27/1995. (VII. 21.) FM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet melléklete az e rendelet mellékletében foglaltakkal egészül ki.

2. §

A rendelet mellékletét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kell közzétenni.

3. §

E rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.

Dr. Lakos László s. k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet a 27/1995. (VII. 21.) FM rendelethez[1]

Az állam által elismert - földművelésügyi ágazatba tartozó - szakképesítések szakmai követelményei

Növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

52 2 6411 05 60 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Növényvédő és méregraktár-kezelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) előírásainak megfelelő egészségügyi alkalmasság

- betöltött 18. életév

- alapfokú iskolai végzettség

(A szakképesítés megszerzése nők számára nem lehetséges!)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A növényvédelmi és méregraktár-kezelői tevékenység hivatásszerű végzésére külön jogszabályi előírás szerint jogosult szakemberek szakképzettségének tanúsítására úgymint

- a felsőfokú (növényvédelmi szakmérnök, agrárkémikus agrármérnök, növényvédelmi üzemmérnök, növényvédelmi szaküzemmérnök, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási szaküzemmérnök, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási üzemmérnök, növényvédelmi szakirányú államvizsgát tett agrár- vagy kertészmérnök) szakirányítással I. kategóriájú készítményekkel való munkavégzésre

- középfokú (növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási vagy növénytermesztő és növényvédelmi technikus, vagy növényvédelmi szakközépiskola) szakirányítással II. kategóriájú készítményekkel való munkavégzésre

- a II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer kizárólag saját célra történő vásárlására és felhasználására

- növényvédő szerek szállítására

- növényvédő szer méregraktár kezelésére, nyilvántartásának vezetésére

- jogszabályi előírásoknak megfelelő kereskedelmi tevékenység végzésére

- forgalmazóként jogosult szakképesítéshez kötött szállítási és vásárlói jogosultság igazoltatására.

4. A munkaterület jellemzése:

A szakképesített növényvédő és méregraktár-kezelő a külön jogszabályban meghatározott szakirányítás mellett jogosult az üzemekben, gazdaságokban a zömében fizikai munkát jelentő növényvédelmi munkák végzésére (szerek előkészítése, kijuttatása, szállítása), a növényvédő szerek forgalmazására, a méregraktár kezelésére.

A tevékenységhez kapcsolódó járművek vezetése csak külön jogszabályban előírt érvényes vezetői engedéllyel vagy járművezetői igazolvánnyal lehetséges.

A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállítógépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az adott növényvédő szer (olyan anyagot, vagy anyagok keverékét tartalmazó természetes eredetű, illetve vegyi vagy mikrobiológiai úton előállított készítmény, amely a károsítók gyérítésére, elpusztítására, csalogatására, riasztására vagy a károsítók és növények életfolyamatainak szabályozására - beleértve a növényzet lombtalanítását és leszárítását is - alkalmas, vagy az ilyen készítmények biológiai hatását lényegesen befolyásolja, továbbiakban együtt: növényvédő szer) engedélyében előírt védőöltözet és egyéni védőeszköz (továbbiakban együtt: védőfelszerelés) kötelező használatával

- a növényvédő szerek előírásszerű átvétele, tárolása, raktározása, kiszolgálása, nyilvántartásainak vezetése és szállítása;

- a növényvédő szerek előkészítése (kimérés, bekeverés),

- a növényvédő szerek technológiai előírásnak megfelelő kijuttatása;

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, göngyölegek tisztítása;

- kiürült göngyölegek és egyéb hulladékok szakszerű nyilvántartása, tárolása a megsemmisítésig vagy az újra hasznosításig;

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.

A növényvédelmi tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű, mezőgazdasági vontató stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál az egészségügyi, környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka-, tűz- és balesetvédelem előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a növénytani alapfogalmakat, melyekkel a növényvédelmi tevékenység során találkozhat,

- a növények részeit és azok élettani funkcióit,

- a legfontosabb mezőgazdasági és kertészeti növények termesztéstechnológiáját,

- a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,

- a növényvédelem fogalmát, jelentőségét, feladatát,

- a károsodás, a károsító és a károsítás fogalmát,

- a károsodást kiváltó okokat (hő, fény, víz, tápanyaghiány, vagy túladagolás, élő fertőző szervezetek),

- a mezőgazdasági és kertészeti növénytermesztés legfontosabb károsítóit,

- a károsítók típusait, csoportosításukat (tápnövény száma, élősködés foka, szaporodás foka szerint),

- a károsítók elleni védekezés módjait (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, kémiai, biomechanikai),

- a komplex és integrált növényvédelem fogalmát,

- a növényvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírásokat,

- a környezetvédelem jelentőségét, fontosságát, a tevékenységét érintő jogszabályi előírásokat,

- a vegyszerek veszélyhelyzetben történő kezelésének alapelveit,

- a vagyonvédelem szabályait,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatait,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a szakterület különleges biztonságtechnikai és elsősegélynyújtási szabályait,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- növényvédő szer, hatóanyag fogalmát, vivőanyagok, segédanyagok szerepét, típusait,

- a növényvédő szerek hatásmechanizmusát,

- a növényvédő szerek hatását befolyásoló tényezőket,

- a növényvédőszer-formátumok sajátosságait,

- a növényvédő szerek különböző szempontok szerinti csoportosítását,

- a növényvédő szer átvételének, tárolásának, raktározásának és szállításának szabályait,

- a tevékenységével kapcsolatos kémiai alapfogalmakat (törzsoldat, hígítás, oldat, töménység stb.),

- a szermaradvány fogalmát és a vele kapcsolatos előírásokat,

- a növényvédő szerek egészségre és környezetre gyakorolt hatását,

- a különböző korlátozások (munka-egészségügyi, élelmezés-egészségügyi várakozási idő, élővizek, méhek védelmével kapcsolatos előírások) betartásának fontosságát, megszegésének következményeit,

- a biotermesztés, az integrált növényvédelem, a környezetkímélő technológiák célját, fogalmát, jelentőségét,

- a növényvédő gépek és berendezések működési elvét,

- a növényvédelemben használt cél- és munkagépek üzemeltetését, a gépbeállítás és hatásosság összefüggéseit,

- a tevékenységhez kapcsolódó elsősegélynyújtási és balesetvédelmi teendőket és előírásokat,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tevékenységével kapcsolatos mértékegységeket,

- a tevékenységével kapcsolatos szakmai számításokat,

- a növényvédelemben használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a méregraktár (növényvédőszer-raktár) létesítésének, üzemeltetésének feltételeit,

- a növényvédő szerek forgalmazásának előírásait,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a növényvédő környezetében előforduló esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a méregraktár nyilvántartásainak vezetését,

- a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a termesztési, növényvédelmi nyilvántartásokat vezetni,

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a növényvédelmi berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát,

- a talajfertőtlenítés módszereit, munkáit,

- a vegyszeres gyomirtás módszereit,

- a tevékenysége során használatos meteorológiai eszközök használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a legfontosabb károsításokat felismerni,

- a növényvédelemben használatos eszközök, edények, szerszámok, gépek, berendezések, alap- és segédanyagok, göngyölegek alkalmazási módjait,

- a növényvédő szerek előírás szerinti előkészítését,

- a növényvédő szerek tárolási, szállítási módjait, szabályait.

Készség szintjén tudja:

(a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával)

- a növényvédő szerek raktározásának módjait,

- növényvédelemben alkalmazott járművek, traktorok (kerti traktor, mezőgazdasági vontató, lassú jármű stb.) és hozzájuk kapcsolható munkagépek, növényvédelmi célgépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását.

A tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt!

4. Személyi követelmények

A szakmai gyakorláshoz szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- az ÁNTSZ előírásainak megfelelő egészségi állapot,

- felelősségérzet,

- vizuális memória,

- pontosság, precizitás.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MÜM rendelet az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- növényvédelem

- az általános mezőgazdasági ismeretek

- a technológiai és műszaki ismeretek

- a kereskedelmi és forgalmazási ismeretek

- a munka-, környezet-, baleset- és tűzvédelem, és a gazdálkodási ismeretek

tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

három részből áll:

a) Munkáltató jellegű, teljesítmény és szakszerűség mérésére alkalmas tevékenység végzése az ajánlott feladatok megvalósításával,

b) A védőfelszerelések használata, a növényvédő szer kimérés, bekeverés, tárolás, szállítás, raktározás, forgalmazás, a növényvédőgépek beállítása, tisztítása, karbantartása, bizonylatok kiállítása stb., témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése azt az időtartamot ki is töltse.

c) A legfontosabb károsítások és károsítók felismerése, az ellenük való védekezés módjának, idejének meghatározása.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga munkáltató jellegű feladata alól felmentés adható a növényvédő szakképesítés, vagy kapcsolódó ismeretanyag bizonyítása esetén, melynek elbírálására a vizsgáztató intézmény vezetője jogosult.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakiránynak megfelelő tanári vagy szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel kell rendelkezniük.

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező növényvédő szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, termesztő berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, mérő eszközök, felszerelések vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek, mezőgazdasági vontatók, különböző elveken működő növényvédő gépek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához,

- a gépbeállítás műszerei

- kár- és kórképek

- védőfelszerelések

- elsősegélynyújtás eszközei, anyagai.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezetek, intézmények, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzések esetében szervezhetnek.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket igazoló bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.

Csak olyan szervezet, intézmény alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzés javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Növényvédelmi ismeretek

Növényvédő szer ismeret

Általános mezőgazdasági ismeretek

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Elsősegélynyújtás és balesetvédelem

Gazdálkodói ismeretek

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Ezüstkalászos gazda szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 1 6140 05 90 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Ezüstkalászos gazda

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- a közoktatási törvényben előírt tankötelezettség megszűnése

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A mezőgazdasági magángazdálkodást folytató, mezőgazdasági alapképesítéssel nem rendelkezők részére olyan átfogó alapismeretek nyújtása, mely alapján eligazodnak a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, gépészet tudományában és a piac igényének a felmérésében.

4. A munkaterület jellemzése:

A mezőgazdasági kistermelő saját gazdaságában a növénytermesztés szerkezetének kialakítása, az optimális állatlétszám meghatározása, kertészet méretének eldöntése (önellátás, piaci értékesítés), a gazdálkodáshoz szükséges eszközök és gépek nagyságának, típusának, mennyiségének önálló módon való megállapítása. A megtermelt termékek, termények piaci értékesítése. Gazdasága területén szakszerű növénytermesztés, állattartás, kertészet folytatása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Szántóföldi növények termesztése

- talajművelés,

- tápanyagpótlás,

- termesztés-technológiai folyamatok (vetés, ültetés, növényvédelem, öntözés) végzése,

- betakarítás.

Kertészeti növények termesztése

- fontosabb és a tájjellegnek megfelelő zöldségnövények termesztése,

- tájjellegű gyümölcs- és szőlőtermesztés.

Állattenyésztés és állattartás

- a fontosabb állatfajok és -fajták tenyésztésében közreműködés (szaporítás, felnevelés, elhelyezés, állategészségügyi feladatok),

- takarmányozási munkák.

Gépüzemeltetés

- a magángazdaságokban a növénytermesztés, kertészet, állattartás egyszerű gépeinek kezelése, karbantartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a különböző talajtípusok jellemzőit,

- az istállótrágya kezelését, felhasználását, hatását, a műtrágyák hatóanyagait,

- a talajművelés eszközeit, a különböző talajelőkészítési módokat,

- a zöldségtermesztés feltételeit, a fontosabb zöldségfélék termesztésének módját (gyökérzöldségek, hüvelyesek, hagymafélék, kabakosak, levélzöldségek és káposztafélék),

- a gyümölcstermesztés körében a különböző fajokat, a fontosabb fajtákat, a gyümölcsfák ápolását, az almatermésűek, a csonthéjasok termesztéstechnológiáját,

- a szőlőművelés módjait, termesztés technológiáját és az alapvető pinceműveleteket,

- az állattenyésztési alapfogalmakat, értékmérő tulajdonságokat, az állatok szaporítását, takarmányozási alapismereteket, különböző takarmányokat, tápokat, kiegészítőket

- az egyes állatfajok (szarvasmarha, juh, sertés, baromfi) alapvető tenyésztési sajátosságait, a fontosabb fajtákat, a felnevelési, a takarmányozási, az elhelyezési és hízlalási módjukat),

- az állat-egészségügyi problémákat, a fontosabb betegségek megelőzését,

- a beteg állatok alapvető ellátását,

- az állati termékek termeléséhez szükséges higiéniai követelményeket,

- a növényvédőszerek, műtrágyák egészségkárosító hatását,

- a különböző foglalkozási ártalmakat, az állatról emberre terjedő megbetegedéseket,

- a legfontosabb műszaki alapfogalmakat, a gazdaságuk méretéhez szükséges géptípusok, eszközök, épületek, berendezések működési elvét, az üzemeltetésük módját, a kisebb hibákat és elhárítási módjukat,

- a gépek munkavédelmi előírásait, valamint a gazdaságuk területén betartandó tűzvédelmi előírásokat,

- a tevékenységi körébe tartozó mezőgazdasági munkákkal összefüggő természet- és környezetvédelmi alapismereteket,

- a gyakorlatban használt fontosabb mértékegységeket (pl. hosszúság, terület, űrtartalom, súly, stb.),

- az alapvető gazdálkodási ismereteket (a vállalkozás lényege; vállalkozási lehetőségek a mezőgazdaságban; közgazdasági alapfogalmak; az adózás szerepe, fogalma, mezőgazdasági adózási viszonyok; a piackutatás szerepe a vállalkozásban; nyilvántartás, anyagkönyvelési, leltározási alapismeretek),

- a piacra kínált áru előkészítésének, csomagolásának, valamint az eladására kínált élő állat előkészítésének módját,

- az alapvető iratok formáit (szerződés, kötelezvény, nyugta, postai és vasúti szállítással kapcsolatos nyomtatványok, APEH nyomtatványok).

Megértés szintjén tudja:

- megkülönböztetni a talajtípusokat,

- kiválasztani a megfelelő műtrágyatípust,

- meghatározni a megfelelő talajművelési módokat, a talaj és a növényi kultúra igényeinek megfelelően,

- a fontosabb szántóföldi kultúrákhoz a legjobb termesztéstechnológia és ösztönzési mód kiválasztását,

- meghatározni a különböző tenyésztési módokat, takarmányokat, tápokat és kiegészítőket,

- helyesen megválasztani a zöldség-, gyűmölcstermesztés legmegfelelőbb termesztési területét,

- a kereslet és kínálat fontosságát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a legfontosabb szántóföldi növények termesztéstechnológiáját,

- a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés és ápolás műveleteit,

- a magángazdaságban tartott állatok tartásának, gondozásának, elhelyezésének és ápolásának munkáit,

- a gazdálkodási területen alkalmazott növénytermesztési, kertészeti, állattartó telepi gépek biztonságos használatát,

- a növényfajok vetőmagszükségletének kiszámítását,

- a terület és köbtartalom számítási módjait,

- a szerződés, a szállítási nyomtatványok, a nyugta kiállításának szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

A munkafolyamat ismerete szintjén tudja:

- a talajelőkészítést, vetést, ültetést, telepítést,

- a növények ápolását, öntözését, az okszerű növényvédelmet,

- a gazdasági állatok takarmánykeverékének összeállítását korcsoportonként,

- az elléshez szükséges eszközöket,

- a beteg állat kiválasztását, kezelését (az állatorvos utasítása alapján),

- a különböző gépek által végezhető munkaműveleteket,

- a villanymotorok helyes üzemeltetését.

Jártasság szintjén tudja

- a talajmintavételt és ennek eredményeit hasznosítani,

- a trágyakezelést,

- a gépen a napi karbantartást és a szükséges alapvető gépbeállításokat,

- a fejőkészülék össze- és szétszerelését, s a napi karbantartás elvégzését.

Készség szintjén tudja:

- a megfelelő talajelőkészítést, vetést, palántaültetést,

- a szakszerű gyümölcsfaültetést és szőlőtelepítést,

- az istálló- és műtrágyázást,

- elvégezni a növényápolást és növényvédelmet,

- a vetőgép beállítást a különböző növényfajok vetőmagszükségletének megfelelően,

- elvégezni a fejést, a tejkezelést (az elszállításig), a tejmintavételt, a zsírtartalom megállapítását.

A szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése:

A szakmai gyakorlati követelmények elsajátítása többféle módon, helyszínen történhet:

- azokat a témaköröket, melyekhez saját gazdaságában megvannak a feltételek, otthonában teljesítheti,

- amennyiben egyes témakörök begyakorlására a gazdaságban nincs lehetőség, úgy azokat teljesítheti:

- a felkészítő intézet tangazdaságában,

- a lakóhelyéhez közeli más magán- vagy nagyüzemi gazdaságban.

4. Személyi követelmények

Az ezüstkalácsos gazda gazdaságában sokféle munkatevékenységet végez. Ezért sokoldalúnak kell lennie, fizikai állóképességgel kell rendelkeznie, megfelelő személy higiéniai követelményeknek is eleget kell tennie.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga két részből áll:

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A szakmai bizonyítvány az ezüstkalácsos gazda jelvény viselésére is jogosít.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukba foglalják a növénytermesztés, az állattenyésztés és takarmányozás, kertészet, géptan tantárgyak tananyagát, valamint az egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi és piaci ismereteket.

A szóbeli vizsgatételek három részből állnak:

a) Növénytermesztési és kertészeti ismeretek

b) Állattenyésztési ismeretek

c) Műszaki, egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi és piaci ismeretek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Növénytermesztési-, kertészeti termesztéstechnológiai gyakorlat és az ehhez a szakterülethez kapcsolódó gépüzemeltetés

b) Állattenyésztési tartástechnológia gyakorlat és az ehhez kapcsolódó gépüzemeltetés.

Mind a növénytermesztés és kertészet, mind az állattenyésztés témaköréből minimum 15-15 tételt kell összeállítani.

A vizsgázók mindkét vizsgarészből vizsgáznak.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:

Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai elméleti képzésben részt vett, valamint a tananyaghoz kapcsolódó szakterületeken 9 hét szakmai gyakorlatot igazol (növénytermesztés és gépüzemeltetés 4 hét, állattenyésztés 4 hét, kertészet 1 hét).

4. A felmentés feltételei:

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által jóváhagyott vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek: a növénytermesztési kertészeti termesztéstechnológiai gyakorlatban és az ehhez a szakterülethez kapcsolódó gépüzemeltetéshez:

- mérőeszköz hosszúság méréséhez

- kisüzemi gazdaságokban használatos univerzális erőgép,

- munkagépek: eke, tárcsa, kombinátor, permetezőgép, gabonavetőgép, kukoricavetőgép,

- szálastakarmány-betakarító gépek: fűkasza, rendsodró, rendfelszedő pótkocsi bálázó,

- üvegház vagy fóliasátor a hozzávaló szerszámokkal, eszközökkel, műszerekkel,

- vetőmagok,

- háti permetezőgép.

Az állattenyésztési tartástechnológia gyakorlat és az ehhez a szakterülethez kapcsolódó gépüzemeltetés:

- élő állatok testtájainak bemutatásához, megfogásához, vezetéséhez szükséges felszerelések,

- lucernaszéna, rétiszéna minták (különböző minőségűek),

- gazdasági abrakminták (darálva),

- sajtáros fejőgép,

- fejőház,

- elléshez szükséges eszközök: szülőkötél, vagy lánc, fertőtlenítőszer, gyógyszerek, gyógyszer beadásához üveg,

- rögzítőkötél,

- fertőtlenítőszer borjúketrec tisztításához,

- jelölő zsírkréta,

- állatmérleg.

A gyakorlati vizsga lehetséges szervezési területei:

- jól felszerelt magángazdaság vagy tangazdaság szántóföldi területe, kertészete, majorja,

- állattartó telep, épületek (szarvasmarha-, sertés-, juh-, ló-, baromfiistállók).

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet, intézmény alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőséggel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzés javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Szakmai elmélet

Növénytermesztés

Állattenyésztés

Kertészet

Műszaki ismeretek

Egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek

Fontosabb számítások, piacismeret.

b) Szakmai gyakorlat

Növénytermesztési gyakorlatok

Állattenyésztési gyakorlatok

Kertészeti gyakorlatok

Gépüzemelési gyakorlatok

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Aranykalászos gazda szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 2 6140 05 90 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Aranykalászos gazda

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség

- szakmai előképzettségként szükséges az "Ezüstkalászos gazda" képesítés

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó - Ezüstkalászos tanfolyamot végzett - magángazdálkodók képzése, akik képesek gazdaságosan jó minőségű, piacképes termékek előállítására, forgalmazására, felhasználására, magángazdaságok önálló vezetésére.

4. A munkaterület jellemzése:

A növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, műszaki, tűzvédelmi, kereskedelmi, alapfokú jogi, pénzügyi és ügyviteli ismeretek birtokában - az erdészet kivételével - a mezőgazdaság valamennyi ágazatában jövedelmező termelés végzése. A környezetkímélő mezőgazdasági termelés szabályainak, valamint a biztonságos, szakszerű, anyag- és energiatakarékos termelési eljárások alkalmazása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Szántóföldi növények termesztése

- talajművelés,

- tápanyagpótlás,

- éghajlat-talaj-tápanyagigény meghatározása,

- fontosabb növényfajok, fajták felismerése, kiválasztása,

- termesztéstechnológiai folyamatok (vetés, ültetés, növényvédelem, öntözés) végzése,

- betakarítás.

Kertészeti növények termesztése

- zöldségnövények termesztése,

- gyümölcs- és szőlőtermesztés,

- a biokertészeti eljárások alkalmazása.

Állattenyésztés és állattartás

- a fontosabb állatfajok és fajták tenyésztési, szaporítási, takarmányozási, ápolási, elhelyezési és állategészségügyi munkái.

A magángazdaságokban a növénytermesztés, a kertészet, az állattartás egyszerű gépeinek használata, egyszerű karbantartása.

Az előállított növényi és állati termékek elsődleges feldolgozása, értékesítésre való előkészítése.

A saját gazdaság gazdálkodási, pénzügyi alapvető teendőinek ellátása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a talajvédelem és talajjavítás szükségességét, módjait,

- a helyes növényi sorrend irányelveit,

- az öntözés szükségességét,

- a legfontosabb növényi kártevőket, állatbetegségeket,

- az egyéb gabonafélék és szálastakarmányok termesztéstechnológiai eljárásait,

- a kettős termesztés és a köztesnövények termesztésének lényegét,

- a takarmánykeverékek összeállításának elveit,

- a különböző minőségű és az etetésre alkalmas takarmányokat,

- a hazai tenyésztésű fontosabb lófajtákat, elhelyezési és hasznosítási lehetőségeiket,

- a fontosabb baromfifajták és hibridek máj-, toll- és pecsenyenevelési technológiáit,

- a galambtenyésztést,

- a nyúl és egyéb prémes állatok tenyésztési sajátosságait,

- a méhészeti alapismereteket,

- az állattenyésztésben használatos fontosabb fertőtlenítőszereket,

- a jelentős termékkiesést okozó állatbetegségeket az egyes állatfajoknál, valamint a tenyésztési- és hasznosítási iránynak megfelelő kiválasztási elveket,

- a korai zöldségtermesztés módjait, a gyakoribb betegségeket,

- a gyümölcsösök telepítésének szempontjait,

- a szőlőfajtákat,

- a gombatermesztés technológiáját,

- a kertészeti növények termesztésénél előforduló öntözési és növényvédelmi feladatokat,

- a biokertészet alapjait, a különböző növények társításának lehetőségét és a környezetkímélő növényvédelmet,

- a mezőgazdaságra vonatkozó tűzrendészeti előírásokat, a tűz keletkezési forrásait,

- a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi ismereteket,

- gazdálkodási ismereteket (a mezőgazdasági vállalkozások belső szerkezetét, a mezőgazdaságra vonatkozó adózási, társadalombiztosítási szabályokat, a bankválasztás szempontjait.)

Megértés szintjén tudja:

- meghatározni az öntözővíz mennyiségét,

- az adott gyümölcsös koronaformájának megválasztását,

- a szőlő telepítésének, művelésének és metszésének módjait,

- a mezőgazdasági munkagépek, berendezések, épületek és eszközök gazdaságos üzemeltetésének kiválasztását,

- megállapítani az öntözés és a károsítók elleni védekezés optimális időpontjait,

- a termelés gazdaságosságát befolyásoló tényezőket,

- az állatok tenyésztésének és hasznosítási irányának megfelelő kiválasztási elveket,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- az üzleti terv készítésének menetét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az Ezüstkalászos tanfolyamon elsajátított növényfaj- ill. fajtákon kívül az egyéb gabonafélék, hüvelyesek, gyökér- és ipari növények, valamint a szálastakarmányok termesztésének munkafázisait,

- a fontosabb baromfifajták és hibridek pecsenyenevelési módszereit,

- az állatok betegségének megelőzését biztosító fertőtlenítési módszereket,

- a termesztett növények gazdaságosságának kiszámítását,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés szabályait, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények

A munkafolyamat ismerete szintjén tudja:

- a szántóföldi növénytermesztés és kertészeti növények termesztése során adódó talajelőkészítést, vetést, ültetést, telepítést, növényápolást, növényvédelmet, öntözést,

- az okszerű talajvédelmet és talajjavítást,

- a takarmánykeverést és takarmányminősítést az állatok korcsoportjának megfelelően,

- az áruforgalmazás folyamatát,

- a magángazdaság gépparkjával végezhető munkaműveleteket.

Jártasság szintjén tudja

- beállítani a gazdaságban alkalmazott egyszerű erő- és munkagépeket, napi karbantartásukat, valamint üzemeltetésük során előforduló kisebb hibák megjavítását,

- a trágyakezelést és komposztelőállítást,

- a gazdaságukban alkalmazott eszközök, berendezések üzemeltetését és karbantartását.

Készség szintjén tudja:

- az állatok egyedi és csoportos jelölését, az ivarzó, a párosítandó, a közeledő ellés jeleit mutató állatok kiválogatását,

- az ellés szakszerű levezetését, az újszülött és az anya ápolását,

- a takarmányadag összeállítását a különböző fajú, típusú, ivarú és korú állatok részére,

- az állati termékek minőségét megőrizni és azokat minősíteni,

- a termesztett növények munkaműveleteit elvégezni,

- a gyakoribb károsítók elleni védelmet és az öntözést,

- a gyümölcsös és szőlő telepítését,

- tudják adaptálni, gazdaságosan végrehajtani a fontosabb állatfajok tenyésztési technológiáját,

- a prémesállat-, a galambtenyésztés sajátosságait.

4. Személyi követelmények

A képzésben résztvevőkben alakuljon ki a mezőgazdaság iránti szeretet, a lelkiismeretes, precíz, önálló munkavégzés belső igénye, amely megfelelő egészségügyi és higiéniai követelménnyel párosul. Legyenek képesek a magángazdaságban előforduló szakmai és közgazdasági jellegű döntéseket meghozni.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga két részből áll:

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A szakmai bizonyítvány az aranykalászos gazda jelvény viselésére is jogosít.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- növénytermesztés (tartalmazza a kertészeti ismereteket is),

- állattenyésztés,

- műszaki, tűzvédelmi, közgazdasági, kereskedelmi, jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) növénytermesztési, kertészeti technológiai gyakorlat és a hozzá kapcsolódó gépüzemeltetés,

b) állattenyésztési technológiai és gépüzemeltetési gyakorlat.

A vizsgázók mindkét vizsgarészből vizsgáznak.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:

Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai elméleti képzésben részt vett, valamint a tananyaghoz kapcsolódó szakterületeken 9 hét szakmai gyakorlatot igazol (növénytermesztésben és állattenyésztésben 3-3, kertészetben 2, kereskedelem, ügyvitel területén 1 hetet).

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során az elméleti tantárgyakat oktatóknak felsőfokú szakmai képesítéssel vagy pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által jóváhagyott vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

A növénytermesztési, kertészeti technológiai gyakorlat és az ehhez kapcsolódó gépüzemeltetés:

- univerzális erőgép,

- alapvető talajművelő gépek (eke, tárcsa, fogas, henger, kombinátor),

- trágyaszórás gépei (szerves- és műtrágyaszóró),

- esőztető öntöző berendezés,

- motoros háti permetezőgép,

- palánta-ültetőgép,

- szőlő- és gyümölcskultúrák telepítéséhez és metszéséhez szükséges eszközök,

- zöldségnövények szaporításának eszközei,

- ültetvények vagy szántóföldi terület.

Az állattenyésztési technológiai és gépüzemeltetési gyakorlat:

- az állattenyésztés alapvető technológiai eszközei (etető-, itató-, fejő- és kitrágyázó berendezések),

- az elléshez és az újszülött állat ápolásához szükséges anyagok és eszközök,

- állatápolás eszközei,

- lószerszámok,

- tőgygyulladás vizsgálati eszközei és anyagai,

- állatmérlegek,

- mikroklíma mérőeszközök.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet, intézmény alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőséggel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzés javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Szakmai elmélet

Növénytermesztés

Állattenyésztés

Kertészeti ismeretek

Műszaki és tűzvédelmi ismeretek

Közgazdasági, kereskedelmi és jogi ismeretek

b) Szakmai gyakorlat

Növénytermesztési gyakorlatok

Állattenyésztési gyakorlatok

Kertészeti gyakorlatok

Kereskedelmi és ügyviteli gyakorlatok

VII. MELLÉKLET

1. javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

* Az egyes szakterületek műszaki gyakorlataival együtt.

Gazda (mezőgazdasági szakmunkás) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 2 6140 05 90 04

2. A szakképesítés megnevezése:

Gazda (mezőgazdasági szakmunkás)

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei

- alapvizsga,

- a munkakör betöltéséhez, a növényvédő szerek kezeléséhez és a mezőgazdasági vontatóvezetői engedély megszerzéséhez jogszabályilag előírt egészségügyi alkalmasság, vagy érvényes mezőgazdasági vontatókezelői engedély.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja

Általános mezőgazdasági szakismeretek nyújtása, amelyek a kis- és középméretű, vagy családi szervezésű mezőgazdasági üzemekben, valamint önálló üzemegységekben a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés területein az alapvető termesztés, tartástechnológia szakszerű végrehajtását, az alkalmazott gépek és gépészeti berendezések biztonságos kezelését, a megtermelt áru eladásra történő előkészítését segítik elő.

A mezőgazdasági termelés egészét átfogó szakmai tudás mellett megfelelő alapismeretek átadása a vállalkozási tevékenységhez, az önálló mezőgazdasági gazdálkodás vállalásához, végrehajtásához. Elméleti és gyakorlati felkészültség biztosítása a saját- illetve kisebb munkacsoportok (családtagok) munkájának megszervezéséhez.

4. A munkaterület jellemzése

A gazda:

- növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési szakismeret birtokában, a kis- és középméretű gazdaságokban, üzemegységekben szakszerű termelési, tenyésztési, tartástechnológiai, főhivatásszerű élelmiszer, illetve alapanyag termelési, elsődleges feldolgozói, szakszerű tárolási és értékesítési munkavégzést folytat,

- ellátja a főágazatok technológiájához kapcsolódó gépek és berendezések üzemeltetési, beállítási és karbantartási feladatait,

- jogi, közgazdasági, kereskedelmi, banki, pénzügyi és nyilvántartási, szövetkezési ismeretek birtokában megteremti és fenntartja az önálló vállalkozáshoz szükséges feltételeket,

- mezőgazdasági vontatóvezetői képesítést, valamint II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek vásárlásához és felhasználásához hatósági engedélyt szerez,

- betartja a táj- és környezetkímélő, okszerű gazdálkodás, a balesetmegelőzés és -elhárítás, a munka-, tűz- és környezetvédelem, a személyi higiénia és termékhigiénia szabályait,

- kiegészítő képzés keretében szerzett rokon munkaköri képesítéssel munkavállalási esélyt növelő szakmaváltásra képes.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Önálló tevékenység keretében:

- áru- és takarmánynövény termesztési,

- szőlő, zöldség- és gyümölcstermesztési,

- szarvasmarha-, juh-, és sertéstenyésztési,

- baromfitartási,

- igáslótartási,

munkák végzése.

A technológiai folyamatok során alkalmazott gépek és berendezések szakszerű üzemeltetése.

A termesztett növények és a tartott állatok egészségének megóvásával kapcsolatos feladatok ellátása.

Egyéni vállalkozóként, saját, családi vagy más tulajdonát képező kis- és középméretű gazdaság, önálló gazdasági egység munkájának, gazdálkodásának, termelési-, feldolgozási-, értékesítési vertikumának szervezése. A kapcsolódó pénzügyi, számviteli, adózási munkák ellátása. A falusi turizmus, vendéglátás keretei között "házigazda" teendők ellátása.

Munkavállalóként alapképesítésének, kiegészítő képzés során megszerzett szakképesítéseinek (jogosítványainak) megfelelő munkakörök betöltése. A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

2. Elméleti követelmények

a) Növénytermesztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- adott termesztési körzet jellemző éghajlati és talajtani tényezőit, valamint azok szántóföldi növények termeszthetőségét befolyásoló hatásait,

- a tápanyagutánpótlás szükségességét és lehetőségeit,

- a szántóföldi kultúrák főbb károsítóit, gyomnövényeit, valamint a védekezés módjait, időpontjait és eszközeit,

- a rozs, köles, rizs, zab, takarmányrépa, szója, bab, lóbab, repce, vörös here, zöldfutószalag, gyep termesztési technológiáit.

