3/2000. (II. 8.) KHVM rendelet

a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 16/1996. (V. 17.) KHVM rendelet , valamint 3/1997. (III. 7.) KHVM rendelettel módosított 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének Jegyzéke helyébe a jelen rendelet 1. számú mellékletében foglalt Jegyzék lép.

(2) Az R. melléklete kiegészül a jelen rendelet 2. számú mellékletében megállapított közlekedési és vízépítési búvár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeivel.

(3) Az R. mellékletében felsorolt járműelektronikai technikus; kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezési technikus; közlekedésautomatikai technikus; közlekedésgépészeti technikus, vasútgépész; valamint a távközlési hálózatépítő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei a jelen rendelet 3. számú melléklete szerint módosulnak.

(4) Az R. mellékletében, valamint a jelen rendelet 4. számú mellékletében felsorolt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei az utóbbiban meghatározottak szerint módosulnak.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 3/2000. (II. 8.) KHVM rendelethez

JEGYZÉK

az állam által elismert - a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazathoz tartozó - szakképesítéshez kiadott szakmai és vizsgakövetelményről

2. számú melléklet a 3/2000. (II. 8.) KHVM rendelethez

JEGYZÉK

az állam által elismert - a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazathoz tartozó - szakképesítéshez kiadott szakmai és vizsgakövetelményről

KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI BÚVÁR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5842 06

1.2. A szakképesítés megnevezése: Közlekedési és vízépítési búvár

1.3. A szakképzésbe történő belépés iskolai előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség (nyolc általános, illetve a tízévfolyamos alapfokú képzés felfutása után: alapvizsga)

1.4. A szakképzésbe történő belépés szakmai előfeltétele: szakmai előfeltétel nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Hatósági, szakhatósági engedélyek és kiviteli tervek, a megrendelő utasításai és előírásai alapján, álló- és folyóvizekben, csatornákban, zárt térben, barlangban végzett búvármunkák:

- felderítés,

- építési munkák,

- javító, karbantartó munkák,

- bontási és robbantási munkák,

- mentési munkálatok,

- szennyezett környezetben végzett búvármunkák,

- közúti és vasúti hidak mélyvízben lévő pillérein végzett munkák,

- hajók és más úszóművek külső - víz alatt lévő - javítási munkái,

- kikötők, zsilipek és duzzasztóművek víz alatti létesítményein végzett munkák,

- védőgátak víz alatti részein végzett munkák.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

3.1.1. A búvártevékenységgel kapcsolatos hatósági, szakhatósági engedélyezési, illetve bejelentési eljárás.

3.1.2. A tervdokumentáció és a tervezési folyamat fázisainak tartalmi követelményei.

3.1.3. A kivitelezés előkészítése.

3.1.4. A munkahely berendezése.

3.1.5. A búvármunka kivitelezésénél alkalmazott és felhasznált eszközök, berendezések, anyagok, szerszámok kiválasztása és alkalmazása.

3.1.6. A különböző típusú eszközök és segédberendezések szerkezeti felépítésének, működésének, főbb jellemzőinek megismerése adott, konkrét feladatra való kiválasztása.

3.1.7. A búvármunkák, munkafázisai és technológiai módozatai.

3.1.8. Műszaki balesetek felszámolása, illetve a vízbe veszett tárgyak mentése.

3.1.9. A kivitelezéssel kapcsolatos munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások, szakmai szabványok, műszaki irányelvek.

3.1.10. A munkahelyi adminisztráció.

3.1.11. A kivitelezés befejező munkálatai, műszaki átadás.

3.1.12. Jellegzetes műtárgyak, víz alatti berendezések technológiai és kiképzési módozatai.

3.1.13. A búvármunkával összefüggő és a víz alatti berendezések üzemeltetése, karbantartása, a meghibásodások kijavítása, illetve kijavíttatása.

3.2. Követelmények

3.2.1. Ismerje a búvártevékenységgel összefüggő hatósági, szakhatósági engedélyezési, illetve bejelentési eljárásokat.

3.2.2. Ismerje a tervezési folyamat fázisait és a tervdokumentáció tartalmi követelményeit:

- a tervdokumentáció részeit és az egyes részek közötti összefüggést,

- a tervdokumentáció műszaki fejezeteivel és a költségvetéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

3.2.3. Ismerje és tudja alkalmazni a kivitelezés előkészítése során:

- a jóváhagyott kiviteli terv alapján elkészítendő munkahelyi utasítások tartalmi követelményeit,

- a jellegzetes vízi és víz alatti műtárgyak szerkezeti felépítését,

- a munkahelytelepítéssel kapcsolatos környezetvédelmi, hatósági és ágazati szakmai követelmények érvényesítését,

- az álló- és folyóvízben történő munkavégzéssel összefüggő speciális ismereteket:

= álló- és folyóvizek mederjellemzői,

= áramlástani ismeretek,

= vízmélység hatásai,

- a kivitelezés anyag- és szerszámszükségletének meghatározását,

- az alkalmazásra kerülő berendezések, eszközök és segédberendezések kiválasztását,

- a jellegzetes vízi és víz alatti műtárgyak szerkezeti felépítését.

3.2.4. Ismerje a különböző típusú búvár- és segédberendezések szerkezeti felépítését, működését, főbb jellemzőit, szerszámzatát, tudja azt az adott, konkrét feladatra kiválasztani.

3.2.5. Tudja a búvárfelszereléseket csoportosítani:

- víz alatti technológia,

- a levegőellátás módja,

- a szállíthatóság,

- a mélységkapacitás, és a

- munkahelyi körülmények szerint.

3.2.6. Ismerje az alábbi gépek, berendezések, eszközök főbb részeit:

- búvárfelszerelések,

- kompresszorok,

- elektromos árammal működő berendezések,

- levegővel működő berendezések,

- erőgépek,

- hidraulikus gépek,

- vágó- és hegesztő berendezések.

3.2.7. Ismerje és alkalmazza a szerszámokat:

- fejtőkalapácsok,

- iszapszivattyúk,

- vágó- és hegesztő berendezések,

- emelőberendezések,

- kéziszerszámok,

- kezelőszerszámok,

- mentőszerszámok.

3.2.8. Ismerje és alkalmazza a segédberendezéseket:

- kompresszorok,

- szivattyúk,

- hidromotorok,

- emelőberendezések.

3.2.9. Ismerje és alkalmazza a víz alatti gépek kivitelezésénél felhasznált anyagokat, szerszámokat, eszközöket.

3.2.10. Ismerje az alapfogalmakat:

- közlekedési és vízépítési búvár,

- könnyűbúvár,

- nehézbúvár,

- búvármester,

- merülésvezető,

- búvártanuló,

- búvársegítő,

- biztosítóbúvár,

- csatorna,

- zárttér,

- merülőbázis,

- dekompresszió,

- búvár munkahelyi utasítás.

3.2.11. Ismerje a mentési munkák előkészítését, mentési tervet és tudja a mentést végrehajtani.

3.2.12. Ismerje a kivitelezéssel kapcsolatos munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírásokat, szakmai szabványokat, műszaki irányelveket.

3.2.13. Tudja és tartsa be:

- a vonatkozó ágazati szabványokat (MSZ),

- a Hajózási Szabályzatot (HSZ),

- a nyomástartó edényekre vonatkozó ágazati szabványokat.

3.2.14. Ismerje és alkalmazza a munkahelyi adminisztrációt:

- napi jelentés,

- építési napló,

- merülési napló,

- egyéni merülés nyilvántartó,

- anyagelszámolás,

- üzemanyagnapló,

- biztonságtechnikai napló.

3.2.15. Legyen képes a kivitelezés befejező munkálatára, műszaki átadásra.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgán való részvétel feltétele: iskolarendszerű tanulmányi kötelezettség teljesítése.

4.1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama:

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek 180 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Munkajogi, munkavédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi ismeretek

A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy tételt kell megválaszolnia, egy-egy feleletre maximálisan 5-10 perc fordítható.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama max. 200 perc.

- Búvár és munkaeszközök kezelése 60, max. 75 perc.

- Búvármunkák kivitelezése a gyakorlatban max. 125 perc.

(Egy adott feladat végrehajtása víz alatt, ebből a tényleges munkavégzés max. 90 perc, felmerülés 35 perc.)

4.2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

A szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi témakörök egy-egy megoldandó feladatát tartalmazza:

- Eszközismeret

- Munkaszervezés

- Búvár orvosi alapismeretek

- Áramlástani alapismeretek

- Szakszámítás és szakrajzolás

a) Az Eszközismeret témakörből számon kérhetők:

- a sűrített levegős búváreszköz felépítéséről és működéséről,

- a sűrített levegős búváreszköz használatáról, kezeléséről, gondozásáról és tárolásáról,

- a sűrített levegő előállítására szolgáló berendezésekről,

- a búváreszközök tartozékairól és kisegítő berendezéseiről, és

- a nyomáskamráról szóló ismeretek.

b) A Munkaszervezés témakörből számon kérhetők:

- a könnyű- és nehézbúvár merülések előkészítése,

- könnyű- és nehézbúvár felszereléssel való merülés és a búvármunkák kivitelezése.

c) A Búvár orvosi alapismeretek témakörből számon kérhetők:

- alapismeretek anatómiából, fiziológiából és a fizikából a búvár orvosi eljárások megértéséhez,

- ismeretek a búvármunkákkal kapcsolatos betegségekről és mérgezésekről. Különösen a kompressziós, dekompressziós és hőmérsékleti károkról, továbbá az oxigén- és szénmonoxid mérgezésekről, beleértve a szükséges ellenintézkedéseket,

- alapismeretek a búvármunka során fellépő pszichikai megterhelésről,

- ismeretek a búvármunkákkal kapcsolatos sérülésekről és elsősegély-nyújtási lehetőségekről.

d) Az Áramlástani alapismeretek tantárgyból számon kérhetők:

- mederfajták és jellemzőik,

- az állóvizek jellemző tulajdonságai,

- mélységgel összefüggő terhelések,

- a folyóvizek jellemző tulajdonságai,

- a vízmozgások munkavégzést befolyásoló jellemzői.

e) A Szakszámítás és szakrajzolás témakörből számon kérhetők:

- fizikai alapismeretek,

- alapismeretek szilárdságtantól,

- terület-, térfogat- és tömegszámítások,

- egyszerűbb technikai vázlatrajzok készítése,

- egyszerűbb technikai rajzok olvasása,

- merülés megtervezéséhez szükséges számítások.

