmát.

Ismerje az együttes játékban előforduló összes ütő dallamhangszereket és ezek helyes megszólaltatásának módját (xilofon, vibrafon, harangjáték, harangsor, marimba, crotal és tubafon stb.).

Legyen képes kamaraegyüttesben, zenekarban ütőhangszere stílushű megszólaltatására.

Hárfa

Legyen képes a dallamképzésre, a vezető szólam kiemelésére, a kísérettől való elválasztásra.

Ismerje a legato-játék alapjait az egyenletes skála-, nyolcad- és triolajátékot.

Legyen képes erősebb, teltebb hangzás képzésére, egyenletes játékra.

Ismerje a hangzatfelbontást és akkordjátékot.

Legyen képes a virtuózabb játékmódra, a nagyobb dinamikai különbségek kifejezésére.

Tudja a zeneirodalom különböző műveit stílusosan megszólaltatni.

Ismerje a modern zene effektusait és azok technikai kivitelét.

Legyen képes a pedáltechnika szakszerű használatára.

Tudjon a kamarazenében technikai felkészültségének megfelelő fokon közreműködni.

Gitár

Tudjon 40 darabot (arányosan a különböző stílusokból) és 15 etűdöt emlékezetből játszani.

Legyen képes:

- a darabok hibátlan megszólaltatására, azok formai és harmóniai elemzésére, a szólamvezetések pontos megvalósítására,

- a klasszikus formák előadására.

Ismerje:

- a barokk szvitet, fantáziát, fúgát,

- a klasszikus szonáta, a romantikus, folklorista, impresszionista és modern szerzők műveinek önálló előadásmódját,

- a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját (staccato, vibrato, üveghang stb.).

Legyen képes a különböző korok zenéjének kifejezésére, a XX. századi kompozíciók előadására.

Zongora

Rendelkezzék:

- művészi szándékú kifejezést lehetővé tevő, fejlett elméleti tudásra támaszkodó alkotó képzelőerővel, stílusismerettel, előadói és formáló készséggel,

- a művek megfelelő tempóban és egzakt ritmusban történő megvalósítását lehetővé tevő virtuozitással, célszerű hangszeres mozgásokkal, biztos, folyamatos és szövegszerű előadást eredményező memorizálási szokásokkal, koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- igényességet és önfegyelmet tanúsító fejlett hallási kontrollal, a hangzási és időbeli tényezők folyamatos ellenőrzési képességével.

Rendelkezzék hangszeréhez kapcsolódó stílus- és anyagismerettel, megfelelő repertoárral.

Ismerje hangszere múltját, történetét, irodalmát (szonáták, versenyművek, fúgák, rondók, variációk, szvitek, etűdök stb.), a jelentősebb alkotó- és előadóművészeket.

Rendelkezzék a legfontosabb zenei műszavak ismeretével.

Legyen tisztában az ujjrendek fontosságával, értse logikájukat, saját kézalkatának megfelelően tudja azt alkalmazni.

Technikaképzés terén minden hangnemben otthonosan mozgó biztonsággal sajátítsa el a zongorajáték alapformáit (skálák, gyakorlatok, etűdök).

Legyen képes különböző hangszínek létrehozására, árnyalt frazeálásra.

Rendelkezzék az együttes zenélés alapkövetelményeinek ismeretével, legyen képes fejleszteni együttműködési és alkalmazkodási képességét (négykezes és két zongorás művek, kamarazene, zongorakíséret stb.).

Rendelkezzen lapról olvasási készséggel, legyen képes könnyebb zongoraművek (vagy kíséretek) első látásra történő vázlatos, de folyamatos eljátszására és a lényeg megragadására (tempó, karakter, hangzás, zenei történések).

Legyen képes a metrumérzet, jellegzetes ritmusok és kísérettípusok kivitelezésének megvalósítására, az artikuláció értelmezésére.

Legyen képes:

- a különböző játékformákat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni,

- az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására,

- a megtanult műveket a zenei-érzelmi tartalom kifejezésének igényével előadni,

- a barokk zenében a tiszta szólamvezetésre, ismerje és tudja alkalmazni a díszítések különböző fajtáit.

Ismerje:

- a művek különböző formai és harmóniai szerkezetét,

- a szonátaformát és a szonátát mint többtételes művet.

Legyen képes a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani.

Tudjon pontosan kottát olvasni a zenei karakter, a hangok, ritmus, dinamika, ujjrend figyelembevételével.

Legyen képes:

- a természetes hangszerkezelésre,

- a tudatos elemző gyakorlásra,

- a tanár által megadott előadási darabok önálló feldolgozására és bemutatására,

- a barokk zenében a polifon szólamszerkesztés meghallására és a játékban való megvalósítására.

Ismerje és tudja megvalósítani:

- a barokk tánctételek tempó- és karaktersajátosságait,

- a bécsi klasszikus variációknál a stílus, a hangulat, a karakterbeli, valamint a technikai követelményeket.

Legyen képes a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságaiban elmélyedni, és e műveket gazdag fantáziával előadni.

Ismerje az impresszionista művek hangzásvilágát, törekedjék azok megszólaltatására.

Legyen igénye a XX. századi művek megismerésére és előadására.

Tudjon a zenei anyagnak megfelelő hangszíneket, billentésmódokat önállóan alkalmazni.

Cimbalom

Ismerje:

- az összes dúr, moll skálát, a kromatikus és egészhangú skálát,

- a hármas- és négyeshangzatokat felbontásokkal.

Tudjon hangközláncokat játszani (kvart-, kvint-, terc-skála)

- a tercmenetes és oktávmenetes skálákat,

- a tremolót, a kettősütéseket, az arpeggió-játékot, a repetíciót,

- a díszítéstechnikát, a staccato-legato-játékot, a különböző ütésmódokat,

- a pedálkezelési technikát.

Tudjon mindkét verőtípussal játszani és hangzásigényének, adottságainak megfelelően választani.

Rendelkezzen improvizatív készséggel.

Tudjon nehezebb műveket lapról olvasni és transzponálva játszani.

Rendelkezzen sokoldalú, alapos stílusismerettel.

Tudja a műveket hitelesen előadni.

Tudjon:

- gyakorlatokat rögtönözni a művek szellemében,

- népdalokhoz harmóniákat rögtönözni,

- könnyebb műveket lapról olvasni és transzponálva játszani.

Legyen képes:

- más hangszer-összeállítású kamarazenében is részt venni,

- az előadási darabokat önállóan feldolgozni és hitelesen előadni.

Orgona

A jelölt tudjon legalább:

- Bach előtti mesterektől 3 művet,

- Bach: Prelúdium és fúgából 3 művet,

- Bach: 5-6 korálelőjátékot,

- Bach: 1 trió-tételt,

- 4 romantikus és újabb művet.

Ismerje a pedáljáték alapjait, valamint a zongora- és orgonajáték közötti különbséget.

Legyen képes

- a manuál- és pedálösszjáték virtuózabb műveken történő megvalósítására,

- a nagyobb művek önálló megformálására, tudja azt az önálló regisztrálás alkalmazásával kifejezésre juttatni.

Harmonika

Ismerje:

- a bariton balkezes koncertharmonika zenei és technikai sajátosságait,

- a B. B. manuál használatát,

- a diskant, valamint a B. B. manuál akkordtechnikájának alapjait,

- a gyors kéztechnika alapjait; a kéz tizenhatod mozgású egyenletes vezetését, az ujjak alacsony, aktív, pontos munkáját.

Legyen képes a pontos levegőgazdálkodásra, az egyenletes légszekrényvezetésre, a pontos, gyors, törésmentes légszekrényváltásra, valamint az egyenletes crescendo, decrescendo ívek megvalósítására.

Tudja a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani.

Ismerje a repetíciós (shake) technikát, valamint a művek karakterének megfelelő regisztrálás szempontjait.

Tudjon a művek karakterének megfelelően regisztrálni.

Legyen képes a két-, három-, illetve négyszólamú művek előadására, a több szólamú művekben a tiszta szólamvezetésre, a pontos tagolásra, a világos, érthető megformálásra.

Ismerje a hangszere koncertirodalmát.

Tudjon nagyobb terjedelmű műveket előadni, valamint kamarazenében - elsősorban más zenekari hangszerekkel - közreműködni.

Hegedű

A jelölt legyen képes uralni a teljes fogólapot.

Legyen gyors helyezkedő készsége a különböző fekvések játékában és biztonsága a gyors fekvésváltásokban.

Billentése legyen oldott és rugalmas, fekvésváltása legyen könnyed és folyamatos, amely képessé teszi az egyenletesen ritmikus pergőjátékra a különböző fekvésen belül.

Legyen képes tudatosan előkészíteni és végrehajtani a húr- és vonóváltó műveleteket.

Legyen képes az alapvonások hajlékony, szép hangon történő megszólaltatására.

Legyen tudatos vonóbeosztása és tudjon önállóan vonásokat készíteni.

Ismerje és tudja alkalmazni a virtuóz vonótechnikához vezető alapvonásokat; spiccato, staccato stb.

Legyen képes gyors reagálásra a kombinált vonások és a váltott vonásnemek játékában kifejezve az adott zenei karaktert.

Tudja a különböző skálákat és az akkordfelbontásokat a metrum, a ritmus és a tiszta intonáció követelményeit szem előtt tartva eljátszani.

Tudjon kötött formában, élénk tempóban kettősfogás meneteket: terc, szext, oktáv skálákat játszani.

Ismerje:

- a váltott oktáv és a decimajátékhoz szükséges tág kézhelyzeteket,

- gyors tempójú, egyenletes futamokat,

- folyékony pergő trillát, valamint ritmikailag pontos díszítéseket játszani.

Tudjon intenzíven és folyamatosan vibrálni.

Ismerje a játszott művek harmóniai, formai struktúráját és e művek stílusának jegyeit.

Legyen képes az éneklő hang megőrzése mellett dinamikai váltások játékára.

Hangképzése legyen mindenkor kifejező és dinamikailag árnyalt.

Ismerje és legyen képes alkalmazni a legfontosabb zenei karaktereket: dolce, cantabile, espressivo, risoluto.

Legyen képes:

- hangszeres műveleteit - a zenei kifejezés szolgálatába állítva - a játék folyamata alatt is tudatosan irányítani, szabályozni,

- a játszott zeneművek érzelmi tartalmát átélni,

- a szubjektív zenei élményt esztétikailag igényesen kifejezni.

Alkalmazza tudatosan a különböző stílusok játékához szükséges zenei-technikai elemeket (billentésmódok, vonásfajták, díszítések, vibrato).

Legyen képes olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudását és képzelőereje fejlettségét, a hangszeres felkészültségét, valamint az előadókészsége érettségét.

Mélyhegedű (kötelező tárgy a hegedű szakos jelöltek számára)

Ismerje az altkulcsban való kottaolvasást, és legyen képes azt a folyamatos játékban alkalmazni.

Legyen képes:

- a tiszta intonáció érdekében a fogólapon tudatos helyezkedő műveletekre,

- a tiszta fekvésváltásokat alkalmazni és azokat a zenei folyamatokba beilleszteni,

- az alapvonások hajlékony, szép hangon történő megszólaltatására,

- tudatosan végrehajtani a húrváltó és vonóváltó műveleteket,

- folyamatosan és szép hangon vibrálni.

Ismerje és tudja alkalmazni a zenei alapkaraktereket: dolce, cantabile, espressivo, risoluto.

Mélyhegedű

A jelölt legyen képes uralni a teljes fogólapot.

Legyen gyors helyezkedő készsége a különböző fekvések játékában és biztonsága a gyors fekvésváltásokban.

Billentése legyen oldott és rugalmas, fekvésváltása legyen könnyed és folyamatos, amely képessé teszi az egyenletesen ritmikus pergőjátékra a különböző fekvésen belül.

Legyen képes tudatosan előkészíteni és végrehajtani a húr- és vonóváltó műveleteket.

Legyen képes az alapvonások hajlékony, szép hangon történő megszólaltatására.

Legyen tudatos vonóbeosztása és tudjon önállóan vonásokat készíteni.

Ismerje és tudja alkalmazni a virtuóz vonótechnikához vezető alapvonásokat; spiccato, staccato stb.

Legyen képes gyors reagálásra a kombinált vonások és a váltott vonásnemek játékában kifejezve az adott zenei karaktert.

Tudja a különböző skálákat és az akkordfelbontásokat a metrum, a ritmus és a tiszta intonáció követelményeit szem előtt tartva eljátszani.

Tudjon kötött formában, élénk tempóban kettősfogás meneteket: terc, szext, oktáv skálákat játszani.

Ismerje:

- a váltott oktáv és a decimajátékhoz szükséges tág kézhelyzeteket,

- gyors tempójú, egyenletes futamokat,

- folyékony pergő trillát, valamint ritmikailag pontos díszítéseket játszani.

Tudjon intenzíven és folyamatosan vibrálni.

Ismerje a játszott művek harmóniai, formai struktúráját és e művek stílusának jegyeit.

Legyen képes az éneklő hang megőrzése mellett dinamikai váltások játékára.

Hangképzése legyen mindenkor kifejező és dinamikailag árnyalt.

Ismerje és legyen képes alkalmazni a legfontosabb zenei karaktereket: dolce, cantabile, espressivo, risoluto.

Legyen képes:

- hangszeres műveleteit - a zenei kifejezés szolgálatába állítva - a játék folyamata alatt is tudatosan irányítani, szabályozni,

- a játszott zeneművek érzelmi tartalmát átélni,

- a szubjektív zenei élményt esztétikailag igényesen kifejezni.

Alkalmazza tudatosan a különböző stílusok játékához szükséges zenei-technikai elemeket (billentésmódok, vonásfajták, díszítések, vibrato).

Legyen képes olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudását és képzelőereje fejlettségét, a hangszeres felkészültségét, valamint az előadókészsége érettségét.

Gordonka

A jelölt tudjon tisztán:

- 4 oktáv terjedelemben gyors tempóban egyenletesen skálákat és hármashangzatokat,

- terceket, sexteket kettősfogással,

- tartalmas alaphangon, elég széles dinamikai skálával, megbízható intonációval, élő ritmusban,

- p és f dinamikákban kantilénaíveket

játszani.

Tudjon:

- magasabb fekvésekben is tartalmas hangot képezni,

- kifejezően, minden ujjal vibrálni.

Ismerje az egyes fekvések és fogásmódok topográfiáját, és az váljon játékában fokozatosan ösztönössé.

Legyen képes:

- gördülékeny fekvésváltások végrehajtására,

- mérsékelten gyors tempóban egyenletes pergő játékra,

- a zenei agogikák helyes kivitelezésére.

Ismerje:

- az abszolút intonáció fogalmát szemben a temperálttal,

- a különböző vonásnemeket és azok kombinációit.

Legyen képes:

- a ritmikus zenei problémák megoldása érdekében a jobb és bal kéz könnyed mozgásainak, játszómechanizmusának összehangolására,

- a dinamikai árnyalatokat kiterjeszteni intenzív pp felé, valamint jól hangzó meleg forte, szükség esetén risoluto ff hangzásig.

Sajátítsa el a zenei alapkaraktereket (dolce, espressivo, risoluto).

Ismerje a barokk zene díszítéseinek kivitelezését.

Legyen képes a barokk zenében előforduló különböző vonásnemeket alkalmazni.

Ismerje a játszott művek formai felépítését, és legyen tisztában a frazeálási pontokkal.

Legyen képes a zenei mondanivaló világos értelmezésére.

Gordon

Legyen képes:

- a helyesen beállított bal kéz billentő műveletének alkalmazására,

- a fekvésváltás tudatos előkészítésére és végrehajtására,

- 7 kereszt és 7b előjegyzésig a dúr és moll skálákat élénk tempóban, hüvelykujjfekvés alkalmazásával 12 fekvésben játszani,

- az előadási darabokat megfelelő ujjrend alkalmazásával, tiszta intonálással, szép hangon bemutatni.

Tudjon:

- vibrálni, és alkalmazásával gazdagítani a zenei kifejezésmódot,

- jól kivitelezett vonóvezetéssel és vonóváltással játszani.

Ismerje a különböző vonásnemeket (staccato, tremolo, piccicato), és legyen képes a különböző vonásnemek gyors tempóban való alkalmazására.

Alakuljon ki a hüvelykujj-fogás.

Ismerje a tenorkulcsot.

Legyen képes:

- a kifejező és dinamikailag árnyalt hangképzésre,

- a díszítéseket alkalmazni és pontosan kivitelezni.

Tudjon kamarazenei és zenekari együttesben önállóan közreműködni.

1.2. Zongora (kötelező zongoratudás a zongora és orgona szakos növendékek kivételével)

Legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre zenei intelligenciát, muzikalitást és formálókészséget tükröző előadásra,

- a zenei elméleti tárgyak eredményes műveléséhez szükséges játékformák (pl. akkordok különböző formában és fekvésben történő), akkordok létrehozására, megszólaltatására,

- a különböző hangnemekben és a hangszeren való biztos tájékozódásra.

A jelölt tudjon legalább 3 kereszt 3b előjegyzésben 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legáto és non legáto fokozatosan gyorsuló tempóban skálákat játszani.

Tudjon:

- hármas- és négyeshangzat felbontásokat (futam szerűen is négy oktávon keresztül), oktáv meneteket, két oktáv terjedelemben eljátszani,

- Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. füzetéből játszani.

Tudjon:

- különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kis preludiumok, Mozart szonatinák, Schumann: Jugend-album, Bartók: Mikrokozmosz III. füzet szintjén).

1.3. Szolfézs

Rendelkezzék kiművelt zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával, stílusérzékkel.

Legyen jártas (legyen gyakorlata):

- Bertalotti solfeggionak kétszólamú megszólaltatásában, éneklő társsal, illetve egyik szólamát énekelve, a másik szólamát zongorán (szintetizátoron) játszva (40 tanult mű alapján),

- a reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus műzene kisebb kórusműveinek, dalainak, duettjeinek, recitatívóinak, áriáinak hangszerkíséretes vagy társas ének formájában való megszólaltatásában (15-20 megtanult mű),

- a romantikus szerzők zongorakíséretes vagy más hangszerrel kísért dalainak, együtteseinek előadásában (10-12 kompozíció, ebből 3-4 dal saját zongorakísérettel, kotta nélkül is),

- Kodály nehezebb pedagógiai műveinek (55, 44, kétszólamú énekgyakorlat), könnyebb és középnehéz kórusműveinek társakkal együtt való éneklésében,

- a XX. századi zeneszerzők alkotásainak megszólaltatásában (8-10 kompozíció).

Legyen képes hallás után lejegyezni szólamokat, homofón és polifón zenei részleteket a fentebb körvonalazott zenei alkotásokból, legyen képes dallamokat, szólamokat lapról leénekelni.

Tudjon műveket kotta nélkül is elénekelni vagy hangszeren megszólaltatni.

1.4. Zeneelmélet

Ismerje a barokk és a bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágát.

Rendelkezzen általános ismeretekkel az európai zenetörténet más stíluskorszakainak zeneelméleti probléma körében is (középkor, gótika, reneszánsz, XIX. és XX. század zenéje).

Legyen tisztában a legfontosabb skálaelméleti és hangrendszer-elméleti alapfogalmakkal (pentatónia, diatónia, heptatonia secunda, hangrendszerek és módusaik kapcsolata stb.).

Ismerje a XX. század zenéjének legfontosabb stílusirányzatait, ezek stílusjegyeit.

Legyen birtokában az ismeretei gyakorlati alkalmazásához szükséges készségeknek.

A harmóniai ismeretek terén ismerje fel a feldolgozott fordulatokból álló példák, figurált idézetek harmóniáit, tonalitáson belüli funkciós vonzatait, és tudja azokat hallás után négyszólamú vázlat vagy számozott basszus formájában leírni.

Legyen képes:

- mintapéldákat különféle hangnemekben, legalább 4 kereszt, 4b előjegyzésig (zongora tanszakosok minden hangnemben) eljátszani,

- a feldolgozott fordulatokból összetett, számozott basszussal vagy fokszámmal megadott példákat a fenti előjegyzéshatárokon belül zongorázni.

Legyen képes kottakép alapján zongoramű, saját hangszerére írt mű, vagy saját hangszerére és zongorakíséretre írt mű harmóniai elemzésére.

A forma elemzés terén:

- legyen képes hallás után és kottából a XVIII. századból kikristályosodott formatípusokat elemezni (két- és háromtagú formák, triós forma, kisrondó, szonáta, szonátarondó, szonatina, variációs forma),

- tájékozódjék a barokk zenei formálás különféle megvalósulásaiban, ismerje a legfontosabb szerkesztési formákat (kánon, fúga, invenció),

- legyen képes a tanultakat a gyakorlati muzsikálásban hasznosítani.

1.5. Zeneirodalom

Ismerje az európai zenetörténet legfontosabb stíluskorszakait, az egyes stíluskorok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, ismerje az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát.

Legyen birtokában a legfontosabb zenei alapfogalmaknak.

Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.

Legyen képes eligazodni a korunk fő stiláris irányzataiban, legyen áttekintése ezek szerepéről a XX. század történeti, társadalmi, emberi küzdelmeiben, azok tudati, érzelmi tükröződésében.

Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket, az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel. Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskorszakaira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.

Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és integrálni.

1.6. Népzene

Tudjon fejből legalább 25 magyar népdalt a régi rétegekből válogatva (kvintváltó, recitáló, sirató típusúak) és 25 új stílusú magyar népdalt. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit.

Legyen képes a népdalok egyszerű, stílusos előadására.

Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján népdalt elemezni.

Legyen képes népdalt hallás után lejegyezni.

Legyen általános ismerete:

- az általános néprajz (életmód, vallás, szokások),

- a népzenetörténet (vándorlások kora, letelepedés, társadalmi változások vonzata a népzenében),

- a népzenekutatás (Bartók és Kodály kutatásai, elődeik és követőik munkássága),

- a népzene továbbélése a jelenlegi társadalomban (falvak, városok népzenei élete)

témakörökben.

2. Zeneelmélet-szolfézs szak

Általános követelmény

Rendelkezzék kiművelt zenei ízléssel, hallással, memóriával, elméleti készültséggel, zenei műveltséggel.

Játsszon zeneileg kifejezően és jó technikával zongorán. Lehetőség szerint tanuljon más hangszeren, hangszereken is játszani.

Tudjon műveket transzponálni, hangszereseket, énekeseket zongorán kísérni.

Legyen képes elméleti készültségét az aktív muzsikálásban (zenei megformálásban) is hasznosítani.

2.1. Zeneelmélet

Ismerje középszinten a reneszánsz, a barokk, a klasszikus és a romantikus zene harmónia- és formavilágát.

Legyenek ismeretei műveltségi szinten a 12 fokú hangrendszer strukturális sajátosságairól, a tengelyrendszerről, dodekafoniáról, distanciális és egyéb skálákról, különféle akkordtípusokról (kvart-akkordok, alfa-akkordok, szekundhalmazok).

Legyen képes kottakép alapján a szakágának megfelelő irodalomból zongoraművek, zongorakíséretes hangszeres művek, kórusművek, dalok harmóniai és formai elemzésére.

A harmóniai ismeretek terén ismerje fel feldolgozott fordulatokból álló példák, figurált idézetek harmóniáit, tonalitáson belüli funkciós vonzatait, és tudja azokat hallás után négyszólamú vázlat vagy számozott basszus formájában leírni főtárgyi igényeknek megfelelő pontossággal.

Ismerje és ismerje fel a romantika harmóniavilágának legfontosabb jelenségeit és fordulatait.

Tudja:

- a mintapéldákat minden hangnemben (7 kereszt, 7b előjegyzésig) zongorázni,

- a feldolgozott fordulatokból összetett, számozott basszussal vagy fokszámmal megadott példákat a fenti előjegyzéshatárokon belül eljátszani.

Legyen képes kottakép alapján zongoramű, saját hangszerére írt mű, vagy saját hangszerére és zongorakíséretre írt mű harmóniai elemzésére.

A formai ismeretek terén:

- ismerje a tanult stílusokra jellemző formatípusokat és szerkesztési elveket (két- és háromtagúság, rondóforma különböző típusai, szonáta, szonatina, kánon, invenció, fúga, madrigál, motetta, ricercál),

- legyen képes tanult formákat és szerkesztési módokat kottából vagy hallás után elemezni,

- ismerje a XX. század zenéjének legfontosabb stílusirányzatait, ezek ismérveit és legjellemzőbb stílusjegyeit.

2.2. Szolfézs

Rendelkezzék a főtárgyi igényeknek megfelelő kiművelt zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.

Legyen jártas (legyen gyakorlata):

- Bertalotti solfeggionak kétszólamú megszólaltatásában, éneklő társsal, illetve egyik szólamát énekelve, a másik szólamát zongorán vagy szintetizátoron játszva (40 tanult mű alapján),

- a reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus műzene kisebb kórusműveinek, dalainak, duettjeinek, recitatívóinak, áriáinak hangszerkíséretes vagy társas ének formájában való megszólaltatásában (20-30 megtanult mű),

- a romantikus szerzők zongorakíséretes vagy más hangszerrel kísért dalainak, együtteseinek előadásában (10-12 kompozíció, ebből 3-4 dal saját zongorakísérettel, kotta nélkül is),

- Kodály nehezebb pedagógiai műveinek (55, 44, 33 kétszólamú gyakorlat, Tricinia), könnyebb és középnehéz kórusműveinek társakkal együtt való éneklésében, illetve zongorakísérettel Kodály: Megkésett melódiák és Énekszó c. művének előadásában,

- a XX. századi zeneszerzők alkotásainak megszólaltatásában (8-10 kompozíció, pl. Bartók-kórusmű).

Legyen képes hallás után lejegyezni szólamokat, homofón és polifón zenei részleteket a fentebb körvonalazott zenei alkotásokból, legyen képes dallamokat, szólamokat lapról leénekelni.

Tudjon műveket kotta nélkül is elénekelni vagy hangszeren megszólaltatni.

2.3. Zongora (kötelező zongoratudás a zongora és orgona szakos növendékek kivételével)

Legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas kivitelezésére.

A jelölt tudjon legalább 7 kereszt 7b előjegyzésben 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legáto és non legáto fokozatosan gyorsuló tempóban skálákat játszani.

Tudjon:

- hármas- és négyeshangzat felbontásokat (futamszerűen is négy oktávon keresztül),

- oktáv meneteket, kromatikus skálát, glisszandót, tremolót

eljátszani,

- Czerny: A kézügyesség iskolája III-IV. füzetéből játszani.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (Bach: Kétszólamú invenciók, Könnyebb bécsi klasszikus szonáta, Chopin: Mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet szintjén).

2.4. Zeneirodalom

Legyen birtokában a legfontosabb zenei alapfogalmaknak.

Rendelkezzék középfokon elvárható zenetörténeti és művészettörténeti ismeretekkel, és legyen képes a főbb zenetörténeti és művészeti korszakokban megbízhatóan tájékozódni.

Ismerje:

- a zenetörténet legfontosabb stíluskorszakait, az egyes stíluskorok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, a műfajok és formatípusok kialakulásának folyamatát,

- az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát,

- a vokális irodalmat, az énekhang és a kórushangzás jellemzőit.

Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.

Tudjon különböző stílusú zenei szemelvényeket emlékezetből idézni.

Legyen képes eligazodni a korunk fő stiláris irányzataiban.

Legyen áttekintése a XX. századi társadalmi változásokról, ezek hatásáról, szerepéről.

Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket, az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel.

Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskoraira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.

Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és integrálni.

2.5. Népzene

Tudjon fejből legalább 30 magyar népdalt a régi rétegekből válogatva (kvintváltó, recitáló, sirató típusúak) és 30 új stílusú magyar népdalt. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit.

Legyen képes a népdalok egyszerű, stílusos előadására.

Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján elemezni.

Legyen képes a népdalt hallás után lejegyezni.

Legyen általános ismerete:

- az általános néprajz (életmód, vallás, szokások),

- népzenetörténet (vándorlások kora, letelepedés, társadalmi változások vonzata a népzenében),

- népzenekutatás (Bartók és Kodály kutatásai, elődeik és követőik munkássága),

- a népzene továbbélése a jelenlegi társadalomban (falvak, városok népzenei élete)

témakörökben.

2.6. Hangképzés

A jelölt intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni.

Legyen tiszta és érthető a szövegmondása.

Legyen képes alkalmazni az alapvető zenei előírásokat, s tudja érzelmeit ezek keretén belül kifejezni.

Legyen képes az adott skálagyakorlatot és a zenei anyagot helyes légzéstechnikával és levegővezetéssel, lágy hangadással, egészséges hangon stílusosan előadni.

Rendelkezzék alapfokon elvárható énekes repertoárral.

2.7. Karvezetés

A jelölt ismerje a helyes test- és kéztartást, illetve a gyakoribb ütemfajták vezénylését, és ezeket tudja a gyakorlatban készség szinten alkalmazni.

Tudjon - egy meghatározott szólamot énekelve - középnehéz háromszólamú, illetve könnyebb négyszólamú kartételeket hangszeren előadni.

Legyen képes két-, illetve háromszólamú középnehéz kórusművek vezénylésére, kisebb hangszeres kísérő apparátus irányítására.

Tudjon két-, illetve háromszólamú középnehéz kórusműveket betanítani.

3. Zeneszerzés szak

Általános követelmény

Legyen kiművelt ízlésű és kifejezőképességű, kreatív muzsikus.

Rendelkezzék:

- gazdag alkotófantáziával,

- az alkotói gyakorlathoz szükséges kiművelt zenei hallással és memóriával.

Rendelkezzék kifejező zenei készséggel, tudjon kiművelt technikával zongorázni.

Legyen képes partitúrák olvasására, zongorázására.

Tudjon műveket transzponálni, hangszereseket, énekeseket, kórust zongorán kísérni, kontínuót játszani.

3.1. Zeneszerzés

Elméleti ismeretek

Legyen tisztában a zeneszerzés-technika alapfogalmaival (összhangzattan, ellenponttan, hangszerelés).

Legyenek megbízható ismeretei az európai zenetörténet különböző korszakainak zenei stílusában, nyelvezetében, zeneszerzés-technikájában (gregorián, a polifónia kezdetei, reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus zene, a XX. század zenéjének különféle irányzatai).

Uralja biztosan a klasszikus összhangzattant. Ismerje és alkalmazza a számozott basszus technikáját, legyen képes minden hangnemben mintapéldákat játszani, önállóan modulálni, bonyolult harmóniai folyamatokat felismerni, és hallás után lejegyezni. Ismerje a barokk és a klasszikus zenében kikristályosodott zenei műfajokat, szerkesztési technikákat, kis- és nagyformákat. Legyen képes a barokk és a klasszikus zenét kottakép vagy hallás alapján elemezni.

Ismerje a XVI. századi modális zene szólamvezetési és harmóniafűzési technikáit, a vokális ellenpont szabályait és a legfontosabb vokális műfajokat, valamint legyen képes azok elemzésére.

Ismerje a XIX. századi zene hangnemkezelési, harmóniai és formai újításait. Tudjon mintapéldákat játszani különleges romantikus harmóniafordulatokra.

Legyenek ismeretei a XX. század zenéjének főbb irányzatairól (zenei impresszionizmus, esszpesszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, dodekafónia, szerializmus, aleatória, bruitizmus, konkrét zene, elektronikus zene, hangművészet, computer-zene).

Konkrétabban:

A harmóniai ismeretek terén:

Ismerje fel a feldolgozott fordulatokból álló példák, figurált idézetek harmóniáit, tonalitáson belüli funkciós vonzatait, és tudja azokat hallás után négyszólamú vázlat vagy számozott basszus formájában leírni.

Ismerje és ismerje fel a romantika harmóniavilágának legfontosabb jelenségeit és fordulatait.

Tudja:

- a mintapéldákat minden hangnemben (7 kereszt, 7b előjegyzésig) lejátszani,

- a feldolgozott fordulatokból összetett, számozott basszussal vagy fokszámmal megadott példákat a fenti előjegyzéshatárokon belül zongorázni.

Legyen képes:

- hallás után harmóniai mintapéldákat négyszólamú harmóniai vázlat vagy számozott basszus formájában lejegyezni,

- kottakép alapján zongoramű, saját hangszerre írt mű vagy saját hangszerre és zongorakíséretre írt mű harmóniai elemzésére.

Ismerje:

- a XX. századi zene jellemző akkordtípusait (kvart-akkordok, alfa-akkordok, szekundhalmazok),

- a 12 fokú hangrendszer strukturális sajátságait, a rendszerben képezhető distancia skálákat, tengelyrendszert,

- a hangrendszer hatását a zene dallami, harmóniai és formai sajátosságaira.

A formai ismeretek terén:

Ismerje a tanult stílusokra jellemző formatípusokat és szerkesztési elveket (két- és háromtagúság, rondóforma különböző típusai, szonáta, szonatina, kánon, invenció, fúga, madrigál, motetta, ricercar).

Legyen képes tanult formákat és szerkesztési módokat kottából vagy hallás után elemezni.

Gyakorlat

Legyen képes:

- Palestrina stílusban tanulmányként kétszólamú motettát írni,

- korált harmonizálni,

- bécsi klasszikus (vagy barokk) stílustanulmányokat komponálni (variációs forma, triós forma, kisrondó, esetleg szonáta forma),

- népdalfeldolgozásokat készíteni,

- XX. századi hangvételű művet komponálni,

- egyszerű hangszerelési feladatokat megoldani.

Rendelkezzen 5, pontosan lekottázott saját hangvételű kompozícióval, 2-2 stílustanulmánnyal a tananyagot képező klasszikus formákban (triós forma, kisrondó, szonáta vagy szonatina).

3.2. Szolfézs

Rendelkezzék a szolfézs főtárgyi igényeket megközelítő kiművelt zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.

Legyen jártas (legyen gyakorlata):

- Bertalotti solfeggionak kétszólamú megszólaltatásában, éneklő társsal, illetve egyik szólamát énekelve, a másik szólamát zongorán (szintetizátoron) játszva (40 tanult mű alapján),

- a reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus műzene kisebb kórusműveinek, dalainak, duettjeinek, recitatívóinak, áriáinak hangszerkíséretes vagy társas ének formájában való megszólaltatásában (20-30 megtanult mű),

- a romantikus szerzők zongorakíséretes vagy más hangszerrel kísért dalainak, együtteseinek előadásában (10-12 kompozíció, ebből 3-4 dal saját zongorakísérettel, kotta nélkül is),

- Kodály nehezebb pedagógiai műveinek (55, 44, 33 kétszólamú gyakorlat, Tricinia), könnyebb és középnehéz kórusműveinek társakkal együtt való éneklésében, illetve zongorakísérettel Kodály: Megkésett melódiák és Énekszó c. művének előadásában,

- a XX. századi zeneszerzők alkotásainak megszólaltatásában (8-10 kompozíció, pl. Bartók-kórusmű),

Legyen képes hallás után lejegyezni szólamokat, homofón és polifón zenei részleteket a fentebb körvonalazott zenei alkotásokból, legyen képes dallamokat, szólamokat lapról leénekelni.

Tudjon műveket kotta nélkül is elénekelni vagy hangszerén megszólaltatni.

3.3. Zongora (kötelező zongoratudás a zongora és orgona szakos növendékek kivételével)

Legyen képes természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre.

A jelölt tudjon legalább 7 kereszt 7b előjegyzésben 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legáto és non legáto fokozatosan gyorsuló tempóban skálákat játszani.

Tudjon:

- hármas- és négyeshangzat felbontásokat (futamszerűen is négy oktávon keresztül),

- oktáv meneteket, kromatikus skálát, glisszandót, tremolót

eljátszani,

- Czerny: A kézügyesség iskolája III-IV. füzetéből játszani.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (Bach: Háromszólamú invenciók, Közepesen nehéz bécsi klasszikus szonáta, könnyebb Chopin: keringők, nocturnök, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet szintjén).

3.4. Hangszerismeret és partitúra-játék

Ismerje a különböző típusú zenekarokban leggyakrabban használt vonós-, fúvós- és ütőhangszereket (hangterjedelem, lejegyzésmód, hangszín, hangerőbeli sajátosságok), a különböző játékmódokat, az akusztikai jelenségeket, a különleges hangszerkezelési eljárásokat (hangtorzítások, effektusok), azok lejegyzésmódját.

Ismerje a leggyakoribb elektromos és elektronikus hangszereket (pl. elektromos orgona, szintetizátor stb.).

Legyen képes:

- énekhangra írott háromsoros c-kulcsos partitúrák játszására,

- háromsoros, transzponáló hangszeres partitúrák játszására, zongorázására.

3.5. Zeneirodalom és művészettörténet

Rendelkezzék középfokon elvárható zenetörténeti és művészettörténeti ismeretekkel, és legyen képes a főbb zenetörténeti és művészeti korszakokban megbízhatóan tájékozódni.

Ismerje:

- az európai zenetörténet legfontosabb stíluskorszakait, az egyes stíluskorok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, a műfajok és formatípusok kialakulásának folyamatát,

- a vokális irodalmat, az énekhang és a kórushangzás jellemzőit.

Ismerje az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát.

Legyen birtokában a legfontosabb zenei alapfogalmaknak.

Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.

Tudjon különböző stílusú zenei szemelvényeket emlékezetből idézni.

Legyen képes eligazodni a korunk fő stiláris irányzataiban, legyen áttekintése XX. századi társadalmi változások hatásáról, ezek szerepéről a történeti, társadalmi folyamatokban, azok tudati, érzelmi tükröződésében.

Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket, az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel. Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskoraira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.

Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és integrálni.

3.6. Népzene

Tudjon fejből legalább 40 magyar népdalt a régi rétegekből válogatva (kvintváltó, recitálo, sirató típusúak) és 40 új stílusú magyar népdalt. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit.

Legyen képes a népdalok egyszerű, stílusos előadására.

Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján elemezni.

Legyen képes hallott népdalt hallás után lejegyezni.

