17/1995. (V. 15.) NM rendelet

az intenzív betegellátó szakápoló és a nefrológiai szakápoló szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó intenzív betegellátó szakápoló és nefrológiai szakápoló szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet a 17/1995. (V. 15.) NM rendelethez

I. Jegyzék az állam által elismert - a népjóléti miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

II. Az I. Jegyzék 7. sorszáma szerint kiadott intenzív betegellátó szakápoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 4 3210 12 10 29

2. A szakképesítés megnevezése: intenzív betegellátó szakápoló

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az intenzív betegellátó szakápoló a kórházak, intézmények

- intenzív betegellátó osztályain

- posztoperatív részlegeken

- speciális osztályok őrzőiben

tevékenykedik.

Tevékenységi körében:

1. Önállóan végez

a) szükségleteken alapuló ápolást, gondozást, ellátást, megfigyelést

b) szakápolói feladatokat (orvosi diagnózis alapján).

2. Asszisztál orvosi beavatkozásoknál.

3. Alkalmazza az osztály korszerű műszereit, gépeit, eszközeit.

4. Részt vesz az intenzív betegellátó osztály munkájának szervezésében.

5. Egészségnevelő, tanácsadó és oktatási feladatokat végez.

6. Hatékonyan alkalmazza a kommunikációs és metakommunikációs technikákat.

7. Munkáját hivatásként gyakorolja.

8. Rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

Ennek értelmében:

1. Felméri a beteg pszichés és testi szükségleteit, gondoskodik azok kielégítéséről

- figyeli a beteg állapotát közvetlenül és a monitorok segítségével (folyamatosan, illetve szakaszosan) és a nyert információkat pontosan, megbízhatóan dokumentálja,

- a bizonyos határértéket túllépő változásokat haladéktalanul jelenti az osztályos (ügyeletes) orvosnak.

2. Felismeri az életveszélyes állapotokat, és késedelem nélkül gondoskodik a beteg megfelelő ellátásának, illetve újraélesztésének megkezdéséről; team munka keretén belül közreműködik (az orvosi utasításnak megfelelően) az intenzív kezelésekben.

3. Végzi az intenzív osztály műszereinek, eszközeinek, készülékeinek előkészítését, kezelését és biztosítja azok készenlétét; alkalmazza az osztály korszerű műszereit, gépeit, eszközeit.

Az aszepszis, antiszepszis szabályait, valamint a munkavédelmi szabályokat betartja.

4. Team munka keretében rugalmasan alkalmazkodik az intenzív betegellátó osztályon kialakuló változó körülményekhez és feladatokhoz, részt vesz a munkaszervezés különböző fázisaiban.

5. A betegek és hozzátartozók körében egészségnevelő tevékenységet végez.

Oktatja az intenzív betegellátó osztályon gyakorlaton lévő általános ápolói és általános asszisztensi, intenzív betegellátó szakápoló tanulókat.

6. Szakszerű, etikus kommunikációt és metakommunikációt alkalmaz

- a betegekkel

- hozzátartozókkal

- munkatársaival.

7. Munkáját hivatásként gyakorolja:

a) a szakmai és etikai normákat betartja, tudatában van annak jogi következményeivel,

b) alkalmazza a tanult pszichológiai és ápoláslélektani ismereteket,

c) munkáját a beteg személyiségének maximális tiszteletben tartásával, nagyfokú empátiás készséggel végzi.

8. Felelősséget érez saját szakmai tudásának gyarapításáért.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

a) Ápolási feladatok végzése:

- alapápolási feladatok,

- szakápolási feladatok.

b) Segédkezés különböző beavatkozásoknál.

c) Elsősegélynyújtás, életmentő beavatkozásokban aktív részvétel.

d) Diagnosztikus és terápiás eljárásokhoz, beavatkozásokhoz történő előkészítés.

e) Biztonságos és higiénés környezet megteremtése és fenntartása.

f) Kommunikációs, információs, dokumentációs feladatok végzése.

