2/1995. (XII. 12.) TNM rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói támogatásáról

A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 48. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésére - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói támogatásáról - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1]

E rendelet hatálya az Információs Hivatal (a továbbiakban együtt: Hivatal) valamennyi véglegesített hivatásos állományú tagjára, valamint határozatlan időre kinevezett közalkalmazottjára (a továbbiakban együtt: alkalmazott) terjed ki.

2. §[2]

(1) A Hivatal - a lakás célú számla vezetésével megbízott pénzforgalmi szolgáltató útján - lakás célú munkáltatói támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújthat az alkalmazottai részére:

a) az alkalmazott tulajdonába kerülő lakás építéséhez, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, a tetőtérbeépítést, a lakás műszaki megosztását, a szobaszám-növekedést is jelentő toldaléképítést és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakóhelyiséggé történő átalakítását;

b) az alkalmazott tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez, ideértve a házastársi vagy élettársi közös vagyonba tartozó lakóingatlan - volt házastársát vagy élettársát megillető - tulajdoni hányadának a közös vagyon megosztása keretében történő megvásárlását, ha a közös vagyon megosztásáról jogerős bírói ítélet (jóváhagyott egyezség) vagy közjegyzői okirat rendelkezik;

c) öröklés útján létrejött tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadainak megszerzéséhez, amennyiben annak eredményeként az ingatlan az alkalmazott kizárólagos - haszonélvezettől mentes - tulajdonába kerül;

d) az alkalmazott tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez;

e) az alkalmazott lakásigénye kielégítése céljából pénzforgalmi szolgáltatótól felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából, amennyiben az alkalmazott önhibáján kívül olyan szociális helyzetbe kerül, hogy a pénzforgalmi szolgáltatói hitel törlesztése létfenntartását - elsődlegesen lakhatását - veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés a)-b), d)-e) pontjaiban meghatározott célra támogatás nyújtható akkor is, ha az alkalmazott az ingatlannak csak részben tulajdonosa.

3. §

Nem lehet támogatást nyújtani[3]

a) állami, önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérlője (bérlőtársa) által történő megvásárlásához;

b) hétvégi ház, nyaraló, üdülő, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek építéséhez, vásárlásához, korszerűsítéséhez, vagy ezek, illetve lakás építése céljából történő telekvásárláshoz.

c)[4] ha a támogatás a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételeknek nem felel meg.

4. §[5]

(1) A Hivatal az alkalmazottai részére támogatást a 2. § (1) bekezdésében meghatározott célokra a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújthat:

a) az alkalmazott a Hivatalnál, annak jogelődjénél, illetve a Magyar Honvédségnél vagy rendvédelmi szervnél (a továbbiakban: fegyveres szerv) legalább 2 éves tényleges szolgálati, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, és - a 2. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatást kivéve - önálló lakása nincs vagy korszerűtlen;

b) az alkalmazott a támogatás felhasználásával saját lakáshelyzetét rendezi szolgálati, illetve munkahelyén lévő településen vagy annak 60 km-es körzetében;

c) az alkalmazott hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában lévő ingatlanra a Hivatal javára a támogatás visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint - az alkalmazott ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése esetén - elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;

d) az alkalmazott vállalja, hogy amennyiben a támogatás teljes visszafizetése előtt a 11. §-ban meghatározott okokból a támogatási megállapodás felmondására kerül sor, a támogatási hátralékot és - a rendelet hatálybalépése előtt kötött szerződések esetében - a Hivatal által átvállalt kezelési költséget 30 napon belül egy összegben visszafizeti, továbbá, hogy a tartozás késedelmes teljesítése esetén a törvényes késedelmi kamatot is megfizeti.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozástól függetlenül támogatást lehet nyújtani az ország bármely településén a 2. § (1) bekezdésében meghatározott célokra annak az alkalmazottnak, aki a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri.

(3) Támogatás akkor is igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettárásának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan ingatlanban, amelyben haszonélvező lakik és az tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonába.