Legyen általános ismerete:

- az általános néprajz (életmód, vallás, szokások),

- népzenetörténet (vándorlások kora, letelepedés, társadalmi változások vonzata a népzenében),

- népzenekutatás (Bartók és Kodály kutatásai, elődeik és követőik munkássága),

- a népzene továbbélése a jelenlegi társadalomban (falvak, városok népzenei élete)

témakörökben.

b) Jazz műfaj

Hangszerjáték

A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei:

Ismerje saját hangszerének meghatározó fontosságú irodalmát, mind a technikaképzés, mind a jazz standardek előadása és lejegyzése tekintetében.

Ismerje a jazz játékgyakorlatának főbb elemeit, improvizációs technikáját.

Rendelkezzék megfelelő áttekintéssel a jazz főbb stíluskorszakairól és kapcsolatáról a zene egyéb területeivel.

Ismerje a kortárs jazz főbb irányzatait.

Legyen kapcsolata a klasszikus zenével, legyen képes kreatívan felhasználni jazzdarabok előadásában a klasszikus zenei készségeket.

Rendelkezzék kiművelt zenei hallással, megbízható felismerési, reprodukáló és memória képességgel.

Legyen képes kisebb, combo-jellegű együttesek hangszerelésére.

Feleljen meg szólistaként és zenekari muzsikusként a jazz előadói és improvizációs követelményeinek.

Legyen képes kisebb, combo-jellegű és nagyobb, big band és egyéb nagyzenekari, öntevékeny együttesekbe beilleszkedni, partnerei felfogásához, irányításához alkalmazkodni.

Jazz-zongora

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, szekvenciális patternek, diatonikus, alterált és kromatikus patternek.

Játékforma-gyakorlatok, a tanult összes játékforma bemutatásával.

Néhány afro-amerikai dallam (ballada, spirituálé és folklór blues) stílusos frazirozással és harmonizációval.

8-10 jazz-blues egyszerűbb és összetettebb harmonizációval. Dúr és moll bluesok, pentaton és másfajta improvizációkkal.

25 közismert jazz standard stílusos témabeállítással és improvizációkkal. A darabok tempóban, karakterben, előadásmódban, játéktechnikában minél inkább különbözzenek egymástól.

Jazz-bőgő

Az összes dúr és moll skála és egyéb skálák (egészhangú, fél-egész, kromatikus skála) több tempóban való biztos tudása, helyes ujjrenddel.

Gyakorlatok, etűdök, pizzicato játékkal.

Jazz akkordismeret és az akkordok bontásainak ismerete.

Harmóniabontások, szekvenciák. Különböző dúr és moll blues-sémák.

A rögtönzött kísérés különböző formái, stílusai (Walking bass, harmóniabontás, ellenpontozás, ritmikai differenciálás stb.).

8-10 jazz-blues kísérés és szólózás. Blues-sémák, patternek, turn backek egyszerű és harmóniabontásos basszusvezetéssel.

Kadenciális és periódus-gyakorlatok.

Egy beállított darab, önálló rögtönzéssel.

20 közismert jazz standard repertoárszerű ismerete, kisérés.

Jazzdob

Jó verőtartás és verőkezelés, irányított és elengedett ütőformák.

Váltottkezes, páros és paradiddle I. kézrendek pontos játéka.

Két- és négyütemes rögtönzések.

A kötelező kottaanyag pontos, egyenletes lapról játéka és alkalmazása improvizációs szinten, hallás utáni lejegyzése.

Nyolc- és tizenkét ütemes ad libitum szólók játéka.

Alapfokú stílusismeret, zenekari játékkészség, a tanult stíluscsoportok kísérő- és szólójátékának gyakorlati ismerete. Fejlett tempó- és periódusérzék.

Swing, afro-cuban és rock stílusú kíséretek és szólók alkalmazása jazzegyüttesben; alapfokú zenekari játékkészség.

Jazzgitár

Joe Pass akkordgyűjtemény.

Harmóniák felépítése, funkcionális csoportosításuk.

Négyeshangzatok kiterjesztése, díszítőhangok, alterált akkordok.

Patternek, kandenciális fordulatok, szekvenciák.

Harmóniai improvizációs gyakorlatok. Rögtönzött variációk adott patternekre. Akkordvezetési gyakorlatok.

Motívumok rögtönzése, leírása.

Joe Pass: The Guitar Style.

Akkordok és a velük kapcsolatos diatonikus és alterált skálák.

Bonyolultabb patternek és turn backek harmóniai és dallami megoldásai.

Leírt szólók, transzkripciók.

8 blues játéka (moll és dúr bluesok, különböző harmonizációs megoldásokkal). Különböző rögtönzéstechnikák.

25 közismert standard repertoárszerű ismerete (téma, akkordkíséret, szóló).

Jazz-szaxofon, klarinét

Alapvető technikai gyakorlatok (hangindítás és -zárás, vibrato stb.). Skálák, akkordbontások.

Skálák biztos tudása a hangszer egész terjedelmében.

Leírt szólók elemzése, transzkripciók készítése.

8 blues játéka (dúr és moll bluesok, különböző harmonizációkkal), rögtönzés.

II-V-I körökre való rögtönzés, különböző tempóban és hangnemekben.

Jettel I. füzet a 15. gyakorlatilag és The Technique of the Saxophone II. füzet.

25 közismert jazz standard repertoárszerű játéka (téma és improvizáció).

Jazz-trombita

Technikai gyakorlatok, hangképzés, helyes be- és kilégzés.

Valamennyi dúr, összhangzatos és melodikus skála, valamint speciális skála (fél-egész, egészhangú, kromatikus skála) biztos játéka minden hangnemben. Skálákkal való rögtönzésgyakorlatok.

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, szekvenciális gyakorlatok.

Leírt szólók, transzkripciók készítése.

8 különböző stílusú blues játéka (dúr és moll bluesok egyszerűbb és összetettebb harmóniasorokkal), téma és rögtönzés.

Jazz-harsona

Technikai gyakorlatok.

Dúr és moll skálák biztos tudása minden hangnemben, különböző előadásmódokban.

Stílustanulmányok.

Transzkripciók készítése és elemzése.

Music minus one elvű, rájátszásos játékgyakorlatok.

Kadenciális és szekvenciális rögtönzésgyakorlatok.

8 különböző harmonizációjú és tempójú blues, improvizációval.

25 közismert jazz standard repertoárszerű tudása (téma, harmóniasor kívülről, szólózás az improvizációs harmóniasorra).

Billentyűs hangszerek

Az elektronikus-digitális billentyűs hangszerek kezelése, alapvető technikai működési elvek.

Skálák minden hangnemben, technikai gyakorlatok.

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, diatonikus, alterált és kromatikus patternek.

Kísérési játékformák szintetizátoron.

8 jazz-blues egyszerűbb és összetettebb harmonizációval (téma, akkordkíséret, szólózás).

"Akkordterítési" technika.

Komputer működési elvek. Hangszerelési és egyéb elvek. Egyszerű programozási gyakorlatok.

25 közismert jazz standard repertoárszerű ismerete (téma, harmóniasor kívülről, szólójáték).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei a szakmai követelményeken alapulnak.

1. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

2. A szakmai vizsga tantárgyai

a) Klasszikus műfaj

1. Hangszeres szak

Írásbeli vizsga

Szakmai elmélet

Szolfézs:

- Egy barokk vagy klasszikus stílusú kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

- Egy XX. századi egyszólamú zeneműrészlet lejegyzése hallás után.

Zeneelmélet:

- Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel.

- Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.

Zeneirodalom:

- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.

- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása.

Szóbeli vizsga

Szakmai elmélet

Szolfézs:

- 5 kétszólamú mű éneklése éneklő társsal.

- Lapról éneklés.

- 15 választott mű különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.

Zeneelmélet:

- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után.

- Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Gyakorlati vizsga

Hangszerjáték:

- A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen min. 20, max. 30 perces műsorban ad számot tudásáról.

- Különböző (barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi) stílusú és nehézségi fokú művek előadása kotta nélkül. A vizsga anyaga előre kijelölt. A műsort végig kell játszani.

2. Zeneelmélet-szolfézs szak

Írásbeli vizsga

Szakmai elmélet

Szolfézs:

- Egy barokk vagy klasszikus stílusú kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

- Egy XX. századi egyszólamú zenemű részlet lejegyzése hallás után.

Zeneelmélet:

- Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel.

- Egy összhangzattan példa lejegyzése 4 szólamban, szűk fekvésben.

Zeneirodalom:

- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.

- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása.

Szóbeli vizsga

Szakmai elmélet

Szolfézs:

- Egyszólamú dallam lapról éneklése.

- Többszólamú dallam lapról éneklése éneklő társsal.

- 5-6 két- vagy háromszólamú mű éneklése (éneklő társsal vagy előadása ének - zongorával).

- 10 különböző stílusú mű éneklése saját zongorakísérettel.

- Többszólamú művek kamaraéneklése.

Zeneelmélet:

- Harmóniasor zongorázása négy szólamban diktálás után. A példák a reneszánsz vagy a barokk vagy a bécsi klasszikus, illetve a romantikus stílus tanult fordulatait tartalmazzák.

- Memorizált vagy rögtönzött példa zongorázása a tanár által kijelölt harmóniai jelenségekre.

- Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Gyakorlati vizsga

Karvezetés:

3 különböző stílusú két-, illetve háromszólamú középnehéz kórusmű vezénylése, kisebb hangszeres kísérő apparátus irányítása.

Zongora:

- Két különböző stílusú zongoramű előadása.

- Egy barokk vagy egy klasszikus szonáta, illetve egy romantikus előadási darab (Bach: Kétszólamú invenciók, Chopin: mazurkák nehézségi szintjének megfelelően).

3. Zeneszerzés szak

Írásbeli vizsga

Szakmai elmélet

Zeneszerzés:

- Egy koráldallam harmonizálása.

- Egy kétszólamú motettarészlet írása klasszikus latin szövegre, kadenciával.

Szolfézs:

- Egy XX. századi kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

- Egy háromszólamú Palestrina-idézet lejegyzése (az egyik szólam C-kulcsban írandó).

Zeneirodalom:

- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.

- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása.

Szóbeli vizsga

Szakmai elmélet

Szolfézs:

- Egyszólamú kulcsváltó dallam lapról éneklése.

- Két- vagy háromszólamú művek éneklése éneklő társsal vagy előadása ének-zongorával.

Zeneelmélet:

- A teljes klasszikus összhangzattan ismerete, példák zongorázás diktálás után, illetve hallás utáni felismerés.

- A bécsi klasszikus zeneszerzők gyakorlatára jellemző moduláció-típusok zongorázása és felismerése hallás után.

- Egy bécsi klasszikus mű formai és harmóniai elemzése kottából.

Gyakorlati vizsga

Zeneszerzés:

Előzetesen elkészített stílusgyakorlatok (triós forma, Couperin vagy bécsi kisrondó, esetleg szonatina) és saját kompozíció, népdalfeldolgozás bemutatása. A bemutatásra kerülő darabok kottáját a vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal be kell mutatni.

Zongora:

- Két különböző stílusú zongoramű előadása.

- Egy barokk vagy egy klasszikus szonáta, illetve egy romantikus előadási darab (Bach: Két-, illetve Háromszólamú invenciók, Chopin-keringők nehézségi szintjének megfelelően).

b) Jazz műfaj

<0A>1. Hangszeres szak

Írásbeli vizsga

Szakmai elmélet

Szolfézs:

- Egy barokk vagy klasszikus stílusú, kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

- Egy XX. századi, egyszólamú zenemű részlet lejegyzése hallás után.

- Hármashangzatok és fordításaik hallás utáni leírása, egyszeri eljátszás alapján.

- Jazzben gyakori négyeshangzatok (major, moll major, domináns, moll, félszűkített és szűkített szeptimek) hallás utáni leírása, kétszeri eljátszás alapján.

- A dúr, összhangzatos moll, melodikus moll és valamennyi modusának (összesen 21 skála), valamint a fél-egész, egész-fél és az egészhangú skála hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.

- Közepes nehézségű, jazzes ritmus hallás utáni lejegyzése.

- Négyütemes, egyszerűen moduláló, jazzes dallam leírása hallás után, hatszori eljátszás alapján.

- Jazzes, tágfekvésű, de meg nem fordított akkordok (dom76, dúr69, moll69, dom7b10, m79) hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.

Zeneelmélet:

- Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése, harmóniai jelöléssel.

- Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.

Zeneirodalom:

- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése. (A hagyományos kifejezések mellett a jazzben használatos fontosabb kifejezések - beat, off beat, swing, medium tempó, drive stb. - értelmezése.)

- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása kottából.

- Egy hangfelvételen rögzített, nemzetközileg ismert jazzdarab elemzése.

Szóbeli vizsga

Szakmai elmélet

Szolfézs:

- Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.

- Lapról éneklés.

- 15 mű különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.

Zeneelmélet:

- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázással diktálás után.

- Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

- Jazzelmélet: a jazz harmóniai alapkészlete (jazz szextakkordok, szeptimek, jazz 9, 11, 13-as akkordok, összetett jazzakkordok, egyszerű jazz-fordítások).

- A jazz alapvető skálaállománya (pentaton modusok, a dúr, az összhangzatos moll és melodikus moll modusai, egész-fél, fél-egész és egészhangú skálák. Improvizációs skálák, skála-akkord kapcsolat.

- Kadenciális harmóniasorok, szekvenciák. Jazzes akkordbehelyettesítések, belső és egyéb harmóniai bővítések.

- Egyszerű, 12-ütemes dúr és moll blues harmóniasorok zongorázása és elemzése.

- Három, nemzetközileg ismert jazz standard darab harmóniasorának zongorázása egyszerű jazzakkordokkal és azok elemzése.

Gyakorlati vizsga a hangszeres főtárgyból két részből áll:

Nyilvános vizsgahangverseny:

A jelölt min. 15, max. 25 perces műsorban ad számot tudásáról. Három különböző stílusú, karakterű és tempójú, kidolgozott vizsgadarabot kell előadni, a nemzetközilegi ismert standard-irodalomból. A három darab közül egy önálló kompozíció is lehet. (A vizsgadarabok előadása: beállított téma, horizontálisan kidolgozott rögtönzés, esetleg önállóan kidolgozott bevezetés, átvezetés és befejezés.) Zongora és gitár esetében a három darab közül egy szólóban, a másik kettő ritmusszekcióval (dob, bőgő vagy basszusgitár) játszandó. A többi hangszer esetében mindhárom darab kísérettel játszandó.

Vizsga a vizsgabizottság előtt:

a) Klasszikus anyag:

A jelölt a következő zeneművek nehézségi szintjén ad számot hangszertudásáról:

- zongora - Bach: Kétszólamú invenciók

- gordon - Marcelló: e-moll szonáta

- dob - Rimszkij-Korszakov: Seherezade

- klarinét - Dimler: B-dúr koncert

- trombita - Ballay: Andante e Scherzo

- harsona - Calme: Pieces

b) Jazz anyag:

- Dúr és moll blues-játék (téma - rögtönzés).

- 15 ismert jazz standard stílusos előadása kívülről (téma, rögtönzés és általánosan elfogadott akkordsorok alapján).

- Rögtönzés a vizsgán megadott dúr és moll jellegű, kadenciális akkordsorokra, különböző hangnemekben.

- Lapról játék - jazz, esetleg klasszikus anyagból.

3. A vizsga értékelése

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként - szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, zeneszerzés elmélet - külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet vagy gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható - a szakágnak megfelelően - az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.

Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a zeneművészeti szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 53. sorszám alatt kiadott énekes szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adata

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 2 0 03

2. A szakképesítés megnevezése: énekes (műfaj megjelölésével)

a) klasszikus magánénekes

b) jazzénekes

I. A szakképesítés munkaterülete:

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör:

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezés

3724 vendéglátóhelyi zenész szórakoztató zenész

3723 népzenész népzenész

3729 egyéb művészeti foglalkozások egyházzenész

3729 egyéb művészeti foglalkozások zenész

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az énekes képzettségű muzsikus mint énekes szólista, kamaraegyüttesek, vokálegyüttesek, népi énekegyüttesek vagy énekkarok képzett tagja, szólamvezetője vagy vezetője aktívan működhet közre kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, egyházak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében. A közművelődés terén betölthet klasszikus, illetve szórakoztató zenei műsorszerkesztői, zenei műsorszervezői, ügyintézői munkaköröket. Közreműködhet zenei ismeretterjesztésben, hangversenyeken, zenés egyházi szertartásokon, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű és szórakoztató zenei produkciókban.

Az énekes képesítés elősegíti más zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, és felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.

III. Szakmai követelmények

1. Általános követelmények

1.1. Ének

Klasszikus magánének és jazzénekes széleskörűen ismerje a társművészetek különböző stílusait, jelentős műalkotásait, kiemelkedő fontossággal az irodalmat.

Rendelkezzen a szakágához kapcsolódó zeneelméleti, zeneirodalmi és művészettörténeti ismeretekkel. Ismerje és alkalmazza a vokális irodalom zenei előírásait.

A megszerzett ismereteket legyen képes használni és integrálni.

Ismerje az éneklés művészetének hagyományait, repertoárját és az újabb törekvéseket.

Behatóan ismerje a vokális irodalom stílusait, a legjelentősebb dal-, oratórium-, operaszerzőket és jelentősebb műveiket.

Legyen a művek előadásában előadói tapasztalata. A művek előadásában legyen tudatos, stílushű, művészileg kidolgozott, érzelmileg kifejező.

Rendelkezzen színvonalas zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.

Ismerje és alkalmazza a hangversenypódium és színpad speciális viselkedési hagyományait, szokásait.

Klasszikus magánének

A jelölt rendelkezzen megfelelő előadói és technikai képességekkel, készséggel.

Intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni, és legyen tiszta és érthető a szövegmondása.

Legyen képes alkalmazni a leglényegesebb zenei előírásokat, s tudja érzelmeit ezek keretén belül kifejezni.

Legyen képes az adott skálagyakorlatot és a zenei anyagot helyes mélylégzéssel, levegővezetéssel, lágy hangadással előadni.

Rendelkezzen középszinten elvárható énekes repertoárral. Legyen képes ezt a repertoárt állandóan bővíteni. Repertoárjának nagy részét kotta nélkül is tudja előadni.

Biztos kottaolvasási készsége, stílusismerete és technikai felkészültsége alapján legyen képes a megtanulandó művek önálló kidolgozására.

Rendelkezzen saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel.

Ismerje és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit. Rendelkezzen a figyelem megosztásának képességével, megfelelő térhallással.

Rendelkezzen koncentráló és kontrolláló képességekkel.

Tudjon:

- 20-25 zongorakíséretes népdalfeldolgozást (ebből legalább 10 Kodály-feldolgozás),

- 20 preklasszikus vagy barokk dalt vagy áriát,

- 7-10 bécsi klasszikus dalt,

- 2-3 klasszikus áriát,

- 20 romantikus dalt (ebből 10 Schubert-dal),

- 2-5 romantikus áriát,

- 2-3 kései romantikus dalt,

- 2-3 olasz dalt,

- 5-10 XX. századi művet (ebből 3-5 magyar mű).

Jazzének

Énektechnikai alapgyakorlatok. Intonációs harmóniai gyakorlatok.

A hangterjedelem kifejlesztése. Légzésgyakorlatok.

Egy hanggal, több hanggal, hangközökkel való rögtönzésgyakorlatok.

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, kadenciális motívumok rögtönzése.

Ritmikai és hangsúlygyakorlatok.

Patternek és turnbackek ismerete, ezek improvizatív kibontása.

5 jazz-blues ismerete (különböző harmonizációjú dúr és moll bluesok), téma szöveggel, improvizáció.

Néhány tradicionális afro-amerikai dallam (ballada, spirituálé és folklór blues) előadása stílusos frazírozással, lehetőleg saját zongorakísérettel.

20 közismert jazz standard ismerete kívülről (téma szöveggel, improvizáció). Esetleg egy-két standard saját kísérettel való előadása. Scat-rögtönzések.

Ismerje művészeti ága történetét, hagyományait, kapcsolatait a zene egyéb területeivel.

Ismerje művészeti ága speciális irodalmát mind a zeneművek előadása, mind a technikaképzés tekintetében.

Rendelkezzék a meghatározott kötelező repertoárral.

1.2. Zongora (kötelező zongoratudás a zongora és orgona szakos növendékek kivételével)

Legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre zenei intelligenciát, muzikalitást és formálókészséget tükröző előadásra,

- a zenei elméleti tárgyak eredményes műveléséhez szükséges játékformák (pl. akkordok különböző formában és fekvésben történő), akkordok létrehozására, megszólaltatására,

- a különböző hangnemekben és a hangszeren való biztos tájékozódásra.

A jelölt tudjon legalább 3 kereszt 3b előjegyzésben 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legáto és non legáto fokozatosan gyorsuló tempóban skálákat játszani.

Tudjon:

- hármas- és négyeshangzat felbontásokat (futam szerűen is négy oktávon keresztül),

- oktáv meneteket, két oktáv terjedelemben

eljátszani,

- Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. füzetéből játszani.

Tudjon:

- különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kis preludiumok, Mozart szonatinák, Schumann: Jugend-album, Bartók: Mikrokozmosz III. füzet szintjén).

1.3. Szolfézs

Rendelkezzék kiművelt zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával, stílusérzékkel.

Legyen jártas (legyen gyakorlata):

- Bertalotti solfeggionak kétszólamú megszólaltatásában, éneklő társsal, illetve egyik szólamát énekelve, a másik szólamát zongorán (szintetizátoron) játszva (40 tanult mű alapján),

- a reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus műzene kisebb kórusműveinek, dalainak, duettjeinek, recitativóinak, áriáinak hangszerkíséretes vagy társas ének formájában való megszólaltatásában (15-20 megtanult mű),

- a romantikus szerzők zongorakíséretes vagy más hangszerrel kísért dalainak, együtteseinek előadásában (10-12 kompozíció, ebből 3-4 dal saját zongorakísérettel, kotta nélkül is),

- Kodály nehezebb pedagógiai műveinek (55, 44, kétszólamú énekgyakorlat), könnyebb és középnehéz kórusműveinek társakkal való együtt éneklésében,

- a XX. századi zeneszerzők alkotásainak megszólaltatásában (8-10 kompozíció).

Legyen képes hallás után lejegyezni szólamokat, homofon és polifon zenei részleteket a fentebb körvonalazott zenei alkotásokból, legyen képes dallamokat, szólamokat lapról énekelni.

Tudjon műveket kotta nélkül is elénekelni vagy hangszeren megszólaltatni.

1.4. Zeneelmélet

Ismerje a barokk és a bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágát.

Rendelkezzen általános ismeretekkel az európai zenetörténet más stíluskorszakainak zeneelméleti probléma körében is (középkor, gótika, reneszánsz, XIX. és XX. század zenéje).

Legyen tisztában a legfontosabb skálaelméleti és hangrendszer-elméleti alapfogalmakkal (pentatónia, diatónia, heptatonia secunda, hangrendszerek és módusaik kapcsolata stb.).

Ismerje a XX. század zenéjének legfontosabb stílusirányzatait, ezek stílusjegyeit.

Legyen birtokában az ismeretei gyakorlati alkalmazásához szükséges készségeknek.

A harmóniai ismeretek terén ismerje fel a feldolgozott fordulatokból álló példák, figurált idézetek harmóniáit, tonalitáson belüli funkciós vonzatait, és tudja azokat hallás után négyszólamú vázlat vagy számozott basszus formájában leírni.

Legyen képes:

- mintapéldákat különféle hangnemekben, legalább 4 kereszt, 4b előjegyzésig (zongora tanszakosok minden hangnemben) eljátszani,

- a feldolgozott fordulatokból összetett, számozott basszussal vagy fokszámmal megadott példákat a fenti előjegyzéshatárokon belül zongorázni.

Legyen képes kottakép alapján zongoramű, saját hangszerére írt mű vagy saját hangszerére és zongorakíséretre írt mű harmóniai elemzésére.

A formaelemzés terén:

Legyen képes elemezni hallás után és kottából a XVIII. századból kikristályosodott formatípusokat (két- és háromtagú formák, triós forma, kisrondó, szonáta, szonátarondó, szonatina, variációs forma).

Tájékozódjék a barokk zenei formálás különféle megvalósulásaiban, ismerje a legfontosabb szerkesztési formákat (kánon, fúga, invenció).

Legyen képes a tanultakat a gyakorlati muzsikálásban hasznosítani.

1.5. Zeneirodalom

Ismerje az európai zenetörténet legfontosabb stíluskorszakait, az egyes stíluskorok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, ismerje az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát.

Legyen birtokában a legfontosabb zenei alapfogalmaknak.

Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit, különös tekintettel a dal-, oratórium- és operairodalomra.

Legyen képes eligazodni korunk fő stiláris irányzataiban, legyen áttekintése ezek szerepéről a XX. század történeti, társadalmi, emberi küzdelmeiben, azok tudati, érzelmi tükröződésében.

Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket, az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel. Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskorszakaira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.

Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és integrálni.

1.6. Népzene

Tudjon fejből legalább 25 magyar népdalt a régi rétegekből válogatva (kvintváltó, recitálo, sirató típusúak) és 25 új stílusú magyar népdalt. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit.

Legyen képes a népdalok egyszerű, stílusos előadására.

Tudjon a forma, a sor-záróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján népdalt elemezni.

Legyen képes hallott népdalt lejegyezni.

Legyen általános ismerete az alábbi témakörökben:

- általános néprajz (életmód, vallás, szokások),

- népzenetörténet (vándorlások kora, letelepedés, társadalmi változások vonzata a népzenében),

- népzenekutatás (Bartók és Kodály kutatásai, elődeik és követőik munkássága),

- a népzene továbbélése a jelenlegi társadalomban (falvak, városok népzenei élete).

1.7. Egészségtani és hangegészségtani ismeretek:

Ismerje a hangadó szervek biológiai felépítését, a hangadás fizikai törvényeit.

Legyen képes életmódjával elősegíteni működőképességének megőrzését.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

A vizsgáztatás során először az írásbeli vizsgát kell lebonyolítani.

Az írásbeli vizsgák feladatsorát a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga műsorát a képző intézmény állítja össze és terjeszti fel jóváhagyásra a vizsgabizottság elnökének.

a) Klasszikus magánénekes

Írásbeli vizsga

Szolfézs:

- Egy barokk vagy klasszikus stílusú kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

- Egy XX. századi egyszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

Zeneelmélet:

- Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel.

- Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.

Zeneirodalom:

- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.

- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása a pedagógiai programnak megfelelően.

Szóbeli vizsga

Szolfézs:

- Lapról éneklés.

- Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.

- 15 mű előadása különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a másik szólamot zongorázva.

Zeneelmélet:

- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után.

- Négy harmóniából álló hangzatfűzés hallás utáni felismerése és vokális felbontása.

- Egy barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kézbe adott kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt 2-3 periódusnyi részlet).

Gyakorlati vizsga

Ének:

A vizsgázó nyilvános vizsgahangversenyen min. 20, max. 30 perc alatt ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt. A jelölt a vizsgán különböző stílusú - barokk, klasszikus, romantikus, valamint XX. századi - és nehézségi fokú műveket ad elő kotta nélkül, zongora- vagy hangszeres kísérettel.

b) Jazzénekes

Írásbeli vizsga

Szolfézs:

- Egy barokk vagy klasszikus stílusú, kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

- Egy XX. századi, egyszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

- Hármashangzatok és fordításaik hallás utáni leírása, egyszeri eljátszás alapján.

- Jazzben gyakori négyeshangzatok (major, moll major, domináns, moll, félszűkített és szűkített szeptimek) hallás utáni leírása, kétszeri eljátszás alapján.

- A dúr, összhangzatos moll, melodikus moll és valamennyi modusának (összesen 21 skála), valamint a fél-egész, egész-fél és az egészhangú skála hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.

- Közepes nehézségű, jazzes ritmus hallás utáni lejegyzése.

- Négyütemes, egyszerűen moduláló, jazzes dallam leírása hallás után, hatszori eljátszás alapján.

- Jazzes, tágfekvésű, de meg nem fordított akkordok (dom76, dúr69, moll69, dom7b10, m79) hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.

Zeneelmélet:

- Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése, harmóniai jelöléssel.

- Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.

Zeneirodalom:

- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése. (A hagyományos kifejezések mellett a jazzben használatos fontosabb kifejezések - beat, off beat, swing, medium tempó, drive stb. - értelmezése.)

- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása.

- Egy hangfelvételen rögzített, nemzetközileg ismert jazzdarab elemzése.

Szóbeli vizsga

Szolfézs:

- Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.

- Lapról éneklés.

- 15 mű előadása különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.

Zeneelmélet:

- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázással diktálás után.

- A pedagógiai programban meghatározott barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Jazzelmélet: a jazz harmóniai alapkészlete (jazz szextakkordok, szeptimek, jazz 9, 11, 13-as akkordok, összetett jazzakkordok, egyszerű jazz-fordítások).

- A jazz alapvető skálaállománya (pentaton modusok, a dúr, az összhangzatos moll és melodikus moll modusai, egész-fél, fél-egész és egészhangú skálák. Improvizációs skálák, skála-akkord kapcsolat.

- Kadenciális harmóniasorok, szekvenciák. Jazzes akkord-behelyettesítések, belső és egyéb harmóniai bővítések.

- Egyszerű, 12-ütemes dúr és moll blues harmóniasorok zongorázása és elemzése.

- Három, nemzetközileg ismert jazz standard darab harmóniasorának zongorázása egyszerű jazzakkordokkal és azok elemzése.

Gyakorlati vizsga

Nyilvános vizsgahangverseny:

A jelölt min. 20, max. 30 perces műsorban ad számot tudásáról. Három különböző stílusú és tempójú, kidolgozott vizsgadarabot kell előadni, a nemzetközileg ismert standard-irodalomból (téma bemutatás eredeti nyelven, egyszerű rögtönzés, zenekari vagy ritmusszekció kísérettel).

Vizsgabizottság előtt:

a) Klasszikus anyag

- Két klasszikus vagy barokk dal.

- Egy romantikus műdal.

- Egy népdal.

b) Jazz anyag

- Egy néger folklór darab (afro-amerikai blues, spirituálé, munkadal, ballada) előadás saját zongorakísérettel.

- Egy song (nem kötött tempójú dal vagy musical betétszám) előadása, lehetőleg saját zongorakísérettel.

- Három különböző tempójú és jellegű (ballada, latin, swing, páros és páratlan metrum) jazz standard előadása angol nyelven; téma után scat rögtönzéssel, zenekari kísérettel.

- Jazz repertoár: 10 jazz standard stílusos előadása kotta nélkül. A téma eredeti nyelven éneklendő.

- Scat-rögtönzés egyszerű harmóniasorokra, patternekre, esetleg saját zongorakísérettel.

2. A vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatot az írásbeli és a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlat osztályzatot a gyakorlati vizsga érdemjegye, illetőleg a gyakorlati vizsgák érdemjegyeinek átlaga adja.

Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet vagy gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható - a szakágnak megfelelően - az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.

Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

4. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a zeneművészeti szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 54. sorszáma alatt kiadott egyházzenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 2 0 02

2. A szakképesítés megnevezése: egyházzenész (tevékenység megjelölésével)

a) kántor-énekvezető

b) kántor-kórusvezető

c) kántor-orgonista

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

3. A munkaterület rövid jellemző leírása

Az egyházzenész gyülekezetének zenei életében alakítólag részt vesz, s azt szakterületének megfelelően irányítja.

a) kántor-énekvezető

Ellátja a felekezetének megfelelő istentiszteleti alkalmakon az egyházzenei szolgálatot, az egyházi ének tanítását, vezetését, kíséretét; egyszerűbb orgonista szolgálatot végez; szükség esetén kisebb kórusokat, szkólát vezet.

b) kántor-kórusvezető

A kórussal rendszeres istentiszteleti tevékenységet végez, gyülekezetében az egyházzenét tanítja, irányítja; alkalmanként egyházzenei hangversenyeken kórusával közreműködik.

c) kántor-orgonista

Az istentiszteleti alkalmakon (alkalmanként egyházzenei hangversenyeken) a gyülekezet énekét és az énekkart kíséri, és azt a liturgikus szabályoknak megfelelő önálló orgonajátékkal gazdagítja.

III. Szakmai követelmények

a) kántor-énekvezető

Szakmai elmélet tantárgyi követelményei

1. Hittan

Ismerje felekezete alapvető tanítását, vázlatos történetét, életét.

Legyen jártas a biblia ismeretében és a hitvallási iratokban.

2. Liturgikus ismeretek

A jelölt legyen jártas a következő témakörökben:

Katolikusoknak:

- a liturgia fogalma, részei, a római katolikus egyház tanítása a liturgiáról (az Éneklő egyház liturgikus bevezetőinek alapján),

- az egyház jelei,

- az egyházi év felépítése, szerkezete, a fő ünnepek, a liturgikus színek,

- a mise felépítése, részeinek tartalmi ismerete,

- a nagyhéti liturgia áttekintő ismerete,

- a zsolozsma hóráinak elsorolása, a laudes, vesperás és kompletórium ismerete a plébániai gyakorlat szintjén,

- a szentségek liturgiája,

- az egyéb szertartások (gyertyaszentelő, temetés stb.) liturgiája,

- a népájtatosságok,

- a zsoltármagyarázat alapelvei (különösen a krisztológiai értelmezés módja),

- az énekrend összeállításának alapelvei,

- az ordinarium missae magyar szövegei fejből, a Kyrie, a Glória, a Sanctus, a Pater noster és az Agnus Dei latinul is,

- az 50. és 109. zsoltár és a Magnificat szövege magyarul, fejből,

- az énekkari és a szkóla-szolgálat szokásai, szabályai; korálás misén és a fenti három zsolozsmahórában.

Protestánsoknak:

- a legfontosabb liturgiai fogalmak ismerete: az istentisztelet helye, a szolgálattevők, az istentisztelet ideje,

- istentiszteleti típusok és egyéb szertartások (esketés, temetés) rendje,

- az ének jelentősége a közösségi istentiszteleten,

- a bibliai hagyomány és a protestáns istentisztelet,

- az egyházi év,

- a liturgia történetének csomópontjai,

- az istentisztelet elemeinek elnevezései (magyarul és latinul); az ordinárium tételek párhuzamai a protestáns és a katolikus egyház liturgiájában,

- a hazai protestáns énekeskönyvek tartalma, beosztása és használata.

3. Népének; gyülekezeti ének

- a magyarországi népének történetének vázlatos ismerete szemléltető példákkal, a legfontosabb történeti források (a felekezeti jellegnek megfelelően),

- a magyarországi népének európai háttere (pl. középkori cancio, német korál, genfi zsoltár),

- a népének-szövegek megértése, magyarázata, az ének liturgiai alkalmazása,

- a népénekek hangnemének és versszak-képletének elemzése,

- a népének és az élő néphagyomány kapcsolata (elvileg).

Tudjon:

- 100 (a protestánsoknál 140) népéneket fejből, saját felekezetének anyagából,

- 20 népéneket fejből, más felekezetek repertoárjából.

Tudja saját felekezetének énektárából az összes népéneket kottából elénekelni.

4. Gregorián

A saját felekezet énekeskönyvében szereplő gregorián eredetű tételek, illetve párhuzamok ismerete.

A gregorián ének műfajai, hangnemei (modusai).

A gregorián ének és a gregorián hangjegyírás vázlatos története, a kvadrát írás és a mai magyar írásmód ismerete, olvasása.

A gregorián előadásmódjára vonatkozó legjelentősebb elméletek.

Fejből:

- 1 zsidó liturgikus ének,

- a Magnificat recitálása (magyar nyelven) tetszés szerinti zsoltártónusban,

- a "Missa mundi" (=Liber Usualis XVIII. mise) Sanctusa,

- "Veni Redemptor gentium", "Veni Creator Spiritus" himnuszok első versszaka,

- egy pünkösdi alleluja-refrén (pl. "Veni Sancte Spiritus", vö. V. oszt. zenei általános iskolai tankönyv),

- 5 rövid antifóna magyarul,

Kottából:

- további 15 dallam,

- egyszerűbb antifónák, himnuszok vezénylése.

A közös anyagon felül a protestánsoknak:

Fejből:

- 5 magyar graduál dallam.

Kottából:

- 10 magyar graduál dallam.

Hasonló dallamok lapról éneklése, vezénylése.

Ezeken felül az evangélikusoknak:

- a doxológia (Dicsőség) vagy megadott zsoltárrészlet recitálása az evangélikus énekeskönyvben található tónusokon (kotta használatával),

- az Ágenda énekes tételei kottából.

A közös anyagon felül a katolikusoknak:

Fejből:

- a 8 zsoltártónus (a doxológiára vagy egy megadott zsoltárrészletre alkalmazva),

- a "Missa mundi" Kyrie, Glória, Agnus tétele magyarul,

- a "Missa mundi" Kyrie (XVI.), illetve Sanctus és Agnus (XVIII.) tétele latinul,

- a "Missa de Angelis" Kyrie, Glória, Sanctus, Agnus tétele és a III. Credo,

- a Népénektár legfontosabb antifona típusdallamaiból 8 mintadarab,

- 3 melizmatikus alleluja-refrén,

- további 10 dallam.

Kottából:

- a Népénektár valamennyi magyar és latin szövegű gregorián darabja,

- a 3 responzórium-breve tónus alkalmazása a Népénektár bármely szövegére,

- az Olvasmányok könyvének válaszos zsoltárai és allelujái,

- az általános (évközi) laudes, vesperás és kompletórium a Népénektárból,

- további 100 magyar vagy latin szövegű dallam (zömmel antifonák a Népzsolozsma nehézségi szintjén, kisebb részben melizmatikus dallamok).

Középnehéz gregorián dallamok lapról éneklése és vezénylése.

5. Orgonaismeret

Ismerje:

- az orgonaépítészet történetét,

- az orgona fő részeit, a regiszterek neveit és lábszámozását, a különböző szélláda- és traktúra-rendszereket.

Legyen jártas a különböző játszóasztal típusok kezelésében.

Legyen tájékozott az orgona karbantartási és műemlékvédelmi kérdéseiben.