4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsgán a vizsgázóknak a 4.1. b) pontban jelölt tantárgyak alábbi témaköreiből kell kérdéseket megválaszolniuk:

a) Szakmai ismeretek:

- az írásbeli és gyakorlati vizsgáknál jelzett témák elméleti ismeretei.

b) Munkajogi, munkavédelmi biztonsági és környezetvédelmi ismeretek:

- általános jogok és kötelességek; érdekképviseletek; általános munkavédelmi ismeretek;

- a baleset-megelőzési előírások a búvármunkák kivitelezési módszereiről és a búvármerülések biztonsági szabályairól;

- a búvármerülések állami előírásairól és lényeges határozatairól, különösen a közlekedési és nyomástartó edényekkel kapcsolatos rendeletekről;

- víz alatti munkák hatása a vízi élővilágra; védett vízi növények és állatok ismerete.

4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell felkészültségükről számot adni:

- A búvár- és munkaeszközök kezelése min. 60 perc.

- Búvármunkák kivitelezése max. 90 perc.

- Felmerülés kb. 35 perc.

a) A búvár- és munkaeszközök témakörből számon kérhetők:

- a sűrített levegőt felhasználó könnyűbúvár berendezések kezelése és gondozása,

- a sűrített levegőt felhasználó nehézbúvár berendezések kezelése és gondozása,

- az egyéb eszközök és berendezések kezelése, gondozása és használata a víz alatti munkák során.

b) A Búvármunkák kivitelezése témakörből számon kérhetők:

- kereső- és ellenőrző munkák,

- védőmunkák,

- famunkák,

- hegesztőmunkák, égető- és ívvágás,

- víz alatti betonozás,

- szerelőmunkák.

A gyakorlati tantárgyak vizsgáit gyakorlati feladatok formájában kell kivitelezni. Vizsga időtartama a 300 percet nem haladhatja meg, de legalább egy órát tesz ki tantárgyanként.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés feltételei

a) Felmentést kaphat az elméleti vizsga alól, aki az elméleti vizsgával egyenértékű magyar, illetve külföldi bizonyítvánnyal igazolja végzettségét.

b) A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

4.4. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni,

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani,

- eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vizsga egyes tantárgyai vagy az írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

b) Gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.

c) A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:

= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,

= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarészt) meg kell ismételni.

- Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

3. számú melléklet a 3/2000. (II. 8.) KHVM rendelethez

JEGYZÉK

az állam által elismert - a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazathoz tartozó - szakképesítéshez kiadott szakmai és vizsgakövetelmények módosításáról

JÁRMŰELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5441 03

1.2. A szakképesítés megnevezése: Járműelektronikai technikus

1.3. A szakképzésbe történő belépés iskolai előfeltétele: középiskolai végzettség (érettségi)

1.4. A szakképzésbe történő belépés szakmai előfeltétele:

- Járműelektronikai műszerész

(OKJ sz.: 51 5241 03), vagy

- Kötöttpályás járműelektronikai műszerész

(OKJ sz.: 51 5241 04), vagy

- Kötöttpályás járművillamossági szerelő

(OKJ sz.: 51 5241 05), vagy

- Közlekedésgép-szerelő, nagyvasúti villamosjármű-szerelő (OSZJ sz.: 314-3), közúti villamosjármű-szerelő (OSZJ sz.: 314-4)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1. A szakképesítéssel legjobban betölthető munkakör, foglalkozás

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A közlekedés különböző területein működő járművek elektromos és elektronikus berendezéseinek irányítása, vezérlési, üzemeltetési, karbantartási, ellenőrzési, hibakeresési és javítási feladatainak ellátása. Különböző tervezési és fejlesztési részfeladatok önálló elvégzése, illetve az említett munkafolyamatok középszintű irányítása, vezetése és szervezése.

Ezek alapján részt vesz

- az egyre újabb alkatrészek, berendezések és technológiák bevezetésében,

- a járművek villamos és elektronikus berendezéseinek (járművillamossági berendezések) korszerűsítésében,

- a járművillamossági berendezésekkel szemben támasztott követelmények és minőségi feltételek meghatározásában,

- a járművillamossági berendezések egységeinek tervezésében kivitelezésében,

- a járművillamossági berendezések biztonságos és gazdaságos üzemeltetésének megtervezésében,

- az előforduló üzemzavarok okainak kivizsgálásában, a helyes működés mielőbbi visszaállításában,

- az időszakos ellenőrzési és javítási munkák felügyeletében, illetve végrehajtásában.

Gondoskodik

- a környezetvédelmi, tűz- és munkavédelmi előírások betartásáról, illetve az új technológiák megjelenésével szükségessé váló újabb szabályok meghonosításáról,

- a felügyeletére bízott járművek, járművillamossági berendezések megfelelő műszaki állapotáról, üzembiztos működéséről,

- a folyamatos üzemben tartáshoz szükséges anyagok, segédanyagok, szerszámok stb. ellátásáról (beszerzés, raktározás).

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

3.1.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

- A munkahelyre vonatkozó általános és speciális munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi és környezetvédelmi előírások ismerete és betartása.

- A fenti szabályok betarttatása.

3.1.2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése

- Az alapfeladat tanulmányozása.

- A feladatok elemekre, műveletekre bontása, a műveleti sorrendek meghatározása.

- A szükséges szabványos, illetve a csereszabatos alkatrészek mennyiségének becslése és az alkatrészek felvételezése.

- A legyártandó alkatrészek mennyiségének meghatározása.

- A gyártásnál alkalmazandó technológia maghatározása, a gépek, szerszámok kiválasztása.

- A szerszámok és készülékek előkészítése.

- A munkahelyek előkészítése.

- A konkrét munkafeladatok, a munka közbeni ellenőrzések elvégzése.

- A munkafeladatra vonatkozó dokumentációs feladatok elvégzése.

- A vizsgálati, átadási, ellenőrzési jegyzőkönyvek kitöltése.

- A munkafolyamatokra vonatkozó költségigények becslése, meghatározása.

3.1.3. Műszaki dokumentációk felhasználása és összeállítása

- A gyártási utasításokat tartalmazó dokumentáció, illetve feladat részegységekre (részfeladatokra) történő elosztása, és az egyes beosztottak közötti kiosztása.

- Kapcsolási, huzalozási és szerelési rajzok elkészítése.

- Komplett berendezésekre vonatkozó teljes dokumentációk értelmezése, illetve elkészítése.

3.1.4. Villamos és elektronikus egységek, berendezések tervezése

- A berendezéssel szemben támasztott követelmények ismeretében a célnak leginkább megfelelő megoldás kiválasztása.

- A berendezés elemeiben létrejövő villamos, termikus és mechanikus igénybevételek meghatározása, elemzése, értékelése.

- A beépíteni kívánt alkatrészek ellenőrzése a meghatározott villamos, termikus és mechanikus igénybevételek alapján.

- A fenti feladatokban segítséget nyújtó számítógépes fejlesztő-, tervező-, szimulációs és ellenőrző rendszerek ismerete, azok használata.

- Az ellenőrzéseknek megfelelő, végleges kialakítás elkészítése, dokumentálása.

3.1.5. Az előgyártmányok, a beépítendő alkatrészek megválasztása

- Az építőelemek - a tervezés folyamán meghatározott - jellemzői alapján, a ténylegesen beépítésre kerülő alkatrészek meghatározása az alábbi szempontok szerint:

= feleljen meg a tervezési követelményeknek,

= legyen beszerezhető az adott piaci környezetben,

= lehetőleg több gyártó azonos funkciójú alkatrésze közül kerüljön ki a beépítésre kerülő típus,

= fontos, hogy a leggazdaságosabb megoldás érvényesüljön,

= figyelembe kell venni a garanciális lehetőségeket.

- A gazdaságos anyagfelhasználás figyelembevételével, az előgyártmány előállításának meghatározása.

- A beépítésre kerülő alkatrészek tulajdonságainak megfelelő gyártási technológia előírása.

- A berendezés működésével kapcsolatos általános és speciális mérések, vizsgálatok előírása, elvégzése, értékelése és dokumentálása.

3.1.6. Részegységek gyártása

- A dokumentációk alapján a gyártási eljárások előírása.

- A szükséges anyagok, szerszámok, műszerek, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök kiválasztása és biztosítása.