2. Követelmények

a) Ápolási feladatok végzése (alapápolási és szakápolási feladatok)

Legyen képes önállóan

- felmérni a beteg szükségleteit, megtervezni és kivitelezni a beteg ellátását, ápolását, értékelni annak hatékonyságát

- biztonságos és folyamatos megfigyelést végezni (vitális funkciók) a speciális körülmények között

- a megfigyelési adatokat pontosan dokumentálni

- vénapunkciót végezni

- infúziót összeállítani, bekötni, cserélni

- alkalmazni a fecskendős és infúziós pumpákat

- a decubitus megelőzésének módszereit alkalmazni

- a decubitust kezelni

- a különböző stomákat ellátni

- gyógyszeradagoláshoz előkészíteni, i.v. s.c. i.m. injekciókat beadni

- perifériás vénát biztosítani

- EKG-t készíteni

- kezelni az artériás és vénás kanülöket

- EKG-n és monitoron az életveszélyes ritmuszavarokat felismerni, rögzíteni

- centrális vénás nyomás mérést végezni

- O2 terápiát biztosítani (maszk és orrkatéteren át)

- a sterilitás szabályainak betartásával a felső légutakat leszívni

- a tracheatubust, a tracheostomás kanült leszívni

- trachea kanült cserélni

- trachea-bronchus toilettet elvégezni

- a pacemakeres beteget szakszerűen megfigyelni, ápolni

- transzfúzió csepp és túlnyomásos adagoláshoz előkészíteni

- mellkas drenáláshoz az eszközöket összeállítani, a tartós szívás hatékonyságát szakszerűen ellenőrizni

- a lélegeztetőgépet összeállítani, kezelni, működését ellenőrizni a különböző lélegeztetési módozatok figyelembevételével (ZEEP, NEEP, PEEP, IMV, SIMV, valamint CPAP)

- a lélegeztetés hatékonyságát megítélni

- a lélegeztetett beteget szakszerűen ápolni a pszichés megterhelés figyelembevételével

- mellkassérült vagy mellkasmegnyitáson átesett betegekkel kapcsolatos teendőket elvégezni, és a speciális légzési fizioterápiát biztosítani.

b) Segédkezés különböző beavatkozásoknál

Legyen képes előkészíteni és segédkezni

- elektromos kardioverziónál

- ideiglenes pacemaker felvezetésénél

- Swan-Ganz katéter bevezetésénél

- pitvari nyomásmérésnél és pulmonalis kapilláris éknyomás mérésénél

- peritoneális katéter bevezetésénél

- hemodialízisnél, forszírozott diurézisnél, hemoperfúziónál és hemofiltrációnál

- sürgős műtéteknél és punkcióknál például subclavia kanül bevezetése, haspunkció

- altatásnál, epidurális anesztéziánál

- kötözésnél.

c) Elsősegélynyújtás, életmentő beavatkozásokban való aktív részvétel

Legyen képes

- a reanimációs készenlétet biztosítani és karbantartani

- újraélesztési műveletekben aktívan részt venni, és asszisztálni

- defibrillálás előtti és utáni ápolói feladatokat elvégezni, asszisztálni, illetve szükség esetén a beavatkozást végezni

- az átjárható légutakat biztosítani, az eszközöket a tanult szabályok alapján biztonságosan alkalmazni

- szükség esetén orothracheális intubálást is végezni

- kézzel AMBU maszkon és intratracheális tubuson keresztül lélegeztetni.

d) Diagnosztikus és terápiás eljárásokhoz, beavatkozásokhoz történő előkészítés

Legyen képes

- inhalációs terápiában részt venni, lélegeztetőgép, illetve aerosol készülék segítségével

- a hólyagkatéter fajtákat alkalmazni, a női és férfi beteg katéterezését sterilen elvégezni, a hólyagöblítést kivitelezni

- a peritoneális dialízist folyamatosan végezni és dokumentálni

- diurézist és óradiurézist mérni, dokumentálni

- a beteget előkészíteni speciális vizsgálatokhoz radiológiai és endoszkópos vizsgálat (pl. angiográfia, rectoscopia)

- előkészülni posztoperatív beteg fogadásához

- ellenőrizni és kezelni a különböző dréneket

- hasűri öblítést elvégezni, és dokumentálni

- speciális gyomor-bélszondát levezetni és kezelni

- a beteget mesterségesen táplálni jejunális és nazogasztrikus szondán keresztül, illetve parenterális táplálás esetén az oldatokat beadni

- vérgázvizsgálatokhoz mintát venni, és a vizsgálatot kivitelezni.

e) Biztonságos és higiénés környezet megteremtése és fenntartása

Legyen képes

- az intenzív betegellátó osztályon a megfelelő munkavédelmi, balesetelhárítási előírásokat alkalmazni és betartani

- az osztály eszközeit, műszereit, monitorait biztonságosan működtetni

- a korszerű fertőtlenítő, sterilező eljárásokat alkalmazni

- a testváladékok levételét, tárolását, szállítását a higiénés szabályok betartásával végezni

- beavatkozásokhoz bemosakodni, s az orvosnak szakszerűen asszisztálni.

f) Kommunikációs, információs, dokumentációs feladatok végzése

Legyen képes

- a végzett tevékenységeket írásban dokumentálni és értékelni

- munkájában a kompetenciahatárokat betartani

- a vonatkozó jogszabályokat alkalmazni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

1.1. Iskolai végzettség:

középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség:

felnőtt szakápolói vagy

általános betegápolói (1979 előtt)

ápolói (1997-től)

ideg-elme ápolói

pszichiátriai ápoló és gondozói

mentő szakápolói

szülésznői

diplomás ápolói

mentőtiszti.