6. Egyházi zeneirodalom

Ismerje:

- az egyházzene történetének legfontosabb stílusait,

- a legjelentősebb egyházzene-történeti folyamatokat és azok liturgiai vonatkozásait,

- az énekes és a hangszeres egyházi zene legjellegzetesebb műfajait és azok formai sajátosságait,

Készítsen elő 10 közepes nehézségű kórusművet kamaraegyüttesben való vizsgaéneklésre (főként XIII-XVIII. századi művekből), a csoport felekezeti és szólamösszetételének megfelelő válogatásban.

Ismerjen az előzőeken kívül 20 különféle stílusú egyházi kórusművet zenetörténeti és liturgiai magyarázatokkal.

7. Szolfézs-zeneelmélet

Ismerje:

- a diatonikus összhangzattan alapjait (írásban, hangszeren, hallás után felismerve),

- elemző szinten a reneszánsz ellenpont alapvető törvényszerűségeit.

Tudjon:

- közepes terjedelmű népdalt, barokk vagy klasszikus dallamot (egyszerű modulációval) lapról énekelni és hallás utáni lejegyezni,

- egyszerű barokk vagy klasszikus kétszólamú idézetet hallás után lejegyezni,

- egyszerű reneszánsz és barokk imitációkat elemezni.

Legyen képes lapról énekelni könnyű két- vagy háromszólamú mű megfelelő szólamát kamaraegyüttesben.

Szakmai gyakorlat tantárgyi követelményei

1. Orgonajáték

A katolikusoknak:

Tudja eljátszani:

- a népénekanyagban megadott 100 tétel kíséretét kottából orgonán vagy harmóniumon, rövid intonációval,

- a magyar "Missa mundi" ordináriumot, szolgálatszerűen,

- az Éneklő Egyház mise antifonáinak és zsoltárainak kíséretét (az orgonakönyv szerint, majd lehetőleg saját kísérettel is),

- a gregorián tantárgy keretében tanult zsolozsma anyag énekkíséretét, a zsoltár- és himnusz-versszakokhoz lehetőleg kétféle harmonizálással,

- legalább 5, a népénekanyagban szereplő korált Bach (és más szerzők) feldolgozásaiból,

- 20 különböző stílusú és terjedelmű - a hallgató tudásszintjének megfelelő - előadási darabot.

Protestánsoknak:

Legyen képes eljátszani:

- a korálkönyvből az összes gyülekezeti ének kíséretét orgonán vagy harmóniumon, rövid intonációval.

- 15 korálelőjátékot és 10 szabad művet, különböző nehézségi fokokon,

- a fentieken felül 5 nehezebb pedálos korálelőjátékot (Orgelbüchlein) és 3 közepes nehézségű művet különféle stíluskörből, különböző ünnepkörökhöz kapcsolva.

2. Karvezetés

Ismerje a helyes test- és kéztartást, illetve a leggyakoribb ütemfajták vezénylését, avizókat és leintéseket. Ezeket gyakorlatban is tudja készség szinten alkalmazni.

Legyen jártas a kóruséneklésben és tájékozott a különböző hangfajok sajátosságainak megítélésében, tudjon alkalmazni egyszerű beéneklési gyakorlatokat.

Tudjon középnehéz kétszólamú, illetve könnyebb három- és négyszólamú kórustételeket hangszeren előadni, valamely szólamát énekelve.

Tudjon könnyebb két-, illetve háromszólamú karműveket betanítani és vezényelni.

b) kántor-kórusvezető

Szakmai elmélet tantárgyi követelményei

1-5. pont megegyezik az a) kántor-énekvezető szakképesítés 1-5. pontjával.

6. Egyházi zeneirodalom tantárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:

Készítsen elő további 15 közepes nehézségű kórusművet kamaraegyüttesben való vizsgaéneklésre a csoport felekezeti és szólamösszetételének megfelelő válogatásban, a XIX-XX. századi anyaggal együtt a stílusok közötti arányosság figyelembevételével.

Ismerjen a fentieken kívül további 15 különféle stílusú egyházi kórusművet zenetörténeti és liturgiai magyarázatokkal.

7. pont megegyezik az a) kántor-énekvezető szakképesítés 7. pontjával.

Szakmai gyakorlat tantárgyi követelményei

1. Orgonajáték

Megegyezik az a) kántor-énekvezető szakképesítés szakmai gyakorlat 1. pontjával.

2. Karvezetés főtárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:

Tudjon nehezebb három-, illetve négyszólamú kartételeket hangszeren előadni, valamely szólamot énekelve.

Legyen képes legalább négyszólamú középnehéz polifon kórusművek vezénylésére, betanítására; kisebb hangszeres kísérő apparátus irányítására.

Legyen képes a különböző tempók, dinamikák és karakterek érzékeltetésére.

Legyen tájékozott az alapvető hangképzési kérdésekben, legyen gyakorlata a kórushangszín alakításában.

Legyen tájékozott az egyházi kórusok belső életének és szervezésének kérdéseiben.

c) kántor-orgonista

Szakmai elmélet tantárgyi követelményei

Az 1-7. pont megegyezik az a) kántor-énekvezető szakképesítés 1-7. pontjával.

Szakmai gyakorlat tantárgyi követelményei

1. Orgonajáték főtárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:

Katolikusoknak:

Tudja eljátszani:

- az egész népénektár kíséretét, nagyrészt pedállal,

- valamennyi tanult (magyar és latin nyelvű) ordinárium kíséretét (lehetőleg pedállal), szolgálatszerűen, az I., VIII., IX. misék kíséretét, legalább a Cantus Cantorum szerint,

- az Éneklő Egyház antifonáit, himnuszait, zsoltárait, lehetőleg 2-3 változattal a versszakokhoz,

- 10 nehezebb korálfeldolgozást az Éneklő Egyházban szereplő dallamokra,

- további 10 különböző stílusú és terjedelmű előadási darabot (nagyrészt pedálos művek).

Protestánsoknak:

Legyen képes kísérni az énekeskönyv valamennyi darabját korálkönyvből, pedállal, saját készítésű intonációkkal.

Tudjon további 10 nehezebb pedálos korálelőjátékot különböző korokból, valamint különféle stíluskörökből még 5 hosszabb és nehezebb szabadon választott művet, különböző ünnepkörökhöz kapcsolódva.

Az evangélikusoknak ezenkívül:

Tudja az énekeskönyv liturgikus részének és a zsoltároknak kíséretét a korálkönyv szerint.

2. Karvezetés

Megegyezik az a) kántor-énekvezető szakképesítés szakmai gyakorlat 2. pontjával.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Legalább három hónap hospitálás a saját felekezete kijelölt egyházzenésze mellett.

A hospitálási gyakorlat végén egy teljes istentisztelet zenei szolgálatának ellátása (szükség esetén két jelölt között megosztva) a hospitálást vezető tanár jelenlétében.

A szakképesítésre jelentkező jelöltnek a vizsga előtt 2 héttel kell benyújtania a hospitálást vezető egyházzenésznek egy meghatározott istentisztelet zenei tervezetét. (A hospitálást vezető egyházzenész a végzett munkát írásban röviden értékeli, értékelését a vizsgabizottságnak átadja.)

A b) kántor-kórusvezető szakképesítésre jelentkező jelöltnek rendelkeznie kell legalább 2 éves egyházi kórusban töltött énekesi gyakorlattal.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát a különböző felekezetek javaslata alapján a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga tárgyai:

- hittan,

- liturgiai ismeretek,

- egyházi zeneirodalom,

- orgonaismeret.

2.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnökének a szakmai vizsga megkezdése előtt 30 nappal jóváhagyásra megküldi. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tárgyai:

- egyházi zeneirodalom,

- népének,

- gregorián ének,

- szolfézs és zeneelmélet.

2.3. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga tárgyai:

- karvezetés,

- orgonajáték.

A jelölt vizsgaműsora mindkét tárgyból legalább két, különböző stílusú kompozíciót tartalmaz.

A vizsga időtartama orgonajáték és karvezetés tantárgyakból: 10-15 perc.

A b), c) szakképesítéshez szükséges a jelöltnek a főtárgy vizsgaanyagát nyilvános hangversenyen bemutatni.

3. A vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatot az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Amennyiben a jelölt valamely elméleti tárgyból elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati érdemjegy megállapításánál az karvezetés, illetve orgonajáték tantárgyakat a) szakképesítés esetén 50-50%-kal, b) és c) szakképesítés esetén 25%, illetve 75%-kal kell figyelembe venni, a jelölt szakjának megfelelően.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól az a jelölt, aki a fenti vizsgakövetelményt teljesítő valamelyik szakképesítő bizonyítvánnyal már rendelkezik.

A főtárgy gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.

Ha a jelölt zeneművészeti szakközépiskolai képzésben szerzett szakképesítő bizonyítvánnyal vagy zeneművészeti főiskolán vagy tanárképző főiskolán (ének-zene szak) szerzett diplomával rendelkezik, felmenthető szolfézs-zeneelmélet tantárgyból.

Ha a jelölt teológiai hallgató, vagy teológiai diplomával rendelkezik, felmenthető a hittan tantárgy alól.

5. A szakmai vizsga szervezése

Az egyházzene tanszakkal rendelkező zeneművészeti szakközépiskolákban és az egyes felekezetek által felhatalmazott központi kántorképző intézet által szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 55. sorszáma alatt kiadott népzenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai:

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3723 15 2 0 04

2. A szakképesítés megnevezése: népzenész (hangszer és szak megjelölésével)

a) Hangszeres szakok

népzenész (hegedű)

népzenész (brácsa)

népzenész (cselló, nagybőgő, ütőgardon)

népzenész (citera, tamburák, koboz, tekerő)

népzenész (furulyák, tilinkó, nádsípok)

népzenész (duda, töröksíp, furulyák)

népzenész (duda, klarinét, tárogató)

népzenész (cimbalom)

b) Énekes

népzenész (népi ének)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betöltendő munkakör, foglalkozás:

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek):

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A népzenész képzettségű muzsikus mint előadó (hangszeres szólista, zenekarok, énekkarok képzett tagja) közreműködik kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében.

Közreműködik önálló népzenei műsorokban, hangversenyeken, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban.

Közreműködik népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokon, azokat összeállítja és vezeti.

Néptánckoreográfiák, színpadi táncalkotások kíséretét összeállítja és előadja.

Kötetlen formában - táncház, tánctanítás, klub - tartott rendezvények kíséretét megszerkeszti, előadja.

Vezeti a népzenei együtteseket, közreműködik azokban.

Zenekarvezetői, szakkörvezetői feladatokat lát el művelődési intézményekben.

Népzenei gyűjtést, lejegyzést végez.

A népzenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.

A felvétel feltételei

A zeneiskola 6. évfolyamának megfelelő szintű hangszeres és zeneelméleti felkészültség, melyről a jelölt a felvételi vizsgán ad számot.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A népzenész hangszeres szakok és énekes szak jelöltjei számára közös kötelező tantárgyak:

1. Zongora (kötelező zongoratudás)

Legyen képes természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre.

A jelölt tudjon legalább 3 kereszt 3b előjegyzésben 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legáto és non legáto fokozatosan gyorsuló tempóban skálákat játszani.

Tudjon:

- hármas- és négyeshangzat felbontásokat (futam szerűen is négy oktávon keresztül),

- oktáv meneteket, két oktáv terjedelemben

eljátszani,

- Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. füzetéből játszani.

Tudjon:

- különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kis preludiumok, Mozart szonatinák, Schumann: Jugend-album, Bartók: Mikrokozmosz III. füzet szintjén).

2. Szolfézs

Rendelkezzék kiművelt zenei hallással, zeneírási és -olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával, stílusérzékkel.

Legyen jártas (legyen gyakorlata):

- Bertalotti solfeggionak kétszólamú megszólaltatásában, éneklő társsal, illetve egyik szólamát énekelve, a másik szólamát zongorán (szintetizátoron) játszva (40 tanult mű alapján),

- a reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus műzene kisebb kórusműveinek, dalainak, duettjeinek, recitatívóinak, áriáinak hangszerkíséretes vagy társas ének formájában való megszólaltatásában (15-20 megtanult mű),

- a romantikus szerzők zongorakíséretes vagy más hangszerrel kísért dalainak, együtteseinek előadásában (10-12 kompozíció, ebből 3-4 dal saját zongorakísérettel, kotta nélkül is),

- Kodály nehezebb pedagógiai műveinek (55, 44, kétszólamú énekgyakorlat), könnyebb és középnehéz kórusműveinek társakkal együtt való éneklésében,

- a XX. századi zeneszerzők alkotásainak megszólaltatásában (8-10 kompozíció).

Legyen képes hallás után lejegyezni szólamokat, homofón és polifón zenei részleteket a fentebb körvonalazott zenei alkotásokból, legyen képes dallamokat, szólamokat lapról leénekelni.

Tudjon műveket kotta nélkül is elénekelni vagy hangszeren megszólaltatni.

3. Zeneelmélet

Ismerje a barokk és a bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágát.

Rendelkezzen általános ismeretekkel az európai zenetörténet más stíluskorszakainak zeneelméleti probléma körében is (középkor, gótika, reneszánsz, XIX. és XX. század zenéje).

Legyen tisztában a legfontosabb skálaelméleti és hangrendszerelméleti alapfogalmakkal (pentatónia, diatónia, heptatonia secunda, hangrendszerek és módusaik kapcsolata stb.).

Ismerje a XX. század zenéjének legfontosabb stílusirányzatait, ezek stílusjegyeit.

Legyen birtokában az ismeretei gyakorlati alkalmazásához szükséges készségeknek.

A harmóniai ismeretek terén ismerje fel a feldolgozott fordulatokból álló példák, figurált idézetek harmóniáit, tonalitáson belüli funkciós vonzatait, és tudja azokat hallás után négyszólamú vázlat vagy számozott basszus formájában leírni.

Legyen képes:

- mintapéldákat különféle hangnemekben, legalább 4 kereszt, 4b előjegyzésig (zongora tanszakosok minden hangnemben) eljátszani,

- a feldolgozott fordulatokból összetett, számozott basszussal vagy fokszámmal megadott példákat a fenti előjegyzéshatárokon belül zongorázni.

Legyen képes kottakép alapján zongoramű, saját hangszerére írt mű, vagy saját hangszerére és zongorakíséretre írt mű harmóniai elemzésére.

A forma elemzés terén:

Legyen képes elemezni hallás után és kottából a XVIII. századból kikristályosodott formatípusokat (két- és háromtagú formák, triós forma, kisrondó, szonáta, szonátarondó, szonatina, variációs forma).

Tájékozódjék a barokk zenei formálás különféle megvalósulásaiban, ismerje a legfontosabb szerkesztési formákat (kánon, fúga, invenció).

Legyen képes a tanultakat a gyakorlati muzsikálásban hasznosítani.

4. Zeneirodalom

Ismerje az európai zenetörténet legfontosabb stíluskorszakait, az egyes stíluskorok legfontosabb sílusjegyeit, műfajait, ismerje az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát.

Legyen birtokában a legfontosabb zenei alapfogalmaknak.

Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.

Legyen képes eligazodni a korunk fő stiláris irányzataiban, legyen áttekintése ezek szerepéről a XX. század történeti, társadalmi, emberi küzdelmeiben, azok tudati, érzelmi tükröződésében.

Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket, az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel. Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskorszakaira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.

Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és integrálni.

5. Népzene

Tudjon fejből legalább 25 magyar népdalt a régi rétegekből válogatva (kvintváltó, recitálo, sirató típusúak) és 25 új stílusú magyar népdalt. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit.

Legyen képes a népdalok egyszerű, stílusos előadására.

Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján népdalt elemezni.

Legyen képes hallott népdal hallás után lejegyezni.

Legyen általános ismerete az alábbi témakörökben:

- általános néprajz (életmód, vallás, szokások),

- népzenetörténet (vándorlások kora, letelepedés, társadalmi változások vonzata a népzenében),

- népzenekutatás (Bartók és Kodály kutatásai, elődeik és követőik munkássága),

- a népzene továbbélése a jelenlegi társadalomban (falvak, városok népzenei élete).

6. Népzeneelmélet

- A népzene fogalma, műfajai.

- A népzenekutatás története (nemzetközi és magyar).

- A népzenegyűjtés, lejegyzés, rendszerezés, feldolgozás kérdései.

- A hangszerek osztályozása. A népi hangszerek és történetük.

- Különféle zenekari összeállítások.

- A népdalelemzés szempontjai.

- A népzene és néptánc kapcsolata.

- A tánctípusok zenekísérete.

- Népzenei dialektusok.

- Népzene és műzene kapcsolata és egymásrahatása.

- A harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban.

- Az énekes és hangszeres népzene díszítőelemei, előadásmódja.

- Énekes népszokások, jeles napok.

- A népzene színpadi megszólaltatásának elve, gyakorlata.

A jelölt

- rendelkezzen alapvető néprajzi, népzenei és színpadi ismeretekkel,

- tudjon népdalt és hangszeres népzenét lejegyezni, elemezni és rendszerezni.

Szakmai gyakorlat

a) Hangszeres szak

Rendelkezzen hangszerének megfelelő repertoárral. Repertoárjának nagy részét legyen képes kotta nélkül is előadni.

Tudjon:

- stílusosan a különféle dialektusok népzenéjéből idézni,

- fejből játszott dallamokból hangnem-, tempó- és ritmusváltozásokkal rögtönözve táncrendet szerkeszteni és azt folyamatosan - tánckíséretként is - eljátszani,

- zenei programot, színpadi tánc zenei kíséretét összeállítani és előadni.

Legyen a megtanult műsorok előadásában középfokon elvárható előadói tapasztalata.

Ismerje hangszerének irodalmát.

Legyen képes saját hangszerét karbantartani, tudjon egyszerűbb népi hangszereket elkészíteni és megszólaltatni.

Ismerje az alapvető népi tánctípusokat, alapfokon tudja eltáncolni azokat.

Rendelkezzen alapvető színpadi ismeretekkel.

b) Énekes

Rendelkezzen megfelelő előadói és technikai képességekkel, készséggel.

Intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni.

Legyen képes az adott skálagyakorlatot és a zenei anyagot helyes mélylégzéssel és levegővezetéssel, a dal karakteréhez alkalmazkodó természetes hangadással előadni.

Legyen tiszta, érthető a szövegmondása.

A művek előadásában legyen tudatos, biztonságos, stílushű, művészileg és érzelmileg kifejező.

Legyen képes alkalmazni a leglényegesebb zenei előírásokat, s tudja a dalok tartalmát saját egyéniségére formálva kifejezni.

Rendelkezzen az öt fő dialektus dalaiból válogatott, középszinten elvárható énekes repertoárral, legyen képes azt állandóan bővíteni. Tudja repertoárjának nagy részét kotta nélkül előadni.

Biztos kottaolvasási készsége alapján tudjon lapról olvasni.

Legyen képes kottaképből újraalkotni, élővé tenni a népdalokat, balladákat.

Rendelkezzen saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel.

Ismerje és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.

Ismerje az éneklés művészetének hagyományát, építse be repertoárjába az újabb kutatások eredményeinek konkrét példáit.

Széleskörűen ismerje a klasszikus vokális irodalmat, valamint a népzenei gyűjtések, kiadványok vokális irodalmát.

Ismerje az alapvető népi tánctípusokat, tudja alapfokon eltáncolni azokat.

Rendelkezzen egészségtani és hangegészségtani ismeretekkel, hogy életmódjával is képes legyen működőképességét hosszú ideig megőrizni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A népzenész jelöltnek vizsgamunkát kell elkészítenie.

A választható vizsgamunka feladatokat a képző intézmény állítja össze.

A megoldandó feladatok a jelölt saját szakterületének specifikumait képviselik.

A jelölt az alábbi három feladat közül választhat:

- Önálló népzenei gyűjtés, annak lejegyzése, feldolgozása.

- Mások által gyűjtött hangzóanyag lejegyzése, feldolgozása.

- Tánckíséret, színpadi tánc összeállítása.

A vizsgamunkát a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgák feladatsorát a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Hangszeres és énekes szak

Szakmai elmélet

Szolfézs:

- Egy barokk vagy klasszikus stílusú kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

- Egy XX. századi egyszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

Zeneelmélet:

- Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel.

- Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.

Zeneirodalom:

- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.

- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból, vagy a zeneirodalom tárgykörébe eső más téma kidolgozása.

Népzeneelmélet:

- Eredeti népzenei szemelvény lejegyzése hallás után felvételről.

- Népzenei összeállítás készítése megadott szempontok szerint (tájegység, szövegkapcsolat, tartalmi összefüggés, tempók stb.), egy adott táncdarab (koreográfia) kísérőzenéjének összeállítása.

- Ismeretlen népdal, táncdallam elemzése.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

Szakmai elmélet

Szolfézs:

- Lapról éneklés.

- Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.

- 15 mű előadása különböző stíluskorszakokból, saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.

Zeneelmélet:

- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után.

- Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen min. 20, max. 30 perces műsorban ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt. A műsort végig kell játszani, illetve énekelni.

Hangszerjáték:

Egy adott néprajzi tájegység teljes táncrendjének előadása hangversenyszerűen és tánckíséretként, kotta nélkül.

Ének:

Egy adott néprajzi tájegység népdalkincséből válogatott műsor:

- klasszikus ballada,

- kíséret nélküli csokor,

- hangszerkíséretes csokor hangversenyszerű előadása kotta nélkül.

3. A vizsga értékelése

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként - szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzeneelmélet és a vizsgamunka - külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak és a vizsgamunka érdemjegyeinek átlaga adja.

A gyakorlati vizsga érdemjegyét (hangszer, illetve ének) a szakmai gyakorlat osztályzata adja.

Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet, illetve gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható - a szakágnak megfelelően - az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a zeneművészeti szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban szervezhető vizsga.

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 56. sorszám alatt kiadott szórakoztató zenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 2 3724 15 2 0 05

2. A szakképesítés megnevezése: szórakoztató zenész (szint, műfaj és hangszer megjelölésével)

a) Szórakozató zenész (középfokú)

b) Szórakozató zenész (felsőfokú)

tánczene - bőgő

tánczene - basszusgitár

tánczene - gitár

tánczene - klarinét

tánczene - szaxofon

tánczene - trombita

tánczene - harsona

tánczene - dob

tánczene - zongora

tánczene - billentyűs hangszerek

tánczene - harmonika

tánczene - ének

rockzene - basszusgitár

rockzene - gitár

rockzene - szaxofon

rockzene - trombita

rockzene - harsona

rockzene - dob

rockzene - zongora

rockzene - billentyűs hangszerek

rockzene - ének

népi - cigányzene - brácsa

népi - cigányzene - cimbalom

népi - cigányzene - cselló

népi - cigányzene - bőgő

népi - cigányzene - hegedű

népi - cigányzene - klarinét

népi - cigányzene - ének

szalonzene - brácsa

szalonzene - cimbalom

szalonzene - cselló

szalonzene - bőgő

szalonzene - hegedű

szalonzene - klarinét

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

3729 egyéb művészeti foglalkozások zenész

3729 egyéb művészeti foglalkozások énekes

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

a) Szórakoztató zenész (középfokú)

A szórakoztató zenész képzettségű muzsikus, mint hangszeres, mint énekes, elsősorban zenekarok, együttesek tagja, aki aktívan működhet közre különböző nyilvános, a képzettségnek megfelelő műfajú előadásokon, rendezvényeken, valamint vendéglátóhelyeken.

Közreműködhet zenés előadásokon, táncos és egyéb szórakoztató műsorok kíséretének ellátásában, audiovizuális és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban.

b) Szórakoztató zenész (felsőfokú)

Rendelkezik a fenti szórakoztató zenész munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel.

Mélyebb és kiterjedtebb tudásanyaga birtokában művészi szinten képes a szóló feladatok ellátására hangszeres zenészként és énekes előadóként is.

III. Szakmai követelmények

Általános követelmények

A szórakoztató zenész rendelkezzék:

- megfelelő előadói képességgel, technikai felkészültséggel,

- hangszeréhez, műfajához kapcsolódó átfogó repertoárral,

- kiművelt zenei hallással, megbízható felismerési, reprodukáló és memória képességgel.

Legyen képes a művek önálló kidolgozására biztos kottaolvasási készsége, stílusismerete és technikai felkészültsége alapján.

Rendelkezzen a művek bemutatásában előadói tapasztalattal.

Legyen az előadásra kerülő művek technikai kivitelezése tudatos, biztonságos, stílushű művészileg és érzelmileg kifejező.

Legyen képes kisebb (combo-jellegű) és nagyobb (big-band és egyéb nagyzenekari) együttesekbe beilleszkedni, partnerei felfogásához, irányításához alkalmazkodni.

Rendelkezzék:

- megfelelő koncentráló és kontrolláló képességgel, valamint zenei memóriával,

- saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel.

Tudásanyagának nagy részét tudja kotta nélkül is előadni.

Ismerje:

- az együttes zenélés alapkövetelményeit,

- a műfaj legfontosabb korszakait, stílusait, szerzőit és előadóit,

- "munkaeszköze" (hangszere) folyamatos karbantartásának módszereit és az ezzel összefüggő munkavédelmi és biztonsági szabályokat.

Szakmai elmélet

Minden szakon, minden műfajban, mindkét szinten közös tantárgyak

1. Szolfézs

A jelölt rendelkezzék:

- színvonalas zenei hallással,

- zeneírási és -olvasási készséggel, megfelelő zenei memóriával.

Legyen képes hallás után lejegyezni:

- egyszólamú zeneirodalmi idézeteket,

- a műfajban gyakori hármas- és négyeshangzatokat,

- közepes nehézségű tánczenei ritmusképletet,

- harmóniai mintapéldákat, négyszólamú harmóniai vázlat vagy számozott basszus alapján.

Ismerje és tudja alkalmazni a transzponálás szabályait.

2. Zeneelmélet

Rendelkezzék általános, valamint műfajához kapcsolódó zeneelméleti ismeretekkel.

Ismerje a zeneelmélet alapjait és összefüggéseit (skála-és hangköztan, akkordelmélet: a tánczenei akkordok felépítése és jelölése, az általános és tánczenei jelölések, rövidítések, kifejezések, tánczenei ritmusok).

Ismerje a klasszikus és más zenei műfajokat.

Rendelkezzék kottaolvasási készséggel.

A megszerzett tudását legyen képes használni és integrálni.

3. Zeneirodalom és zenetörténet

Ismerje műfaja hangszeres, illetve énekes irodalmát.

Legyen képes az alapvető zenei szakkifejezések ismerete mellett, a műfajban használatos fontosabb kifejezések értelmezésére.

Ismerje a műfajával kapcsolatos stílusokat, a szórakoztató zenei irodalom kiemelkedő alkotásait, a különböző korok jelentős zeneszerzőit, előadóit.

4. Idegen nyelv

Rendelkezzen alapszintű - a szakma gyakorlásához szükséges - angol vagy német nyelvismerettel, valamint ismerje a műfajban előforduló angol nyelvű zenei szakkifejezéseket.

5. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten.

Ismerje:

- a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit,

- az adózási alapfogalmakat,

- az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, adó- és társadalombiztosítási jog), legfontosabb elemeit, alapvető államigazgatási szabályokat.

Csak a rock és tánczenei műfajban

6. Stúdió- és számítástechnika (rock és tánczenei műfajban)

Ismerje:

- az elektromos és elektronikus hangszerek működésének alapjait,

- az elektromos és elektronikus effektek használatát,

- az erősítéstechnika és az elektroakusztika alapjait,

- a hangrögzítő rendszereket (analóg és digitális),

- a számítástechnika alapjait,

- a számítógép zenei alkalmazásának területeit,

- a MIDI berendezések használatának lehetőségeit,

- a zenei rendezés technikai és esztétikai követelményeit.

Legyen képes:

- egyszerűbb hibafeltárási és karbantartási műveletek (huzalozás, tisztítás, alkatrészcsere stb.) elvégzésére,

- az elektromos és elektronikus zenei berendezések rendeltetésszerű használatára,

- kisebb hangtechnikai rendszerek (erősítő, hangszóró) összeállítására,

- a számítógép és az elektronikus hangszerek összekapcsolására,

- zenei szerkesztőprogramok, non-lineáris editálórendszerek, sequencerek, MIDI vezérlőprogramok használatára.

7. Munkavédelem

Ismerje:

- az általa használt elektrotechnikai berendezésekre vonatkozó munkavédelmi és biztonsági előírásokat, ügyeljen azok betartására,

- az alapvető érintésvédelmi tudnivalókat.

Szakmai gyakorlat

1. Hangszerjáték

Tánczenész és rockzenész (közös)

Legyen képes az alábbi klasszikus zeneműveknek megfelelő nehézségi szinten hangszerén játszani.

a) középfokon

zongora és billentyűs hangszerek - Chopin: cisz-moll keringő, Bartók: Medvetánc

dob - Knauer: Dobiskola

bőgő - Simandl: Nagybőgőiskola VII-VIII.

basszusgitár - Storch: Etűdök I.

gitár - Dénes-Lányi: Hegedűiskola 3.

klarinét - Weber: f-moll klarinétverseny II. tétel, Weber: Esz-dúr concertino

szaxofon - Jettel: Szaxofonetűdök I., Jeanjean: Klarinétetűdök I.

trombita - Arban: Trombitaiskola I-II., Gedicke: Koncert B trombitára

harsona - Koprasch: Gyakorlatok I.

harmonika - Offenbach: Orfeusz az alvilágban-nyitány, Suppé: Könnyűlovasság-nyitány

b) felsőfokon

zongora és billentyűs hangszerek - Liszt: II. magyar rapszódia, Gershwin: Rhapsody in Blue

dob - Knauer: Dobiskola

bőgő - Storch: Etűdök II.

basszusgitár - Storch: Etűdök II.

gitár - Dénes-Lányi: Hegedűiskola 3-4.

klarinét - Mozart: A-dúr klarinétverseny I. tétel, Hidas: Klarinétfantázia

szaxofon - Jettel: Szaxofonetűdök II., Jeanjean: Klarinétetűdök II.

trombita - Arban: Trombitaiskola II. és III. (1-14. etűd), Rimszkij-Korszakov: A dongó

harsona - Koprasch: Gyakorlatok II.

harmonika - Rossini: Tell Vilmos-nyitány, Strauss: Denevér-nyitány

Csak tánczenész (középfokú és felsőfokú)

Valamennyi hangszeres szakon a dob kivételével.

A jelölt tudjon szólistaként, együttes tagjaként vagy hangszeres kísérőként legalább 120 művet előadni.

Repertoárja ölelje fel a tánczene különböző zenei irányzatainak és korszakainak legjellemzőbb darabjait [swing, slow, cha-cha-cha, rumba, bossa nova, begin, mambo, samba, tangó, bécsi és angol keringő, slow rock, rock and roll, rock-pop, régi és új magyar slágerek, nemzetközi dalok (német, olasz), közismert operett és musical dalok].

Dob hangszeres szakon

a) középfokon

Ismerje és tudja szólistaként, együttes tagjaként vagy hangszeres kísérőként előadni az előzőekben jelzett tánczenei irányzatok és stílusok ritmusait, továbbá legyen képes ezeken belül - a swing és a rock zenében - rövidebb szólók előadására, négyezésre.

Legyen képes az alábbi nehézségi szinten hangszerén játszani:

Chet Doboe: Work Book I., II., III., IV.

David Garibaldi: Future Sound dobiskola

b) felsőfokon

Gary Shaffe: Rythm Book I-II.

Jim Chapin: Swing Schoole szintjén

Rockzenész (középfokú és felsőfokú)

Valamennyi hangszeres szakon a dob kivételével:

Tudjon szólistaként vagy együttes tagjaként legalább 40 művet előadni.

Repertoárja ölelje fel a tánczene egyes zenei irányzatainak (pl. swing, slow, bossa nova, slow rock) legjellemzőbb egy-egy darabját, a rockzene műfajának megfelelő magyar (ez lehet saját alkotás is) és külföldi zeneművet.

Legyen képes ezeket zenekari előadásként is bemutatni.

Dob hangszeres szakon

a) középfokon

Ismerje és tudja szólistaként vagy együttes tagjaként előadni az előzőekben jelzett tánczenei irányzatok darabjait, különösen a rockzene ritmusait, továbbá legyen képes ezeken belül - a swing és a rock zenében - rövidebb szólók előadására.

Legyen képes az alábbi nehézségi szinten hangszerén játszani:

Chet Doboe: Work Book I., II., III., IV.

David Garibaldi: Future Sound dobiskola

b) felsőfokon

Gary Shaffe: Rythm Book I-II.

Népi - cigányzenész és szalonzenész

Legyen képes az alábbi klasszikus zeneműveknek megfelelő nehézségi szinten hangszerén játszani:

a) középfokon

hegedű - Brahms: VI. magyar tánc, Weiner: Divertimento - Rókatánc,

brácsa - Országh: Brácsaiskola 32., 34., 36., 48., 51., 56. gyakorlat, hegedű előadási darabok brácsaszólamai

cselló - Gounod: Ave Maria, Schumann: Álmodozás

bőgő - Montag: Nagybőgőiskola II., Simandl: Bőgőiskola VI.

cimbalom - Allaga: Cimbalomiskola III.

klarinét - Jeanjean: Klarinétetűdök I., Weiner: Peregi verbunk

b) felsőfokon

hegedű - Liszt: II. magyar rapszódia,

brácsa - Országh: Brácsaiskola 62., 67., 72., 78., 81., 83. gyakorlat, a hegedű előadási darabok brácsaszólamai

cselló - Saint-Saëns: A hattyú, Schubert: Ave Maria

bőgő - Montag: Nagybőgőiskola III/a., Simandl: Bőgőiskola VII.

cimbalom - Allaga: Cimbalomiskola IV.

klarinét - Mozart: A-dúr klarinétverseny I. tétel, Jeanjean: Klarinétetűdök II.

Népi - cigányzenész (középfokú és felsőfokú)

Valamennyi hangszeres szakon

A jelölt tudjon szólistaként, együttes tagjaként vagy hangszeres kísérőként legalább 200 művet előadni, amely tartalmazzon nótacsokrot (hallgató, andalgó, lassú és gyors csárdás) és a műfajnak megfelelő és stílusú (népdal, népies műdal, magyarnóta, csárdás, cigánydal, virágének, kurucnóta, operettrészlet) műveket.

Szalonzenész (középfokú és felsőfokú)

Valamennyi hangszeres szakon

Tudja szólistaként, együttes tagjaként vagy hangszeres kísérőként előadni a tánczene műfajában előírt - a jelzett stílusoknak és irányzatoknak megfelelő - legalább 50 művet, továbbá a szalonzene legalább 50 műből álló legjellemzőbb repertoárját (klasszikus előadási darabok, nyitányok, bécsi keringők, nemzetközi dalok, operett- és musical részletek).

2. Ének főtárgy (középfokú és felsőfokú szórakoztató énekes)

A tánczene műfajában:

Rendelkezzen legalább 40 műből álló repertoárral, mely ölelje fel a magyar és külföldi tánczene különböző zenei irányzatainak (pl. swing, slow, bossa nova, begin, samba, slow rock, rock) és korszakainak hagyományos és a modern műfajú darabjait.

A rockzene műfajában:

Tudjon előadni legalább 40 művet, amely ölelje fel a tánczene egyes zenei irányzatainak (pl. swing, slow, bossa nova, slow rock) legjellemzőbb egy-egy darabját és a rockzene műfajának megfelelő magyar (ez lehet saját alkotás is) és külföldi művet.

A népi - cigányzene műfajában:

Tudjon előadni legalább 100 művet, amelyek között szerepeljen nótacsokor (hallgató, andalgó, lassú és gyors csárdás) és a műfajnak megfelelő és stílusú (népdal, népies műdal, magyar nóta, csárdás, cigánydal, virágének, kurucnóta, operett részlet) mű.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

A vizsgáztatás során először az írásbeli vizsgát kell lebonyolítani.

1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztárium központilag adja ki.

Szakmai elmélet

1.1. Szolfézs - zeneelmélet

a) középfokon

- Egy közismert szórakoztató zenei idézet melódiájának lejegyzése harmóniai jelöléssel.

- Egy szórakoztató zenei idézet melódiájának és akkordjainak transzponálása.

- Hármashangzatok és fordításaik, illetve az alap négyeshangzatok hallás utáni lejegyzése.

- Közismert tánczenei alapritmusok hallás utáni lejegyzése.

b) felsőfokon

- Egy közismert szórakoztató zenei idézet melódiájának lejegyzése harmóniai jelöléssel.

- Tánczenei akkordok ötvonalas rendszerben történő kidolgozása betűjelzés alapján.

- Egy szórakoztató zenei idézet melódiájának és akkordjainak transzponálása.

- Hármashangzatok és fordításaik, illetve az alap négyeshangzatok

= közismert tánczenei alapritmusok,

= közepes nehézségű ritmusok,

= nyolcütemes dallam lejegyzése hallás után.

1.2. Zeneirodalom - zenetörténelem

a) középfokon

A műfajnak megfelelő alapvető zenei szakkifejezések értelmezése.

b) felsőfokon

Az adott műfaj legfontosabb korszakai, művei, szerzői és előadói.

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.

2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

2.1. Szolfézs - zeneelmélet

a) középfokon

- Lapról éneklés.

- Tánczenei akkordok ötvonalas rendszerben történő kidolgozása betűjelzés alapján.

b) felsőfokon

- A szórakoztató zenében gyakran előforduló négyeshangzatok (alap- és fordításaik; major, moll major, domináns, moll, félszűkített és szűkített szeptimek) hallás utáni lejegyzése.

- Improvizációs gyakorlatok megadott szempont alapján.

2.2. Munkavédelmi ismeretek (tánczene és rockzene műfajban)

- Az alapvető munkavédelmi, biztonsági szabályok.

- A jelölt hangszerének használatára vonatkozó alapvető technikai ismeretek.

2.3. Számítástechnika (tánczene és rockzene műfajban)

- A számítástechnikai ismeretek alkalmazási lehetőségei a szórakoztató zene műfajaiban és hangszerei esetében.