Megértés szintjén tudja:

- a talajművelési rendszereket,

- a vetésforgó összeállítás alapelveit,

- a vetőmag értékmérőit, a vetőmag mennyiségeket, a vetési időt, módot, mélységet és a vetőmag előkészítését,

- a szántóföldi növények betakarításának időpontját, módját,

- a tartósítási eljárásokat, tárolási módokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az őszi búza, az őszi árpa, tavaszi árpa, kukorica, borsó, burgonya, cukorrépa, napraforgó, lucerna termesztési technológiáit,

- a növényvédő szerek felhasználásának óvórendszabályait, a környezet- és természetvédelmi előírásokat.

b) Kertészet terén

Ismeret szintjén tudja:

- a fontosabb kertészeti növények alaktanát, életfolyamatait, környezetigényét, károsítóit,

- a szaporítóképleteket, a legfontosabb fajok és fajta csoportok jellemzőit,

- a termesztéstechnológia módjait, fázisait, műszaki és gazdasági feltételrendszerét,

- a károsítók elleni védekezés idejét, módját,

- a környezetvédelmi eljárások bevezetésének fontosságát, a kémiai védekező szerek, növekedés- és termésszabályozók használatának egészségügyi kihatásait, az egészségkárosodás megelőzésének jelentőségét, lehetőségeit.

Megértés szintjén tudja:

- az ok-okozati összefüggéseket a növények morfológiai sajátosságai, környezetigénye és termesztéstechnológiája között,

- a vetésforgó, növényi sorrend jelentőségét, összeállítását,

- a növényvédelmi eljárások összehangolt alkalmazását,

- a technológiai fegyelem és gazdaságosság összefüggéseit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- megválasztani a helyi adottságoknak megfelelő, minőséget garantáló kultúrákat (fajokat, fajtákat), a gazdaságos szaporítási és termesztési eljárásokat,

- a mindenkori szabványok ismeretében a termékek piaci igényeknek megfelelő előkészítését, osztályozását, csomagolását,

- a legkisebb veszteséggel járó tárolási módok megválasztását.

c) Állattenyésztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a különböző gazdasági állatfajok emésztőkészülékének felépítését, működését és összefüggéseit a szakszerű takarmányozással,

- az ivarszervek felépítését, működését és összefüggését a gazdasági állatok szaporításával,

- a takarmányok kémiai összetételét, a jelenleg alkalmazott takarmányértékelési rendszereket,

- rendszerezni a gazdasági állatokat, értékmérő tulajdonságaikat,

- a szarvasmarha-, a juh-, a sertés-, a ló- és a baromfitenyésztés jelentőségét, az egyes fajok küllemi sajátosságait, az ivar, a kor és hasznosítás szerinti elnevezéseket,

- az egészséges és a beteg állat életjelenségeit, a jelentős termeléskiesést okozó betegségeket és azok megelőzését,

- a dolgozókra vonatkozó állat-egészségügyi előírásokat és foglalkozási betegségeket.

Megértés szintjén tudja:

- felismerni és jellemezni a gazdasági állatok takarmányozásában felhasznált takarmányokat,

- a gazdasági állatok tenyésztésének és szaporításának folyamatát,

- a köztenyésztésben legfontosabb szerepet játszó szarvasmarha-, juh-, sertés-, ló- és baromfi fajtákat, valamint hibrideket,

- az állati termékek előállításának folyamatát, megítélni és befolyásolni a tej a hús, a tojás és a gyapjú minőségét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a takarmányok tartósítási, tárolási és előkészítési módjait,

- a felsorolt állatfajok főbb takarmányozási elveit, kor- és hasznosítás szerinti takarmányadag összeállításukat.

d) Mezőgazdasági gépészet és építészet terén

Ismeret szintjén tudja:

- fontosabb gépészeti fémes és nemfémes anyagokat, valamint a mezőgazdasági építészetben használatos anyagokat,

- a mezőgazdaságban használatos gépelemek fajtáit,

- a belső égésű motorok szerkezeti felépítését, működését,

- az erőátvitel, a futómű, a kormánymű, a fékrendszer szerkezeti felépítését, működését.

Megértés szintjén tudja:

- elemezni és értékelni a gépészeti valamint az építészeti rajzdokumentációkat,

- a belső égésű motorok beállítási lehetőségeit, üzembe helyezésüket,

- az új gépek átvételét, bejáratását, karbantartását,

- a takarmányelőkészítés, a takarmánykiosztás, az itatás, a trágyaeltávolítás, klímaszabályozás, fejés és tejkezelés egyes állatfajoknál alkalmazott technológiai berendezéseit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- kiválasztani a munkaműveletek végrehajtásához agrotechnikailag megfelelő gépeket, gépkapcsolásokat,

- beállítani és üzemeltetni a talajművelő, a tápanyagutánpótló, a vető-ültető, palántázó, növényvédő, öntöző, betakarító és anyagmozgató gépeket.

e) Gazdálkodási ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogformáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket,

- a mezőgazdasági szövetkezés jogi és szervezeti kereteit,

- alapvető földjogi ismereteket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a vállalkozások tervezését,

- a szövetkezés szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az üzleti tervkészítés menetét,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

f) Falusi életvitel - háztartásökonómia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a korszerű, egészséges, kiegyensúlyozott életmódot, annak falusi (vidéki) körülmények közötti tudatos megteremtési lehetőségeit,

- a harmonikus családi és munkaközösségi élet jellemzőit,

- a lakókörnyezet kialakítási lehetőségeit, az ideális, falusi ház megteremtéséhez szükséges építésügyi és jogszabályokat,

- a haladó hagyományokat, s annak továbbélési lehetőségét megteremteni,

- a falusi turizmus rendszerbe bekapcsolódás feltételeit,

- a házigazda feladatait a vendégvárásban.

Megértés szintjén tudja:

- a családi jövedelemmel való gazdálkodást.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az alaptevékenységből származó termékeit szélesebb körben, különösen a falusi turizmus, a vendéglátás keretei között hasznosítani,

- családja és vállalkozása munkáját megszervezni,

- tevékenységét gazdaságosan végezni.

3. Gyakorlati követelmények

a) Növénytermesztés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az előrejelzés módjait, az előrejelzési adatok értékelését,

- elvégezni a gyomfelvételezést, a kártevő és kórokozó, a kór- és kárkép meghatározást,

- meghatározni a szükséges növényvédelmi eljárás idejét, módját.

Jártasság szintjén tudja:

- adott területet szabályos egységekre felosztani, területét kiszámítani,

- a talaj- és a levegőhőmérsékletet, csapadékmennyiséget mérni,

- talaj mintavételezést végezni, a mintákat szakszerűen kezelni, továbbítani,

- elvégezni az egyszerűbb talajvizsgálati eljárásokat,

- kiszámítani adott növény termesztéséhez szükséges szerves- és műtrágya mennyiségét,

- elvégezni a vetőmag mintavételezést, a minták szakszerű kezelését és az alapvető vetőmagvizsgálatokat,

- minősíteni és megtervezni a talajelőkészítési eljárások okszerű sorrendjét,

- elkészíteni egy kis- és középméretű gazdaság vetéstervét.

Készség szintjén tudja:

- meghatározni a különböző szántóföldi növények hektáronkénti vetőmagszükségletét,

- elvégezni a vetőmagelőkészítési, a talajelőkészítési, a trágyázási, a vetési, a növényápolási és a betakarítási munkákat,

- előkészíteni a tároló helyeket.

b) Kertészet terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a kertészeti növények részeit (különös tekintettel a termőrészekre),

- a termesztés ökológiai és gazdasági feltételeit,

- a szaporítás ivaros és ivartalan képleteit

- a főbb károsítókat és a védekezési eljárásokat,

- a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagok veszélyességi fokozatait és azok jelentőségét, felhasználás szerinti csoportosítását, jellemzőit, területeit, legfontosabb munka- és környezetvédelmi előírásokat,

- a termesztéstechnológiában használt főbb anyagokat, eszközöket,

- a biológiai és gazdasági érettség fogalmát, a betakarítás időpontját befolyásoló tényezőket, az optimális időpont meghatározását,

- a piaci előkészítés, tárolás, előfeldolgozás és feldolgozás anyagait, eszközeit, gépeit.

Jártasság szintjén tudja:

- az ismertebb szaporítási eljárásokat,

- az agrotechnikai műveleteket és azok elbírálását,

- a speciális ápolási munkákat,

- a legmegfelelőbb fajták és leghatékonyabb növényvédelmi eljárások megválasztását,

- a kertészeti gépek és termesztő berendezések beállítását, gazdaságos és környezetkímélő üzemeltetését, karbantartását,

- az áru minősítését és csomagolását.

Készség szintjén tudja:

- az egyszerűbb szaporítási, ápolási munkákat (magvetés, tűzdelés, palántázás, cserepezés, kapálás stb.),

- a minőség és megfelelő teljesítményű terményszedési munkákat.

c) Állattenyésztés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- bemutatni az állati csontváz főbb részeit, testtájait,

- felismerni a gazdasági állatfajokat, azok fontosabb típusait, fajtáit.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani az egyes gazdasági állatfajok takarmányait, megítélni a minőségüket és etethetőségüket,

- megbecsülni az állatok testtömegét, elvégezni a mérlegelést és az állatok jelölését,

- kiválasztani az ivarzó, valamint a közeledő ellés jeleit mutató állatokat,

- elvégezni az ellés szakszerű levezetését, az újszülött állat és az anya ápolását,

- kiválogatni a beteg állatokat,

- fertőtlenítő oldatot készíteni és fertőtleníteni.

Készség szintjén tudja:

- a takarmányadag összeállítását számítással és számítógépes takarmányozási program segítségével,

- elvégezni a takarmányok tárolásával, tartósításával, elkészítésével kapcsolatos munkákat,

- minősíteni az állati termékeket,

- az állattenyésztési munkákat megszervezni és önállóan ellátni, az állatoknál szükséges életmentő beavatkozás esetén cselekedni.

d) Mezőgazdasági gépészet és építészet terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- felismerni a mezőgazdasági gépeken található gépelemeket,

- kiválasztani a mezőgazdasági épületek építéséhez felhasználható anyagokat.

Jártasság szintjén tudja:

- használni a fontosabb kézi fa- és fémmegmunkáló eszközöket, valamint a kötések szerelésében, készítésében alkalmazott szerszámokat, eszközöket,

- elvégezni a mezőgazdasági gépek szakszerű üzemeltetéséhez szükséges indítási, ellenőrzési, karbantartási műveleteket,

- elvégezni az erőátviteli szerkezetek, kormányművek, a járó- és fékszerkezetek ellenőrzési és karbantartási műveleteit,

- elvégezni az akkumulátor karbantartási műveleteit,

- ellenőrizni a világítóberendezések helyes működését,

- kivitelezni az alapvető építési eljárásokat.

Készség szintjén tudja:

- a traktorokat vezetni, kezelőszerveiket rendeltetésszerűen működtetni,

- üzemeltetni a talajművelő, tápanyagvisszapótló, a vető- és ültető-, a növényvédő és betakarítógépeket, az állattenyésztés gépeit és technológiai berendezéseit.

e) Gazdálkodási ismeretek terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a mezőgazdasági vállalatok működéséhez kapcsolódó adó és egyéb kötelezettségek bejelentési, adatszolgáltatási, bevallási, önellenőrzési nyomtatványok formáit, azok főbb kitöltési, beküldési szabályait,

- gazdasági levelezés, iratkezelés formáit, módját,

- az egyszeres könyvviteli technikák alkalmazásának lehetőségeit, célszerűségét a kis- és középméretű gazdaságoknál,

- a termelési és pénzügyi terv készítésének mozzanatait,

- a kiadások és bevételek ütemezésének hatását a vállalkozás fizetőképességére.

Jártasság szintjén tudja:

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- munkabérezés formái közül kiválasztani a termelési körülményekhez megfelelőt,

- gyűjteni a gazdálkodást befolyásoló adózási és egyéb kötelezettségeket, támogatási lehetőségeket, biztosítási formákat,

- gyűjteni a beszerzési, forgalmazási, termelési adatokat befolyásoló tényezőket.

Készség szintjén tudja:

- kitölteni a gazdasági eseményekről a bizonylatokat,

- megrendelőt írni,

- kiszámítani a mezőgazdasági termények, termékek költségét, nyereségét,

- elvégezni a leltározást,

- rögzíteni a gazdasági eseményeket a bevételi nyilvántartásban és a pénztárkönyvben,

- kitölteni megadott adatok alapján az SZJA és ÁFA nyomtatványokat.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges a szakmai sokoldalúság, a természet ismerete és szeretete, annak tudatos vállalása, hogy élő növényi, állati szervezetekkel kell foglalkoznia, melyek élet- és fejlődési feltételei rendszeres, folyamatos tevékenysége nélkül elpusztulnak, mindezek gondozása megköveteli a türelmet, következetességet.

A nagymértékű manuális munkavégzéshez jó kézügyességre, fizikai állóképességre van szüksége a gazdának.

Jellemezze a hagyománytisztelet, a hagyományápolás igénye, tudjon - különösen ha falusi vendéglátással is foglalkozik - kapcsolatot teremteni, kulturáltan viselkedni.

Alakuljon ki benne a felelősségteljes döntéshez nélkülözhetetlen határozottság, mérlegelőképesség, legyen fogékony az új, a korszerű iránt.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás általános szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga:

Az írásbeli vizsga magában foglal szakmai számítást a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés területéről, valamint a gazdálkodási ismeretek elméleti és számítási feladatait.

1.2. A szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga mezőgazdasági ismeretekből történik, amely magában foglalja az alábbi ismeretköröket:

- növénytermesztés,

- kertészet,

- állattenyésztés,

- mezőgazdasági gépészet, az építészet.

A vizsgázóktól kérdezni kell a témakörökhöz kapcsolódó gazdálkodási, valamint munka- és környezetvédelmi ismereteket is.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga során minden vizsgázónak 1-1 feladatot kell megoldani az alábbi részterületeken:

- növénytermesztés és mezőgazdasági gépüzemeltetés,

- kertészet,

- állattenyésztés.

A gyakorlati vizsga munkavégzési, munkaszervezési, szakmai számítási és felismerői feladatokból áll.

2. A felmentés feltételei

A 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. paragrafusának 3. bekezdése alapján abból a vizsgarészből, amelyből a vizsgázó másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott, fel kell menteni.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai elméleti tantárgyak követelményeit teljesítette, a növénytermesztési - gépüzemeltetési, a kertészet, az állattenyésztési és a gazdálkodási ismeretek gyakorlatait elvégezte, valamint az előírt összefüggő gyakorlatokat letöltötte.

Nem bocsátható vizsgára az a jelölt, aki a biztonságos munkavégzéshez szükséges készségekkel nem rendelkezik, illetve munkája során balesetveszélyes helyzetet teremt vagy gondatlanságból balesetet okoz.

A vizsgára bocsátás feltétele az is, hogy a gyakorlati vizsga megkezdésekor a vizsgázó legalább lassú jármű vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel vagy járművezetői igazolvánnyal rendelkezzen.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakirányú pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által jóváhagyott vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

A növénytermesztési és mezőgazdasági gépüzemeltetési gyakorlati vizsgához

- laboratóriumi eszközök a talaj és a légköri viszonyok vizsgálatához,

- fontosabb növényvédelmi eszközök, anyagok,

- üzemelő szántóföldi univerzális traktor és pótkocsi,

- gépüzem fenntartásához szükséges szerszámok, műszerek, anyagok,

- munkagépek:

- eke,

- kombinátor,

- szervestrágya- és műtrágyaszóró gép,

- talajmaró,

- kultivátor,

- tárcsa,

- szálas takarmány,

- fűkasza, rendsodró,

- háti permetezőgép.

A kertészeti gyakorlati vizsgához

- gyümölcsös,

- szőlőültetvény,

- zöldségtermő terület alapvető növényekkel,

- dísznövénykert, park,

- üvegház és/vagy fóliasátor.

Az állattenyésztési gyakorlati vizsgához

- tejelő szarvasmarha istálló, szarvasmarhák, a fejés és tejkezelés gépei,

- takarmányozás eszközei és anyagai,

- trágyakihordás eszközei,

- sertésól és sertések,

- ló vagy/és juh,

- baromfiól, tojó vagy/és húsbaromfi állomány,

- laboratóriumi eszközök a tejvizsgálathoz.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírásoknak megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elméleti tárgyak:

Szakmai alapismeretek

Növénytermesztés

Kertészet

Állattenyésztés

Mezőgazdasági gépészet és építészet

Gazdálkodási ismeretek - szakmai számítások

Környezetvédelem

Járművezetési ismeretek

Falusi életvitel - háztartásökonómia

Fakultatív tantárgyak:

Informatika

Idegen nyelv

Kommunikációs ismeretek

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Képesített gazda szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 4 6140 05 90 06

2. A szakképesítés megnevezése:

Képesített gazda

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei

- középiskolai végzettség,

- a munkakör betöltéséhez, a növényvédő szerek kezeléséhez és a mezőgazdasági vontatóvezetői engedély megszerzéséhez jogszabályilag előírt egészségügyi alkalmasság, vagy érvényes mezőgazdasági vontatóvezetői engedély,

- idegen nyelvi előképzettség (alapfokú nyelvvizsga egy idegen nyelvből vagy a vizsgáztató szervezetnél a szakképesítő vizsga előtt letett szakmai és társalgási szintű nyelvi elővizsga).

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja

Általános mezőgazdasági szakismeretek nyújtása, amelyek a kis- és középméretű, vagy családi szervezésű mezőgazdasági üzemekben, valamint önálló üzemegységekben a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés területein az alapvető termesztés, tartástechnológia szakszerű végrehajtását, az alkalmazott gépek és gépészeti berendezések biztonságos kezelését, a megtermelt áru eladásra történő előkészítését segítik elő. A mezőgazdasági termelés egészét átfogó szakmai tudás mellett megfelelő alapismeretek átadása a vállalkozási tevékenységhez, az önálló mezőgazdasági gazdálkodás vállalásához, végrehajtásához. Elméleti és gyakorlati felkészültség biztosítása a saját-, illetve kisebb munkacsoportok (családtagok) munkájának megszervezéséhez.

Magasabb képzettségi szintjük, átfogó szakmai tudásuk alapján képessé tenni olyan kiegészítő és speciális szakismeret megszerzésére, amelyek birtokában a mezőgazdaság széles területén képesek munkavállalóként is dolgozni.

4. A munkaterület jellemzése

A gazda:

- növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési szakismeret birtokában, a kis- és középméretű gazdaságokban, üzemegységekben szakszerű termelési, tenyésztési, tartástechnológiai, főhivatásszerű élelmiszer, illetve alapanyag termelési, elsődleges feldolgozói, szakszerű tárolási és értékesítési munkavégzést folytat,

- ellátja a főágazatok technológiájához kapcsolódó gépek és berendezések üzemeltetési, beállítási és karbantartási feladatait,

- jogi, közgazdasági, kereskedelmi, banki, pénzügyi és nyilvántartási ismeretek birtokában megteremti és fenntartja az önálló vállalkozáshoz szükséges feltételeket,

- mezőgazdasági vontatóvezetői képesítést, valamint II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek vásárlásához és felhasználásához hatósági engedélyt szerez,

- betartja a táj- és környezetkímélő, okszerű gazdálkodás, a balesetmegelőzés és -elhárítás, a munka-, tűz- és környezetvédelem, a személyi higiénia és termékhigiénia szabályait,

- kiegészítő képzés keretében szerzett rokon munkaköri képesítéssel (ív- és lánghegesztő, mezőgazdasági rakodógép kezelő, önjáró munkagép kezelő stb.) munkavállalási esélyt növelő szakmaváltásra képes,

- a szükséges szaktudás kiegészítő képzéssel történő megszerzése esetén növényvédelmi és növény-egészségügyi, valamint szakosított állattenyésztői munkák vállalására képes,

- idegen nyelvi ismeretével kialakított nemzetközi kommunikációs készsége alapján képes külföldi szakmai kapcsolattartásra, illetve külföldi vendégek fogadására a falusi turizmus keretében.

III. A SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Önálló tevékenység keretében:

- áru- és takarmánynövény termesztési,

- szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztési,

- szarvasmarha-, juh-, és sertéstenyésztési,

- baromfitartási,

- igáslótartási,

munkák végzése.

A technológiai folyamatok során alkalmazott gépek és berendezések szakszerű üzemeltetése.

A termesztett növények és a tartott állatok egészségének megóvásával kapcsolatos feladatok ellátása.

Egyéni vállalkozóként, saját, családi vagy más tulajdonát képező kis- és középméretű gazdaság, önálló gazdasági egység munkájának, gazdálkodásának termelési-, feldolgozási-, értékesítési vertikumának nyeresége. A kapcsolódó pénzügyi, számviteli, adózási munkák ellátása. A falusi turizmus, vendéglátás keretei között "házigazda" teendők ellátása.

Munkavállalóként alapképesítésének, kiegészítő képzés során megszerzett szakképesítéseinek (jogosítványainak) megfelelő munkakörök betöltése.

A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

2. Elméleti vizsgakövetelmények

a) Növénytermesztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vetőmagtermesztés, a szaporítóanyag előállítás szerepét, jelentőségét és rendszerét,

- a növényvédő szerek forgalomba hozatalának, felhasználásának szabályozását, kiemelve a kis- és középméretű gazdaságok lehetőségeit,

- az adott termesztési körzetet jellemző éghajlati és talajtani tényezőket, valamint azok szántóföldi növények termeszthetőségét befolyásoló hatását.

Megértés szintjén tudja:

- a rozs, a köles, rizs, zab, takarmányrépa, szója, bab, lóbab, repce, vöröshere, zöld futószalag, gyep termesztési technológiáit,

- a szántóföldi kultúrák főbb kórokozóit, károsítóit, gyomnövényeit, valamint a védekezés módjait, időpontjait és eszközeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vetőmag értékmérőit, a vetőmag mennyiségeket, a vetési időt, módot, mélységet, az alkalmazható gépeket, a vetőmag előkészítését,

- a tápanyagutánpótlás szükségességét és lehetőségeit,

- a talajművelési rendszereket,

- a tőszámbeállítás, a talajápolás módjait, szükségességét,

- a szántóföldi növények betakarításának időpontját, módját,

- a tartósítási eljárásokat, tárolási módokat,

- a vetésforgó összeállítás alapelveit,

- az őszi búza, az őszi árpa, tavaszi árpa, kukorica, borsó, burgonya, cukorrépa, napraforgó, lucernatermesztés technológiáit,

- a növényvédő szerek felhasználásának óvó rendszabályait, a környezet- és természetvédelmi előírásokat.

b) Kertészet terén

Ismeret szintjén tudja:

- a kertészeti növények származási helye, alaktana és környezeti igényei közötti összefüggéseket,

- a lágy és fásszárú növények felépítését, életfolyamatait, a gazdaságos és célszerű beavatkozás lehetőségeit,

- a szaporítóképleteket, a legfontosabb fajok és fajcsoportok jellemzőit,

- a technológiai folyamat sorrendjét, természeti és művelési módokat,

- a termesztéstechnológia műszaki és gazdasági feltételeit,

- a kertészeti növények fontosabb élettani és fertőző károsítóit, a környezetkímélő megelőzés és gyógyító védekezés módjait,

- a betakarítás optimális időpontját, módjait, menetét,

- a tárolás jelentőségét, módjait, menetét,

- az előfeldolgozás és a feldolgozás lehetőségeit, tartósítási eljárásokat.

Megértés szintjén tudja:

- a környezetigény és termesztés technológia összefüggéseit,

- a vetésforgó, növényi sorrend jelentőségét, összeállítását,

- a növényvédelmi eljárások összehangolt alkalmazásának fontosságát a környezetkímélés és az egészségvédelem figyelembevételével,

- a minőségi termékek előállításának fontosságát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- megválasztani a helyi adottságoknak megfelelő kultúrákat, a minőséget biztosító fajtákat, a gazdaságos szaporítási és termesztési eljárásokat,

- a mindenkori szabványok ismeretében a kertészeti termékek piaci igényeknek megfelelő előkészítését, osztályozását, csomagolását,

- a legkisebb veszteséggel járó tárolási módok megválasztását.

c) Állattenyésztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a különböző gazdasági állatfajok emésztőkészülékének felépítését, működését és összefüggéseit a szakszerű takarmányozással,

- az ivarszervek felépítését, működését és összefüggését a gazdasági állatok szaporításával,

- a takarmányok kémiai összetételét, a jelenleg alkalmazott takarmányértékelési rendszereket,

- rendszerezni a gazdasági állatokat, értékmérő tulajdonságaikat,

- a szarvasmarha-, a juh-, a sertés-, a ló- és a baromfitenyésztés jelentőségét, az egyes fajok küllemi sajátosságait, az ivar, a kor és hasznosítás szerinti elnevezéseket,

- az egészséges és a beteg állat életjelenségeit, a jelentős termeléskiesést okozó betegségeket és azok megelőzését,

- a dolgozókra vonatkozó állat-egészségügyi előírásokat és foglalkozási betegségeket.

Megértés szintjén tudja:

- felismerni és jellemezni a gazdasági állatok takarmányozásában felhasznált takarmányokat,

- a gazdasági állatok tenyésztésének és szaporításának folyamatát,

- a köztenyésztésben legfontosabb szerepet játszó szarvasmarha, juh, sertés, ló és baromfi fajtákat, valamint hibrideket,

- az állati termékek előállításának folyamatát,

- megítélni és befolyásolni a tej, a hús, a tojás és a gyapjú minőségét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a takarmányok tartósítási, tárolási és előkészítési módjait,

- a felsorolt állatfajok főbb takarmányozási elveit, kor- és hasznosítás szerinti takarmányadag összeállításukat.

d) Mezőgazdasági gépészet és építészet terén

Ismeret szintjén tudja:

- fontosabb gépészeti fémes és nemfémes anyagokat, valamint a mezőgazdasági építészetben használatos anyagokat,

- a mezőgazdaságban használatos gépelemek fajtáit,

- a belső égésű motorok szerkezeti felépítését, működését,

- az erőátvitel, a futómű, a kormánymű, a fékrendszer szerkezeti felépítését, működését.

Megértés szintjén tudja:

- elemezni és értékelni a gépészeti valamint az építészeti rajzdokumentációkat,

- a belső égésű motorok beállítási lehetőségeit, üzembe helyezésüket,

- az új gépek átvételét, bejáratását, karbantartását,

- a takarmányelőkészítés, a takarmánykiosztás, az itatás, a trágyaeltávolítás, klímaszabályozás, fejés, tejkezelés egyes állatfajoknál alkalmazott technológiai berendezéseit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- kiválasztani a munkaműveletek végrehajtásához agrotechnikailag megfelelő gépeket, gépkapcsolásokat,

- beállítani és üzemeltetni a talajművelő, a tápanyagutánpótló, a vető-ültető, palántázó, növényvédő, öntöző, betakarító és anyagmozgató gépeket.

e) Gazdálkodási ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogformáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket,

- a mezőgazdasági szövetkezés jogi és szervezeti kereteit,

- az alapvető földjogi ismereteket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a vállalkozások tervezését,

- a szövetkezés szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az üzleti tervkészítés menetét,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

f) Falusi életvitel - háztartásökonómia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a korszerű, egészséges, kiegyensúlyozott életmódot, annak falusi (vidéki körülmények közötti tudatos megteremtési lehetőségeit,

- a harmonikus családi és közösségi élet jellemzőit,

- a lakókörnyezet kialakítási lehetőségeit, az ideális, falusi ház megteremtéséhez szükséges építésügyi és jogszabályokat,

- a haladó hagyományokat, s annak továbbélési lehetőségét megteremteni,

- a falusi turizmus rendszerbe bekapcsolódás feltételeit,

- a házigazda feladatait a vendégvárásban.

Megértés szintjén tudja:

- a családi jövedelemmel való gazdálkodást.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az alaptevékenységből származó termékeit szélesebb körben, különösen a falusi turizmus, a vendéglátás keretei között hasznosítani,

- családja és vállalkozása munkáját megszervezni,

- tevékenységét gazdaságosan végezni.

3. Gyakorlati követelmények

a) Növénytermesztés terén

Jártasság szintjén tudja:

- adott területet szabályos egységekre felosztani, területét kiszámítani,

- a talaj- és a levegőhőmérsékletet, csapadékmennyiséget mérni,

- talaj mintavételezést végezni, a mintákat szakszerűen kezelni, továbbítani,

- elvégezni a vetőmag mintavételezést, a minták szakszerű kezelését, továbbítását,

- elvégezni a gyomfelvételezést, a kártevő és kórokozó, a kór- és kárkép meghatározását,

- meghatározni a szükséges növényvédelmi eljárás idejét, módját.

Készség szintjén tudja:

- tápanyagutánpótlási tervet készíteni (a vetésterv és talajvizsgálatok alapján),

- minősíteni és megtervezni a talajelőkészítési eljárások okszerű sorrendjét,

- elkészíteni egy kis- vagy középméretű gazdaság vetéstervét,

- kiszámítani egy kis- vagy középméretű gazdaság vetéstervének figyelembevételével a vetőmagszükségletet,

- törzsoldatot, előírt töménységű növényvédő szer oldatot készíteni,

- elvégezni a vetőmag előkészítési, a talajelőkészítési, a trágyázási, a vetési, a növényápolási és betakarítási munkákat,

- előkészíteni a tároló helyeket.

b) Kertészet terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a kertészeti növények részeit,

- a szaporítás ivaros és ivartalan képleteit, módjait,

- a károsítók főbb tüneteit, környezetigényét, az előrejelzés jelentőségét, formáit, a védekezési eljárásokat,

- a biológiai és gazdasági érettség fogalmát, a betakarítás időpontját befolyásoló tényezőket, az optimális időpont meghatározását,

- a termesztéstechnológiában használt fontosabb anyagokat, eszközöket,

- a tárolás, piaci előkészítés, feldolgozás tárgyi feltételeit,

- a termékminősítés alapelveit,

- a termesztésben előforduló veszélyforrásokat, balesetmegelőzés, egészségvédelem szabályait, elsősegélynyújtási teendőket.

Jártasság szintjén tudja:

- az ismertebb szaporítási eljárásokat,

- az agrotechnikai műveleteket és azok elbírálását,

- a speciális ápolási munkákat,

- a legmegfelelőbb fajták és leghatékonyabb növényvédelmi eljárások megválasztását,

- a kertészeti gépek és termesztő berendezések beállítását, gazdaságos biztonságos és környezetkímélő üzemeltetését, karbantartását,

- a piaci igényeknek megfelelő áruminősítést és csomagolást.

Készség szintjén tudja:

- a gyakoribb kézi szaporítási, ápolási, betakarítási munkákat (pl. magvetés, tűzdelés, palántázás, cserepezés, kapálás, terményszedés stb.).

c) Állattenyésztés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- bemutatni az állati csontváz főbb részeit, testtájait,

- felismerni a gazdasági állatfajok, azok fontosabb típusait, fajtáit.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani az egyes gazdasági állatfajok takarmányait, megítélni a minőségüket és etethetőségüket,

- megbecsülni az állatok testtömegét, elvégezni a mérlegelést és az állatok jelölését,

- kiválasztani az ivarzó, valamint a közeledő ellés jeleit mutató állatokat,

- elvégezni az ellés szakszerű levezetését, az újszülött állat és az anya ápolását,

- kiválogatni a beteg állatokat,

- fertőtlenítő oldatot készíteni és fertőtleníteni.

Készség szintjén tudja:

- a takarmányadag összeállítását számítással és számítógépes takarmányozási program segítségével,

- elvégezni a takarmányok tárolásával, előkészítésével kapcsolatos munkákat,

- minősíteni az állati termékeket,

- az állattenyésztési munkákat megszervezni és önállóan ellátni, az állatoknál szükséges életmentő beavatkozás esetén cselekedni.

d) Mezőgazdasági gépészet és építészet terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- felismerni a mezőgazdasági gépeken található gépelemeket,

- kiválasztani a mezőgazdasági épületek építéséhez felhasználható anyagokat.

Jártasság szintjén tudja:

- használni a fontosabb kézi fa- és fémmegmunkáló eszközöket, valamint a kötések szerelésében, készítésében alkalmazott szerszámokat, eszközöket,

- elvégezni a mezőgazdasági gépek szakszerű üzemeltetéséhez szükséges indítási, ellenőrzési, karbantartási műveleteket,

- elvégezni az erőátviteli szerkezetek, kormányművek, a járó- és fékszerkezetek ellenőrzési és karbantartási műveleteit,

- elvégezni az akkumulátor karbantartási műveleteit,

- ellenőrizni a világítóberendezések helyes működését, kivitelezni az alapvető építési eljárásokat.

Készség szintjén tudja:

- a traktorokat vezetni, kezelőszerveiket rendeltetésszerűen működtetni,

- üzemeltetni a talajművelő, tápanyagvisszapótló, a vető- és ültető-, a növényvédő és betakarítógépeket, az állattenyésztés gépeit és technológiai berendezéseit.

e) Gazdálkodási ismeretek terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a mezőgazdasági vállalatok működéséhez kapcsolódó adó és egyéb kötelezettségek bejelentése, adatszolgáltatási, bevallási, önellenőrzési nyomtatványok formáit, azok főbb kitöltési beküldési szabályait,

- az egyszeres könyvviteli technikák vezetését,

- a szabályozórendszer elemeit információgyűjtéssel követni, felismerni adott szituációban támogató vagy korlátozó jellegüket.