1.2. Szakmában eltöltött gyakorlat

2 év, betegágy melletti tevékenység, ebből a pályaalkalmasság részeként intenzív osztályon legalább 1 éves gyakorlat a jelentkezéskor.

1.3. A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése

Ha a jelölt a szakmai követelményeknek a saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti az Országos Anesthesiológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

A gyakorlati követelményeket a tevékenységlistán felsorolt feladatok jelentik, melyek teljesítését a következő gyakorlati igazolás című nyomtatványon kell dokumentálnia és igazoltatnia a jelöltnek.

GYAKORLATI IGAZOLÁS

az intenzív betegellátó szakápoló képzéshez

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név: .....................................

Munkahely: ...............................

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III/1-2. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

4.1. Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III/1-2. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

4.1.1. 20 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két szakember megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[1]

4.1.2. A vizsgabizottság előtti vizsga

A munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

4.2. Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- intenzív betegellátás anatómiai, élettani, kórélettani alapjai

- intenzív betegellátás elmélete, gyakorlata és szakápolástan

- gyógyszertan.

4.2.1. Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg.

4.2.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolni:

Az intenzív betegellátás anatómiai, élettani, kórélettani alapjai:

- fizikai, kémiai, laboratóriumi alapismeretek

- a központi idegrendszer felépítése, működése

- a vegetatív idegrendszer felépítése és hatása az egyes szervek működésére

- a légzés, a szív és vérkeringés, a kiválasztás anatómiája, élettana, kórélettana

- EKG alapismeretek

- a vér és alkotórészei, véralvadás

- a víz- és elektrolit háztartás élettana, kórtana

- a sav-bázis egyensúly élettana, kórtana

- az emésztőrendszer anatómiája, élettana, kórélettana

- a belső elválasztású mirigyek anatómiája, élettana, kórélettana

- anyagcserefolyamatok élettani, kórélettani ismerete.

Az intenzív betegellátás elmélete, gyakorlata és szakápolástana:

- a víz-elektrolit háztartás zavarai, kezelése

- a sav-bázis egyensúly zavarai, kezelése

- a sokk fogalma, formái, kezelése

- kardio-pulmonális-cerebrális újraélesztés

- a légzészavarok okai, formái, kezelése

- heveny szívelégtelenség és miokardialis infarktus

- ingerképzési és ingerületvezetési zavarok formái, kezelése

- embóliák okai, tünetei, kezelése

- heveny vérzési és véralvadási zavarok

- akut veseelégtelenség okai, tünetei, kezelése

- akut hasi kórképek és intenzív ellátásuk

- heveny endokrin kórképek és kezelésük

- májelégtelenség, máj-coma és ellátása

- polytraumatizált betegek ellátása

- mellkastraumatizált betegek ellátása

- az égésbetegség kialakulása, lefolyása és ellátása

- heveny mérgezések ellátása

- kómák, heveny agyi katasztrófák

- anaerob fertőzések intenzív ellátása

- az intenzív ellátás higiénés, epidemiológiai vonatkozásai

- aneszteziológiai alapismeretek

- mesterséges táplálás javallatai, lehetőségei

- invazív és noninvazív vizsgálatok az intenzív osztályon

- invazív és noninvazív betegmegfigyelés és dokumentáció

- agyhalál, szervátültetés szervezési, etikai és jogi vonatkozásai

és mindezen témakörökhöz kapcsolódó intenzív szakápolástan az ápoláslélektan tükrében.

Gyógyszertan:

- gyógyszerek sorsa a szervezetben, gyógyszerkölcsönhatások

- altatók, nyugtatók, fájdalomcsillapítók

- a vegetatív idegrendszer gyógyszertana

- a keringés gyógyszertana

- antimikróbás szerek

- izomelaxansok

- a vizeletelválasztás gyógyszertana

- a légzőrendszer gyógyszertana

- a véralvadás gyógyszertana

- hormonhatású készítmények

- az emésztőrendszer működésére ható gyógyszerek

- infúziós készítmények.