3. Gyakorlati vizsga

A jelölt a gyakorlati vizsgán a vizsgabizottság előtt legalább 15, legfeljebb 30 perc alatt ad számot tudásáról.

3.1. Hangszer (a dob hangszer kivételével)

a) középfokon

- A klasszikus és a műfajnak megfelelő vizsgaműsor bemutatása, melyek közül legalább egyet a jelölt kotta nélkül játszik.

- Különböző stílusú mű bemutatása az általánosan elfogadott akkordsorokkal, melyet a vizsgabizottság választ ki a vizsgázó által benyújtott, a műfajnak megfelelő repertoárból.

- Lapról olvasás klasszikus és szórakoztató zenei anyagból.

- Hangszerjáték vagy énekes hangszerkísérete kottából.

A dob hangszer esetében:

- A klasszikus és a műfajnak megfelelő vizsgaműsor bemutatása.

- A műfajnak megfelelő ritmusok bemutatása a vizsgabizottság választása alapján.

- Lapról olvasás klasszikus és szórakoztató zenei anyagból.

- Szólista, illetve együttes hangszerkísérete.

- 4-8-16 ütemes, a műfajnak megfelelő szóló, négyezés.

b) felsőfokon

A középfokú szint vizsgakövetelményein felül:

- A klasszikus és a műfajnak megfelelő vizsgaműsor bemutatása, melyek közül legalább hármat a jelöltnek kotta nélkül kell előadnia.

- 5 különböző stílusú mű bemutatása az általánosan elfogadott akkordsorokkal, melyet a vizsgabizottság választ ki a vizsgázó által benyújtott, a műfajnak megfelelő repertoárból.

- A jelölt műsorából a vizsgabizottság által kiválasztott egy mű

= transzponálása,

= egy mű vagy dúr és moll blues-játék (tánczene és rockzene műfajban) rögtönzése.

- Lapról olvasás klasszikus és szórakoztató zenei anyagból.

- Hangszerjáték vagy énekes kísérése kottából.

A dob hangszer esetében önálló, legalább 32 ütemes, a műfajának megfelelő szóló bemutatása.

3.2. Ének főtárgy (középfokú és felsőfokú szint)

A jelölt vizsgaműsorának bemutatása kotta nélkül.

A jelölt által benyújtott, a műfajnak megfelelő repertoárból 1 vagy több mű bemutatása kotta nélkül, a vizsgabizottság választása alapján.

A vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatot az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlat osztályzatot a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegyek átlaga adja.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetve tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és vizsgarészből egyaránt megfelelt.

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól az a jelölt, aki a fenti követelményeknek megfelelő szakirányú hivatásos előadóművészi működési engedéllyel vagy bizonyítvánnyal, illetve a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 57. sorszáma alatt kiadott táncos szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 3 0 10

2. A szakképesítés megnevezése: táncos (műfaj és szak megjelölésével)

táncos (klasszikus balett-táncos)

táncos (színházi táncos)

táncos (modern-táncos)

táncos (néptáncos)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A táncos olyan egyetemes műveltséggel, magas fokú mozgáskultúrával, technikai tudással és előadói képességgel bíró szakember, aki alkalmas színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok igényes megvalósítására, előadására.

A táncos tevékenységét a klasszikus balett, a néptánc és a modern tánc területén fejti ki és gyakorolja.

Közreműködik balett-társulatoknál, táncegyütteseknél, színházaknál.

A táncos feladatát a munkaadó szakmai vezetőjének irányításával végzi, vagy vállalt feladatait a megbízó elvárásai szerint önálló tevékenység keretein belül látja el.

Tudása alapján képes tanulmányai folytatására táncművészeti főiskolán, illetve egyetemes műveltsége alapján más főiskolán, egyetemen.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános alapismeretek:

1.1. Zenetörténet - zeneelmélet

A jelölt ismerje:

- az egyes zenetörténeti stíluskorszakokat, azok legfőbb jellemzőit,

- a különböző műfajokat az adott stíluskorszakokon belül, az egyes műfajok előadó apparátusát,

- a zene és a többi művészeti ág kapcsolatát és egymásra való hatását,

- a zene és tánc kapcsolatát és egymásra gyakorolt hatását,

- a zenei hang tulajdonságait,

- az énekhang fajtáit,

- a különböző hangeffektusokat, hangszereket,

- a különböző ritmusképleteket, ütemfajtákat,

- a zenei szakkifejezéseket.

1.2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

2. Szakmai elmélet

2.1. Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát kezdetektől a jelenig. A tantárgy mintegy keretét és integrációját adja annak az egészben való látás és tudás kialakításának, mely a tánc- és zenetörténeti ismeretekben való elmélyülést szolgálja.

A jelölt ismerje:

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásokban rejlő gondolatiság, a művészeti üzenet lényegét, ennek összefüggéseit az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészeti alapfogalmakat,

- az alapvető esztétikai kategóriákat, törvényeket, az alkotás és befogadás folyamatát,

- kezdetektől napjainkig született jelentősebb alkotásokat, művészeti eredményeket.

2.2. Tánctörténet

A szakági képzés alapját a tánctörténet nyújtja, mely a tánc fejlődéstörténetét, a különböző korszakokban való szerepét, egyes népek táncainak legfőbb jellemzőit mutatja be.

A jelölt ismerje:

- a tánc kialakulásának történetét,

- a tánc fejlődését,

- a balettművészet kialakulását és körülményeit, a balett fejlődésének útját,

- a táncművészet egyetemes és hazai irányzatait, kiemelkedő reprezentánsait,

- a tánc stíluskorszakait és azok legfőbb jellemzőit az adott korszakon belül (néptánc, történelmi társastánc),

- a tánc és a zene kapcsolatát, valamint a táncművészetnek a többi művészeti ágakhoz való viszonyát,

- a tánc és a színház kapcsolatát, különösen a balettművészet történetét, kialakulásától napjainkig,

- napjaink táncművészetének jelentős eseményeit.

A fentieken felül a néptáncos rendelkezzen:

- néprajzi alapismeretekkel,

ismerje:

- a néptánc történetét,

- a magyar néptánc táji, történeti tagozódását,

- a néptánc hagyományait,

- a tánctípusokat és a táncdialektusokat,

- a mozdulatelemzés alapfogalmait.

A tánctörténeti ismereteken felül a színházi táncos ismerje a történelmi korok táncainak jellegzetességeit.

Rendelkezzék a különböző műfajokhoz (opera, operett, musical, jazz) tartozó stílusjegyek ismeretével.

2.3. Balettelmélet

A jelölt ismerje:

- a balett szakkifejezéseit, tudja azok jelentését, leírását, kiejtését,

- a gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztésének módszereit, és legyen képes azok koordinált bemutatására,

- a helyes zenei beosztást,

- a lépések helyes végrehajtásához szükséges alapszabályokat.

3. Szakmai gyakorlat

Általános ismeretek

A jelölt rendelkezzék magas fokú tánctechnikai tudással és jó előadóművészi képességgel.

Ismerje:

- a klasszikus balett alaplépéseit,

- a lépéskombinációk végrehajtásának szabályait,

- a folyamatos koordináció megvalósításának feltételeit,

- a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait,

- a művészi kifejezőeszközök felhasználási lehetőségeit,

- a szerepformálás táncszínpadi alaphelyzeteit,

- a magyar és más népek táncainak alaplépéseit,

- a történelmi korok táncainak alaplépéseit, térformáit és jellemző stílusjegyeit,

- az új szakmai törekvéseket.

3.1. Klasszikus balett

A balett-táncos a megszerzett ismereteit legyen képes használni, alkalmazni és integrálni.

Legyen képes:

- a klasszikus balett lépésanyagának kombinációs, gyakorlatsorokká fűzött formájának önálló bemutatására,

- hosszabb gyakorlatsorok, könnyed, biztos végrehajtására,

- a nehezebb technikai elemek és a plasztikus koordináció összehangolására,

- a partnerrel vagy a csoportos munka résztvevőivel való együttműködésre,

- a zene és a tánc összhangjának betartására,

- előadói képességével, mozgásstílusával önálló színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok végrehajtására.

3.2. Pas de deux (emeléstan)

Ismerje:

- a pas de deux lépésanyagát, a pas de deux par terre-t (a földön), a forgásokat, a folyamatos és lendületes emeléseket,

- a partnerrel való együtt táncolás szabályait.

Legyen képes a nő-férfi tánckettős etűdökké fűzött feladatsorainak esztétikus előadására.

3.3. Színpadi tánc

Ismerje a tánc különböző ágazatainak klasszikus, karakter és modern technikára épülő megjelenését, valamint a történelmi korok táncait és ezek leggyakrabban használt stilizált formáit.

Legyen képes a tánc meggyőző színpadi megjelenítésére.

3.4. Színpadi-színészi játék

Rendelkezzen alapvető színjátszási készséggel.

Legyen képes:

- egyszerű szituációkban különböző hangulatok megjelenítésére,

- jól artikulált kiejtéssel és megfelelő előadással különböző szerepek megtanulására,

- színpadi jelenet egységének tudatosítására, dramaturgiai ívének megteremtésére,

- a műfaji különbségek és jellegzetességek felismerésére és alkalmazására.

3.5. Néptánc

A jelölt legyen képes:

- a néptánc formanyelvén komponált, illetve az autentikus táncnyelvezetre épülő koreográfiák előadására,

- magyarországi táncok, tánctípusok, eredeti táncfolyamatok elsajátítására,

- magyarországi nemzetiségi táncok, táncdialektusok, stílusrétegek megismerésére.

Ismerje más népek táncainak jellegzetes eltéréseit, legyen képes ezek alkalmazására.

3.6. Eltérő gyakorlati követelmények

A színházi táncos a fentieken felül:

Tudja történelmi korok táncainak alaplépéseit, etűdbe foglalt alkalmazását, a reneszánsz, a barokk, a XIX. századi európai táncok, a XIX. századi magyar úri táncok motívumainak felhasználásával.

Legyen képes:

- a tánc különböző ágazatainak klasszikus, karakter és modern technikákra épülő koreográfiák előadására,

- szólistaként, kartáncosként az adott műfaj komplex feladatainak megoldására.

A modern-táncos:

Ismerje a XX. században megjelenő és önálló műfajként kiteljesedő tánc formanyelvét, mozdulatelemeit, irányzatait.

Legyen képes:

- a mai élet jellemző tánc- és mozdulatszférájából a meghatározó, jellemző elemek kiválasztására,

- a műfaj új esztétikai értékekeinek bemutatására.

A néptáncos rendelkezzék:

- a tanult tájegység lépésanyagának, táncrendjének ismeretével.

Legyen képes:

- a kijelölt táncanyagból és a feldolgozott néptánc-anyagból koreográfia vagy koreográfiai részlet bemutatására,

- az előírt tananyagból egy részlet szabadon variált, stílusos előadására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Művészettörténet

- Tánctörténet

- Balettelmélet

A vizsga időtartama: 10 perc.

A felkészülési idő: tételenként 20-25 perc.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga feladatait a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és tudása.

Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

1. Iskolagyakorlatok

A vizsga anyaga előre kijelölt és betanított iskolagyakorlatokból áll, melyeket a jelöltek önállóan mutatnak be.

1.1. Klasszikus balett és színpadi tánc

Klasszikus balett lépésanyagának ismerete

A bemutatandó gyakorlatok:

- technikailag emelkedő nehézségi fokú, több gyakorlatsorból álló, egymást követő gyakorlategységek a rúdnál,

- különböző karakterű, dinamikájú és zenei beosztású, jellegzetes elemekből álló, középen végrehajtható gyakorlategységek,

- kisugrás-kombinációkat felhasználó gyakorlatok,

- nagyugrás-kombinációkat alkalmazó gyakorlatok,

- forgáskombinációk lehetőségei középen és különböző térformákban,

- gyakorlatkombinációk spicc-technika alkalmazásával (csak lányoknak).

1.2. Pas de deux (emeléstechnika): női-férfi tánckettős, etűdformában megfogalmazott gyakorlatsorok bemutatása.

A női-férfi tánckettős emeléstechnika ismerete, a felsorolt gyakorlatok variációi:

- a földön álló táncosnővel:

= hajlások,

= forgások,

= egyensúlygyakorlatok alkalmazásával,

- folyamatos emelésgyakorlatok lendületi segítség nélkül,

- lendületet igénybe vevő emelésgyakorlatok (emelés ugrás közben, elkapás ugrás közben, dobás ugrás közben) variációinak alkalmazása,

- pózváltás emelés közben.

A vizsga időtartama: 120 perc.

2. Színpadi bemutató (nyilvános vizsga)

A koreográfiákba foglalt etűdök (gyakorlatsorok) bemutatása, szólisztikusan, párosan, csoportosan - irányítás nélkül -, a színpadi előadásformának megfelelően, zenekísérettel.

A vizsga időtartama: 120 perc.

A színházi táncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:

- a történelmi társastáncok lépésanyagából összeállított, legalább két etűdöt,

- a tanár által szerkesztett hosszabb lélegzetű etűdöt, karakter és modern tánctechnikák alkalmazásával.

A vizsga időtartama: 30 perc.

A modern-táncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:

- két etűdöt és egy koreográfiát vagy koreográfiarészletet,

- a modern-tánc technika közül (Graham, Limon, Cunnigham) legalább egyet, stílustiszta előadásban, kombináció vagy etűd formájában.

A vizsga időtartama: 30 perc.

A néptáncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:

- legalább két, tanult motívumokra épített, tanár által összeállított néptáncot,

- kijelölt vagy hozott táncanyagot a tanult tájegységek lépésanyagának, táncrendjének felhasználásával (eredeti táncfolyamat),

- feldolgozott néptánc anyagból koreográfiát vagy koreográfiai részletet,

- a tanult táncanyagból egy részletet szabadon variált, stílusos előadásban (egy tájegységi lépésanyagból válogatva).

A vizsga időtartama: 30 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgarészek érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik táncművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható tánctörténet, balettelmélet, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a táncművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 58. sorszáma alatt kiadott alkalmazott fotográfus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: alkalmazott fotográfus

2. A szakképesítés megnevezése: 88 4 5341 15 1 0 01

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

Az alkalmazott fotográfus olyan alkotó gondolkodású szakfényképész, aki magas esztétikai színvonalon képes az iparban, kereskedelemben a nyomtatványokhoz készülő fényképészeti megbízások teljesítésére. Alkalmas a reklám, a divat, a műszaki és műtárgy fényképezésre, valamint könyv-, folyóirat illusztrációk, reprodukciók készítésére. Fotóriporteri feladatokat is ellát.

Elvégzi a különböző célra készült fotók laborálási munkáit.

Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és alkalmazott fotográfiai feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként:

Ismerje a színelméletek alapjait és ismereteit, legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint),

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felületminőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a jelöltnek ismerni és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet ...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat (pl. építészet: szakrális, világi, ábrázolóművészetek: mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj ...).

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus ... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Társadalmi, gazdasági és jogi ismeretek

Legyen áttekintése a minket körülvevő társadalom felépítéséről és főbb problémáiról,

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

Készségszinten tudjon egy adott stíluskorszak, fotóművészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit saját szakmai tevékenységébe integrál.

Tudjon fotográfiai alkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

Ismerje a fotográfiában használt mechanikus, optikai, elektronikus, optoelektronikus eszközök, rendszerek elméleti alapjait, az eszközök felépítését, működését; a fényképezés anyagait, az anyagok kidolgozásának elméleti és gyakorlati alapjait.

Ismerje a munkaterületek (labor, műterem) kialakításához és működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi feltételeket.

Legyen jártas a legkülönbözőbb kiadványok megtervezésében, formai kialakítását megalapozó tipográfiai és képszerkesztési, illusztrátori, tárgy-, reklám- és riportfotós ismeretekben.

A fentieken belül részletes ismeretekkel rendelkezzen az alábbi témakörökben:

3.1. Fotótörténeti és esztétikai ismeretek

- A képalkotás és képrögzítés kialakulása.

- A fényképezés technikai fejlődésének hatása a képi ábrázolásra.

- Az egyes fotográfiai műfajok rövid története.

- A fotográfia történetének kiemelkedő alkotói.

- A legjelentősebb kortárs fotográfusok.

- A napjainkat jellemző fotográfiai tendenciák.

3.2. A fényképezés alapjai

- A fény természete és jellemzői.

- A fénytechnikai mértékegységek és azok származtatása.

- A geometriai optika és a képalkotás (luk, szférikus lencsék és tükrök).

- A leképezési hibák.

- A fényvisszaverődés és a fénytörés. Síktükör, prizmák.

- A látószög fogalma és összefüggése a negatívmérettel és a gyújtótávolsággal.

- A fényerő.

- A képen szereplő perspektíva.

- A fekete-fehér fényérzékeny anyagok felépítése és jellemzői.

- A fekete-fehér kidolgozás. Az előhívó és a rögzítő összetétele.

- A gradációs görbe és az általa hordozott információk. A Goldberg-szabály.

- A téma kontrasztja, a megvilágítás kontrasztja és a téma világosságterjedelme.

- A fénymérés módszerei és eszközei.

- A reprodukciós fényképezés sajátosságai.

- A viszonossági törvény, és az attól való eltérések.

- A színes képvisszaadás elve, és a színes negatív-pozitív és fordítós nyersanyagok felépítése.

- A színes kidolgozás alapelvei.

- A fényképezőgépek és felosztásuk különféle szempontok szerint.

- A világítás eszközei és használatuk.

- A vetítő- és a nagyítógépek felépítése.

- A fotóvegyszerek előállítása és kezelése.

- A fényképi kompozíció alapjai.

- A fénykép jelentéstanának alapjai.

- Az egyes fénykép elemeinek hierarchiája.

- A fényképezéssel és különösen az emberek fényképezésével kapcsolatos jogi és etikai ismeretek.

3.3. A műtermi fényképezés

- A műtermi fényképezés lehetőségei és problematikája.

- A természetes és mesterséges világítás sajátosságai.

- A mesterséges fényforrások üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók.

- A zárszerkezet és a mesterséges világítás összefüggése.

- A műtermi fényképezőgép által biztosított lehetőségek. A scheimpflug effektus.

- A tárgyfényképezés és a perspektíva.

- A tárgyfényképezés kompozíciós lehetőségei.

- A reklámfényképezés szemiotikai alapjai.

- Az emberi test fényképezésével kapcsolatos anatómiai ismeretek.

- Modellvezetés, sminkelés.

- A műtermi portré lehetőségei, sajátosságai.

- Divat- és zsánerfotó műtermi körülmények között.

- A műtermi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalók.

3.4. Fotóillusztrátori ismeretek

- Az illusztráció fogalma.

- Szinkronikus és retorikus illusztráció.

- A szubjektív illusztráció.

- A fényképszerkesztés dramaturgiája.

- A közlemény elemeinek hierarchiája.

- A személyiség ábrázolása, az attribútumok.

- A képes sajtóműfajok.

- Képsortípusok.

- A sajtófotó és egyéb fotográfiai megközelítések.

- Helyzet és környezet.

- A környezet jellegzetességei.

- Környezet és személyek.

- Fotografálási taktikák, stratégiák.

3.5. Kreatív fényképezés

- A szabályok felrúgásával készített felvételek.

- Módosított vagy egyedileg előállított eszközökkel és anyagokkal készített képek.

- Utólag manipulált fotók.

- Kollázsok.

- Montázsok.

- Fotógrammok.

- Kemogrammok.

- Frottázsok.

- A számítástechnika adta lehetőségek.

3.6. Képszerkesztési és tipográfiai ismeretek

- A tónusos fotó nyomtatásának előtörténete, és a nyomtatott fotó megjelenésének jelentősége.

- A tónusos kép nyomtatásának eszközei, és azok sajátosságai.

- A nyomdatechnika és a tördelés kihatása a kép készítésére és kiválasztására.

- A képes sajtó kialakulása, és a társadalomban betöltött szerepének változása.

- Az egyes újságtípusok sajátosságai.

- A szerkesztés és képszerkesztés hatása a kép és az újság egészének mondanivalójára.

- A képes reklámok szerepe a sajtótermékek (vizuális) hatásában.

4. Szakmai gyakorlat

A jelölt készségszinten ismerje az általa a tanulmányai során használt technikai eszközök, fényképezőgépek, nagyítógépek, műtermi eszközök kezelését, és a laboratóriumi munkához szükséges vegyszerek összeállítását, használatát, a fekete-fehér pozitív és negatív laboratóriumi eljárásokat.

A jelölt a gyakorlatban legyen képes a fotográfia adta formanyelvi lehetőségek, a kompozíció, a nézőpont, a perspektíva, a világítás, a tónusok, a kontraszt tudatos alkalmazására egy meghatározott cél érdekében a zsáner-, a riport-, a portré-, a tárgy-, a reklámfotó, az illusztráció és a kreatív fényképezés területén, szabadban és műteremben egyaránt.

A jelölt tudja a feladathoz, illetve a céljaihoz szükséges technikai eszközöket, nyersanyagokat és eljárásokat megválasztani.

Laboratóriumi ismeretek

Legyen képes a fotólaboratórium berendezési tárgyait és eszközeit szakszerűen használni.

Ismerje a vegyszerek készítésének és kezelésének módját.

Ismerje és legyen képes alkalmazni:

- a negatív és pozitív eljárásokat,

- a laboratóriumi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalókat.

A színes technika alapjai

Ismerje:

- a színelméletet,

- az additív és szubtraktív színkeverési eljárást,

- a színszűrést a fekete-fehér, a színes diapozitív és a színes negatív-pozitív eljárásban,

- a színes negatív-pozitív és fordítós anyagok jellemzőit, és eszerinti csoportosításukat,

- a szín hatását a kép jelentésére.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell készítenie a fotóriport, az illusztráció, az alkalmazott fotó vagy a kreatív fényképezés területéről.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll, a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján.

A vizsgamunkát (az annak részét képező vázlatokkal, változatokkal, és a megvalósítás folyamatát, valamint a kész munkát leíró-elemző dolgozattal) a jelöltnek az elméleti vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

a) Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Fotótörténeti és esztétikai ismeretek.

- Képszerkesztési és tipográfiai ismeretek.

- Anyag és technológiai ismeretek.

- Társadalmi, gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyekre a feleletet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

Felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás, rajz-festés vizsgarész érdemjegyek, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból. A vizsgamunka elkészítése, és a szakelmélet vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 59. sorszáma alatt kiadott grafikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 01

2. A szakképesítés megnevezése: grafikus (tevékenység megjelölésével)

A) alkalmazott grafikus, képgrafikus

B) elektronikus grafikus, képszerkesztő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

1344 reklám- és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője

1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője

1425 kulturális szolgáltató kisszervezet vezetője

3719 egyéb kulturális foglalkozások kiadványszerkesztő

7359 képfeldolgozó képfeldolgozó

7359 szövegfeldolgozó szövegfeldolgozó

Megjegyzés: az utolsó három rokon munkakör, foglalkozás csak elektronikus grafikus, képszerkesztőre vonatkozik.

3. A munkaterület rövid leírása

A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus

Az alkalmazott grafikus olyan vizuális és rajzi kultúrával rendelkező szakember, aki a grafika különböző szakterületein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas. Képes az előzetesen megbeszélt követelmények, elképzelések rögzítése után önállóan elkészíteni a szakmai feladatok tervvázlatait, azok variációit, majd kivitelezni a kész munkát, birtokolva és alkalmazva a szükséges elméleti és szakmai ismereteket. Ismeri a mai kor követelményeinek megfelelő, a kereskedelemmel és az iparral kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve a kivitelezés szervezésének szakmai kritériumait. Átfogó művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi alkotóművészi feladatok megoldására, tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő

Az elektronikus grafikus, képszerkesztő három fő szakterületen működik: a kiadványszerkesztés, az animáció és a videofilm-készítés területén. Megfelelő gyakorlat után képes e három területen a követelmények, elképzelések megbeszélése, rögzítése után alkotó módon, önállóan elkészíteni a szükséges tervvázlatokat, azok variációit, majd a végleges terv elfogadását, megbeszélését, rögzítését követően a kívánt minőségben elkészíti, kivitelezi a kész munkát akár önálló vállalkozóként is. Mindezt megfelelően magas szakmai színvonalon, esztétikus megjelenítéssel végzi, átfogó művészeti ismeretekkel rendelkezik, mindhárom szakterület technikai eszközeit teljes mértékben ismeri, az alkalmazáshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket birtokolja. Tudása alapján képes tanulmányai folytatására különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként

Ismerje a színelméletek alapjait, és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint),

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet ...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus ... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus

3.1. Grafikatörténet

- Az írás kialakulása, története.

- Az írás és a könyv az ókorban.

- A középkori kódex.

- A papírkészítés története.

- A magasnyomás története.

- A könyvnyomtatás kezdetei Európában.

- A mélynyomás története.

- A könyvnyomtatás kezdetei Magyarországon.

- A síknyomás története.

- Plakáttörténeti áttekintés.

- A reklám története.

- A szitanyomás története.

3.2. Grafikai alapismeretek

Ismerje:

- a grafikai munkaeszközök, technikák használatát,

- a vonal, a folt, a szín kompozíciós, dekoratív, illusztratív tulajdonságait,

- a színelméleteket és annak kreatív alkalmazását a legkülönbözőbb szakterületeken,

- tipográfiai alapelveket,

- a betűnek, mint kompozíciós és felületképző elemnek alkalmazását,

- a betűritmus, szövegfolt, szövegszerkesztés, tördelés alapelveit,

- a jel (monogram, piktogram, embléma) betűs és tematikus változatait,

- számítógépes szöveg- és képszerkesztő rendszerek felhasználási módjait.

B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő

3.1. Szaktörténet

- A grafika rövid története.

- Az optikai leképezés története.

- A fotó rövid története.

- A számítógép és video rövid története.

- A mozgókép műfajai.

- A film elmélete.

- A dramaturgia elmélete.

- A mozgókép-komponálás alapelvei.

- A montázs elmélete.

- A kísérleti és avantgard film története.

- A televíziós műsorszórás technikája és kialakulása.

- A videoművészet kialakulása.

3.2. Szakelmélet

Ismerje:

- a fény természetét és jellemzőit,

- színelméletek, színrendszerek, színkontrasztok jelentőségét,

- színrebontás, direkt színek, levilágítás, formakészítés eljárásait,

- szabványos papírméreteket, papírfajtákat,

- nyomdaipari mértékrendszereket, montírozási eljárásokat,

- a tipográfia elemeket, a korrektúra szabványos jeleit.

4. Szakmai gyakorlat

A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus

4.1. Alkalmazott grafikai ismeretek (reklám és kereskedelmi grafika) területén legyen képes:

4.1.1. Árureklám

- plakát, poszter, katalógus, embléma, piktogram, arculatterv,

- hanglemez, hang-, video- és CD kazetta borító,

- naptár, telefon és hitelkártya

tervezésére, kivitelezésére.

4.1.2. Könyvtervezés, könyvillusztráció, kulturális kiadványok

- könyvcímlap, folyóirat címlap,

- illusztrációs feladatok,

- katalógus, prospektus, szórólap,

- kulturális plakátok (film, koncert, színház, sport) tervezésére, kivitelezésére.

4.1.3. Csomagolásgrafika

- az iparban és kereskedelemben forgalomban lévő legtipikusabb árucikkek (iparcikkek, élelmiszer, illatszer, italáru) csomagolásának tervezésére, kivitelezésére.

4.1.4. Fotografikai alapismeretek részeként legyen képes:

- reprodukciók készítésére,

- nagyítások, laborálási eljárások elvégzésére.

4.2. Sokszorosított grafika (képgrafika) területén legyen képes:

- a különböző nyomtatási eljárások anyagainak, eszközeinek használatára,

- a nyomtatás technológiai menetének alkalmazására.

4.2.1. Magasnyomás

Legyen képes:

- fametszet,

- linómetszet készítésére.

4.2.2. Mélynyomás

Legyen képes:

- rézkarc,

- aquatinta,

- lágyalap,

- repesztés,

- hidegtű,

- rézmetszet,

- acélmetszet,

- borzolás (mezzotinto) készítésére.

4.2.3. Síknyomás

Legyen képes:

- litográfiai technikák:

= krétarajz,

= tollrajz,

= aszfaltkő (visszakaparásos technika),

= átnyomás preparált papírról,

- szerigráfiai technikák (szitanyomás):

= mechanikus (manuális),

= fotomechanikus,

= a filmkészítés manuális, számítógépes eljárások elvégzésére,

- nyomóforma készítésére.

Legyen képes:

- a munkaterületek (műhely, labor) kialakítására és működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi ismeretek alkalmazására,

- a legkülönbözőbb termékcsoportok, kiadványok tervezésének, formai kialakításának megfelelő képszerkesztési, tipográfiai, illusztrátori és nyomdai kivitelezéshez szükséges elméleti és szakmai ismeretek alkalmazására, felhasználására,

- a különböző szakterületeken vállalt egyedi és komplex feladatok önálló megtervezésére, lebonyolítására,

- az önálló művészi munkát megalapozó, a társművészeteket is magában foglaló, átfogó elméleti és szakmai ismeretek felhasználására a konkrét feladat művészi szintű megoldása során.

B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő

4.1. Számítógép és videotechnika területén ismerje:

- a számítógép felépítését, be- és kimeneti perifériáit, speciális eszközeit,

- az operációs rendszer feladatait, használatát.

Ismerje és legyen képes:

- szöveg- és kiadványszerkesztő,

- festő és rajzoló,

- adatbázis- és táblázatkezelő,

- képfeldolgozó,

- hangkezelő,

- animáció készítő,

- prezentációs programok használatára.

Ismerje:

- segédprogramok szerepét,

- a videofelvétel világítástechnikáját,

- az elektronikus képrögzítés technikáját,

- a videokamera működését és kezelését,

- az elektronikus vágás technikáját,

- a komputeranimáció technikáit (sík és ray tracing animáció),

- a video és a számítógép használatát,

- folyamatos vagy egyes videokép digitalizálását és feldolgozását számítógéppel,

- videokártya használatát,

- animáció beillesztését videofilmbe,

- az élő és elektronikus kép kapcsolási lehetőségének használatát.

Legyen képes:

- interaktív video,

- digitális video,

- elektronikus trükkeljárások alkalmazására.

4.2. Tervezés

- A feladat értelmezése, vázlatkészítés, variációk, tervezés.

- A művészi grafikai elemek tudatos alkalmazása.

- A tipográfiai eszközök, törvényszerűségek használata.

- A rendelkezésre álló technikai eszközök lehetőségeinek kihasználása.

- A vázlatok, tervek, a kész anyag esztétikus megjelenítése.

- A forgatókönyvírás, storyboard írás, rajzolás technikái.

4.3. Kiadványszerkesztés területén ismerje és legyen képes:

- névjegy, meghívó, plakát, alkalmi szórólap, sajtóhirdetés, kiadvány,

- adott szöveg és képanyag alapján termékismertető, katalógus, könyv, könyvborító,

- megadott szempontok alapján cég, termék, termékcsoport, szolgáltatás stb. embléma, logo,

- ismert szempontok alapján termék, termékcsoport csomagolási anyagok,

- megbeszélés alapján az adott cég kisarculatának (embléma, névjegyek, fax- és levélpapír, borítékok, kerek és hosszú bélyegzők, ajtó és fali feliratok, szóróanyagok),

- adott szempontok alapján hivatalos nyomtatvány, bélyeg, telefon- és hitelkártya, óra számlap, naptár tervezése, kivitelezése, levilágít(ta)tása, nyomdai elkészíttetés szervezésére, lebonyolítására,

- napi- és hetilap, folyóirat címlap, belső oldalpár tervezésére, tördelésére,

- együttes, csoport, előadóművész koncert, előadásplakát, hang- és képhordozó anyagok borítóinak (hang és CD kazetta, kis- és nagylemez, videofilm) tervezésére, kivitelezésére, annak levilágít(ta)tására, nyomdai kivitelezés szervezésére, lebonyolítására.

4.4. Video

Kijelölt eseményről tudósítás, riportfilm készítése.

A kijelölt cégről megadott szempontok alapján referenciafilm készítése.

Megadott szempontok alapján cégről vagy termékről reklámfilm készítése.

Megadott szempontok alapján ismeretterjesztő- vagy oktatófilm készítése.

4.5. Animáció

Adott videofilmhez főcímanimáció készítése.

Tudományos, vagy oktatófilmhez valamilyen folyamat vagy esemény ábrázolása animációval.

Reklámfilmbe illeszthető animáció.

Önálló animációs film.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie szaktanári konzultáció lehetősége mellett az

A) (alkalmazott grafikus, képgrafikus) az alkalmazott grafika területéről kijelölt témakörben,

B) (elektronikus grafikus, képszerkesztő) esetben a kiadványszerkesztés, animáció, videofilm témakörök közül legalább kettőben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

Az alkalmazott grafikus, képgrafikus, illetve elektronikus grafikus, képszerkesztő gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldás(ok) esetleges írásbeli indoklásából, ha szükséges egyéb dokumentációjából (forgatókönyv stb.) és a végleges változat teljes kivitelezéséből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus

- Grafikatörténet.

- Alkalmazott grafikai ismeretek.

- Sokszorosító grafikai ismeretek.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő

- Szaktörténet.

- Számítógép- és videotechnikai ismeretek.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 60. sorszáma alatt kiadott bőrműves szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 04

2. A szakképesítés megnevezése: bőrműves

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképzéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A bőrműves olyan vizuális képzettségű, rajzi-plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki bőrből készült használati és dísztárgyak, tárgyegyüttesek magas esztétikai színvonalon lévő tervezésével, valamint ezek elkészítésével foglalkozik. A tárgyakat kézműves módszerekkel készíti, de alkalmaz gépi eljárásokat is.

Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a szakma kézműves területén és a rokon szakmákban, valamint a gyári eljárásokat.

Alapos művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, továbbá tanulmányai folytatására különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként

Ismerje a színelméletek alapjait, és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet ...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. A bőrművesség története

- A bőr felhasználása, a tárgykultúra fejlődése az ősközösségtől kezdődően.

- A bőrművesség helye, szerepe az ókori egyiptomi, mezopotámiai, közel-keleti, távol-keleti, európai, eszkimó, indián kultúrákban.

- A magyar bőrművesség fejlődése, szakosodása.

- A bőrműves mesterségek iparosodása (a céhektől napjainkig).

- A bőrművesség mint művészeti tevékenység a jelenkorban.

- Öltözködéstörténeti áttekintés az ókortól napjainkig (öltözködési és kiegészítő bőrtárgyak kialakulása, fejlődése).

3.2. Anyagismeret

Az elmélet területén a bőrműves ismerje:

- a fizikai és kémiai alapfogalmakat,

- a bőr felépítését, szerkezetét, tulajdonságait,

- a bőrkikészítés történetét, az alapvető bőrkikészítési eljárásokat,

- a bőr minőségére ható tényezőket, bőrhibákat,

- a bőrt kikészítő és feldolgozó mesterségeket,

- a bőr felhasználási területeit,

- a készbőrök csoportosítását, fajta, kikészítés, felhasználás szerint,

- bőripari termékek csoportosítását,

- a bőriparban használatos egyéb nyersanyagokat: textileket, műbőröket, fémeket, egyéb műanyagokat, fonalakat, segédanyagokat,

- bőripari ragasztókat, oldószereket,

- bőripari festékeket, színezékeket.

3.3. Munka- és környezetvédelem

Ismerje a bőripari foglalkozási ártalmakat (vegyi anyagok, oldószerek hatása).

Ismerje és tudja alkalmazni:

- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,

- a bőripari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat,

- a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Tervezés, szakrajz, mintaszerkesztés

A bőrműves legyen képes a tárgyformálási feladatokhoz kapcsolódó:

- tanulmányrajzok (gyűjtőmunka, forma, motívum rajzolás),

- vázlattervek, variációk,

- formatanulmányok (makettek),

- elkészítendő tárgyak méretezett műhelyrajzainak,

- elkészítendő tárgyak látszati, grafikai ábrázolásának és mintaszerkesztésének elkészítésére.

4.2. Technológiai ismeretek

Ismerje:

- a bőripari anyagok alkalmazási területeit, lehetőségeit,

- a kézműves és ipari technikákat, technológiai eljárásokat.

Legyen képes:

- a bőrtárgy készítéséhez pontos mintát szerkeszteni,

- alapműveleteket (vágás, vékonyítás) elvégezni,

- szabásminta nyomán szabni,

- ragasztási, varrási műveleteket elvégezni,

- díszítő eljárásokat (bőrfestés, batikolás, bőrberakás, domborítás, metszés, bélyegzés, poncolás) alkalmazni.

4.3. Tárgyformálás

A gyakorlatban legyen képes:

- anyag és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni a tárgykészítés területén,

- a tárgyformálás szabályainak ismeretére és alkalmazására,

- a forma és funkció összhangjának megjelenítésére az elkészített tárgyakban,

- új technológiai ismeretek alkalmazására,

- a tárgyformálási módokat a legmegfelelőbben alkalmazni,

- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie bőrből használati vagy dísztárgy, tárgyegyüttes témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A bőrműves tárgy, tárgyegyüttes gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- A bőrművesség története.

- Anyagismeret, technológia.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás, rajz-festés vizsgarész érdemjegyek a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 61. sorszáma alatt kiadott bronzműves és szoboröntő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 05

2. A szakképesítés megnevezése: bronzműves és szoboröntő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A bronzműves és szoboröntő olyan vizuális, rajzi, plasztikai alapképzettséggel rendelkező szakember, aki az ipari színesfém öntészet eljárásaitól sokban különböző speciális technológiával és szemléletmóddal dolgozik.

Egyedi, érzékenyen mintázott képzőművészeti alkotások, (érem, dombormű, körplasztika) bronzöntését végzi, homokformázási és viaszveszejtéses öntési technológiaval.

A cizellálási munka során a nyers öntvényt megtisztítja, a beömlőrendszert levágja, és az öntési hibákat kijavítja. A szobor felületét különböző célszerszámokkal átcizellálja, majd igény szerint patinázza.

