1/1995. (I. 6.) MüM rendelet
az Ipari Alpintechnikai Biztonsági Szabályzat kiadásáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:
1. §
A rendelet mellékleteként az. "Ipari Alpintechnikai Biztonsági Szabályzat"-ot (a továbbiakban: Szabályzat) hatályba léptetem.
2. §
A Szabályzat hatálya kiterjed a Mvt. 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzésre, amely során ipari alpintechnikai (a továbbiakban: alpintechnikai) tevékenységei végeznek.
3. §
A rendkívüli munkavégzés eseteire (pl. életmentési, katasztrófa elhárítási tevékenységek) nem vonatkoznak a Szabályzat 1.3.; 1.4.; 1.5. pontjaiban, valamint a 3. fejezetben előírt követelmények.
4. §
A Szabályzat előírásai alól eltérést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke adhat. A felmentést a tevékenység megkezdése előtt kell megkérni.
5. §
(1) Ez. a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2)[1] A rendelet melléklete a Munkaügyi Közlönyben kerül közzétételre.
Kósáné dr. Kovács Magda s. k.,
munkaügyi miniszter
Melléklet az 1/1995. (I. 6.) MüM rendelethez
Ipari Alpintechnikai Biztonsági Szabályzat
1. Általános előírások
1.1. A Szabályzat tartalmazza az alpintechnikai munkavégzés legfontosabb munkabiztonsági előírásait.
1.2. Az alpintechnikával végzett technológia és ezek munkahelyei az Mvt alkalmazásában veszélyesnek minősülnek.
1.3. A munkáltató, vagy az alpintechnikai tevékenységet irányító munkavezető minden új munkahelyen, illetve munkaterületen az alkalmazandó - az általános és elvárható ismereteket meghaladó - munkabiztonsági követelményeket kielégítő megoldásokat a munka megkezdése előtt írásban határozza meg. A baleset vagy rosszullét, továbbá mentés esetén teendő intézkedésekre a munkavállalókat felkészíti és azokat begyakoroltatja.
1.4. Alpintechnikai munkát egy személy egyedül nem végezhet.
1.5. Az alpintechnikai munkavégzést a munkáltató, vagy az általa kijelölt munkavezető irányítja. Ha a munka irányítója a munkahelyről távozik, e feladat ellátásával írásban helyettest kell megbíznia, és ezt a munkát továbbfolytatók tudomására kell hozni.
1.6. Az alpintechnikai munkánál a résztvevőknek legalább alapfokú elsősegélynyújtási ismeretekkel kell rendelkezniük. A munka helyszínén a létszámnak, a veszély jellegének megfelelő elsősegélynyújtó felszerelést, és a gyors segélykérés lehetőségét biztosítani kell.[2]
1.7. Az alpintechnikai tevékenységnél alkalmazott eszközök és felszerelések: egyéni védőeszközök, amelyeket a vonatkozó jogszabály szerint csak érvényes minősítő bizonyítvány megléte esetén lehet használni.[3]
1.8. Védősisak használata kötelező a szabályzat hatálya alá eső munkaterületen tartózkodó személyek számára.
A védősisakot fejről való leesés ellen biztosítva kell viselni.
1.9. Az alpintechnikai eszközök, felszerelések használata és megjelölése feleljen meg - az egyéb jogszabályi követelmények mellett - az egyéni védőeszközök általános és alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeit meghatározó külön rendeletben foglaltaknak.[4]
2. Személyi követelmények
Alpintechnikai tevékenységet csak az a munkavállaló végezhet, aki
- betöltötte a 18. életévet,
- legalább az általános iskola 8. osztályának elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezik,
- alpintechnikai ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, erről az 1.5 pontban megjelölt személy meggyőződött,
- e munka végzésére egészségileg alkalmas,[5]
- a végzendő feladathoz - alpintechnikai ismereteken túl - az adott szakmára vonatkozó képesítési előírásoknak megfelel.[6]
3. Munkahely kialakításának követelményei
3.1. A munkahely kialakításához előzetesen meg kell határozni, illetve ki kell alakítani:
- a személy biztonságát garantáló kötélrögzítési helyeket, szerkezeteket,
- a munkavégzés módját,
- a szükséges munkaeszközök (szerszámok, eszközök), anyagok rögzítési és elhelyezési megoldását.