A vizsgázók szóbeli feleletük során térjenek ki az orvosi diagnózisra alapozott ápolási-gondozási folyamat egészére, ezen belül:

- a fiziológiás és kóros állapotokra (tünet, ok, kórlefolyás, ápolás, szakápolás)

- a gondozásra, az egészséggondozásra

- a megbetegedések okainak feltárására, különös tekintettel az egyének és környezetük, valamint az ápolás összefüggéseire és kölcsönhatására

- a beavatkozások szakszerű kivitelezésére.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A szakmai vizsga eljárási rendjét a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szabályozza.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés

- tevékenység kivitelezése

- ismeretek alkalmazása

- munkacsoportban való munkavégzés képessége

- dokumentációs tevékenység

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni

- önálló tevékenységre nem képes

- feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni

- a higiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, és azokat a gyakorlatban sem képes korrigálni

- az emberi életet veszélyezteti.

Ha bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-től 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-től 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

Sikertelen szakmai vizsga esetén a vizsgázó a következő vizsgaidőszakban, legkorábban három hónap elteltével tehet javítóvizsgát.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó intenzív betegellátó szakápoló szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A "Bizonyítvány"-t az ETI országos nyilvántartásba veszi.

A szakképzett jogosult a közalkalmazotti törvény és az ahhoz kapcsolódó népjóléti miniszter érvényes rendelete szerint a felső közalkalmazotti osztály "C" fizetési osztályba történő besorolásra.

III. Az I. Jegyzék 8. sorszáma szerint kiadott nefrológiai szakápoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 4 3210 12 10 41

2. A szakképesítés megnevezése: nefrológiai szakápoló

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

3.1. A nefrológiai szakápolás az ápolás azon területe, mely a végstádiumú (csak vesepótló eljárással - dialízissel, transzplantációval - életben tartható) veseelégtelenségben szenvedő vagy attól fenyegetett betegek és családjaik sajátos egészségügyi ellátási (ápolási) igényeinek kielégítésére szakosodott.

A nefrológiai szakápoló felismeri a szakápolást igénylő felnőtt vagy gyermek betegeket, felméri az ápolási igényeiket, s az ebből eredő ápolási feladatokat önállóan meg kell oldania. Elkötelezett ténykedésével a nefrológiai betegek optimális rehabilitációját segíti elő.

3.2. A nefrológiai szakápolás végezhető járó- és fekvőbeteg-ellátás körülményei között.

3.2.1. Járóbeteg-ellátásnak minősül

- a kórházi és nem kórházi dialízisközpontokban (részlegek, szatelliták), nem kórházban ápolt betegeken végzett (ambuláns) dialízis kezelés

- a beteg otthonában dialízissel kapcsolatosan végzett munka, valamint

- a nefrológiai Continuus Ambulans Peritonealis Dialysis (CAPD) transzplantációs ambulancián végzett szakmai munka.

3.2.2. Fekvőbeteg-ellátásnak minősül

- az intézmények nefrológiai vagy egyéb fekvőbeteg-osztályain végzett szakápolás

- a kórházban fekvő/ápolt betegeknél (központban vagy betegágy mellett) végzett bármilyen dialízis forma.

3.3. A nefrológiai szakápolás több fokozatban (esetenként párhuzamos szinteken) történik.

Az első (primer ellátás) fokozatot a nefrológiai/transzplantációs, illetve egyéb szakambulanciák (hipertónia, diabetesz), a beteg otthona, illetve bármilyen szakorvosi rendelés jelenti. Az első fokozathoz tartozik az intézetben ápolt, már veseelégtelenségben szenvedő vagy attól fenyegetett betegnek nyújtott tanácsadás is.

A nefrológiai szakápoló ténykedése ezen a szinten a vesebaj/veseelégtelenség megelőzésére irányul. Ennek érdekében felméri a beteg egészségi állapotát, fel kell ismernie a krónikus veseelégtelenség (VE) rizikótényezőit az adott betegnél, s ennek megfelelően kell a beteget oktatnia, tanáccsal ellátnia.

A második fokozatban az első szint ténykedései mellett már differenciált teendőkre is szükség van, annak megfelelően, hogy az adott beteg veseelégtelensége hogyan kezelhető (konzervatív, dialízis), s a beteg ezek közül mit választott.

Konzervatív kezelés esetén, a nefrológiai szakápoló fő feladata a tanácsadás, oktatás, segítségnyújtás nem csupán a betegnek, hanem (családi) környezetének is a betegség megértéséhez, az életmód kialakításához.