Alapos szakmai, művészi, művészettörténeti ismeretei képessé teszik arra, hogy kivitelezési feladatokat önálló vállalkozóként is megoldjon, illetve képes legyen tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-mintázás

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereik,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),

- a kisplasztika és szobor mintázását.

A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit,

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

- a pénzügyi alapfogalmakat,

- a fizetési módokat,

- a pénzkezelés szabályait,

- az adózási alapfogalmakat,

- ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. A bronzművesség története

- A bronzművesség kezdetei.

- Az ókori, görög, etruszk, római bronzszobrászat.

- Bizánc és az ókeresztény bronzművesség.

- Románkori bronzművesség.

- Gótikus bronzművesség.

- Reneszánsz bronzszobrok.

- Barokk bronzszobrászat.

- Klasszicista bronzszobrászat.

- Romantikus bronzszobrászat.

- A bronzművesség napjainkban.

3.2. Anyag- és technológiai ismeretek

A bronzműves és szoboröntő ismerje:

- az alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,

- a bronzöntőműhely berendezését, felszerelési tárgyait,

- a rézötvözetek fizikai, mechanikai tulajdonságait, olvadáspontját,

- a rézötvözetek olvadáspont változásait, az ötvözőanyagok hozzáadásának arányában,

- a formázóhomokok fajtáit, összetételét, tulajdonságait,

- a formázómasszák, samottkeverékek tulajdonságait, égetési hőmérsékletét,

- az öntésnél használt eszközöket, szerszámok működését és használatát,

- a formázóviaszok fajtáit, sajátosságait, öntését és ecsetelését,

- a homok és samott öntőformák szárításának, égetésének technikáit,

- a beömlőrendszerek tervezésének alapelveit, logikáját, a levegőelvezetési megoldásokat,

- a bronz olvasztásának technikáit,

- az öntési eljárásokat, a bronz képlékeny alakítását,

- a síkformázási eljárásokat,

- a kisplasztika samottformázásának kérdéseit,

- a héj öntvények készítését, a magkészítést,

- a szilikongumi fajtáit, tulajdonságait felhasználási lehetőségeit,

- az öntvényhibák fajtáit, ezek lehetséges okait,

- az öntvény megmunkálásának technikáit,

- a hiánypótlási, javítási eljárásokat,

- a nyers öntvény tisztításánál, cizellálásánál használatos gépek és szerszámok működését, használatát.

3.3. Munka- és környezetvédelem

Ismerje és tudja alkalmazni:

- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,

- a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait,

- a tűzvédelmi előírásokat.

Ismerje:

- a speciális szakmai védőfelszereléseket és azok használatát,

- az alapvető elsősegélynyújtás szabályait és alkalmazását.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Szoboröntés és cizellálás

A bronzműves és szoboröntő gyakorlatban legyen képes:

- gipsz és szilikongumi sokszorosító formák készítésére,

- homok síkforma elkészítésére (egy és kétoldalas érem formázására),

- az öntőhomok formázhatóságának, mechanikai tulajdonságainak igény szerinti beállítására,

- formázó viaszok szükség szerinti keverésére, a kívánt mechanikai tulajdonságok elérése érdekében,

- viaszminta elkészítésére, magkészítésre,

- a beömlő rendszerek és a levegő elvezetésének biztos tervezésére és önálló elkészítésére, (bokrosítás),

- formázómasszák keverésére, formázási technikák célszerű megválasztására (beöntés, felrakás, magkészítési eljárások),

- samottformázásra,

- a homok- és samottformák szárítására, öntési előkészítésére,

- bronz ötvözésére (érem, kisplasztika, harang ötvözet),

- a bronz önthetőségének, a megfelelő hőfok megállapítására, folyósító anyagok adagolására,

- a nyersöntvény tisztítási, cizellálási eljárásainak elvégzésére, patinázására,

- felületmegmunkáló technikák alkalmazására,

- öntési hibák, hiányok kijavítására,

- cizelláló szerszámok elkészítésére,

- a bronzöntésnél betartandó munkavédelmi óvórendszabályok alkalmazására, védőeszközök szakszerű használatára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A bronzműves és szoboröntő jelöltnek vizsgamunkát kell elkészítenie önállóan megmintázott és bronzba öntött plasztika (relief, portré, kisplasztika) témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatot a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önálló mintázásból, formázásból, öntésből, cizellálásból, patinázásból, mint komplex bronzöntési műveletsorból áll, amely a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

Szakelmélet:

- A bronzművesség története.

- Anyag és technológiai ismeretek.

- Munka és környezetvédelem.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolában szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 62. sorszáma alatt kiadott bútorműves szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 06

2. A szakképesítés megnevezése: bútorműves

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése OKJ azonosító OKJ megnevezés

7341 bútorasztalos asztalos

7349 egyéb faipari foglalkozások asztalosipari felületkezelő

7349 egyéb faipari foglalkozások asztalosipari szerelő

7514 játék-, bazáráru-, sportszerkészítő, -javító fajátékkészítő

7349 egyéb faipari foglalkozások fatömegcikk és eszközgyártó

7349 egyéb faipari foglalkozások műbútorasztalos és restaurátor

3. A munkaterület rövid leírása

A bútorműves olyan sokoldalúan képzett szakember, aki művészi, művészettörténeti, rajzi, színtani ábrázolási és manuális kultúrával rendelkezik, képes belső terek, -téregyüttesek bútorzatának, berendezési, használati tárgyainak tervezésére, ábrázolására, elkészítésére.

Munkaterülete kiterjed mások által régebben készített berendezési tárgyak javítására, melyet munkakörében készítettek el. Ez lehet alkatrészcsere, törés, kopás helyreállítása, bizonyos darabok pótlása, felújítása, felületkezelése.

A bútorműves ismeri a történeti stílusokat, azok jellemző stílusjegyeit, díszítményeit, elkészítésük korabeli technikai lehetőségeit, használt anyagait, valamint a mai kor követelményeinek megfelelő szakipari gyártástechnológiát, a gyártás során használt anyagokat. Ismeri az iparral-kereskedelemmel kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve kivitelezés szervezésének szakmai alapkritériumait.

Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként:

Ismerje a színelméletek alapjait és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),

- a kisplasztika és szobor mintázását.

- A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit,

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. Bútortörténet és technológia

A bútorműves tudja:

- A bútor- és intarziakészítés általános fogalmát, a bútor, a berendezési, használati tárgy, és az intarzia pontos meghatározását.

A történeti stíluskorszakok tükrében a jelölt ismerje:

- a szakma történetét, az építészet és bútorépítés összefüggéseit különös tekintettel:

= az Egyiptomban kialakult bútortípusok alapformájára,

= a mezopotámiai fémművesség és bútorszervezet alakulására,

= a görög lakóház kialakulásának, berendezési tárgyainak fejlődésére,

= a románkori bútorművesség szerkezet és formaalakjára,

= a gótikus bútorépítés és a fűrészmalom feltalálásának kapcsolatára,

= a reneszánsz dekoratív építőművészeti stílus és a kor bútorépítési formaalakítására,

= a barokk anyagszerűtlen bútorszerkezetek létrejötte és a furnérozás együtthatására,

= a biedermeier bútorok "asztalos" jellegére vonatkozóan.

- Ismerje a jelen kor építészetének a bútorépítésre gyakorolt hatását.

- A bútorművesség történetének részeként ismerje:

= a korszakoknak megfelelő stiláris jegyeket,

= díszítő eljárásokat,

= a felhasznált anyagféleségeket, azok tulajdonságait.

- Ismerje az adott korban használt szerszámokat, technikai megoldásokat, mint:

= az egyiptomi asztalosszerszámokat,

= a bútorok vasalatait,

= a fa gőzölésének, hajlításának menetét,

= a természetes és mesterséges szárítás jelentőségét, eszközeit,

= a faipari alapgépeket, alkalmazási területüket,

= a fa tartósságnövelését és eszközeit,

= a furnérozási eljárásokat,

= a hazai ipari fákat és feldolgozásuk menetét,

= a ma használatos kézigépeket és féltermékeket.

3.2. Munka- és környezetvédelem

Ismerje és tudja alkalmazni:

- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,

- a faipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat,

- a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Tervezés és szakrajz

A bútorműves legyen képes a szakmai feladatokhoz kapcsolódó:

- különböző rajzi, ábrázolási módszerek (képsíkrendszer, axonometria, perspektíva, árnyékszerkesztés),

- bútoripari szerkezettan, szakrajz, szabásjegyzék

- vázlattervek variációk, formatanulmányok,

- elkészítendő tárgyak pontos méretezési szakrajzainak,

- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak elkészítésére.

4.2. Gyártástechnológiai ismeretek

A jelölt ismerje és tudjon:

- olvasni és értelmezni műszaki rajzot, tervet, tervdokumentációt,

- tervek alapján elkészíteni a berendezési tárgyakat, bútorokat,

- a tervezési feladat részeként műleírást, költségvetést, és anyagszámolási jegyzéket készíteni,

Ismerje:

- a különböző anyagok megmunkálhatóságának, összeépíthetőségének lehetőségeit,

- a különböző ábrázolási, méretezési, jelölési szabályokat,

- egyedi bútorok (a műhelyrajz elkészítéséig), belső terek(a vázlattervtől a kiviteli tervdokumentációig), tervezésére vonatkozó szakmai elvárásokat,

- a berendezési tárgyak, bútorok szakszerű javításával kapcsolatos szabályokat, elvárásokat,

- a munkavégzéshez használatos kézi és gépi szerszámok működési elvét, szakszerű használatát.

4.3. Bútor- és berendezéskészítés

A jelölt a gyakorlatban legyen képes:

- anyag- és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni a bútorkészítés területén,

- a tárgyformálás szabályainak ismeretére és alkalmazására,

- alapanyagok előkészítésére (szabásjegyzék),

- fakötések,

- szerkezeti összeépítések,

- dobozszerkezetű bútorok,

- állványszerkezetű bútorok készítésére,

- díszítőeljárások,

- felületmegmunkáló technikák szakszerű alkalmazására,

- bútorépítésnél használható egyéb anyagok megmunkálására (fém, üveg, bőr, textil, kő, zománc, mozaik stb.),

- rekonstrukciós javítási, pótlási műveletek szakszerű elvégzésére,

- rokonszakmák eljárási műveleteinek (esztergályozás, fafaragás, intarzia, aranyozás stb.) elvégzésére.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie belső terek bútorzatának, berendezési, használati tárgyak, díszítmények témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A bútorműves vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg olymódon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga témakörei

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Bútortörténet és technológia.

- Munka- és környezetvédelem.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás, rajz-festés vizsgarész érdemjegyek, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 63. sorszáma alatt kiadott díszműkovács szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 2 3729 15 4 0 09

2. A szakképesítés megnevezése: díszműkovács

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A díszműkovács forma- és stílustiszta kovácsoltvas, illetve adott esetekben színesfém egyedi vagy kisszériás használati ill. dísztárgyak tervezését, kivitelezését, restaurálását vagy rekonstrukcióját végzi.

Az általa készített tárgyak és tárgycsoportok

Az építészet területén: épület-kiegészítők, pl. ajtó-kapupántok, vasalatok, rácsok, ajtófogók, kopogtatók, reteszek, kilincsek, zárak, ablak-, erkély-, loggia-, lunetta és kerítésrácsok, vasajtók, cégérek, portálok elemei;

A belsőépítészet területén: kandallórácsok, tűzikutyák, kandallókészletek, csillárok, gyertyatartók, vas- és vasalt ládák, bútorok, kiegészítők;

Az egyházi építészet területén: szentélyrácsok, csillárok, falikarok, kandeláberek, szószékek, áldoztatórácsok, perselyek, keresztek, korpuszok.

Átfogó művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési, kivitelezési feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és feladatcsoportok:

- elkészíti és folyamatosan fejleszti szerszámkészletének kovácsolással megvalósítható szerszámait: kalapácsokat, fogókat, domborító, odorszerszámokat,

- az adott megbízás alapján megtervezi az elkészítendő tárgyat vagy tárgycsoportot,

- az anyagszerűséget figyelembe véve alkalmazza stílusismereteit,

- beszerzi a megfelelő anyagokat, és kiválasztja a megfelelő technológiát,

- elkészíti a feladat által esetleg szükséges kiegészítő szerszámokat,

- elvégzi a kovácsolási, fémmegmunkálási műveleteket,

- a kovácsolás szerszámait és gépeit a technológia követelményeinek megfelelően és balesetmentesen használja és karbantartja.

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-mintázás

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),

- a kisplasztika és szobor mintázását.

A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit,

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. Szaktörténet

- A vasművesség kezdetei.

- Az ókori vasművesség.

- Románkori vasművesség.

- Gótikus vasművesség.

- Reneszánsz vasművesség.

- Barokk vasművesség.

- Rokokó vasművesség.

- A klasszicizáló későbarokk vasművesség.

- Klasszicista vasművesség.

- Eklektikus vasművesség.

- Szecessziós vasművesség.

- A két világháború közti vasművesség.

- A II. világháború utáni vasművesség.

- A jelenkori kortárs vasművesség.

3.2. Anyagismeret

Az elmélet területén ismerje:

- a fémek szerkezetét,

- a vas- szén ötvözeteket,

- a mechanikai vizsgálatokat,

- a szabványosított ipari vasötvözeteket,

- a színesfémeket és ötvözeteket,

- a könnyűfémeket és ötvözeteket,

4. Szakrajz, műszaki rajz

Ismerje:

- a tervezés, szabadkézi rajzi fogalmait,

- a tervezés szempontjait,

- a szakrajz alapfogalmait.

Tudja:

- a szakrajzot olvasni,

- a kovácsolási munkák szakrajzait elkészíteni.

5. Általános fémipari alapismeretek

Ismerje a fémipari megmunkálás eszközeit (szerszámok, alapgépek), és az alábbi műveletek elvégzéséhez szükséges technológiai eljárásokat:

- mérés és ellenőrzés,

- előrajzolás,

- egyszerű kézi alakítás, darabolás,

- egyszerű kézi és gépi forgácsolás, darabolás,

- kötések kialakítása,

- a fémek melegalakítása, hőkezelése,

- hevítés,

- kovácsolás,

- gépi kovácsolás,

- felületmegmunkálás,

- korrózióvédelem,

- képlékeny alakítások,

- lemezalakítás,

- forrasztás és hegesztés,

- forgácsolási technológiák,

- műanyagok alkalmazása.

6. Szakmai gyakorlat

Tudja használni:

- a kovácsműhely szerszámait, gépeit.

Legyen képes az alábbi műveletek elvégzésére:

- egyszerű kézi alakítás, darabolás,

- egyszerű kézi és gépi forgácsolás, darabolás,

- kötési módok kialakítása,

- kalapács-gyakorlatok,

- hevítés,

- kovácsolási gyakorlatok,

- alapműveletek: nyújtás, szélesítés, zömítés, duzzasztás, simítás,

- vágás, áttörés, nyakalás, lyukasztás, hasítás,

- hajlítás, csavarás,

- kovácstűzi hegesztés,

- idomkovácsolás, odorkovácsolás,

- alapműveletek gépi kalapácson,

- sajtoló és kovács munkák,

- hőkezelési gyakorlatok,

- szerszámok készítése (fogók, kalapácsok, célszerszámok),

- díszítőelemek készítése,

- díszkovácsolási műveletek.

7. Munka- és környezetvédelmi ismeretek

- Ismerje a munkavédelem fogalmát, jogi szabályozását, a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

- Tudjon elsősegélyt nyújtani.

- Tudja használni a munkavédelmi eszközöket, védőfelszereléseket.

- Alkalmazza a környezetvédelem szakmai előírásait és módszereit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie kovácsoltvas tárgy vagy tárgyegyüttes témakör(ök)ben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A diszműkovács vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Kivitelezése a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervrajzokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából és anyagban megvalósított tárgy vagy tárgyegyüttesből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga témakörei

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Szaktörténet.

- Anyagismeret.

- Fémipari gyártásismeretek.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki vagy valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 64. sorszáma alatt kiadott játék- és animációsfilm készítő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 15

2. A szakképesítés megnevezése: játék- és animációsfilm készítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképzéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A játék- és animációsfilm készítő több szakma szorosan vett és további szakmák határterületén végzi tevékenységét, olyan vizuális, rajzi, plasztikai, pedagógiai és műszaki kultúrával rendelkezik, ami a játékkészítés különféle technológiai szakágaiban igényes és önálló feladatmegoldásra teszi alkalmassá, továbbá az animációs filmkészítés különböző területein (rajz- és bábfilm) valamint színházak és tv-stúdiók díszlet-, jelmez- és makettkészítői feladatait képes ellátni.

A játék- és animációsfilm készítő a design és a síkművészet alapelemeit ismerő szakember, előzetesen megbeszélt követelmények és elgondolások rögzítése után a problémamegoldás feladatait önállóan képes elvégezni. Ismeri a jelen kor tárgy- és játéktervezési irányzatait, valamint az ehhez kapcsolódó használati, funkcionális, technikai, gazdasági, lélektani és szociológiai szempontjait. A szakma alapkövetelményének megfelelően tervvázlatokat készít, játékszereket tervez és kivitelez.

Ismeri a megfelelő iparral és kereskedelemmel kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve a kivitelezés szervezésének alapkritériumait. Átfogó művészi, művészettörténeti, humán ismeretekkel bír, ami képessé teszi alkotóművészi, iparművészeti feladatok teljesítésére önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti, pedagógiai és műszaki területeken egyetemeken, főiskolákon.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként:

Ismerje a színelméletek alapjait, és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),

- a kisplasztika és szobor mintázását.

A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. Játék

A játék általános fogalma: a játék, a játszás, a játékszer pontos meghatározása.

Fontosabb játékelméletek (esztétikai, kultúrtörténeti, biológiai, matematikai stb.)

3.2. Általános játéktörténet

Fontosabb játéktörténeti korszakok:

- Őskori (vadász, halász, küzdő, vallási, rituális) játékok.

- Magyar népi játék hagyományok.

- Ókori játékok.

- Középkori játékok.

- A nürnbergi céhes játékipar kialakulása.

- Az újkori kitágult világ játékai.

- A tudományos ismeretek bővülése és az ipari forradalom hatása a játékokra.

- A XIX. századi pedagógiai, pszichológiai és technikai fölfedezéseinek hatása a játékiparra és kereskedelemre.

- A legújabb kor (a századfordulótól a II. világháborúig tartó korszak) játékai.

- Napjaink játékai, játékfilozófiák, játékipar, kereskedelem.

A fenti korszakok tükrében a jelölt ismerje:

- a földrajzi környezet és a társadalmi viszonyok összefüggéseit,

- a gyermekjáték szerepének alakulását, a pedagógiai és nevelési elveket, a gyermekekkel szemben támasztott követelmények változásait,

- a játékszerek típusait, fajtáit, anyagait és jellemző előállítási módszereit, a szellemi, technikai és tudományos ismeretek megjelenése szerint,

- a játékforgalmazás és kereskedelem helyzetét.

3.3. Játékpszichológia

A jelölt ismerje:

- a játszó gyermek életkori fejlődésének szakaszait, ezen belül szellemi, értelmi, érzelmi és méretváltozásait,

- a játék típusait: mozgásos, érzékelő, utánzó és szerepjátékokat, a manipuláló, konstruáló, készségfejlesztő és szellemi játékokat,

- a játszó gyermek szellemi környezetét a különböző helyzetű társadalmakban, a családban, a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, valamint egyéb intézmények keretei között kialakult pedagógiai elvek és gyakorlat szerint,

- a játszó gyermek fizikai környezetét, természeti és mesterségesen épített vagy kialakított viszonyok között: otthon, bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, játszóhelyeken, játszótereken, parkokban és egyéb helyeken,

- a különböző típusú játékszerek pedagógiai funkcióit,

- a korlátozott képességű vagy sérült gyermekekkel való foglalkozás speciális játékpszichológiai igényeit.

3.4. Játéktechnológiai alapismeretek

A jelölt ismerje és tudja alkalmazni:

- a klasszikus kézműves játékkészítő eljárásokat,

- a kis sorozatú gyártmányok (manufakturális műhelyben) különböző technikákkal történő előállításának módszereit,

- az ipari nagy sorozatú játékgyártmányok előállítási módszereit és a hozzájuk kapcsolódó technológiákat,

- a hagyományos természeti anyagok (csont, bőr, különböző növényi és állati rostok, szőr stb.) megmunkálási technikáit,

- a faipari technológiákat (fafajták, használatuk és feldolgozásuk kézi és gépi eszközrendszerét, illesztési, kötési módjait, felületkezelési eljárásait),

- a papíripari technológiákat (papírgyártás, papírfajták, ívméretek, festési és színezési eljárások, darabolási, vágási módok, hajlítások, biegelés),

- a főbb nyomdaipari szabályokat, szabványokat, méretrendszereket és eljárásokat (sík-, mély-, magas nyomás),

- a papír csomagolástechnikai alapelveket és szabványokat,

- a főbb textilipari alapanyagokat (len, kender, szizál, gyapot, kókusz, gyapjú, különböző állati szőrök),

- a főbb textilipari méteráruk fajtáit alapanyag, vastagság és tulajdonságuk szerint,

- a játékiparban leggyakrabban használt tömőanyagokat,

- a textiliparban leggyakrabban használt segédanyagokat,

- a szabásrajzok, terítékek elkészítésének kézi és gépi módszereit,

- a varrási, illesztési technikák kézi és gépi módszereit,

- a hurkolási technikákat (csomózás, kötés, horgolás),

- a festési eljárásokat (textilfestés, batikolás, szitanyomás),

- a fémipari technológiákat, a játékiparban leggyakrabban használt fémeket, ezek mechanikai, elektromos, vegyi tulajdonságai szerint,

- az öntéstechnológiákat (egyszerű formaöntés, precíziós és centrifugál öntés),

- a melegen és hidegen húzott alapanyagokat (huzalok, lemezek, profilok, csövek),

- a fémanyagok préselését, lemezalakítási eljárásait, a fémhúzás, domborítás, darabolás, hajlítások, cső és profilhajlítás, stancolás lényegét,

- a fémanyagok illesztési eljárásait és kötési módjait (forrasztás, hegesztés, csavar, szegecs, popszegecs, ragasztás),

- a fémanyagok megmunkálását (kovácsolás, forgácsolás, marás, gyalulás, fúrás),

- a fémanyagok hőkezelését és edzését,

- a fémanyagok felületkezelési eljárásait (elektrolitikus úton, köszörüléssel, csiszolással, polírozással, homokszórással, festékszórással, szinterezéssel),

- a műanyagipari technológiákat, elsősorban a játékiparban használt hőre keményedő és lágyuló műanyagokat, epoxigyantákat, felhasználásuk és gyártásuk módozatait, szerszámait és gépeit, valamint a különböző műanyagok ragasztóit,

- a műanyagok színezését, ún. mesterkeverékeit, (anyagában színezett műanyagok) festési eljárásait (mázolással, szita- és tamponnyomással),

- a játékiparban előforduló egyéb anyagok (gipsz, műkő, öntött beton, vasbeton, üveg, porcelán) technológiáit, tulajdonságait, felhasználási területeit, megmunkálásukat és felületkezelési eljárásait,

- a játékiparban leggyakrabban előforduló mechanikai és elektromos szerkezeteket,

- a játékiparhoz legjobban kötődő műhelyek, üzemek eszközeinek, gépeinek legalapvetőbb tűz-, baleset-, egészség- és környezetvédelmi szabályait.

4. Bábkészítési alapismeretek

A jelölt ismerje:

- a báb történetét az őskortól napjainkig (vallási, rituális, szórakoztató, vásári és színházi bábozás),

- a fontosabb bábjátékok, bábstílusok és a jelentősebb bábművészek eredményeit,

- a bábok főbb típusait: kesztyűs, wayang, marionett, vízi, árny, mechanikus, és óriás báb, és ezek működési lényegét, és létrehozásuk technikáját,

- a maszkok és jelmezek szerepét a különböző kultúrákban és történelmi korszakokban földrajzi elhelyezkedésük szerint,

- a bábjátszás szerepét a korszerű nevelésben.

A jelölt legyen képes:

- a báb karaktereket síkban és térben megjeleníteni és megvalósítani.

5. Animációsfilm-ismeretek

A jelölt ismerje:

- a rajzfilm lényegét, történetét, a rajzfilm történetének néhány kiemelkedő alkotását, stílusirányzatát és a jelentősebb alkotóművészét,

- az animáció: a rajzfilm, a bábfilm és a számítógépes animáció technikai különbségét,

- a rajzi animáció kialakításának főbb típusait: direktfilmre, munkacelluloidra (fekete körvonalakkal rajzolva, majd kifestve, vagy színes körvonalakkal megrajzolva, majd kifestve),

- a papírra collage technikával és kivágásokkal való mozgókép-kialakítást,

- a vegyes technikával papírra rajzolt vagy festett mozgókép létrehozásának módszereit (sorozatkép vagy úsztatott kameratechnikával),

- térbeli tárgy és báb animáció lényegét,

- az agyag, gyurma, tészta, homok, por, egyéb anyagok animációs megjelenítését,

- a fázisrajz, a kulcsrajz a mozdulat, a jelenet és az expozíciós lista és a "tyúklétra" fontosságát,

- a forgatókönyv, a storyboard szerepét az egész film kialakítása szempontjából,

- a figuraterv és mozdulatterv lényegét, a mozdulat sebességét, a mozdulatterv szerepét a színészi játék létrejöttében, a rajzfilmfigura több celluloid rétegen való mozgatását,

- a különböző hátterek kialakításának módszereit, (előtér, középtér, háttér) és mozgatásukat az ún. trükk-asztalon,

- a számítógépes mozgáspróba kamera ("NAC") használatát,

- a hangeffektusok (hang, beszéd, dal, zenei ritmus) képekkel való szinkronizálását (az álló képek egymásutánisága, sebessége és az idő szerepe),

- a kameraállás vagy nézőpont változatait és azok hatását, a kamera, a jelenet, a jelenetsorok, feszültségkeltő hatások szempontjából,

- a jelenetsorok, a szereplők színében és megvilágításában rejlő hatások lényegét,

- a film szereplőinek mozgástípusait (a reálist, a túlzottat, a fantasztikust és az abszurdot) a hatáskeltés érdekében,

- a lehetséges és lehetetlen vizuális hatásait,

- a rajzfilm kompozíciójának stílusegységét (figuraterv, háttérterv, effektusok egysége),

- a film kompozíciójának megalkotását és dramaturgiáját,

- a stáb működésének lényegét (a rendező, az operatőr, a tervező, a figuratervező, a mozdulattervező, a hangtechnikus, a vágó, a laboráns, a kulcsrajzoló, a fázisrajzoló, a háttérfestő, a kifestő együttműködésének fontossága),

- a rajzfilmstúdió berendezéseit, illetve a működtetéséhez szükséges fontosabb technikai eszközeit, anyagait.

6. Tárgyelemzés, tárgyalkotás és design

A jelölt ismerje a tárgy:

- technikai, használati, valamint gyártástechnológiai funkciójának elemzését,

- gazdasági funkciójának elemzését,

- a pszichológiai,

- szociológiai,

- kultúrtörténeti elemzését.

Ismerje a design történetét és a különböző irányzatait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie játék, báb vagy animációs rajzfilm témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A játék vagy báb gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll.

Animáció rajzfilm vagy bábfilm vizsgamunka: 20-30 mp-es etűd, önállóan elkészített storyboardja, figura mozgatása háttérrel megadott témára.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Anyagismeret és gyártástechnológiák:

= játék,

= báb,

= animációs film,

- tárgyelemzés,

- gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás, rajz-festés vizsgarész érdemjegyek, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javító vizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 65. sorszáma alatt kiadott keramikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 7523 15 4 0 17

2. A szakképesítés megnevezése: keramikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése OKJ azonosító OKJ megnevezés

3729 egyéb művészeti foglalkozások keramikus

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése OKJ azonosító OKJ megnevezés

7523 keramikus kerámiaégető

7523 keramikus kerámiakészítő

3. A munkaterület rövid leírása

A keramikus olyan vizuális képzettséggel, rajzi és plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki a kerámia különböző területein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas.

Képes a követelmények, célok rögzítése után önállóan elkészíteni a szakmai feladatok tervvázlatait, azok variációit, majd kivitelezni, alkalmazva a szükséges elméleti és szakmai ismereteket.

Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a kézműves, gyári és autonóm kerámia területen és ezek szakmai, valamint szemléleti elvárásait.

Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként:

Ismerje a színelméletek alapjait és ismereteit, legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),

- a kisplasztika és szobor mintázását.

- a jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. Kerámiatörténet

- Az őskor kerámiája.

- Az ókori

= egyiptomi,

= mezopotámiai,

= kréta-mükénei,

= görög,

= etruszk-római kerámia.

- Iszlám kerámia.

- Az európai kerámia fejlődése a középkortól a XX. századig (majolika, kőedény és porcelánipar kialakulása).

- Habán kerámia.

- A magyar kerámia fejlődése a középkortól a XX. századig (a kőedény és porcelánipar kialakulása).

- Magyar népi kerámia.

- A Távol-Kelet kerámiája: Kína és Japán.

- A dél-amerikai prekolumbiánus kerámia.

- A XX. század kerámia művészete.

3.2. Anyagismeret

Az elmélet területén a keramikus ismerje:

- a fizikai és kémiai alapfogalmakat,

- a földtani és ásványtani alapismereteket,

- a kerámiaipar nyersanyagait, felosztását, főbb tulajdonságait,

- a kerámiaipar gyártmányait, szövetszerkezet szerinti felosztását,

- majolikamasszák fajtáit, tulajdonságait,

- engobok (színezett agyagmasszák) alapanyagait, fajtáit, összeállítás módját,

- kőedény és porcelánmasszák fajtáit, összetételét, tulajdonságait,

- a mázak fogalmát, összetételét, nyersanyagait, fajtáit, tulajdonságait,

- a Seger-képlettel kifejezett mázszámításokat,

- a máz alatti és máz feletti kerámia festékek alapanyagait (fémoxidok, színtestek) fajtáit,

- a gipszásvány keletkezését, tulajdonságait.

3.3. Munka- és környezetvédelem

Ismerje:

- a kerámiaipari foglalkozási ártalmakat:

= porártalom, szilikózis,

= nehézfémoxidok mérgező hatása,

= vegyszerek, oldószerek mérgező hatása.

Ismerje és tudja alkalmazni:

- az általános munka-, és környezetvédelmi szabályokat,

- a kerámiaipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat,

- a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Tervezés és szakrajz

A keramikus legyen képes a tárgyformálási feladatokhoz kapcsolódó:

- tanulmányrajzok (gyűjtőmunka, motívumrajzolás),

- vázlattervek, variációk,

- formatanulmányok,

- elkészítendő tárgyak látszati (perspektivikus),

- elkészítendő tárgyak metszeti, pontos méretezésű műhelyrajzainak,

- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak elkészítésére.

4.2. Technológiai ismeretek

A jelölt ismerje és tudja:

- nyersanyagok kitermelését, szállítását, nemesítését;

- nyersanyagok előkészítését, csoportosítását;

- masszakészítés technológiáját:

= plasztikus,

= öntő,

= présmasszák készítését.

- ismerje a masszagyártó berendezéseket, a porcelánmasszák készítését,

- a kerámia tárgyformálás alapműveleteit,

- gipszforma készítés technológiáját,

- a szárítás folyamatát és szárítóberendezéseket,

- mázazás célját, műveletének különböző módjait,

- égetés célját, folyamatát,

- égetőkemencék kialakulását, fejlődését, fajtáit, működését,

- az égetési segédeszközök fajtáit,

- a hőfokmérést és mérőeszközök fajtáit.

4.3. Tárgyformálás

A jelölt a gyakorlatban legyen képes:

- anyag és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni a tárgyformálás területén,

- a tárgyformálás szabályainak ismeretére és alkalmazására,

- a forma és technológia összefüggésének alkalmazására,

- a forma és funkció összhangjának megjelenítésére az elkészített tárgyakban,

- új technológiai ismeretek alkalmazására, összefüggésben alapanyagokkal, mázakkal, égetési technikákkal,

- a tárgyformálás módjait a feladatnak legmegfelelőbben kiválasztani, alkalmazni,

- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie kerámia tárgy vagy tárgycsoport témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A kerámia tárgy, tárgycsoport gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Tervezése és elkészítése a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, látványképéből, műszaki rajzából és anyagban megvalósított tárgy, tárgycsoportból áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Kerámiatörténet.

- Anyag- és technológiai ismeretek.

- Munka- és környezetvédelem.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás, rajz-festés vizsgarész érdemjegyek, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki, valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 66. sorszáma alatt kiadott könyvműves szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 19

2. A szakképesítés megnevezése: könyvműves

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése OKJ azonosító OKJ megnevezés

3729 egyéb művészeti foglalkozások könyvműves

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A könyvműves szakember a könyvkészítést értékteremtő és értékmentő feladatok komplex egységeként értelmezi és műveli. A könyvműves szakma egyesíti magában a szortiment könyvkötést, a könyvtervezést, könyvillusztrálást és alapfokon a könyvrestaurálási ismereteket. A szakképesítés alkalmassá teszi a szakiparban, s annak határterületein: grafikai műhelyekben, nyomdákban, magánkönyvkiadókban, közgyűjteményekben, reklámstúdiókban, művészeti tervezésben és részfeladatok végrehajtásában való közreműködésben.

Alapos szakmai, művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként:

Ismerje a színelméletek alapjait és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit,

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére, igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. A könyv

A könyv általános fogalma: könyvtest; bekötött könyv, kemény táblás könyvborító, kötésterv; brosúra, könyvillusztráció, könyvrestaurálás.

3.2. Könyvművészet, könyvkötéstörténet

- Az írás. A fejlődés útja a képírástól a betűig.

- Agyag és viasztáblák, tekercskönyv.

- Kopt kódex III-IV. század.

- Karoling, románkor elefántcsont és ötvöskötések.

- Gótika, hordozható kötésformák: kapsza, csuklyás, palástos, polyás.

- Kéziratosság és ősnyomdászat Európában és Magyarországon.

- Reneszánsz könyvgyűjtés, a Bibliotheka Corviniana, díszkötés típusok.

- Olasz-francia reneszánsz periódus: grolier, maioli ("fer azure", "fer pointille") francia királyok - "semis" stílus.

- A magyarországi nyomdák kialakulása a XVI. században.

- A német reneszánsz periódusa, vándornyomdászok.

- XVII-XVIII. század fanfares, pointillé, cottage roof, all over, rectangular, evantail, dentelle stílusok hatásai, illetve vetületei Magyarországra.

- Aranyozott színes pergamenkötések, (Debrecen, nagyszombati kötések).

- Empire, historizmus , "etruscan, katedrális stílus".

- A szecesszió iparművészeti értékű bőrkötése.

- A XX. század könyvművészete, francia könyvtervezők és könyvkötők, magyar könyvtervezők (Tevan, Kner Imre, Lengyel Lajos).

3.3. Technikatörténet (könyvkötéstörténettel összefüggésben)

- Pergamoni Kvaterna.

- Előzék.

- Fűzésmódok: szalagra, valódi egyes és dupla bordára, befűrészelt gerinc-álborda.

- Oromszegély, oromkötés.

- A könyvmetszés, körülvágása, metszés fajták.

- Könyvtábla borító anyagok: pergamen, bársony, selyem, bőr, vászon, papír.

- Könyvtáblák díszítése (bélyegző szerszámmal - vaknyomás, aranyozás).

- Bőrdíszítő technikák: hideg és meleg eljárások.

- Présaranyozás.

- Lemezpréselés (klisé).

3.4. Tipográfiai alapismeretek

Ismerje:

- a könyvtervezés esztétikáját,

- a tördelési minta, forgatókönyv, illusztráció, képaláírás, címlap, védőborító készítését,

- a nyomtatási eljárásokat, grafikai kifejezésmódokat: a magasnyomás, linóleummetszet; mélynyomás, rézkarc; síknyomás, litográfia; a szitanyomás eljárásait.

3.5. Anyagismeret

Az elmélet területén ismerje:

- a papír alapanyagait, a papírkészítés és gyártás eljárásait (kézi és gyári készítésű),

- a papírfajtákat, súlyát, méretét, szálirányát,

- a növényi, állati műanyag alapú ragasztóanyagokat,

- hőre lágyuló műanyagfóliákat,

- vászonfajtákat fűzőanyagokat,

- présaranyozó fóliákat, nyomdafestékeket, anilin festékeket,

- könyvkötő bőröket, natúr bőrök pácolási eljárásait,

- fontosabb könyvkötészeti szabványokat.

3.6. Munka- és környezetvédelem

Ismerje és alkalmazza:

- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,

- a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Tervezés

A könyvműves ismerje:

- a grafikai munkaeszközök használatát, grafikai technikákat,

- kézi papírfestési eljárásokat (márványozás, úsztatás),

- a képgrafikai szabályozókat, nemzetközi műfaji jelzéseket,

Legyen képes az ötletvázlattól - a tervezés folyamán - a kész munka esztétikus megjelenítésére, ábrázolására.

4.2. A könyvkötés technológia területén

Ismerje:

- a könyv szerkezetét (könyvtábla, könyvtest),

- a kötésfajtákat,

- a használt könyvek újrakötésének módját,

Legyen képes:

- előigazítás, előékelés, fűzés, a könyvtest fűzés utáni megmunkálására,

- a vágást kézi lemezollóval, ívvágógéppel,

- fél- és egész vászonkötéseket,

- a könyvtábla anyagainak szabását,

- a könyvtábla elkészítését,

- beakasztott szerkezeteket,

- francia betáblázást,

- betáblázott kötéseket,

- ereszreverést,

- oromszegővarrást,

- sima gerincet, álbordás gerincet,

- szoros betáblázást

- fél- és egész bőrkötéseket

- könyvborító bőrszabást, hántolást, felhúzást,

- bőrdíszítő technikákat (hideg és meleg eljárások)

- présaranyozási eljárásokat,

- tábla- és gerincnyomás munkafolyamatait,

- kéziszedést,

- kézi legyezősített ragasztókötést,

- a paszpartuzás válfajait, technikáit,

- ragasztási eljárásokat, kasírozást, laminálást,

- kereskedelmi nyomtatványok megmunkálási (perforálás, bigelés, élbevágás, regiszter vágás) eljárásait elvégezni, alkalmazni.