Jártasság szintjén tudja:

- a gazdasági levelezés szabályait,

- a különböző szerződések tartalmát értelmezni, minta alapján termékértékesítési szerződést összeállítani,

- a tulajdoni lap tartalmából az információt adott szituációhoz kiválasztani, értékelni,

- egy kis- vagy középméretű gazdaság termelési, pénzügyi tervének összeállítási elveit,

- a kiadások és bevételek ütemezéséről véleményt alkotni,

- a mezőgazdasági vállalkozás beszerzési, forgalmazási, termelési adatait adott időszakra gyűjteni a termelési tevékenységek értékeléséhez, a kötelezettségek teljesítéséhez,

- az üzleti tárgyalás szabályait,

- az árkialakítás szabályait, hatásait értékelni,

- munkabérezés formái közül kiválasztani a termelési körülményekhez megfelelőt.

Készség szintjén tudja:

- a gazdasági eseményekről a bizonylatokat kiállítani, rendszerezni, nyilvántartani,

- rögzíteni a pénzforgalmat a bevételi nyilvántartásba, a pénztárkönyvben és elvégezni a havi zárást,

- pénzintézettel kapcsolatot létrehozni és tartani,

- kitölteni megadott adatok alapján az SZJA és ÁFA nyomtatványokat.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges a szakmai sokoldalúság, a természet ismerete és szeretete, annak tudatos vállalása, hogy élő növényi és állati szervezetekkel kell foglalkoznia, amelyek élet- és fejlődési feltételei rendszeres, folyamatos tevékenysége nélkül elpusztulnak, mindezek gondozása megköveteli a türelmet, következetességet.

A nagymértékű manuális munkavégzéshez jó kézügyességre, fizikai állóképességre van szüksége a gazdának.

Jellemezze a hagyománytisztelet, a hagyományápolás igénye, tudjon - különösen ha falusi vendéglátással is foglalkozik - kapcsolatot teremteni, kulturáltan viselkedni.

Alakuljon ki benne a felelősségteljes mérlegelőképesség, termelésirányító készség, legyen fogékony az új, a korszerű iránt.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás általános szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga:

Az írásbeli vizsga

a) szakdolgozat, amelyben a jelölt egy mezőgazdasági vállalkozás utolsó két évének gazdasági elemzését végzi el,

b) a növénytermesztés, a kertészet és állattenyésztés területéről szakmai számítások, valamint a gazdálkodási ismeretekből feladatlap alapján összeállított írásbeli feladatok megoldása.

A képzést befejezők a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kötelesek nyilatkozni arról, hogy az írásbeli vizsga a) vagy b) változata szerint vizsgáznak. Az írásbeli vizsga időtartama a b) változat esetében 300 perc.

1.2. A szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga mezőgazdasági ismeretekből történik, amely magában foglalja az alábbi ismeretköröket:

- növénytermesztés,

- kertészet,

- állattenyésztés,

- mezőgazdasági gépészet és építészet.

A vizsgázóktól kérdezni kell a témakörökhöz kapcsolódó gazdálkodási, valamint munka- és környezetvédelmi ismereteket is.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga során minden vizsgázónak 1-1 feladatot kell megoldani az alábbi részterületeken:

- növénytermesztés és mezőgazdasági gépüzemeltetés,

- kertészet,

- állattenyésztés.

A gyakorlati vizsga munkavégzési, munkaszervezési, szakmai számítási és felismerői feladatokból áll.

2. A felmentés feltételei

A 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. paragrafusának 3. bekezdése alapján abból a vizsgarészből, amelyből a vizsgázó másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott, fel kell menteni.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai elméleti tantárgyak követelményeit teljesítette, a növénytermesztési - gépüzemeltetési, a kertészet, az állattenyésztési és a gazdálkodási ismeretek gyakorlatait elvégezte, valamint az előírt összefüggő gyakorlatokat letöltötte.

Nem bocsátható vizsgára az a jelölt, aki a biztonságos munkavégzéshez szükséges készségekkel nem rendelkezik, illetve munkája során balesetveszélyes helyzetet teremt vagy gondatlanságból balesetet okoz.

A vizsgára bocsátás feltétele az is, hogy a gyakorlati vizsga megkezdésekor a vizsgázó legalább lassú jármű vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel vagy járművezetői igazolvánnyal rendelkezzen.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy szakirányú főiskolai és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által jóváhagyott vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

A növénytermesztési és mezőgazdasági gépüzemeltetési gyakorlati vizsgához

- laboratóriumi eszközök a talaj- és a légköri viszonyok vizsgálatához,

- fontosabb növényvédelmi eszközök, anyagok,

- üzemelő szántóföldi univerzális traktor és pótkocsi,

- gépüzem fenntartásához szükséges szerszámok, műszerek, anyagok,

- munkagépek:

- eke,

- kombinátor,

- szervestrágya- és műtrágyaszóró gép,

- talajmaró,

- kultivátor,

- tárcsa,

- szálas takarmány-betakarító gép,

- fűkasza, rendsodró,

- háti permetezőgép.

A kertészeti gyakorlati vizsgához

- gyümölcsös,

- szőlőültetvény,

- zöldségtermő terület alapvető növényekkel,

- dísznövénykert, park,

- üvegház és/vagy fóliasátor.

Az állattenyésztési gyakorlati vizsgához

- tejelő szarvasmarha istálló, szarvasmarhák, a fejés és tejkezelési gépei,

- takarmányozás eszközei és anyagai,

- trágyakihordás eszközei,

- sertésól és sertések,

- ló vagy/és juh,

- baromfiól, tojó vagy/és húsbaromfi állomány,

- laboratóriumi eszközök a tejvizsgálathoz.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elméleti tárgyak:

Növénytermesztés

Kertészet

Állattenyésztés

Mezőgazdasági gépészet és építészet

Gazdálkodási ismeretek - szakmai számítások

Falusi életvitel - háztartásökonómia

Fakultatív tantárgyak:

Járművezetési ismeretek[3]

Informatika

Idegen nyelv

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Motorfűrész-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 1 8312 04 61 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Motorfűrész-kezelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei

- munkaköri egészségügyi alkalmasság

- 21. életévét betöltött férfi (iskolarendszeren kívüli képzés esetén)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja

Elsősorban az erdőgazdálkodás számára olyan szakemberek biztosítása, akik biztonságosan kezelik a közforgalomban beszerezhető motorfűrészeket, képesek az alapvető vágásformákat alkalmazni, élezni, adaptereket használni, egyszerűbb javításokat, alkatrészcseréket elvégezni.

4. A munkaterület jellemzése

Motorfűrész kezelés minden olyan motorfűrész használat, amely nem jár 6 cm átmérőnél vastagabb fa döntésével. A gazdasági szférában számos területen használnak motorfűrészt, pl. ács - állványozó, tűzoltó, parkgondozó. A munkavégzésnél fokozott a vibrációs ártalom.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- motorfűrész használat;

- készenléti állapotba helyezés,

- üzemanyag feltöltés,

- vágórész (adapter) felszerelés,

- biztonsági berendezések ellenőrzése,

- indítás,

- leállás,

- különböző minőségű, méretű fa darabolása,

- karbantartás,

- láncélezés,

- hibaelhárítás,

- adapterek és egyéb motoros kézi eszközök használata:

- sövényvágás,

- fűnyírás,

- bozótirtás,

- gödörfúrás,

- ágnyesés,

- vágókorong alkalmazása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a motorfűrész és egyéb motoros kézi eszköz működési elvét,

- a típusok összehasonlítását,

- a típusok alkalmazási területeit,

- a vállalkozási alapismereteket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a motorfűrész és egyéb motoros kézi eszköz kezelését és karbantartását,

- a vágásformák előkészítését, kivitelezését, befejezését, kombinációinak lehetőségét,

- a lánc és a lemez karbantartását,

- a láncélezési hibák felismerését,

- a különböző adapterekkel végezhető műveletek, technológiák előkészítését, kivitelezését, befejezését,

- az adapterek karbantartását,

- a biztonságtechnikai előírásokat.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a különböző motorfűrész és egyéb motoros kézi eszköz típusok kezelését,

Jártasság szintjén tudja:

- a motorfűrészek és egyéb motoros kézi eszközök hibáinak felismerését,

- az adapterek alkalmazását,

- a kombinált vágásformákat,

- az elsősegélynyújtást.

Készség szintjén tudja:

- a motorfűrész és egyéb motoros kézi eszközök kezelését,

- a karbantartást,

- a vágórészek élezését,

- az adapterek felszerelését,

- a párhuzamos- és a legyezővágást,

- a biztonságtechnikai eszközök, berendezések használatát.

4. Személyi követelmények

A képesítést megszerzők rendelkezzenek tartós koncentráló és összpontosító képességgel, jó fizikummal.

5. Egyéb tudnivalók

Az eredményesen vizsgázó a vizsgabizonyítványon kívül motorfűrész kezelői engedélyt is kap, mely tartalmazza az időszaki egészségügyi vizsgálatok eredményét is. Ezt munkavégzés közben köteles magánál tartani.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.1 A szóbeli vizsga:

A vizsgatételek két kérdést tartalmaznak:

- szerkezetre vonatkozó (motorfűrész, adapterek)

- üzemeltetési feladat.

A vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2 A gyakorlati vizsga:

A vizsga két részből áll:

- szerelési feladat,

- üzemeltetési feladat.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakirányú pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

- motorfűrészek és egyéb motoros kézi eszközök,

- javításhoz, karbantartáshoz szükséges műhely, szerszámok,

- a vágásformák gyakorlásához gyakorlati terület (gyakorlópálya, tanerdő, fatelep).

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Motorfűrész ismeret

Fűrészelési technológia

Kiegészítő berendezések

Biztonságtechnikai ismeretek

Vállalkozási és jogi ismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Fakitermelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

29 1 6213 05 10 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Fakitermelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség

- 21. életévet betöltött férfi

- szakmai alkalmasságra vonatkozó pozitív orvosi vélemény

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

Olyan műszaki, biológiai alapismeretekkel rendelkező szakember képzése, aki professzionális módon tudja végezni a fakitermelés során megjelenő munkaműveleteket, folyamatokat, valamint ki tudja szolgálni a fakitermelésben használatos közelítő és rakodógépeket.

4. A munkaterület jellemzése:

A fakitermelés a 6 cm mellmagassági átmérőnél nagyobb és 5 m-nél magasabb fák tőtől való elválasztása, gallyazása, választékolása, a szükséges felkészítése (kérgezés, hasítás) és készletezése (sarangolás, máglyázás), valamint a kitermelt faanyag számbavétele. Ez történhet egyedül álló fák, fasorok, erdősávok, facsoportok, erdőrészek esetében.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- kitermelendő fa kivágási módjának meghatározása,

- szükséges kézi és gépi eszközök kiválasztása,

- biztonsági zóna elkészítése és intézkedések megtétele,

- fadöntés,

- gallyazás,

- fatörzs választékolás,

- darabolás,

- felkészítés,

- készletezés,

- számbavétel,

- kézi eszközök (fejszék, rönkfordító, capin, ékek stb.) karbantartása, élezése,

- motorfűrészek biztonságos kezelése, karbantartása, fűrészlánc élezése,

- motoros kézieszközök kezelése.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a fakitermelés teljes munkafolyamatát,

- a munkájához szükséges eszközök működési elvét,

- munkaszervezést és munkajogot,

- az orvosi vizsgálatok rendjét, szükségességét.

Megértés szintjén tudja:

- a hajk, a törési léc és törési lépcső szabványban foglalt előírásait,

- a központos súlyvonalhelyzetű fák, a kishúzású, a nagyhúzású és a különleges alakú fák döntési problémáit,

- ledarabolásos munkamódszert (gyérítésben 15 cm átmérőig),

- a gyakorlatban használt primer választékok szabványait,

- felkészítési lényegét (szabvány előírásokat, faanyagvédelmet),

- az önálló vállalkozásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a kivágandó fa egyensúlyi helyzetét,

- a gallyazás és darabolás szabályait,

- a motorfűrész működési elvét, vágásformákat, kezelésének biztonságtechnikai előírásait, karbantartási feladatokat,

- az alapvető elsősegélynyújtási szabályokat,

- a számbavétel rendjét,

- a hajk, a törési léc és törési lépcső szerepét,

- a legfontosabb fahibákat.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- választékok szabványi előírásait,

- fafajták felismerését,

- motorfűrész hibáinak felismerését,

- motorfűrészek adaptereinek és motoros kézieszközök használatát,

- számbavétel önálló végzését.

Jártasság szintjén tudja

- a különleges alakú fák (ikertörzs, villásfa, kihajló fa stb.), valamint a korhadt tövű fák döntését,

- a választékolás végrehajtását,

- gépi felkészítést (gépi hasítás, kérgezés),

- fejszével történő gallyazást,

- a különleges helyzetű fákon alkalmazott gallyazási, darabolási eljárást (széldöntött, befeszült stb. helyzetű fák),

- fennakadt fák levételét,

- hibás motorfűrész javítását,

- elsősegélynyújtást,

- a fakitermelési vágástér rendjének kialakítását,

- közelítő, rakodó, szállító gépek kiszolgálását (felterhelési eszközök kezelését).

Készség szintjén tudja:

- különböző átmérőjű és egyensúlyi helyzetű fák irányított döntését, ezen belül a hajk kialakítását, a törési léc és lépcső megfelelő megválasztását és elkészítését, döntővágás befejezését,

- gallyazást és darabolást motorfűrésszel,

- motorfűrész kezelést, egyszerű és kombinált vágásformák alkalmazását, láncélezést, karbantartást,

- ergonómiai (egészségvédő) szabályok betartását (helyes testtartás, időbeosztás stb.),

- fakitermelésre vonatkozó biztonsági és egyéb jogszabályok alkalmazását.

4. Személyi követelmények

A szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, jó fizikummal, jó felismerő- és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett. A természeti viszontagságokat jól tűrje.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.1. A szóbeli vizsga

A vizsgatételek három kérdést tartalmaznak:

a) eszközök szerkezete, felépítése, használata,

b) fakitermelési műveletek, technológiák,

c) gazdasági és jogi ismeretek témakörből.

A vizsgáztatás során a tételekhez kapcsolódó munka- és környezetvédelmi ismeretek is számonkérésre kerülnek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

Valamennyi jelölt köteles önállóan (kötelező segítőerő esetén segítőtárssal) végrehajtani kézi és gépi eszközzel 3 műveletet.

a) döntés motorfűrésszel (szabad vagy előírt módon),

b) gallyazás vagy darabolás,

c) egyéb: motorfűrész szerelés vagy választékolás vagy felkészítés.

2. Felmentés feltételei

A motorfűrész kezelő szakképesítéssel rendelkező felmentést kap a motorfűrész szerelés és a gallyazás, darabolás vizsgarészekből.

3. Egyéb tudnivalók

Az eredményesen vizsgázó a vizsgabizonyítványon kívül motorfűrész kezelői engedélyt is kap, mely tartalmazza az időszaki egészségügyi vizsgálatok eredményét is. Ezt munkavégzés közben köteles magánál tartani.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú üzemmérnöki és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező fakitermelő szakmunkás, vagy erdésztechnikus végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A szükséges tárgyi feltételek:

- tanerdő vagy bérelt gyakorló terület és tanpálya,

- motorfűrész és motoros kézieszköz,

- közelítőgép,

- kérgezőgép,

- hasítógép.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket igazoló bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet, intézmény alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzés javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Motorfűrész és motoros kézieszközismeret

Fűrészelés technológia

Fa- és választékismeret

Fakitermelés eszközei, gépei

Fakitermelési technológiák

Munka- és környezetvédelem

Munkaszervezés, vállalkozási ismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Közelítőgép-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

29 1 8312 04 61 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Közelítőgép-kezelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség

- mezőgazdasági vontatóvezetői jogosítvány. A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító- és építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képzés célja:

Az erdő- és mezőgazdaság számára olyan szakemberek biztosítása, akik szakszerűen és biztonságosan képesek közelítőgépekkel és berendezésekkel dolgozni.

4. A munkaterület jellemzése:

Az erdő- és mezőgazdasági munkaterületeken, illetve az egyéb kapcsolódó területeken közelítőeszközök, gépek és berendezések működtetése, karbantartása, anyagmozgatási feladatok megoldása, a gépi technika szakszerű üzemeltetése.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- az erdőgazdálkodás során jelentkező közelítési munkák elvégzése markolós, csörlős közelítőgépekkel,

- közelítőgépek üzemeltetése, karbantartása,

- leggyakrabban előforduló meghibásodások elhárítása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gépek szerkezeti egységeit, funkcióit,

- a hidraulika alapfogalmát,

- a gazdasági alapismereteket.

Megértés szintjén tudja:

- a szerkezeti részek felépítését, működését,

- a hidraulikus körfolyamat lényegét,

- az egyes szerkezeti részek feladatát, működését,

- a jellemzően használt közelítőeszközök, gépek szerkezeti felépítését, működését, műszaki adatait,

- a biztonságtechnikai előírásokat,

- a munkavédelmi előírásokat,

- a tűzvédelmi előírásokat,

- a környezetvédelmi előírásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a hidraulika és a csörlő szerkezeti felépítését,

- a közelítési technológiákat.

3. Gyakorlati követelmények

Jártasság szintjén tudja:

- a hidraulikus szerkezeti elemek ellenőrzését,

- a csörlők ellenőrzését,

- a szűrők cseréjét,

- a csörlőkötél cseréjét,

- a csőkötéseket,

- csatlakozások, tömítések, hajlékony és fix gumicsövek javítását.

Készség szintjén tudja:

- a közelítőeszközök felszerelését, szállítását, üzembe helyezését,

- a közelítőeszközök, gépek, berendezések üzemeltetését,

- használni a biztonsági berendezéseket, egyéni munkavédelmi eszközöket, felszereléseket.

4. Személyi követelmények

A közelítési munka fokozott figyelmet, körültekintést és állandó többirányú koncentrációt igényel, jó fizikai állóképesség mellett.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga összefüggő komplex tételeket tartalmaz:

- szerkezeti ismereteket,

- üzemeltetési ismereteket (technológiák),

- munka- és környezetvédelmi ismereteket,

- karbantartási ismereteket.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga tételei két részből állnak:

a) szerelési és karbantartási ismeretek gyakorlati bemutatása, elvégzése,

b) üzemi körülmények között elvégzendő közelítési gyakorlat.

A fenti sorrendet célszerű betartani.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

- tanerdő vagy gyakorló pálya,

- csörlős közelítőgépek,

- markolós közelítőgépek,

- javítóműhely.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet, intézmény alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőséggel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzés javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Általános műszaki ismeret

Hidraulika- és csörlőismeret

Típusismeret

Munka- és környezetvédelem

Közelítési ismeretek (technológiák)

Gazdasági alapismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Erdészeti szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

29 2 6219 05 10 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Erdészeti szakmunkás

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapvizsga attól az időponttól, amikortól - jogszabály alapján - alapvizsga legkorábban tehető, addig alapfokú iskolai végzettség,

- szakmai egészségügyi alkalmasság, mezőgazdasági vontatóvezetői vizsgához szükséges egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

Az erdő- és vadgazdálkodás számára olyan megfelelő biológiai alapismeretekkel, széles körű műszaki és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik az erdő- és vadgazdálkodás során előforduló, technikusi képzettséget nem igénylő, valamennyi feladatot, munkafolyamatot képesek önállóan elvégezni.

4. A munkaterület jellemzése:

Az erdő- és vadgazdálkodás valamennyi területén önállóan vagy irányítással, jellemzően szabad területen végzett fizikai tevékenység. A tevékenység elsősorban gépek kezelését, fegyverek és kéziszerszámok használatát igényli.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- erdei magvak gyűjtése, feldolgozása, tárolása, szállítása,

- szaporítóanyag (csemete, dugvány stb.) nevelése, előállítása, kezelése,

- erdőterületek felújítása,

- új erdők telepítése,

- erdőn kívüli fásítások talaj-előkészítése,

- erdősítések kivitelezése, ápolása,

- erdők nevelése, gondozása, védelme,

- a megtermelt faanyag kitermelése, választékolása, átadásra történő előkészítése,

- a faanyag mozgatása (közelítés, rakodás, szállítás) és tárolása,

- vadgazdasági berendezések építése.

2. Elméleti követelmények

a) Magtermesztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a fontosabb fa- és cserjefajok magjait.

Megértés szintjén tudja:

- a magok érési és gyűjtési idejét,

- a magok származásának jelentőségét,

- a maggyűjtési módokat,

- a maggyűjtés eszközeit.

Rendszerezés szintjén tudja:

- magkezelési módokat.

b) Szaporítóanyag-termesztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a legfontosabb fafajok, cserjefajok csemetéit,

- a vegetatív és generatív szaporodási mód közötti különbséget és következményeit.

Megértés szintjén tudja:

- a csemete, suháng, sorfa, dugvány szabványait,

- a magágy előkészítését,

- a csemetenevelés során alkalmazandó eljárásokat (árnyalás, öntözés, ritkítás, tűzdelés, alávágás),

- a szaporítóanyag-termelés eszközeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a magvetés módjait (apró és nagy magvak),

- a csemeték szabvány szerinti osztályozását,

- a biztonságtechnikai előírásokat.

c) Talaj-előkészítés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a termőhely fogalmát,

- a termőhelyi tényezőket (éghajlat, földfelszíni, talajbeli, környezeti hatások),

- a fontosabb talajtípusokat,

- a talajszelvény elemzését.

Megértés szintjén tudja:

- a teljes talaj-előkészítési módokat,

- a részleges talaj-előkészítési módokat.

d) Erdősítések és nevelésük terén

Ismeret szintjén tudja:

- a felújítás és telepítés közötti eltérést,

- az erdősítési hálózatokat,

- azok biológiai jelentőségeit (növőtér),

- az erdő növekedési és fejlődési szakaszai,

- a fontos faállomány szerkezeti tényezőket (elegyarány, záródás stb.),

- a táj és az erdő, a faállomány és a termőhelyek közötti összefüggést,

- az erdő gazdasági beosztását,

- a természetes felújítás elméleti tényezőit.

Megértés szintjén tudja:

- az erdősítés ápolásának fontosságát, célját,

- az ápoláshoz használható kézi és gépi eszközöket,

- az ökológiai és ökonómiai szempontok alapján fizikai (kézi, gépi, mechanikai) és kémiai ápolást,

- az ápolást,

- a védelmet,

- a nevelővágások szelektív, sematikus és kombinált formáit,

- a természetes felújítást.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az erdősítés természetes és mesterséges módjait,

- az erdősítéshez használható szaporító anyagokat (mag, csemete, suháng, dugvány),

- az ültetés (vetés) szabályait,

- kiszámítani a csemete szükségletet,

- a tisztítás célját, feladatait,

- a gyérítések rendeltetését, sorrendjét, belenyúlási erélyt,

- állófa-térfogatot meghatározni, fatömegtáblát használni,

- az erdővédelem szempontjait és módjait.

e) Kitermelés és választékolás terén

Ismeret szintjén tudja:

- az erdő többoldalú funkciójának fahasználati vonatkozásait,

- a fahasználat munkahelyei, munkamódszerei hogyan befolyásolják a fakitermelést.

Megértés szintjén tudja:

- a fő- és mellékhasználatot,

- a fakitermelés kézi és gépi módjait,

- az EBSZ idevonatkozó technológiáit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a fakitermelés munkafolyamatát, annak többféle módszerét, különféle technológiai eljárásait,

- a motorfűrész felépítését, használatát,

- a motorfűrészes fadöntés munkarendjét, szabályait,

- a választékolás alapelveit, eszközeit, szabályait,

- az erdei választékokat, azok legfontosabb méret és minőségi előírásait,

- a rövid választékok sarangolását,

- egyéb választékok máglyázási módjait.

f) Faanyagmozgatás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a felkészítési fok faanyagmozgatással való összefüggéseit,

- a darab-tömeg törvényt, annak jelentőségét a faanyag szállításakor.

Megértés szintjén tudja:

- a helyes közelítési nyomokat kiválasztani a károk elkerülése érdekében,

- az erdészeti gyakorlatban használt rakodó- és szállítógépeket,

- a faanyag helyes tárolásának gazdasági jelentőségét,

- a térbeli és időbeli rend jelentőségét, szerepét,

- a biztonságos rakodás és szállítás alapjait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a fakitermelés és faanyagmozgatás műveleti technológiáit egységes termelési folyamatban,

- a biztonságtechnikai előírásokat,

- a közúti közlekedés szabályait.

g) Vadgazdálkodás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a hazai vadászható és védett vadfajokat,

- a hazai vadfajok táplálkozási és takarmányozási alapismereteit.

Megértés szintjén tudja:

- a vadgazdálkodási berendezések építését és használatát.

h) Gazdálkodási ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a vállalkozások tervezését,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- a leltározás elvégzését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

Magtermesztés terén

Jártasság szintjén tudja:

- a mag érettségi állapotát,

- a maggyűjtést.

Készség szintjén tudja:

- a gyűjtési időket,

- a magok tárolási módjait,

- a biztonságtechnikai eszközök használatát.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a munkáját megszervezni.

b) Szaporítóanyag-termesztés terén

Jártasság szintjén tudja:

- a nemesítési eljárásokat (oltás, szemezés).

Készség szintjén tudja:

- a kézi és gépi magvetést,

- kezelni a csemetetermelés során használatos eszközöket,

- a kiemelést,

- osztályozást,

- kötegelést,

- csemetetermelést,

- a biztonságos munkavégzést.

c) Talaj-előkészítés terén

Jártasság szintjén tudja:

- a legelemibb meteorológiai eszközök használatát.

Készség szintjén tudja:

- a kézi és gépi talaj-előkészítést.

d) Erdősítések és nevelésük terén

Jártasság szintjén tudja:

- felismerni a szaporítóanyagot,

- felismerni az erdő fejlődési szakaszait,

- megválasztani a nevelővágási módot,

- a faosztályozást.

Készség szintjén tudja:

- a kézi és gépi ültetést (vetést),

- az ápolás kézi és gépi eszközeit,

- a nevelővágásokat.

e) Kitermelés, választékolás terén

Jártasság szintjén tudja:

- a választékolást.

Készség szintjén tudja:

- a választékolás eszközeit használni,

- a fakitermelés valamennyi műveletét,

- a felkészítést.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- saját és társai munkáját megszervezni.

f) Faanyagmozgatás terén

Jártasság szintjén tudja:

- kezelni a faanyagmozgatás (közelítés, rakodás, szállítás) gépeit

Készség szintjén tudja:

- az anyagmozgatásnál szükséges segédeszközöket használni,

- résztvenni a közúti közlekedésben.

g) Vadgazdálkodás terén

Jártasság szintjén tudja:

- a vadászható vadfajok felismerését,

- a vadászati módok végrehajtását,

- etetők, sózók feltöltését,

- vadlétszám becslést.

Vadászvizsgát külön jogszabály szerint tehet.

4. Személyi követelmények

A szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, jó fizikummal, jó felismerő- és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett. A természeti viszontagságokat jól tűrje.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga része

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

1.1. Az írásbeli vizsga

A megfogalmazott konkrét kérdések az erdőművelés, az erdőhasználat, erdészeti géptan témakörökre vonatkozzanak, valamint tartalmazzon szakmai számításokra is feladatot.

1.2. A gyakorlati vizsga

Valamennyi jelölt köteles önállóan (kötelező segítőerő esetén segítőtárssal) végrehajtani

- erdőművelési feladatot,

- fakitermelési folyamatszakaszt készségszinten,

- közelítőgéppel végzett feladatot,

- rakodógéppel végzett feladatot,

- erdőgép- vagy munkagép-karbantartási, illetve hibaelhárítási feladatot.

1.3. A szóbeli vizsga

Négy kérdéscsoportra épül:

- erdőművelési témakör

- erdőhasználati témakör

- géptani ismeretek

- munkavédelmi és gazdálkodási ismeretek témakörre.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. Felmentés feltételei

Azok a jelöltek azokból a tantárgyakból (vizsgafeladatokból) menthetők fel, akik a szakmunkásképzés szakmai követelményével azonos, vagy magasabb szintű iskolai végzettséget tudnak bizonyítani.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Nem bocsátható vizsgára, aki nem rendelkezik érvényes mezőgazdasági vontató vezetői engedéllyel, továbbá az óratervben előírt szakmai gyakorlatok óraszámának 80 százalékát nem teljesítette.

Az eredményesen vizsgázó a vizsgabizonyítványon kívül motorfűrész kezelői engedélyt is kap, mely tartalmazza az időszaki egészségügyi vizsgálatok eredményeit is. Ezt munkavégzés közben köteles magánál tartani.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú üzemmérnöki és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, a Közlekedési Főfelügyelet képzési engedélyével vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

- a tanerdő,

- csemetekert,

- mezőgazdasági vontatók,

- adapterek,

- közelítőgépek,

- rakodógépek,

- kérgezőgép,

- hasítógép.

A mezőgazdasági vontatóvezető képzés szükséges feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet külön határozza meg.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket igazoló bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet, intézmény alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzés javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek

Műszaki alapismeretek

Munkavédelem és környezetvédelem

Járművezetői ismeretek

Erdőművelés

Erdőhasználat

Erdővédelem

Erdészeti erőgéptan

Erdészeti munkagéptan

Gazdálkodási ismeretek

Számítástechnika

Szakmai számítások

Erdőművelési gyakorlat

Erdőhasználati gyakorlat

Géptan gyakorlat

Vadgazdálkodási berendezések létesítése

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Erdészeti kötélpálya kezelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

29 1 8312 04 64 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Erdészeti kötélpálya kezelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- betöltött 21. életév,

- szakmai orvosi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenység:

3. A képesítés célja

Az erdőgazdálkodás számára nehéz domborzati viszonyok esetén, kötélpályával közelíteni tudó szakemberek biztosítása.

4. A munkaterület jellemzése

A terepi nehézségekből adódó különleges erdészeti anyagmozgatás, közelítés erdészeti kötélpálya segítségével.

Más gazdasági területen adódó, kötélpályával történő szállítási feladatok.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- a kötélpályát meghajtó munkagép üzemeltetése,

- tartófaépítés famászás segítségével,

- kötélpálya nyomvonal kitűzése,

- pálya telepítése és működtetése,

- előközelítési, közelítési feladat végrehajtása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a kötélpálya berendezések működési elvét,

- a berendezések használatát és a munkavégzés jogi kérdéseit.

Megértés szintjén tudja:

- a kötélpályás közelítést igénylő fakitermelési technológiákat, munkarendszereket,

- a távolság és lejtfok méréséhez szükséges geodéziai eszközöket,

- a tartó típusokat,

- a kötélfajtákat,

- a biztonsági előírásoknak megfelelő köteleket,

- a horgonyzási módot.

Alkalmazás szintjén tudja:

- kijelölni a terepi viszonyokhoz alkalmazkodó kötélpálya nyomvonalat,

- kiválasztani a kötélpálya terhelésének megfelelő tartófákat,

- a biztonságtechnikai előírásokat,

- a berendezések használatának és a munkavégzés jogi kérdéseit.

3. Gyakorlati követelmények:

Jártasság szintjén tudja:

- az üzemeltetés közben jelentkező hibák felismerését, ezek elhárítását, illetve kijavítását,

- az esetleges előközelítés végrehajtását,

- az alapvető elsősegélynyújtást.

Készség szintjén tudja:

- üzemeltetni a munkagépet,

- a tervezés során meghatározott kitűzési feladatokat,

- megépíteni a tervezett tartót és horgonyzást,

- üzembe helyezni a berendezést, a berendezést üzemeltetni,

- alkalmazni a biztonságtechnikai előírásokat, felszereléseket.

4. Személyi követelmények

A szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, jó fizikummal, jó felismerő és gyors döntési képességekkel. Legyen fegyelmezett. A természeti viszontagságokat jól tűrje.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A vizsga részei:

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.1. A szóbeli vizsga tartalmaz:

- kötélpálya szerkezetére, üzemeltetésére vonatkozó kérdést,

- biztonságtechnikai kérdést.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga során végrehajtandó:

- megadott nyomvonal kitűzése, kötélpálya telepítése, szerelése, működtetése.

A gyakorlati vizsgafeladat csoportokban is végrehajtható.

2. A felmentés feltételei:

A vizsga részei alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú üzemmérnöki és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező fakitermelő szakmunkás, vagy erdésztechnikus végzettséggel rendelkező szakember folytathat, aki rendelkezik erdészeti kötélpálya kezelő képesítéssel.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

- kishatótávolságú kötélpálya,

- munkagéppel üzemeltetett közepes hatótávolságú kötélpálya,

- mászófelszerelések,

- motorfűrészek,

- munkavédelmi felszerelések,

- biztonságos üzemeltetés kézi eszközei.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Szakmai gyakorlat

Biztonságtechnika

Jogi ismeretek

Famegmunkáló szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

13 1 7349 03 30 06

2. A szakképesítés megnevezése:

Famegmunkáló

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság,

- írni, olvasni tudás.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenység:

3. A képesítés célja

A fafeldolgozó ipar számára szakemberek biztosítása, akik felkészültségük és szakmai jártasságuk alapján alkalmasak a bútor- és épületasztalosipari gépek, gyártási eljárások, munkaműveletek alkalmazására, a bútor- és asztalosipari technikák kezelésére.

4. A munkaterület jellemzése

A tevékenység csarnokokban, műhelyekben, faipari gépeken végzett munka. A munkaterület zajos, poros, nagyon balesetveszélyes. A tevékenység nehéz fizikai munka.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- gépi famegmunkálás,

- famegmunkáló gépek beállítása,

- famegmunkáló gépek karbantartása,

- anyagmozgató berendezések beállítása, működtetése.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a famegmunkáló gépek, ezek kiegészítő berendezései az anyagmozgató berendezések főbb szerkezeti egységeinek felépítését,

- a gépek megmunkáló szerszámainak felépítését,

- vállalkozási alapismereteket,

- az alapvető munkavédelmi, munkajogi, minőségügyi, munkaszervezési ismereteket.