- A technológiai folyamatok helyes sorrendben történő végrehajtása, a tényleges gyártás elvégzése.

- A munkafolyamat egyes elemei után, illetve az elem elkészültekor az ellenőrzés és/vagy minősítés elvégzése.

3.1.7. Szerelési műveletek

- A dokumentációk alapján a szerelésre vonatkozó technológiai lépések tanulmányozása.

- A szerelési sorrend alapján a szükséges alkatrészek, elemek, szerszámok stb. biztosítása.

- A technológiai sorrend szerinti szerelési munka elvégzése.

- Az elvégzett munka ellenőrzése, a szükséges dokumentációs tevékenység végrehajtása.

3.1.8. Mérési, ellenőrzési feladatok laboratóriumban, illetve mérőteremben

- A dokumentációkban meghatározott villamos és egyéb jellemzők értékeinek méréssel történő meghatározása.

- A mérések eredményeinek dokumentálása.

- Az esetleges eltérések lehetőségek szerinti korrigálása (beállítások megváltoztatása, egyszerűbb alkatrészek cseréje, részegységek párosítása stb.).

- A mérőteremben meg nem valósítható változtatások, javítások megrendelése.

- A programozott berendezések programjának véglegesítése, illetve a berendezés jellemzőinek a programba integrálása.

3.1.9. Üzembe helyezés

- Az elkészült, illetve a javításból visszakerült berendezéseknek a működés helyén történő üzembe állítása.

- A berendezéshez kapcsolódó elektronikus és villamos egységek kapcsolódási pontjaira előírt jellemzőinek vizsgálata (tápfeszültségek, csatlakozó kiosztások, mechanikai méretek, elektronikai paraméterek stb.), ellenőrzése.

- A védelmi berendezéseknek (áram, feszültség, hő, nyomás stb.) két fázisban történő kipróbálása:

= a védelmet működtető jeladók működésének vizsgálata,

= a védelmi berendezésnek nem a saját jeladója, hanem külső beavatkozás által kiváltott működésének ellenőrzése.

- Az üzembe helyezést követő próbajáratás körülményeinek meghatározása, a próbajáratás végrehajtása, illetve a végrehajtás ellenőrzése.

- A üzembe helyezéssel kapcsolatos dokumentációk elkészítése, hitelesítése.

3.1.10. Karbantartás, javítás, üzem közbeni ellenőrzés.

- A felügyeletére bízott járművek, járművillamossági berendezések, javítási és ellenőrzési ciklusának tervezése.

- Az időszakos ellenőrzési és karbantartási munkák elvégzése.

- Az előforduló üzemzavarok okainak megállapítása, a hibák kijavításának megszervezése és irányítása, a jövőbeni előfordulásuk elkerülésére az intézkedések megtétele.

- Az üzem során felmerülő javítási munkák megszervezése, illetve irányítása.

- A szükséges dokumentumok, bizonylatok elkészítése és ellenőrzése.

3.2. Követelmények

3.2.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

- A Munka Törvénykönyve általános ismerete.

- A szakmában alkalmazható hatályos munkabiztonsági és munkaegészségügyi előírások ismerete és alkalmazása.

- Az egyéni munkaszerződések (tanulószerződések) részeinek felsorolása, megnevezése, értelmezése.

- A munkahelyre vonatkozó, érvényes munkavédelmi előírások ismerete, betartása és betarttatása.

- Az adott munkafeladatokhoz kapcsolódó speciális védőrendszabályok ismerete, betartása és betarttatása.

- Az előírt egyéni védőeszközök alkalmazási szabályainak ismerete, az időszakos vizsgálatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve a vizsgálatok elvégeztetése (elvégzése).

- Balesetek és tűzesetek alkalmával elvégzendő feladatok ismerete.

- Az elsősegélynyújtás általános szabályainak ismerete és szükség esetén alkalmazása.

- A tűzmegelőzésre vonatkozó szabályok ismerete és betartása.

- A munkahelyen rendszeresített tűzoltó készülékek elhelyezésének ismerete, az időszakos ellenőrzések elvégzésének ellenőrzése.

- A különféle tűzoltó készülékek működésének ismerete, illetve ezek szükség szerinti kezelése.

- A mérgező anyagok tárolására, szállítására vonatkozó szabályok ismerete, betartása és betarttatása.

- Az elektromos áram élettani hatásának ismerete (az áram nemétől függően).

- Az érintésvédelem módozatainak ismerete, a munkahelyre vonatkozó érintésvédelmi előírások betartása és betarttatása.

- A villamos kéziszerszámok érintésvédelmi vizsgálataira vonatkozó előírások ismerete és betartása.

- Villamos balesetek mentési szabályainak ismerete és szükség szerinti alkalmazása.

- A kollektív szerződés általános ismerete.

3.2.2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése

Az alábbi pontokat az alkalmazás szintjén tudja:

- A munkafolyamatok elmeinek meghatározása a szóban, illetve írásban kapott instrukciók, valamint a dokumentációkban foglaltak alapján.

- Az alkatrészigény meghatározása. A félkész termékekből, a szabványosított, illetve késztermékekből mutatkozó igény felmérése, elsősorban a dokumentáció alapján.

- A gyártáshoz felhasználandó alapanyagok, félkész termékek stb. előkészítése, csoportosítása.

- A szükséges szerszámok, készülékek, mérőeszközök előkészítése, azok ellenőrzése, esetleg bemérése, hitelesítése.

- A munkahely(ek) előkészítése.

- Az elkészült produktumok ellenőrzése, a munkafolyamat értékelése.

- A munkafolyamatot érintő adatok meghatározása, értékelése és továbbítása (pl. további statisztikai felhasználásra).

3.2.3. Műszaki dokumentációk felhasználása és összeállítása

- A villamos és elektronikus berendezések dokumentációinak felhasználásához, illetve új berendezések dokumentálásához elengedhetetlen az alábbiak alkalmazás szintű ismerete:

= a villamos és elektronikus alkatrészek, építőelemek szabványos, illetve a gyakorlatban elterjedt jelölésmódja,

= a kapcsolási rajzok általános megjelenése, külalakja,

= a kapcsolási és egyéb villamos rajzok méretformái,

= a kapcsolási rajzokon alkalmazott hivatkozási rendszerek, különös tekintettel a hierarchikus felépítésű, nagy terjedelmű dokumentációkra,

= a dokumentációk létrehozásának eszközei (rajzeszközök, számítógépes tervező- és dokumentációs rendszerek),

= az adott programvezérelt berendezés működését meghatározó program, illetve programnyelv.

- Mivel a járművillamossági berendezések és készülékek az esetek nagy többségében nem önállóan működnek, hanem valamely nagyobb (nem kizárólag villamos) rendszer részeként, szükséges a kapcsolódó területek ismerete is. Ezek közül a leggyakoribbak:

= a mechanikus alkatrészeket leíró, általános géprajz,

= pneumatikus és hidraulikus, vezérlő és végrehajtó berendezések jelölési rendszere, valamint ezek működését leíró speciális kapcsolási rajzok,

= a kapcsolódó rendszerek együttműködését leíró általános ábrázolások.

3.2.4. Villamos és elektronikus egységek, berendezések tervezése

- Alkalmazás szintjén legyen képes kiválasztani az adott feladatra legmegfelelőbb kialakítást a közlekedésben részt vevő járműveken alkalmazott villamos, illetve elektronikus berendezések átfogó ismeretében, az idevonatkozó szabványok előírásainak megfelelően, a piaci beszerezhetőség figyelembevételével. Legyen képes a kiválasztott kialakítás konkrét megtervezésére.

- Alkalmazás szintjén tudja használni a fenti feladatokban segítséget nyújtó számítógépes fejlesztő-, tervező-, szimulációs és ellenőrző rendszereket.

- Alkalmazás szintjén legyen képes az adott berendezés elemeiben létrejövő villamos, termikus és mechanikus igénybevételek meghatározására, elemzésére, értékelésére.

- Alkalmazás szintjén legyen képes az üzembe helyezéshez, illetve az üzem zökkenőmentes fenntartásához, továbbá a gyártás és üzemeltetés során felmerülő konstrukciós változtatásokhoz szükséges műszaki dokumentáció (műszaki rajzok, kapcsolási, huzalozási és összeállítási rajzok, mérési utasítások stb.) összeállítására.

- Alkalmazás szintjén tudja ellenőrizni a beépíteni kívánt alkatrészek meghatározott villamos, termikus és mechanikus igénybevételét.

- Alkalmazás szintjén legyen képes az ellenőrzéseknek megfelelő, végleges kialakítás elkészítésére, dokumentálására.

