32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet

a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom.

2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Lotz Károly s. k.,

közlekedési, hirközlési és vízügyi miniszter

Melléklet a 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelethez

JEGYZÉK[1]

az állam által elismert - a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazathoz tartozó - szakképesítéshez kiadott szakmai és vizsgakövetelményről

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ - KÖRNYEZETVÉDŐ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5832 03

1.2. Szakképesítés megnevezése: Közlekedésépítő - környezetvédő technikus

II. A szakképzés munkaterülete

2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

A közlekedésépítő környezetvédő technikus olyan korszerű általános és középfokú szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a közlekedésépítés valamennyi ágazata környezetvédelmi problémáinak áttekintésére a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés szintjén.

Természetesen nem önállóan, hanem együttműködve a magasabb végzettségű környezetvédelmi szakemberekkel, szakhatósággal.

Egyben rendelkezik a kapcsolódó infrastrukturális (csatornázás stb.) beruházások hasonló kérdéseinek ismeretével.

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A közlekedésépítő környezetvédő technikus munkaterülete a híd-, út-, vasútépítő mélyépítési munkák, közművek tervezése, kivitelezése, fenntartása, üzemeltetése során a természeti és épített környezet védelmének biztosítása.

A tervezés szintjén:

A szükséges kiegészítő adatok gyűjtése, feldolgozása, értékelése.

(A tervezett műtárgy földrajzi-természeti, meteorológiai-hidrológiai adatok, geotechnikai feltételrendszer, kapcsolódó létesítmények előre tervezhető hatásai, szennyező források.)

Részvétel az engedélyezési eljárásokban.

(Az érintett terület fokozott védelemre szoruló felszíni, felszín alatti és feletti értékeinek megőrzése, ha szükséges a megfelelő jogi, gazdasági eszközök igénybevételével.)

Az elkészült terveket a környezetvédelmi előírásoknak (rendeletek, törvények) megfelelően véleményezi, illetve ebben közreműködik. Egyben közvetít a tervező és a szakhatóság között.

A kivitelezés szintjén:

A munkahely előkészítése (csak annyi terület igénybevétele, amennyi feltétlenül szükséges, tereprendezés minimális fa, növényzet irtásával, rekultivációra való felkészítés).

A munkahely berendezése (a különféle szennyezőforrások előzetes számbavétele, csökkentése, ill. a hulladék összegyűjtése, eltávolítása, depóniák elhelyezése).

A különböző gépek, raktárak, irodák, humán célú helyiségek megfelelő - sem egymást, sem a környezetet nem zavaró - elrendezése.

Anyag- és energiatakarékos technológiák, környezetbarát anyagok, esetleges újrahasznosítás (zsaluzat és ducok helyett acélelemek használata).

Az elkészült műtárgy, lineáris létesítmény műszaki átadása-átvétele során a dokumentációk, környezetvédelmi utalásoknak az üzemeltető számára való kiemelése, a közműhelyzet pontos feltérképezése, rögzítése a felesleges keresés csökkentésére.

Az üzemeltetés és fenntartás során:

Az acélszerkezetek korrózióvédelmének környezetbarát megoldása (porok, oldószerek, gőzök levegőbe jutásának megakadályozása).

Valamennyi műtárgy (vasbeton hidak, vasúti építmények), a környezet és talaj védelmének biztosítása.

Padkák, vízelvezető árkok tisztán tartása, hóvédelem.

Helyhez kötött és mozgó környezetkárosítók (kibocsátási határértékek betartása).

Részvétel az időszakos felülvizsgálatokon, bejárásokon.

A munkával kapcsolatos munkavédelmi előírások (ezeknél is érvényesítve a tágabb környezetvédelem szempontjait).

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- Etikai, jogi, gazdasági ismeretek.

- Környezeti informatika.

- Táj és környezet.

- Infrastruktúra.

- Szennyeződések

= a levegő szennyeződése,

= a talaj szennyeződései,

= zajszennyeződés,

= hulladékok.

- A közlekedésépítés és környezetvédelem kérdései.

3.2. Szakmai követelmények

A szakmai követelményeket körvonalazzák azon tervezés, kivitelezés, fenntartás során megfogalmazható igények, amelyek természeti és épített környezetünkkel kapcsolatosak.