Megértés szintjén tudja:

- a famegmunkáló alapgépek, anyagmozgató berendezések működését, beállítási lehetőségeit, vezérlések működését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a műveletterveket,

- a rajz dokumentáció felhasználását,

- a minőségi jellemzők betartását,

- a gépek beállítását, szerszámok elhelyezését, a műveletek végrehajtását,

- sablonok, kiegészítők használatát,

- munkavédelmi eszközök felszerelését, alkalmazását,

- a méretellenőrzés technikáját.

3. Gyakorlati követelmények

Jártasság szintjén tudja:

- famegmunkáló gépeken a megmunkálási módokat,

- a kisegítő berendezések beállítását, működtetését.

Készség szintjén tudja:

- a famegmunkáló gépek adott felhasználásához történő beállítását,

- a biztonságos működtetésüket,

- hibamentes megmunkálást,

- a munkavédelmi berendezések használatát.

4. Személyi követelmények

A szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, jó fizikummal, jó felismerő és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett, figyelmes, pontos. A zajos környezetet jól tűrje.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.1. A szóbeli vizsga tartalmaz:

- megmunkálási műveletek, művelettervezés,

- munkavédelmi tárgykörök.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A jelöltek egy konkrét famegmunkálási feladatot hajtanak végre.

A tételek összeállításánál az FM által javasoltak az irányadók.

2. A felmentés feltételei

A vizsga részei alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú üzemmérnöki és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, technikus végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

- tanműhely,

- kör-, szalagfűrész,

- gyalugépek,

- marók,

- csiszológépek.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Anyagismeret

Bútor- és épületasztalosipari termékismeret

Famegmunkálási ismeretek

Gépészeti ismeretek

Gépek biztonságtechnikája

Marketing, minőségügy

Gazdasági és munkajogi alapismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Fűrészipari szerszámélező szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

13 2 7343 03 10 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Fűrészipari szerszámélező

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- betöltött 18. életév

- fűrészüzemben eltöltött legalább 1 éves munkaviszony,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenység:

3. A képesítés célja

A fűrészipar számára olyan szakemberek képzése, akik elméleti felkészültségük és szakmai jártasságuk alapján alkalmasak a fűrésziparban használatos szerszámok karbantartására, beállítására, felkészítésére és képesek a megújuló ismereteket elsajátítani.

4. A munkaterület jellemzése

Különböző fűrészlapok és szalagok, gyalukések élezése, karbantartása üzemi körülmények között.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- élező- és karbantartó gépek kezelése, üzemzavarainak felismerése,

- forgácsolási hibák okainak felismerése, megszüntetése,

- kör- és keretfűrészlapok, fűrészszalagok feszültségbeállítása, terpesztése vagy duzzasztása, edzése és stellitezése valamint élezése,

- gyalukések élezése és fenése.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- egyéni egészségvédelem lehetőségeit,

- biztonságtechnikai alapfogalmakat, előírásokat,

- munkahelyük szervezeti felépítését és munkarendjét, bérezési formákat,

- általános munkajogi kérdéseket,

- a faipari szerszámok anyagait, tulajdonságait és azok befolyásolási lehtőségeit,

- a faforgácsolási alapfogalmakat,

- a forrasztás és hegesztés jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- feladataikkal kapcsolatos munkaegészségtani, környezetvédelmi kérdések követelményeit, megoldási lehetőségeit,

- a szerszámkarbantartás gépeinek szerkezetét, működését, beállítási lehetőségeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a csiszolókorongok paramétereit,

- a faipari forgácsoló szeszámok csoportjainak jellemzőit,

- a szerszámkarbantartás szerszámcsoportonkénti karbantartási feladatait.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- elsősegélynyújtás általános szabályait,

- baleset esetén az elsősegélynyújtást,

- tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

- a szerszámkarbantartás általános szabályait szerszámcsoportonként, és hatását a termelésre, költségekre.

Jártasság szintjén tudja:

- balesetek megelőzésének magatartásformáit,

- tűzoltó készülékek kezelését,

- a fűrészszalagok végtelenítését,

- a fűrészszalagok egyengetését, belső feszültség-beállítását,

- a fűrész szerszámok terpesztését, duzzasztását, stellitizálását,

- a fűrész szerszámok élezését,

- a gyalugépkések élezését, fenését,

- a gyalufejek, késtartó tengelyek beállítását,

- a szerszámok, fúrószerszámok élezését.

Készség szintjén tudja:

- alkalmazni az egyéni védőeszközöket szerszám-karbantartáskor,

- a szerszámok méreti, műszeres ellenőrzését és pontossági vizsgálatait.

4. Személyi követelmények

A munkakör ellátásához elengedhetetlen a monotóniatűrés, koncentráló képesség, precizitás, állóképesség.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.1. Szóbeli vizsga

- géptan és szerszámismeret,

- faforgácsoló szerszámok karbantartási technológiája,

- üzemi ismeretek ill. munka- és tűzvédelmi ismeretek tárgykör.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. Gyakorlati vizsga

- egy faforgácsoló szerszám élezésének, karbantartásának elvégzése.

Irányadóak a Földművelésügyi Minisztérium által javasolt tételek.

2. A felmentés feltételei

Az 1 éves igazolt munkaviszony alól felmentést kaphatnak mindazok, akik szakirányú magasabb szintű iskolarendszerű szaképzésben részesülnek vagy részesültek.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettéggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

A felkészítést, vizsgáztatást végző intézménynek rendelkeznie kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához élező műhellyel, ahol el lehet végezni

- keretfűrészlap,

- széles fűrészszalag

- körfűrészlap

- gyalukés élezését, beállítását.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályi

Szakmai vizsga szrevezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Munkavédelem

Üzemi és tűzvédelmi ismeretek

Géptan- és szerszámismeretek

Faforgácsoló szerszámok karbantartási technológiái

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Növényolaj-ipari technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szaképesítés azonosító száma:

15 5 3113 16 64 10

2. A szakképesítés megnevezése:

Növényolaj-ipari technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség

- egészségügyi alkalmasság

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképsítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A növényolaj-iparban alkalmazott technológiák (növényi olajok kinyerése magvakból, növényi olajok finomítása, növényi zsírok, margarinok előállítása, melléktermékek feldolgozása) elméleti és gyakorlati ismeretének birtokában legyen képes a végzett szakember önállóan a technológiai feladatok elvégzésére, a speciális gépek, berendezések üzemeltetésére, kisebb karbantartási feladatok ellátására, művezetői szintű irányítására.

4. A munkaterület jellemzése:

Az alkalmazott technológiák többsége tűz- és robbanásveszélyes, besorolásuk alapján fokozott hatóképességű veszélyforrások, tűz- és munkavédelmi szempontból megkülönböztetett munkafegyelmet az előírások naprakész és rendszeresen ellenőrzött ismeretét igénylik.

A késztermékek többsége közvetlen emberi fogyasztásra kerül (étolaj, sütőzsírok, margarinok) ezért a minőségi követelmények, a gyártásközi ellenőrzési módszerek, a higiéniai és környezetvédelmi előrások ismerete és fegyelmezett betartása szigorú követelmény.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- olajmagvak feldolgozása, növényi nyersolajok előállítása:

- olajmagvak átvétele,

- olajmagvak tárolásra való előkészítése, tisztítás, szárítás,

- olajmagvak tárolása,

- olajmagvak feldolgozásának előkészítő műveletei: hajalás, aprítás, pörkölés, kondicionálás,

- olajkinyerés sajtolással,

- olajkinyerés oldószeres extrakcióval,

- az olaj oldószermentesítése,

- a dara oldószermentesítése,

- a levegő oldószermentesítése.

- a nyers növényi olajok finomítása; étolaj előállítás műveletei:

- ülepítés, szűrés,

- nyálkátlanítás,

- kémiai (lúgos), vagy fizikai (desztillációs) savtalanítás,

- színtelenítés, derítés,

- hidegszűrés, polírozás,

- csomagolás.

- növényi zsírok gyártásának fontosabb műveletei:

- növényi olajok keményítése; hidrogénezés,

- a hidrogén gyártása, tárolása és szállítása,

- a hidrogénezett zsír katalizátormentesítése, finomítása,

- a hidrogénezésre kerülő nyersanyagok finomítása,

- katalizátorok regenerálása.

- a margaringyártás műveletei:

- alap- és adalékanyagok előkészítése, mérése (zsírok, olajok, vitaminok, aroma- és ízanyagok, emulgeátorok, tartósítószerek),

- a margarinemulzió előállítása,

- az emulzió hűtése,

- mechanikai megmunkálás, gyúrás,

- utókristályosítás,

- formázás, csomagolás.

- melléktermékek hasznosítása:

- savtalanításnál keletkező szappancsapadék bontása,

- zsírsavak desztillációval történő tisztítása,

- nyálkaanyagok feldolgozása; lecitin előállítás.

2. Elméleti követelmények

a) Szakmai elmélet terén

Ismeret szintjén tudja:

- zsírok és olajok kémiai és fizikai tulajdonságait,

- zsírok és olajok alkotórészeit (zsírsavak, glicerin, lipoidok),

- olajmagvak (napraforgó, repce, szója, len, kukoricacsíra) minőségét meghatározó, a feldolgozás körülményeit befolyásoló fizikai, kémiai tulajdonságait (egyensúlyi nedvesség, olajtartalom, fehérjék aminosav-összetételének jellegezetességei, zsírsavösszetétel).

Megértés szintjén tudja:

- a segédanyagok (oldószerek, savak, lúgok, katalizátorok szűrési segédanyagok) jellemzőit, minőségi követelményeit,

- a technológiai folyamatok és azok egyes műveletei során lejátszódó kémiai, fizikai, mikrobiológiai folyamatokat,

- résztechnológiák közötti összefüggéseket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a feladatcsoportokban felsorolt műveleteket és azok berendezéseit (átvétel, tárolás, tisztítás, feldolgozásra való előkészítés gépei, prések, extraktorok, bepárlók, desztillációs oszlopok, szűrők, szeparátorok, autoklávok, keverők, gyúrógépek, csomagoló ciklusautomaták) kezelni,

- a technológiai folyamatok ellenőrzésére szolgáló mérési módszereket, műszereket (nyomás, hőmérséklet, áramlási sebesség, levegő oldószer-koncentrációja) leolvasni és adataikat értékelni,

- a késztermékek élelmiszerkönyvi előírásait (étolaj, margarinok, növényi zsírok),

- minőség-ellenőrzésmódszereit: gyártásközi, végtermék mintavétel, vizsgálandó jellemzők, vizsgálati módszerek,

- a feldolgozás gazdságosságát befolyásoló tényezőket (anyag- és energiamérleg, veszteségek mérése és számítása),

- számítógép kezelését, az alkalmazott számítástechnika használatát.

b) Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszeripari tevékenség lehetséges jogiformáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- az élelmiszeriparra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- az élelmiszeripar támogatásformáit,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket,

- az élelmiszer-ipari vállalkozások gazdálkodását befolyásoló alapvető közgazdasági szabályokat (adózás, társadalombiztosítás, számviteli rendszer stb.),

- a vállalkozás piaci helyzetét, a nyereséget befolyásoló tényezőket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés elveit, a számlakiállítás és a számla kiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

c) Munkavédelem és higiénia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a biztonságos és higiénikus munkavégzés alapvető szabályait, a munkavédelem feladatát,

- az élelmiszeripari higiénia személyi, gyártási és kereskedelmi jelentőségét.

Megértés szintjén tudja:

- biztonságtechnikai és foglalkozási ártalmak mindazon kérdéseit, amelyek az élelmiszeripari termelést és az abban résztvevők körülményeit befolyásolják,

- a higiénia jelentőségét, a termék minőségére gyakorolt hatását és közegészségügyi jelentőségét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tűzvéldelem, az elsősegélynyújtás, a higiénia és az üzemegészségtan alapismereteit,

- az élelmiszerek előállítására, a forgalomba hozatalára vonatkozó és a termeléssel kapcsolatos higiéniai, balesetelhárítási és munkavédelmi ismereteket,

- a munkavédelmi és higiéniai előírások betartását és betartatását, valamint az esetlegesen fellépő veszélyek esetén a megfelelő beavatkozást.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- technológiai folyamatábrák készítését,

- technológiai leírások ismeretét és készítését,

- műveleti utasítások ismeretét és készítését.

Jártasság szintjén tudja

- munkaszervezési feladatok végrehajtását,

- az egyes gépek, berendezések karbantartási előírásait, kisebb hibák azonnali elhárítását,

- karbantartási terv készítését.

Készség szintjén tudja:

- gépek, berendezések üzemeltetését, kezelését,

- biztonsági berendezések kezelését,

- szabályozó berendezések, műszerek kezelését,

- technológiai számítások készítését,

- munkavédelmi, balesetelhárítási, higiéniai és környezetvédelmi előírások végrehajtását,

- üzemi balesetek esetén szükséges teendőket, elsősegélynyújtást,

- gyártásközi minőségellenőrzés végrehajtását,

- késztermék érzékszervi minősítését,

- a vizsgálati eredmények felhasználását a technológiai irányításban.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a képzésben résztvevőben a személyi higiénia, a fizikai állóképesség, a monotóniatűrés, megfelelő önfegyelem és kötelességtudat, segítőkészség, pontos munkavégzés.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgázttás szempontjaira a 10/2993. (XII. 30.) MÜM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga foglalja magában a szakmai technológia (60%) a kapcsolódó szakmai gépek (20%) anyagát. Tartalmazzon környezetvédelmi és munkavédelmi vonatkozásokat (20%).

A technológiai kérdések magukban foglalják a minőségellenőrzési témákat és a technológiai számításokat is.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga részei:

- szakmai technológia,

- élelmiszeripari higiénia,

- szakmai gépek,

- gazdálkodási és szrvezési ismeretek.

A tételek nem tartoznak össze, a vizsgázók külön lapon húzzák azt.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A vizsga két részből áll:

ba) növényolaj-ipari műveletek gépeinek és berendezéseinek kezelése, hibaelhárítása (bontódob, rosta, prés, extraktor, bepárló szűrő, szeparátor, autokláv, gyúrógép, csomagoló gépek, speciális adagoló és keverő szivattyúk, hőcserélők),

b) technológiai folyamatok ellenőrzéséhez és irányításához szükséges jellemzők meghatározása,

- olajmagvak nedvesség-, olaj- és szennyvíztartalma,

- technológiai jellemzők (hőmérséklet, nyomás) mérése és értékelése,

- gyártásközi és késztermékek érzékszervi vizsgálata.

2. Felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

- Az iskolarendszerű képzés esetén a két évfolyamra előírt tanulmányi kötelezettség eredményes elvégzése.

- Nem iskolarendszerű felkészülés esetén a szakmai követelményekben meghatározott gyakorlati óraszámnak megfelelő termelési gyakorlat (termelésben eltöltött idő) igazolása szükséges.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy szerződés kertében más gazdálkodó szervezettel együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Gyakorlati vizsga csak növényolaj- vagy margaringyárakban, illetve azokhoz tartozó félüzemi műhelyekben és laboratóriumokban történhet a megfelelő gépeken, technológiai berendezéseken és műszereken.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket igazoló bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan intézmény alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előrások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, leváltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzés javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Elméleti

- Növényolaj-ipari nyers- és segédanyagok kémiája és vizsgálati módszerei

- Növényolaj-ipari technológiák

- Növényolaj-ipari gépek, berendezések, műszerek

- Munka- és környezetvédelem, higiénia

- Gazdálkodási és szervezési ismeretek

- Alkalmazott számítástechnika.

Gyakorlati (szakmai gyakorlat keretében)

- Technológia

- Gépek, berendezések, műszerek

- Minőségellenőrzés (gyártásközi és késztermékek) minőségvizsgálata.

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Porított tejtermékgyártó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 2 7214 01 90 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Porított tejtermékgyártó

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség

- tejtermékgyártó szakmai képesítés

- egészségügyi alkalmasság

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A szakmunkás legyen alkalmas a porított tejtermékek, valamint a fagylaltgyártás területén önálló munkavégzésre.

4. A munkaterület jellemzése:

A tejfeldolgozás területén a szakmunkás önállóan lát el

- alapanyag elsődleges kezelési,

- friss fogyasztású tejkészítmények gyártási,

- tartós- és tartósított tejkészítmények gyártási,

- fagylalt gyártási,

- tejporféleségek, sűrített tejkészítmények gyártási,

- porított melléktermékek (sovány tejpor, savópor, demineralizált savópor, savófehérje koncentrátumok) gyártási feladatokat.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- tejporgyártás porlasztva szárítással (az alapanyaggal szemben támasztott követelmények, a tej tisztítása és a zsírtartalom beállítása, a tej bepárlása és homogénezése, a tejsűrítmény porlasztása, szárítása, a tejpor csomagolása, tárolása),

- tejporgyártás hengerszárítással,

- a tejporok minősítése,

- az instantizálása,

- a tejpor nedvességtartalmának, oldhatósági indexének vizsgálata,

- sűrített tej gyártása,

- a cukrozott sűrített tej gyártása,

- a cukrozott sűrített tej minősítése,

- a tejfehérje-koncentrátumok gyártása,

- melléktermékek (író, savó) porítása:

- soványtej,

- sovány tejpor,

- írópor,

- közönséges - nem nedvszívó - demineralizált, valamint - csökkentett tejcukor tartalmú savópor gyártása,

- savófehérje koncentrátumok előállítása ultraszűréssel!,

- lágy és kemény fagylaltok (jégkrém) gyártása (tejes, tejszínes, vizes fagylaltok).

2. Elméleti követelmények

Imseret szintjén tudja:

- a tartósított termékek fogalmát,

- a tartósított termékek jelentőségét,

- a savófehérje - nitrogén - index fogalmát,

- a hőkezelés célját a tartósított termékek gyártásakor,

- a kemény és lágyfagylalt közötti különbséget.

Megértés szintjén tudja:

- az alapanyaggal és a segédanyagokkal szemben támasztott követelményeket,

- az alapanyag átvételét, előtárolását,

- homogénezett paramétereket alkalmazni a különböző tartósított termékek gyártásában,

- a porlasztásos szárítás technológiai elvét,

- a hengeres szárítás technológiai elvét,

- a fagyasztás elvét,

- az ultraszűrés elvét,

- az ultraszűrést, mint energiatakarékos besűrítési módot,

- az ultraszűrés jelentőségét a dietetikus, valamint a diabetikus táplálkozásban.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a porlasztva-szárítás tejporgyártás technológiai műveleteit és folyamatait,

- a porlasztva-szárításkor lejátszódó folyamatokat,

- a tejpor hűtését, tárolását és csomagolását,

- a tejporgyártást hengerszárítással,

- a tejporok gyakoribb hibáit, azok előidéző okait és a tejporok minőségi követelményeit,

- a cukrozott sűrített tej technológiai folyamatát,

- a cukrozott tej gyakoribb hibáit és azok előidéző okait,

- a tejfehérje-koncentrátumok előállítási módszereit,

- a melléktermékek (író, savó) porításának lehetőségeit,

- soványtejpor gyártása,

- írópor gyártása,

- közönséges - nem nedvszívó - demineralizált, valamint a - csökkentett tejcukortartalmú savóporok gyártása,

- savófehérje koncentrátumok előállítása ultraszűréssel,

- lágy és keményfagylaltok gyártása,

- (tejes, tejszínes és vizes fagylaltok technológiai eltérései).

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az alapanyagokkal és segédanyagokkal szemben támasztott minőségi követelményeket,

- az instantizálás módszereit és folyamatát.

Jártasság szintjén tudja

- az alapanyag átvételét, előtárolását,

- a tej tisztítását és zsírtartalom beállítását,

- a tej hőkezelését,

- a tej bepárlását és homogénezését,

- a tejsűrítmény porlasztvaszárítását,

- a tejpor hűtését és tárolását,

- a tejfehérje koncentrátumok gyártását,

- a tejipari melléktermékek porítását (író, savó):

- írópor gyártását,

- közönséges - nem nedvszívó - demineralizált, valamint - csökkentett tejcukortartalmú savópor gyártását,

- a porítandó termékek zsír- és szárazanyagtartalom beállítását,

- a besűrítési arány kiszámítását,

- a cukrozott sűrített tej víztartalomra vonatkoztatott répacukortartalom beállítását,

- a sűrítmény és porított termékek, porított melléktermékek mintavétel módozatait, szárazanyagtartalom, zsírmentes szárazanyagtartalom, valamint a zsírtartalom meghatározását,

- a sűrített tejtermékek, porított tejtermékek, porított melléktermékek és fagylaltok érzékszervi minősítését.

Készség szintjén tudja:

- a porlasztásos tejporgyártás technológiai műveleteit és folyamatait,

- a hengerszárításos tejporgyártás technológiai műveleteit és folyamatait,

- a sűrített tej gyártásának technológiai műveleteit,

- a tejporok minősítésének módszereit és a minőségi követelményeket,

- a savófehérje koncentrátumok gyártását ultraszűréssel,

- lágy és kemény fagylaltok gyártását.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a képzésben résztvevőben megfelelő higiéniai környezetorientált szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, humánus szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye.

Alakuljon ki benne az önálló és megbízható munkavégzésre való hajlam, tudjon változó helyzetekben helytállni, tartson lépést a tudomány és technika fejlődésével és folyamatosan képezze magát.

IV. A SZAKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MÜM rendelet az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga

A porított tejtermék és fagylaltgyártási technológia tantárgy témaköreiből áll.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. Gyakorlati vizsga

A porított tejtermék és fagylaltgyártási gyakorlatok tételsorból áll.

A gyakorlati vizsga lefolytatható bármely üzemben, ahol a vizsgafeladatok elvégzéséhez a szakmai, munkavédelmi és higiéniai feltételek biztosíthatók.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

- Amennyiben a jelölt nem iskolarendszerű felkészítésben vett részt, minimálisan 210 óra igazolt porítóüzemi, illetve 70 óra fagylaltgyártó üzemi gyakorlattal rendelkezzen.

- Előzetesen ellenőrzött szakmai gyakorlaton való részvétel.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- tejszállító berendezés,

- tejszivattyúk,

- üzemen belül szállító eszközök,

- tejipari szűrőberendezések,

- tejipari centrifuga,

- keverőberendezés,

- homogénező,

- pasztőröző,

- hőcserélő,

- besűrítő berendezés,

- szárító berendezés (hengerszárító, porlasztva szárító),

- porított terméket adagoló,

- csomagoló berendezés.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet, intézmény alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előrások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőséggel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzés javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktaátsi intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

1. Szakmai elméleti tantárgyak:

- porított tejtermékgyártási és fagylaltgyártási technológia

2. Gyakorlati tantárgy:

- porított tejtermékgyártási, valamint fagylaltgyártási gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Bor- és üdítőital-ipari technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 5 3113 166401

2. A szakképesítés megnevezése:

Bor- és üdítőital-ipari technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE:

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A borászat és üdítőitalgyártás területén középszintű, termelésirányító és önálló vállalkozásra képes szakemberek képzése.

A szőlőből és gyümölcsből kereskedelmi forgalom számára italok készítésénél, palackozásánál alkalmazott műveletek, technológiai ismeretek elsajátítására és azok önálló munkavégzésnél való alkalmazása.

A vállalkozások számára szükséges szakértelem, s az alkalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges begyakorlottság biztosítása.

4. A munkaterület jellemzése:

- a borászat és üdítőitalgyártás kis- és nagyüzemben, családi vállalkozásban,

- termelésirányítás és szervezés,

- termékmenedzselés,

- üzemvezetői-, pincemesteri feladatok ellátása,

- üzemi technológiai feladatok ellátása,

- gyártmányfejlesztés,

- gyártásvezetői tevékenység ellátása,

- minőségbiztosítási feladatok ellátása,

- termelési, szervezési, fejlesztési feladatok ellátása, technológiai előírások szerinti termelés megvalósítása és üzemeltetési feladatok megoldása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- szőlőtermesztés és feldolgozás kis- és nagyüzemben

- alapvető borkezelések:

fejtés,

kénezés,

töltögetés,

- tisztító borkezelések,

- javító borkezelések,

- borok stabilizálása,

- borok házasítása,

- borismeret, borok érzékszervi bírálata,

- borvizsgálatok, azok értékelése, minőségbiztosítás,

- likőr- és csemegeborok készítése, kezelése,

- gyöngyöző- és habzóborok készítése,

- pezsgőkészítés,

- italok töltése,

- vízelőkészítés,

- szörpkészítés,

- üdítőitalgyártás,

- fejtőgépek, szűrők, keverők, hőcserélők önálló kezelése, szabályozása, kisebb meghibásodások elhárítása, s a napi karbantartás elvégzése.

- szőlőfeldolgozó gépek és berendezések üzemeltetése,

- italtöltő berendezések üzemeltetése,

- termelésirányítás és szervezés,

- termékmenedzselés,

- gyártmányfejlesztés.

2. Elméleti követelmények

a) Szakmai technológia

Ismeret szintjén tudja:

- a szőlő tápanyagigényét, talajigényét, víz- és fényigényét és az év során bekövetkező életfolyamatait,

- a szőlő szaporításával kapcsolatos fogalmakat,

- a szőlő kártevőit felismerni,

- a borvidékeket és azon belül a körzetek elhelyezkedését, a szakma történetét,

- a különféle pincetípusok jellemzőit,

- az üzemeltetési szempontokat,

- a borászatban és üdítőital-iparban előforduló jelentősebb mikrobák rendszertani besorolását és azok morfológiai tulajdonságait (mikroszkópi kép, telepforma),

- a minőségtanúsítási rendszereket (állami, üzemi, külső).

Megértés szintjén tudja:

- a szőlőnövény föld alatti és föld feletti részeit,

- jellemezni az érés során bekövetkező változásokat,

- az ültetvények létesítésének tervezési, engedélyezési eljárását és munkafolyamatait,

- a szőlőültetvény éves munkáit,

- jellemezni a szőlőfajták borászati szempontból fontos tulajdonságait,

- a minőségi, tömeg- és vörösbor szőlőfajtákat,

- a szőlőfeldolgozó üzem, üzemrész műszaki és higiéniás felkészítését,

- a zúzás és sajtolás művelettani alapjait,

- a szőlő színanyagának elhelyezkedését a bogyóban, a héjban,

- a must szerves és szervetlen anyagait és a kolloidokat,

- jellemezni a kénezés anyagait, a kénezések idejét,

- jellemezni és osztályozni a derítőanyagokat, leírni a derítést befolyásoló tényezőket és az ülepedés folyamatait a gravitációs térben,

- a szeparálás célját és helyét a technológiában, valamint a centrifugálás művelettani alapjait,

- a szűrést befolyásoló tényezőket és azok művelettani összefüggéseit,

- az ászkolás körülményeit, az oxidációs folyamatok, valamint a bekövetkező változásokat az ízben és illatban,

- a pezsgőérlelés időtartamát és a palackban érlelést,

- jellemezni a kémiai, fizikai és mikrobiológiai stabilitást,

- a fizikai és kémiai stabilizáló eljárásokat, a derítések stabilizáló hatását,

- az érzékszervi vizsgálatoknál az észleletek szakkifejezéseit, a bírálati pontrendszereket és hőmérsékleteket,

- az élelmiszeripari szabványok előírásait a fogyasztó érdekvédelem és a higiéniai biztosítására,

- a szakterülettel kapcsolatos rendelet fejezeteit, a bennük megfogalmazott előírásokat,

- az OBI, a KERMI és az élelmiszer-ellenőrző állomások feladatait,

- a fázisokat, fázistörvényt,

- magyarázni az aszúsodás lefolyását, feltételeit,

- a szamorodni készítést, az aszúbor készítését,

- jellemezni az eszenciát, a fordítást és máslást,

- az áztatás, az erjesztés és az érlelés módját és időtartamát a tokaji aszúboroknál,

- osztályozni a likőrborokat, jellemezni a csemegeborok tulajdonságait és egyes külföldi csemegeborokat,

- jellemezni a fűszerezett borokat és a fűszereket, ismertetni azok készítését,

- az extrakció jelentőségét, folyamatát,

- a borseprő hasznosítását (seprőtészta, seprőpárlat),

- a törköly hasznosítását (színanyag kioldás, növényolaj, trágyázás),

- a kékalj vákuum-lepárlását,

- jellemezni a fogyasztási középfokú és magasfokú borpárlatokat, valamint a finomszeszt,

- a szakaszos lepárlást, valamint a folyamatos lepárlás műveletét retifikálással,

- a lepárló üst és kolonna felépítését, a deflegmátort és a reflux célját,

- a lepárlás műveletét befolyásoló tényezőket,

- jellemezni az üdítőitalok alapanyagait, gyümölcsöket, citrus- és kólasűrítményeket,

- jellemezni a segédanyagokat, adalékanyagokat (cukor, folyékony cukor, mesterséges édesítőszerek, színezékek, aromák, savak, tartósítószerek, víz),

- a vízkezelési eljárásokat,

- az üdítőitalok szabvány szerinti előírásait,

- a szőlő gombakártevőinek morfológiai jellemzőit és kártételüket,

- a kártevőket gátló, vagy működésüket elősegítő környezeti tényezőket,

- a tartósítószerek hatását a mikrobákra,

- a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését, a termék minőségével (veszélyanalízis HACCP),

- az üzemi minőségellenőrzés és minőségtanúsítás megvalósításának lehetőségeit,

- megmagyarázni a laboratórium jelentőségét, szerepét, a minőségbiztosítás rendszerében,

- osztályozni a minőségellenőrzéssel kapcsolatos intézkedési módokat,

- a csendes és dúsított italok töltésének technológiáját.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a fehérszőlő feldolgozásának folyamatát, a must erjesztéséig, kiszámítani a feljavításhoz szükséges anyagmennyiségeket,

- a kékszőlő héjonerjesztésének szakaszos és folyamatos technológiáját,

- a kékszőlő feldolgozásának melegítéses eljárásait és az így nyert must kezelését,

- a spontán és irányított erjesztési technológiákat, értékelni az élesztő gombákat, megítélni az erjedési hőmérséklet, a musthűtés jelentőségét, felfedni a fizikai, kémiai és biológiai változásokat az erjedés folyamán, értékelni az erjedés során keletkezett anyagokat a mennyiségi viszonyokkal,

- megítélni a házasítás céljait, alkalmazni az előírásokat,

- meghatározni a szűrések helyeit és módjait, a technológiai sorban,

- értékelni a különböző szűrési módokat,

- értékelni a melegkezelés céljait, az alkalmazott hőmérsékleteket és kezelési időket,

- értékelni a hidegkezelés célját, a hőmérséklet megválasztását és a hidegentartás idejét,

- megítélni a hőcserélőkben végbemenő változásokat, azokat befolyásoló tényezőket, és kiszámítani az energiamérleget,

- a káros mikroorganizmusokat, azok tevékenységét, valamint a védekezést ellenük és a hibás, beteg borok kikezelésének módjait,

- elemezni a hidegsteril palackozás folyamatát, a folyamat kritikus pontjait az utófertőzés megelőzésére,

- értékelni a melegsteril palackozás folyamatát, a két töltési technológia előnyeit és hátrányait,

- illusztrálni az érzékszervi vizsgálatok személyi és tárgyi feltételeit, az érzékszervi bírálat idegrendszeri és pszichológiai alapjait,

- megítélni a palackos erjesztésű és palackos érlelésű gyártási folyamatát, értékelni az alapborokat, a fajélesztőt, anyaélesztőt, expedíciós likőrt,

- a másodlagos erjesztés és a seprőtlenítés folyamatát, valamint a két gyártási mód közti különbséget,

- a tankpezsgőgyártás folyamatát, az alap-, az adalékanyagokat, valamint az anyaélesztőt,

- az italok szénsavazásának technológiáját, a széndioxid és gyümölcslevek bepárlásának folyamatát, a vákuumbepárlás és a porlasztásos bepárlás módjait, kiszámítani az anyag- és energiamérleget,

- ellenőrizni a gyümölcslé kezelésének, tartósításának, folyamatát, a szörpkészítés technológiáját,

- értékeli a különböző szörpfajtákat, cukoroldást befolyásoló tényezőket,

- az üdítőital-gyártás folyamatát (gyümölcslé előkészítés, italösszeállítás csendes italoknál),

- elemezni a dobozos üdítőitalok készítésének folyamatát, az aszeptikus technológiát, a sterilizálási eljárásokat,

- megítéli az élesztők környezeti igényeit, életműködésüket serkentő, ill. gátló tényezőket,

- értékelni az erjesztés során használt fajélesztők elszaporításának folyamatát, az erjedési folyamatokat és azok szabályozását,

- a penészek és baktériumok, valamint a vadélesztők életműködését, azok hatását a borokra és üdítőitalokra és az ellenük való védekezés módjait.

b) Szakmai géptan

Ismeret szintjén tudja:

- az átvétel során alkalmazott mechanikus és elektronikus hídmérlegek működését,

- a musttisztításhoz használatos ívsziták szerepét,

- a hidrociklonok működési elvét,

- a kamrás és csigás szeparátor működését és a szeparátorok biztonsági követelményeit,

- a hőkezelésekhez alkalmazott meleg- és hidegenergia-termelő berendezéseket,

- a palackválogatók, szerelék eltávolítók működését és felhasználási területeit,

- a fém- és műanyag kupakolók működési elvét és felépítését,

- a rakaszoló és rakaszbontó berendezések felépítését, működési elvét,

- az emelővillás targoncák fajtáit, működési elvüket,

- a cukortároló silók fajtáit, kialakításait,

- a pneumatikus szállítás berendezéseit,

- az izocukor-tárolás megoldásait, az adagolás módjait,

- a cukoroldók kialakításait, a hideg és meleg szörpkészítő berendezéseket,

- a tartályos és lemezes gáztalanítók szerkezetét és működését,

- a hermetikus szeparátor felépítését, alkalmazási eseteit,

- a szén-dioxid-visszanyerő berendezéseket, működésüket,

- a törkölyszárító, pektinkinyerő, borkősav-kioldó berendezéseket és azok működési elvét.