3.2. Használat közben acél sodronykötél és hegymászó kötél nem érintheti egymást.
3.3. Az alpintechnikai munkavégzés alatti területen más jellegű munkavégzést meg kell tiltani. Közforgalmú vagy belső közlekedés esetén a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságáról gondoskodni kell (elkerítéssel, közlekedés megtiltásával, szükséges táblák elhelyezésével, figyelemfelhívással, stb.).
3.4. Ha a szél nyomása és iránya miatt a munka végzése a tevékenységet végzőre, illetve a környezetre veszélyforrást jelent, a munkavégzést meg kell tiltani. Zivatar, villámlás, szélsőséges időjárási viszonyok között az alpintechnikai tevékenységet szüneteltetni kell.
3.5. A villamos szabadvezetékek, elektromos szerelvények, oszlopok közelében végzett alpintechnikai tevékenység esetén meg kell tartani a villamos biztonsági övezetekre, a megközelítési távolságokra, a munkavégzés bejelentésére és engedélyeztetésére vonatkozó szakmai előírásokat.
4. Munkavédelmi üzembe helyezés
A munkáltató köteles a jogszabály szerinti munkavédelmi üzembe helyezésre vonatkozó kötelezettségeinek megvalósításáról gondoskodni.[7]
5. Munkavégzésre vonatkozó szabályok
5.1. Általános követelmények
5.1.1. A munkáltató köteles a munkahelyi körülmények biztonságát, az eszközöket, a felszereléseket, ezek állapotát, alkalmazhatóságát minden egyes használat előtt ellenőrizni.
5.1.2. Sérült, meghibásodott vagy nem azonosítható eszközöket, felszereléseket további alpintechnikai használatra alkalmatlanná kell tenni. A nem ellenőrzött eszközöket, felszereléseket használni tilos.
5.1.3. A munkákat olyan részfeladatokra kell bontani, hogy azok mind a munkát irányító, mind a munkában résztvevők számára a teljes folyamatukban áttekinthetők legyenek.
5.1.4. A munkát végző személyek egymástól olyan távolságban és irányban helyezkedjenek el, hogy egymás testi épségét ne veszélyeztessék.
5.1.5. A mentéshez szükséges eszközöket a munkavégzés helyéhez közel, mindenki által ismert és könnyen elérhető helyen kell tárolni.
5.1.6. Az alpintechnikai tevékenységben résztvevő valamennyi személynek rendelkeznie kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges felszereléssel.
5.1.7. Munkát végző személynél kizárólag csak a munka végzéséhez elengedhetetlenül szükséges és megfelelően rögzített eszköz, felszerelés lehet.
5.1.8. A munkáltató gondoskodik az alpintechnikai eszközök, felszerelések szükséges - a jogszabályokban meghatározott, illetve a gyártó vagy forgalmazó által előírt - karbantartásáról, és a sajátosságainak megfelelő tárolásáról.
5.1.9. A munkáltató kötelezettsége a tevékenységhez szükséges, annak jellegéből adódó engedélyek beszerzése (pl. tűzgyújtási engedély).
5.1.10. Alpintechnikai tevékenységet csak bekapcsolt önbiztosító eszközzel, illetve biztosítással szabad végezni.
5.2. Állás építése, ereszkedés és kötélhasználat szabályai
5.2.1. Állás építése
- Állás építéséhez csak olyan kötél használható, amely a várható igénybevételt biztonságosan felveszi.
- Az ereszkedő állás terhelhetősége a munkát végző személy és felszerelések súlyából adódóan min. 7,5 kN, a biztosító állás terhelhetősége a biztosítási rendszer jellegétől, illetve az esési tényezőtől függően 8-11 kN.
- Állás építéséhez a felfüggesztési pontokat lehetőleg a használója felett kell kialakítani. A felfüggesztési pontok egyenként legalább 7,5 kN terhelhetőségűek legyenek.
- A kötelet biztonságos csomókkal kell rögzíteni.
- Az ereszkedő kötél hosszát a munkát végző személy határozza meg. Végcsomót akkor szükséges alkalmazni, ha túlereszkedés veszélye áll fenn.
- Meg kell akadályozni a kötél munkavégzés közbeni sérülését. Ha a kötél éles sarkon vagy kemény koptató felületen (pl. beton vagy vakolt kiszögelés, párkány) felfekszik, a védelméről gondoskodni szükséges.
- Állás kiépítésénél használt kötél, kötélgyűrű szárai terhelt állapotban 120°-nál nagyobb szöget nem zárhatnak be.