4.3. Könyvrestaurálási alapismeretek

Ismerje:

- a kémiai alapfogalmakat,

- papírkonzerválási módszereket, (mechanikus, vegyszeres eljárásokat),

- papírkiegészítés kézi és gépi módszereit,

- laminálást,

- könyvrestaurálásnál alkalmazható anyagokat, vegyszereket,

- bőrkonzerválást (álcserzés, likkerezés),

- dokumentáció eljárásokat (rajz, fotó),

- a könyvrestaurálás etikáját.

Legyen képes:

- a munkaterületek (műhely, labor) kialakítására és működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi ismeretek alkalmazására,

- a gyakorlati munkavégzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie a könyvművesség (könyvterv, kötésterv, illusztráció, könyvrestaurálás) területéről kijelölt témakörben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A könyvműves vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából és a kivitelezett vizsgatárgyból áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Könyvkötés-technikatörténet.

- Anyagismeret.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 67. sorszáma alatt kiadott szobrász szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 08

2. A szakképesítés megnevezése: szobrász (anyag és tevékenység megjelöléssel)

A) szobrász

B) díszítőszobrász

C) kőszobrász

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképzéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése OKJ azonosító OKJ megnevezés

7636 kőfaragó, épületszobrász, műköves épületszobrász

7636 kőfaragó, épületszobrász, műköves kőfaragó

3729 egyéb művészeti foglalkozások bronzműves és szoboröntő

3. A munkaterület leírása

3.1. Szobrász szakképesítés munkaterületének leírása

A szobrász olyan vizuális képzettséggel, rajzi plasztikai gyakorlattal és ismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a szobrászat területén önállóan, kreativitással megoldani szakmai és esztétikai feladatokat.

A szobrászatban használatos anyagokból (agyag, kő, fa, fém, gipsz, műanyagok) megmintáz (kifarag, vés, domborít) ornamentális (díszítő jellegű) formákat és figurális plasztikai ábrázolásokat.

A plasztikai feladatok megmintázása előtt elkészíti rajzban a terveket, vázlatokat, a kivitelezésben alkalmazza a szükséges szakmai ismereteket. A plasztikai tárgyak megvalósításánál a feladattól függően pozitív-negatív, illetve sokszorosító formákat, eljárásokat használ. A plasztikákat, formákat kézi műveletekkel készíti el, de alkalmaz különféle gépi eljárásokat is.

Átfogó művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési, kivitelezési feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.

3.2. A szobrász (díszítőszobrász) szakképesítés munkaterületének leírása

A díszítőszobrász új és felújításra váró vagy műemléki védettség alatt álló épületekben díszítő gipsz szobrászati munkákat végez. Stílus- és eljáráshű rekonstrukciós feladatokat old meg, műemlékvédelmi szakember, restaurátor, képző- és iparművész, illetve tervező építész szakmai irányításával.

Vizuális, rajzi és plasztikai képzettsége alkalmassá teszi, hogy megfelelő szakmai színvonalon elkészítse külső- és belsőtéri épületdíszítő elemek mintadarabjait, prototípusait, valamint a sokszorosításhoz szükséges különböző anyagú gyártó formákat.

Restaurálja a megsérült díszítőelemeket, pótolja azok hiányzó részeit. Részt vesz a sorozatban készülő díszítőelemek szériagyártásában és a beépítésre kerülő tárgyak (ornamensek) elhelyezésében. Ha technológiailag szükséges, elvégzi a kész munkák felületkezelését. Alapos szakmai művészi, művészettörténeti ismeretei képessé teszik arra, hogy kivitelezési feladatokat önálló vállalkozóként is megoldjon, illetve képes legyen tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon is.

3.3. A szobrász (kőszobrász) szakképesítés munkaterületének leírása

A kőszobrász olyan vizuális, rajzi, plasztikai alapismeretekkel rendelkező szakember, aki különböző kövekből, kézi és gépi eljárásokkal díszítő alakzatokat, valamint figurális plasztikai ábrázolásokat kifarag.

Új és felújítandó, védettség alatt álló alkotások emlékművek, kőszobrász restaurációs munkáit végzi, műemlékvédelmi szakember, restaurátor, képző- és iparművész, illetve építészmérnök irányításával.

Kőből készít nyíláskereteket, párkányokat, oszlopokat, oszlopfőket, pilléreket, erkély- és lépcsőelemeket, toronydíszeket, emlékműveket, sírköveket, külső és belsőtéri szobrokat.

Széles körű szakmai, művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi kőszobrászi feladatok elvégzésére, önálló vállalkozás formájában is, továbbá tanulmányai folytatására magasabb szinten, művészeti főiskolákon, egyetemen.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-mintázás

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),

- a kisplasztika és szobor mintázását.

A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi) ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit,

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

A szobrász szakképesítés minden szakága azonos szaktörténeti ismereteken alapul. Az anyag- és technológiai ismeretek és a gyakorlat területén szükségszerű tartalmi eltérések vannak.

3.1. A szobrászat története

- Az őskor szobrászati emlékei.

- Az ókori

= egyiptomi,

= mezopotámiai,

= görög,

= etruszk,

= római szobrászat.

- Bizánc és az ókeresztény művészet szobrászata.

- A románkori szobrászat.

- A gótika szobrászata.

- A reneszánsz szobrászat.

- A barokk szobrászat.

- A klasszicizmus szobrászata.

- A romantikus szobrászat.

- Szobrászati törekvések a XX. század első felében.

- Kortárs szobrászat.

3.2. Anyag- és technológiai ismeretek

A szobrász ismerje:

- a szakmában használatos anyagokat, fajtáit, tulajdonságait, alkalmazott fontosabb technológiákat,

- az alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,

- a szobrászműhely berendezését, felszerelési tárgyait,

- a szakma gyakorlásához szükséges kéziszerszámokat és gépi berendezéseket,

- az alapműveletekhez szükséges kéziszerszámok elkészítésének a módját,

- a mintázáshoz szükséges eszközök, szerszámok használatának a módját,

- a szobrászatban alkalmazott különböző technológiákhoz szükséges gépek használatát,

- a szobrászatban használatos anyagok (agyagok, viasz, plasztilin, fa, kő, gipsz, csont, fém, műanyagok) megmunkálási technikáit,

- az egyedi és sokszorosításhoz szükséges negatív formák elkészítésének alapműveleteit,

- a kőfaragás alapműveleteit és eszközeit,

- a fafaragás alapműveleteit és eszközeit,

- a bronzöntés elvét és alapműveleteit.

A szobrász (díszítőszobrász) ismerje:

- a gipszműhely felszerelését, berendezési tárgyait,

- a szakmában használatos anyagok tulajdonságait, alkalmazhatóságuk és tárolásuk feltételeit,

- a célszerszámok készítésének (mintázófák, mintázó gyűrűk, sablonok, simító lemezek, lehúzó lécek) módját,

- az egyszerű és összetett díszítő gipszminták készítésének módját,

- az egyszerű és összetett díszítő gipszminták kiegészítésének, rekonstruálásának műveleteit,

- a gipsz húzások (díszlécek, párkányok, különböző profilok, stb.) előállításának gyártásmenetét,

- különböző szerkezetű és anyagú gyártóformák készítését régi és új mintáról,

- a különböző sorozatgyártási technikákat,

- az egyszerűbb és bonyolult agyag, gipszminták felrakással vagy faragással, valamint vegyes változatban való készítését,

- a helyszíni és műhelyben történő restaurálási munkák műveleteit,

- a szoborkészítési technikákat,

- a legyártott egyedi és sorozattárgyak elhelyezési, beépítési technikáit,

- a felületkezelési eljárásokat.

A szobrász (kőszobrász) ismerje:

- a kőmegmunkáló szakmák felosztását és a kőszobrászat általános feladatait,

- a kő kitermelésének és megmunkálásának folyamatát, történelmi és mostani eljárásait, eszközeit,

- a kőzetek és kőzetalkotó ásványok felépítését,

- a természetes kövek fizikai vizsgálatát,

- a kőzetek fajtáit, szerkezetüket fizikai tulajdonságaikat, megmunkálhatóságukat,

- a kőszobrászat eszközeit, szerszámait, célgépeit és azok használatát,

- a kőfaragás alapműveleteit kézi és gépi eljárásokkal,

- az előkészítő nagyolások technikáját,

- a másolási eljárásokat, másolási faragások menetét,

- a nagyítás és kicsinyítés módszereit,

- a szobrászati anyagként és segédanyagként használt öntőgipszek fajtáit,

- modellkészítés gipszpozitív öntő eljárásait,

- a szobrászati és építészeti ragasztóanyagokat,

- a szobrászatban és építészetben alkalmazható fémeket,

- a szobrászatban használt műanyagokat,

- a díszítő épületszerkezeti elemeket, belső- és külsőtérben alkalmazott formáit, típusait,

- a műszaki rajz, dokumentálás alapjait, olvasásának módját,

- a kőjavító, restaurációs és felületkezelő eljárásokat,

- az újonnan vagy pótlásként készített építő vagy díszítőelemek beépítési, elhelyezési módját, technikáit.

3.3. Munka- és környezetvédelem

A szobrász (díszítőszobrász, kőszobrász) ismerje és tudja alkalmazni:

- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,

- a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait,

- ismerje: a speciális szakmai védőfelszereléseket és azok használatát,

- az alapvető elsősegélynyújtás szabályait és alkalmazását.

4. Tervezés és szakrajz

A szobrász legyen képes a plasztikai feladatokhoz kapcsolódó:

- tanulmányrajzok, formatanulmányok,

- vázlattervek, variációk,

- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak elkészítésére.

A szobrász (díszítőszobrász) legyen képes a szakmai feladatokhoz kapcsolódó:

- tanulmányrajzok, mintarajzok,

- szabadkézi vázlattervek elkészítésére,

- sablonkészítéshez, mintakészítéshez, formakészítéshez, felhelyezéshez szükséges műszaki rajz elkészítésére, olvasására.

A szobrász (kőszobrász) legyen képes a szakmai munkához szükséges:

- ornamentális és figurális műhelyrajzok,

- műszaki rajzok olvasására és elkészítésére.

5. Szakmai gyakorlat

A szobrász a gyakorlatban legyen képes:

- különböző plasztikai munkák (érem, plakett, dombormű, portré, figura) rajzi tervezésére és anyagban történő kivitelezésére,

- mintázószerszámok készítésére,

- alapműveletek (mintázás, gipszöntés, faragás, lemezdomborítás, cizellálás, reszelés, forrasztás) elvégzésére,

- plasztikák, plasztikai tárgyak egyedi és sokszorosítással való elkészítésére,

- sokszorosításhoz használt darabformák, enyvformák, szilikongumi formák elkészítésére,

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- a munka és környezetvédelmi előírások betartására.

A szobrász (díszítőszobrász) a gyakorlatban legyen képes:

- a munkafolyamatok (egyedi és sorozatgyártási technológiával készülő) megtervezésére és előkészítésére,

- a műszaki dokumentációk használatára és készítésére,

- különféle húzósablonok és segédszerszámok készítésére,

- különböző keresztmetszetű húzott párkányok, díszlécek, forgástestek,

- stilárisan pontos ornamentikák (díszítő minták) akantusz levél, girlandok, egyéb levéldíszek,

- kisplasztikák, portrék, szobrok modelljének elkészítésére,

- egyszerű gipsz, műanyag enyv és cement kötőanyagú gyártóformák,

- különböző típusú és anyagú formából üreges vagy tömör öntvények előállítására,

- sérült, elhasználódott, hiányos díszítmények javítására, restaurálására,

- kész termékek szakszerű tárolására, utókezelésére, rendeltetési helyén való beépítésére, felületkezelésére,

- gazdaságos anyagtakarékos kivitelezésre,

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- a munka és környezetvédelmi előírások betartására.

A szobrász (kőszobrász) a gyakorlatban legyen képes:

- a munkadarab jellegének, beépítésének, elhelyezésének megfelelő kőanyag kiválasztására, ellenőrzésére,

- sík felületek, tagozatok, forgástestek szerkesztésére, jelölésére és faragására,

- modellkészítésre másolási eljárásokhoz,

- másolási, nagyítási, kicsinyítési eljárások elvégzésére,

- a pontozógép szakszerű használatára,

- stilárisan pontos díszítőelemek mintázására, faragására,

- egyszerű és bonyolultabb épületszerkezeti részek emlékmű elemek faragására, felületmegmunkálására és elhelyezésére,

- irányítással teljes, önállóan restaurálási részfeladatok elvégzésére,

- kőjavító eljárások szakszerű alkalmazására,

- a kőfaragáshoz szükséges kéziszerszámok és gépi berendezések szakszerű használatára,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A szobrász jelöltnek saját szakágában (szobrász, díszítőszobrász, kőszobrász) vizsgamunkát kell elkészítenie plasztikai tárgy, tárgycsoport témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A megoldandó feladatok olyanok legyenek, amelyek a saját szakterületük specifikumait képviselik.

A plasztikai tárgy, tárgycsoport vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Tervezése és kivitelezése a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, látványrajzból, műszaki vagy műhelyrajzból és anyagban megvalósított tárgy, tárgycsoportból áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- A szobrászat története.

- Anyag és technológiai ismeretek.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt a két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

Ha a jelölt épületszobrász szakképesítéssel rendelkezik, akkor a díszítőszobrász szakképesítés megszerzésénél, ha kőfaragó szakképesítéssel a kőszobrász szakképesítés megszerzésénél a következő vizsgarész alól kaphat felmentést:

- anyag és technológiai ismeretek, valamint

- a szakgyakorlati vizsgarész.

Bármely vizsgarész alóli felmentés esetén sem mentesíthető a jelölt a vizsgamunka elkészítésének kötelezettsége alól.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 68. sorszáma alatt kiadott festő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 07

2. A szakképesítés megnevezése: festő (tevékenység megjelölésével)

A) festő

B) díszítőfestő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképzéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

3. A munkaterület leírása

3.1. A festő olyan vizuális, művészeti alapképzettséggel, rajzi, festészeti ismeretekkel rendelkező szakember, aki a festészet különböző területein (táblakép, murális feladatok) esztétikai, szakmai feladatokat lát el.

Az előzetesen felmért, megbeszélt követelmények és elgondolások rögzítése után elkészíti a szakmai feladatok tervvázlatait, majd kivitelezi, alkalmazva a szükséges elméleti és szakmai ismereteket.

Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technikai eljárásokat és alkalmazza azokat. Ismeri a korszerű szakmai szemléleti elvárásokat. Széles körű szakmai, művészi, művészettörténeti tudása képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, továbbá tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.

3.2. A festő (díszítőfestő) új és felújításra váró vagy műemléki védettség alatt álló épületekben díszítőfestő munkálatokat végez. Stílus- és eljáráshű rekonstrukciós feladatokat old meg, műemlékvédelmi szakember, restaurátor, képző- és iparművész, illetve tervező építész szakmai irányításával. Vizuális, rajzi és szakmai képzettsége alkalmassá teszi, hogy megfelelő szakmai színvonalon elkészítsen külső- és belsőtéri, hagyományos és modern díszítőfestéseket. Ismeri a történelmi és új díszítő mintaelemeket, kiegészítő és háttérdíszítmények stílusbeli és technikai követelményeit.

A díszítőfestészet műfajában részt vesz a technikai előkészítés, kivitelezés megszervezésének, az anyagszükséglet felmérésének munkálataiban. Tervek, kartonrajzok, elfogadott színminták alapján ornamentális díszítéseket fest.

Alapos szakmai, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi arra, hogy kivitelezési feladatokat önálló vállalkozóként is megoldjon, illetve tanulmányait tovább folytassa főiskolán vagy egyetemen.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként:

Ismerje a színelméletek alapjait és ismereteit, legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet ...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében,

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit,

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. Szaktörténet

- Őskori barlangfestészet, Altamira, Lascaux, Észak-Afrika.

- Az egyiptomi falfestészet kialakulása és stílusjegyei.

- A római falfestészet sajátosságai.

- A római és bizánci mozaikművészet.

- A középkori falfestészet európai emlékei.

- Középkori falfestészet emlékei a történelmi Magyarországon.

- A franciaországi gótikus üvegablakok művészete.

- A korai reneszánsz falfestészet (Masacció, Giottó, Piero della Francesca).

- Az érett reneszánsz falfestészete (Raffaello, Michalengelo).

- A barokk falképfestészet.

- A történelmi falfestészet virágkora és a szecesszió művészete.

- A XX. századi új művészeti törekvések a murális műfajokban.

3.2. Építészettörténeti és műemlékvédelmi alapismeretek

- Az elmélet területén a festő (díszítőfestő) ismerje a művészettörténeti és szaktörténeti ismeretekkel összefüggésben az építészet történetét a kezdetektől napjainkig.

- Ismerje a műemlékvédelem fogalmát, a feltárás és szakszerű dokumentálás alapműveleteit.

3.3. Anyagismeret

Az elmélet területén a festő ismerje:

- a kémiai alapfogalmakat és ásványtani alapismereteket,

- az ásványi eredetű kötőanyagokat,

- a mészkő felhasználását a falfestészetben, kémiai szerkezetváltozásait a mészkőtől az oltott mészig,

- a biztonsági eljárásokat mészfestés esetén,

- a szervetlen festékanyagok fajtáit,

- a szerves festékanyagok (pigmentek) fajtáit,

- a kötőanyagok szerepét, fajtáit (tojásemulziók, kazein tempera, guache, pasztell, olajfesték)

- az olajok fajtáit, csoportosítását,

- a festékkészítéshez használatos töltőanyagokat, ragasztóanyagokat,

- hígítószereket, oldószereket, szikkatívokat, lakkokat,

- a festékipar, szervetlen, szerves műanyag alapú gyártmányait,

- a mozaikkészítéshez szükséges alapanyagokat,

- a tűzzománckészítés alapanyagait,

- a beégethető üvegfestékeket,

- a festékhordozó anyagokat és fajtáit (papírfajták, vászonfajták, falemezek, fémlemezek),

- a táblakép és falfestés területén használatos segédanyagokat.

A festő (díszítőfestő) ismerje:

- a falfestési alapfelületek és bevonatok alapanyagait,

- a díszítőfestéshez használatos:

= festékek, pigmentek, töltőanyagok, kötőanyagok fajtáit,

= mész- és kazeinkötésű festékek

= enyves festékek,

= műgyanta, diszperziós festékek,

= olaj és gyantakötésű festékek összetételét,

= az oldószereket, hígítókat,

= a polírozott aranyozás, matt aranyozás és egyéb fémbevonatok anyagait,

= a felületkezeléshez szükséges egyéb anyagokat.

3.4. Munka- és környezetvédelem

A festő (díszítőfestő) ismerje és tudja alkalmazni:

- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,

- a munkahelyi balesetek és speciális foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Tervezés

A festő legyen képes a szakmai feladatokhoz kapcsolódó:

- tanulmányrajzok, formatanulmányok,

- vázlattervek, színtervek, variációk, motívumsorok,

- kompozíciós tervek, színtanulmányok,

- léptékarányos színvázlatok és 1:1 méretű kartonrajzok,

- komplett tervdokumentációk rajzolt, festett, fotózott anyagainak az elkészítésére,

A festő (díszítőfestő) legyen képes a díszítőfestési feladatokhoz kapcsolódó:

- geometrikus, sík díszítőmotivumok,

- figurális síkdíszítmények, népi díszítmények rajzolására.

Legyen képes:

- restaurálandó felületek geometriai mérésére,

- felületek állapotának és díszítésének rajzi és fényképes dokumentálására.

4.2. Technikai, technológiai alapismeretek

A festő ismerje:

- a freskó, szekkó, szgrafittó készítés technikáját,

- a római, bizánci és modern mozaikkészítés technikákat és eszközöket,

- a színes üvegablakkészítés (ólomkeretes) technikáját, eszközeit,

- a tűzzománckészítés technikáját, eszközeit,

- a festékkészítéshez és a festéshez szükséges szerszámokat és eszközöket,

- a táblaképfestéshez szükséges anyagokat: vásznak, vakkeretek, falemezek, keretek fajtáit,

- a festékkészítési eljárásokat (vízfestékek, emulziós festékek, olajfestékek),

- a krétaalapozás, félkrétaalapozás és olajalapozás készítését,

- az új technikai eljárásokat.

A festő (díszítőfestő) ismerje:

- a freskó, szekkó, szgrafittó, stukkólusztró készítést,

- a faerezés és márványozási technikákat,

- az aranyozási technikákat,

- a restaurációs eljárásokat,

- a felületélénkítési és díszítési módozatokat, eszközöket,

- a díszítőfestési szerszámokat, eszközöket és segédanyagokat.

A festő a gyakorlatban legyen képes:

- különböző szakmai feladatok (táblakép, pannó, murális munkák) rajzi tervezésére és kivitelezésére,

- alapműveletek (felületalapozás, festékkészítés, festési eljárások) elvégzésére,

- a hagyományos és új szakmai eljárások alkalmazására,

- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges szerszámok, eszközök szakszerű használatára,

- munka és környezetvédelmi szabályok betartására.

A festő (díszítőfestő) a gyakorlatban legyen képes:

- a szilikát tartalmú, faanyagú, fémanyagú, műanyag és régi bevonattal készült felületek felismerésére,

- felületek vizsgálatára szemrevételezéssel, mérőműszerekkel és eszközök alkalmazásával,

- felületi hibák és okainak felismerésére,

- különböző rétegvastagságú mész, enyvesfesték, tapéta, műgyanta kötőanyagú festék, olajfesték eltávolításának megoldására,

- kötőanyagszegény laza vakolat szilárdítására,

- repedezett felület, nagy kitörések, kisebb hibák javítására,

- felület szívóképességének egyenletessé tételére,

- szigetelések megoldására,

- felületek előkészítésére és előkezelésére,

- díszítő festmények rajzolására és megfestésére kézifestéssel és sablonokkal,

- vizes hígítású és oldószeres festékek alkalmazására, különböző alapú felületeken,

- stukkózások bevonására, díszítésére,

- reklámfestés, feliratozások elkészítésére,

- töredékes minták kiegészítésére, helyreállítására,

- felületdíszítések új eljárásainak alkalmazására,

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges szerszámok, eszközök, szakszerű használatára,

- munka és környezetvédelmi előírások betartására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A festőjelölteknek minden szakágban önálló vizsgamunkát kell elkészítenie festészeti, illetve díszítő festési témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A megoldandó feladatok olyanok legyenek, melyek a szakterület sajátosságait képviselik.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A festő vizsgamunkája (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, színtervekből és anyagban történő megfestésből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Szaktörténet.

- Anyagismeret.

- Technikai, technológiai ismeretek.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 69. sorszáma alatt kiadott porcelánfestő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 2 7529 15 4 0 23

2. A szakképesítés megnevezése: porcelánfestő (tevékenység megjelöléssel)

A) porcelánfestő

B) porcelánfestő tervező asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése OKJ azonosító OKJ megnevezés

- - - -

3. A munkaterület rövid leírása

A) Porcelánfestő

A porcelánfestő szakember munkaterülete a hagyományos és modern formájú finomkerámiai termékek stílusoknak megfelelő díszítések a technológiai és esztétikai követelményeknek megfelelően.

A porcelánfestő rendelkezik a szakmai munkatevékenység ellátásához szükséges szakmai műveltséggel, esztétikai érzékkel, művészeti, rajzi és festési ismeretekkel.

Ismeri és előkészíti a festéshez szükséges anyagokat, eszközöket.

Képes díszítmények reprodukálására, illetve önálló alkotómunka végzésére.

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

A porcelánfestő olyan vizuális alapképzettséggel, rajzi, festési ismeretekkel rendelkező szakember, aki különböző finomkerámia-ipari termékek díszítését végzi kézi festéssel és egyéb eljárásokkal.

Ismeri a stílustörténetet, díszítőmotivumokat tervez és rajzol. A kidolgozás és festés után a mintákat beégeti.

Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, amelyek képessé teszik tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

A) Porcelánfestő

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- természeti formákat,

- csendéletet, tájképeket, zsánerképet,

- állatfigurákat,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ornamentikát,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- műhelyrajzot.

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

A fentieken felül ismerje:

- épületek külső és belső tereit,

- emberi figurákat térben.

- fiktív tárgycsoportot,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat.

A) Porcelánfestő

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

A festési és színtani ismeretek részeként ismerje:

- a színelméletek alapjait, és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

A) Porcelánfestő

- Az őskor művészete.

- Az ókori kultúrák:

= Egyiptom, Mezopotámia művészete,

= görög művészet, Kréta-Mykéne,

= a római birodalom művészete.

- A középkor:

= Bizánc,

= Iszlám,

= a népvándorlás kora és a karoling művészet.

- Románkori művészet.

- A gótika.

- Magyarország középkori művészeti emlékei.

- A reneszánsz.

- A magyarországi reneszánsz művészet.

- A barokk.

- A magyarországi barokk művészet.

- A XIX. század művészete: klasszicizmus, historizmus, romantika.

- Magyarország XIX. századi művészete.

- A XX. század művészete.

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit,

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. Szaktörténet

A) Porcelánfestő

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

- A porcelánfestés stílusirányzatai. A kínai porcelán története, formavilága, jellegzetes díszítményei.

- A japán porcelán forma és díszítmény világa.

- Porcelángyártási kísérletek Európában, Meissen.

- A német porcelán története (Nymphenburg, Fürstenberg, Berlin, Selb).

- A francia porcelángyárak története (Sévres, Limoges).

- Az angol porcelán (Worcester, Chelsea).

- Az olasz porcelán (Capodimonte, Ginori porcelángyárak).

- A dán porcelán (Koppenhága).

- Az orosz porcelángyárak története.

- A cseh porcelán (Karlsbad, Karlovy Vary).

- Az osztrák porcelán (Bécs, Augarten).

- Porcelángyártási kísérletek Magyarországon.

- A Herendi, pécsi-Zsolnai, Hollóházi, Alföldi porcelángyárak története.

3.2. Anyagismeret

A) Porcelánfestő

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

- Fizikai és kémiai alapfogalmak.

- Földtani és ásványtani alapismeretek.

- A kerámiaipar nyersanyagai, azok keletkezése, csoportosítása, tulajdonságai.

- Ásványi nyersanyagok vizsgálata.

- A kerámiaipar plasztikus és nem plasztikus nyersanyagai.

- A kerámiaipar gyártmányai (porózus-, és tömör kerámiai termékek).

- A kerámiamáz fogalma, nyersanyagai, mázfajták.

- Seger-képlet. A nyersanyagok keverékének kiszámítása és a máz százalékos kiszámítása a képletből.

- A máz alatti és máz feletti kerámia festékek alapanyagai (fémoxidok, színtestek és készítési módjaik).

- A porcelán égetéséhez használt anyagok.

- A modell- és gyártóforma készítéséhez használt anyagok; gipsz és a műanyagok.

- A kerámiaiparban alkalmazásra kerülő egyéb anyagok.

3.3. Technológiai ismeretek

A) Porcelánfestő

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

A jelölt ismerje:

- a kerámia és porcelán fogalmát,

- a kerámia termékek kialakulását, fejlődését, általános gyártásismeretét,

- a porcelán helyét és szerepét a gyártás folyamatában,

- a kerámia és porcelán nyersanyagok előkészítési folyamatát,

- a masszakészítés gyártási folyamatát, a gépi berendezések szerkezeti, működési elvét,

- a porcelán tulajdonságait, fajtáit (szövetszerkezet szerint),

- a porcelán formázási módokat (korongolás, öntés, szárítási, zsengélési folyamatát),

- a porcelán mázazási műveleteket,

- a porcelán díszítését, a különböző díszítési és színezési eljárásokat,

- a porcelán festékeket, azok összetételét, felhasználásuk módjait,

- az égetés jellemzőit, égető-berendezéseket, égetési segédeszközöket, az égetés ellenőrzésének módját, hibáit,

- a festett porcelán égetését, osztályozását,

- a legjelentősebb porcelángyárak márkajeleit.

3.4. Munka- és környezetvédelem

A) Porcelánfestő

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

Ismerje:

- a kerámiaipari foglalkozási ártalmakat:

- porártalom, szilikózis,

- nehézfémoxidok mérgező hatása,

- vegyszerek, oldószerek mérgező hatása.

Ismerje és tudja alkalmazni:

- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,

- a kerámiaipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat,

- a munkabaleset és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Díszítménytervezés és szakrajz

A) Porcelánfestő

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

A porceleánfestő ismerje az ornamentika alapfogalmait és a jellegzetes porcelán díszítményeket.

Legyen képes:

- tanulmányrajzok készítésére,

- hagyományos és modern díszítőelemek rajzolására,

- dekor tervezésre,

- díszítő minták kicsínyítésére, nagyítására,

- porcelántárgyak műhelyrajzainak, díszítményeinek színvázlattal történő elkészítésére,

- kerámiaipari műhelyrajzok olvasására.

4.2. Porcelánfestés

A) Porcelánfestő

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

Legyen képes:

- festőminták grafikai ábrázolására,

- akvarell gyakorlatok festésére, pausni készítésére,

- a porcelánfestő szerszámok ismeretére és használatára,

- a festékek és adalékanyagok keverési arányainak szakszerű összeállítására,

- szabadkézi tollrajz elkészítésére és ecsettel történő kitöltésére,

- az alapműveletek (alapozás, satírozás, árnyékolás) elvégzésére és összevont alkalmazására,

- az alapműveletek ismeretére épített különböző nehézségi fokozatú dekorok festésére,

- nagyobb felületi kezelést igénylő dekorok festésére,

- záró motivumok készítésére,

- arany, email festésre,

- csíkozásra, szegélyezésre,

- fülek, fogók festésére,

- kínai dekorok festésére,

- készletek (ét-, teás-, mokkás-, zsúrkészletek) díszítésére,

- dísztárgyak és figurák festésére,

- máz alatti és mázba süllyedő festésre,

- felfestésre kerülő színek égetési próbájának elvégzésére.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát (vizsgaremeket) kell elkészítenie festett porcelán tárgy, tárgycsoport témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik.

A) Porcelánfestő

A vizsgamunka tervrajzból, műhelyrajzból és ennek alapján megfestett porcelán tárgy - tárgycsoportból áll.

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, látványképéből és modelljéből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

A) Porcelánfestő

B) Porcelánfestő tervező asszisztens

a) Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgát szervező intézmény által meghatározott gyakorlati feladatot, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga témakörei

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Szaktörténet.

- Anyag és technológiai ismeretek.

- Munka- és környezetvédelem.

- Gazdasági és jogi ismeretek [csak a b) porcelánfestő tervező asszisztens].

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára a szakmunkásképző iskolákban, valamint képző-és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 70. sorszáma alatt kiadott tűzzománcozott-dísztárgy készítő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 2 7523 15 4 0 26

2. A szakképesítés megnevezése: tűzzománcozott-dísztárgy készítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A tűzzománcozott-dísztárgy készítő olyan vizuális képzettségű, rajzi-plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki a zománcművesség különböző területein szakmai feladatokat lát el.

Tűzzománcozott használati és dísztárgyakat (faliképek, plasztikák, ékszerek, jelvények, emblémák, címerek, cégérek) tervez és kivitelez.

Elkészíti a különböző anyagokból készült tárgyak díszítő zománcbetéteit.

Elvégzi a sérült tűzzománcozott tárgyak, díszítő zománcbetétek javítását.

Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a szakma kézműves területén és a rokon szakmákban, valamint a gyári eljárásokat.

Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint szakírányú tanulmányai folytatására főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként:

Ismerje a színelméletek alapjait, és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

- Az őskor művészete.

- Az ókori kultúrák:

= Egyiptom, Mezopotámia művészete,

= görög művészet, Kréta-Mykéne,

= a római birodalom művészete.

- A középkor:

= Bizánc,

= Iszlám.

= a népvándorlás kora és a karoling művészet.

- Románkori művészet.

- A gótika.

- Magyarország középkori művészeti emlékei.

- A reneszánsz.

- A magyarországi reneszánsz művészet.

- A barokk.

- A magyarországi barokk művészet.

- A XIX. század művészete: klasszicizmus, historizmus, romantika.

- Magyarország XIX. századi művészete.

- A XX. század művészete.

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

- Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. Szaktörténet

- A kezdetek fémművessége.

- Az ókori Egyiptom fémművessége.

- Kelta, szkíta, szarmata ötvösművészet.

- Irán, India, Kína, Japán fém- és zománcművészete.

- Róma, Germánia, Bizánc zománcművészete.

- Nyugat- és Kelet-Európa zománcművészete.

- A zománcfestészet megjelenése.

- A magyar zománcművészet története.

3.2. Anyagismeret

Az elmélet területén ismerje:

- a fizikai és kémiai alapfogalmakat,

- az ásványtani alapismereteket,

- a zománc fogalmát, összetételét, nyersanyagait, fajtáit tulajdonságait,

- a zománcozható fémeket és ötvözeteiket, azok fizikai tulajdonságait, alakíthatóságukat, megmunkálhatóságukat,

- a zománcozás tisztító és rögzítő vegyületeit,

- a zománcipari gyártmányokat.

3.3. Munka- és környezetvédelem

Ismerje és tudja alkalmazni:

- az általános munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat,

- a zománcipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat,

- a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Tervezés és szakrajz

Legyen képes a tárgykészítési feladatokhoz kapcsolódó:

- tanulmányrajzok, formatanulmányok, stilizálási gyakorlatok,

- vázlattervek, variációk, színtanulmányok,

- betű, ornamentika, heraldikai (címertan) mintatervek,

- elkészítendő tárgyak látszati (perspektivikus),

- elkészítendő tárgyak pontos méretezésű műszaki műhelyrajzainak elkészítésére,

- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak értelmezésére és felhasználására.

4.2. Technológiai ismeretek

A jelölt ismerje és tudja:

- a zománcozás anyagainak előkészítését,

- a zománchordozó fémek előkészítését,

- zománchordozó fémek kézi és gépi megmunkálását:

= formára vágást, fűrészelést,

= lágyítást, edzést,

= csiszolást, polírozást,

= vésést,

= poncolást, trébelést, domborítást,

= rekesz, borda és sodrony készítést,

- a fémek vegyi kezelését:

= tisztító eljárásokat,

= maratást, patinázást, galvanizálást,

- a zománcozási műveleteket:

= zománcfelhordási eljárásokat (zománciszapba mártás, leöntés, festékszórás-felszitálás, spatulával, ecsettel való felvitel),

= a zománcbevonási eljárásokat (futtatott, repesztett, szemcsés vagy golyózománc),

= az ipari sokszorosító zománcdíszítő eljárásokat (matrica, pecsétnyomó, sablon, szitanyomat),

- a zománcfestészeti technikákat (zománciszappal, fémoxidokkal),

- az ötvös zománctechnikákat (huzal, rekesz, préselt rekesz, sodrony, süllyesztett és mélyvágású, azsúr, relief és plasztika - zománc),

- a felhordott zománc szárítását, égetését,

- az égetés utáni műveleteket:

= savazást, pácolást, csiszolást, polírozást, galvanizálást, patinázást.

Ismerje a zománcozási hibákat, hibalehetőségeket, azok lehetséges okait, és tudja alkalmazni a különböző zománcjavítási módszereket.

4.3. Tárgykészítés

A gyakorlatban legyen képes:

- anyag és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni a tárgykészítés területén,

- a tárgyformálás szabályainak alkalmazására,

- a forma és funkció összhangjának megjelenítésére az elkészített tárgyakban,

- alapanyagok előkészítésére,

- tervdokumentáció alapján tárgykészítésre,

- megtervezni, kiválasztani a legcélszerűbb munkafolyamatokat, zománcozási technikákat,

- javítási, pótlási műveletek szakszerű elvégzésére,

- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie a tűzzománcozott dísztárgy, tárgyegyüttes témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A tűzzománcozott dísztárgy, tárgyegyüttes gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex feladatból áll. Tervezése és elkészítése a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, műszaki rajzából és anyagban megvalósított tárgy, tárgyegyüttesből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Szaktörténet.

- Anyag- és technológiai ismeretek.

- Munka- és környezetvédelem.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt a két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegyek, vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz és művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára a szakiskolákban, valamint képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 71. sorszáma alatt kiadott üvegműves szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 28

2. A szakképesítés megnevezése: üvegműves

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

Az üvegműves olyan szakember, aki ismeri az üveg anyagának, kézi feldolgozásának különböző módozatait, lehetőségeit és azok felhasználási területeit.

Üvegtárgyakat tervez és készít. Olyan vizuális, rajzi, plasztikai és szakmai alapképzettséggel rendelkezik, ami alkalmassá teszi az üvegipari gyártmányelőkészítésben és gyártmányfejlesztésben való részvételre.

Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat, a kézműves gyári és autonóm üvegművesség területén és ezek szakmai, szemléleti elvárásait.

Képes korszerű, funkcionális és dísztárgyakat, prototípusokat és sorozatokat megtervezni, és ezeket kiviteleztetni, felület megmunkálásokat elvégezni.

A tárgytervezés mellett autonóm művek létrehozására is képes.

Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként:

Ismerje a színelméletek alapjait és ismereteit, legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint),

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a természetes és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),

- a kisplasztika és szobor mintázását,

- a jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikró- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. Szaktörténeti és technológiai ismeretek

- Az üveg fogalma, meghatározása, természetes és mesterséges üvegek.

- Az üvegkészítés első tárgyi emlékei: az ókori Egyiptom és Mezopotámia területén. Magtechnika.

- Az antik világ üvegkultúrája a Földközi-tenger partvidékén, az égei és görög kultúra idején. A glyptika.

- Az antik Róma üvegművészete. Az üvegfúvó pipa jelentősége.