3.2.5. Járműelektronikai ismeretek

- A követelmények teljesítéséhez az alkalmazás szintjén az alábbiakat kell ismerni:

= a villamos berendezések méretezéséhez, méréséhez szükséges matematikai eszközrendszer (trigonometria, komplex- és Boole algebra, vektor- és mátrixalgebra, differenciál- és integrálszámítás),

= a villamos berendezések méretezéséhez, méréséhez szükséges fizikai alapfogalmak, törvényszerűségek (erőhatások gravitációs, elektromos és mágneses mezőben; munka; látszólagos, hatásos, meddő teljesítmény; hőtechnikai alapok: hővezetés, hőátadás),

= az elektromosság alapjai (áram, feszültség, ellenállás, impedancia és ezek összefüggései),

= passzív áramköri elemek (ellenállás, kondenzátor, tekercs stb.) elektromos tulajdonságai,

= teljesítményelektronikai alapok (alkatrészek - tirisztor, triac, teljesítmény MOSFET - és azok jellemzői),

= elektronikai alapkapcsolások (egyenirányítók, inverterek, stabilizátorok, különféle erősítőkapcsolások, rezgéskeltők, jelformálók stb.),

= alkalmazott teljesítményelektronika (a járműveken alkalmazott teljesítményelektronikai kapcsolások jellemzői, üzemi viszonyai és mérései),

= a digitális technika alapjai (logikai alapfogalmak és alapáramkörök),

= a digitális irányítástechnika építőelemei (funkcionális digitális áramkörök, digitális tárak és műveletvégző egységek, mikroprocesszorok és mikrovezérlők),

= analóg/digitális, illetve digitális/analóg átalakítók (működési elvek, konkrét megvalósítások, az átalakítás időszükséglete stb.),

= elektronikai kijelzők és megjelenítők (optoelektronikai alkatrészek, kijelzők tulajdonságai és felhasználási területeik),

= informatikai alapok (információátviteli módok, azok jellemzői és felhasználásuk a járművek vezérlőberendezéseiben).

- A követelmények teljesítéséhez ismernie kell az alábbiakat:

= a félvezető-technika alapjai (félvezető anyagok, szennyezési módok, PN átmenet),

= villamos forgógépek (motorok, generátorok, forgó-átalakítók, ezek típusai és jellegzetességei),

= transzformátorok (működési elve, méretezése, mérései stb.),

= irányítástechnikai alapok:

= az irányítástechnika elmélete (az irányítástechnika ábrázolásmódja és felosztása; a vezérlések fajtái; a szabályozások fajtái és ezek szabályozástechnikai jellemzői),

= az irányítástechnika főbb szervei és azok leggyakoribb, járművekben előforduló konkrét kialakítása (érzékelők; alapjel képzők; különbségképzők; jelformálók; erősítők; beavatkozók),

= a járművekben használt leggyakoribb irányítástechnikai rendszerek szerepe, működése és főbb szerkezeti kialakítása, valamint a diagnosztizálásuk elve, gyakorlata.

3.2.6. Szerkezeti ismeretek

- Az alkalmazás szintjén ismerje a szerkezeti, vezető, szigetelő és egyéb, az elektronikában és járművillamosságban általánosan használt anyagok mechanikai, villamos, mágneses és optikai tulajdonságait.

- Az alkalmazás szintjén ismerje az elektronikában és járművillamosságban általánosan használt anyagok esetleges kezelési és biztonságtechnikai előírásait.

- Ismerje a járművillamossági berendezések (pl. forgó gépek, transzformátorok stb.), készülékek (kapcsolók, relék, kontaktorok) szerkezeti felépítését és gyártási folyamatuk legfontosabb lépéseit.

3.2.7. Az előgyártmányok, a beépítendő alkatrészek megválasztása

- Az alkatrészekre vonatkozó tervezési paraméterek ismeretében, a ténylegesen beépítésre kerülő építőelemek kiválasztásának érdekében:

= tudja csoportosítani feladatuk, szerkezetük, kialakításuk, igénybevételük szerint a járműelektronika területén használatos alkatrészeket,

= tudja értelmezni, alkalmazni az egyes gyártók és forgalmazók által kibocsátott termékismertetőkben, gyártmánykatalógusokban szereplő adatokat,

= vegye figyelembe az alkalmazni kívánt gyártási, szerelési technológiának a beépítésre kerülő alkatrészekkel szemben támasztott követelményeit,

= messzemenően vegye figyelembe a gazdaságossági szempontokat (beszerzési ár, tételnagyság, szállítási határidők, garanciális feltételek, fizetési mód, esetleges kedvezmények stb.).

- A gazdaságos anyag- és energiafelhasználás követelményeinek figyelembevételéhez:

= ismerje az alkalmazandó gyártási és szerelési technológiák sajátosságait, az alkatrészekkel és a munkahellyel szemben támasztott követelményeit,

= tudja kiválasztani az alternatív lehetőségek közül az adott időben legmegfelelőbb technológiát.

- A gyártási, illetve szerelési műveletek zökkenőmentes végrehajthatósága érdekében:

= ismerje az alkatrészekre, alapanyagokra vonatkozó minősítő mérések rendszerét,

= tudja kiválasztani az alkatrész adott felhasználása alapján szükséges minősítő mérést,

= ismerje a matematikai statisztikának a nagytömegű minősítő mérésekkel összefüggő módszereit (mintavételezési és kiértékelési eljárások),

= ismerje a számítógép felhasználási lehetőségeit a mérési eredmények kiértékelésében, valamint az automatizált mérőrendszerekben,

- A minősítő és ellenőrző mérések elvégzéséhez alkalmazási szinten tudja kezelni az alábbi mérő- és vizsgálóeszközöket:

= tolómérce, mikrométer,

= különféle mérlegek,

= különféle hőmérők,

= analóg és digitális multiméterek,

= különféle frekvencia és hullámforma generátorok,

= különféle oszcilloszkópok és jelalak megjelenítők,

= az üzemeltetett berendezésekhez speciálisan kifejlesztett mérőberendezések.

- Alkalmazási szinten tudja elvégezni az alábbi mérési, vizsgálati eljárásokat:

= alapvető fizikai mérések (hosszúság, tömeg, hőmérséklet stb.),

= általános villamos mérések (feszültség, áram, ellenállás, vezetőképesség stb.),

= speciális villamos mérések (átütési szilárdság, szigetelési ellenállás, valós effektív érték meghatározása, látszólagos, valós és meddő-teljesítmény mérése stb.),

= fázisszögek, kitöltési tényezők és egyéb hullámjellemzők meghatározása stb.),

= funkcionális vizsgálatok:

- rövidzár és szakadás vizsgálatok,

- dióda és tranzisztor tesztek,

- digitális alapáramkörök működésvizsgálata,

- funkcionális analóg és digitális áramkörök működésvizsgálata,

- részegységek működésvizsgálata.

3.2.8. Részegységek gyártása

- A részegység-gyártás dokumentációjának tanulmányozásához, illetve az alkalmazandó gyártási folyamat helyes meghatározásához, az alkalmazás szintjén kell ismerni:

= a gyártási folyamatok tervezéséhez és végrehajtásához szükséges műszaki dokumentációkban alkalmazott szabványos (illetőleg a gyakorlatban széles körben elterjedt) jelöléseket,

= az alkalmazandó (illetve az alkalmazott) gyártási eljárásokat,

= a gyártás közbeni minőségbiztosítási feladatokat és eljárásokat,

= a gyártás gazdaságosságát befolyásoló tényezőket,

= a gyártás környezetre gyakorolt hatását.

- A gyártás műveleti sorrendjének összeállításához, valamint a szükséges anyagok, segédanyagok, szerszámok, alkatrészek, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök helyes megválasztásához tudni kell:

= a gyártmány megkívánt villamos és mechanikai igénybevételének jellemzőit,

= az egyes a gyártásban felhasznált gépeket és berendezéseket jellemző pontossági paramétereket,

= kielemezni és kiválasztani az alkatrészeken, előgyártmányokon létrehozott tulajdonságváltoztatás ismeretében a műszakilag legmegfelelőbb gazdasági és környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb gyártási eljárást,

= a művelettervet és műveleti utasítást készíteni,

= alkalmazni a számítógépes tervezőrendszereket.

- A gyártási műveletek konkrét elvégzése érdekében:

= tudjon nyomtatott áramköri lapot előrajzolni;

ismerje, és tudja alkalmazni az előrajzolás különféle eljárásait,

= ismerje és tudja alkalmazni a különféle maratási és felületkezelési eljárásokat,

= tudja kezelni a kézi forgácsoló szerszámokat,

= tudja kezelni a számjegyvezérlésű (NC, CNC) forgácsológépeket,

= ismerje a számjegyvezérlésű forgácsológépek programozási eljárásait.

3.2.9. Szerelési műveletek

A dokumentáció tanulmányozása alapján a gyártandó darabszám és a gyártás műszaki felkészültségétől függően a helyes szerelési technológia megválasztása, a szükséges segédanyagok, gépek, szerszámok, mérő- és ellenőrző eszközök előírása érdekében:

- a szerelt egység geometriai jellemzői alapján tudja megválasztani az alkalmazandó szerelési módot,

- tudja megszervezni a szerelési folyamatot,

- ismerje és tudja alkalmazni a szerelés előtti ellenőrzési eljárásokat,

- ismerje és tudja kezelni a szereléshez szükséges szerszámokat, készülékeket, mérő- és ellenőrző eszközöket,

- ismerje az anyagmozgatás eszközeit,

- ismerje és adott estben alkalmazza a szerelés automatizálásának lehetőségeit.

3.2.10. Mérési, ellenőrzési feladatok laboratóriumban, illetve mérőteremben

- Az alkatrészek, részegységek, minősítésének végrehajtásához

- Ismerje és tudja alkalmazni az alapvető mérési eljárásokat:

= feszültségmérés,

= árammérés,

= ellenállásmérés és módozatai,

= villamos munka- és teljesítménymérés, frekvenciamérés,

= periódusidő meghatározása,

= fázisszög mérése és meghatározása,

= jelalak-analízis.

- Tudja megválasztani a mérőeszközt a mérési feladat követelményeihez igazodva (méréshatár, pontossági osztály, tápellátás, zavarérzékenység stb.).