Hídjaink, útjaink, vasútjaink építése során nem kerülhető meg a természeti egyensúly megbontása. Legyen indíttatásuk arra, hogy csak a legszükségesebb mértékben következzenek be, s ami helyrehozható, az eredeti állapotba állítsák vissza. Ismerjék a létesítmények használatával kapcsolatos problémákat.

3.2.1. Etikai, jogi, gazdasági ismeretek

- A környezeti természetvédelem jelentős részben etikai kérdés, amelynek szabályozása jogi, gazdasági eszközökkel történhet. Legyenek minderről világos fogalmaik, s tudják példákkal illusztrálni közlekedésépítési vonatkozásban.

- Az etikának, morálnak vannak kortól, társadalmi rendszertől, világnézettől független szabályai. Tudjanak erről, legyenek képesek meg is fogalmazni, és vita során meg is védeni. A felelősségünket(üket) a jelen és főleg a jövő iránt.

Legyen világos fogalmuk arról, mi is a fenntartható fejlődés, s amire képes a technika, az nem biztos, hogy meg is kell valósítani.

- Az etikai alapfogalmak (kötelesség, jó, erény, lelkiismeret) váljon - koruknak és környezetüknek megfelelő megfogalmazásban - egyéniségük részévé.

- Mérnöki/technikusi gondolkodásuknak is vannak etikai vonzatai. A következetesség, a megbízhatóság, a rövid és lényegre törő megfogalmazások feltétlenül ilyenek, s erre törekedni is kell.

- A jog az érdekérvényesítés fontos eleme. Ezért tisztában kell, hogy legyenek általános fogalomrendszerével. Rendelkezzenek alapvető jogi ismeretekkel, a jogi szabályozás mechanizmusával.

- Legyenek ismereteik a vállalati/vállalkozási jogi viszonyokról, a szerződési feltételekről, a tulajdon - bérleti - használati jog kérdéseiről.

- Tudja alkalmazni a szavatosság, jótállás, minőségi előírásokra vonatkozó feltételeket.

- Ismerje a vállalatok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok és egyéb gazdasági szervezetek felépítését, az adózás rendjét (környezetvédelem, "0-kulcsos áfa"), a könyvelés rendjét, a fontosabb számviteli szabályokat.

- Legyenek tájékozottak

= a környezetvédelem vonatkozó nemzetközi szerződései területén (hisz a szennyezés nem ismer határokat),

= a nemzetközi együttműködés módjairól,

= a hatályos környezet-, természetvédelmi törvényekről,

= a rendeletek, az utasítások előírásairól.

- Mindezeknek szakmai (közlekedésépítéssel kapcsolatos) vonzatairól, úgy mint

= a beruházások környezeti hatásvizsgálatáról,

= új anyagok környezetre káros komponenseiről,

= a veszélyes hulladékokról.

- Legyenek tisztában az állami szervezetek felépítésével, az (érvényben lévő) alkotmány fontosabb törvényi előírásaival, a törvényhozói, bírói, végrehajtó hatalom felépítésével.

- Ismerjék a környezetvédelem jelenlegi szervezetét, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium felépítését, jogosítványait, hatáskörét és a gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatot tartó területi szerveit.

- Ismerje a piacot és a piaci mechanizmusokat, az építők és építtetők kapcsolatrendszerét, értse a piac szakmai szempontból történő tagolását (árupiac, munkapiac, pénz- és tőkepiac).

- Tudja elemezni a piac alapvető mozgatóit (a piaci szereplők versenyét), a piac működését, az árrendszert, a piackutatást.

- Mindezt tudja kapcsolni a környezetvédelemhez:

= a környezet közgazdasági értelmezése (erőforrások, energiaválság),

= környezetvédelmi károk és költségek (a szennyezés "árasítása"),

- a gazdasági szabályozás "környezetbaráttá" tétele,

- a károk mérlege, a költség és haszon aránya,

- a környezeti piac (gazdasági és műszaki fejlődés),

- az oktatás, nevelés szerepe a környezetvédelemben,

- az állami beavatkozás szükséglete, lehetősége,

- környezetvédelmi adók, díjak (szabályozórendszer, környezetkímélő technológiák támogatása, természeti erőforrás, politika, a területfejlesztés műszaki szabályozása, pályázatok stb.).