Megértés szintjén tudja:

- a gumihevederes szállítószalagok, szállítócsigák és serleges felvonók szerkezetét, működését,

- a mintavevő szondák működését és az automatikus refrakciómérést,

- a vízsugaras és merítő mosók felépítését, működését,

- a válogató szalagok fajtáit, alkalmazásukat és a működésüket,

- osztályozni a különböző terméselőkészítőket (szártépők, magozók),

- a daraboló berendezéseket felsorolni és a szeletelők, kalapácsos zúzók, léces passzírozók működését és szerkezetét ismertetni,

- a dugattyús homogenizálók szerkezetét, működését,

- a kendős szűrők szerkezetét, felépítését és működését,

- a vákuum-dobszűrő működését, felépítését, alkalmazási szerepét,

- a szőlőbetakarítás során használatos szállító járműveket és azok ürítési módjait,

- az önürítő szeparátorok ürítő szerkezeteinek vezérlési módjait és jellemezni az egyes módokat,

- az aszimmetrikus szűrőmembránok szerepét, felhasználását, a tangenciális membránszűrők működését,

- a hidegkezelő berendezéseket, a klasszikus és a kontakt berendezés felépítését és működését,

- a palackelőkészítő gépek felépítését, működését,

- a folyadéksugaras mosókar, összehasonlítva szerkezetileg és működésbelileg a forgódobos öblítőkkel,

- a forróvizes és a kénsavas palack sterilizálók működését,

- a palackellenőrzés berendezéseit,

- a doboztöltők szerkezetét és működését,

- a meleg- és hidegsteril töltés italellátó rendszerét,

- a palackzáró berendezések működését és szerkezeti felépítésüket,

- a palackcímkéző, a doboz- és kannacímkéző gépek elvi működését, szerkezeti felépítésüket,

- ismertetni a különböző kartonozó berendezéseket, és a rekeszmosó készülékeket,

- az összehasonlítást elvégezni a különböző típusú palackrakodó gépek között,

- a gumihevederes szállítószalagok, valamint a rekesz- és kartonszállítók felépítését és működését,

- jellemezni a törkölytároló és erjesztő berendezéseket,

- ismertetni az italkeverő berendezések felépítését, az egyes fajták jellemzőit és alapvető eltéréseit, jellemezni a térfogatmérővel működő és a dugattyús rendszerű italkeverők szerkezetét és működését,

- a különböző ioncserélős vízkezelő berendezések működési elvét,

- a tartályos kéntelenítő berendezés felépítését,

- a palackos és tartályos szén-dioxid-ellátó berendezések szerkezetét, működését,

- ismertetni a szénsavas üdítőital-készítő aggregátorokat,

- az anyaélesztő-készítő tartályok felépítését, jellemző szerelvényeit, üzemeltetését,

- a tartós melegkezelő berendezéseket, jellemezni a melegsteril töltés berendezéseit,

- az alagútpasztőr szerkezetét, működését, műszaki jellemzőit,

- jellemezni a tisztító- és fertőtlenítő berendezéseket, a beépített tartálymosó szerkezeteket,

- ismertetni a nagynyomású mosóberendezéseket,

- osztályozni a sűrítménykészítés berendezéseit, ismertetni a centrifugál bepárlók szerkezetét, műszaki jellemzőit,

- jellemezni az aromavisszanyerő berendezéseket, kiemelve a működés lényegét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- illusztrálni, hogy milyen jelenségek játszódnak le a zúzás művelete közben,

- értékelni a különböző zúzó és bogyózó berendezéseket a felhasznált energia és az elért technológiai eredmény, valamint karbantartás szempontjából,

- az egyes segédanyag-adagolók működését, szabályozási lehetőségeiket az adagolási pontosság szempontjából,

- értékelni a statikus leválasztókat a költség és teljesítés szempontjából,

- értékelni a Roto-tartály elhelyezési tervét, a hozzátartozó egyéb berendezések paramétereit, működését,

- elkészíteni az egy- és kétnyomólapú horizontális sajtók nyomásprogramját és a karbantartási tervüket a szüreti idényre, ismertetni a működésüket,

- elemezni a csigás sajtók működését és beszabályozási tervét fehérszőlőre,

- a folyamatos sajtók felépítését, működési elvét,

- a tanksajtók szerkezeti és műszaki jellemzőit a technológiai eredmény és az üzemeltetés szempontjából,

- a hidraulikus sajtók szerkezeti felépítését kezelési és működési szempontból,

- illusztrálni a zárt hidraulikus gyümölcsprések működését,

- értékelni és illusztrálni a tanksajtók pneumatikus ellátó rendszerét,

- elemezni a térfogatkiszorítású szivattyúk működési elvét és értékelni az üzemi jellemzőket,

- értékelni a folyadékgyűrűs szivattyú jelleggörbéje alapján az optimális működési feltételeket a térfogatkiszorítású és az örvényszivattyúk felhasználhatóságát,

- kiszámítani a dugattyús szivattyú szállítási teljesítményét,

- kidolgozni az örvényszivattyúk hibafeltárási eljárását,

- a mechanikus keverők rendszerét és alkalmazási területeit, jellemezni az egyes keverőket karbantartás, szerkezet és működés szempontjából,

- kidolgozni a differenciálnyomású töltők munkarendjét folyamatos üzemre.

c) Informatika

Ismeret szintjén tudja:

- az információ kezelésére vonatkozó elméleti normákat,

- az informatikai eszközöket,

- az információhordozók fejlődését figyelemmel kísérni,

- a szoftver típusait és jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- a legfontosabb informatikai eszközök elvi felépítését (automatizálásnál használatosakat is beleértve),

- az informatikai eszközök kezelését,

- a technológiai folyamatot szemléltető szoftverek kezelését,

- a problémák pontos megfogalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a megszerzett ismereteket a szakmai tárgyakban felhasználni. (Alakuljon ki kreatív, felhasználói szemlélete.)

d) Higiénia, környezet- és munkavédelem

Ismeret szintjén tudja:

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó alapvető szabályokat, a korszerű, egészséges üzem megvalósítására vonatkozó általános követelményeket, az üzemi higiénia biztosításának feltételeit,

- a munkakörnyezetből eredő ártalmakat, az elhárítási lehetőségeket és a megelőzés módját, a higiénikus élelmiszertermelés alapvető következményeit és az előírások megszegésének káros következményeit.

Megértés szintjén tudja:

- a környezetvédelmi előírások betartásának biztosítását, illetve az előírások megszegésének következményeit,

Alkalmazás szintjén tudja:

- az üzemi balesetek esetén felmerülő teendőket, az elsősegélynyújtás szabályait,

- a személyi higiénia betartását, illetve betartatását,

- a munkavédelmi szabályok betartását, illetve betartatását.

e) Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- a mezőgazdaságra, élelmiszeriparra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági, élelmiszeripari tevékenység támogatási formáit,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés szabályait, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények

Szakmai gyakorlat

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a merülő refraktométerrel és polariméterrel való mérést,

- a kromatográfiás (gáz, vékonyréteg magasnyomású folyadék) vizsgálatokat és az üledékek mikroszkópiai vizsgálatát elvégezni.

Jártasság szintjén tudja:

- a tároló edényzet kabantartását, tisztítását elvégezni,

- a következő vizsgálati módszerek elvégzését és segítségükkel megállapítani a megfelelő összetevőket:

mikroszkópos sejtszámlálás,

tenyésztéses mikrobiológiai vizsgálat (lemezöntés),

idegen festékanyagok kimutatása.

Készség szintjén tudja:

- az első fejtés végrehajtásának folyamatát, a fejtési módok és a szellőztetés elvégzését,

- a különféle kénező anyagok előkészítését alapkénezés, kiegészítő kénezés és palackozás előtti kénezés alkalmára,

- a pincetér, valamint az üres és darabhordó kénezését,

- szabályozni a borok savtartalmát házasítással, szénsavas-meszes, kettős sós savtompítással, biológiai almasav-bomlással, citromsav adagolással,

- szabályozni az alkoholtartalmat házasítással,

- a cukortartalom emeléséhez használt anyagok meghatározását, előkészítését,

- a kombinált hőkezelés technológiájának beállítását,

- adott technológiai műveletekhez a lemezes hőcserélő üzemeltetését, beszabályozását,

- a káros mikroorganizmusok elleni védekezést,

- a hibás, beteg borok kikezelésének elvégzését,

- a minőségbiztosítási rendszer kidolgozását borászati üzemben (mintavétel, ellenőrzési pontok, ellenőrzendő anyagok),

- elvégezni pezsgőgyártásnál az erjedés és seprőtlenítés, valamint az ízesítés és stabilizálás folyamatát, valamint a letöltés és a karantén műveletét,

- az erjesztő és érlelő tartályok karbantartási, ellenőrzési munkáinak meghatározását,

- elvégezni a szörp hígítását, szénsavazását, és a premix, postmix eljárások műveletének és a felhasznált víz kezelésének elvégzését,

- a CIP módszer konkrét tárolóedényekre való kidolgozását,

- önállóan kivitelezni az alábbi vizsgálatokat és értékelni azok eredményeit:

laboratóriumi tömegmérés,

laboratóriumi térfogatmérés,

areométeres mérések,

sav-bázis térfogatos elemzések,

indikátorral és potenciometrikusan,

Malligand-készülék használata,

kénessav-meghatározás jodometriásan,

glüko-acidimetrikus mutatószám megállapítása,

mikroszkóp használata, derítési vizsgálatok (kékderítés és próbaderítések)

próbaházasítás, palackállósági vizsgálatok, szén-dioxid mérése afrométerrel,

pH-mérés,

potenciometrikus sav-bázis titrálás,

cukortartalom kémiai meghatározásai,

piknométeres sűrűségmérés,

- beállítani a zúzó-bogyózó berendezések optimális üzemeltetési paramétereit,

- beállítani a csigás térelválasztó szállítási teljesítményét és beszabályozni az optimális leválasztást,

- a csigás sajtók működtetését és beszabályozását fehérszőlőre,

- beszabályozni a membránszivattyú szállítóképességét és karbantartásának elvégzését,

- beállítani a csigaszivattyú szállítóképességét az ismert módok egyikével,

- beállítani a dugattyús szivattyú szállítási teljesítményét,

- az örvényszivattyúk hibafeltárási eljárásának kidolgozását,

- a körfejtéses és az elektoros keverés elvégzését,

- a pneumatikus keverés megadott tartálytípusra való beállítását,

- a kovaföld adagoló beállítását és karbantartási fokozatainak megállapítását,

- a szakaszosan önürítő szeparátor működési rendjének és üzemelési tervének elvégzését,

- a spirálcsöves hőcserélő munkafolyamatának beállítását,

- a kombinatív hőkezelő berendezés folyadékellátásának és energiarendszerének beállítását,

- a töltőgép megfelelő beállítását és a napi karbantartás elvégzését,

- az ellennyomású töltőgép beállítását szénsavas italok töltéséhez,

- a kannatöltés végrehajtását,

- a palackszállító szalagok és a görgős szállítópályák karbantartásának és beszabályozásának elvégzését.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- megtervezni a szüretet, értékelni a próbaszüret eredményeit a cukor-sav arány változását,

- megszervezni a fehérszőlő feldolgozásának folyamatát, a must erjesztéséig, biztosítani a feljavításhoz szükséges anyagokat,

- megszervezni a kékszőlő héjon erjesztésének szakaszos és folyamatos technológiáját,

- megtervezni a szőlő feldolgozásával kapcsolatos munkákat és megszervezni az üzemi lebonyolítását a gazdaságosság és a környezetkímélési szempontok figyelembevételével,

- megtervezni a borkészítés technológiájával kapcsolatos munkákat és megszervezni az üzemi lebonyolítását a gazdaságosság és a környezetkímélési szempontok figyelembevételével,

- megvizsgálni a kénezés hatását a borra, értékelni a kénessav kötött, disszociált és disszociálatlan állapotát,

- szintetizálni a házasítás célját a felhasználásra kerülő borok, ill. a hatályos jogszabályok ismeretével,

- megállapítani a derítés idejét és folyamatát a technológiai sorban,

- értékelni a derítési módokat és hasznosítani a gyakorlat során,

- megtervezni a sterileszűrés géprendszerét, értékelni az eredményt és a felhasznált szűrőmembránt,

- végrehajtani a keretes lapszűrőn való munkát,

- végrehajtani a megfelelő tartályos kovaföld szűrővel a bor szűrését, közben ellenőrizni a minőséget és elvégezni a megfelelő beállításokat,

- meghatározni a szűrők karbantartásának idejét, végrehajtását és a szükséges anyagok kiválasztását.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a képzésben résztvevőben megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, humánus és környezet orientált szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye.

Alakuljon ki benne az önálló és megbízható munkavégzésére és elvégeztetésre való hajlam, tudjon változó helyzetekben helytállni, tartson lépést a tudomány és technika fejlődésével és folyamatosan képezze magát.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

1.1. Az írásbeli vizsga

A dolgozat egy, a tantervi anyagból megadott technológiai művelet vagy folyamat körébe tartozó szakmai leírás, ill. tervezés, szakmai számítás, valamint a témához nem feltétlenül kapcsolódó, de szakmai jellegű géptani feladat vagy feladatok kidolgozása.

A kérdések %-os megoszlása: 60% technológia, 20% szakmai számítás.

1.2. A szóbeli vizsga

A vizsgázó a Szakmai technológia, valamint a Szakmai gépek tárgykörökből ad számot megszerzett ismereteiről. A Higiénia környezet- és munkavédelem ismeretek számonkérését az adott tétellel együtt kell megvalósítani.

A Gazdálkodási és szervezési ismeretek és az Informatika tantárgyak mindegyikéből ugyancsak a szóbeli vizsga alkalmával kell számot adnia a minősítésre jelentkezőnek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni

1.3. A gyakorlati vizsga

A vizsgázó komplex vagy társított feladatcsoportot hajt végre. A gyakorlati vizsga a szakmai technológia, a szakmai gépek, borászati és üdítőipari minőségellenőrző vizsgálatok témaköreiből tevődik össze. A gyakorlati vizsga megkezdésének előfeltétele az év közben elkészített 25-50 l ún. vizsgabor bemutatása.

A vizsga során a technikusjelöltnek üzemi körülmények között előforduló feladatot kell végrehajtania.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga gyakorlati része alól felmenthető az, aki rendelkezik borász szakmunkás-bizonyítvánnyal és szakmunkásként legalább 1 év szakterületen eltöltött munkaviszonyt tud igazolni.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Ha a vizsgázó szakmai gyakorlatát iskola rendszeren kívüli keretek között szerezte meg, akkor a javasolt óratervben meghatározott gyakorlati óraszámot köteles teljesíteni, és a következő témákból ellenőrzött gyakorlatot kell végeznie:

- szeparátor üzemeltetése,

- hőcserélő berendezés üzemeltetése,

- palacktöltőgép üzemeltetése,

- üzemen belüli szállítóberendezések üzemeltetése,

- kénessav-tartalom meghatározás,

- cukortartalom-meghatározás kémiai módszerrel,

- alkoholtartalom mérése piknométerrel.

az ellenőrzött gyakorlatok együttes időtartama 70 óra, amelyet a felkészítő köteles megszervezni!

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más helyen biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközökre vonatkozóan azon FM által javasolt tételsor a mérvadó, de alapvetően szükséges:

- megfelelő felszereltségű tanműhely, vagy tanpince,

- üzemi körülményeket biztosító borászati üzem vagy pince,

- iskolai és hordozható (vagy telepíthető) laboratórium,

- gép- és szerszám ellátottság.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket igazoló bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet, intézmény alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és leváltárba történő átadási lehetőséggel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzés javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Szakmai elmélet tantárgyak

- Borászati és üdítőital-ipari szakmai technológia és műveletek

- Borászati és üdítőital-ipari szakmai gépek

- Gazdálkodási és szervezési ismeretek

- Szakágazati mikrobiológia

- Higiénia, környezet- és munkavédelem

- Informatika

- Élelmiszerkémia

- Kommunikáció

b) Szakmai gyakorlat

- Minőségellenőrzés és laboratóriumi vizsgálatok

- Technológia és géptani gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

*-gal jelölt tantárgyakat csoportbontással kell tanítani.

Dohányipari technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

Dohányipari technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség

- előírt egészségügyi és pályaalkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A dohányipar területén korszerű ismereteket nyújtó, középszintű irányításra jogosító végzettség megszerzésének biztosítása, a műveleti technológiák önálló alkalmazásában, illetve alkalmaztatásában jártas szakemberek képzése.

4. A munkaterület jellemzése:

Nagyüzemi termelésben, eltérő profilú és márkájú gépesítettségi feltételek mellett, a dohánytermékekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő minőségű résztermékek és készáruk előállítása, a termelésirányítási, munkavédelmi és minőségellenőrzési feladatok ellátása.

A munkaterület a dohányelőkészítés műveleteitől eltekintve pormentes, míg a dohánytermékek előállításának területe kissé zajos, de az egészségre nem ártalmas.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- dohányzás és a társadalom kapcsolatának vizsgálata,

- a dohány termesztése, szárítása,

- a dohány elsődleges feldolgozása,

- a dohánytermékek előállítása,

- dohány és termékminőség ellenőrzése,

- raktározási, higiéniai, munkavédelmi feladatok,

- dohányipari termelésszervezés.

2. Elméleti követelmények:

a) Dohányipari technológia

A dohányzás és társadalom kapcsolata terén

Ismeret szintjén tudja:

- a dohányzás egészségügyi kockázatára vonatkozó nézeteket.

A dohány termesztése, szárítása területén

Ismeret szintjén tudja:

- a dohánynövény általános biológiai és kémiai jellemzőit,

- a dohánytermesztés agrotechnikájának két szakaszát.

Megértés szintjén tudja:

- a dohányszárítás technológiai összefüggéseit,

- a termesztés környezeti tényezőinek hatását,

- a fő dohánytípusok általános tulajdonságait.

A dohány elsődleges feldolgozásának területén

Ismeret szintjén tudja:

- a dohányfermentálás elméleti összefüggéseit.

Megértés szintjén tudja:

- a fermentálás előtti kocsányozás célszerűségét, ennek a késztermék minőségére gyakorolt hatását,

- jellemzi a fermentálás alatti legfontosabb változásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a technológiai utasítás szerinti kocsányozás paramétereit,

- a technológiai utasítás szerinti gépi kezelés paramétereit,

- értékelni a fermentálás technológiai paramétereit és a dohány minősége közötti összefüggéseket,

- szintetizálni a dohánynyersanyag minőségi jellemzőit, a feldolgozás célkitűzéseit, az ehhez tartozó optimális technológiai paramétereket.

Dohánytermékek előállítása terén

Megértés szintjén tudja:

- összehasonlítani a korszerű kocsányfeldolgozás műveleteit a levélfeldolgozás műveleteivel,

- a különböző típusú cigarettagyártó gépek technológiai sorban elfoglalt helyét, műveleteit,

- jellemezni a csomagolás fő funkcióit,

- a filtergyártási technológiákat,

- a füstszűrőgyártás lényeges műveleteit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- értékelni technológiai céljaik szerint félgyártmányok előállításának műveleteit,

- a munkavédelmi és higiéniai előírásokat,

- a cigarettagyártás és füstszűrőgyártás közös technológiai szempontjait.

Dohány és termékminőség ellenőrzése terén

Megértés szintjén tudja:

- az összefüggéseket az agrotechnika dohányminőségre ható vonatkozásban, az összefüggéseket a szárítástechnológia dohányminőségre gyakorolt hatásában,

- a fermentálás technológiai paraméterei és a dohány minősége közötti összefüggéseket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a késztermékek minőségét meghatározó előírásokat, minőségi hibák jellemzőit és azok termelésben okozott káros hatását, a beavatkozás lehetőségeit,

- a dohányfeldolgozás segéd- és adalékanyagainak minőségre gyakorolt hatását,

- az üzemi minőség-ellenőrzés és minőségtanúsítás megvalósításának lehetőségeit,

- az ipari laboratórium jelentőségét, szerepét a minőségbiztosítás rendszerében,

- megállapítani a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével,

- a termékekre vonatkozó jogszabályok előírásait, és azok alkalmazását (szabványok, ET, ÉK)

Raktározási, higiéniai, munkavédelmi feladatok terén

Megértés szintjén tudja:

- a raktározási körülmények feltételeit, előírásait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a termék-előállítással összefüggő raktározási igényeket és kiszámítani a készletezéshez szükséges raktárterületeket,

- a munkavédelem és higiénia előírásainak középvezetőre tartozó részeit,

- felismerni a raktározás során fellépő biológiai eredetű minőségromlást és a megelőzés módját,

- az élelmiszer-higiénia alapelvek szerinti fertőtlenítés szükségességét.

Dohányipari termelésszervezés terén

Megértés szintjén tudja:

- az alapfokú műszaki adminisztrációs feladatok osztályozását, a dohányszárítás és fermentálás során.

Alkalmazás szintjén tudja:

- értékelni a dohánytermékek előállításában középvezetői szinten elvégzendő termelésszervezési feladatokat és ezek feltételeit,

- kiszámítani a termeléshez szükséges anyagok fajlagos szükségleteit és egybevetni az érvényes normatívákkal.

b) Dohányipari gépek

Dohányipari szállítóberendezések körében

Megértés szintjén tudja:

- a szállítóberendezések szerkezeti felépítését működési elvét,

- az anyagszállítás és az egyenletes anyagáramlás összefüggéseit, az ideális szállítóképesség fogalmát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- elvi ábrák készítését a berendezésekről, valamint műhelyrajz elkészítését gépelemekről,

- a szállítógépek kezelési, szabályozási és munkavédelmi előírásait.

A dohány elsődleges feldolgozásának területén

Megértés szintjén tudja:

- a dohány elsődleges feldolgozásában alkalmazott berendezéseket, azok szerkezeti felépítését, működési elvét,

- a technológiai folyamatábrák elkészítését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a berendezések üzemeltetésénél a higiéniára és munkavédelemre vonatkozó előírásokat.

Dohánytermékek előállítása terén

Megértés szintjén tudja:

- a berendezések egyszerű vázlatrajzát elkészíteni,

- a berendezések szerkezeti felépítését és működési elvét,

- a berendezések szakszerű beállítása és a késztermék minősége közötti összefüggéseket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a dohánytermékek előállítására szolgáló gépek, berendezések, műszerek kezelésének, szabályozásának lehetőségeit az adott technológia megvalósítása szempontjából,

- megvalósítani a berendezés paramétereinek változtatásával a technológiai előírásokat,

- azonosítani a gépek üzemeltetése során tapasztalható hibalehetőségeket és kiküszöbölésükhöz szükséges karbantartási, szabályozási feladatokat.

Rendszerezés szintjén tudja:

- szintetizálni a technológiai folyamatok minőségi követelményeinek ismeretében, a termék előállításához szükséges berendezések műszaki jellemzőit és paramétereit.

c) Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogformáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági útmutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- az élelmiszeriparra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- az élelmiszer-ipari támogatás formáit,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozás működtetésének követelményeit,

- az egyes könyvvezetés technikáját,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait,

- hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi szerv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

d) Informatika, számítástechnika terén

Ismeret szintjén tudja:

- az információ kezelésére vonatkozó elméleti normákat,

- az informatikai eszközöket,

- az információhordozók fejlődését figyelemmel kísérni,

- a szoftver típusait és jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- a legfontosabb informatikai eszközök elvi felépítését (automatizálásánál használatosakat is beleértve),

- az informatikai eszközök kezelését,

- a technológiai folyamatot szemléltető szoftverek kezelését,

- a problémák pontos megfogalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a megszerzett ismereteket a szakmai tárgyakban felhasználni.

3. Gyakorlati követelmények:

Üzemeltetési gyakorlat

Dohánytermesztés területén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a dohánytermelés agrotechnikáját a talaj kiválasztásától a dohánylevelek töréséig,

- a zöld dohánylevél szárításra való előkészítésének műveleteit.

Jártasság szintjén tudja:

- a szárítás műveleteinél és a rezsimvezetésnél alkalmazott paraméterek szabályozását, beállítását.

A dohány elsődleges feldolgozásának körében

Jártasság szintjén tudja:

- a fermentálásra való előkészítés műveleteit.

Készség szintjén tudja:

- beállítani és szabályozni a berendezések paramétereit,

- ellenőrizni a berendezés működése és a termék minősége közötti összefüggések előírt normatíváit.

Dohánytermékek előállítása terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a levélvonal és a kocsányvonal technológiai folyamatvázlatát,

- a gyártó- és csomagológépek közvetlen összekapcsolásának lehetőségeit.

Jártasság szintjén tudja:

- a műszaki hibák felismerését és megszüntetését a gépeken, berendezéseken.

Készség szintjén tudja:

- a különböző típusú gyártó- és csomagológépek folyamatos termelő üzemeltetését,

- a füstszűrőgyártó-gépek üzemeltetését,

- a selejtbontó gépek működtetését,

- az üzem technológiai gépeinek, berendezéseinek, készülékeinek kezelését, tisztítását, napi karbantartását.

Dohány és termékminőség-ellenőrzés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a szárított és fermentált dohány szabvány szerinti minősítését,

- az ipari laboratóriumban végzett minőségbiztosításra vonatkozó méréseket,

- a minőségtanúsítási rendszerekre vonatkozó teendőket.

Jártasság szintjén tudja:

- a szakma vizsgálati módszereinek elvégzését.

Készség szintjén tudja:

- alkalmazni a dohányipari termékekre vonatkozó szabványokat,

- megállapítani a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- az egyes vizsgálatokhoz kiválasztani a megfelelő vizsgálati módszereket a gazdaságosság, gyorsaság és a pontosság figyelembevétele mellett.

Raktározási, higiéniai, munkavédelmi feladatok terén

Készség szintjén tudja:

- a higiéniai előírások megtartását és megtartatását,

- a személyi és környezeti higiénia gyakorlati megvalósítását,

- a munkavédelmi szabályok megtartását és megtartatását a kéziszerszámok, valamint más eszközök használatát, a gépek, berendezések és készülékek működtetése közben,

- a hazai, külföldi dohány- és segédanyagok mennyiségi-minőségi átvételét, raktári elhelyezését, kezelését, nyilvántartását,

- a gyártmányreceptúrák összeállítását.

4. Személyi követelmények:

Alakuljon ki a képzésben résztvevőben megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, humánus szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye.

Alakuljon ki benne az önálló és megbízható munkavégzésre és elvégeztetésre való hajlam, tudjon változó helyzetekben helytállni, tartson lépést a tudomány és technika fejlődésével és folyamatosan képezze magát.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Írásbeli

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás további szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MÜM rendelete az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga:

A megfogalmazott konkrét kérdések tartalmazzanak:

- szakmai technológiai,

- szakmai gépek ismeretéből elsősorban a megértés és alkalmazás szintjén elsajátítandó témaköröket, valamint szakmai számítással kapcsolatos feladatot.

A kérdések %-os megoszlása: 60% technológia, 20% géptan és 20% szakmai számítás.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei az alábbi tárgyakra épülnek:

- szakmai technológia,

- szakmai gépek,

- gazdasági és szervezési ismeretek.

A szakmai technológia tétel alkérdése a higiéniával, míg a szakmai gépek tétel alkérdése munkavédelemmel kapcsolatos legyen.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni!

1.3. Gyakorlati vizsga:

A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti.

A jelölt önállóan dolgozik a húzott tétel alapján.

A tételek tartalma:

- a dohánytermékek előállítására szolgáló gépek, berendezések működtetése a technológiai elvárások alapján,

- a gépek karbantartási hibaelhárítási feladatainak jártasság, ill. készség szintjén történő elvégzése.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga gyakorlati része alól felmenthető az, aki rendelkezik dohányfeldolgozó szakmai végzettséggel és szakmunkásként legalább 1500 óra, szakterületen eltöltött munkaviszonyt tud igazolni.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:

Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a feltétel; legalább 2000 óra dohányiparban töltött gyakorlat, amelyet a vizsgára jelentkező különböző munkaterületeken töltött el.

Az igazolást szakmai kamarai tagsággal rendelkező jogi vagy természetes személy adhatja ki.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

Az eszközökre vonatkozóan az FM által javasolt tételsor a mérvadó, de alapvetően szükséges:

- kifogástalan minőségű szerszámkészlet a gépek szakszerű beállításához,

- a gyakorlati vizsga lefolytatására alkalmas és a vizsga idejére rendelkezésre álló termelő üzem,

- külön figyelmet kell szentelni a gépek, berendezések munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatozó előírásának megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Elméleti tantárgyak:

Informatika

Élelmiszerkémia, biokémia

Mikrobiológia

Munkavédelem- és higiénia

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Szakmai gépek (géprajz, gépelemek)

Szakmai technológia

Gyakorlati tantárgy:

Üzemeltetési gyakorlat (komplex: technológia, géptan, minőség-ellenőrzés)

További javaslat

A Szakmai gépek, vagy a Szakmai technológia tárgyak keretein belül javasolt, egy középfokú nyelvtudásra épülő, szakmai szókinccsel bővített idegen nyelv, kommunikációs szintű elsajátítása.

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Mezőgazdasági gazdaasszony szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 2 6140 08 20 06

2. A szakképesítés megnevezése:

Mezőgazdasági gazdaasszony

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A mezőgazdasági gazdaasszony képesítéssel rendelkező alkalmas a korszerű életvitel, a kiegyensúlyozott családtervezés, a szülői szerep, a háztartási tevékenységek, az alapvető mezőgazdasági munkák és a mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának, értékesítésének elvégzésére és szervezésére. A képesítés alapul szolgál kapcsolódó szakképesítések megszerzéséhez.

Ilyen lehetőségek:

- a szolgáltatások területén (pl. falusi vendéglátó, vendéglátó stb.);

- az egészségügyi, pedagógiai és szociális szolgáltatások területén (pl. dajka, segédápoló stb.);

- a növénytermesztés, kertészet területén (pl. virágkötő, parkgondozó, gombatermelő stb.);

- az állattartás területén (pl. állatgondozó, tejkezelő);

- az ipar területén (pl. varrónő, tejfeldolgozó stb.).

4. A munkaterület jellemzése

A mezőgazdasági gazdaasszony tevékenységi köre rendkívül összetett, változatos.

Jellemző munkaterületei:

- a családellátás és háztartás terén:

- a családi élet megszervezése,

- a csecsemőápolás és házi beteggondozás,

- a főzés-sűtés, terítés,

- a szabás-varrás, kézimunkázás,

- a ruhaápolás, -javítás,

- a lakásápolás,

- a vendéglátás,

- a mezőgazdasági munkák terén:

- a konyhakert, gyümölcsös és díszkert művelése,

- a haszonállatok gondozása,

- a megtermelt növényi és állati termékek feldolgozása, tartósítása, értékesítése;

- a családi gazdálkodás terén:

- a belső jövedelemszerző tevékenység nyilvántartási, pénzgazdálkodási munkái.

A képesítés nemcsak munkavállalási lehetőséget biztosít, hanem alapvető feladata az igényes, harmonikus családi élettér kialakítása és fenntartása.

Mindezek a tevékenységek - kiegészítő szakismeretek birtokában, fejlett technikai alkalmazásával - a betölthető munkalehetőségek körét bővítik.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- a családellátás és vendégfogadás,

- lakás- és környezetgondozás,

- kertészkedés,

- állatgondozás,

- gépkezelés,

- szakmai számítás, ügyvitel,

- környezetvédelem,

- személyi higiénia és munkavédelem.

2. Elméleti követelmények

a) Háztartásgazdaság - életvitel - táplálkozásélettan terén

Ismeret szintjén tudja:

- a család és a társadalom összefüggéseit, kapcsolódási pontjait,

- a családi életben előforduló jelentős döntési folyamatokat,

- a családok életminőségét befolyásoló döntéseket,

- a szükségletek kielégítési módjait és az ezekkel kapcsolatos konfliktusok megoldási lehetőségeit,

- a különböző étkezési szokásokat, azok kedvező vagy kedvezőtlen hatásait,

- a táplálékok károsítóanyag-tartalmát, a szervezetbe jutásának következményeit, a károsító anyagok csökkentési lehetőségeit.

Megértés szintjén tudja:

- kiválasztani az egészséges életmódhoz szükséges tevékenységeket, környezeti tényezőket, táplálkozási szokásokat stb.,

- a helyes, korszerű táplálkozás alapjait, előnyeit, az ezekkel összefüggő biológiai folyamatokat,

- az élelmiszerek csoportjait, kalória-, és tápanyagértéküket, a helyes elkészítési módokat, a különböző ételek előnyeit és hátrányait,

- a háztartási beruházások gazdaságosságát, célszerűségét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a korszerű háztartás feltételeit,

- az egészséges étrendek összeállítását,

- a pénzzel, idővel, energiával való ésszerű tervezést és gazdálkodást,

- a családi költségvetés készítését.

b) Vendéglátás terén:

Ismeret szintjén tudja:

- az idegenforgalom, a vendéglátás történelmi összefüggéseit,

- az ország és az adott település idegenforgalmi adottságait,

- a fizetővendéglátás, a falusiturizmus jellemzőit, vállalkozási formáit.