- Tudja elvégezni az adott műszerre vonatkozó ellenőrzési, hitelesítési eljárásokat.

- Ismerje a kimérendő alkatrész, részegység működését, és ez alapján tudjon (mérési utasítás hiányában is) hibafeltáró méréseket elvégezni.

- Tudja a mérési eredmények birtokában eldönteni, hogy az adott meghibásodás, illetve eltérés a mérőteremben korrigálható-e, vagy azt a gyártás, illetve szerelés valamely fázisában kell kijavítani.

3.2.11. Üzembe helyezés

A járművillamossági berendezések beépítési helyükön történő üzembe állításának körültekintő végrehajtásához

- Ismerje a kapcsolódó (nem kizárólag elektromos vagy elektronikus) egységek kapcsolódási pontjainak elhelyezkedését, jellemzőit.

- Tudja a felerősítési, rögzítési eljárásokat alkalmazni és ellenőrizni.

- Ismerje és alkalmazza a védelmi berendezések ellenőrzésére, lepróbálására, és ezen tevékenység előírásszerű dokumentálására vonatkozó előírásokat.

3.2.12. Karbantartás, javítás, üzem közbeni ellenőrzés

- Ismerje a különféle járművillamossági berendezésekre előírt ellenőrzési, javítási ciklusrendet.

- Tudja elvégezni az időszakos ellenőrzéseket és ezek dokumentálását.

- A járművillamossági berendezések helyes működésének ismeretében, az üzemben előforduló meghibásodások esetén tudja diagnosztizálni a hibaokot, valamint intézkedni a kijavításról.

- Ismerje az öndiagnosztizáló rendszerek működési módjait, illetve tudja kiértékelni az ilyen rendszerrel felszerelt berendezések által nyújtott információkat.

3.2.13. Közgazdasági, vállalkozási, vezetési ismeretek

- Legyenek alapvető gazdasági ismeretei (pl. gazdaságosság, termelékenység, költségszámítás, adó-, tb- és vámtörvények).

- Alkalmazás szintjén legyen tisztában egy kisvállalkozás beindításával és működtetésével kapcsolatos teendőkkel (társasági szerződés, tevékenységi kör, tisztségviselők és jogosítványaik, alaptőke, hitelképesség, bevallások, foglalkoztatás stb.).

- Legyen tisztában a következő fogalmakkal: reklám, piackutatás, arculattervezés, minősítési rendszerek, kamarai szervezetek, logisztika, támogatási rendszerek stb.

- Mint középszintű vezető tudjon munkatársaival munkatársi és vezetői kapcsolatot fenntartani.

3.2.14. Szakirodalmi ismeretek

- Ismerje a képesítéséhez tartozó legfontosabb összefoglaló tankönyveket, kézikönyveket, egyéb kiadványokat.

- Tudja használni a kézikönyveket, tudjon eligazodni bennük. Legyen képes megtalálni az adott feladatához tartozó adatokat, táblázatokat stb.

- Az adott feladatához tartozó témakörrel kapcsolatban tudjon irodalomkutatást végezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek témakörei és időtartama:

a) Az írásbeli vizsga témakörei és időtartama

- Járműelektronikai ismeretek 120 perc.

- Rendszertechnika és programozás 120 perc.

b) A szóbeli vizsga témakörei és időtartama

- Járműrendszertani ismeretek

- Mikroszámítógépek

- Méréstechnika

- Gazdasági alapismeretek

A vizsgázónak a Járműrendszertani ismeretek témakörből kettő, míg a többi témakörből egy-egy kérdést kell megválaszolnia úgy, hogy egy-egy feleletre maximálisan 10 perc jusson.

c) A gyakorlati vizsga témakörei és időtartama:

- Vizsgamunka 360 perc.

- Járműelektronikai mérések 120 perc.

4.2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

A) A Járműelektronikai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi témakörökön belül megoldandó - az a) pontból legalább két, részletesen kifejtendő, számpéldát is tartalmazó kérdést, a b) pontból egy - kérdéseket tartalmazza:

a) Járműelektronika. A digitális elektronika általános tudnivalói, valamint a speciális járműelektronikai alkalmazások elemzése, villamos és egyéb jellemzőinek meghatározása. Szakmai számítások.

b) Villamos hajtások. A járműveken alkalmazott villamos hajtások fajtái, típusai, azok üzemi jellemzői és felhasználási területe.

A Járműelektronikai ismeretek vizsga lebonyolítható részben tesztlapokkal is. Ez esetben minden területről minimum nyolc-nyolc feladatot kell megoldani, de a Járműelektronika részterületen legalább két - részletesen kifejtendő, számpéldát is tartalmazó - kérdésnek, feladatnak is szerepelnie kell.

B) A Rendszertechnika és programozás tantárgy vizsgája az alábbi témaköröket tartalmazza:

a) Járművek általános felépítésének rendszertechnikai elemzése.

b) Irányítástechnika. Az irányítástechnikai rendszerek fajtái, ezek irányítástechnikai tulajdonságai.

A járművekben előforduló irányítástechnikai berendezések szerepe, főbb szervei, és azok leggyakoribb konkrét kialakítása.

c) Technológiai utasítások, művelettervek rendszertechnikai értelmezése és készítése.

d) Mikroprocesszoros, mikrovezérlős digitális rendszerek programozása gépi kódban, illetve valamely magas szintű programnyelven.

4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A Szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell a kérdéseket megválaszolniuk:

a) Járműrendszertani ismeretek. Energiaellátási és hajtási rendszerek összehasonlító elemzése.

b) Munkajogi, munkavédelmi ismeretek (általános jogok és kötelességek, érdekképviseletek, munkabiztonsági és munkaegészségügyi előírások) a 3.2.1. pontban megfogalmazottak szerint.

c) Méréstechnika. A gyakorlatban alkalmazott digitális mérőberendezések, azok felosztása, kialakítása, működési elve, kezelése és ellenőrzése. A járműelektronika speciális mérőeszközei.

d) Mikroszámítógépek felépítése és működése. A mikroprocesszor és mikrovezérlő hardver környezete, működési módja(i), programozási jellegzetességei.

e) Vállalkozási alapismeretek (vállalkozás beindítása és működtetése, költségszámítások, gazdaságossági mutatók, adózási alapismeretek).

4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsga során a jelölteknek vizsgamunkát kell készíteniük és járműelektronikai méréseket kell végezniük.

a) A Vizsgamunka tartalma

Egy a járműelektronika területén (is) alkalmazott áramkör nyomtatási és beültetési rajzainak, valamint egyéb dokumentációjának valamely számítógépes tervező rendszer segítségével történő elkészítése, elvi kapcsolási rajz alapján:

- a tervező rendszer igényeinek megfelelő kapcsolási rajz elkészítése,

- a kapcsolási rajz és a rendelkezésre álló alkatrészkészlet alapján az áramköri lap megtervezése,

- az előállításhoz szükséges rajzok, filmek és egyéb dokumentáció elkészítése.

b) A Járműelektronikai mérések tartalma

Egy a járműelektronika területén (is) alkalmazott digitális, programvezérelt berendezés vagy áramkör működésének vizsgálata és jellemző paramétereinek méréssel történő meghatározása. A méréseket az alábbi eszközök használatával kell elvégezni:

- analóg és digitális kijelzésű multiméterek,

- tárolós egy- vagy többcsatornás oszcilloszkópok,

- függvénygenerátorok,

- digitális számlálók és frekvenciamérők.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- Felmenthető a szóbeli vizsga alól az a jelölt, aki az írásbeli és a gyakorlati vizsgán azonos eredményt ért el. (A szóbeli vizsga témaköreinek osztályzatait ebben az estben az írásbeli vizsga részeredményeinek alapján kell megállapítani.)

- Felmenthető a szóbeli és az írásbeli vizsga alól az a jelölt, aki rokonszakmában már szakképesítéssel rendelkezik.

- Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatémakörök alól az a jelölt, aki ezek követelményeit már köztes vizsga formájában teljesítette, és ezt igazolni tudja.

- Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatémakörök alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és korábbi vizsga eredményét igazolni tudja.

4.4. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga

A vizsgarészek témaköreit külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- a szóbeli vizsgatémakörök kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni,

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani,

- eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgájára, vagy annak akár egy részére elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

- A Vizsgamunka témakör eredményét a pontosság, a szakszerű és megtervezett munkavégzés szempontjainak figyelembevételével - a központilag kiadott útmutató alapján - egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- A Járműelektronikai mérések témakör eredményét egyetlen osztályzattal (több feladat esetében ezek kerekített átlagával) kell értékelni. A részosztályzatok között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, a témakör vizsgáját eredménytelennek kell minősíteni.

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a Vizsgamunka és a Járműelektronikai mérések témakör súlyozott (60%-40%) számtani átlagértékének a Vizsgamunka osztályzata felé kerekített értékeként kell meghatározni. Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha egy témakör osztályzata elégtelen.

c) A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsga vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:

= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható.

= az írásbeli vizsgarész 6 hónap után javítható.

KÖTÖTTPÁLYÁS MOTOR- ÉS ERŐÁTVITELI BERENDEZÉSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5441 04

1.2. A szakképesítés megnevezése: Kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezési technikus

1.3. A szakképzésbe történő belépés iskolai előfeltétele: középiskolai végzettség (érettségi)

1.4. A szakképzésbe történő belépés szakmai előfeltétele:

- Kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezés-szerelő (OKJ sz.: 51 5241 06)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.2. A szakképesítéssel rokon munkakörök és foglalkozások

Nincs.