(4) Nem lehet támogatást nyújtani annak az alkalmazottnak, aki

a) a fegyveres szervtől saját lakáshelyzetének rendezése céljából kapott lakásában házasság felbontása következtében vagy más okból jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza;

b) a fegyveres szervtől saját lakáshelyzetének rendezése céljából kapott lakását a Hivatal hozzájárulásával saját maga, illetve 1994. március 31-ét megelőzően az élettársa, a leszármazottja, az örökbe fogadott gyermeke, a szülője részére, vagy ezt követően az egyenes ági rokona, illetve örökbe fogadott gyermeke részére megvásárolta;

c) a munka-, vagy szolgálati helyén lévő lakástulajdonát a támogatás iránti igény benyújtását megelőző 5 éven belül elajándékozta.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatásnyújtási tilalom nem vonatkozik a lakás korszerűsítéséhez igényelt támogatásra, ha az alkalmazott a lakást a fegyveres szervtől saját lakáshelyzetének rendezése céljából kapta, és azt a Hivatal hozzájárulásával saját maga részére vásárolta meg.

(6) Szolgálati és munkáltatói érdekből a Hivatal főigazgatója az (1) bekezdés a) és b) pontjában, a (4) bekezdésben, továbbá a 3. § c) pontjában foglaltaktól eltérhet.

5. §[6]

(1) A támogatás összege a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott célok esetén a (3) bekezdés szerinti támogatási alap 80%-áig, de legfeljebb 4 millió forintig terjedhet. Az 1. §-ban meghatározott hivatalok valamelyikében együtt dolgozó, együtt költöző családtagok támogatásainak összege a támogatási alap 80%-áig, de legfeljebb 6 millió forintig terjedhet. Az első önálló lakáshoz jutás esetén a támogatás összege a kölcsönalap 80%-áig, de legfeljebb 5 millió forintig terjedhet.

(2) A támogatás összege a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott cél esetén a korszerűsítés bekerülési összegének 80%-áig, de legfeljebb 800 ezer forintig terjedhet.

(3) A támogatási alap megállapításához az építés, vásárlás költségéből le kell vonni a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezményt, a vissza nem térítendő támogatást, az adó-visszatérítési támogatás összegét, az alkalmazott és a vele együtt költöző hozzátartozók által visszaadott bérlakásért kapott térítést, illetve az esetlegesen elidegenített ingatlanért kapott - adásvételi szerződés szerinti - vételárat. Az elidegenített ingatlanért kapott adásvételi szerződés szerinti vételárat csökkenteni kell az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint a kiegyenlített lakás célú pénzforgalmi szolgáltatói kölcsön igazolt összegével.

(4) A támogatás összege a 2. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott cél esetén a tőketartozás 80%-áig, de legfeljebb 4 millió forintig terjedhet.

(5) Az alkalmazott köteles a támogatás felhasználását az alábbi okiratok, bizonylatok benyújtásával igazolni:

a) ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén: érvényes szerződés, az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;

b) ingatlan építése vagy az ingatlan alapterületének növelése esetén: a támogatás folyósításától számított 2 éven belül jogerős használatbavételi engedély, az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;

c) ingatlan korszerűsítése esetén: a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező - beépített - termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat;

d) a 2. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott cél esetén: a pénzforgalmi szolgáltatói kölcsönszerződés, a pénzforgalmi szolgáltatói igazolás a fennálló tartozásról, az ingatlan tulajdoni lapja, a közös háztartásban élők jövedelemigazolása, a felvett hitel egészének vagy részének visszafizetéséről szóló pénzforgalmi szolgáltatói igazolás.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott okiratok, bizonylatok benyújtásának határidejét a főigazgató belső rendelkezésben határozza meg.

6. §[7]

(1) A Hivatal által nyújtott támogatás kamatmentes. A lakásalapszámlát kezelő és támogatást folyósító pénzforgalmi szolgáltató által felszámított kezelési költség a támogatást igénylő alkalmazottat terheli.

(2) Nem lehet támogatást nyújtani - a 2. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott eset kivételével -

a) lakásépítéshez a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtását,

b) lakásvásárláshoz a vételár teljes kifizetését,

c) lakáskorszerűsítéshez az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően.

(3) A támogatás visszafizetésének időtartama a 2. § (1) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott célok esetén legfeljebb 25 év, a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén legfeljebb 5 év.

(4) A támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a szerződés megkötését követő első hónap.

(5) A visszafizetés időtartama alatt rendkívül indokolt esetben az alkalmazott kérelmére a Hivatal főigazgatója a támogatás törlesztését - a futamidő változatlanul hagyása mellett - legfeljebb egy évre felfüggesztheti.

7. §[8]

(1) A 2. § (1) bekezdésének a)-c) vagy e) pontjai alapján újabb támogatás csak akkor adható, ha a támogatásban részesített alkalmazott az előző támogatást teljes egészében visszafizette.

(2) Az (1) bekezdés alapján sem kaphat 5 éven belül újabb támogatást az az alkalmazott, aki a 10. § (1) bekezdése szerint fizette vissza a kölcsönt.