Dialízis kezelés esetén (a kezelés kivitelezése mellett), a nefrológiai szakápoló feladata, hogy a beteget és családját a választott kezelési móddal megismertesse, más szakápolók ilyen irányú munkáját felügyelje, szervezze, az ellátott beteg testi-lelki jóléte érdekében.

A nefrológiai szakápolás célja ezen a szinten az, hogy a szövődmények megelőzhetők és/vagy enyhíthetők legyenek, ne legyen szükség kórházi felvételre, a beteg azonosulni tudjon állapotával, családjával együtt el tudja fogadni az idült veseelégtelenséget, megtanuljon együtt élni a krónikus állapottal.

A harmadik fokozatot a krónikus (vagy heveny) veseelégtelenségben szenvedő, intézetben kezelt betegek interkurrens, illetve kísérő betegségeinek, állapotainak ellátásával kapcsolatos nefrológiai szakápolói tevékenység jelenti. A nefrológiai szakápolás ezen - minőségileg legmagasabb - fokozatának jellemző helyszínei a kórházak intenzív és nefrológiai (akut dialízist végző) osztályai, egységei, továbbá a transzplantációs osztályok.

Az ilyen betegeknél a VE mellett egyidejűleg egy vagy több fontos életműködés is károsodott. Ápolási/ellátási igényeik speciálisak, interdiszciplináris (ápolás-) szervezést, együttműködést igényelnek. Közvetlen cél a betegek morbiditásának és mortalitásának csökkentése.

A harmadik fokozatot mint speciális körülmények között végzett nefrológiai szakápolást indokolt megkülönböztetni. A nefrológiai szakápoló ténykedése itt a dialízis és/vagy egyéb speciális extrakorporális kezelések végzésére, a kapcsolódó (intenzív) ápolási feladatokra, valamint a betegnek és családjának az ápolással (kezeléssel) kapcsolatos irányítására (vezetésére) irányul.

Az előzőekben felsorolt valamennyi ellátási fokozatban a nefrológiai szakápoló tevékenységi körében:

1. Önállóan végez a szükségleteken alapuló ápolást, gondozást.

2. Önállóan végzi az akut és krónikus urémiás betegek dialízisét, az ezzel kapcsolatos speciális megfigyelést és lelki vezetést.

3. Önállóan végzi a veseátültetés pre- és posztoperatív szakának (intenzív) ápolási teendőit, valamint a késői poszttranszplantációs periódus megfigyelési és gondozási feladatait.

4. Önállóan végzi a nefrológiai gondozásra szoruló betegek étrendi és életrendi tanácsadását.

5. Munkájában hatékonyan alkalmazza a kommunikációs technikákat.

6. Segédkezik orvosi nefrológiai terápiás beavatkozásokban.

7. Korszerű technikai eszközöket és eljárásokat alkalmaz a diagnosztikában, terápiában és dokumentációban.

8. Munkáját hivatásként gyakorolja:

- a szakmai etikai normákat betartja,

- az ápolási munka során a beteget egyenrangú félként kezeli,

- adott szituációban alkalmazza pszichológiai ápolás lélektani ismereteit,

- a nefrológiai ellátásra vonatkozó aktuális törvényeket figyelembe veszi, és munkája során megfelelően alkalmazza.

9. Rendszeresen részt vesz a továbbképző programokon.

10. Részt vesz a tanulók oktatásában és az osztályos munkák szervezésében.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és követelmények

Jelmagyarázat:

* = önállóan végzett tevékenység

** = orvosi előírás szerint végzett tevékenység

*** = orvosi előírás szerint végzett tevékenység, melynél a nefrológiai szakápoló előkészít, segédkezik, közreműködik

(Megjegyzés: A felsorolásban nincs fontossági vagy munkafolyamati sorrend.)

Általános feladatai végzésekor legyen képes

- a nefrológiai ápolást az ápolási folyamat elve alapján tervezni, és a végzett ápolási munkát dokumentálni*

- az alábbi vitális paramétereket tudja megfigyelni, ellenőrizni és dokumentálni: pulzus, vérnyomás, hőmérséklet, légzésszám, centrális vénás nyomás (CVNy)*

- biztonságos és higiénés környezetet megteremteni*

- kommunikációs, információs, dokumentációs tevékenységet végezni*

- a dialízis alatt fellépő leggyakoribb életveszélyes szövődményeket felismerni, az orvosi beavatkozáshoz elkészülni, szükség esetén az életveszélyes szövődmények elhárítását megkezdeni*