- Üvegkészítés a római provinciákon, a Rajna vidék remekei. A "váza diatréta".

- Magyarországon előkerült római kori üvegek.

- Bizánc üvegkultúrája és mozaikművészete.

- A középkori Európa üvegművészete. A "wald glass" vagy "erdei üveg".

- Középkori nyugat-európai ablaküvegek, tárgyi emlékek.

- Reneszánsz üvegek, Velence és Muráno üvegművészete. A hutaüveg. Emailfestés, lakkfestés.

- Üvegkészítés és megmunkálás a XVI-XVII. században. Pontozás, gyémántkarc, festés.

- A "kristálystílus" megjelenése. Német, cseh, barokk és rokokó üvegek a XVII-XVIII. században (glyptika Caspar Lehmann, Zwischengold glas.schwarzlot Ignác duplafalú üvegek, Preissler fekete festés).

- Az ólomkristály megjelenése és jelentősége (asztali készletek), csiszolt, vésett technikák.

- Régi népies magyar üvegek (formák, technikák).

- A XIX. századi üvegek a történeti stílusok vetületében. A historizmus (matt opál és színes üveg, hyalit, lithyalit, Fridrich Egermann lazura).

- Új stílustörekvések a századfordulón. A szecesszió üvegművészete. A tervező munka szerepe.

- Az ipari formatervezés és a "stúdió-üveg" művészete.

- A kortárs üvegművészeti törekvések.

- Hazai üveggyáraink múltja és jelene.

3.2. Anyagismeret és gyártástan

Az üvegműves ismerje:

- a fizikai és kémiai alapfogalmakat,

- a földtani és ásványtani alapismereteket,

- az üveges rendszerek szerkezeti felépítését,

- az üveges állapot általános jellemzőit (izotrópia),

- a folyékony üveg tulajdonságait (viszkozitás, felületi feszültség, kristályosodási képesség),

- az üveggyártás nyersanyagait (üvegképző oxidokat), az olvasztó, módosító és stabilizáló hatású anyagokat,

- az üvegszínezés fajtáit (színező oxidok),

- az üveg színtelenítés módjait, fajtáit, anyagait,

- a hőtágulási együttható szerepét, kiszámítását,

- a feszültséges üveg mérését,

- alapanyagok keverését és előkészítését,

- az üveg hűtését (feszültségtelenítő berendezések az üvegiparban)

- az üveg anyaghibáit, gyártási hibáit és azok lehetséges okait,

- az üvegolvasztó kemencék fejlődését, működését, (regeneretív és rekuperatív rendszer),

- a kézi gyártású hutaüvegek készítési módjait,

- a gépi gyártású öblösüvegek fajtáit, készítés módjait,

- a síküveggyártást és síküvegek fajtáit,

- a tükörkészítési eljárásokat,

- az opálüvegek előállítási módját és felhasználási területeit,

- a világítástechnikai alapismereteket,

- a megszilárdult üveg tulajdonságait (fajsúly, rugalmasság, szilárdság, keménységi fok, ridegség, hőbefogadás),

- az üvegformálás és megmunkálás segédanyagait (agyag, samott, gipsz, grafit, fa, fémek, csiszoló anyagok és kövek).

3.3. Munka- és környezetvédelem

Ismerje:

- az üvegipari foglalkozási ártalmakat.

Ismerje és tudja alkalmazni:

- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,

- a tűzvédelmi előírásokat,

- az üvegipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat,

- a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Tervezés és szakrajz

Az üvegműves legyen képes a tárgytervezési, tárgyformálási és feldolgozási feladatokhoz kapcsolódó

- tanulmányrajzok (gyűjtőmunka, motívumrajzolás),

- vázlattervek, variációk,

- formatanulmányok,

- kivitelezendő tárgyak látszati (perspektivikus),

- kivitelezendő tárgyak metszeti, méretarányos műhelyrajzainak,

- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak

elkészítésére.

4.2. Gyártástechnológiai ismeretek

Az üvegműves ismerje:

- az üvegfeldolgozás fajtáit és eszközeit,

- hideg megmunkálás: pattintás, vágás, csiszolás, vésés, polírozás, savazás, maratás, homokfúvás, festés, ragasztás, furás eljárásait,

- a meleg megmunkálás: kidolgozás, hajlítás, összeolvasztás (pate de verre), öblösüveg formázási módok hutai gyakorlatát, üvegtechnikai eljárásokat,

- az üvegfényezés fajtáit, anyagait,

- az üveg festékek fajtáit, anyagait,

- az üveggel kombinálható egyéb anyagokat,

- a ragasztott üvegek fajtáit és anyagait.

4.3. Tárgytervezés és tárgyalkotás

A jelölt a gyakorlatban legyen képes:

- anyag és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni a tárgyformálás területén,

- a tárgyformálás szabályainak ismeretére és alkalmazására,

- a forma és technológia összefüggésének alkalmazására;

- a forma és funkció összhangjának megjelenítésére az elkészített tárgyakban,

- új technológiai ismeretek alkalmazására, összefüggésben alapanyagokkal, meleg és hideg megmunkálási technikákkal (anyagszerkezeti- és felületmódosítási eljárások),

- a tárgyformálás módjait a feladatnak legmegfelelőbben kiválasztani, alkalmazni,

- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie használati üvegtárgy, tárgyegyüttes, üvegplasztika (választhatóan) témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A üvegműves vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indokolásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga témakörei:

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakmai elmélet:

- Szaktörténeti és technológiai ismeretek.

- Anyagismeret és gyártástan.

- Munka- és környezetvédelem.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt a két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás, rajz-festés vizsgarész érdemjegyek, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 72. sorszáma alatt kiadott textilműves szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 4 7319 15 4 0 14

2. A szakképesítés megnevezése: textilműves (tevékenység megjelölésével)

A) Textilműves (kézműves)

B) Textilműves (kéziszövő)

C) Textilműves (kézinyomó)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

Munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése OKJ azonosító OKJ megnevezés

3729 egyéb művészeti foglalkozások textilműves

2. A szakképzéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

2. A szakképzéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A textilrajzoló és -tervező asszisztens olyan vizuális képzettséggel rajzi, művészeti alapismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a textiles divattervezés területén önállóan, kreativitással megoldani szakmai és esztétikai feladatokat.

Különböző célra és anyagból készült ruházati termékek tervezését és kivitelezését végzi, a divatirányok értelmezése és modellszerkesztés alapján.

A termékeket kéziműveletekkel készíti el, de különböző gépi eljárásokat is alkalmaz.

Szakmai és művészettörténeti ismeretei képessé teszik tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyi és témakörei

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- épületek külső és belső tereit,

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- fiktív tárgycsoportot,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- állatfigurák álló és mozgó karakterét,

- emberi alapmozdulatokat (kroki),

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

- portrékat,

- ruhás emberi alakokat,

- aktokat,

- emberi figurákat térben.

A festési és színtani ismeretek részeként:

Ismerje a színelméletek alapjait és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

Ismerje és alkalmazza:

- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

- a fényszínek és a festék különbségeit,

- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,

- a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, tájkép ...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.

Készségszinten tudjon:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

1.4. Ábrázoló geometria

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:

- alapvető síkmértani szerkesztéseket,

- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,

- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,

- Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.

1.5. Betűrajz

Ismerje:

- a betű történetét, az írás kialakulását,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.

2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikró- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

3. Szakmai elmélet

3.1. Öltözködés és divattörténet

- Viselettörténeti áttekintés az ókortól napjainkig.

- Különböző korok és népek öltözködési jellegzetességei, stílusjegyei (alapanyagok, formavilág, színvilág).

- Természeti népek viseleti szokásai (ruházat, testfestés, tetoválás).

- A népviseletek kialakulása, formai jegyei, jelrendszere, különböző korok és népek történetében.

- A divat fogalmának kialakulása, belső törvényei, rendszere, társadalmi szerepe.

- Korunk viseleti sajátosságai.

3.2. Anyagismeret

Ismerje:

- a textilipari nyersanyagok általános jellemzőit, szálas anyagok fajtáit, csoportosítását,

- a természetes szálas anyagok fejlődését, kialakulását, tulajdonságait,

- a legfontosabb vegyi szálak előállítását, tulajdonságait,

- a fonalkészítés folyamatát, cérnázást, cérnák szerkezetét,

- a szövést, szövetek szerkezetét, a szövetkészítés folyamatát,

- a kötést, a kötött kelmék szerkezetét,

- a nemszőtt kelmék kíkészítését, fajtáit, jellemzőit, felhasználását,

- a ruha készítésnél alkalmazott varrófonalak, cérnák, szövetek, kelmék, kellékek fajtáit, felhasználási területeit,

- a varrásmenti hibák, sérülések típusait, okait, a ráncosodás vizsgálatát, öltéssűrűség szabályozást,

- a kelmék és kellékek összedolgozhatóságát.

3.3. Technológiai ismeretek

A jelölt ismerje:

- a ruhaipari modellszerkesztés és -tervezés alapelveit,

- az anyag, szerkezet, forma, díszítés összefüggéseit,

- a technológia szerint meghatározott anyagfajták alkalmazását,

- a tervdokumentálás, műleírás, előkészítés folyamatát,

- a sorozatgyártásra alkalmas alapformákat

- a szabászati alapműveleteket,

- a varrásgyakorlati alapműveleteket,

- a textilnyomás anyagait, eljárásait (kikészítés, hőkezelés, gőzölés).

3.4. Munka- és környezetvédelem

A textilrajzoló és tervező asszisztens ismerje és tudja alkalmazni:

- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,

- a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait,

- a speciális szakmai védőfelszereléseket és azok használatát.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Tervezés és modellszerkesztés

Legyen képes:

- öltözködési kultúrák elemzésén alapuló tárgyábrázolásra, makettezésre,

- a vizuális megjelenítés technikáinak alkalmazására,

- műszaki rajzok szerkesztésére,

- testkarakter, testtartástípusok ábrázolására,

- méretezésre, méretkutatásra, mérettáblázatok ismeretéte és alkalmazására,

- minimálszabás méretezésre, illesztésre (szerkesztés alapformákból),

- női szoknya, női blúz, női ruha szerkesztésére, modellezésre (derékrész, szűkítővarrások ujjaszerkesztés, alapminta kialakítása),

- női pulóver, szabadidőruhák szerkesztésére,

- férfinadrág, zakó alapszerkesztésére, modellezésére,

- egyéni hangvételű öltözékegyüttesek tervezésére.

4.2. Szabás, varrás

A gyakorlatban legyen képes:

- a szabási alapműveleteket,

- kézi öltéseket és varrásokat,

- gépi varrásokat és kiegészítő technológiai műveleteket

szakszerűen elvégezni.

Legyen képes:

- női szoknya, női nadrág,

- női blúz, ruha készítésére,

- női fehérneműk összeállítására,

- férfinadrág, férfizakó készítésére.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A textilrajzóló és tervezőasszisztens jelöltnek vizsgamunkát kell készítenie a ruha modellszerkesztés és kivitelezés témakörben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A vizsgamunka (tanári konzultációval) önálló, komplex feladat, amely ruhaterv rajzolásából, alapszerkesztéséből és modellezéséból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műhelyrajzából, kivitelezett ruhamodellből áll.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga:

a) Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg olymódon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

b) A jelöltnek el kell készítenie a vizsgamunka egy meghatározott részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A vizsga időtartama: 360 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Öltözködés és divattörténet.

- Anyag- és technológiai ismeretek.

- Gazdasági és jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt a két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 74. sorszáma alatt kiadott közművelődési szakember szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3713 12 3 0 05

2. A szakképesítés megnevezése: közművelődési szakember (szint és tevékenység megjelölésével)

képzési szintek:

középfokú közművelődési szakember

felsőfokú közművelődési szakember

tevékenységek:

közművelődési szakember (drámajáték-vezető),

közművelődési szakember (gyermekjáték-szervező),

közművelődési szakember (népi játszóházi foglalkozásvezető),

közművelődési szakember (ifjúsági közösségszervező),

közművelődési szakember (idősprogram-szervező),

közművelődési szakember (közösségfejlesztő),

közművelődési szakember (művelődési szolgáltatásszervező),

közművelődési szakember (művészeti szolgáltatásszervező),

közművelődési szakember (népfőiskola-szervező).

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további rokon munkakörök, foglalkozások vagy továbblépési lehetőségek

3. A munkaterület rövid leírása

A közművelődési szakember feladata: a szabad időben a művelődési folyamatokhoz, alkalmakhoz, közösségi kapcsolatokhoz, a megértés együttes élményeihez tevékenységi formák kínálata; az egyetemes, nemzeti, kisebbségi és a helyi kultúra értékeinek közismertté tétele; az adott település különböző korú, nemű, érték- és érdekrendű csoportjai művelődési, közéleti szükségleteihez, életképességének fejlesztéséhez alkalmazkodó tudás- és képességfejlesztő formák, folyamatok teremtése, működtetése, a helyi hagyományokat gazdagító szórakozási lehetőségek biztosítása.

Tevékenysége a helyi társadalom közművelődési intézményeiben: a helyi közösségi művelődést szervező és a közművelődési szolgáltatást biztosító művelődési intézményben (művelődési központ, művelődési ház, közösségi ház, faluház, ifjúsági és gyermekház, ifjúsági információs iroda, szabadidő központ), a szabadidő szórakoztató és művelődési szolgáltatást biztosító egyéb intézményekben (szabadidő park, állat- és növénykert, vidámpark, üdülők stb.), a regionális és megyei fejlesztési feladatokat ellátó és szolgáltatást nyújtó intézmények (megyei művelődési központ, megyei közművelődési információs központ), a Magyar Művelődési Intézetben, a helyi társadalom közösségi terében, civil szervezeteiben valósul meg.

A középfokú közművelődési szakemberek a közművelődés helyi intézményei, civil szervezetei, a regionális és országos közművelődési intézmények, szervezetek végrehajtó, szervező, ügyintéző munkaköreiben alkalmazhatók.

A felsőfokú közművelődési szakember szakképesítés a helyi közművelődési intézmények, a regionális és országos kulturális rendszerek tervező, irányító, vezető munkaköreire is felkészíti a képzésben résztvevőket.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

a) A helyi kultúra gondozása

A település, a régió természeti, kulturális, közösségi értékeinek közismertté tétele; a helyi tudás, a lokálpatriotizmus, a "gazdatudat" erősítése, a helyi információk cseréje; a helyi értékeket védő, gazdagító összefogások ösztönzése, hatékonyságának segítése, helytörténeti, településismertető kiállítások, helyi ünnepek, műsorok, bemutatók, találkozók szervezése; ötletbörzék, "ki mit tud" jellegű fesztiválok, vetélkedések szervezése, a kollektív emlékezet gazdagításához a közösségi, a kulturális élet eseményeiről dokumentumok gyűjtése, biztosítása, a meglévők közismertté tétele; a helyi társadalom kiemelkedő jelentőségű közösségei, személyiségei tevékenységének méltatása, presztízsének, tekintélyének gondozása, jelentőségük ismertté tétele, hatókörük, szerepük növelése, támogatása.

b) A létkultúra növekedésének segítése

A helyi lakosság élet- és teljesítőképességének, egészségőrzésének érdekében a közművelődési intézményben mozgás- és mentális kultúrát, önismeretet és önkontrollt fejlesztő alkalmak, tanfolyamok, táborok szervezése; az egészség védelméhez bemutatók, konzultációk, fórumok kínálata; természetjáró, turista akciók, közösségek népszerűsítése, segítése; egy-egy speciális helyzetű népességcsoport gondjai oldását segítő ismeretek kínálata; az önsegítő, öntevékeny lehetőségek megmutatása, segítő támogatása, művelődési vonzatainak folyamatos biztosítása; az iskolai képzést kiegészítő, dúsító lehetőségek: idegen nyelvű, számítástechnikai, felvételi előkészítő stb. tanfolyamok szervezése; a szülők, a nevelők együttes tevékenységének hatékonyságát növelő alkalmak, folyamatok kínálata; munkanélküliek társadalmi integrálódása elősegítésére társszervekkel átképzést, szakmaszerzést, megélhetést segítő képzési lehetőségek kínálata; a mindennapi élet gazdaságosságát fejlesztő közhasznú, praktikus tanfolyamok, alkalmak, akciók szervezése, támogatása.

c) Az ünnepi lét kultúrájának gondozása

Az élet gazdagításához, az ünnepi lét együttes örömeihez, az esztétikai élmények megéléséhez az egyetemes, a nemzeti, a kisebbségi, a helyi kultúra megismeréséhez művelődési alkalmak, folyamatok biztosítása, színházi előadások kínálata, hangversenyek, képzőművészeti kiállítások, irodalmi estek, filmklubok, művész-közönség találkozók, művészeti baráti körök szervezése; népművészeti, hagyományőrző közösségek szervezése, segítése; találkozók, fesztiválok, az azokon való részvétel kezdeményezése; szakszemináriumok, szabadegyetemek, szellemi fórumok kínálata; a nemzeti, kisebbségi és a helyi ünnepek, évfordulók, a világi és az egyházi hagyományos ünnepek közismertté tétele, színvonalának, hatékonyságának támogatása a közművelődés lehetőségeivel; a különböző korosztályok eltérő szórakozási igényeihez kulturált lehetőségek, speciális kisközösségek kínálata, a kulturális belföldi turizmusban való részvétel tudatosságának ösztönzése; a helyi kulturális turizmus lehetőségeinek felkutatása, támogatása; a helyi társadalom különleges értékeinek bemutatásához regionális, országos nagyrendezvények szervezése, meghívása.

d) A kreativitás, az amatőr művészeti alkotókedv ösztönzése

Amatőr művészeti körök, tanfolyamok, műhelyek szervezése; önképző körök, alkotó táborok kínálata; a népművészet hagyományos tevékenységeinek gyakorlásához ének-, zene-, táncegyüttesek szervezése, működtetése; a népi iparművészet tanulásához tanfolyamok, körök, nyári táborok szervezése, műveikből bemutatók, kiállítások rendezése; a kiemelkedő tehetségű amatőr alkotók közismertté tétele, fejlődésük szakértőkkel való támogatásának biztosítása; ismeret- és készségfejlesztő, hobbi- és gyűjtőkörök szervezése, összefogása, az országos szervezetekkel kapcsolataik építése, gondozása; a helyi kreativitások ösztönzésére alapítványok életre hívása, a tevékenységüket segítő pályázatokon részvétel szorgalmazása, segítése.

e) A helyi közösségek önigazgatás-, szabadság- és felelősségigényének támogatása

A település különböző érték- és érdekrendszerű civil közösségei igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása; településfejlesztő, érdekvédő, közéleti, helytörténeti, tudományos körök, egyesületek fogadása, fórumok, bemutató estek, akciók szervezése, tevékenységük közismertségének gondozása; önigazgatási fórumok, vitaestek, találkozók szervezése; közös célok érdekében a különböző civil közösségek között az együttműködés kezdeményezése, szolidáris akciók fogadása, gondozása, a különböző rétegek és korosztályok ismerkedési, együttműködési alkalmainak, tevékenységeinek kimunkálása, támogatása; az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése, helyi együttműködésekhez, társulási szándékokhoz a közművelődési intézmény lehetőségeinek kínálata, alkalmi közösségi akciókhoz téri, tárgyi feltételek, közismertté tételükhöz a tájékoztatás és a reklám lehetőségeiről információk kínálata; civil közösségek számára érdekérvényesítő tanfolyami képzés kínálata.

f) Kulturális, közhasznú szolgáltatások biztosítása

A közművelődési intézményben sajtótermékek, könyv, zenei és videodokumentumok, színházjegyek, játékok, árusításának segítése; információk a település oktatási, közgyűjteményi, egyházi intézményei, civil vállalkozói által kínált művelődési lehetőségekről; a lakosság kulturális értékei cseréjéhez évi rendszerességű alkalmak biztosása; különböző művészeti ágak kulturális piacához szervező munka, terek kínálata; az intézmény amatőr művészeti csoportjainak menedzselése, kiállítások rendezése, vándoroltatása; a helyi újság, rádió, kábeltévé tevékenységének támogatása; műemléki, múzeumi, színházi, fesztivál-, turistautak lehetőségeinek kínálata, szervezése hazai és nemzetközi eseményekre; tájékoztatás biztosítása a régió természeti, kulturális nevezetességeiről, ezekhez idegenvezetés, turistautak biztosítása, információk a gyógytúrizmus lehetőségeiről; a lakosság hirdetéseinek felvétele, közhírré tétele, fénymásolás biztosítása stb.

g) A művelődési kapcsolatok, együttműködések építése, gondozása

Folyamatos együttműködés az adott térség önkormányzatának képviselő-testületével, annak szakbizottságaival, a polgármesteri hivatal szakosztályaival, a helyi oktatási, közgyűjteményi, egészségügyi, szociális, közellátó, szolgáltató intézményekkel, azonos érdekek alapján a település, a régió kulturális vállalkozóinak oktató, képző, idegenforgalmi szolgáltatást kínáló tevékenységeivel, közös célok alapján a helyi társadalom és a régió művelődési célú, civil szervezeteivel, mozgalmaival, közös érdekek alapján az adott térségben állami, önkormányzati és vállalkozói szféra által fenntartott gazdasági egységekkel képzések, termékbemutatók, közös tér- és eszközhasználatok, rendezvények biztosítására, szponzorálására stb., a szűkebb, tágabb régió közművelődési intézményeivel, művelődési tevékenységet folytató civil szervezeteivel, vállalkozásaival, a helyi és a regionális sajtó, rádió, televízió szerkesztőségeivel, a közművelődés országos szakmai intézményeivel, szakmai szervezeteivel, a kisebbségek anyaországaival, a testvértelepülések kulturális intézményeivel, művelődési egyesületeivel.

2. Követelmények

A közművelődési szakember tevékenysége a helyi társadalom polgárai kulturális szükségleteinek, társas kapcsolatigényének, közéleti, szórakozási lehetőségeinek felismerését, szervező segítésének biztosítását, megvalósításának közművelődési intézményi és civil közösségi keretben történő szolgálatát jelenti.

A közművelődési tevékenység átfogja az iskolarendszeren kívüli művelődési, képzési, szórakozási, közösségi és tájékoztatási lehetőségeket, azokat szerves kapcsolatba építi a helyi, a kisebbségi, a nemzeti és az egyetemes kultúrával, így rendszer- és folyamatjellegű együttműködést jelent a helyi és a makrotársadalom különböző szféráival.

A közművelődési szakember munkájának gyakorlása speciális társadalomismeretet, személyiség- és csoportlélektan-ismeretet, szokás- és hagyományismeretet, speciális szelekciós és közvetítő képességeket, a meggyőzés technikáinak birtoklását, a kulturális piac és az intézményes kultúraközvetítés információbázisainak, működési mechanizmusainak ismeretét, a civil közösségek művelődési módjainak ismeretét és e tudásoknak a helyi társadalom sajátosságaira alkalmazott jártasságszintű birtoklását igényli.

A közművelődési szakember munkája sokrétű ismeretek, tapasztalatok integrálását és művelődési tevékenységbe való átfordítását követeli meg a szakembertől.

A közművelődési szakember legyen fogékony az általános műveltséggel rendelkező embertől elvárható módon a különböző érdeklődések, kíváncsiságok, tudások, művészetek iránt, különös tekintettel a mindennapi életet hatékonnyá tevő ismeretek iránt.

Ismerje azokat a viselkedési normákat, illemszabályokat, amelyek a társadalmi beilleszkedésben a köznapi, a társasági, a közösségi és a hivatalos életben nélkülözhetetlenek.

Legyen képes kapcsolatokat teremteni a gyermekekkel, a fiatalokkal, a felnőttekkel, az idős emberekkel, cselekedeteit hassa át a humánum és az empátia.

Tartsa be a munkakörével kapcsolatos jogi és etikai normákat.

Rendelkezzen jó szervezőkészséggel, legyen képes munkáját önállóan és hatékonyan végezni.

A közép- és felsőfokú szakképesítés törzsanyaga

A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokhoz kapcsolódó, szintek szerinti szakmai követelmények:

2.1. Társadalomismeret (csak középfokon)

Ismerje:

- a XX. század európai indusztriális társadalmak fejlődéstípusait,

- az állam és a civil társadalom egymáshoz való viszonyának alakulását,

- a gazdaság, a politika és a kultúra érdekérvényesítési mechanizmusait,

- a társadalom és az államigazgatás kapcsolatait,

- az alkotmányból, az önkormányzati törvényből adódó jogokat és kötelességeket,

- a polgári és a szocialista típusú államok kulturális szféráját,

- a magyar társadalom legfontosabb tevékenységi szféráit,

- a társadalmi magatartás determinánsait, formáit, előítéleteit,

- az emberi jog elemeit, érvényesülési formáit, gátjait,

- a kulturális jogok érvényesülésének módjait,

- a civil társadalom önigazgatási jellemzőit,

- a kultúra és a civil életmód kapcsolatait,

- a XX. századi történelmi trendeket,

- Magyarország fejlődési lehetőségeit,

- a magyar történelem kulturális szférájának alakulását,

- a magyar társadalom struktúraformáló társadalmi tényezőit,

- a makro- a mikro- és a helyi társadalom fogalmát, egymáshoz való viszonyát.

Legyen képes:

- szociológiai képet alkotni a magyar társadalom változásairól, a mai társadalomról.

2.2. Közösségismeret (közép- és felsőfokon)

Ismerje:

- a helyi társadalom fogalmát, szerkezetét,

- a hagyományformálódás folyamatát,

- az önigazgatás működési módjait,

- a csoport, a közösség alakulásának fázisait, jellemzőit,

- a társadalmi szokások, normák hagyományozódását,

- a hagyományláncok, a hagyománytípusok jelentőségét,

- a hazai táji-történeti hagyományok szerepét,

- a magyarországi kisebbségi népcsoportok főbb hagyományait,

- a kommunikáció fogalmát, típusait,

- a tömegkommunikáció funkcióit.

Legyen képes alkalmazni:

- a közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségeit,

- a meggyőzés módszereit,

- a kötődés, a bizalom, a személyes kapcsolat ösztönző erőit,

- a tér, a hang, a fény, a hőmérséklet, a kulturált környezet hatóerőit.

2.3. Személyiségismeret (közép- és felsőfokon)

Ismerje:

- az emberfogalom alapjait,

- a személyiségalakulás folyamatát,

- az önismeret jelentőségét, az önalakítás egyéni és társas módjait,

- az érdeklődés, az attitűd fogalmát, fajtáit,

- az empátia, a tolerancia, a szolidaritás fogalmát,

- a szociális magatartásformák, az értékrendszerek összefüggéseit,

- az én-kép, önértékelés funkcióit,

- az érett személyiség jelentőségét,

- a művelődésben a kezdeményező személyiség szerepét,

- a játék, az öröm, a vidámság és a szeretet élettani fontosságát,

- a szenvedélyek és a gyász pszichológiai jellemzőit.

Legyen képes alkalmazni:

- az önművelés, az önképzés, az érdeklődés pszichológiáját,

- az együttérzés szenvedést oldó empatikus módjait.

2.4. Műveltségismeret (közép- és felsőfokon)

Ismerje:

- a kultúra fogalmát, funkcióit,

- a művészet fogalmát, funkcióit,

- a főbb művészettörténeti korszakok jellemzőit,

- a művelődés és a politika összefüggéseit,

- a (köz)művelődéstörténet korszakait, személyiségeit,

- a szabadidő fogalmát, funkcióit,

- a főbb történelmi korszakok jellemző világképét (felsőfokon),

- a permanens művelődés fogalmát (felsőfokon),

- az "emberi tőke", a "szellemi beruházás" fogalmát (felsőfokon),

- az "információs társadalom" jellemzőit (felsőfokon),

- a műveltség, szabadság, dinamizáló és felelősségfokozó lehetőségeit,

- a társadalmi tudás intézményesülésének folyamatát,

- a tömegkultúra és a szórakozás fogalmát,

- az emberi életszakaszok tanulási, művelődési formáit,

- a közvetítés-pedagógia, a képességfejlesztő-pedagógia jellemzőit (felsőfokon),

- a pedagógia és az andragógia különbségeit (felsőfokon),

- a művelődés, az alkotás, a befogadás, a megértés lélektanát,

- az önművelést serkentő attitűdök jelentőségét,

- az esztétikai értékek, közösség- és személyiségformáló hatását.

Legyen képes:

- alkalmazni szociológiai módszereket a település műveltségszükségleteinek mérésére,

- maga körül önképző, társas, művelődési kört életre hívni.

2.5. Vezetésismeret (csak felsőfokon)

Ismerje:

- a művelődési szükségletek elemzési módjait,

- az informálás hatékony technikáit,

- az intézmény számára szükséges erőforrások normáit,

- a hatékony munkához szükséges munkahelyi környezet munkafeltételeit,

- a célrendszer, a szervezeti kultúra kritériumait,

- a szabályozás, ösztönzés, értékelés feladatait,

- a kulturális piac, verseny jelenségeit,

- a lakosság javaslatadó tevékenységének ösztönző módjait,

- a közművelődési tevékenység sikereinek, problémáinak forrásait,

- a közművelődési költségterv tennivalóit,

- a preferált és állandó tevékenységekhez az erőforrások hatékony elosztási normáit,

- a költségvetés államháztartási feladatait,

- a csoportos problémamegoldás intenzív módjait.

Legyen képes:

- megtervezni az irányítása alá tartozó szervezet működését,

- az intézmény tevékenységének és környezetének elemzésére,

- a közművelődés intézményét, munkatársai tevékenységét hitelesen képviselni,

- az információkat, utasításokat értelmezni,

- vezetőként kommunikációra a közművelődési intézmény környezetével,

- a közművelődés intézményében változtatásokat tervezni és végrehajtani,

- az intézményi mikrokultúra változtatására,

- a beosztottjait irányítani, motiválni a konfliktusokat kezelni,

- vezetőtársaival optimálisan együttműködni,

- a közművelődési szolgáltatásokat folyamatosan fenntartani,

- a változások kulcsembereinek meggyőzésére,

- az új rendszert stabilizáló érdekek érvényesítésére,

- információgyűjtő, értékelő módszerek alkalmazására,

- a személyi állomány kiválasztására, képességeinek fejlesztésére,

- a munkacsoportok, tevékenységi körök meghatározására,

- az értékelés, jutalmazás ösztönző módszereinek alkalmazására,

- a szakmai és személyi elismerés érvényesítésére.

2.6. A közművelődési munka világának ismerete (közép- és felsőfokon)

Ismerje:

- a közművelődési szervezetek vezetési jellemzőit,

- a közművelődési szféra tevékenységi típusait, lehetőségeit,

- a közművelődés intézmény és szervezettípusainak jellemző jegyeit,

- a közművelődési munkaviszony formáit, legfontosabb jogi normáit,

- a közművelődési munkára ható közigazgatási, közalkalmazotti törvényeket,

- az államháztartási, a költségvetési törvények legfontosabb rendelkezéseit,

- a működési szabályzat, a kollektív szerződés elemeit,

- az érdekegyeztetési kötelezettségeket és jogosítványokat,

- a nonprofit, a forprofit kulturális vállalkozások lehetőségeit,

- a közművelődési munka különlegességének személyes vonatkozásait:

= fordított személyes szabadidő,

= aritmikus munkaintenzitás,

= személyes és intézményi kapcsolatok sokaságának gondozása,

= párt- és ideológiasemleges közéleti státusz őrzése,

= folyamatos készenléti állapot,

= a véletlenadta helyzetek megoldására való könnyedség,

= érdeklődés a helyi társadalom emberi problémái, boldogulási kérdései iránt.

Legyen képes:

- tevékenységi körre középtávú és éves munkatervet, költségvetést készíteni,

- közművelődési intézmény dolgozójaként civil szervezetekkel együttműködni,

- alkalmazni közművelődési tevékenység menedzselésének lehetőségeit,

- különböző típusú pályázathoz tevékenységi programot, érvanyagot készíteni,

- a pályázaton elnyert összeg felhasználásáról beszámolót készíteni,

- a közművelődési tevékenységekhez reklámot tervezni, szervezni,

- a művelődés ügyével foglalkozók érdekeit képviselni,

- a kétes, az önös szándékoktól óvni magát és intézményét.

2.7. A kötelezően választható szakmai tevékenység követelményei

2.7. a) Drámajáték-vezető

A tevékenység leírása:

A drámajáték-vezető közösségek életében játék formájában általában tanórán kívüli foglalkozásokon, az ún. életjátékokban (közös dramatikus tevékenység során) képessé teszi a foglalkozások résztvevőit konfliktushelyzetek megoldására, morális kihívások kezelésére. A drámajáték improvizációs, dramatikus eszközei révén segíthet a magatartásformák (tolerancia, empátia, a másikra való figyelés, megértés, a szeretet kifejezése, viszonzása stb.) megerősítésében.

A drámajáték-vezető versmondókat instruál, szerkeszt, dramatizál, rögtönzéses technikával színjátékot hoz létre.

Ismerje:

- a személyiségközpontú pedagógiai, pszichológiai XX. századi irányzatait,

- a drámajáték elméletét, történetét,

- a gyermeki játék pszichológiáját,

- a fiatalok fejlődéslélektani, szociálpszichológiai jellemzőit, etikai, esztétikai fejlesztésének feladatait,

- a drámajáték-vezetés gyakorlatait, játékait, módszereit.

Legyen képes:

- a drámajáték-vezetés gyakorlatait, játékait, módszereit különböző szituációkban önállóan alkalmazni.

2.7. b) Gyermekjáték-szervező

A tevékenység leírása:

A gyermekjáték-szervező az alsófokú nevelési-oktatási, a közművelődési, egészségügyi intézményekben, idegenforgalomban, ifjúsági szervezetekben, gyermekek szabadidejével foglalkozó civil szervezeteknél alkalmazható közművelődési szakember.

Tevékenységébe tartozik, hogy gyerekek, fiatalok számára játékokat szervezzen, vezessen.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

- a fejlődéslélektan főbb szakaszait, azok jellemzőit,

- a különböző történelmi korok jellemző játékfajtáit, a játéktípusokat a pedagógia, a didaktika rendszerezése szerint,

- a játék fogalmát, funkcióit, a gyermekjáték elméleteit, a játékpszichológiát, a játékszociológiát, a gyermekjátékok történetét, típusait, a játék és prevenció összefüggéseit, a játékvezetés alapjait.

Legyen képes:

- tiszteletben tartani a gyermekek személyiségét, törekedjen fizikai, szellemi, erkölcsi fejlesztésükre,

- különböző játéktípusok tanítására,

- a résztvevők életkori sajátosságaihoz, csoportlétszámához, értelmi képességéhez, a körülményekhez a játékokban alkalmazkodni,

- a játékok során jelentkező baleset lehetőségeit megelőzni,

- együttműködni más nevelési-művelődési tényezőkkel,

- játékot előkészíteni, reklámozni és menedzselni,

- a barkácsoló, nem kifejezetten népi eredetű kézműves technikák alkalmazására, a különféle témák, műveltségtartalmak játékai kezdeményezésére,

- a szabályjátékokat szabály alkalmazásával, szabályalkotással, szabályhoz kötötten szervezni,

- a körjátékokat, rögzített, szöveghez kötött, csoportos, logikai, mozgásos, sport- és ügyességi játékokat szervezni,

- alkalmazni a finommotorikát igénybe vevő, az évszakokhoz kötött játékokat, játékkombinációkat.

2.7. c) Népi játszóházi foglalkozásvezető

A tevékenység leírása:

A népi játszóházi foglalkozásvezető a közművelődési intézményekben, illetve tanórán kívüli szabadidős programokban tevékenykedik.

A 3-6, a 6-16 éves fiatalok számára játszóházakat vezet, ahol a népi hagyományok kézműves ismereteivel bővíti a fiatalok tudását, fejleszti képességeiket, gyarapítja az iskolai tananyag szemléletes elsajátítási lehetőségeit.

Szakmai követelmények:

A népi játszóházi foglalkozásvezető legyen képes a manuális tevékenységek ismerete alapján foglalkozások fegyelmezett, kiegyensúlyozott, kreatív vezetésére, énekes és mozgásos játékok megtanítására, levezetésére.

A gyakorlatban is tudja alkalmazni a vizsgakövetelményekben előírt néprajzi, művészeti, játéktörténeti ismereteket.

Birtokoljon olyan esztétikai értékrendet, amellyel biztosítható a foglalkozáson résztvevők esztétikai nevelése.

Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, járuljon hozzá képességei, fizikai, szellemi, esztétikai, erkölcsi fejlődéséhez.

Ismerje:

- a szerszámok, a sport- és oktatástechnikai eszközök használatát,

- minden anyagról egységesen fellelhetőségét, természetét, tulajdonságait, megmunkálásának lehetőségeit, eszközeit,

- a bőr fonását, fűzését, ékszerek, zacskók, tarsolyok készítésének módjait,

- a vesszőből, játékok, figurák, alátétek fonásának, sodrásának technikáit, gyékényből játékok, babák, állatok, kosárkák készítésének módjait, szalmából a játékok, figurák, kötözések, fonások, spirálok technikáit, csuhéból játékok, figurák, sodrások készítési módjait. Ismerje a nemezből a labda, a karkötő, a síknemez, a tarsoly, a papucs, a játékok készítési módjait, a papír, a nád, a fa anyagokból sárkányok, forgók, játékok, furulyák, sípok készítési technikáit,

- az ünnepkörök szokásaihoz kapcsolódó tárgyak készítését: tojásfestés, természetes anyagú népi ételeket, a gyógy-, a fűszer-, a festőnövényeket, a növényi festésmódokat, a biokert előnyeit,

- a jeles napokhoz fűződő szokásjátékokat, dalokat, köszöntőket, mondákat, kiszámolókat,

- az énekes, mozgásos, táncos, eszközös és eszköz nélküli népi, gyermek- és sportjátékokat,

- az amatőr közösségek jellemzőit, szakmai fórumait, fesztiváljainak, bemutatóinak rendszerét, a pályázatok lehetőségeit.