Megértés szintjén tudja:

- a települési feltételrendszer és az idegenforgalmi igények, lehetőségek kapcsolatát,

- az utazási irodákkal való együttműködés módjait,

- a szálláshelyek osztályba sorolását, árát,

- a falusi turizmust jellemző programokat, szervezési körülményeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vendégfogadással összefüggő házigazda szerepkör betöltéséhez szükséges szabályokat, követelményeket, feladatokat,

- a fizetővendéglátás összetevőit, teendőit.

c) Lakáskultúra terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a lakással kapcsolatos követelményeket,

- az egészséges és esztétikus lakótér jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- a lakás működtetéséhez szükséges munkafolyamatokat,

- a takarékos üzemeltetés lehetőségeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a lakószobák és a lakáshoz tartozó helyiségek rendben tartásának alapelveit.

d) Öltözködéskultúra terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a felhasználásra kerülő anyagféleségeket, feldolgozhatóságukat,

- a ruhakészítések általános folyamatát,

- a ruházati cikkek felosztását.

Megértés szintjén tudja:

- a testalkattípusokat és a testméreteket,

- a szabásminták készítési elvét, felhasználási módjait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szabás alapvető munkafolyamatait,

- a varrásfajták készítési lehetőségeit,

- a kézimunkák, díszítések technikáját,

- a ruhaátalakítások és javítások alkalmazási eseteit.

e) Egészségügy - gondozás terén:

Ismeret szintjén tudja:

- az emberi szervezet szerveinek, rendszereinek alapvető morfológiai felépítését, működését,

- az életműködések szabályozásának törvényszerűségeit,

- a női és férfi biológiai, fiziológiai, pszichológiai sajátosságait,

- az egészségvédő és -megelőző (prevenciós) lehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- az újszülött, a csecsemő, a kisded, a kisgyermek testi és érzelmi fejlődésének sajátosságait,

- a gondozási, nevelési és fejlesztési lehetőségeket,

- az alapvető élelmiszerek élettani szerepét,

- a betegellátás alapvető szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az egyszerű gondozási, ápolási alapelemeket,

- a csecsemők és kisgyermekek egészséges táplálásának metódusait.

f) Mezőgazdaság terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a háztartás szempontjából fontos növények termesztésének általános alapjait,

- a legfontosabb fajtákat,

- növényvédelmet, gépeket, egyszerű kertészeti építményeket,

- a ház körül tartható állatfajok szaporítási, takarmányozási, tartási módjait,

- az állatok elhelyezésének higiéniai feltételeit, betegségének tüneteit.

Megértés szintjén tudja:

- a kertészetben és az állattartás során használatos technológiákat, a munkafolyamatok összefüggését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a kert kialakításának szabályait,

- a háztartásban felhasznált növények termesztési eljárásait,

- az állatok napi gondozásának, takarmányozásának, férőhelyük tisztításának követelményeit.

g) Szakmai számítások terén

Ismeret szintjén tudja:

- a családi gazdálkodás összetevőit,

- az alkalmazható számítási műveletek körét.

Megértés szintjén tudja:

- a kertészet, az állattartás, a háztartás (esetleg vállalkozás) nyilvántartási feladatait, bizonylatok kezelését, a könyvelés alapvető elemeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- kiszámítani a növénytermesztéshez, állattartáshoz, sütéshez, főzéshez, szabás-varráshoz szükséges anyagmennyiségeket, bekerülési költségeket, hatékonyságot.

3. Gyakorlati követelmények

a) Mezőgazdaság terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a zöldségnövények szedési, feldolgozási, tárolási és tartósítási eljárásait,

- a legismertebb dísznövényeket,

- a gyümölcstermelő növények ápolási munkáit, a termelések tárolási, feldolgozási, felhasználási műveleteit,

- a szőlőtermesztés általános alapjait, az egyszerű pinceműveleteket,

- a legfontosabb növényvédő szereket és az állattartáshoz szükséges fertőtlenítő szereket, elkészítési módjukat, alkalmazásukat,

- a ház körül tartható állatfajokat, szaporításukat.

Jártasság szintjén tudja:

- a különféle munkákhoz szükséges megfelelő eszközt kiválasztani,

- elvégezni a kertészeti és állattartási technológiák munkafázisait,

- a termékek minősítését.

Készség szintjén tudja:

- az alapvető kertészeti munkákat (szaporítás, ápolás, feldolgozás),

- a ház körül tartható állatok takarmányozási, gondozási és feldolgozási munkáit,

- alkalmazni a kapcsolatos munkavédelmi szabályokat,

- a szükséges szakmai számításokat elvégezni.

b) Főzés-sütés-terítés terén:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a feldolgozandó nyersanyagok tulajdonságait,

- a családellátást szolgáló és a vendéglátáshoz szükséges főzési, sütési, terítési, felszolgálási munka fogásait, előkészítő- és utómunkálatait,

- a munkáját segítő gépek használatát,

- a munkavédelmi szabályok betartását.

Jártasság szintjén tudja:

- a vendéglátáshoz, az ünnepekhez illő étrendet összeállítani, a fogásokat elkészíteni és tálalni,

- a diétás és tájjellegű ételek sajátosságait,

- a ház körül megtermelt termékek felhasználását.

Készség szintjén tudja:

- a mindennapi étkezéshez szükséges ételek készítését,

- az esztétikus terítést, tálalást, kínálást,

- az energiatakarékos, higiénikus munkavégzést.

c) Szabás-varrás, kézimunkázás terén:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az alap- és segédanyagok felhasználási módjait,

- az alapvető szabásminták szerkesztési és másolási módjait,

- a lakás- és ruhadíszítéseket, népi hímzéseket,

- a munkájukat segítő gépek, eszközök használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- az átalakítási és javítási eljárásokat,

- kiválasztani a célnak megfelelő ruhaanyagokat, lakástextíliákat.

Készség szintjén tudja:

- a gépi és kézi varrásokat,

- szabásminta alapján egyszerű ruhadarabok elkészítését,

- maradékok hasznosítását.

g) Gondozás terén:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a családtagok gondozásának elemeit,

- a csecsemő-, a beteggondozási és elsősegélynyújtási eszközök használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a csecsemő és a kisgyermek mindennapi testi ápolásának feladatait,

- a betegápolás mindennapi teendőit,

- az érzelmi kapcsolatteremtést.

Készség szintjén tudja:

- az alapvető elsősegélynyújtási teendőket,

- a csecsemő szakszerű tartását, mozgatását és öltöztetését,

- az ápolás alapelemeinek alkalmazását,

- a higiénikus munkavégzést és a munkavédelmi előírások betartását.

e) Mosás - takarítás terén:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a mosó- és tisztítószerek felhasználási módját,

- a célszerűen szervezeti munkafolyamatokat.

Jártasság szintjén tudja:

- a különféle munkákhoz a megfelelő eszközt kiválasztani, használni.

Készség szintjén tudja:

- a ruhanemű, textíliák mosását, tisztítását, vasalását,

- a takarítás folyamatát és elemeinek végzését.

4. Személyi követelmények:

A mezőgazdasági gazdaasszonyt jellemezze

- a kulturált viselkedés,

- az ember- és másság tisztelet,

- az empátia,

- a fizikai és lelki teherbírás,

- szorgalom,

- kreativitás és nyitottság,

- személyi és termékhigiénia.

Rendelkezzen olyan műveltséggel és személyiségjegyekkel, amelyek szükségesek a kiegyensúlyozott családi élet tartalmassá tételéhez.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás további szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MÜM rendelete az irányadó.

1.1. Szóbeli vizsga:

A komplex vizsgatételek a tananyag egészét átfogják és lehetővé teszik a tantárgyak közötti koncentráció bemutatását. Kiemelt hangsúlyt kapnak a következő területek:

- kertészet,

- állatgondozás,

- háztartásgazdaságtan és életvitel,

- táplálkozásélettan,

- egészségügy - gondozás,

- vendéglátás,

- lakás- és öltözködéskultúra.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga két részből áll:

1.2.1. Elővizsga

- sütés-főzés (terítés, felszolgálás)

- minden vizsgázónak (a vizsgát szervező intézet által megadott) háromfogásos menüt kell készíteni, az ebédhez meg kell teríteni, és az elkészített ételt fel kell szolgálni.

- ápolás-gondozás

- minden vizsgázó bemutat (a vizsgát szervező intézet által megadott tételsorból) egy elsősegélynyújtó, egy csecsemőápolási, egy gondozási feladatott

- szabás-varrás-kézimunkázás

- vizsgaremek készítése (a vizsgáztató intézet által a tantervi követelmények szerint meghatározott feladat alapján) és az elkészített munkákból kiállítás szervezése. Az elővizsgát az állami vizsgabizottság előtti vizsga megkezdéséig be kell fejezni.

1.2.2. Vizsgabizottság előtti vizsga:

Mezőgazdasági gyakorlat

- kertészeti ismeretek

- felismerési feladat

- munkáltatói feladat

- állattartási ismeretek

- felismerési feladat

- munkáltatói feladat

a gyakorlati vizsga során a gyümölcs-, zöldség-, dísznövénytermesztés, állatgondozás témaköreiből összeállított technológiai, alkalmazási, felismerési és számítási feladatokat kell megoldani (a felismerési és számítási témarész írásbeli feladatként is megoldható).

A gyakorlati vizsga tételeit az FM által ajánlott témakörök alapján kell összeállítani.

A felismerési feladatokat (növényismeretek, kötészeti ismeretek, testtáj ismeret, termékismeret stb.) a vizsgáztató intézmény állítja össze, a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időt ki is töltse.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A vizsgára az a jelölt bocsátható, aki eredményesen teljesítette az elővizsga követelményeit.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, földterülettel, állatállománnyal, vagy szerződés keretében más gazdálkodó szervezettel együtt biztosítani tudja ezeket.

A gyakorlati felkészítés és vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei:

- a kertgazdálkodási ismeretekhez bemutató és gyakorlóterület legalább 2 ha üvegház, fóliasátor 200 m2, tárolópince, kisgépek, kéziszerszámok (minden gyakorlaton lévő tanulónak),

- állattartási ismeretekhez betelepített sertésnél a tartáshoz szükséges felszereléssel, betelepített baromfiból a különböző tartási módoknak megfelelő felszereléssel, valamint a helyi adottságok figyelembe vételével a jellemző állatfajok tartása és a különböző tartási módokhoz szükséges berendezések, felszerelések az állatok takarmányozáshoz szükséges berendezések,

- sütés-főzés-terítés gyakorlathoz tankonyha osztályonként 8-10 tűzhellyel és olyan felszereléssel, hogy a tanulók a tantervben szereplő ételféleségeket 4-6 fő részére elkészíthessék, étterem, az ünnepi és alkalmi terítéshez szükséges asztalnemű és étkészlet a kötelezően étkező személyek létszámának megfelelően,

- ápolás-gondozás gyakorlathoz elsősegélynyújtó felszerelés, tanbabák valamint a csecsemő- és kisgyermek-gondozás fogásainak elsajátításához szükséges felszerelések, betegágy valamint a beteggondozási ismeretek elsajátításához szükséges felszerelések,

- szabás-varrás, kézimunkázás gyakorlathoz varrógép osztályonként 8-10 db, vasalók, varrófelszerelés, olló, divatlapok, mintafüzetek.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírásának megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Háztartásgazdaságtan - életvitel

Vendéglátói és idegenforgalmi ismeretek

Táplálkozásélettan

Egészségügyi ismeretek, gondozás

Öltözködés- és lakáskultúra

Kertészeti ismeretek

Állattartási ismeretek

Szakmai számítások

Ének-zene-játék

Anyanyelv-kommunikáció

Szakmai gyakorlat

Főzés-sütés-terítés

Szabás-varrás-kézimunkázás

Mosás, vasalás, ruhaápolás, javítás

Takarítás

Mezőgazdasági kistermelés,

- kertészet,

- állattartás

Ápolás-gondozás

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Molnár szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 2 7215 04 64 08

2. A szakképesítés megnevezése:

Molnár

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A képesítés célja, hogy a fentiekben megjelölt szakterületen, korszerű malmi- és keveréktakarmány-gyártó tevékenység ellátására való jogosultságot biztosítani, a szakmai követelményekben meghatározott feltételek és az elvárások alapján.

4. A munkaterület jellemzése:

A különböző gabonafélék feldolgozását végző üzemek munkaterületei:

- alapanyag átvétel, minősítés, tárolás,

- terményszárítás, tisztítás,

- örlés, hántolás, keveréktakarmány-gyártás,

- készáru minősítés, csomagolás, raktározás.

A technológiai folyamatok előírásainak betartása, valamint a gépek, berendezések balesetmentes kezelése alapvető követelmény.

A molnár szakma gyakorlása során előfordul poros, zajos, huzatos, nehéz fizikai munkát és nagy figyelmet igénylő munkaterület.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- a gabona átvétele, szárítása, raktározása,

- az őrlésre való előkészítés műveleteinek végzése,

- az őrlési műveletek elvégzése,

- az őrlés termékek osztályozása, darab és dercetisztítás,

- lisztfajták összeállítása, keverési műveletek végzése,

- keveréktakarmány-gyártás,

- hántolási műveletek végzése,

- a csomagolási (kis- és nagyegységű) műveletek végzése,

- a technológiai műveletek végrehajtásához kapcsolódó gépek, berendezések szakszerű kezelése.

2. Elméleti követelmények

a) Szakmai technológia és a kapcsolódó ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a szakma történetét,

- a hántolás alapanyagait és a tevékenység műveleteit, technológiáját.

Megértés szintjén tudja:

- a gabonaraktározás folyamatait, átvétel - tisztítás, gabonaszárítás, tárolás alatti gabonakezelés műveleteit; az őrlésre előkészítés műveleteit, a gabona malmi keverésének halmaz- és felülettisztításának, a kondicionálási eljárásoknak folyamatait, azok elméleti alapjait. Az aprítást befolyásoló henger-, rovátka- és hengerek üzemeltetési tényezőit, azok hatásait; a szitálás elméleti alapjait,

- a keveréktakarmánygyártás technológiáit, ezen belül az előkészítés, megmunkálás műveleteit,

- a környezetvédelmi előírásokat, azok be nem tartásának következményeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a malmi, és keveréktakarmány-gyártási technológiák, nyers-, alap- és segédanyagait, késztermékeit,

- az őrlési eljárásokat, műveleteket,

- a szitarendszerek kialakításához szükséges ismereteket, a bevonatok megválasztását, méretbeni különbségek és a légáramba való eltérő viselkedés alapján végrehajtható fajtázás elvi alapjait, folyamatábra rajzolását, alapszintű számítási feladatok megoldását,

- keveréktakarmány-gyártásnál a receptúrák szerinti gyártást, az egyes komponensek helyettesítését; a gyártási folyamatokkal kapcsolatos számításokat és azok folyamatábra-jelképekkel való ábrázolását: az adott nyers anyagokhoz igazodó technológiai módosításokhoz igazodó technológiai módosítások lehetőségét,

- a személyi higiéniai szabályok előírásait.

b) Szakmai gépek, berendezések és műszaki ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a malomipari anyagmozgató, szárító és az egyéb segédgépek, berendezések kezelési, munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásait.

Megértés szintjén tudja:

- a szakma gépeinek feladatát, szerkezeti felépítését, működési elvüket,

- a szabályozási lehetőségeket,

- a gépeken alkalmazott mérő és ellenőrző műszerek szerepét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gépek működési elvének vázlatos elkészítését,

- a gépek működésének megértését segítő számítási feladatok megoldását,

- a gépek, berendezések balesetmentes üzemeltetésének előírásait.

c) Gazdálkodási ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogformáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- az élelmiszeriparra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- az élelmiszer-ipari támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a vállalkozások tervezését,

- az üzleti tervkészítés menetét,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények:

Szakmai technológiai-, gépműhelyi gyakorlat és minőségvizsgálat terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a malomipar nyersanyagait felismerni és érzékszervi elbírálás alapján a minősítést elvégezni.

Jártasság szintjén tudja:

- a malom-, keveréktakarmány-gyártás és a hántolóipar gépeinek technológiai vonalban való elhelyezését,

- a gabonafélék, a keveréktakarmány-gyári nyersalap- és segédanyagok átvételét, kezelését, feldolgozás előtti előkészítését,

- a gabonaátvétellel, tárolással, kezeléssel, előkészítéssel, feldolgozással kapcsolatos minőségi előírások betartását,

- a felhasználó nyers-, alap-, segédanyagok és késztermékek beltartalmi értékmutatóit, a gabonaőrlés előkészítésének műveleteit, a keveréktakarmány-gyártás előkészítési munkafolyamatait, a receptúrák alkalmazását,

- a hántoló- és takarmányüzemi technológiák elvégzését, a gépek, berendezések kezelését.

Készség szintjén tudja:

- a malmi technológiák műveleteinek végzését,

- a malomipari üzemek gépeinek, berendezéseinek kezelését a kisebb javítások, hibaelhárítások végzését,

- a munkavédelmi és balesetelhárítási előírások alkalmazását.

4. Személyi követelmények:

Alakuljon ki a képzésben résztvevőkben megfelelő fizikai állóképesség, a monotónia tűrése, esztétikai érzék, humánus és környezetkímélő szemléletmód, a minőségi munkavégzés és termékelőállítás, a gazdaságos termelés iránti igény, alakuljon ki benne az új gépek, technológiák iránti igény.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás további szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MÜM rendelete az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tételei magukba foglalják a malomipari-, hántolóipari és keveréktakarmány-gyártás technológiai, géptani, valamint a munkavédelmi és higiéniai ismereteket.

A témakörök három különálló részben jelennek meg:

- Szakmai technológiai

- Munkavédelem és higiénia

- Szakmai gépek

A tételek szorosan nem tartoznak össze, a vizsgázók külön lapon húzzák azokat.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni!

1.2. A gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga három részből áll és konkrét feladatok végrehajtását jelenti.

a) malomipari gyakorlat:

- hengerpad,

- szitapad,

- daratisztítás,

- koptató,

- minőségvizsgálat,

b) keveréktakarmány-gyártói gyakorlat,

c) szakmai gépek és berendezések üzemeltetése, beállítása, a napi karbantartási feladatok elvégzése.

Az a), b) és a c) vizsgafeladatokat minden vizsgázó végrehajtja.

A vizsgarészek nem feltétlen összetartozóak, térben és időben is szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga lehetséges szervezési területei:

- iskolai tanmalom,

- iskolai géptani tanműhely,

- keveréktakarmány-gyártó üzem,

- iskolai tanmalom laboratóriuma,

- vagy a gyakorlati vizsga lefolytatására alkalmas és a vizsga idejére rendelkezésre álló termelő üzem.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a vizsgázó rendelkezzen az óratervben meghatározott, malomiparban végzett gyakorlattal, amelyet különböző munkaterületeken töltött el.

Ebben az estben kell a képzést felvállaló, vagy a gyakorlatok elvégzését elismerő cég igazolása.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, földterülettel, állatállománnyal, vagy szerződés keretében más gazdálkodó szervezettel együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközökre vonatkozóan az FM által javasolt tételsor a mérvadó, de alapvetően szükséges:

- kifogástalan minőségű szerszámkészlet a gépek szakszerű beállításához,

- külön figyelmet kell szentelni a gépek, berendezések munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal, Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírásának megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Elméleti tananyag

- Szakmai technológia

- Szakmai gépek

- Munkavédelem, higiénia és környezetvédelem

- Gazdálkodási ismeretek

Gyakorlati tananyag

- Minőségvizsgálat

- Szakmai technológiai és gépműhelyi gyakorlat

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszeren kívüli képzés esetén)

Élelmiszerbemutató asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 4 5116 08 90 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Élelmiszerbemutató asszisztens

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei

- középiskolai végzettség,

- minimum alapfokú nyelvvizsga (választott világnyelvből),

- egészségügyi alkalmasság,

- pályaalkalmassági vizsgálat.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja

Az élelmiszer bemutatás terén középfokú ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik az elméleti és gyakorlati ismeretek alapján képesek lesznek az élelmiszer-gazdaság termékeinek bel- és külpiacokon való eredményes prezentálására. Rendelkeznek az élelmiszerek, a táplálkozásélettan, az élelmiszerhigiénia ismereteivel, ismerik az élelmiszer-bemutatás eszközeit, anyagait. Bizonyos fokú kommunikációs és vállalkozási ismeretek birtokában vannak, és a szakterülethez kapcsolódó egy szakmai idegen nyelven tárgyalni képesek.

4. A munkaterület jellemzése

- élelmiszer-ipari termékek bemutatása,

- élelmiszer-ipari kiállítások berendezése,

- kereskedelmi, ügynöki, képviselői tevékenység,

- élelmiszer-ipari kiállítási ügyféltájékoztatás,

- élelmiszer-ipari reklám ügyintézői tevékenység.

Az élelmiszer-bemutatás látványos, de ugyanakkor kitartó fizikai és magas szellemi felkészültséget követelő munkaterület.

A bemutatók, kiállítások megnyitását szervezési és konkrét előkészítési munkák elvégzése előzi meg.

Az érdeklődők, ügyfelek tájékoztatása szakértelmet, figyelmességet és türelmet igénylő feladat.

A kifogástalan megjelenés alapkövetelmény.

A munkaterület sajátossága, hogy a legtöbb esetben sok utazással és távolléttel jár.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- kiállítási, áruházi, üzleti, csarnoki, bolti, piaci, diszkonti árubemutatás és kínálat megszervezése,

- kiállítási, áruházi és üzleti kirakat, kirakatsor berendezése, kirakatrendezői, dekoratőri munka ellátása,

- kiállításon, áruházon, üzleten belüli árubemutatón, rendezvényen, akción történő közreműködés,

- hazai és nemzetközi élelmiszer-ipari kiállításokon, szakkiállításokon, bemutatókon a marketing menedzser munkájának segítése,

- élelmiszer-ipari vándorkiállítások, sorozatkiállítások szervezési és technikai jellegű tevékenységének segítése,

- üzleti levelezés, ajánlatok értékelése, rendelésállomány figyelése, az ügyfelek tájékoztatása,

- a reklám és egyéb kommunikációs tevékenységgel kapcsolatos operatív szervezési, bonyolítási és berendezési feladatok végrehajtása,

- élelmiszer-ipari értékesítési feladatok támogatása, személyes eladási (ügynöki munka) teendők ellátása.

2. Elméleti követelmények

a) Táplálkozástan és élelmiszerismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a táplálkozás élettani jelentőségét,

- a táplálék, az élelmiszer fogalmát,

- az élelmiszereket felépítő vegyületek jellemzőit, ezek fiziológiai szerepét,

- az alapvető táplálkozási problémát (pl. a proteinhiány és -felesleg, a zsírfogyasztás, a vitamin, ásványi anyag és rosthiány, az élvezeti szerek fogyasztása),

- jellemezni a mikroorganizmusokat, azok életfeltételeit, hasznos és káros tevékenységüket,

- a tartósítási módozatokat, azok alapelveit és célját (beltartalmi és esztétikai értékmegőrzés),

- az élelmiszeripar egyes ágainak (növényi és állati eredetű nyersanyagok, segédanyagok felhasználása) gyártástechnológiai folyamatait,

- a végtermék előállításának lépéseit.

Megértés szintjén tudja:

- az élelmiszerekkel kapcsolatos toxikológiai ismereteket,

- az élelmiszerek makro- és mikro-összetevőinek meghatározási alapelveit,

- az adalékok és segédanyagok jellemzőit (húshigiénia, tejhigiénia stb.),

- iparágankénti gyártástechnológiákat és az ezekhez alkalmazott gépeket, berendezéseket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- megítélni az általa bemutatott, kínált élelmiszerek, élelmi anyagok, félkész- és késztermékek táplálkozásélettani jelentőségét, ezen keresztül az emberi szervezetre gyakorolt kedvező, speciális esetekben (pl. diabétesz) kedvezőtlen hatását,

- a gyártmánylapok készítésének követelményeit.

b) Élelmiszer-higiénia és minőségbiztosítási ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- az élelmiszerhigiéniai törvényeket, a hazai és a nemzetközi szabványokat,

- az élelmiszer minőséggel kapcsolatos szabályozásokat,

- az adalékok és segédanyagok higiéniai jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- a minőséget befolyásoló tényezők és műveletek, folyamatok (pl. hűtés, fűtés, tisztítás, tárolás) hatását az élelmiszerekre,

- a termékminősítés egyes kérdéseit pl. mérgezések, fertőzések,

- a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, azok be nem tartásának következményeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az élelmiszertermelés és -forgalom higiéniáját,

- az iparágankénti speciális higiéniai követelményeket,

- az iparágankénti minőségbiztosítási követelményeket,

- a személyi higiéniára vonatkozó előírásokat.

c) Élelmiszerbemutató ismeretek terén

Megértés szintjén tudja:

- azokat az elveket, szabályokat, tapasztalati törvényeket, amelyek nélkülözhetetlenek az eredményes kiállítói munkához,

- a figyelemfelkeltés és a hangulatkeltés módszereit, eszközeit,

- a vendéglátói ismeretek alapjait,

- a terek, térrészek kialakításának elveit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a díszítő és dekorációs elemek fajtáit, felhasználásuk módjait,

- a markett- és modellkészítés szabályait,

- a látogató, a vendég, a vásárló megnyerésének módszereit, a különféle érzékek (pl. látás, ízlelés stb.) szerepét az áruféleségek bemutatásában.

d) Kommunikáció, protokoll terén

Ismeret szintjén tudja:

- a nyelvi kommunikáció leggyakrabban előforduló és az üzleti élettel is kapcsolatos formáit,

- a vendéglátással kapcsolatos protokoll ismereteket.

Megértés szintjén tudja:

- a hazai és a külföldi üzleti életben előforduló szokásokat, illemszabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szóbeli és írásbeli nyelvi normák szerint a tárgyalások, üzleti levelezések lefolytatásának szabályait,

- a viselkedés, öltözködés alkalomhoz illő előírásait,

- a vendéglátás eszköztárának lehetőségeit.

e) Eladás - ösztönzés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a marketingszemlélet jelentőségét,

- a reklámtevékenységet befolyásoló tényezőket,

- a fogyasztói magatartás főbb jegyeit.

Megértés szintjén tudja:

- a marketing-koncepció jelentőségét az eredményes vállalati működésben,

- a vásárok és kiállítások jelentőségét a vállalati marketing munkában.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a konkrét termékre vonatkozó eladásösztönző módszereket.

f) Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogformáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági útmutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripari adózási viszonyait,

- az élelmiszeriparra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- az élelmiszeripar támogatási rendszerét,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,

- az innováció fogalmát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzésének előírásait,

- a tisztességes verseny és üzleti magatartás normáit.

3. Gyakorlati követelmények

Szakmai gyakorlat:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az árubemutatás lehetőségének különféle közegekben való felmérését és az előkészületi munkák tervezését elvégezni,

- a bemutatói és kiállítói munkát segítő eszközöket kiválasztani.

Jártasság szintjén tudja:

- a bemutatói és kiállítói munkára beosztott segéderőket (szakmunkások, segédmunkások stb.) irányítani, ellenőrizni,

- a maketteket, modelleket elkészíteni, a segédeszközöket használni,

- a terítési, tálalási feladatokat elvégezni,

- a bemutatók, kiállítások szervezési feladataiba (felsőbb vezető segítségével) saját szakterületét beilleszteni,

- az előkészített bemutatótermek, kiállítási standok élelmiszer-ipari termékekkel való berendezését elvégezni,

- az informatikai eszközöket (számítógép, video stb.) kezelni.

Készség szintjén tudja:

- kezelni a telefont, telefaxot és a fénymásolót,

- az ügyviteltechnikai ismereteket gyakorlatban alkalmazni,

- a már berendezett bemutatót, kiállítást állandó nívón tartani és folyamatosan működtetni,

- a vendégeket, érdeklődőket (írásban, szóban) tájékoztatni az elsajátított idegen nyelven is,

- a nyelvi, viselkedési, megjelenési illemtan szabályai szerint, tárgyalások közvetlen és közvetett formában való lefolytatását, rögzítését elvégezni,

- a higiéniai előírásokat betartani, betartatni és folyamatosan ellenőrizni.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- rajzolással (főleg szabadkézi) az elképzeléseit megtervezni,

- a dekorációs anyagokat, kellékeket a lehető leghatásosabban alkalmazni.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a képzésben résztvevőben megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, humánus és környezetorientált szemléletmód, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye. Alakuljon ki benne az önálló és megbízható munkavégzésre való hajlam, tudjon változó helyzetekben helytállni, lépést tartani a tudomány és technika fejlődésével és tudja folyamatosan képezni magát.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás általános szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga:

a vizsgázó vizsgakörülmények között írásbeli dolgozatot készít. A dolgozat a vizsgáztatási követelmények alapján megadott téma szakszerű kifejtése (szakmai leírás, tervezés).

Az írásbeli tantárgyai:

Élelmiszer-bemutató ismeretek

Táplálkozástan és élelmiszerismeretek

Élelmiszer-higiénia és minőségbiztosítási ismeretek

1.2. A szóbeli vizsga:

A vizsgázónak "Élelmiszer-bemutató ismeretek", "Táplálkozástan és élelmiszerismeretek", "Élelmiszerhigiénia és minőségbiztonsági ismeretek", valamint "Gazdálkodási és szervezési ismeretek" tárgyakból kell számot adnia.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga:

A jelöltek a vizsga során komplex feladatot kapnak, melyet önállóan hajtanak végre a képesítésnek megfelelő körülmények között (élelmiszer-bemutatás, kiállítás szervezés valamelyik élelmiszer iparágból vagy termékcsoportból). A gyakorlati vizsgán kell meggyőződni arról, hogy a vizsgázó idegen nyelven képes-e szakszerű tájékoztatást adni.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Ha a vizsgázó szakmai gyakorlatát nem iskola rendszerű képzésben szerezte, igazolnia kell a gyakorlatok teljesítését. Ebben az esetben kell a képző vagy a gyakorlatok elvégzését elismerő cég igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott gyakorlati kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakirányú pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgára vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által jóváhagyott vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- a vizsga lefolytatására alkalmas tanpavilon vagy a vizsga idejére rendelkezésre álló kiállítói helyiség,

- külön figyelmet kell szentelni a berendezések munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira,

- a higiéniai szabályok (személyre szóló és általános) biztosítására vonatkozó feltételek meglétét a vizsga megkezdése előtt, a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint e szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírásának megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elméleti tantárgyak:

Táplálkozástan és élelmiszerismeretek

Élelmiszer-higiénia és minőségbiztosítási ismeretek

Élelmiszer-bemutató ismeretek

Kommunikáció, protokoll

Eladás-ösztönzés

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Szakmai gyakorlat:

Szakmai idegen nyelv

Élelmiszer-bemutató gyakorlatok

Informatikai, ügyviteltechnikai

Eszközismeret

VII. MELLÉKLETEK

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontással kell tanítani.

Száraztészta-készítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 1 7219 01 90 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Száraztészta-készítő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei

- alapfokú iskolai végzettség.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja

Száraztészta készítmények kézi (házi) és gépi (ipari) előállítására olyan szakemberek képzése, akik az elsajátított szakmai elmélet és gyakorlat birtokában képesek az önálló munkavégzésre, a vonatkozó minőségi előírásoknak megfelelő és kereskedelmi értékesítésre kerülő száraztészta késztermékek gyártására.

Legyenek képesek száraztészta-készítő gépek, gépsorok üzemeltetésére, a gyártástechnológiai előírások tudatos alkalmazására, a munkavédelmi, higiéniai és környezetvédelmi előírások betartására.

Kapjanak alapokat a száraztészta-készítő vállalkozói, értékesítési tevékenységhez.

4. A munkaterület jellemzése

A száraztészta-készítés területein belül a végzett szakmunkás legyen alkalmas:

- a gyártáshoz szükséges anyagok felismerésére, előkészítésére,

- a gyártástechnológiai műveletek végzésére, a helyes sorrendiség figyelembe vételével,

- a gyártás technológiai és műszaki paramétereinek betartására, szükség szerinti módosítására,

- az alapvető minőségi követelmények ellenőrzésére,

- a raktározásra, értékesítésre előkészítő műveletek végzésére,

- a gyártással kapcsolatos higiéniai, környezet- és munkavédelmi előírások betartására.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A száraztészta-készítés technológiai műveletei:

- a gyártáshoz szükséges anyagok előkészítése,

- a tészta keverése,

- a tészta tömörítése,

- a tészta alakítása,

- a tészta szárítása,

- gyártásközi ellenőrzés,

- a száraztészta készítmények minősítése,

- a száraztészta készítmények csomagolása,

- a száraztészta készítmények kiszállításra, értékesítésre előkészítése.

A gépek, berendezések üzemeltetése, szakszerű karbantartása.

Munka- és környezetvédelem.

2. Elméleti követelmények

a) Technológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a száraztészta készítmények táplálkozásélettani jelentőségét,

- a száraztészta gyártáshoz felhasznált anyagok összetételét, tulajdonságait, minőségi követelményeit, átvételének módjait, tárolásának kedvező feltételeit,

- a száraztészta készítmények tárolási feltételeit,

- a száraztészták jellegzetes kórokozóit, száraztészta hibákat, betegségeket, a tésztagyártás kritikus pontjait.