8. §[9]

A Hivatal az állományába került alkalmazott munkáltatói támogatását korábbi munkahelyéről, az e rendeletben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékben átvállalhatja.

9. §[10]

(1) Az alkalmazottat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a támogatás összegéből a fegyveres szervnél szolgálati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött ideje alapján 5 évenként 60 000 forint, legfeljebb 300 000 forint összegű engedmény illeti meg.

(2) Az engedmény megilleti a rendelet hatálybalépése előtt a Hivatal részéről támogatásban részesült azon alkalmazottat is, aki esetében jogszabály hiánya miatt a szolgálati idő utáni engedmény jóváírására nem kerülhetett sor, kivéve a felújítási támogatásban részesülteket.

(3) A rendelet hatálybalépését követően a Hivatal állományába kerülő alkalmazott esetében az engedmény mértékének megállapításánál csak a Hivatalnál ténylegesen eltöltött szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt lehet figye lembe venni.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatónál az engedmény jóváírására - a havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett - a támogatást biztosító hivatalból intézkedik. Az engedmény jóváírásával a támogatás futamideje arányosan csökken. A futamidő csökkentéséről az alkalmazottat tájékoztatni kell.

(5) Az engedmény a mindenkor fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.

(6) A támogatás folyósításakor az alkalmazott tartozását az (1) bekezdés alkalmazásánál már figyelembe vehető tényleges szolgálati, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti időnek megfelelően kell csökkenteni.

(7) Ismételt támogatás nyújtása esetén a szolgálati évek után megállapítható engedmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt engedmény összegét.

10. §[11]

(1) A támogatásnak a megállapított törlesztési idő előtti teljes visszafizetése esetén az alkalmazottat, illetve a Hivataltól nyugállományba vonult alkalmazottat kedvezmény illeti meg. A kedvezmény mértéke a visszafizetéskor fennálló tartozás 40%-a.

(2) A kedvezmény nem illeti meg a támogatás idő előtti visszafizetése esetén azt az alkalmazottat vagy nyugdíjast,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás folyik, annak befejezéséig, illetve, akinek a szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése neki felróható okból folyamatban van, vagy neki felróható okból szűnt meg;

b) akinek a támogatási megállapodását a Hivatal felmondta, és emiatt a támogatási hátralékának visszafizetése egy összegben esedékessé vált;

c) akinek a Hivatal engedélyezte a támogatással terhelt ingatlana elidegenítését a támogatási hátralék egyösszegű visszafizetése mellett;

d) akinél a támogatás célja nem valósult meg.

(3) Az (1) bekezdésben és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott engedmény és kedvezmény együttes összege nem haladhatja meg a munkáltató által lakás célú felhasználásra nyújtható adóterhet nem viselő járandóság személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti felső határát.

11. §[12]

(1) A Hivatalnak a támogatási megállapodást fel kell mondani azzal az alkalmazottal szemben,

a) aki a támogatási összeg pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő átutalásától számított 3 hónapon belül a szerződést a pénzforgalmi szolgáltatóval nem köti meg, a 2. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén az előtörlesztésről, végtörlesztésről szóló pénzforgalmi szolgáltatói igazolást nem nyújtja be;

b) aki a támogatási kérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;

c) aki a havi törlesztési kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tett eleget;

d) akinek szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonya neki felróható okból szűnt meg;

e) aki a támogatást nem a célnak megfelelően használta fel;

f) aki a támogatási összeg felhasználását az 5. § (5) bekezdésében foglalt okiratok, bizonylatok benyújtásával - a belső rendelkezésben előírt határidőn belül - nem igazolta.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontjainak alkalmazása esetén a jóváírt engedmény egyidejű visszavonása mellett a még vissza nem fizetett támogatás egy összegben esedékessé válik. Indokolt esetben a Hivatal főigazgatója az egyösszegű visszafizetés határidejét a jogosultság megszűnésétől számított 3 hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A felmondást a támogatást igénybe vevő alkalmazott és az illetékes pénzforgalmi szolgáltató részére is meg kell küldeni.

12. §[13]

A szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony haláleset miatt bekövetkező megszűnése esetén változatlan feltételek mellett fizetheti vissza a támogatást a volt alkalmazott törvényes örököse.