5.2.2. Ereszkedés szabályai:
- Ahol munkavégzés közben az ereszkedő kötél megsérülhet (pl. hegesztés, lángvágás, forrasztás), a kötelet védelemmel kell ellátni.
- Acél sodronykötél és hegymászókötél közvetlen egymáshoz kötése tilos. Összekapcsolásuk karabinerrel történjen.
- Munkavégzéshez csak olyan ereszkedő eszköz használható, amely önbiztosító vagy könnyen biztosítható, és a biztosítás a kötél terhelésének megszűnése esetén sem oldódhat fel.
5.2.3. Kötélhasználat általános szabályai:
- A 3.3. pontban meghatározott biztonsági terület nagyságát az emelés vonalában, az emelési magasság függvényében kell megállapítani.
- A mozgó kötélszárak koptató felülettel nem érintkezhetnek.
- Biztosító-kötélként csak dinamikus kötelet szabad használni.
- Csomózás esetén, a szabadon maradó rész minimális hossza cm-ben egyezzen meg a kötél mm-ben mért átmérőjével (pl. 4 mm átmérőjű pruszikzsinórnál min. 4 cm csomó utáni rész maradjon).
- A kötelek vegyi anyagokkal nem érintkezhetnek.
- A megsérült kötelet, a sérülés helyén el kell vágni, a vágási felületet megfelelően el kell dolgozni.
5.3. Alpintechnikai eszközök, felszerelések biztonságtechnikai követelményei
5.3.1. Alpintechnikai eszközök, felszerelések gyártási idejéről, főbb adatairól (pl. méret, terhelhetőség, használati idő), az azokkal bekövetkezett zuhanások számáról nyilvántartást kell vezetni.
5.3.2. Kötelek
- Csak körszövött ún. mag-köpeny konstrukciójú poliamidból vagy vele azonos minőségű anyagból készült kötelet szabad használni.
- Ereszkedéshez dinamikus vagy statikus kötelet, biztosításhoz kizárólag dinamikus kötél használható.
- A köteleket azonosításra alkalmas jelöléssel kell ellátni.
5.3.3. Teljes testhevederzet
- A teljes testhevederzetet azonosításra alkalmas jelöléssel kell ellátni.
5.3.4. Karabinerek
Csak olyan karabinerek használhatók, amelyek terhelhetőségét a karabiner felületén feltüntetik, vala-mint kiképzése lehetővé teszi, hogy benne két hegymászó kötél biztonságosan elhelyezhető legyen.
5.3.5. Védősisakok
Kizárólag csak Y-szíjjal ellátott sisakot szabad használni.[10]
5.3.6[11]
5.3.7. Lezuhanásgátlók
Csak olyan lezuhanásgátlók használhatók, amelyek az esetleges zuhanás során nem nyílnak ki és nem deformálódnak.
5.3.8. Ülőpad
Az ülőpadot a hegymászó kötélhez biztonságosan kell rögzíteni.
Az ülőpad biztosítás helyettesítésére nem alkalmazható.
6. Ellenőrzési követelmények
6.1. Munkák, munkafolyamatok ellenőrzése
6.1.1. Az 1.5. pontban meghatározott személynek a munka megkezdése előtt és munkavégzés közben ellenőriznie kell:
- az eszközök, felszerelések és a kiépített állások állapotát, megfelelőségét, és a munkafolyamat biztonságos végzését,
- a munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotát.
6.1.2. A 1.5. pontban meghatározott személynek a munka befejezése után az eszközöket, a felszereléseket ellenőrizni kell. Ha biztonságot befolyásoló sérülés észlelhető, az eszközök, felszerelések tovább nem használhatók.
6.2. Alpintechnikai eszközökre, felszerelésekre vonatkozó ellenőrzések.
A felszerelések, eszközök biztonságos állapotát - eltérő előírás hiányában - 6 havonként egyszer (tárolás közben is) ellenőrizni kell. A vizsgálat megállapításait írásban kell rögzíteni.
7. Értelmező rendelkezések
E Szabályzat alkalmazása szempontjából:
Ipari alpintechnikai tevékenység
Azok a munkafolyamatok, amelyek során a munkavégzés helyét alpintechnikai eszközök, felszerelések használatával közelítik meg, és ezek igénybevételével munkát végeznek.