- Legyenek ismereteik az egyes közlekedési ágak környezetvédelmi kérdéseiről

= a közúti, vasúti szállítás összehasonlítása (a költségek és környezeti károk optimalizálása),

= mindezek költségeinek megjelenése a tervezés, kivitelezés, fenntartás, továbbá a képzés területén.

3.2.2. Környezeti informatika

- Rendelkezzenek megfelelő informatikai ismeretekkel, tudják alkalmazni a számítástechnikában tanultakat, illetve annak keretében használjanak a környezetvédelemből vett példákat.

- A környezettel kapcsolatos adatokat mérőműszerek szolgáltatják. Így ismerniük kell a távérzékelés rendszerét, az adatok megjelenítésének módját, feldolgozását és értékelését, felhasználását a közlekedésépítés, -tervezés területén.

- Legyenek kialakult fogalmaik a Földrajzi Információs Rendszerekről, azok használatáról, a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés folyamatába történő beépítéséről.

- A gyakorlat során ismerkedjenek meg egy mérőállomás működésével, az ott használatos műszerekkel, azok rendszerével, adatszolgáltatási módjaival.

- Mindegyikük tanulja meg egy-egy (lehetőleg számítógéppel együtt működtethető) mérőműszer kezelését, használatát, adatainak feldolgozását, értékelését.

- Tudják, mi tartozik a Környezeti Hatás Tanulmányok rendszerébe, miért kell velük foglalkozni.

- Az emberi létesítmények területet, energiát, anyagot igényelnek és így hatásuk sokrétű. Ezért a közlekedésépítés során is KHV-t kell végezni. Meg kell vizsgálni a környezeti elemeket: levegő, víz, talaj, élővilág, az ökológiai rendszerek, a települések és a táj adottságait, a tervezett építmény terhelését.

- Ismerjék fel, hogy a híd-, út-, vasútépítés milyen sajátos hatásokkal jár (pl. egy híd megépítése új forgalmi rendet, így terhelést jelent).

- Rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a közlekedés sajátos adatgyűjtéséről, a forgalomszámlálásról és módszereiről.

- Ismerkedjenek meg egy konkrét esettanulmánnyal (lehetőleg a közlekedésépítés területéről), s legyenek képesek annak értékelésére, a megfelelő következtetések levonására, az ajánlások megfogalmazására, a kár/haszon összevetésére.

- Készítsenek el egy egyszerű hatástanulmányt.

- Döntéstámogatás. Tudniuk kell, hogy a környezetvédelmet alaposan előkészített döntések segítik. Ehhez a

= megfelelő adatok, információk összegyűjtése, értékelése,

= az alternatívák kidolgozása (pl. útvonalvezetés, a különböző variációk földmunkáinak, környezeti terhelésének figyelembevétele) útján juthatunk a végső döntéshez.

- Gyakorolniuk kell érveik megfogalmazását, helyes szakmai indoklását, a nyilvánosság felhasználását, az egyéni és csoportérdek ütköztetését (klasszikus példa: kidobott akkumulátorok).

- Próbáljanak ki egyszer egy ötletbörzét, játékosan lebonyolítva, de a példát a környezetvédelemből véve.

- Az adatgyűjtéshez tartozzék a könyvtárak, folyóiratok, kézikönyvek használatának ismerete. Legalább egy alkalommal jussanak el egy szakkönyvtárba, kutatóintézetbe. Tudják információikat szakvéleményben, jelentésben megfogalmazni, mellette érvelni, a partnert meggyőzni.

- Ismerjék a használatos szakkifejezéseket, terminus technikusokat, fokozatosan gyűjtsenek össze a legfontosabbakból egy értelmező szótárt a maguk számára.

- A tanult idegen nyelvről - felhasználva az idegen nyelvi órákat is - tudjanak lefordítani egyszerű szöveget, gép vagy műszer leírását.

3.2.3. Táj és környezet

- Legyenek általános ismereteik a környezetüket befolyásoló időjárási, meteorológiai tényezőkről, így

= a légkör,

= a napsugárzás,

= a hőmérséklet és változása,

= a légnyomás,

= a szél és szélrendszerek,

= a légnedvesség, ködképződés,

= felhőzet és csapadék,

= időjárási frontok, azok periodikus változásairól.