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

- Diagnosztikai módszerekkel minősíti a kötöttpályás vontató járművek műszaki állapotát, helyes működését, behatárolja a hibák helyét.

- Kötöttpályás vontatójárművek gépeinek, szerelvényeinek, szerkezeteinek szétszerelését, javítását elvégzi, tervezi, irányítja.

- Szétszerelt alkatrészeket minősít, dönt a felhasználhatóságukról, az elvégzendő javításokról.

- Szükséges javításokat, a javíthatatlan alkatrészek cseréjét elvégzi, vagy elvégezteti, ellenőrzi a méretek helyességét.

- A dokumentációkban előírt szerelési sorrend betartásával összeszereli a gépeket, szerkezeti egységeket, és elvégzi a minőség-ellenőrzést.

- Összeszerelés után a gépegységeket bejáratja, próbálja, dokumentálja bejáratásnál észlelt paramétereket, összehasonlítja a gyári előírásokkal.

- Javítás és összeszerelés után üzembe állítja a kötöttpályás járműveket. Az előírt vagy szükséges működési próbákat elvégzi, és azok eredményeiről jegyzőkönyvet készít.

- Elvégzi a kötöttpályás vontatójárművek TMK szerinti karbantartását.

- Kezeli, működteti a javítás, szerelés, beszabályozás során használt gépeket, műszereket, egyéb eszközöket.

- Szerelésnél irányítja a szerelő személyzetet és a kisegítő munkálatokat végző személyzet tevékenységét (darus, szállító stb.).

- Részfeladatokat ellát a szakterületén tervezési, szerkesztési munkában.

- Részfeladatokat ellát a szakterületén kísérleti és fejlesztési munkában.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

3.1.1. A gazdasági, vezetési és szervezési ismeretek alkalmazása

- El tudjanak igazodni a vállalatpolitikai célokban.

- Igazodjanak a piacgazdaság által támasztott követelményekhez.

- Képesek legyenek alapvető kommunikációs ismeretek birtokában

= környezetüket motiválni a minél hatékonyabb munkavégzésre, és a

= vállalatpolitikai, vállalkozói célok megvalósítására.

- Képesek legyenek az alapvető ellenőrzési és elemzési munkák elvégzésére.

- Hatékonyan el tudják végezni a munka- és folyamatszervezést.

- A folyamatokhoz megfelelő szervezeti egységeket tudjanak kialakítani.

- Képesek legyenek egyszerű vállalkozások tervezésére, irányítására, és ellenőrzésére.

- Alakuljon ki a menedzser típusú szemléletük.

Ismerjék:

- azokat a körülményeket, amelyek között a piacgazdaság működik,

- a jelenlegi gazdasági feltételeket és célkitűzéseket, az érdekviszonyokat, az alapvető gazdasági szabályozókat, a vállalkozásokra vonatkozó feltételeket,

- a vállalatok, illetve a vállalkozások gazdasági helyzetét meghatározó legfontosabb tényezőket, az alapvető üzemgazdasági fogalmakat,

- a vállalatot mint rendszert és mint adott folyamatok összességét,

- az alapvető folyamat és szervezeti egységmodelleket,

- a vezetés fogalmát, funkcióit és a legfontosabb vezetési ismereteket,

- az alapvető kommunikációs ismereteket,

- az alapvető munkajogi ismereteket a munkaadók és a munkavállalók részéről.

Egy adott problémát többféle szempontból tudják megvizsgálni és elemezni az optimális döntések céljából.

- A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.

- Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása.

- A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések használata, a forgácsképződéssel kapcsolatos balesetelhárítás, a gépi teheremelésnél a segítőmunkatárs feladatainak ellátása stb.).

- A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegélynyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat értesítése.

A közreműködés a baleset kivizsgálásában.

- A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.

- A tűzoltó készülékek elhelyezésének és használatukra vonatkozó előírások ismerete, a készülékek alkalmazása.

- A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete.

- Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása és a megfelelő védőfelszerelések használata.

- A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások betartása.

A további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből történő kiszabadítása a lehetőségektől és a sérült helyzetétől függően.

- A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.

- A munkadarabok megmunkálása során felhasznált alapanyagok és hulladékok tárolására vonatkozó előírások betartása.

- Az elhasznált, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.

- A légszennyezés csökkentése, por-, pára- és olajköd elszívás a forgácsoló a szerszámélező, valamint a porlasztásos hűtést-kenést igénylő munkafolyamatoknál.

- Gázüzemű, Otto- és dízelmotorokra vonatkozó biztonságtechnikai előírások betartása.

- Üzemelő motorokra és erőátviteli berendezésekre vonatkozó biztonságtechnikai előírások betartása.

3.1.2. A munkafolyamatok megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése

- Az alapinformációk tanulmányozása.

- Az elvégzendő munkafolyamat elemekre, műveletekre bontása, műveleti sorrend meghatározása. Például hibaelhárítás esetén; a hibajelenség tanulmányozása; a valószínűsíthető hibaokok és lehetőségek áttekintése; a hiba és hibaokok megállapítása helyszíni vizsgálatokkal és mérésekkel, a hibaelhárítás módjának, lehetőségeinek megállapítása (beállítás, alkatrészcsere, helyszíni javítás stb.) a hibaelhárítás elvégzése, a helyes működés ellenőrzése, a javítás és átadás-átvétel dokumentálása.

- A szabványos alkatrész-, illetve a cserealkatrész-szükséglet meghatározása és az alkatrészek kiutalása, vagy vételezése.

- A gyártandó alkatrészigény meghatározása, a megfelelő félkész termék méreteinek megállapítása és az anyag kiutalása, igénylése.

- Az alkalmazandó technológia megállapítása, a szükséges gépek, szerszámok, készülékek kiválasztása és előkészítése.

- Mérőeszközök, mérőkészülékek, mérőműszerek kiválasztása, illetve előkészítése, beállítása és hitelesítése.

- A munka eredményes ellenőrzése a munkafeladatok jellegének megfelelően. Például alkatrészek készítésénél azok méreteinek és egyéb jellemzőinek ellenőrzése, illesztések elvégzése, szerelésnél a működés ellenőrzése, szerkezeti, pontossági vizsgálatok elvégzése; beállításoknál a gyártandó termék minőségének ellenőrzése, próbadarabok gyártása; az üzembiztonság ellenőrzése próbaüzemeltetéssel.

- Anyagigénylések, munkalapok.

- Vizsgálati, átadási jegyzőkönyvek stb. kitöltése.

- A gyártási és a karbantartási igények költségeinek meghatározása.

3.1.3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása

- Műszaki rajzok szabványnak megfelelő készítése.

- Alkatrészek szabadkézi és műszaki rajzainak készítése és axonometrikus ábrázolása.

- Egyszerű alkatrészek, géprészegységek szerkesztési munkáinak elvégzése.

- Hidraulikus és pneumatikus kapcsolási rajzok olvasása, vázlatok készítése.

- Az elektromos kapcsolási rajzok olvasása.

- A méret-, helyzettűrési szabványok, a felületi érdesség jelölésének alkalmazása.

- Műszaki dokumentációk, javítási utasítások és üzemeltetési utasítások készítése, szerkesztése, felhasználása.

3.1.4. Mérési eredmények kiértékelése

- Gépek átvétele, minősítése.

- Gázok összetételének mérése.

- Mérőrendszerek kezelése, egyszerű mérési programok összeállítása.

3.1.5. Gépi megmunkálás. Munkadarabok megmunkálása szerszámgépeken, forgácsolással

Gépi fúrás, süllyesztés, dörzsárazás:

- gépek kiválasztása, technológiai adatok meghatározása, beállítása,

- szerszámok, készülékek kiválasztása, befogások, beállításuk,

- központozás, fúrás, zsákfurat készítése, felfúrás, süllyesztés.

Alapvető esztergályozási, marási műveletek elvégzése (pl. gépi menetvágás, síkfelületek, hornyok marása).

Köszörülés:

- szerszámok élezése kézi köszörüléssel,

- munkadarabok köszörülése, kézi köszörűgéppel

- hengeres és síkfelületek köszörülése.

3.1.6. Otto-, dízel- és gázmotorok alkatrészeinek szerelése, javítása beállítása

- Otto-, gáz- és dízelmotorok felépítése, működése.

- A motorok szerkezeti elemei.

- A motorok részegységei: forgattyús szekrény, forgattyús mechanizmus, vezérlés, hengerfej és tartozékai, a motorok csapágyazása, sikló- és gördülőcsapágyak.

- A részegységek jellemzői, jellemző meghibásodásai, a hibák felismerése és elhárítása.

- Szabályzó berendezések: az egyes motor alaptípusok szabályozásának elve, a megegyező és eltérő szabályzó elemek ismertetése; mechanikus, hidraulikus és elektronikus szabályzó berendezések; a szabályzó berendezések jellemző meghibásodásai, a hibák felismerése és elhárítása

= Otto-, gáz- és dízelmotorok feltöltő berendezései (mechanikus, turbófeltöltés); a feltöltő berendezések jellemző meghibásodásai, a hibák felismerése és elhárítása,

= motorokon alkalmazott mérőműszerek,

= motorok diagnosztizálása, műszeres ellenőrzése,

= motorok fékpadi mérése,

= motorok üzembe helyezése.