Alpintechnikai eszközök, felszerelések
Azok az egyéni védőeszközök, amelyek alpintechnikai tevékenység során a magasból történő lezuhanás megelőzését szolgálják, és a munkát végző személy biztonságát, mozgását lehetővé teszik.
Biztosító kötél
Alpintechnikai tevékenységet végző személy kizárólagos biztosítására szolgáló dinamikus kötél, mely független a munka végzéséhez használt kötelektől.
E kötél tulajdonságai miatt egy személy zuhanását képes felfogni.
Biztosítás
Olyan a mászó, illetve a munkát végző személytől függetlenül működő rögzítési mód, amelynél a lezuhanás elleni védelem egy másik személy közreműködésével történik.
Ereszkedő állás - biztosító állás
Alpintechnikai tevékenységben használatos olyan biztonságos pont, amely a munkát végző személy és a használt eszközök tömegéből adódó terhelés elviselésére alkalmas.
Ereszkedő kötél
Ereszkedéshez használatos statikus vagy dinamikus kötél.
Esési tényező
A zuhanó test felfogásakor az esési magasság és a zuhanás megállításában résztvevő kiengedett kötél hosszának a hányadosa.
A kiengedett kötél hossza az a távolság, amelyet a mászó személy a zuhanás bekövetkeztéig a biztosítási ponttól megtett.
Hegymászó kötél
A hegymászó kötelek ún. mag-köpeny konstrukciójú kötelek, amelyek túlnyomóan lökésszerű (dinamikus) igénybevételre méretezettek.
Karabiner
Az egyik oldalán rugós nyelvvel záródó különféle alakú acél vagy fém ötvözetű gyűrű, amely gyorsan oldható kapcsolatot biztosít különböző eszközök között.
Önbiztosítás
Olyan biztosítási rendszer, amelynél a mászó, illetve munkát végző személy e célra kialakított eszköz használatával saját maga gondoskodik a biztosításáról.
Önbiztosító eszköz
A munkát végző személyt automatikusan rögzíti a kötélen.
Lezuhanásgátló
Olyan szerkezet, mely a mászó, illetve munkát végző személy lezuhanását biztosan megakadályozza.
Zivatar és villámlás
Leggyakrabban heves záporesővel kísért, esetenként erős széllökéseket tartalmazó olyan időjárási esemény, amikor a felhők villamos feltöltődése miatt felhő-felhő, illetve felhő-föld irányú villámkisülések keletkeznek, amelyek akkor válnak veszélyessé a munkát végzőkre, ha a villámok keletkezése és az azokat kísérő dörgések kezdete között 20 s-nál rövidebb idő telik el.
Szélsőséges időjárási viszonyok
A heves esőzés és havazás, a jégeső, a porvihar, a köd, az erős zúzmaraképződés, a szélvihar.
Lábjegyzetek:
[1] Kihirdette a Szociális és Munkaügyi Közlöny 1995/1. száma. Megjelent 1995.01.25.
[2] Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrahajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 17-25. §-ai.
[3] Az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásainak szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet.
[4] Megállapította a 3/2002. (IX. 30.) FMM rendelet 1. §-a. Hatályos 2002.10.08.
[5] Jelenleg a többször módosított 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet a munkakör (szakmai) alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
[6] Jelenleg: a 7/1991. (IV. 9.) IKM rendelet a képesítési követelményekről.
[7] A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 21.-22. §.
[8] A 4. bekezdést hatályon kívül helyezte a 3/2002. (IX. 30.) FMM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.10.08.
[9] Az 1. bekezdést hatályon kívül helyezte a 3/2002. (IX. 30.) FMM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.10.08.
[10] Módosította a 3/2002. (IX. 30.) FMM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.10.08.
[11] Hatályon kívül helyezte a 3/2002. (IX. 30.) FMM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.10.08.
[12] Az "Ereszkedő eszköz Az MSZ EN 341 szerint" szövegrészt hatályon kívül helyezte a 3/2002. (IX. 30.) FMM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.10.08.
[13] A "Mászógép Az MSZ EN 567 szerint" szövegrészt hatályon kívül helyezte a 3/2002. (IX. 30.) FMM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.10.08.
[14] A "Segédkötél Az MSZ EN 564 szabvány szerint", valamint "Teljes test-hevederzet Az MSZ EN 361 szabvány szerint" szövegrészt hatályon kívül helyezte a 3/2002. (IX. 30.) FMM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.10.08.