Megértés szintjén tudja:

- a száraztészta készítéshez felhasznált anyagok technológiai szerepét, összetételének hatását a gyártás műveletére,

- a gyártás egyes műveleteinek sorrendjét, kapcsolódásait,

- a műveletek paramétereinek a késztermékre gyakorolt hatását,

- a gyártás során a tésztában lejátszódó fizikai, kémiai-kolloidális változásokat,

- a száraztészta készítmények csoportosítását alakjuk, összetételük, csomagolási tömegük vagy egyéb szempontok szerint,

- melléktermékeket és továbbhasznosításukat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a száraztészta készítményekhez felhasznált anyagok előkészítésének műveleteit,

- a gyártás technológiai műveleteit,

- a technológiai utasítások célját, az előírásoktól való eltérés következményeit,

- a gyártás során előforduló hibák megelőzésének, kiküszöbölésének módozatait,

- a száraztészta készítményekkel szemben támasztott minőségi követelményeket.

b) Gép- és műszerismeret, szakmai géptan terén

Ismeret szintjén tudja:

- a gépelemek szerepét, elnevezését, szabványos jelölésüket, jelképes ábrázolásukat,

- az alkalmazott szerkezeti anyagok főbb jellemzőit,

- a száraztészta készítés területén használt műszereket, folyamatszabályozási rendszereket.

Megértés szintjén tudja:

- a géprajzok olvasását,

- a száraztészta-készítés gépeinek feladatát, működési elvét, szerkezeti felépítését, fontosabb szerelvényeit,

- műszaki paraméterek változtatásának lehetőségeit, hatását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a műszaki rajz alapvető szabályait,

- az egyszerűbb szerkezeti elemek, sematikus ábrák szabadkézi vázlatának elkészítését,

- a gépek, berendezések szakszerű üzemeltetési (kezelési) irányelveit, biztonságtechnikai előírásait, hibaelhárítási módjait,

- a gépek, berendezések technológiai rendeltetését, szabályozási lehetőségeit, a műszerek leolvasását, szakszerű értékelését, ellenőrzését,

- a gépek, berendezések, eszközök karbantartási, tisztítási, fertőtlenítési módszereit.

c) Munkavédelem és higiénia terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit,

- a munkakörnyezetből eredő balesti veszélyforrásokat, azok megelőzésének, elhárításának módjait,

- az Élelmiszer Törvény alapvető előírásait, az egészségkárosító hatások elhárításának lehetőségeit,

- az élelmiszertermelésre vonatkozó közegészségügyi, környezetvédelmi és higiéniai előírásokat, a magyar élelmiszerhigiéniai szabályzatot.

Megértés szintjén tudja:

- a munkavállaló jogait, kötelességeit a balesetelhárításban,

- a személyi és környezeti higiénia előírásait,

- az alkalmazott tisztító- és fertőtlenítőszerek hatásmechanizmusát, az eredményesség ellenőrzését,

- a tárolásra, üzemen kívüli anyagmozgatásra vonatkozó munkavédelmi és higiéniai előírásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az üzemi balesetek esetén felmerülő teendők ellátásának, az elsősegélynyújtásnak alapvető szabályait,

- a gyártás egyes műveleteire vonatkozó munkavédelmi és higiéniai előrásokat, ÁNTSZT Higiéniai vizsga követelményeit,

- a tisztítás, fertőtlenítés, karbantartás fázisait, végzésének szabályait,

- az üzemi rend követelményeit.

d) A vállalkozás, gazdálkodás terén

Ismeret szintjén tudja:

- üzleti tervkészítés menetét,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- a vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripari adózási viszonyait,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- az élelmiszer-ipari támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét, belső struktúráját,

- a vállalkozás működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalások technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a vállalkozások tervezését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények

a) Technológia terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a gyártás anyagait és késztermékeit felismerni,

- a műveleti, gyártási utasítások felhasználását, szabványok alkalmazását,

- számítógépes vezérlésű tésztagyártó-vonalak üzemeltetését.

Jártasság szintjén tudja:

- a folyamatos tésztagyártó-vonalak beindítását, leállítását,

- a technológia közbenső fázisaiban a féltermékek ellenőrzését,

- az egyes technológiai műveletek paramétereinek szabályozását, ellenőrzését,

- a technológiai fegyelem betartásának jelentőségét, a hibalehetőségek megelőzését,

- hulladékok kezelését.

Készség szintjén tudja:

Egyedi gépek esetén:

- az őrlemény előkészítését: szitálását, előmelegítését, megfelelő arányú keverését, mérlegelését,

- a víz előkészítését: hőmérséklet-beállítását,

- a tojás előkészítését: mosását, fertőtlenítését, átvilágítását, törését, homogénezését, adagolását,

- a tojáspor előkészítését: szitálását, adagolását,

- a tészta előkészítését: szitálását, adagolását,

- a tészta keverését: a konzisztencia kialakítását,

- a tészta tömörítését,

- a tészta alakítását: sajtolással, nyújtással,

- a tészta méretre vágását: apró, szálas, egyéb,

- a tésztafélék szárítását: elő-, közép-, végszárítás,

- a tésztakészítmények csomagolását, termékek jelölését.

b) Géptan terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a gépek, berendezések rendeltetését, a technológiai vonalban elfoglalt helyét és szerepét,

- a karbantartáshoz felhasznált anyagok jellemző tulajdonságait,

- a karbantartási feladatok elvégzésének helyes módszereit,

- az egyes gépek és berendezések szerkezeti rajzainak, működési vázlatainak értelmezését,

- a gépek, berendezések mechanikus, pneumatikus és elektromos szabályozó elemeit, műszereit.

Készség szintjén tudja:

- a gépek, berendezések ki- és bekapcsolását, áramtalanítását, szakszerű működtetését,

- a matricák cseréjét, tisztítását,

- adagolók, szabályozók állítását,

- a gépek, gépsorok, berendezések, eszközök napi tisztítását.

c) Minőségvizsgálat, minőség-ellenőrzés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a száraztészta-készítményekhez felhasznált anyagok kémiai vizsgálatát,

- a liszt és száraztészta késztermékek nedvességtartalmának meghatározását,

- a vizsgálatokhoz szükséges oldatok előkészítésének módját.

Jártasság szintjén tudja:

- a mért és törmeléktartalom meghatározását,

- az idegen anyagok és állati kártevők vizsgálatát.

Készség szintjén tudja:

A száraztészta-készítményekhez felhasznált anyagok és a késztermékek mintavételét, vizsgálatait:

- a tiszta (nettó) tömeg meghatározását (tömegmérést), sikérvizsgálatot,

- a főzési tulajdonságok vizsgálatát, savfok meghatározást,

- az érzékszervi vizsgálatokat,

- a vizsgálatok eredményeinek felhasználását a technológia irányításában.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a képzésben résztvevőkben megfelelő fizikai állóképesség, a monotónia tűrése, esztétikai érzék, humánus és környezetkímélő szemléletmód, a minőségi munkavégzés és termék előállítás, a gazdaságos termelés iránti igény, alakuljon ki benne az új gépek, technológiák iránti igény.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás általános szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga:

az írásbeli vizsga anyaga a következő tantárgyakból áll:

- a száraztészta-készítés technológiája,

- a száraztészta-készítés gépei.

Az írásbeli vizsga kérdéseit a képzésre előírt szakmai követelményrendszerben leírtakból kell összeállítani.

Technológiából:

- a száraztészta-készítés anyagai, főbb összetevőik, technológiai szerepük,

- a száraztészta-készítés anyagainak előkészítése gyártásra,

- a tésztakészítés műveletei: keverés, tömörítés, alakítás, technológiai céljuk, főbb paramétereik,

- a száraztészta-készítmények csomagolása, raktározása, előkészítése kiszállításra.

Géptanból:

- tésztagyártó-gépek, -gépsorok,

- a tésztakészítés műveletének gépei: sziták, keverők, gyúrók, sajtolók, alakítók, vágógépek,

- szárítási műveletének gépei,

- a csomagolás, anyagmozgatás gépei,

- házi jellegű (kézi) tésztakészítés eszközei, berendezései.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják a

- szakmai technológia,

- szakmai géptan,

- munkavédelem és higiénia tantárgyak témaköreit.

Mindhárom tárgyból a vizsgázók külön húzzák a tételeket.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga a vizsgázó által a gyakorlati tételsorból kihúzott feladatok elvégzéséből áll.

A gyakorlati vizsga meghatározó bármely üzemben, ahol a vizsgafeladatok elvégzéséhez a szakmai, munkavédelmi és higiéniai feltételek biztosíthatók.

A gyakorlati vizsga két összetevőből áll:

- technológiai gyakorlat,

- géptani gyakorlat.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Az iskolarendszerű képzés esetén a 0,5 évfolyamra előírt tanulmányi kötelezettség eredményes elvégzése a vizsgára bocsátás feltétele. A nem iskolarendszerű képzésben felkészülő vizsgázó a javasolt óratervben meghatározott gyakorlati óraszámot köteles teljesíteni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakirányú pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által jóváhagyott vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- szakaszos vagy folytonos működésű komplett száraztészta-készítő és csomagoló gépsorok, szálas- és apróárura.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint e szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.

Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírásának megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Szakmai elméleti tantárgyak:

- Száraztészta-készítés technológiája

- Száraztészta-készítés gépei, műszerei

- Munkavédelem és higiénia

- Vállalkozói és gazdálkodási alapismeretek

b) Gyakorlati tantárgyak:

- Száraztészta-készítés technológiai gyakorlata

- Száraztészta-készítés géptani gyakorlata

- Minőségvizsgálat, minőség-ellenőrzés

VII. MELLÉKLETEK

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Élelmiszer-ipari laboráns szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 2 7542 07 30 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Élelmiszer-ipari laboráns

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja

Az élelmiszerek és nyersanyagaik vizsgálatával foglalkozó laboratóriumokban a szakemberek képesek legyenek laboránsi feladatok tudatos elvégzésére.

Önállóan képesek elvégezni az alapvető laboratóriumi műveleteket, a berendezések, műszerek, tartozékok üzemeltetését, azok egyszerűbb rendbentartási és hibaelhárítási feladatait.

4. A munkaterület jellemzése

Az élelmiszer-ipari laboráns teljes munkaidejében könnyű fizikai munkát végez. A laboratóriumban folyamatosan gőzök és gázok hatásainak van kitéve. A laboránsnak önállóan kell laboratóriumi alapműveleteket előírásokból, receptekből elvégezni.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

a) laboratóriumi alapműveletek elvégzése terén

- üvegtechnikai műveletek,

- mintavétel,

- tömegmérés,

- térfogatmérés,

- sűrűségmérés,

- bepárlás,

- szűrés,

- kristályosítás,

- desztillálás,

- oldatok készítése,

- faktorozás;

b) szakszerű karbantartási és egyszerű hibaelhárítási műveletek elvégzése a folyamatos üzemeltetés biztosítása érdekében

- desztilláló berendezések,

- termosztátok,

- elektródák (savazás, vegyszerrel való feltöltése);

c) munka- és környezetvédelem.

2. Elméleti követelmények

a) Minőség-ellenőrzés terén

Ismeret szintjén tudja:

- minőség fogalmát, társadalmi, gazdálkodási jellemzőit,

- élelmiszerek minőségét, tulajdonságcsoportjait (egészségügyi, érzékszervi, öszetételi, csomagolási és jelölési tömeg),

- minőségre ható tényezőket (közvetlen, közvetett tényezők),

- a minőségbiztosítás alapvető fogalmait,

- mintavétel és minősítés, többlépcsős mintavétel, kritikus selejt fogalmát.

Megértés szintjén tudja:

- minőség-ellenőrzés személyi feltételeit (képzettség, hatáskör),

- a minőség-ellenőrzés információs rendszerének alapjait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az Élelmiszer Törvényben használt alapfogalmakat felhasználni,

- minősítő, mintavételi szabályokat, egyszerű statisztikai műveleteket (átlagszámítás).

b) Élelmiszerkémia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a víz szerepét az élő szervezetben,

- élelmiszerek víztartalmát,

- szénhidrátok fogalmát, csoportosítását, felosztását,

- fehérjék kémiai összetételét, felosztását,

- élelmiszeradalékok jellemző tulajdonságait,

- lipidek jellemző kémiai értékeit,

- vitaminok élettani hatását, felosztását,

- az élelmiszerekben található fémionokat, szermaradványokat.

Megértés szintjén tudja:

- az élvezeti szerek, fűszerek szerepét, élettani hatását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az élelmiszerek nedvességtartalmának meghatározását,

- a szénhidrátok, fehérjék, lipidek, vitaminok, élelmiszeradalékok kimutatási módjait.

c) Mikrobiológiai és táplálkozásélettan terén

Ismeret szintjén tudja:

- az élőlények tudományos rendszerezésének alapvető fogalmait,

- az élelmiszer-ipari növényi és állati eredetű nyersanyagok legfontosabb jellemzőit,

- az emberi szervezet tápanyag- és energiaszükségletét,

- az egészséges táplálkozás legfontosabb követelményeit,

- a mikroorganizmusok élelmiszer-ipari szempontból történő csoportosítását, életfeltételeiket,

- a legalapvetőbb mikrobiológiai vizsgálati módszereket,

- az élelmiszer-ipari nyersanyagokban és termékekben előforduló romlásokat,

- a mikroorganizmusok szerepét a technológiai folyamatokban,

- a környezetvédelem élelmiszerhigiénés szempontjait.

Megértés szintjén tudja:

- a növényi és állati szövetek főbb jellemzőit,

- az értékes tápanyagok megóvása érdekében fontos technológiai műveleteket,

- az élelmiszer-ipari laboránsok helyét, szerepét, felelősségét a személyi és üzemi higiénia és gazdasági vonatkozásban.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az emberi szervezet építő, kalorikus és biológiailag aktív tápanyagait,

- az élelmiszerek értékét meghatározó szempontokat (higiénés, táp, élvezeti, csomagolási),

- a mikroorganizmusok élelmiszer-ipari hasznosítását,

- a mikroorganizmus tevékenységének kimutatását.

d) Élelmiszer-ipari technológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a különböző élelmiszer-ipari technológiák általánostechnológiai műveleteit, csoportosítását,

- a várható elváltozásokat az élelmiszer-feldolgozás és tárolás során,

- az élelmiszerek elváltozásai elleni védekezés módjait.

Megértés szintjén tudja:

- az élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok berendezéseit, folyamatábráit,

- a technológiai vonalak élelmiszer minőségét meghatározó módon befolyásoló műveleti pontjainak helyét,

- a mikrobiológiai szempontból kritikus pontokat és ellenőrző vizsgálatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a hasznos mikrobás folyamatok technológiai hátterét és lényeges jellemzőit.

e) Élelmiszeranalitika terén

Ismeret szintjén tudja:

- az élelmiszeranalitika alapfogalmait,

- a fizikai mennyiségek laboratóriumi mérését (tömeg, térfogat, sűrűség, hőmérséklet),

- a minőségi és mennyiségi kémiaianalízis fogalmát, csoportosítását, módszereit (tömeg szerinti analízis, térfogatos analízis),

- a műszeres vizsgálatok csoportosításának elvi alapjait (elektrokémiai, optikai, egyéb mérőmódszerek).

Megértés szintjén tudja:

- műszerek elvi működését, felépítését (pH-mérő, konduktométer, refraktométer, polariméter, spektrofotométer, viszkoziméter),

- műszerkönyvek, leírások, rajzok értelmezését,

- a fontosabb laboratóriumi vegyszerek fizikai, kémiai tulajdonságait, élettani hatását, a méregkezelés szabályait, a laboratóriumi vegyszerek jelölésének szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a laboratóriumi alapműveletek elvét, lényegét,

- a műszeres mérések számításait,

- a különböző táblázatok használatát, értelmezését (hőfok korrekciós táblázatok, oldatok koncentrációja - sűrűsége közötti korrelációs táblázatok),

- a laboratóriumi balesetelhárítás és tűzvédelem szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

Az élelmiszeranalitikai gyakorlat terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a meghatározási módszerek alapjait,

- a szükséges műszerek, berendezések kezelési utasításait, kezelési módját,

- a mért eredmények ismeretében a vizsgált élelmiszert analitikai és minőségi aspektusból megítélni.

Jártasság szintjén tudja:

- a kezelési utasításban a felhasználó részére megadott, a berendezés zavartalan működését biztosító, a karbantartáshoz szükséges anyagok jellemző tulajdonságait,

- a karbantartási feladatok elvégzési sorrendjét és helyes módszereit,

- a karbantartás minőségét ellenőrző módszereket.

Készség szintjén tudja elvégezni:

- a laboratóriumi eszközök (fém, fa, üveg, porcelán, műanyag eszközök) használatát, tisztítását,

- üvegtechnikai alapműveleteket,

- egyszerűbb laboratóriumi készülékek alapvető összeszerelési műveleteit,

- tömegmérés, sűrűségmérés, térfogatmérés, oldatkészítés és ezzel kapcsolatos laboratóriumi alapműveletek összességét,

- a tömeg szerinti analízis tárgyköréből a nedvesség, illetve szárazanyag-tartalom meghatározását, a hamutartalom meghatározását, az extrakt tartalom meghatározását, a homoktartalom meghatározását,

- a térfogatos analízis tárgyköréből acidi-alkalometriás méréseket, titrálásokat oxidi-reduktormetriás méréseket, titrálásokat csapadékos méréseket, titrálásokat komplexometriás méréseket, titrálásokat,

- a műszeres vizsgálatok tárgyköréből pH-mérők, konduktométerek, refraktométerek, polariméterek, spektrofotométerek kezelését, hitelesítését, kalibrálását, tisztántartási műveleteit,

- a laboratóriumi vizsgálati eredmények számítógépes feldolgozását.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a résztvevőben a fizikai állóképesség mellett a pontos munkavégzés, a személyi higiénia és az élelmiszerhigiénia igénye.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga három részből áll:

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga az élelmiszeranalitika tárgyköréhez tartozik, kibővítve kémiai számításokkal és alapvető mikrobiológiai és táplálkozás élettani kérdésekkel.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják az

élelmiszeranalitika,

élelmiszer-ipari technológia,

minőség-ellenőrzés,

tantárgyak témaköreit.

Mindhárom tantárgyból a vizsgázók külön húzzák a kérdéseket.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgát élelmiszeranalitikai gyakorlatokból kell tenni az írásbeli és szóbeli vizsgák közötti időszakban.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Iskolarendszerű képzés esetén az egy évfolyamra előírt tanulmányi kötelezettség eredményes elvégzése a vizsgára bocsátás feltétele.

Nem iskolarendszerű felkészülés esetén a szakmai követelményben meghatározott gyakorlati óraszám teljesítésének igazolása szükséges.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakirányú pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgáztatást csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadóak.

Vizsga csak a képzésre kijelölt laboratóriumokban történhet az ottani műszerek és berendezések igénybevételével.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírásának megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

A tantárgyi rendszer, tananyagfelosztás

a) elméleti

- élelmiszeranalitika

- élelmiszerkémia

- mikrobiológia és táplálkozásélettan

- élelmiszer-ipari technológia

- minőség-ellenőrzés

b) gyakorlati

- szakmai élelmiszeranalitikai gyakorlat (magában foglalja a laboratóriumi vizsgálati eredmények számítógépes feldolgozását)

VII. MELLÉKLETEK

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Élelmiszer-ipari mikrobiológiai laboráns szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 4 7542 07 20 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Élelmiszer-ipari mikrobiológiai laboráns

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

Az élelmiszer-ipari minőségellenőrzési tevékenység mikrobiológiai vizsgálatait képzett mikrobiológusok végzik, de szükség van speciális szakmai, elméleti-gyakorlati felkészültségű mikrobiológiai laboránsok munkájára, akik a mikrobiológiai laboratóriumban szakszerű kisegítő, eszköz előkészítő, tisztító feladatokat képesek elvégezni.

4. A munkaterület jellemzése:

A mikrobiológiai laboráns teljes munkaidejében könnyű fizikai munkát végez. A laboratóriumban folyamatosan gőzök és gázok hatásainak van kitéve a laboráns. Képesnek kell lennie a laboránsnak arra, hogy előírásokból, receptekből laboratóriumi alapműveleteket elvégezzen.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- Mikrobiológiai és higiéniai elméleti tudás birtokában legyen képes elvégezni a mikrobiológiai laboratóriumi alapfeladatokat:

- a speciális eszközök, vegyszerek beszerzése

- autokláv, hőlégsterilező kezelése

- eszközök szakszerű csomagolása

- tisztító, fertőtlenítő műveletek tudatos végrehajtása

- tápközegek készítése, sterilezése

- átoltások megbízható végrehajtása

- preparátum készítések, membránszűrési technikák asszisztensi feladatainak ellátása.

2. Elméleti követelmények

a) Az élelmiszer-mikrobiológiai terén

Ismeret szintjén tudja:

- a mikroorganizmusok fogalmát, csoportosítását,

- a mikroorganizmusok működését befolyásoló tényezőket,

- élelmiszer-ipari nyersanyagok és termékek mikrobiológiai elváltozásait (endo, és exo-enzimek fogalmát),

- a mikroorganizmusok élelmiszer-ipari szempontból hasznos és káros tevékenységeit,

- az élelmiszer-ipari technológiában hasznosított mikrobatevékenységeket (erjedési iparok, tej- és húsipar) és jellemzésüket táplálkozás-élettani szempontból,

- a kórokozó mikroorganizmusok rövid jellemzését,

- a mikroorganizmusok egyéb hasznosító tevékenységét a vegy- és gyógyszeriparban.

Megértés szintjén tudja:

- a mikroorganizmusok életfeltételei változásának következményeit,

- a mikrobák élelmiszer-ipari szempontból káros hatásait,

- a mikroorganizmusok szaporodási törvényszerűségeit, értelmezni a mikroorganizmusok szaporodási grafikonját,

- az élelmiszer-ipari szempontból hasznos és fontos aerob és anaerob folyamatok lényegét,

- a tartósító és aromaképző mikroorganizmusok szerepét,

- a mikrobák endo- és exo-enzimeinek élelmiszer-ipari hasznosítását,

- a káros mikroorganizmusok toxinképző tevékenységét és élelmiszer-egészségügyi következményeit,

- a káros mikrobatevékenység megelőzési és kiküszöbölési módjait,

- a mikrobagátlás, mikrobaszám-csökkentés és mikrobaelpusztítás módozatait,

- antimikrobális szerek hatását, alkalmazási módjait,

- a kombinált tartósítási módszerek élelmiszer-ipari alkalmazását,

- a mikroszkópos mikroorganizmusok vizsgálati módszereket,

- a hatósági ellenőrző laboratóriumok és közegészségügyi intézetek szerepét,

- a laboratóriumi és élelmiszer-ipari fertőtlenítés megoldásait és szükségességét,

- a fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzési módjait,

- az élelmiszer-iparban dolgozók fokozott felelősségét az üzemi és személyi higiénia, valamint a technológiai fegyelem betartásáért,

- az eredmények értékeléséhez szükséges számításokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- tápközegkészítés és mikrobaeltolások különböző eljárásait,

- a mikrobatenyésztés módozatait,

- a laboratóriumi hőkezelési eljárásokat,

- a sterilitás ellenőrzésének alapvető módszereit,

- az élelmiszer-ipari nyersanyagok és élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettség vizsgálati módozatait,

- az élelmiszer-ipari nyersanyagok és élelmiszerek mikrobiológiai elváltozása megakadályozásának legfontosabb lehetőségeit;

- az élelmiszer-ipari nyersanyagok és élelmiszerek mikrobiológiai vizsgálatához szükséges mintavétel szabályait.

b) Élelmiszerkémia terén

Ismeret szintjén tudja:

- az élelmiszer fogalmát,

- az élelmiszer-ipari nyersanyagokat és élelmiszereket alkotó összetevőket,

- az aminosavak, peptidek, fehérjék alapvető jellemzőit,

- a szénhidrátok fogalmát, csoportosításukat,

- a liptidek fogalmát, csoportosításukat,

- a biológiailag aktív minor komponenseket és élettani hatásukat,

- a víz szerepét az élelmiszer-ipari nyersanyagokban és élelmiszerekben,

- az élelmiszer-ipari nyersanyagok járulékos tápanyagait és az élelmiszerek élvezeti értékét fokozó vegyületeket,

- az élelmiszer-ipari nyersanyagok antinutritív anyagait és táplálkozás-élettani hatásukat,

- élelmiszer-ipari nyersanyagok kontaminációs problémáit és élettani következményeit.

Megértés szintjén tudja

- az élelmiszereket alkotó vegyületek változásait a tárolás és feldolgozás során,

- a fizikai, kémiai, biokémiai és mikrobiológiai elváltozásokat,

- az élelmiszer-kolloidikai alapfogalmakat,

- az élelmiszer-reológiai alapfogalmakat,

- az élelmiszerek minősége fogalmát és a minőségszabályozás fontosságát, lépcsőit.

c) Élelmiszeranalitika terén

Ismeret szintjén tudja:

- a térfogatmérő eszközöket felismerni, különös tekintettel a mikrobiológiában használt eszközökre,

- az élelmiszeriparban használt speciális areométereket,

- ismertetni a hőmérsékletmérés módszereit,

- a centrifugálás elvét,

- a vízkötés módjait,

- a méregtörvényt,

- a vegyszerek tisztaságát jelölésük alapján felismerni,

- a térfogatos elemzés elvi alapjait,

- az átlagos értéket, a szórást és a relatív szórást definiálni.

Megértés szintjén tudja:

- a tömegmérés elvi alapjait megmagyarázni,

- a tára és analitikai mérleget összehasonlítani,

- megmagyarázni az abszolút és relatív sűrűség fogalmát,

- a csapadékok leválasztását és annak körülményeit elemezni,

- a szűrés és a vákuumszűrés elvét leírni,

- a mintavételt és a mintát összehasonlítani,

- a titrimetrin elméleti alapjait,

- az acidi-alkalimetria lényegét, mérőoldatait, indikátorait,

- a komplexometria lényegét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tömeg különböző mértékegységeit átszámítani,

- elvégezni a sűrűségmérést piknométerrel és areométerrel,

- a sűrűség és koncentráció táblázatok használatát,

- az oldatok készítéséhez szükséges vegyszerek mennyiségét kiszámítani,

- kiszámítani adott szárazanyagtartalmú mikrobiológiai anyagokból (agar-agar) szükséges bemérést,

- számításokat végezni az oldatok különböző koncentrációjára vonatkozóan,

- a laboratóriumi vegyszereket megítélni (robbanásveszélyes vegyszerek, mérgek, tömeg savak és bázisok, fényérzékeny vegyszerek),

- az oldat töménységét a faktor ismeretében pontosítani,

- az élelmiszer-ipari szempontból fontos savtartalom meghatározásokat elemezni.

d) Táplálkozásélettan terén

Ismeret szintjén tudja:

- a sejt-, szövet-, szervrendszer fogalmát,

- összehasonlítani a növényi és állati sejtet,

- a fűszerező, színező- és ballasztanyagok szerepét,

- a termékekben természetes alkotórészeként megtalálható, vagy a termelés, illetve feldolgozás során belejutott mérgező vegyületeket,

- az élelmiszerek értékelésének főbb jellemzőit (táplálóérték, biológiai érték, élvezeti érték, értékesülés, emészthetőség, telítőhatás),

- az eltarthatóság, romlékonyság befolyásoló tényezőit (anyag szöveti enzimjei, megtelepedő mikroorganizmusok tevékenysége),

- jellemezni a húsokat, a tárolás és a feldolgozás során bekövetkezett kémiai folyamatokat,

- csoportosítani a húsárukat táplálkozás-élettani szempontból,

- a felszívódás helyeit, módjait a felszívódott vegyületeket,

- az intermedier anyagcsere-folyamat alapjait.

Megértés szintjén tudja:

- a fehérjék táplálkozásélettani szerepét, valamint a fehérje érzékenységét,

- jellemezni a szénhidrátok mikrobiológiai szerepét,

- jellemezni a zsiradékok mikrobiológiai szerepét,

- a vitaminok tulajdonságait, élettani hatásukat,

- a tojás összetételét, emészthetőségét, tartósítását a baktérium fertőzöttség veszélyét,

- a tej és tejtermékek összetételét, tulajdonságait,

- ábrázolni az emésztés és felszívódás egymás után következő részfolyamatait,

- csoportosítani és jellemezni felépítés és működés szerint az emésztés enzimjeit,

- követni a táplálék útját a szervezetben,

- az élelmiszer-ipari nyersanyagösszetevők tárolás és feldolgozás közbeni elváltozással kapcsolatos táplálkozás-élettani következményeket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- összehasonlítani táplálkozás-élettani szempontból a növényi és állati eredetű élelmiszereket,

- mikroszkópos vizsgálattal tudjon különbséget tenni a különböző eredetű keményítőszemcsék között,

- jellemezni összetétel és táplálkozás-élettani hatásuk alapján a hüvelyeseket, az olajosmagvakat, a gyümölcsféléket, a zöldség és főzelékféléket, a burgonyát, a gombákat,

- az élvezeti szerek alapvető tulajdonságait,

- a zsírok és olajok energiakészletét, az emészthetőségük közötti különbségeket.

e) Munkavédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munkavédelem definícióját,

- a fertőtlenítés szabályait a munkamenet pontos sorrendjében,

- a tápközegek és tenyészetek készítésének, kezelésének, tárolásának szabályait, a balesetveszélyes pontokat,

- a jó védőruha tulajdonságait.

Megértés szintjén tudja:

- a biztonságos munkavégzés követelményeit,

- a laboratórium helyiségeinek, berendezési tárgyainak, eszközeinek, tisztítását, fertőtlenítését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- megítélni a vegyszerek, mérgek tárolásánál szükséges feltételeket,

- a sebellátás és vérzéscsillapítás módjait, az áramütés és mérgezés esetén szükséges teendőket,

- a tenyészetek tárolásánál, esetleges kiömlésénél, kiértékelés utáni megsemmisítésénél szükséges teendőket,

- az átoltásnak, az oltóeszközök használatának minden munkavédelmi vonatkozását,

- az oldatok véletlenszerű szájba jutásakor, valamint a vágott seb keletkezésekor szükséges fertőtlenítést,

- az autokláv kezelésének és a hőlégsterilező használatának munkavédelmi kérdéseit.

f) Élelmiszeripari technológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a technológia, a művelet és a folyamat fogalmát,

- csoportosítani az élelmiszer-ipari műveleteket és elemezni azokat,

- a miroorganizmusokkal kapcsolatban álló műveleteket (fermentáció, érlelés, mikrobás romlások gátlása),

- a csomagolás funkcióit, a csomagolóanyagok védőképességét és tárolását,

- a hőkezeléssel tartósított konzervipari termékek technológiáját (paradicsom sűrítmény, gyümölcslevek, savanyított készítmények),

- a fagyasztás különböző technológiáit (zöldségfélék, gyümölcsök, sertés- és marhahús, félkész- és készételek fagyasztása),

- a húsipar technológiáit (elsődleges feldolgozás és a húsipari feldolgozás),

- a baromfiipar technológiáit (baromfi és tojás feldolgozás),

- a tejipar technológiáit (fogyasztói tej, savanyú tejtermék, vaj, sajt, tartósított tejtermék),

- a gabonafeldolgozó ipar technológiáját (malmi feldolgozás, keverék takarmány termék),

- a sütőipar technológiáit (édesipari lisztesáruk, sütőipari fehértermékek),

- a cukorgyártás technológiáját,

- az édesipar technológiáit (kakaó, csokoládé, nugát, diabetikus készítmények, kávépótszerek gyártása),

- a szeszipar technológiáit (szesz-, élesztő-, ételecet-, keményítőgyártás, likőripar, üdítőitalgyártás),

- a boripar technológiáját,

- a söripar technológiáját,

- az élvezeti szerek gyártását (kávé, tea, szárított fűszerek, fűszerpaprika, étkezési mustár),

- a növényolajipar technológiáját (étolaj, zsírsav és glicerin, valamint a margarin gyártása),

- a mesterséges és szimulált élelmiszerek gyártásának szükségességét,

- az élelmiszer-ipari termékek minőségét meghatározó összetevőket megemlíteni,

- az élelmiszertörvény alapvető célkitűzéseit,

- a szabvány fogalmát,

- a minőség-ellenőrzés felosztását megjegyezni.

Megértés szintjén tudja:

- az élelmiszeripar technológiákkal szemben támasztott általános követelményeket,

- az élelmiszer-ipar nyersanyagainak főbb összetételi jellemzőit, a tárolási körülményeket, a feldolgozási területeket,

- az élelmiszerek fizikai és kémiai jellegű elváltozásait mikrobiológiai romlását,

- a mikroorganizmusok pusztulási törvényszerűségeit, a túlélési görbét,

- a hőpusztulási görbe összefüggéseit,

- a vegyszeres és a sugárzással történő mikrobapusztítás lényegét,

- a dobozolt konzervek romlásjelenségeit (konzervhibák),

- a tejiparban alkalmazott fontosabb kultúratípusokat,

- a savanyú tejtermékek táplálkozás-élettani hatását, a tejsavbaktériumok szerepét,

- a vaj- és sajtgyártás mikrobiológiai vonatkozásait,

- a liszt sütőipari minősítésének jellemzőit,

- a száraztésztagyártás mikrobiológiai vonatkozásait,

- a kenyértészta készítésének mikrobiológiai jellemzőit,

- az élesztőgyártás mikrobiológiai jellemzését,

- a borgyártás technológiájából a fajélesztőket, a bor érési folyamatait, a bor kezelését,

- a mikroorganizmusok által előidézett borbetegségeket,

- leírni a minőség különböző fogalmát,

- megmagyarázni a szabványosítás céljait, feladatát, típusait, a szabványok korszerű jelölését,

- a minőségellenőrzéshez szükséges módszereket kiválasztani.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az élelmiszerek és segédanyagok elváltozásainak fizikai, kémiai, biokémiai és mikrobiológiai módjait,

- az élelmiszertartósítás feladatait, az élelmiszer elváltozások elleni védekezés módjait,

- a hűtés és fagyasztás miroorganizmusokra gyakorolt hatását,

- a hűtési és fagyasztási hőfokgörbét elemezni,

- használni a következő fogalmakat: egysejtkultúra, üzemi színtenyészet, beoltás, oltócefre,

- az erjesztés műveleteinél az élesztő-színtenyészet készítését,

- elemezni a tulajdonosi és hatósági ellenőrzést.