- a nefrológiai osztály, a dialízis és transzplantációs részleg műszereit, eszközeit, gépeit előkészíteni, kezelni az aszepszis, antiszepszis és a munkavédelmi szabályok betartásával*

Szakápolási feladatainak végzésekor legyen képes

- perifériás vénát biztosítani (vénapunkciót végezni), diagnosztikai vérvételeket végezni, injekciókat beadni**

- biztonságosan összeállítani, bekötni, cserélni, kezelni és ellenőrizni az infúziót, az artériás és a vénás kanülöket**

- biztonságosan előkészíteni a gyógyszeradagolást, önállóan alkalmazni a fecskendős és infúziós pumpákat**

- a centrális vénás nyomás méréséhez az eszközöket összeállítani*** és a CVNy-t tudja ellenőrizni**

- biztonságosan előkészíteni a vércsoport (AB0 és Rh-faktor) meghatározást***

- EKG-t készíteni standard, mellkasi és speciális elvezetésekben**

- átjárható légutakat biztosítani, az eszközöket alkalmazni,* szükség esetén intubáláshoz előkészíteni***

- kézzel lélegeztetni, AMBU-val maszkon és intratracheális tubuson keresztül**

- alkalmazni az oxigén terápiát, maszkon, orrkatéteren át**

- a felső légutakat orron és szájon át leszívni*

- előkészíteni a szonda és parenterális táplálást***

- levezetni és kezelni, alkalmazni a gyomor- és bélszondát**

- alkalmazni a hólyagkatéter fajtákat, hólyagöblítést végezni**

- szakszerűen ápolni az eszméletlen és magatehetetlen betegeket*

- szakszerűen kezelni a kanüllel rendelkező betegeket*.

Speciális nefrológiai beavatkozásokban legyen képes

- szakszerűen ápolni a vesetűbiopsziás beteget*

- szakszerűen ápolni az arteriovenózus-fisztula (AV) műtött beteget*

- a higiénés szabályok szerint az extrakorporális (EC) kezeléshez szükséges készülékeket, rendszereket - hemodialízis (HD), hemodiafiltráció (HDF), hemofiltráció (HF), hemoperfúzió (HP) - kezelni*

- az ultrafiltráció (UF) mértékét a beteg szükségletének megfelelően tervezni*

- dialízis alatt a beteg állapotát ellenőrizni,* dokumentálni* (műszeres beteg ellenőrzés) és az esetleges szövődményeket megelőzni, idejében felismerni és elhárítani*

- a CAPD kezelt betegnek a kezelési módot és életformát bemutatni,** ezzel kapcsolatos oktatást, tanácsadást végezni;* tevékenysége során alkalmazni a megfelelő kommunikációs technikákat*

- a beteg otthoni körülményeinek felmérésére,** az életvezetéssel kapcsolatos tanácsadásra*

- szakszerűen megtanítani a betegnek az oldatcsere lépéseit, a CAPD végzésével kapcsolatos alapvető higiénés ismereteket, az elsajátítás fokát ellenőrizni*

- a hasi katéter implantációjában, a műtéti előkészítésben közreműködni***

- a bejáratás időszakának ápolási teendőit szakszerűen végezni, szervezni**

- a CAPD ambulancia teendőit ellátni [kapcsolattartás az önmagukat otthon kezelő betegekkel, a szükséges adminisztráció elvégzése, a peritoneális dialízis (PD) rendszer észlelése és a beteg kötözése, ambuláns vizsgálatok elvégzése, Peritoneális Ekvilibrációs Teszt (PET) végzése, az anyagellátás folyamatos biztosítása a gazdasági nővérrel együttműködve]**

- a veseátültetés előkészítésében közreműködni,*** a transzplantáció utáni intenzív terápiás teendőket - megfigyelést - speciális szempontok szerint végezni,* a beteg korai mobilizálásában a gyógytornász javaslata szerint közreműködni**.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

1.1. Iskolai végzettség:

középiskolai végzettség (érettségi)

Szakmai előképzettség:

felnőtt szakápolói

általános betegápolói (1979 előtt)

ápolói (1997-től)

gyermekápolói

diplomás ápolói szakképzettség és

transzfúziós tanfolyami végzettség.

1.2. Szakmában eltöltött gyakorlat

2 év, betegágy melletti tevékenység, ebből a pályaalkalmasság részeként nefrológiai osztályon, önálló dialízis központban vagy transzplantációs osztályon legalább 1 éves gyakorlat.