- Ismerjék az egyes elemek mérési rendszerét, a meteorológiai állomások működését (tanulmányaik során egyet feltétlenül látogassanak meg).

- Legyenek tájékozottak a népi tapasztalatokról (Jégtörő Mátyás stb.).

- Tudják, mi a különbség a makro- és mikroklíma között. (Miben különbözik egy nagyváros klímája földrajzi környezetétől.)

- Ismerjék hazánk éghajlati körzeteit, azok jellegét.

(Nagyalföld és Mezőföld, Kisalföld, Dunántúli-középhegység, Nyugat-Dunántúl és az Északi-középhegység időjárási jellemzői.)

- Legyen világos elképzelésük az embernek az időjárásra gyakorolt negatív hatásáról.

- Rendelkezzenek információkkal az időjárási előjelzésekről, s arról, hogy mindezek hogyan befolyásolják a közlekedésépítés folyamatát.

- Legyen áttekintésük Magyarország természeti földrajzáról, ennek elsősorban a közlekedésre való hatásáról. Építve a II. osztályban tanultakra, azokat kiegészítve ismerjék az ország

= földtani szerkezetét (hegységek vulkanikus, üledékes eredetét, a síkságok jellegzetességeit),

= tájegységeit (Alföld, Alpokalja, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység),

= gazdasági földrajzát (az ipar és mezőgazdaság fontosabb központjait, az ország kereskedelmi és idegenforgalmi centrumait),

= a közlekedés földrajzát (a közutak, a vasúti közlekedés szerkezetét, számozási rendjét).

Élővilág

- Legyenek tisztában a legfontosabb biológiai alapfogalmakkal, építve régebbi tantárgyi, illetve az I. osztályban az "ember és környezeté"-ben tanultakra.

(Így az élővilág sokféleségével, a növényi és állati szervek felépítésével, az alkalmazkodás és ökológiai környezet kérdéseivel.)

- Legyen fogalmuk a védett növényekről, állatokról.

- Ismerjék a populációk fontosabb tulajdonságait (a fejlődő, egyensúlyban lévő és hanyatló populáció szerkezetét, a szaporodási stratégiákat ("r" és "k" stratégia).

- Legyenek fogalmaik az életközösségek anyag- és energiaforgalmáról, a populációk kölcsönhatásáról (asztalközösség, mutualizmus), a táplálkozási szerkezetről, az energiapiramisról (ELTON-piramis)

= a biomómok és a klímatípusok összefüggéséről,

= a bioszféra anyagforgalmáról (szén, olaj, karbonátok stb.),

= az ökoszisztémákról (élet és élettani rendszerek, irányítás, szabályozás, visszacsatolás, önszabályozó rendszer).

- Jól ismerjék

= az ország természetes növényzetét, az egyes tájegységekre jellemző viszonyokat (alföld, erdős sztyepp, hegyvidék, erdőzóna),

= a jellemzőbb fákat, cserjéket, lágyszárú növényeket, gombákat,

= a természetes állatvilágot (patások, ragadozók, rágcsálók és rovarevők, hüllők, kétéltűek, gerinctelenek).

Talajjal kapcsolatos ismeretek

- Tudják, hogyan csatlakozik a kultúrtechnika szűkebb szakmánkhoz. Építsenek a II. osztályban tanultakra, a talajok keletkezése, felépítése, osztályozása, mechanikai összetétele vonatkozásában.

- Legyen tájékozódva a talajvédelem napi politikától sem független kérdéseiről (nagyüzem és farmergazdálkodás, változások a földtulajdonban).

Erdészeti ismeretek

- Ismerjék az erdő fogalmát, az állomány keletkezését, összetételét, a fejlődésre ható talaj-, éghajlati, domborzati tényezőket.

- Legyen fogalmuk az erdőtelepítési, -ápolási kérdésekről (természetes: magról, sarjról; mesterséges: magtermesztés, csemetekertek, erdősítés; fásítás: ültetés, dugványozás, ápolás).