3. Gyakorlati követelmények

Mikrobiológiai laboratóriumi gyakorlat

Munkatevékenység szintjén tudja:

- a mikrobiológiai laboratórium kialakításának alapszabályait (elhelyezés, világítás, szellőztetés, víz- és csatornahálózat biztosítása, gáz bevezetése stb.),

- a mikrobiológiai laboratórium főbb helyiségeit (munkaterem, előkészítők, autoklávszoba, mosogatók, táptalajkonyha, raktárak), ezekhez kapcsolódó egészségügyi és baleset-megelőzési ismereteket,

- a mikrobiológiai vizsgálatok eredményeinek matematikai és statisztikai értékelését,

- számításokat végezni a sejtszámlálások, a tenyésztések, a turbiditásmérés, a mikrobiológiai analitikai vizsgálatok témaköréből,

- a mintavételi és vizsgálati szabványokat.

Jártasság szintjén tudja elvégezni:

- a sterilizás, az ellenőrzés módjait,

- a mikroszkóp kezelését, tisztítását, a mikroorganizmusok morfológiai tulajdonságainak vizsgálatát, valamint a szükséges kellékek előkészítését,

- a rögzített mikroorganizmusok vizsgálatát,

- a festéshez szükséges oldatokat elkészíteni,

- a Gram-festés, a módosított Gram-festést, a saválló festést, a spóra festést, a negatív festés technikáját,

- a mikroszkópos sejtszámláló eljárásokat (Helber-Glynn-, a Thoma-, Bürker-kamra),

- a tenyésztéses mikrobaszám meghatározásokat, a lemezöntést, a határhígításos eljárást, a felületi tenyésztést,

- tárolhatósági problémákat tejnél és tejtermékeknél, sterilitás vizsgálatokra konzerveknél,

- a baktérium azonosítást biokémiai próbákkal,

- a vizsgálatot a mikroorganizmusok és környezetük között (a kiszárítás, az UV-sugárzás, a pH, az ozmózis nyomás, a felületi feszültség, a légköri oxigén, a nehézfémek hatására),

- a fertőtlenítőszerek és tisztítószerek hatását vizsgálni tenyésztéses eljárással,

- a membránfilteres szűrés technikáját,

- turbodimetriás módszerrel fotométer segítségével egy adott mikrobaszuszpenzió sejtsűrűségét,

- az antibiotikumok és vitaminok meghatározását.

Készség szintjén tudja elvégezni:

- a mikrobiológiai laboratóriumi eszközök használatát,

- a munkavégzés szabályait,

- a tömegmérést, oldatkészítést, szűrést, tápközeg készítést,

- a hőmérsékletmérés, termosztálás, centrifugálás műveleteit,

- a sterilezési eljárásokat és előkészítésüket,

- a mosogatás, fertőtlenítés módjait,

- az autokláv és a hőlégsterilező berendezés kezelését,

- a mintavétel módját, mintavételi jegyzőkönyv vezetését, a mintavételi eszközök használatát, a minták szállítása,

- a minták vizsgálatra való előkészítését,

- az izolálást, tenyésztést, átoltást,

- a higiéniai vizsgálatokat előkészíteni,

- a víz és a levegő vizsgálatát, felületek mikrobás szennyezettségének vizsgálatait (érintő próbákat, közvetlen tenyésztést, a felület lemosását),

- az önálló szabvány szerinti mikroba meghatározásokat az előkészítéstől a vizsgálat végrehajtásán keresztül az eredmények értékeléséig,

- laboratóriumi vizsgálati eredmények számítógépes feldolgozását.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a résztvevőkben a fizikai állóképesség mellett a pontos munkavégzés, a személyi higiénia és az élelmiszer-higiénia igénye.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

Az elméleti, gyakorlati vizsga feltételeinek általános leírását a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartamára vonatkozó MüM rendeletben meghatározott időt kell biztosítani a vizsgázónak.

Az írásbeli vizsga a mikrobiológia és az élelmiszeranalitika tantárgyakból áll, 60-40 százalékos arányban.

Az írásbeli vizsga eredménye egy érdemjegyként kerül a végbizonyítványba mikrobiológia és élelmiszeranalitika írásbeli megnevezéssel.

Az írásbeli vizsga követelményei

A mikrobiológia témaköreiből

- a mikroorganizmusok alaktana,

- a mikrobák életfeltételeinek és életfolyamatainak ismertetése,

- hőközlési eljárások,

- a mikroorganizmusok működéséhez kapcsolódó bontási folyamatok,

- mikrobák szaporodási törvényszerűségei,

- a mikrobák hasznosítása az élelmiszeriparban,

- a laboratóriumi tenyésztési eljárások,

- a mikrobák élelmiszeripar szempontból káros tevékenysége,

- mikrobás eredetű élelmiszerromlások,

- mikroszkópos festési eljárások,

- élelmiszerfertőzések,

- a mikroorganizmusok elleni védekezés módjai,

- laboratóriumi higiéniai vizsgálatok,

- az élelmiszerekben előforduló fontosabb mikrobacsoportok jellemzése.

Az élelmiszeranalitika témaköréből

- az alapmértékek definíciói, mértékegységei, átváltásuk,

- a sűrűségmérés módjai (speciális arcométerek),

- az oldatok koncentrációja és a sűrűsége közötti összefüggés és számítások,

- oldatok koncentrációi (számítás),

- elválasztási műveletek (csapadékképzés, ülepítés, centrifugálás, szűrés, szárítás),

- vegyszerek jelölése, tárolása,

- térfogatos analízis (egyszerű acidi-alkalimetriás titrálási feladatok is).

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják a mikrobiológia és az élelmiszer-ipari technológia tantárgyak témaköreit.

Mindkét tárgyból a vizsgázók külön húzzák a tételeket.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga a mikrobiológiai laboratóriumi gyakorlat témaköreiből áll.

2. Felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A tanulmányi kötelezettség eredményes elvégzése.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzési szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgáztatást csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésnél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók.

Laboratóriumi helyiségek:

Mikrobiológiai laboratórium alkalmas legyen kb. húsz tanuló egyidejű foglalkoztatására. Felszerelése: a tanulóknak mikrobiológiai munkaasztal, hideg és meleg vízzel ellátott mosogató. Az asztalokat gáz és elektromos csatlakozással kell ellátni. Az asztalok mikroszkópos vizsgálatok számára is alkalmasak legyenek. Szükséges minimum négy sterilfülke. A mérlegeket külön helyiségben, a mérlegszobában kell elhelyezni. A mikrobiológiai előkészítő helyiség közvetlenül csatlakozzon a mikrobiológiai munkateremhez. Felszerelése: munka- és mikroszkópasztal, az anyagok és eszközök tárolásához szükséges szekrények. Állandó helyen kell elhelyezni a mikrobiológiai termosztátot, a hőlégsterilező berendezést, a két szárítószekrényt, a hűtőszekrényt, a vízdesztillálót, az autoklávot. Szükséges még eszközraktár, vegyszerraktár, savszekrény, méregszekrény.

A szükséges mikrobiológiai laboratórium berendezési tárgyai, műszerei:

termosztát

hőlégsterilező berendezés

autokláv

hűtőszekrény

lamináris boxok

gyorsmérlegek

Wassermann-vízfürdők

kutató-mikroszkóp

sztereomikroszkóp

táptalajkonyhai felszerelés

homogénező készülék

telepszámláló készülékek

membránszűrő készülékek

Eszközök, vegyszerek

- üvegeszközök (főzőpoharak, mérőlombikok, automata folyadék adagolók, kémcsövek, petri csészék, pipetták, táptalajüvegek, pipettás üvegek)

- fémeszközök (oltókacsok, kémcsőállványok, festőtálcák, csipeszek, kémcső kosarak, sterilező fémhengerek, szűrőállványok, szűrőkarikák)

- tárgylemezek, fedőlemezek

- Bürker-kamrák, Howard-kamrák

- papírvatta, vatta, alufólia, szűrőpapír, eszközök csomagolására szolgáló speciális papírok

- indikátorok, festékek

- készen kapható por táptalajok

- táptalajok és reagensek készítéséhez szükséges analitikai tisztaságú vegyszerek.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket igazoló bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet, intézmény alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírások megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

A szakmai felkészítésnél és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzés javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Elméleti

- mikrobiológia

- élelmiszerkémia

- élelmiszeranalitika

- táplálkozásélettan, munkavédelem, higiénia

- élelmiszeripari technológia.

Gyakorlati

- mikrobiológiai laboratóriumi gyakorlat (magában foglalja a laboratóriumi vizsgálati eredmények számítógépes feldolgozását)

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzésben)

Húsipari melléktermék-feldolgozó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

1. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 1 7219 04 64 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Húsipari melléktermék-feldolgozó

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A húsipar számára biztosítson olyan speciális felkészültségű dolgozókat, akik a vágóüzemben végzett gyakorlati felkészítéssel és szakmai elméleti képzéssel alkalmasak az elsődleges feldolgozás során keletkező melléktermékek tudatos és begyakorolt feldolgozására. Legyenek képesek ellátni a feldolgozást segítő gépek, berendezések biztonságos üzemeltetését és karbantartását, valamint az egyszerűbb hibaelhárítási feladatokat.

4. A munkaterület jellemzése:

Balesetveszélyes munkaterületen a technológiai, higiéniai és munkavédelmi ismereteket igénylő munkavégzés érdekében rendelkezzen olyan szakmai tudással, hogy önállóan legyen képes ellátni a melléktermékfeldolgozási feladatokat.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- az elsődleges feldolgozás során keletkezett melléktermékek szállítása, átvétele, tárolása,

- teljes körű vérfeldolgozás,

- sertés bőrványolás és sózás,

- szarvasmarha bőr szélezése és hústalanítása,

- sertés és marhabél tisztítása, pacal tisztítás,

- szőrmosás és szárítás,

- organoterápiás szervek gyűjtése és kezelése,

- vágóhídi kobzás kezelése,

- a technológiai berendezések üzemeltetése, meghibásodás esetén beavatkozás,

- szakszerű tisztítás és karbantartás,

- munkavédelmi és higiéniai előírások betartása,

- környezetvédelem.

2. Elméleti követelmények

a) Szakmai technológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- az alapanyagok tulajdonságait és felépítését,

- az átvétel, tárolás és szállítás módszereit, hőkezelések módjait és anyagra gyakorolt hatását,

- a késztermékek szabványainak előírásait.

Megértés szintjén tudja:

- a melléktermékek összetételét és eltarthatóságát,

- a segédanyagok és adalékanyagok szerepét az egyes technológiai műveletek során. A műveletek kapcsolódásait, végrehajtásuk sorrendjét és kihatását a késztermék minőségére,

- a technológiai utasítások célját és az előírásoktól való eltérés következményeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a feldolgozáshoz szükséges műszaki ismereteket,

- a feldolgozás során képződő termékek mennyiségének és minőségének kiszámítását,

- a vérgyűjtésnek a feldolgozásra gyakorolt hatásait,

- a munkavédelmi és higiéniai előírások betartását,

- a környezetvédelmi követelmények teljesítésének módszereit.

b) Szakmai gépek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a feldolgozásnál alkalmazott gépek és berendezések feladatait, azok munkavégző egységeinek felépítését és működési elvét,

- az egyes energiatípusokkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat,

- a gépek, berendezések műszereit,

- a gyakran előforduló műszaki hibák lehetőségeit.

Megértés szintjén tudja:

- a gépek szabványos körvonalrajzának elkészítését,

- a működéssel kapcsolatos alapvető szakmai számítások elvégzését,

- a műszaki paraméterek változásának hatását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az egyes feldolgozó gépek és berendezések kezelését,

- a gépek műszereiből leolvasott paraméterek kiértékelését,

- a műszaki paraméterek módosításának lehetőségeit,

- betartani a munkavédelem és biztonságtechnika előírásait.

c) Munkavédelem, higiénia és környezetvédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munkakörnyezetből eredő baleseti veszélyforrásokat, azok egészségkárosító hatásait és az elhárítási lehetőségeit,

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit és az élelmiszerhigiénia alapvető előírásait,

- az elsősegélynyújtás alapelveit,

- a higiénikus termelés feltételeit,

- a környezetvédelmi törvények előírásait,

- a munkaköréből adódó környezetszennyezési lehetőségek és azok elkerülésének gazdaságos módszereit.

Megértés szintjén tudja:

- a munkavállaló jogait és kötelességeit a munkavédelemben és higiéniában,

- az üzemi rend és a higiénikus élelmiszertermelés követelményeit,

- a szennyvíztisztítás lehetséges módszereit és a környezetbe való visszavezetés lehetőségeit,

- a föld, víz, levegő, élővilág és település védelmének leggyakoribb módjait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az elsősegélynyújtás alapvető szabályait,

- a személyi és munkahelyi higiénia eszközeinek alkalmazását,

- a megelőző környezetvédelmi előírások betartását,

- az üzemi balesetek során felmerülő teendők ellátását.

3. Gyakorlati követelmények

a) Technológia terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a vágóvonalon keletkező melléktermékek keletkezési helyét, az állatvágás technológiai sorrendjét,

- a melléktermék-feldolgozás során alkalmazott gépek és berendezések kezelési módját, biztonsági berendezéseit és azok működését,

- a munkaköréből adódóan alkalmazott gépi berendezések kezelési utasításait,

- üzemzavarok elhárításának és az esetleges veszteségek csökkentésének módjait,

- a feldolgozásra átvett alapanyagok minőségi jellemzőit.

Készség szintjén tudja:

- a feldolgozáshoz alkalmazott gépek és berendezések beállítását és szabályozását,

- alapvető technológiai számítások elvégzését,

- az egyes technológiai folyamatok pillanatnyi feldolgozottsági állapotának meghatározását, műszaki mérések alapján,

- kiértékelni a műszerekről leolvasott mérési eredményeket,

- a feldolgozott termék ellenőrzését,

- a tömegmérést és a mintavétel módjait,

- az általa feldolgozott termék minőségi előírásait és minősítését.

b) Géptan terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az egyes gépek, berendezések rendeltetését és a technológiai vonalban elfoglalt helyét,

- a tisztítási és karbantartási feladatokhoz felhasznált anyagok jellemző tulajdonságait,

- a karbantartási és tisztítási feladatok elvégzésének helyes módszereit,

- az egyes gépek szerkezeti részeit és azok feladatait.

Készség szintjén tudja:

- a technológiai berendezések kezelését, az egyszerű hibák elhárítását,

- a gépek és berendezések karbantartásának módját, szétszerelési és összeszerelési sorrendjét, hibamegállapítását és kijavítását,

- a munkavédelmi, higiéniai és környezetvédelmi szabályok végrehajtását,

- a munkavégzés célszerű megszervezését.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a tanulókban a pontos munkavégzés igénye, és legyen meg az ehhez szükséges fizikai állóképesség.

Alakuljanak ki a gépek és berendezések balesetmentes üzemeltetésének feltételéhez szükséges nélkülözhetetlen alapismeretek.

Alakuljon ki a környezet megóvásának és a higiénikus munkavégzésnek az igénye.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga két részből áll:

1.1. Gyakorlati vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. A gyakorlati vizsga

A vizsgakérdések két tantárgy követelményeire épülnek:

- technológiai gyakorlat,

- géptani gyakorlat.

1.2. Szóbeli vizsga

Három tantárgyból áll:

- szakmai technológia,

- gép- és műszerismeret,

- higiénia és környezetvédelem.

A gép- és műszerismeret b) tételei munkavédelmi feladatot tartalmaznak.

Szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás feltételei

- Iskolarendszerű képzés esetén az 500 órára előírt tanulmányi kötelezettség eredményes elvégzése a vizsgára bocsátás feltétele.

- tanfolyamos felkészülés esetén a szakmai követelményekben meghatározott gyakorlati óraszám (312 óra) teljesítésének igazolása szükséges.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, vagy szerződés kertében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

Vizsga csak húsipari, és a hozzá tartozó géptani tanműhelyben történhet az ottani gépeken, ill. technológiai berendezéseken.

A karbantartáshoz:

- kézi szerszámok,

- villamos kisgépek.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.

Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírásának megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

A tantárgyi rendszer, tananyagfelosztás

a) Elméleti

Szakmai technológia

Gép- és műszerismeret

Munkavédelem és higiénia

Környezetvédelem

b) Gyakorlati

szakmai gyakorlat

Technológiai

Géptani

Minőség-ellenőrzés, minőségvizsgálat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Állatifehérje-takarmányelőállító szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI

az Országos Képzési Jegyzék szerint

I. A szakképesítés azonosító száma:

23 1 7219 04 90 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Állatifehérje-takarmányelőállító

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- betöltött 18. életév

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

Az állati eredetű hulladékokat és elhullott állati tetemeket feldolgozó állatifehérje-takarmányelőállító iparban az alsó szintű szakember legyen képes az állati eredetű hulladékok szakszerű ártalmatlanítása során az önálló munkavégzésre.

4. A munkaterület jellemzése:

Az állatifehérje-takarmányelőállítás egészségre ártalmas, veszélyes.

Az állatifehérje-takarmányelőállító üzemek főbb technológiai vezérgépei - főző-sterilizátor, szárító - túlnyomás alatt üzemelő berendezések, melyek kezelését, működtetését csak "Nyomástartó edénykezelő" vizsgával rendelkező munkavállaló végezheti. E vizsga megszerezhető a képzést megelőzően, azonban e képzés keretében is.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az állatifehérje-takarmányelőállítás műveletei

- alapanyagok begyűjtése, szállítása,

- alapanyagok átvétele, osztályozása, előtárolása,

- alapanyagok előkészítése (nyúzás, darabolás, aprítás),

- gyártástechnológiához szükséges alapanyag-összetétel biztosítása, antioxidáns adagolása,

- sterilizálás,

- sterilizált anyag tárolása,

- szárítási folyamat,

- zsírkinyerés,

- szárított-zsírtalanított félkésztermékek aprítása, osztályozása, egalizálása, kiszerelése,

- a kinyert zsír előtisztítása vízszintes csigás centrifugával,

- az előtisztított zsír finomítása szeparátorok alkalmazásával,

- a tisztított zsír tárolása, egalizálása, szállító tartálykocsikba töltése,

- speciális előkészítést, feldolgozást igénylő alapanyagok - toll, vér, szőr - fogadása, előkészítése, feldolgozása,

- párakondenzációs rendszer és levegőtisztaságvédelmi berendezések, hatékony működtetése, kezelése.

2. Elméleti követelmények

a) Technológia terén:

Ismeret szintjén tudja:

- az állatifehérje-takarmányok alapanyagainak fajtáit, azok főbb jellemző összetételét, tulajdonságait,

- az alapanyagbegyűjtés rendszerét, fontosságát, technológiai folyamatra gyakorolt hatását,

- az alapanyag tárolásának, előkészítésének módozatait,

- az állati eredetű fehérjetakarmányokat előállító üzemek "Higiéniai Szabályzat"-ának előírásait,

- az Állat-egészségügyi Szabályzat vonatkozó előírásait,

- az állatifehérje-takarmányelőállító üzemek tevékenységének főbb köz- és állat-egészségügyi, járványvédelmi, környezetvédelmi jelentőségét,

- a környezetvédelmi berendezések - párakondenzáció, levegőtisztaság védelem, szennyvíztisztító,

- szerepét, jelentőségét,

- az alkalmazott technológiai segédanyagokat,

- az állatifehérje-takarmányok és ipari zsír elállításának jelentőségét, azok felhasználási területeit,

- a főbb késztermékek fajtáit, azok minőségi ismérveit.

Megértés szintjén tudja:

- a begyűjtött alapanyagokkal szemben támasztott minőségi követelményeket,

- a vegyes állatifehérje lisztek gyártásánál alkalmazott főbb tehcnológiai műveleteket, különös tekintettel az ártalmatlanítási - főzési - sterilizálási - folyamatra,

- a vegyes állatifehérje-liszt előállító technológiák változatait,

- a toll-liszt gyártástechnológia főbb fajtáit, technológiai jellemzőit,

- a vérlisztgyártás technológiáit,

- az ipar zsír előállítás és feldolgozás, tisztítás alapvető technológiai műveleteit,

- a felhasznált alapanyagokból kinyerhető kész termékek mennyiségének kiszámítását, minőségének várható alakulását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az alapvető technológiai számításokat:

- az anyagnorma számításokat,

- nyersfehérje-tartalom beállítási számításokat,

- zsírminőség beállításának számításait,

- az előállított termékeknél gyakrabban előforduló minőségi hibákat, azok okait, kiküszöbölésének módjait:

- magas víztartalom,

- magas zsírtartalom,

- magas savszám, peroxidszám,

- nem megfelelő szemcseméret,

- zsírok magas sav- és peroxidszáma,

- zsírok magas szenny- és víztartalma,

- a mikrobiológiai szempontból nem megfelelő késztermék.

b) Állatifehérje-takarmányelőállítás során alkalmazott gépek és berendezések működése kapcsán:

Ismeret szintjén tudja:

- az alapanyagbegyűjtő gépjárművek felépítményét, részeit,

- állathulla és nyersanyagok aprítására szolgáló berendezések szerkezeti felépítését,

- nyersanyag és félkésztermék szállító és adagoló csigák felépítését,

- főző-strelizáló gépek - forgókosaras főző, desinfektor - felépítését,

- közbenső tároló tartályok felépítését, szükségességét,

- zsíros anyagok szárítására szolgáló folyamatos szárító felépítését,

- a párakondenzációs rendszer felépítését,

- levegőtisztító rendszer - biofilter - felépítését,

- a zsírkinyerést végző csigás prés felépítését,

- a takarmánylisztek előállítására szolgáló aprító és osztályozó berendezések felépítését,

- a zsírok durva szennyeződését kiválasztó vízszintes tengelyű csigás centrifugák felépítését,

- a zsírszeparátorok felépítését,

- az iparban használatos szivattyúk - fogaskerék, csavar, centrifugák - felépítését.

Megértés szintjén tudja:

- nyersanyag aprító gépek működési elvét, biztonságtechnikai előírásait,

- szállító- és adagoló csigák működési elvét, biztonságtechnikai előírásait,

- a technológiai vezérgépek - főző-sterilizáló, folyamatos szárító - működési elvét, biztonságtechnikai előírásait,

- párakondenzációs rendszer működési elvét,

- levegőtisztaság-védelmi rendszer működési elvét,

- zsírprések működési elvét, biztonságtechnikáját,

- zsírtisztító berendezések - vízszintes csigás centrifuga, szeparátor - működési elvét, biztonságtechnikai előírásait,

- takarmányok aprítására, osztályozására szolgáló berendezések működési elvét, biztonságtechnikai előírásait,

- szennyvíztisztító rendszer működési elvét, biztonságtechnikai előírásait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- nyersanyag aprító berendezések szakszerű üzemeltetését, biztonságtechnikai előírásait,

- szállító- és adagoló berendezések szakszerű működtetését, biztonságtechnikai előírásait,

- technológiai vezérgépek - főző-sterilizáló, folyamatos szárító - technológiai rendeltetését szakszerű üzemeltetését, biztonságtechnikai előírásait,

- a párakondenzációs rendszer technológiai rendeltetését, szakszerű működtetését, biztonságtechnikáját,

- levegő tisztító-bűztelenítő rendszer technológiai rendeltetését, szakszerű működtetését, biztonságtechnikai előírásait,

- szennyvíztisztító rendszer technológiai rendeltetését, szakszerű működtetését, biztonságtechnikai előírásait,

- zsírprések rendeltetését, üzemeltetését, biztonságtechnikáját,

- zsírtisztító berendezések rendeltetését, üzemeltetését, biztonságtechnikai előírásait,

- takarmányok aprító- és osztályozó berendezései rendeltetését, szakszerű üzemeltetését, biztonságtechnikai előírásait,

- a technológiai rendeltetésű műszerek - nyomás-, hőmérséklet-, árammérő - alkalmazási területeit, leolvasását, ellenőrzését

c) Munkavédelem és higiénia területén:

Ismeret szintjén tudja:

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, a gépek kezelési utasítását, főbb meghibásodási lehetőségeit, okait, a technológiával szemben támasztott higiéniai követelményeket, az alkalmazott fertőtlenítőszereket.

Megértés szintjén tudja:

- a vonatkozó jogszabályokban rögzített munkavédelmi és higiéniai előírásokat, a munkavállaló jogait, kötelességeit,

- a technológia területén előforduló, bakterológiai szempontból minőségi hibákat eredményező okokat,

- szennyvíztisztítás módszereit és a környezetbe való visszavezetés lehetőségeit,

- a föld, víz, levegő, élővilág és település védelmét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a munkavégzés során esetlegesen fellépő veszélyek esetén a helyes beavatkozást,

- az ártalmatlanná tétel és termékelőállítás higiéniai követelményeinek betartását,

- a tisztítás és fertőtlenítés folyamatát elvégezni,

- a személyi és környezeti higiénia követelményeit betartani.

3. Gyakorlati követelmények:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- nyersanyagok, félkész- és késztermékek felismerését,

- a vegyes állatfehérje lisztek előállításának műveleteit (nyersanyagok fogadása, osztályozása, aprítása, adagolása, főzés-sterilizálás, szárítás, zsírkinyerés, aprítás, osztályozás, csomagolás),

- az ipari zsír előállításának műveleteit (zsírkinyerés, durva tisztítás, finom tisztítás, homogenizálás, egalizálás, tárolás),

- toll-liszt gyártásműveleteit (sterilizálás-hidrolizálás, előszárítás, végszárítás, aprítás-osztályozás, csomagolás),

- vérlisztgyártás technológiai műveleteit (koagulálás, szétválasztás, sterilizálás, szárítás, aprítás-osztályozás, csomagolás).

Jártasság szintjén tudja:

- állatifehérje-takarmányok gyártástechnológiáját, technológiai műveleteit,

- ipari zsír előállítás gyártástechnológiáját, technológiai műveleteit,

- a késztermékek csomagolását-kiszerelését,

- az előforduló főbb technológiai hibákat, az elhárítás módját, végrehajtását,

- félkésztermékek gyártásközi ellenőrzését (víztartalom, zsírtartalom),

- környezetvédelmi berendezések technológiai műveleteit.

Készség szintjén tudja:

- a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és higiéniai előírásokat és gyakorlati végrehajtásukat.

4. Személyi követelmények:

Alakuljon ki a képzésben résztvevőben megfelelő higiéniai és környezetorientált szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, pontos és gazdaságos minőségi munkavégzés igénye.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga anyaga a következő tantárgyakból áll:

- környezetvédelem, állategészségügy és állathigiénia,

- állatifehérje-takarmányelőállítás technológiája,

- állatifehérje-takarmányelőállító gépek és berendezések.

Az írásbeli vizsgán számonkérhető témakörök:

Környezetvédelem, állategészségügy és állathigiénia:

- a környezetvédelem tárgya, területei, azok védelme (törvények, rendeletek, hatósági előírások útján),

- állatifehérje-takarmányelőállító üzemek környezetvédelemben betöltött szerepe,

- állatifehérje-takarmányelőállító üzemek környezetvédelmi szerepe az

- alapanyagok begyűjtésénél, szállításánál, átvételénél, tárolásánál, feldolgozásánál,

- késztermékek tárolásánál, értékesítésénél,

- feldolgozásra alkalmatlan hulladékok hulladéktemetőben történő elhelyezése során,

- keletkező szennyvizek tisztításának szükségessége, módja,

- levegő tisztaságvédelmi berendezések szükségessége, a légtisztítás módja,

- állatifehérje-takarmányelőállító üzemek higiéniája,

- új üzem építésénél, telepítésénél,

- működő üzem termelési tevékenységének higiéniai feltételei a nyersanyag begyűjtésénél, tárolásánál, feldolgozásánál, késztermékek csomagolásánál, beltartalmi és mikrobiológiai minősítésénél, kiszállításánál,

- állat-egészségügyi, állathigiéniai és veszélyes hulladékok hatóságilag előírt nyilvántartásai.

Állatifehérje-takarmányelőállítás technológiája:

- alapanyagok begyűjtése, átvétele, minősítése, tárolása,

- állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása hőkezeléssel - sterilizálás, főzés, hidrolizálás -, sterilizált anyag tárolása,

- sterilizált anyag szárítása, különös tekintettel a keletkező bűzös párák kezelésére (párakondenzáció),

- zsírkinyerés a szárított félkésztermékből csigás zsírprésekkel,

- zsírtalanított félkésztermékek aprítása, osztályozása, egalizálás, homogenizálása, csomagolása, tárolása,

- kinyert zsírok durva és finom tisztítása, egalizálása, homogenizálása, tárolása,

- gyártástechnológiák csoportosítása, a zsírkinyerés szempontjából

mechanikus zsírkinyerés: nedves eljárás

száraz eljárás

oldószeres zsírkinyerés,

- keratinfehérjék, vér- és csontfeldolgozás technológiái,

- késztermékek főbb minőségi jellemzői, beltartalmi és mikrobiológiai előírások,

- anyagnorma számítások.

Állatifehérje-takarmányelőállító gépek, berendezések:

- nyersanyagtároló berendezések,

- főző-sterilizáló berendezések,

- szárítóberendezések,

- zsírkinyerő csigás prések,

- késztermék aprító berendezések,

- zsírtisztító berendezések (dekantőr, szeparátor),

- leggyakrabban alkalmazott szivattyúk,

- páralecsapató kondenzátorok, párakondenzációs rendszer,

- szennyvíztisztítás berendezései,

- levegőtisztítás berendezései.

1.2. A szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják az

- állatifehérje-takarmányelőállítás technológiája,

- állatifehérje-takarmányelőállító gépek, berendezések,

- munkavédelem és higiénia

tantárgyak témaköreit.

A tételek szorosan nem kapcsolódnak össze, azokat a vizsgázók tantárgyaként külön húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga a vizsgázó által a tételsorból kihúzott egy feladatból áll.

A gyakorlati vizsga lefolytatható bármely állatifehérje-takarmányelőállító üzemben, ahol a vizsgafeladatok elvégzéséhez a szakmai, munkavédelmi és higiéniai feltételek adottak.

A technológiai folyamat speciális voltára, az üzemi sajátosságokra figyelemmel a vizsgát megelőzően az üzemben a vizsgázók részére feladatonként (munkahelyenként) legalább fél óra felkészülési időt kell biztosítani, melyet az ott dolgozó szakmunkás felügyelete mellett a munkaterület viszonyainak megismerésével, manuális munkavégzéssel tölthet.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

"Nyomástartó edénykezelő"-i vizsgával rendelkező képzésben résztvevőnek e tantárgyból nem szükséges szóbeli vizsgát tenni.

3. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgázó csak eredményes írásbeli és szóbeli vizsgát követően vehet részt a gyakorlati vizsgán.

A gyakorlati vizsgán való részvétel további feltétele az előírt, - termelésben ellenőrzés és irányítás mellett végzett és igazolt - termelési gyakorlat letöltése is.

Legalább egy éves állatifehérje-takarmányelőállító üzemben töltött szakmai gyakorlati idő.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes estben, ha másjogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, vagy szerződés keretében más gazdálkodókkal együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- állati eredetű hulladék és állathulla szállítására szolgáló szállítóeszköz,

- főző-sterilizáló berendezés,

- szárítóberendezés (folyamatos, vagy szakaszos),

- zsírkinyerő berendezés (csigásprés),

- állatifehérje-takarmány aprító-osztályozó berendezés,

- zsírtisztító berendezések (dekantőr és/vagy szeparátor),

- környezetvédelmi berendezések (szennyvíztisztító, levegő tisztító-bűztelenítő).

A szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható mg, mely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket tanúsító bizonyítvány és a vizsga törzslapja közokirat, ezért ezeknek a kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgatételek titkosított eljárására vonatkozó előírásának megtartásához szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és Levéltárba történő átadási lehetőségekkel.

A szakmai felkészítéssel és vizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására, a törzslapon vagy a bizonyítványban hibás bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Szakmai elméleti tantárgyak:

Munkavédelem és higiénia

Állatifehérje-takarmányelőállítás technológiája

Állatifehérje-takarmányelőállító gépek, berendezések

Nyomástartó edények és kezelésük

Környezetvédelem, állategészségügy és állati higiénia

Gazdálkodási ismeretek

b) Gyakorlati tantárgy:

Géptani gyakorlat

Technológiai gyakorlatok

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

1 A Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott tantervek alapján.

2 A Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott tantervek alapján.

3 A Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott tantervek alapján.

4 A Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott tantervek alapján.

5 A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító- építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

6 A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító- építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

7 A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító- építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

8 A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító- építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

9 A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító- építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

10 A Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott tantervek alapján

11 A Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott tantervek alapján

12 A szakképzéshez szükséges rakodó-, szállító-, építőgép kezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.