1.3. A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése

A szakmai követelményekben felsorolt, a nemzetközi normáknak megfelelően összeállított gyakorlati tevékenységet a következő "Gyakorlati igazoláson" kell dokumentálni és igazoltatni:

GYAKORLATI IGAZOLÁS

a nefrológiai szakápoló képzéshez

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név: ..................................

Munkahely: ............................

Gyakorlati alapkövetelmények a nefrológiai szakápolói vizsga letételéhez:

- legalább 1000 hemodialízis asszisztálása, ezen belül 300 önálló indítása és vezetése

- legalább 2 CAPD beteg programba vételének és a kezelés indításának követése

- legalább 7 CAPD ambuláns nap hospitálása

- legalább 1 beteg veseátültetésének megfigyelése és egyhetes posztoperatív kezelés követése

- legalább 7 transzplantációs ambuláns nap hospitálása

- legalább 14 nefrológiai szakambulanciai rendelési nap hospitálása

- legalább 10 intenzív betegellátási nap hospitálása

- legalább 5 diétás konyhai nap hospitálása

- legalább 5 központi laboratóriumi nap hospitálása.

A gyakorlati követelmények párhuzamosan is teljesíthetők.

Ha a jelölt a szakmai követelményeknek a saját intézményben nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Belgyógyászati Szakmai Kollégium Nefrológiai Albizottsága javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

4.1. Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

4.1.1. 20 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat) az alábbi területeken külön-külön:

- nefrológiai osztály (5 nap)

- dialízis részleg (5 nap)

- nefrológiai gondozó (5 nap)

- transzplantációs osztály (5 nap).

Ezeken a területeken a szakképesítés szakmai követelményrendszerében előírt alap-, szak- és speciális ápolási tevékenységeket kell - az ott megfogalmazott szintek szerint - végeznie.

A vizsgázónak betegágy mellett számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelelt-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végezheti, akik egyben a vizsgabizottság tagjai is.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[2]

4.1.2. A vizsgabizottság előtti vizsga

A munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

4.2. Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- nefrológiai ellátás anatómiai, élettani és kórélettani alapjai

- nefrológiai ellátás belgyógyászati, intenzív terápiai és urológiai vonatkozású alapjai

- nefrológiai ellátás elmélete, gyakorlata, szakápolástana és gyógyszertana.

4.2.1. Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyakból.

4.2.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

Nefrológiai ellátás anatómiai, élettani és kórélettani alapjai:

- a vesék és a kiválasztó rendszer (makro- és mikro-) anatómiája, élettani szabályozások, kórélettani vonatkozások

- a szív és érrendszer, keringés- és vérnyomás-szabályozás, a vizenyőképződés mechanizmusai

- az endokrin rendszer [kiemelten inzulin, parathormon (PTH), renin-angiotenzin-aldosteron-rendszer (RAA-rendszer), antidiuretikus hormon (ADH)]

- a vérképző- és immunrendszer

- a folyadék-elektrolit és sav/bázis háztartás

- a vesék morfológiai és funkcionális vizsgálómódszerei, azok jelentősége, hibalehetőségei.

Nefrológiai ellátás belgyógyászati, intenzív terápiai és urológiai vonatkozású alapjai:

- szívelégtelenség, isémiás szívbetegség (ISZB), myocardium infarktus, endocarditis, thromboemboliás kórképek

- hipertóniák, diabetes mellitus

- az immunrendszer betegségei, szeptikus állapotok, renális anémia

- a gyomor-bél-emésztőrendszer betegségei, (fekélyek és eróziók, a pancreas és epekövesség, hepatitisek, a máj toxikus ártalmai, motilitási zavarok és diarrhoeák)

- a vesék és húgyutak fejlődési rendellenességeinek gyakorlati vonatkozásai

- kőképződés mechanizmusa, vese- és húgyúti kövesség

- a vesék és húgyutak gyakoribb daganatai

- nagyvéna-katéterezés, a CVNy mérése, kanülök típusai és kezelésük

- az infúziós terápia elméleti és gyakorlati vonatkozásai, parenterális táplálás

- eszméletlen állapotok elkülönítése, mérgezések.