- Az erdő szerepe a környezetvédelemben, így

= a fák, fasorok esztétikai funkciói,

= az erdő, mint a legfejlettebb, megújulásra képes társulás,

= a hazai erdőtípusok (lucfenyves, bükkös, gyertyános, erdős sztyepp),

= az erdő, mint termelési tényező, jövedelmi forrás, tájvédelmi övezet és tömegméretű park,

= védelmi funkciói (vízháztartás-javító, szélerózió, levegőszennyezettség, zajhatást csökkentő, műtárgyvédelem),

= a parkerdők funkciói (tanösvény, erdei tornapálya, létesítmények, a Pilisi parkerdő).

Környezetvédelem

- Ismerjék hazánk települési rendszereit, történeti városait, közlekedési emlékeit. (Tartozzék ebbe egy skanzen megtekintése és egy tanulmányi kirándulás valamely műemlék jellegű városunkba.)

- Legyenek tájékozottak a műemlékvédelem szervezetéről, eszközrendszeréről.

Tudják példákkal illusztrálni, milyen értékeket, területeket védünk (földtani, barlang, élővilág stb.).

Ismerjék a településrendezés alapelveit.

3.2.4. Infrastruktúra

Felszíni vizek

- Ismerjék a víz körforgását a természetben, a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit (fizikai: szag, íz, szín, átlátszóság, hőfok, kémiai: keménység, pH-érték, bakteriológiai: minden vízben van csíra, mi a megengedett mérték).

- Tudják, hogy felszíni vizeink mivel és hogyan szennyeződnek (DDT, nehéz fémek, hőszennyeződés stb.).

- Tudják, mi a termál-ásvány és gyógyvíz (ismerjék hazánk néhány jellemző területét, mint hévíz: Miskolc, szénsavas: Balatonfüred, kloridos: Sárvár, kénes: Harkány stb.).

- Ismerjék, mivel foglalkozik a hidrológia (az időjárási adatok mérése, mint hőmérséklet, légnyomás, párolgás, szél, eső és az ezekhez használt mérőeszközök, az adatok feldolgozása)

= a csapadékviszonyok vizsgálata,

= a vízgyűjtőterületek és lefolyási tényező fogalma.

- Legyenek tájékozottak a hidrometria alapvető elméleti kérdéseiről

= a vízállások változása, vízmércék és szerkezetük, adatok feldolgozása és értékelése,

= vízsebesség-vízhozammérés célja, módjai, eszközei (köbözés, mérőcsatorna),

= gyakoriság, tartósság, vízhozamgörbe, árhullámok.

- Tudják, mi tartozik a hidraulika témakörébe

= a vízmozgás hidraulikája (sebesség, lamináris, turbulens mozgás),

= összefüggés a középsebesség, esés, hidraulikus sugár között (Chezy-képlet),

= a talajvízmozgás törvényszerűségei (Darcy-törvény: összefüggés a "k" tényező, a szivárgási úthossz és hidraulikus nyomás között).

- Legyen áttekintő képük

= folyóvizeinkről (Duna, Tisza),

= a tározás-energianyerés lehetőségeiről (ismerjék a bősi-nagymarosi problémát),

= állóvizeinkről (a Balaton és Velencei-tó jelentősége, minősége és annak megőrzése, illetve javítása),

= a szennyeződésekről (határon belüli és kívüli),

= az eutrofizáció veszélyeiről, megelőzéséről.

- Ismerjék a patak-, folyószabályozás általános elveit

= a hegyi patakok természetét (erózió),

= a károk elhárításának módjait (rézsü megkötése, növényzet, fenéklépcsők, hordalékfogó gátak),

= a természetes meder kialakulását (a szabályozás elvei),

= a folyók helyszínrajzi kialakulását (szakaszjelleg stb.),

= a folyók (Duna, Tisza) szabályozásának történetét.

Vízellátás

- Legyen áttekintésük a vízszükséglet kiszámításáról, az ipari és ivóvíz különbségéről

= a vízbeszerzés módjairól (forrásfoglalás, kutak, galériák, felszíni vizek felhasználása),

= a víztisztítás módjairól (ülepítés, szűrés, csírátlanítás, lágyítás stb.),

= a víz szállítása és tárolása, továbbá mindezeknek a

= környezettel való kapcsolatáról.