Legyen képes:

- a különböző korosztályú gyermekekkel empatikus, toleráns kapcsolatteremtésre,

- kreatív módon alkalmazkodni a váratlan - a résztvevők életkorából, értelmi és mozgásképességeiből, csoportlétszámból, anyag- és helyváltozásból adódó - foglalkozási körülményekhez,

- alkalmazni a textilfonásokat kézzel, szövést a szabadban, szövést a madzagszövőn, karmantyún, kártyával, a szarvacska használatával, a kereten, a gyajúfonást, a növényi festést, a babakészítés technikáit,

- alkalmazni a fazekasságból a marokedény, a kézi nyomkodással készített játékok, az edények, a spirál technika, a figurális mintázás, a szárítás, az égetés technikáit,

- gyöngyből 2, 3, 4 szálas fűzéssel ékszereket, fém és gyöngy felhasználásával készíteni,

- karácsonyfadísz, betlehem, mézesbáb, gyertyamártás, szárazvirágkötés,

- betartatni a használatos szerszámokkal összefüggő munkavédelmi szabályokat,

- a kisebbségi népcsoportok értékeinek, szokásainak és hagyományainak felismerésére és átörökítésére.

2.7. d) Ifjúsági közösségszervező

A tevékenység leírása:

Fiatalok aktivizálása kapcsolattartásra, fiatalok szubkulturális csoportjaival való párbeszédre, különböző kulturális csoportok munkájába való bevonásra, olyan rendezvények, események szervezésébe, melyeket fiatalok indítanak el és valósítanak meg.

Munkanélküli fiatalok segítése: információadás a munkaügyi ellátó rendszerről, a fiatalok jogairól, a számukra létrehozott mindenkori helyi és országos programokról, képzésekről.

Ifjúsági rendezvények lebonyolítása: gyermek és ifjúsági szabadidős programok, turistautak, táborok, szabadtéri rendezvények, klubok, szakkörök tevékenységének megtervezése, szervezése, a rendezvények lebonyolítása, a szükséges szakmai és gazdasági adminisztráció szakszerű elvégzése.

Információ- és tanácsadás a tanulási lehetőségekről, a gyermek és ifjúsági korosztály számára szervezett, iskolarendszeren kívüli képzésekről, tanfolyamokról.

Információ- és tanácsadás a helyi és tágabb környezet, az országos, valamint a környező országok gyermek és ifjúsági kulturális eseményeiről, a gyermek és ifjúsági szabadidős és kulturális intézményhálózatról, a civil szervezetekről, melyek munkájába bekapcsolódhatnak a fiatalok, ifjúsági egyesületek, körök létrehozásának jogi és szakmai követelményeiről, a fiatalok számára fenntartott kedvezményes turista és idegenforgalmi létesítményekről, programokról, kulturális kedvezményekről Magyarországon és Európában.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

- a serdülő és ijúkor pszichológiai, szociológiai jellemzőit, szabadidős szokásait,

- az ifjúsági szervezetek európai és magyar jellemzőit,

- az ifjúságkutatás, az ifjúságpolitika elveit,

- az ifjúságkutatás jellemző módszereit.

Legyen képes:

- gyermekek és fiatalok számára kulturális és szórakoztató programok előkészítésére és megvalósítására, információ- és tanácsadásra a tanulással, a kulturális programokkal, az ifjúsági turizmussal, a szabadidő hasznos eltöltésével, valamint a művészeti programokkal kapcsolatban,

- a fiatalok egyéni aktivizálására, hogy saját maguk és közösségeik számára, önállóan is tudjanak szabadidős programokat szervezni,

- nyári szabadidős programok, rendezvények, táborok előkészítésére és megszervezésére,

- kisebbségi csoportokhoz tartozó fiatalok kulturális és szabadidős programjainak előkészítésére és megszervezésére,

- utcai kulturális és szabadidős programok, rendezvények előkészítésére és lebonyolítására.

2.7. e) Idősprogram-szervező

A tevékenység leírása:

Az idősprogram-szervező a művelődési intézményben, nyugdíjas egyesületben, művelődési vállalkozás keretében különböző érdeklődési körű tagok számára művelődési, közösségi, szolidaritási akciókat, folyamatokat szervez.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

- az idős korosztály különböző csoportjainak speciális és közös érdeklődési köreit, szándékait, az idős kor jogait,

- az idősek társadalmi beilleszkedését, alkamazkodóképessége speciális működését, az időskorú személyiség érzelmi szükségleteit,

- az egyes életszakaszok idős- és aggkorral való összefüggésének egyéni és családi vonatkozásait, az időskori életvitel szociológiai, szociálpolitikai sajátosságait, az öregedés folyamatának fázisait, az időskorú munka-, aktivitás-, hasznosság-igényét.

- a megöregedés speciális jelenségeit, az életformaváltás veszélyeit, a védekező és a ragaszkodó folyamatok jelenségeit, a fontosságigény időskori jelenségeit, az idősek szabadidejének otthoni tevékenységeit, a család és az idősek együttélésének örömeit, gondjait,

- a beszélgetés, a csoportképződés időskori jellemzőit, az idősek számára kialakított intézményes gondoskodás formáit.

Legyen képes:

- rendszeres, színes, érdekes, együttes élmények lehetőségeinek közös kimunkálására, azokhoz körülmények biztosítására, az idősek művelődési, szabadidős tevékenységét támogató pályázatok írására.

2.7. f) Közösségfejlesztő

A tevékenység leírása:

A közösségfejlesztő feladata az egyes kistérségek, városok és vonzáskörzeteik, egyes települések és szomszédságaik komplex, gazdasági és társadalmi fejlődését elősegíteni és felgyorsítani.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

- a helyi lakosság részvételének, felelősségének szerepét a település jövőjének tervezésében, s e tervek megvalósításában.

Legyen képes:

- cselekvésre és összefogásra bátorítani a helyi lakosokat, információkhoz és kapcsolatokhoz, közösségi élményekhez és cselekvési technikákhoz hozzásegíteni a változtatni akarókat,

- a helyi társadalmi és infrastrukturális szükségletek és erőforrások közösségi feltárására, a problémák azonosítására, a lakosság aktivizálására,

- cselekvési terv együttes kidolgozására, projektek tervezésére cselekvési technikák meghatározására, a pénzügyi feltételek folyamatos előteremtésére, a közösségi folyamatok elemzésére, értékelésére,

- segíteni a helyi közösségekben partnerkapcsolat építését,

- az önkormányzatokkal, a szakmai és gazdasági intézményekkel, a településen kívüli civil társadalommal együttműködni,

- településszövetségeket életre hívni,

- az adott terület érdekeit érvényesíteni valamennyi irányítási szinten, a nemzeti és a nemzetközi programokban,

- a közösségi szociális munkára, a népjóléti-munkaügyi-gazdasági közösségi tevékenységre,

- a szabadidős, környezetvédelmi, egészségügyi stb. közösségek összefogására,

- a helyi nyilvánosság csatornáinak formalizálására,

- ráébreszteni az önkéntes állampolgári szerveződések tagjait saját társadalmi szerepük fontosságára, a hatékony állampolgári cselekvési technikák megtanítására.

2.7. g) Művelődési szolgáltatásszervező

A tevékenység leírása:

A művelődési szolgáltatásszervező a közművelődési intézményben vagy civil vállalkozás keretében a különböző életkorú, élethelyzetű csoportok számára iskolarendszeren kívül ismeretdúsító, kiegészítő, új tevékenységre felkészítő, képességfejlesztő, közhasznú, tudományos, speciális tanfolyamokat, az amatőr művészeti tevékenység gyakorlásához szakköröket, műhelyeket, táborokat stb., hazai és nemzetközi tapasztalatcseréket szervez, működtet.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

- a lakosság művelődési igényeit, szokásait, új ismeret- és képességszükségleteit,

- a település speciális szellemi többleteit,

- a művelődési igények folyamatos fejlesztéséhez az új érdekek, normák, érdeklődési formák jellemzőit, azokhoz a művelődési tevékenység tekintélyét emelő intézményi filozófia kiépítését, adaptív formák alakítását, működtetését, a helyi társadalom kulturális, természeti érdekeinek, kiemelkedő tudású, jelentőségű személyeinek közismertté tételének lehetőségeit, a lokálpatriotizmus fejlesztésének feladatait,

- az amatőr közösségek jellemzőit, szakmai fórumait, fesztiváljainak, bemutatóinak rendszerét,

- a pályázatok lehetőségeit, tudja felismerni és fejleszteni a kisebbségi népcsoportok értékeit, szokásait és hagyományait.

Legyen képes:

- a művelődés helyi lehetőségeinek biztosítására,

- érdeklődést keltő tájékoztatás szervezésére,

- a művelődési folyamatok egymásra építésére, költségvetési terveinek kimunkálására, realizálására,

- a település nemzedékei, különböző kisebbségei között az ismerkedési, találkozási alkalmak szervezésére,

- a település gazdasági szervezeteivel képzési kapcsolatok építésére.

2.7. h) Művészeti szolgáltatásszervező

A tevékenység leírása:

A művészeti szolgáltatásszervező kulturális, közművelődési és művészeti intézményekben, alapítványoknál, egyesületeknél, nonprofit intézményeknél és kulturális szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknál, vállalkozásoknál tevékenykedik.

Munkája közreműködés a propaganda-, reklám- és hirdetési munkákban, adatgyűjtés, feldolgozás és nyilvántartás adott művészeti terület jellemzőiről, kisebb részprogramok önálló előkészítése, lebonyolítása, marketing és kapcsolatszervezés, kapcsolat építése, tartása a közönséggel, a művészeti szolgáltatások vásárlóival, a sajtóval, a médiumokkal, a szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, a támogatókkal, szponzorokkal, a nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel.

Költségkalkulációval segíti a tevékenység-intézmény-szervezet költségvetésének elkészítését és végrehajtását, részt vesz a művészeti szolgáltatás, program vagy project pénzalapjainak előteremtésében.

Napi ügyviteli (iktatás, levelezés stb.) munkákat lát el, dokumentációt vezet szakterületéről, a speciális művészeti kínálatokról, lehetőségekről, igényekről.

A művészeti szolgáltatásszervező művekkel, alkotókkal, érdeklődő emberekkel foglalkozik, személyisége, aktivitása, pontossága és életvitele meghatározza munkája eredményességét.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

- a művészetfogyasztók szokásait és értékválasztásait,

- a művészeti értékeket, közvetítési, terjesztési feladatait a piacorientált társadalmi és gazdasági viszonyok között.

Legyen képes:

- közvetíteni a kultúra és a művészetek eredményeit a közönség, a fogyasztók felé,

- feltárni a művészetek finanszírozási lehetőségeit,

- biztosítan az anyagi, dologi és szellemi feltételeket,

- elősegíteni a művészeti lehetőségek, eredmények, alkotások alkalmazását a gazdasági élet különféle területein és az emberek hétköznapi életében,

- ismertetni a magyar szellemi élet eredményeit külföldön, illetve a külföldi szellemi eredményeket idehaza,

- alkalmazni a művészeti alkotások közvetítésének gazdasági és jogszabályi feltételeit.

2.7. i) Népfőiskola-szervező

A tevékenység leírása:

A népfőiskola-szervező civil szervezetekben, intézményekben, népfőiskoláknál szervező, informáló, aktivizáló közművelődési feladatokat lát el a népfőiskola formái, normái, kialakult módszerei alapján. Tevékenységével ösztönzően hat a helyi társadalom különböző érdekű és értékrendszerű csoportjai közösségi életére, szabadság és felelősség vállalásának, önigazgatásának fejlesztésére.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

- az állampolgárok művelődéshez, önszerveződéshez való jogát,

- azokat a módszereket, amelyekkel képes tájékozódni a helyi társadalomban, felismerheti a helyi és külső kapcsolatrendszereket, a lakosság művelődési-kulturális igényeit,

- az önszerveződő közösségek művelődési közösségeinek jellemzőit, fejlesztési lehetőségeit, az egyes kulturális ágazatok speciális tevékenységeinek követelményeit,

- a népfőiskola közösségi forma lehetőségeit, különleges értékeit,

- a civil szerveződési lehetőségeket, működésüket,

- a népfőiskola szervezeti kereteinek őrzési és fejlesztési lehetőségeit,

- az amatőr közösségek jellemzőit, szakmai fórumait, fesztiváljainak, bemutatóinak rendszerét,

- a pályázatok lehetőségeit,

- a felnőttek tanuló és képzési folyamatainak különleges értékeit és akadályait.

Legyen képes:

- alkalmazni a felnőttek aktivizálásának csoportos szellemi technikáit,

- a népfőiskolák tevékenységéhez éves szakmai, gazdasági tervet készíteni, azokhoz együttműködő társakat biztosítani,

- a népfőiskolai programok, események előkészítésére, lebonyolítására,

- felismerni és fejleszteni a kisebbségi népcsoportok értékeit, szokásait és hagyományait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megegyeznek a szakmai követelményekkel.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretkörök, feladatok

A közművelődési szakember szakképesítés törzsanyaga

1.1. Társadalomismeret (csak középfokon)

A modern gazdaság és állam 1900-1990 között Európában.

A magyar társadalom és állam 1900-1990 között.

Az önigazgatás, az önkormányzatiság.

A civil társadalom fogalma, funkciói.

A művelődéspolitika fogalma, ágai.

A gazdaság és a kultúra összefüggései.

A szociológia fogalma, ágai.

Az életmód fogalma, típusai és meghatározói.

A szabadidő fogalma, funkciói.

A magyarországi kisebbségek kulturális jellemzői.

Az emberi jog fogalma, tartalma.

1.2. Közösségismeret (közép- és felsőfokon)

A helyi társadalom fogalma, elemei, jellemzői.

A közösség, a csoport fogalma, típusai.

A hagyomány fogalma, funkciói falun és városban.

A magyar társadalom hagyományai.

A kommunikáció fogalma, típusai.

A non-verbális kommunikáció jellemzői.

A közvetlen emberi kommunikáció szabályai.

A meggyőzés, a véleményalakulás folyamata.

A tömegkommunikáció fogalma, funkciói.

A társas struktúrák tanulása.

A szolidaritás, a nemzet- és emberiségtudat alakulása.

A népérzület, közhangulat, közvélemény fogalma, funkciói.

A mítosz, nosztalgia, a divat fogalma.

A beilleszkedés, a marginalizálódás fogalma (felsőfokon).

A kulturális hagyomány alakulása (felsőfokon).

Az elnyomás pszichológiai jelenségei (felsőfokon).

1.3. Személyiségismeret (közép- és felsőfokon)

Az ember filozófiai fogalma (felsőfokon).

A személyiség fogalma, főbb elméletei (felsőfokon).

A személyiség alakulásának fázisai.

Az érett személyiség jellemzői.

Az én-kép, az identitás alakulása.

Az önismeret fogalma, szintjei.

Az érzelmek fogalma, típusai, szerepe.

A művelődési motivációk típusai.

Az empátia fogalma, jelentősége.

A rekreáció fogalma, funkciói.

A kapcsolatépítés hitelességének feltételei.

Az előítélet fogalma, kialakulása jelenségei.

Az attitűdök, az érdeklődés szerepe a megismerő tevékenységben.

A játék fogalma, funkciója, személyiségformáló szerepe.

1.4. Műveltségismeret (közép- és felsőfokon)

A kultúra fogalma.

A civilizáció fogalma (felsőfokon).

A társadalom-kultúra-kommunikáció összefüggései.

Az "információs társadalom" (felsőfokon).

A tradicionális, az autonóm, a heteronóm, az elit- és a tömegkultúra.

Az érték fogalma, típusai (felsőfokon).

A műveltség fogalma, funkciói.

A világkép fogalma és a művelődés.

Hagyomány és modernitás (felsőfokon).

A kreativitás és komplexitás.

A közművelődés fogalma, ágai.

A társadalmilag érvényes tudás változása a művelődés történetében (felsőfokon).

A művészet fogalma, funkciói.

Az esztétikum fogalma, alapkategóriái.

A giccs fogalma, típusai.

A helyi história fogalma, dokumentumai.

A kulturális turizmus fogalma, jellemzői.

A művészettörténet főbb korszakai, jellemzői.

Az értelmiség és a társadalom viszonya 1867-1990 között (felsőfokon).

Műveltségképzetek és a műveltségi struktúra jellemzői 1949-1989 között (felsőfokon).

A közművelődéstörténet korszakai, főbb tevékenységi formái.

A művelődéspolitika 1949-1989 között.

A kisebbségi kultúrák és a közművelődés.

A társadalmi nyilvánosság fogalma, fórumai.

A közművelődés intézményrendszere.

Az életmód és a művelődés.

A szabadidő fogalma, meghatározottságai.

Az életszakaszok műveltségigényei.

A befogadás, a megértés folyamata, meghatározói.

A tömegkultúra ágai, értékei (felsőfokon).

A szubkultúrák és a közművelődés.

A szórakozás fogalma, funkciói.

A művelődésszociológia kutatási területei, módszerei (felsőfokon).

A művelődésszociológia és a szakszociológiák (felsőfokon).

A település művelődési és szórakozásigényeinek megismerési módszerei.

A helyi közművelődés tervezésének tevékenységi körei.

A helyi társadalom kulturális hagyományai.

A pedagógia és az andragógiai fogalma, módszerei (felsőfokon).

A munkanélküliek és az iskolarendszeren kívüli oktatás (felsőfokon).

1.5. Vezetésismeret (csak felsőfokon)

A közművelődési szervezet struktúrája és kultúrája.

A kulturális szféra hatáskörei és felelősségei.

A kulturális szféra tervezésének elemei, módszerei.

A közművelődés irányítási, szervezési feladatai.

A kulturális szervezet belső környezete, hatékonysága.

A kulturális szervezet külső környezetének elemzési módszerei.

A közművelődési munkatársak kiválasztásának feladatai.

A kulturális szervezet fejlesztése.

A vezetési stílusok és módszerek.

A kulturális szféra költségvetése, pénzügye.

Gazdaságossági vizsgálati módok.

A közművelődés vállalkozásformái, jogi keretei.

A kulturális szféra munkajoga, munkavédelme.

Érdekegyeztetés, tárgyalási technikák, érdekképviselet.

Szervezetközi és szervezeten belüli kommunikáció.

A kulturális szféra emberi gondjai.

A közművelődési problémák típusai.

A kultúra nemzetközi kapcsolatainak jogi normái.

A kulturális menedzsment.

A kulturális piac és jellemzői.

Vállalkozói kultúra és a kulturális vállalkozás.

A forprofit és a nonprofit szféra és a közművelődés.

1.6. A közművelődési munka világának ismerete (közép- és felsőfokon)

A közművelődési munkatevékenység speciális jellemzői.

A közművelődés alapfunkciói a helyi társadalomban.

A közművelődés intézményei, az egyes intézménytípusok jellemzői.

A kultúra, a közművelődés érvényes törvényei.

Közművelődés és a köztisztviselői szféra kapcsolatai.

A közművelődési tevékenység kapcsolatai az oktatási, a szakképzési szférával.

A közművelődési tevékenység a költségvetési szféra intézményi keretei között.

A költségvetés, államháztartás aktuálisan érvényes törvényei.

A kultúrafinanszírozás típusai.

Közművelődési tevékenység a nonprofit szférában.

A közművelődés információs hálózata és működése.

A szerzői jog alapjai.

A közművelődés és a reklám.

A kulturális szolgáltatás fogalma, típusai, gazdasági jogi normái.

Az egyesülési törvény.

Az ismeretszerző közművelődési formák.

A felnőttek iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési igényei.

Az amatőr, művészeti csoportok keletkezése, működése.

A helyi hagyományok közművelődési feladattípusai.

Az irodalom, színművészet és a közművelődés.

A vizuális kultúra és a közművelődés.

A zenei kultúra közművelődési formái.

A kézművesség közművelődési formái.

A mozgás kultúrájának közművelődési formái.

A régiót átfogó közművelődési tevékenységek.

Az amatőr és hivatásos csoportok hazai és nemzetközi kapcsolatai.

A civil közösségek és a közművelődés.

Az egyéni kezdeményezések és a közművelődés.

A tér, az idő, a tevékenységgazdálkodás közművelődési feladatai, dokumentumai.

Az etikett és a protokoll a közművelődésben.

A közművelődés írásos kommunikációjának típusai.

A közművelődési szerződések tartalma, típusai.

A közművelődési intézmény vagyonvédelmének feladatai.

Az előadóművészet gazdasági és polgárjogi kérdései.

A művészeti alkotások védelmének közművelődési feladatai.

Szponzorálás, menedzselés, együttműködés a közművelődésben.

A közművelődési állás pályázatának követelményei.

A pályázatírás, beszámolás és elszámolás feladatai.

Munkajog, munkaviszony létesítése, megszűnése.

A munkavállaló érdekképviseleti jogai, fórumai.

Kereseti és jövedelmi lehetőségek a közművelődésben.

A szervezeti és működési szabályzat.

A kollektív szerződés tartalma, részei.

1.7. A választott tevékenység szakmai követelményei alapján a szóbeli szakmai vizsga számon kérhető témakörei

1.7. a) Drámajáték-vezető

1. témakör:

A XX. századi, személyiségközpontú reformpedagógiai irányzatok.

A XX. századi, személyiségközpontú pszichológia képviselői.

A gyermeki játék pszichológiája.

A drámajáték elmélete.

A drámajáték története.

Drámapedagógiai törekvések Magyarországon.

Az angolszász drámapedagógia főbb alakjai.

A drámapedagógiai gyakorlat rendszerezése Gavin Bolton nyomán.

A dráma és a színház.

A dramatikus tevékenységi formák osztályozása.

A dráma tervezése.

Eljárások: munkaformák, konvenciók a drámában.

Az alkalmazott dráma a szabadidős foglalkozásokon.

A DIE (Drama in Education - dráma a tanításban).

A TIE (Theatre in Education - színház a tanításban).

2. témakör:

Lazító, bemelegítő mozgásgyakorlatok és játékok.

Ritmusgyakorlatok.

Kapcsolatteremtő játékok.

Bizalomgyakorlatok.

Empátia-, toleranciafejlesztő játékok.

Játékok: érzékelést fejlesztő, koncentrációs, memóriafejlesztő, fantáziafejlesztő, interakciós, agresszió levezető, szituációs, improvizációs, ön- és csoportismereti.

Beszédkészség-fejlesztő gyakorlatok.

Kérdésfeltevés, a válaszok kezelése.

A szerepbelépés céljai, formái.

A résztvevők szerepköre, kerettávolság.

A tárgyalás, egyeztetés formái.

Gyakorlatok, játékok beépítése a drámába.

A dráma megjelenítési szakasza, szerepbesegítés.

Az értékelés helye, szerepe és formái a drámában.

Drámaszerkezetek, stratégiák és technikák.

Színjátékos, színházi dramaturgiai alapismeretek.

A drámajáték fontosabb tématípusai.

Mesei/mondai motívumok a drámajátékban.

Közösségi-szociális probléma vizsgálata drámában.

A gyerekek által ismert történetre épülő dráma.

Erkölcsi probléma, döntések következményeinek vizsgálata drámajátékkal.

Történelmi vagy azzal analóg helyzet feldolgozása drámával.

Műalkotások feldolgozása drámajáték segítségével.

1.7. b) Gyermekjáték-szervező

1. témakör:

Játékpedagógia.

Játékpszichológiai alapismeretek.

Játékszociológia.

Játékok a különböző történelmi korokban.

Játéktípusok különböző rendszerei.

Játékfejlesztések, kreatív játékadaptációk.

Játékoktatási alapismeretek.

Egyéni magatartás a játékoknál.

Játéktér, játékfelszerelések, játékeszközök.

A játékoktatás, egészségügyi, baleseti vonatkozásai.

Környezet- és közönség-kapcsolatok.

"Játék" képviselete, eladása és nyilvánosságra hozatala.

A játéktervezetek dokumentációja és reflexiója.

A játékpedagógiai hálózat.

A játékpedagógia új anyagai.

2. témakör:

Játékláncok.

Ismerkedési és érzékelési játékok.

Csoportképzés játékokkal.

Csoportjátékok együttműködésre, konfliktusokra.

Szerep- (szimulációs, színpadi, rögtönzéses) játékok.

Táblás játékok.

Döntési játékok.

Nagy játékakciók.

Videojátékok.

"Anyag"-játékok.

Komputeres játékok.

Cirkuszi játékok.

1.7. c) Népi játszóházi foglalkozásvezető

1. témakör:

A néprajztudomány fogalma, története, intézménye, szervezetei.

A néprajzkutatás története.

A néprajztudomány irodalma, folyóiratai.

A magyar nép táji, történeti tagolódása.

A település, az építkezés, a házbelső, a bútorzat típusai.

A magyar nyelvterület viselettípusai, kivetkőzési fázisai.

Népművészet - folklór.

A népművészet korszakai, régi és új stílus.

A népművészet és a népi kismesterségek kölcsönhatása.

A szellemi kultúra műfajai.

A folklórizmus, a folklór mozgalmak története.

A népművészet tárgyi kultúrái.

A paraszti társadalom tagolódása a társadalmi, gazdasági változások tükrében.

Gyermek a családban.

A játék szerepe a paraszti társadalomban.

A paraszti társadalom kapcsolata a természeti környezettel.

Egyén és közösség kapcsolata a hagyományos kultúrában.

A naptári év és a család ünnepei.

Játék tárgyaink eredete.

Európa késő középkori háziipara a játéktörténetben.

Népi játékok.

Játékszerek készítése otthon és közösségben.

Iparművészeti játéktervezés Magyarországon.

2. témakör:

A textil népi játszóházi lehetőségei.

A bőrmegmunkálás technikái.

A fazekasság lehetőségei a népi játszóházban.

Vessző, gyékény, szalma, csuhé technikái.

A nemezelés lehetőségei.

A papír, nád, fa megmunkálásának technikái.

Ékszerkészítés gyöngyből, fémből, agyagból.

Az ünnepkörök szokásaihoz kapcsolódó tárgyak készítési technikái.

A növények tulajdonságainak felhasználása a népi játszóházban.

Jeles napokhoz fűződő szokásjátékok.

Eszközök és eszköz nélküli népi sportjátékok.

1.7. d) Ifjúsági közösségszervező

1. témakör:

A serdülő és ifjúkor jellemző jegyei.

A fiatal személyiség és megjelenési módjai a művelődés színterein.

A művelődési igény felkeltése, feltételeinek megteremtése.

Az ifjúsági csoport dinamikája, norma- és értékteremtő világa.

Az ifjúsági csoport szervezése, vezetése, animálása.

Ifjúság és vallás.

A fiatalok szabadidejének szociológiai jellemzői.

A szabadidő kulturált eltöltésének eszközei, tevékenységei.

Szabadidős tevékenységek kezdeményezése, szervezése, vezetése és tervezése.

A játék jellemzői, fajtái, személyiségfejlesztő szerepe az egyes életkori szakaszokban.

Gyermek- és ifjúsági programok a közművelődési intézményekben.

Speciális törődést igénylőkkel való foglalkozás.

Ifjúsági szervezetek Európában.

Ifjúsági szervezetek Magyarországon.

A kulturális identitás fogalma.

Interkulturális folyamatok, interkulturális tanulás.

2. témakör:

Ifjúságszociológia.

Ifjúságkutatások.

Ifjúságpolitika szerepe, helye.

Ifjúsági szociálpolitika.

A humán szolgáltatás rendszere.

A fiatalok társadalmi beilleszkedési zavarai.

Iskolázottság és életpálya-esélyek, a fiatalok mobilitása.

A fiatalok értékei, normái a családban.

A szociokulturális problémák meghatározása.

Munkaerőpiac, a munkavégzés terepei és a fiatalok.

Halmozottan hátrányos fiatal csoportok a munkavégzésben.

Ifjúsági munkanélküliség típusai, gyakorisága, hatása a fiatalokra.

1.7. e) Idősprogram-szervező

1. témakör:

Az emberi lét idős életszakaszai.

Az öregedés folyamata tünetei.

A szokások jelentősége idős- és aggkorban.

Az időskorú érzelemvilága.

A művelődés, a szabadidő időskorban.

Az időskorú férfiak és nők különböző vonásai.

A szellemi értékek jelentősége időskorban.

A halál, a gyászélmény feldolgozása.

A társas kapcsolat időskori jellemzői.

Az időskori magány.

A bizalom, a méltánylás- és fontosságigény időskorban.

Az időskori agresszivitás.

A család és az idősek.

2. témakör:

Az időskor jogai.

Az időskor és a munka.

Az időskor szociológiája.

Szociálpolitika és az idősek.

Az öregkorról való gondolkodás, gondoskodás.

Az idősek társadalmi beilleszkedése.

Az egészségőrzés időskorban.

Az involució fogalma.

Az idősek és az intézmények.

A gyógyturizmus bázisai.

1.7. f) Közösségfejlesztő

1. témakör:

A közösségfejlesztés szemléleti alapjai.

A közösségfogalom történelmi alakulása.

A közösségfejlesztés fejlődéskoncepciója.

A civil cselekvés identitása, filozófiája és stratégiája.

A harmadik szektor, a nem-kormányzati szervezetek.

Az önszerveződés fogalma, az önsegítés típusai.

A lokalitás és a közösség, a szomszédság összefüggései.

A közösségfejlesztés a XIX. században.

A közösségfejlesztés kialakulása Magyarországon.

A civil társadalom Magyarországon 1867-től napjainkig.

A mai nyugat-európai trendek és szervezetei.

Alternatív mozgalmak Magyarországon.

A nyugati segítségnyújtás szerepe Közép-Kelet Európában.

A paternalizmus, partikularizmus, amatőrizmus veszélyei.

A településfejlesztés változásai.

Önerőre támaszkodó regionális fejlődés.

A fenntartható fejlődés fogalma.

Az új információs rendszerek.

Az önkormányzatok és civil szerveződések, partnerkapcsolatok építése.

2. témakör:

A közösségfejlesztő feladatai.

A település/kistérség természeti és humán erőforrásainak feltárása.

A hagyományos közösségi kapcsolatok.

A véleményformáló személyiségek.

Interjúkészítés.

Nyilvános beszélgetés.

Közösségi felmérés.

Jövőműhely, társadalmi tervezés.

A fejlesztési stratégia.

Operatív programok és munkacsoportok.

A projekt felülbírálata GYELV-elemzéssel.

A tervezési mátrix.

Az együttműködés kialakítása és fenntartása.

A kulturális animáció fogalma.

Siker és kudarc a közösségfejlesztésben.

Public Relation.

A térség érdekeinek képviselete.

A térségi programok finanszírozása.

Szaktanácsadás, szervezetfejlesztés.

Nemzetközi kapcsolatok.

Közösségfejlesztés etikai problémái.

1.7. g) Művelődési szolgáltatásszervező

1. témakör:

A személyiség alakulásának főbb fázisai.

A kognitív fejlődés.

Az érett személyiség.

A kognitív rugalmatlanság és hajlékonyság, a nyílt és zárt gondolkodás.

A megismerő folyamat.

Az emberi szükségletek hierarchiája.

A tanulás személyiséglélektani tényezői.

A művelődés, a műveltség fogalma.

A hétköznapi tudás fogalma.

A megértés folyamata.

Az önművelés és a művelődési közösségek.

A tehetség és a kreativitás fogalma.

Az iskolarendszeren kívüli művelődés jelentősége.

A felnőttek tanulását befolyásoló tényezők.

A szociális megismerés.

A kultúraközi kommunikáció nehézségei.

A művelődés társas, közösségi hagyományai.

2. témakör:

Az iskolarendszeren kívüli művelődési igények.

Az értékek, a normák a művelődésben.

Önképzési és csoportos művelődési formák.

A művelődés problémái.

A település művelődésszociológiai jellemzői.

Az előítéletek és a művelődés.

A különböző életkorú, élethelyzetű csoportok tudás- és képességigényei.

Az oktatási, közgyűjteményi intézmények tudás- és képességkínálatai.

A településen kívüli tudáspiac.

A szervező munka fázisai.

A művelődési formák reklámja.

1.7. h) Művészeti szolgáltatásszervező

1. témakör:

A művészet és a társadalom viszonya.

A művészeti szolgáltatás fogalma, területei.

Az egyes művészeti ágak közvetítésének jellemzői.

A művészetközvetítés folyamata, résztvevői.

A művészetközvetítés jogi kérdései.

A művészetközvetítés gazdasági kérdései.

Intézményrendszer, jogok, önigazgatás.

Kapcsolattartás a közönséggel, az igények feltárása.

A művészeti értékek és a művészek érdekeinek képviselete.

A nem nyereségorientált (nonprofit) szféra intézményei, a közhasznúság fogalma.

A művészetpolitika fogalma, meghatározói.

A művészetközvetítés mint kommunikációs folyamat.

Művészetlélektani, -szociológiai, szociálpszichológiai ismeretek.

A hagyomány és az élő művészet viszonya.

Az alkalmazott művészet jellemzői.

A művészértelmiség története.

Média, tömegkommunikáció és a művészeti szolgáltatás.

Szerzői jog, érdekegyeztetés, szerződéstípusok.

Költségvetés, fundraising, finanszírozás, gazdálkodás.

Művészeti és kulturális marketing.

Marketingkommunikáció, public relations ismeretek.

Tárgyalás és protokoll.

2. témakör:

A képző- és iparművészetek menedzselése.

A különböző kiállítások rendezésének speciális jellemzői.

Műkereskedelem, a galériaműködtetés.

A színház- és táncművészet menedzselése.

A színházi csoport menedzselésének feladatai.

Irodalomszervezési formák.

A komoly- és könnyűzene közvetítésének feladatai.

Koncertszervezés.

Műalkotások alkalmazási lehetőségei a gazdasági életben.

1.7. i) Népfőiskola-szervező

1. témakör:

A népfőiskola fogalma, a népfőiskolai munka lényege.

Az európai népfőiskolai mozgalmak története.

A magyarországi népfőiskolai mozgalom története, típusai.

A szabadművelődés tevékenységi formái, segítési elvei és módszerei.

Népfőiskolák szerepe a helyi társadalom fejlesztésében.

Az újrakezdés az 1980-as években.

Kortárs magyar népfőiskolai mozgalom típusai.

Egyházi népfőiskolák.

Önkormányzati és egyéb típusú népfőiskolák.

Népfőiskolák szerepe a mai magyar társadalomban.

A harmadik szektor fogalma, típusai, legfontosabb jogi keretei.

A civil szerveződések és a népfőiskola kapcsolata.

A népfőiskolai szervező helye, szerepe, feladata.

A népfőiskolai programok tervezése, a tervező munka főbb lépései.

A népfőiskola gazdálkodásának legfontosabb elemei, jogszabályai.

2. témakör:

A tömeghatás és szemléletformálás közötti különbség.

Hagyományos közlési módszerek.

A hallgatóság aktivitásának legfontosabb módszerei.

Művelődési (tanulási) motivációk a felnőtteknél.

A felnőttek aktív részvétele a tanulásban, művelődésben.

Csoportdinamikai folyamatok a felnőttek tanulási, művelődési közösségeiben.

A művelődési folyamat ismérvei, módszerei, eszközei.

A népfőiskolai munka andragógiai vonatkozásai.

A művelődési közösség létrehozása és működtetése.

Kulturális aktivitások, motivációk felismerése, fejlesztése.

Munka önkéntesekkel.

Segítségnyújtás a felnőtteknek életviteli, művelődési problémáinak megoldásában.

Felnőttek bevonása a tanulásba, művelődésbe.

A népfőiskola adminisztrációs munkájának tervezése, szervezése.

Művelődési folyamat hatékonyságának (szakmai, gazdasági) elemzése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga a közművelődési szakemberképzés közös törzsanyaga és a választott tevékenység szakképesítési követelményei alapján kimunkált, írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Írásbeli vizsga:

A jelölt az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tesztet tölt ki, amelyet az írásbeli vizsgán kap meg.

Az írásbeli vizsga ismeretkörei:

- IV.1.1. Társadalomismeret (csak középfokon)

- IV.1.4. Műveltségismeret (közép- és felsőfokon)

- IV.1.5. Vezetésismeret (csak felsőfokon)

- IV.1.6. A közművelődési munka világának ismerete (közép- és felsőfokon)

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga feladatai, témakörei:

1. A választott tevékenységből a képző intézmény által kijelölt gyakorlóterepen 80 órás, a gyakorlatvezető által, a szakmai követelmények alapján érdemjeggyel minősített szakmai gyakorlat végzése.

A 2.7. c) Népi játszóházi foglalkozásvezető tevékenység szakképzésében a 80 óra az a szakmai gyakorlat, amelyen a jelölt a szakmai követelmények alapján megtanulja a népi játszóházi foglalkozásvezetés kézműves technikáit.

2. A választott tevékenység szakmai problémáiból egy szabadon választott, a képző intézmény szakértője által jóváhagyott témájú, című, minimum 20 oldalas elemző dolgozat készítése.

A dolgozatot a képzést szervező intézmény által kijelölt szakértő érdemjeggyel minősíti.

A szakmai dolgozat leadási határideje a szaktanár által meghatározott időpont, végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti 30-ik nap. A dolgozatot az előzetes bírálattal együtt a szakmai vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani.

3. A vizsgán a dolgozat következtetéseinek szóbeli értelmezése, melyet a vizsgabizottság érdemjeggyel minősít.

Időtartama: 5-10 perc

4. A Közművelődési munka világa című ismeretkörből a szakmai vizsgán egy adott közművelődési feladatra terv készítése, értelmező elemzése, melyet a vizsgabizottság érdemjeggyel minősít.

A 2.7. c) Népi játszóházi foglalkozásvezető tevékenységet választó jelölt a szakmai vizsgán ismerteti egy népi játszóházi foglalkozás tervét, elkészít egy, a foglalkozáshoz tartozó tárgyat, és bemutatja a foglalkozás játékait, dalait.

Felkészülési idő: 30 perc, a kifejtés ideje: 15-20 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

A szóbeli vizsga ismeretkörei:

- IV.1.2 Közösségismeret (közép- és felsőfokon),

- IV.1.3. Személyiségismeret (közép- és felsőfokon ),

- IV.1.5. Vezetésismeret (csak felsőfokon),