Nefrológiai ellátás elmélete, gyakorlata, szakápolástana és gyógyszertana:

- a veseelégtelenség fajtái (akut, krónikus), okai, diagnosztikája, klinikai lefolyása, kezelésének főbb vonalai

- veseelégtelenségre vezető vesebajok diagnosztikájának, konzervatív kezelésének és megelőzési lehetőségeinek ismerete

- a krónikus veseelégtelenség klinikai megnyilvánulásai, hatása a különböző élettani szabályozásokra és szervrendszerekre

= bőr-kültakaró

= folyadék-elektrolit viszonyok (hiperhidráció, hiperkalémia)

= sav/bázis viszonyok (acidózis és hatásai)

= kardiovaszkuláris rendszer (hipertónia, perikarditisz)

= vérképző rendszer (renális anémia, eritropoetin-EPO-kezelés)

= légutak, tüdők (vizenyő, pleuritisz)

= gyomor-bél rendszer (étvágy, táplálkozás, vérzések)

= anyagcsere (zsír, cukor)

= endokrin működések (parattireoidea-PT-, renin, inzulin, gonádok)

= neuromuszkuláris funkciók

= csont-ízületi rendszer (renális oszteodisztrófia-ROD-, amiloid, Carpal-Tunnel-Syndrom-CTS-)

= pszichoszociális funkciók

- a veseelégtelenség és kezelésének pszichoszociális vonatkozásai, a nefrológiai szakápoló szerepe és feladatai a betegek lelki vezetésében

- a veseelégtelenség dialízis előtti, dialízis alatti és transzplantáció utáni diétás kezelésének elmélete és gyakorlata; tápláltsági állapot felmérése, fehérje katabolikus ráta (PCR) fogalma és mérése

- a veseelégtelenség és kezelésének gyógyszertani (farmakokinetikai és adagolási) sajátosságai

- a hemodialízis elméleti alapjai és alapelvei

= alapfogalmak, a dializáló rendszer részei

= membránok és dializátorok

= dialízis alatti alvadásgátlás módszerei, ellenőrzése

= dializátum készítő és adagoló rendszerek, különböző dializáló oldatok, acetát- bikarbonát dialízis

= vízelőkészítés és módszerei

= a dialízis folyamata (megfigyelés, dokumentálás, teendők)

= re-use és ellenőrzése

= a dialízis hatásfokának ellenőrzése, adekvát dialízis

= a dialízis alatti szövődmények

= speciális dialízis eljárások (HF, HDF) és méregtelenítés (HP, plazmaferezis-PE-)

= az otthoni (önellátó) dialízis oktatása és kivitele

- a hemodialízis érbehatolások típusai, használata, szövődményei, a nefrológiai szakápoló szerepe azok megelőzésében

- a peritoneális dialízis elméleti alapjai és gyakorlati alapelvei

= a betegek (a kezelési mód) kiválasztása

= a hashártya anatómiája és élettana

= a peritoneális dializáló oldat összetétele

= a peritoneális dialízis folyamata, tényezői

= az akut és krónikus PD

= az alkalmazott katéterek és rendszerek

= a bejáratás időszaka, az exit site gondozása, jelentősége

= intermittáló és folyamatos PD technikák, automata PD

= a CAPD kezelés gyakorlatának oktatása

= a PD kezelés infektív és nem infektív szövődményei

- a veseátültetés elméletének és gyakorlatának alapjai

- a krónikusan dializált betegek hazai ellátásának szervezete, finanszírozása, a dializált betegekkel és a kezeléssel kapcsolatos fontosabb jogi (munkajogi) és biztosítási szabályok

- a krónikus hemodialízis kezelés higiénés alapelvei és gyakorlata.

Dialízissel kapcsolatos vírusfertőzések és megelőzésük (B és C hepatitis, HIV-pozitivitás, AIDS)

- a dialízissel kapcsolatos munkaszervezés, dokumentáció, statisztikai feladatok

- a nefrológiai ápolás tervezése az ápolási folyamat követelményrendszere szerint.

5. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A szakmai vizsga eljárási rendjét a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szabályozza.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés

- a tevékenység kivitelezése

- az ismeretek alkalmazása

- a teamben való munkavégzés képessége

- a kommunikációs tevékenységek hatékonysága

- dokumentációs tevékenység

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni

- önálló tevékenységre nem képes

- feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni

- higiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, és azokat a gyakorlatban sem képes korrigálni

- az emberi életet veszélyezteti.

Ha bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-től 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-től 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

Sikertelen szakmai vizsga esetén a vizsgázó a következő vizsgaidőszakban, legkorábban három hónap elteltével tehet javítóvizsgát.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó nefrológiai szakápolói szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A "Bizonyítvány"-t az ETI országos nyilvántartásba veszi.

A szakképzett jogosult a közalkalmazotti törvény és az ahhoz kapcsolódó népjóléti miniszter érvényes rendelete szerint a felső közalkalmazotti osztály "C" fizetési osztályba történő besorolásra.