Csatornázás

- Legyen általános fogalmuk

= a szennyvizek keletkezéséről, fajtáiról (ipari, kommunális, csapadék-, szennyvíz, közműolló),

= a csatornarendszerről (hálózat, csőanyagok, műtárgyak),

= a szennyvíz kezeléséről, a tisztítás módjairól,

= a természetes tisztítási módokról (a folyók öntisztulásáról),

= mechanikai, biológiai módszerekről.

3.2.5. Szennyeződések

- A levegő szennyeződése.

- Ismerjék

= a levegő összetételét (az oxigén-nitrogén aránya, szén-dioxid és mennyiségének változásai),

= az alkotórészek hatását az életre,

= példák a katasztrofális megnyilvánulásokra (52-es londoni szmog).

- Legyenek tisztában a használatos szakkifejezésekkel (emisszió, transzmisszió, imisszió és összefüggései).

- Ismerjék a legfontosabb légszennyező gázokat (kén-dioxid, -trioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, freon, szénhidrogének, ezek határértékei).

- Tudják

= mi az összefüggés a szén-dioxid és az időjárás-változások között (üvegházhatás, globális felmelegedés, elsivatagosodás),

= a por alakú és cseppfolyós szennyező anyagok (aerosolok), mint szennyezőforrások (különös tekintettel a közlekedésre),

= a porszennyeződés fajtái és csökkentése (mechanikus leválasztás, porszűrők, elektrosztatikus leválasztás),

= az ólomszennyeződés keletkezése (katalizátoros autók, bleifrei),

= a szennyeződés által okozott egészségi és gazdasági károk,

= a levegőtisztaság védelme (egy mérőállomás működés közbeni megtekintése, az adatok értékelése),

= a jogi szabályozás eszközei (bírság, szabálysértés, bűncselekmény),

= nemzetközi egyezmények.

A talaj szennyeződése

- Ismerje a II. osztályban az "ember és környezete" című tárgyra építve a talajok keletkezését, a fizikai, kémiai, biológiai tényezőket, a talajok kolloid szerkezetét, a humuszt és sajátságait

= a talajok osztályozását általában (szerves, szerves és ásványi, tisztán ásványi talajok),

= a nálunk fellelhető talajokat (mezőségi, erdőségi, szikes talajok).

- Legyenek tisztában a környezetvédelem talajjal kapcsolatos feladataival

= a talajok elvékonyodásának megakadályozása,

= a fizikai, kémiai tulajdonságok romlása,

= a talaj élővilágának megfelelő feltételek biztosítása,

= a talaj-növény-állat-ember tápláléklánc védelme a káros anyagoktól.

- Ismerje mindezek jelenségeit és a megelőzés/megszüntetés eszközeit

= az erózió (lemosódás, lesodródás) és csökkentésének eszközeit,

= a defláció és az általa veszélyeztetett területek hazánkban,

= jellegzetes fellépési formái (homok, löszterületek, buckás homokformák),

= az elvizenyősödés és védekezés ellene (a növény vízgazdálkodása, a lecsapolás-talajcsövezés stb.).

- Úgyszintén a talajszennyezés általános forrásait

= a hagyományos parasztgazdálkodás, mint szabályozott agrár-ökoszisztéma,

= a modern és fenntartható mezőgazdaság jellemzői (anyag- és energiaforgalom megváltozása),

= a műtrágyázás szerepe, kényszere és korlátai,

= az öntözés (hatása a szikesedésre),

= a gépesítés hatása (tömörítés),

= vegyszerezés,

= területcsökkenési gondok (lásd autópályák).

- Ismerjék az alapvető kultúrtechnikai feladatokat, így

= a lecsapolás (nyílt árokrendszer, talajcsövezés, drénezés),

= a tereprendezés (sankolás, skatulyázás, sáncolás, bogárhát) módjait és eszközeit.

Zajszennyeződés

- Legyenek tisztában

= az akusztikai alapfogalmakkal (zaj, hangnyomás, hallásküszöb, fájdalomküszöb),

= a zaj élettani hatásával (pszichés terhelés, alvásra, vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatás),

= zajforrások (közlekedés, üzemelő gépek, építkezési zaj, gépüzemek fémes zaja),

= vibrációs hatás (alapozáson keresztül adódik át az emberre),

= szabályozások, határértékek.