3.1.7. Erőátviteli berendezések felépítése, alkatrészeinek szerelése, javítása, beállítása

- Mechanikus erőátvitel szerkezeti elemei: fogaskerékhajtások; tengelykapcsolók; csapágyazások; mechanikus erőátvitel vezérlése.

- Hidrodinamikus hajtás működési elve és elemei.

- Villamos hajtási rendszerek.

3.1.8. Járművek segédüzemi berendezései

- Pneumatikus rendszerek.

- Hidrosztatikus rendszerek.

- Vezérlések.

3.1.9. Hidraulikus és pneumatikus vezérlések szerelése, beállítása és vizsgálata

- A hidraulikus rendszerekben a nyomások mérése és beállítása. A cső- és tömlőkötések előkészítése szerelése.

- A hidraulikus szerkezeti elemek felépítése, csatlakoztatása, működésük ellenőrzése a műszaki dokumentációk és az előírások alapján.

- A pneumatikus szerkezeti elemek felépítése csatlakoztatása, működésük ellenőrzése a műszaki dokumentációk és az előírások alapján.

- Az elektronikai szerkezeti elemek működésének vizsgálata a hidraulikus, a pneumatikus és a mechanikus rendszerekben.

3.2. Követelmények

3.2.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

A szakmában alkalmazható hatályos munkabiztonsági és egészségügyi előírások ismerete és alkalmazása:

- A munkaszerződés (munkavállalói szerződés, tanulószerződés) fontos részeit felsorolni, megnevezni, értelmezni.

- A vállalkozásra vonatkozó alapvető jogszabályokat megnevezni, megkülönböztetni, értelmezni.

- Piacgazdaság jellemzőit felsorolni, alapvető marketing tevékenységeket bemutatni.

- Vállalkozások beindításának személyi, pénzügyi, tárgyi hatósági feladatait felsorolni.

- Az adózási rendszer (személyi, vállalkozói, társaság) fontos részeit felsorolni, megnevezni, értelmezni.

- A vállalkozás keretében a gazdálkodás folyamatait jellemezni, a pénzgazdálkodás fogalmait felsorolni.

- A társadalmi kommunikáció szabályait kifejezni, alkalmazni.

- A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásokat kifejezni, betartani és betarttatni.

- A baleseteknél a tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseket, az elsősegélynyújtás szabályait maradéktalanul végrehajtani és végrehajttatni.

- A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket végrehajtani, a tűzoltás szabályait kifejezni, a tűzoltó készülékeket kezelni, a tűzoltást végrehajtani és végrehajttatni.

- A mérgező anyagok, gyúlékony anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat megnevezni, betartani és betarttatni.

- Az elektromos áram élettani hatásait megnevezni, az áramütés elleni védekezés szabályait betartani és betarttatni, intézkedések az elektromos áram által okozott baleseteknél a helyes cselekvést végrehajtani és végrehajttatni.

- A szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezéseket felsorolni, a környezetszennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket megnevezni, használni és használtatni.

- Társadalombiztosításra vonatkozó alapvető jogszabályokat megnevezni, értelmezni.

3.2.2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése

- A munkafolyamatok meghatározása és egyeztetése a szóban és írásban közölt adatok alapján, valamint a munkafolyamat megvalósításának biztosítása. Információk begyűjtése a gyártáshoz és a karbantartáshoz.

- Az alkatrészigény meghatározása a félkész termékekből, a szabványos alkatrészekből és a késztermékekből mutatkozó igény meghatározása a műszaki dokumentációkból.

- A műszaki dokumentációknak megfelelően a félkész termékek és szabványos alkatrészek előkészítése. Az előkészítendő alkatrészekhez alapanyagok kiválasztása a tulajdonságaik és megmunkálásuk szerint, a felhasználási célnak megfelelően.

- Az alkatrészek elkészítéséhez a technológia, a szerszámok, mérőeszközök, készülékek kiválasztása és előkészítése a munkafeladatnak megfelelően.

- A munkaeredmények ellenőrzése és kiértékelése.

- A vizsgálati, az üzemeltetési és a minőségi adatok meghatározása és kiértékelése.

- A munkafolyamat meghatározása és biztosítása a megbízás, a szervezeti és az információs igények figyelembevételével.

- A gyártási és a karbantartási igények költségeinek meghatározása.

3.2.3. Műszaki dokumentációk értelmezése, felhasználása és összeállítása

- Az összeállítási, a csoport- és alkatrészrajzok olvasása és felhasználása, elkészítése.

- A hidraulikus és pneumatikus kapcsolási rajzok olvasása és felhasználása, készítése.

- Az elektromos kapcsolási és huzalozási rajzok olvasása és felhasználása.

- A méret-, a helyzettűrési szabványok, a felületi érdesség jelölésének felismerése és értelmezése, előírása.

- Műszaki dokumentációk, elsősorban a javítási utasítások és az üzemeltetési utasítások, katalógusok, darabjegyzéket, táblázatok és diagramok értelmezése, felhasználása, készítése.

- A műszaki adatok, eredmények dokumentálása. A digitális és az analóg mérési és ellenőrzési adatok olvasása és értelmezése, jegyzőkönyv felvétele jelentések készítése.

- A gépek átvétele, a hitelesítés-technikai előírások értelmezése, a gyártási követelmények, az ellenőrzési előírások és a hibaelhárítások figyelembevételével.

3.2.4. Gépi megmunkálás. Munkadarabok megmunkálása szerszámgépeken forgácsolással

- A gépbeállítás általános feladatai:

= a gépen beállítható technológiai adatok kiválasztása és beállítása a munkadarab és a szerszám anyagától, a befogás módjától, a pontosságtól és a felületi minőségtől függően,

= a szerszámok kiválasztása az eljárások az alapanyagok és a geometria alapján.

- Fúrás, süllyesztés, dörzsárazás:

= furatok kialakítása acélból, könnyű és színesfémekből, műanyagokból készült munkadarabokban, -/+-0,05 mm-es helyzettűrésig fúrással, felfúrással, süllyesztéssel,

= furatok kialakítása acél és öntöttvas munkadarabokban IT 7 méretpontosság és Rz = 4-10 mikro m felületi minőségig, hengeres dörzsárakkal, hűtő- és kenőfolyadékok alkalmazásával,

= furatok kialakítása munkadarabokban Rz = 4-10 mikro m felületi minőségig, alakos dörzsárakkal,

= furatok kialakítása munkadarabokban, a tengelyek párhuzamosságára és merőlegességére előírt tűrések figyelembevételével.

3.2.5. Otto-, dízel- és gázmotor, valamint erőátviteli berendezések alkatrészeinek szerelése, javítása, beállítása

- Ismerje az Otto-, dízel- és gázmotor, valamint az erőátviteli berendezések szét- és összeszerelésének technológiai sorrendjét, az alkatrészek hibafelvételezését és minősítését, javítását. Biztonságosan, szakszerűen tudja használni a szereléshez szükséges speciális eszközöket.

- Legyen képes a műszaki technológiai utasítások alapján beszabályozni - próbapadokon a járművön - a motort és erőátviteli berendezéseket. Diagnosztikai vizsgálatok alapján megállapítani a jósági fokot, összehasonlítani a gyártó paramétereket.

- Kiegyensúlyozandó alkatrészek kiegyensúlyozását elvégezni.

- Utánállítási feladatokat végrehajtani.

- Minden járulékos berendezés próbájának, bejáratásának végrehajtását.

- Összehangolni a motor és kapcsolódó berendezések működését.

- Műszaki rajz és technológiai utasítások segítségével a hibák helyét meghatározni, a hibákat kijavítani.

- Szerelvények, szerkezeti egységek szét-, össze-, illetve beszerelését, az alkatrészek jelölését helyzetüknek és működésüknek megfelelően.

- Szerkezeti elemek illesztését a mérettűrések figyelembevételével, beállítását a működésnek megfelelően, méréssel és vizuális ellenőrzésekkel.

- Az alkatrészek és szerelvények összekötését a működésnek és a funkcióknak megfelelően speciális szerelési feltételek figyelembevételével, a szerelési hibák megelőzését a szerelés közbeni ellenőrzések elvégzését.

- Szerelési, technológiai utasítások elkészítését.

- Legyen képes egyszerű szerkezeti részegységek, alkatrészek szerkesztésére, méretezésére.

3.2.6. Hidraulikus és pneumatikus vezérlés szerelése, beállítása és vizsgálata

Legyen képes elvégezni:

- A hidraulikus rendszerekben a nyomások mérését és beállítását. A cső- és tömlőkötések elkészítését, szerelését.

- A hidraulikus szerkezeti elemek összeszerelését, csatlakoztatását, működésük ellenőrzését a műszaki dokumentációk és az előírások alapján.

- A pneumatikus rendszerekben a nyomások mérését és beállítását. A cső- és tömlőkötések előkészítését, szerelését.

- A pneumatikus szerkezeti elemek összeszerelését, csatlakoztatását működésük ellenőrzését, a műszaki dokumentációk és az előírások alapján.

- Az elektronikai szerkezeti elemek működésének vizsgálatát, a hidraulikus, a pneumatikus és a mechanikus rendszerekben.

- Egyszerű hidraulikus és pneumatikus vezérlési, szabályozási körök tervezését, önálló kivitelezését, beállítását, méréssel történő ellenőrzését.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek 180 perc.