13. §

(1)[14] A támogatással épített, vásárolt vagy korszerűsített ingatlanra, valamint a 2. § (1) bekezdésének e) pontjában említett pénzforgalmi szolgáltatói hitellel terhelt ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban a Hivatal javára jelzálogjogot, valamint - az alkalmazott ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése esetén - elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, amely a támogatás, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított kezelési költség és esetleges késedelmi kamatai teljes visszafizetéséig áll fenn.

(2) Indokolt esetben, amennyiben az a hivatásos állomány biztonsági védelméhez fűződő érdek szükségessé teszi, a Hivatal főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésétől eltekinthet.

(3)[15] A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha az alkalmazott a támogatással terhelt ingatlanát a tulajdonába kerülő másik ingatlanra úgy cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel újabb ingatlant úgy szerez, hogy a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom a megszerzett ingatlanra átjegyezhető, és ehhez a Hivatal hozzájárul.

14. §[16]

(1) A rendelet hatálybalépése előtt támogatásban részesített alkalmazott a tartozását az eredeti támogatási megállapodásban foglalt feltételek mellett fizetheti vissza.

(2) A fegyveres szerv által folyósított támogatásokból az e rendelet hatálybalépése előtt jóváírt engedményekre a 9. §-ban meghatározott engedmény visszamenőlegesen nem érvényesíthető. A törlesztési idő előtti visszafizetés esetére vonatkozó kedvezményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.

15. §[17]

A támogatás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon a munka- vagy szolgálati helyen kell benyújtani, s azt az alkalmazott közvetlen vezetője véleményével ellátva küldi meg a lakásügyi szervnek. A lakás célú munkáltatói támogatások odaítélése és mértéke vonatkozásában a Hivatal Szociális Bizottsága jogosult javaslattételre.

16. §[18]

(1) A támogatási kérelmek elbírálása során az alábbi sorrendet kell figyelembe venni:

a) az első önálló lakás megszerzéséhez kért támogatás;

b) az önálló lakással nem rendelkező alkalmazott igénylése;

c) házastársi vagy élettársi közös vagyonba tartozó lakóingatlan - volt házastársat vagy élettársat megillető - tulajdoni hányadának a közös vagyon megosztása keretében történő megvásárlása;

d) öröklés útján létrejött tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadainak megvásárlásához kért támogatás;

e) a korszerűsítésre irányuló kérelem;

f) az alkalmazott lakásigénye kielégítése céljából pénzforgalmi szolgáltatótól felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából kért támogatás;

g) a 2. § (1) bekezdésének a)-c), e) pontjai alapján támogatással rendelkező alkalmazott korszerűsítési támogatásra irányuló kérelme;

h) egyéb, a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelem.

(2) A Hivatal főigazgatója különösen indokolt esetben, az alkalmazott szociális körülményeire tekintettel a Hivatal Szociális Bizottsága javaslatára eltérhet az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől.

17. §

E rendelet alkalmazásában a szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnését akkor kell az alkalmazott részére felróhatónak tekinteni, ha

a) hivatásos állományú alkalmazott esetében a szolgálati jogviszony megszüntetésére fegyelmi eljárás eredményeként, hivatásos szolgálatra méltatlanná válás, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása, hivatásos szolgálati viszonyról való lemondás vagy szolgálatra való alkalmatlanság - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét - miatt kerül sor;

b) a közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazott esetében a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére lemondás, felmentés (ha ennek oka a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válása, vagy munkáját nem megfelelően végzi, kivéve, ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye), illetve elbocsátás fegyelmi büntetés során kerül sor;

c)[19] a szolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését az alkalmazott kezdeményezi, kivéve, ha erre nyugállomány igénybevétele miatt kerül sor.

18. §

E rendelet alkalmazásában

a)[20] lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni;

b)[21] önálló lakás: az alkalmazott vagy házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa - legalább 50%-os tulajdoni hányadot elérő - tulajdonában álló - haszonélvezettel nem terhelt - lakásingatlan vagy az általa - határozatlan időtartamú bérleti szerződés alapján - bérlőként, bérlőtársként használt határozatlan időtartamú bérlakás;

c)[22]

d)[23]

e)[24] első önálló lakást szerző alkalmazott: az alkalmazottnak, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának nincs és nem volt lakástulajdona.

19. §

Felhatalmazást kap a Hivatal főigazgatója, hogy a Hivatal rendelkezésére álló lakáscélú keret felhasználásának részletes szabályait a Hivatal sajátosságának megfelelően - e rendelet keretei között - saját hatáskörben szabályozza.

20. §

E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.

Nikolits István s. k.,

tárca nélküli miniszter