Hulladékok

- Értsék a különbséget a települési és a termelési hulladék között. De hulladék-e minden, amit eddig annak tekintettünk (pl. kohósalak - cementgyártás)?

- Mit értünk kommunális hulladék alatt? Mennyi termelődik ezekből nálunk?

- Tudják, melyek a legfontosabb ártalmatlanítási módok (égetés, előny, hátrány, rendezett lerakás, biogázok, komposztálás, hulladékhasznosítás mint nevelési, oktatási kérdés).

- Mit értünk szelektív gyűjtés alatt?

- Mi tartozik a termelési hulladékokhoz?

- Mi a veszélyes hulladék (hasznosítás, ártalmatlanítás, tárolás)?

- Negatív példák: Apajpuszta, a Chinoin váci üzeme.

- Biztonság és felelősség (egy veszélyes hulladéklerakó megtekintése).

- Radioaktív hulladékok (fogalmak: felezési idő, sugárzásfajták, dózis)

= az atomenergia és a felvetett problémák (Csernobil, atomfegyverek stb.),

= a "Velük vagy nélkülük?" dilemmája,

= a nukleáris szemét (hol? bányákban? hordókban? földrengésveszélyes területen?).

3.2.6. A közlekedésépítés és környezetvédelem

- Legyenek általános ismereteik a közlekedésépítéshez tartozó hídépítés és -fenntartás, útépítés és -fenntartás, vasútépítés és -fenntartás alapelveiről, fogalomrendszeréről, a használatos technológiákról.

- Tudják alkalmazni az előzőekben megismert fogalomrendszereket, módszereket, s így legyenek tisztában az alábbiakkal:

= a természetes környezet és az út-vasút kölcsönhatása (fizikai, kémiai, ökológiai, esztétikai, gazdasági, társadalmi hatások),

= útesztétika (vonalvezetés, tájba illesztés, korrekciók),

= tájfásítás (formái, befolyásoló tényezők, látási háromszög, jelölések, útbecsatlakozás, autóbuszmegálló, pihenő, zavaró látványok takarása),

= vadvédelem (apróvadak, nagyvadak, baleseti források, vadriasztó berendezések, átvezető műtárgyak, irányító kerítések).

- Ismerjék a közlekedésépítés, -fenntartás

= levegőtisztasági kérdéseit (védettségi kategóriák: kiemelt, védett, egyéb emissziónormák mértékegységei, például gépjárművek okozta levegőszennyezés: Otto- és dízelmotor, emissziócsökkentő forgalmi intézkedések; tehermentesítő útvonalak, forgalomkorlátozás, távolságnövelés, útépítő gépek okozta levegőszennyezés; aszfaltkeverés, zuzalékolás, nyersanyagfogadás, -tárolás, porleválasztás),

= vízszennyezési kérdések (síkosság, sózás káros hatásai, kiszolgáló létesítmények üzeméből eredő eszközök mosása, olajcsere, mosószerek),

= talajszennyezés (nehézfémek, ólom lerakódása az út menti talajba, út-, vasút-, hídépítés eróziót kiváltó hatásai),

= zajvédelem (előírások közutak menti zajvédelem tervezésére, gépjárművek zajforrásai, közúti közlekedési zaj számítása, összetett példa keretében forgalom- és sebességkorlátozás hatásszámítás, határértékek, az útburkolat minősége, abroncszaj csökkentése, zajvédő erdősávok; a tervezés főbb szempontjai, zajárnyékolás hangakadályokkal, épületekkel).

- Legyenek ismereteik a hídépítéssel kapcsolatos esztétikai igényekről (szerkezeti elrendezés, forma, szín, milyen a szép híd; nagy fesztáv, könnyű, karcsú; a hídépítés, - fenntartás környezetszennyező forrásai; acélszerkezetek tisztítása, homokfúvás, káros gázok és gőzök, sugárveszély az anyagvizsgálatoknál, vibrációs ártalmak).

A vasútépítés, -fenntartás sajátos szennyeződéseiről (szállításkor történő tartálykocsi-meghibásodás, balesetek, fokozott zajhatás, vegyszeres gyomirtás, hóvédelem).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli és szóbeli gyakorlati vizsgarészekből áll.

A szakmai vizsgán a vizsgázó négy elméleti és egy gyakorlati tantárgyból ad számot felkészültségéről.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Környezetvédelem és infrastruktúra 300 perc.

- Híd- és közlekedésépítés 300 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Környezetvédelem és infrastruktúra

- Közlekedésépítés (hídépítés)

- Földméréstan

- Építésirányítási és vállalkozási ismeretek

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

4.2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

a) A Környezetvédelem és infrastruktúra írásbeli vizsga feladatai az egyes részterületek (informatika, táj, szennyeződések stb.) azon ismeretanyagát tartalmazzák, amelyek konkrét közlekedésépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi, elemzési feladatok formájában a vizsgázók teljesítményképes tudásának mérésére alkalmas.

A tételek legalább 5 feladatot tartalmaznak. A megoldásokhoz számítási segédeszköz, rajzeszköz és számítási segédlet (táblázat stb.) használható.

b) A Híd- és közlekedésépítés írásbeli vizsga feladatai a tantárgy azon ismeretanyagira terjednek ki, amelyek konkrét híd- és szerkezetépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi és szervezési feladatok formájában a vizsgázó teljesítményképes tudásának sokoldalú mérésére alkalmasak. A vizsga statikai, szilárdságtani és szerkesztési feladatokat is tartalmaz.

Az írásbeli tételek legalább 5 feladatból állnak. A vizsgán számítási segédeszköz, rajzeszköz és számítási segédlet (táblázatgyűjtemény) használható.

4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

a) A Környezetvédelem és infrastruktúra szóbeli vizsgatárgy tartalma

A környezetvédelem és infrastruktúra tartalmazza a pedagógiai elvek előírásainak megfelelően a közlekedésépítés sajátos környezetvédelmi szempontjainak érvényesítését, a felmerülő problémákat, valamint megoldásaikat.

Minden tétel 3 kérdéskörből áll. Az 1. és 2. kérdéskört magába foglaló tételek az infrastruktúrával, a szennyeződésekkel, valamint a természetes környezet és a közlekedés kölcsönhatásával foglalkoznak. A harmadik kérdéskörre kiterjedő tétel egy egyszerű számítási feladat (hidrológiai, statisztikai, méretezési).

b) A Közlekedésépítés (hídépítés) szóbeli vizsgatárgy tartalma

A tantárgy azon ismeretanyagát tartalmazza, amelyek konkrét híd- és szerkezetépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi és szervezési feladatok formájában a vizsgázó teljesítményképes tudásínak sokoldalú mérésére alkalmasak.

c) A Földméréstan tantárgy tartalma

A Földméréstan szóbeli vizsga anyaga a különböző mérések eszközeit és módszereit, a mérések és kitűzések végrehajtását, a mérési adatok feldolgozásának módjait tartalmazza.

Minden tétel 2 feladatból, egy elméleti és egy gyakorlati kérdésből levődik össze.

A Földméréstan tantárgy minősítését a gyakorlati és szóbeli teljesítmény együttes értékelése alapján kell megállapítani.

d) Az Építésirányítási és vállalkozási ismeretek szóbeli vizsgatárgy tartalma

A szóbeli vizsga anyaga az építésszervezés, a munkajog, a vállalkozások, az adózás, a vállalkozások irányítása, a vállalati és vállalkozói pénzgazdálkodás, a munkaértékelés, a vezetés és a kommunikáció témaköreit öleli fel. Az egyes tételek építésirányítási és vállalkozási ismeretek részből tevődnek össze.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető földmésétan tantárgyból a szóbeli vizsgán az a jelölt, aki

- közlekedésépítő - hídépítő

- közlekedésépítő - útépítő

- közlekedésépítő - vasútépítő

- közlekedésépítő - informatikai

technikusi végzettséggel rendelkezik.

4.4. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga:

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

- Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- A szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.

- Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

- Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a részfeladatokra külön-külön adott osztályzatok felfelé kerekített átlag értékeként kell meghatározni.

Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha egy tantárgy osztályzata elégtelen.

c) A szakképesítő vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:

= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,

= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]