- Munkatervezés 180 perc.

b) Szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Munkajogi, munkavédelmi ismeretek

- Vállalkozási, gazdálkodási ismeretek

A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy tételt kell megválaszolni, egy-egy feleletre, maximálisan 10 perc fordítható.

c) Gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama:

- Vizsgamunka 240 perc.

- Diagnosztikai vizsgálatok 120 perc.

4.2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

a) A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza.

- Anyagismeret. Az alapanyagok és a segédanyagok tulajdonságai, felhasználása és vizsgálata.

- Motorok és erőátviteli berendezések fajtái, működésük, jellemzői.

- Teljesítmény, fogyasztás, hatásfokok levezetése, számítása, megadott paraméterek alapján.

- Vezérlés- és szabályozástechnika.

- Méréstechnika, minőségbiztosítás.

b) A Munkatervezés tantárgy vizsgája az alábbiakat tartalmazza:

- Műszaki rajzok, táblázatok és diagramok, gyártási és művelettervek, szabványok ismerete, alkalmazása, kapcsolási és működési rajzok értelmezése.

- Egy alkatrész gyártási rajza egy megadott összeszerelési rajzról vagy munkadarab alapján.

- Szakmai számítások. Technológiai adatok számítása. Gyártási idő, munkaidő, bér- és anyagköltség számítása.

4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk:

- Szakmai ismeretek. (Az írásbeli és gyakorlati vizsgánál jelzett témák elméleti ismerete.)

- Munkajogi, munkavédelmi ismeretek (jogok, kötelessége érdekképviseletek).

- Vállalkozási, gazdálkodási (költségszámítások, adózási alapismeretek).

4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

a) A Vizsgamunka tartalma:

A Vizsgamunka műszaki-technológiai leírás alapján szerelési, beállítási feladatokból áll:

- gyártási rajz alapján az alkatrész elkészítését tartalmazza gépmegmunkálással,

- a vizsgadaraboknak a következő műveleteket kell tartalmazniuk:

= szerelés,

= beállítás,

= gépi megmunkálás.

b) A Mérések, vizsgálatok vizsgatárgy tartalma:

A Mérések vizsgálatok tantárgy vizsgája az alábbi feladatokat tartalmazza:

- diagnosztikai mérések alapján hibák, üzemzavarok behatárolása, meghatározása,

- szerelések, működés beállítás és vizsgálata.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés feltételei

- Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki javítóvizsgát tesz és a korábbi vizsga eredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja.

- Mentesül a szakmai vizsga letétele alól az a jelölt, aki országos szakmai tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést ért el.

4.4. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsga eredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni,

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani,

- eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A vizsgamunka eredményét a pontosság, a szakszerű munkavégzés és a munka tervezése szempontjainak figyelembevételével a központilag kiadott útmutató alapján egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

c) A szakképesítési vizsga érékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:

= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,

= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5423 05

1.2. A szakképesítés megnevezése: Közlekedésautomatikai technikus

1.3. A szakképzésbe történő belépés iskolai előfeltétele: középiskolai végzettség (érettségi)

1.4. A szakképzésbe történő belépés szakmai előfeltétele:

- Közlekedésautomatikai műszerész (OKJ sz.: 51 5223 05), vagy

- Vasúti távközlő és biztosítóberendezési műszerész (OSZJ sz.: 2205)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.2. A szakképesítéssel rokon munkakör, foglalkozás

Nincs.

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

- Építi, fenntartja, javítja és ellenőrzi a kötöttpályás közlekedés biztonsági, vezérlő, ellenőrző és ellátó automatikáit, berendezéseit.

- Behatárolja a berendezések hibahelyét, feltárja a hibás működés természetét és következményeit a közlekedés forgalmi és biztonsági vonatkozásában. Javaslatokat tesz jellemző hibák bekövetkezésének megakadályozására, feltárja összefüggő hibák eredendő okait.

- Képes a területén üzemelő berendezések fenntartási munkái ütemezésére.

- Megtervezi a javítás, fenntartás munkamódszerét, a munkaműveletek sorrendjét, figyelembe véve a berendezések műszaki, fenntartási, üzemeltetési leírásait, az utasításokban előírtakat, valamint tapasztalatait.

- Megjavítja, kicseréli a hibás szerkezeti egységeket.

- A berendezéseket az időszakos ellenőrzések során, diagnosztizálja, javítja, csere-, valamint szét- és összeszerelés után ellenőrzi és lepróbálja a megfelelő működésüket, állapotukat. Elvégzi a szükséges működési, beállítási, biztonsági vizsgálatokat, és ezeket az előírásoknak megfelelően dokumentálja.

- Segíti szakmai társait és forgalommal összefüggő egyéb munkakörben dolgozó munkatársait. A közlekedésautomatikai berendezéseken esetenként munkát végző idegen szakterületek dolgozóit szakfelügyelettel ellenőrzi.

- Betartja a közlekedésautomatikai berendezésekre vonatkozó szigorú biztonsági előírásokat. Ismeri és betartja a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.

- Őrködik a minőségbiztosítás előírásainak érvényesítésén.

- Szervezi és irányítja a kisebb csoportokban vele dolgozó munkatársait (eseti megbízás alapján).

- Munkájához kapcsolódóan ellát munkaszervezési feladatokat (eseti megbízás alapján).

- Munkájához kapcsolódóan ellát pénzügyi feladatokat (eseti megbízás alapján).

- Munkájához kapcsolódóan ellát számviteli feladatokat (eseti megbízás alapján).

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

3.1.1. A technikusképzés során szükséges alapvető elméleti tudnivalók (fizikai, elektrotechnikai, mérési, biztonsági stb.) megismerése, alkalmazása

Az alább felsorolt témakörökkel kapcsolatos megnevezések, fogalmak, elvek, eljárások felismerése, megnevezése, megértése, alkalmazása:

- Elméleti ismeretek témakörében:

= ellenállás hálózatok, feszültségforrás hálózatok, áramforrás hálózatok,

= egyenáram, váltakozó áram, egyfázisú, többfázisú áram, a villamos áram mágneses hatása (transzformátor), vegyi hatása (akkumulátor),

= induktív ellenállás, kapacitív ellenállás,

= félvezetők, diódák, tranzisztorok; félvezetős alapkapcsolások és azok jellemzői.

- Villamos mérések témakörében:

= a villamos mérések elve, mérési módszerek, mérési hiba,

= egyedi és sorozatmérések,

= mérőműszerek fajtái, jellemzői, érzékenység,

= méréshatár, terhelhetőség, pontosság,

= elektromechanikus, elektronikus, digitális mérőműszerek, univerzális műszerek.

- Mérések segédeszközei.

- Áramkörök szabályozása.

- Fizikai mennyiségek mérése, mérőműszerek használata.

3.1.2. A szakmai feladatok végrehajtása során szükséges anyag- és gyártásismeretek begyakorlása, valamint anyagok alapvető megmunkálási műveleteinek megismerése, alkalmazása

Az alább felsorolt témakörökkel kapcsolatos megnevezések, anyagok, tények, fogalmak, elvek, eljárások felismerése, megnevezése, értése, alkalmazása:

- Anyag- és gyártásismeretek témakörében:

= réz és ötvözeteinek jellemzői, villamosipari felhasználása,

= alumínium és ötvözeteinek jellemzői, villamosipari felhasználása,

= egyéb fémek és speciális ötvözeteinek jellemzői, villamosipari felhasználása,

= üzemanyagok és kenőanyagok jellemzői, felhasználása,

= villamos vezetékanyagok, jellemzői, villamosipari felhasználása,

= villamos ellenállások, kondenzátorok, induktív ellenállások jellemzői, közlekedésautomatikai berendezésekben használatos ellenállások kialakítása,

= villamos szigetelőanyagok, műanyagok jellemzői, villamosipari felhasználása,

= félvezető eszközök, integrált áramkörök jellemzői, kialakításuk, közlekedésautomatikai berendezésekben felhasználásuk.

- Megmunkálási munkaműveletek témakörében:

= kéziszerszámokkal és kisgépekkel végezhető megmunkálási munkaműveletek,

= oldható és oldhatatlan kötésmódok:

- hengeres és kúposszeg kötések, szilárdkötés kialakítása sajtolt és zsugorkötésekkel, ékelés,

- forrasztás: lágy és kemény forrasztás különböző anyagú és felületi minőségű, vastagságú anyagokkal; huzalvégek forrasztása, szigetelt vezetékek előkészítése forrasztáshoz; forrasztás forrcsúcssávhoz; forrasztásos kötés megbontása,

= anyagok hőkezelése,

= villamos és lánghegesztés,

= anyagvizsgálati módszerek.

3.1.3. A szakmai munkában, a közlekedés zárt területén való munkavégzéshez nélkülözhetetlen utasítások, rendeletek, szabványok, technológiák stb. ismerete, alkalmazása.

- A hatóságilag elfogadott áramköri kialakítások jogi és tartalmi jelentőségének megértése, az azoktól való eltérés módja.

- A minőségtanúsítás jelentősége.

- A szakmában jelentőséggel bíró legfontosabb gazdasági, jogi, pénzügyi szabályozások rendszerezése.

3.1.4. A munkafolyamatok megtervezése és előkészítése, a munkafolyamatok eredményeinek ellenőrzése és értékelése

- A berendezések rendszeres munkálatai, tervezésének, ütemezésének módszereit tanulmányozza.

- Az elvégzendő munkafolyamat elemekre, műveletekre bontása, a műveleti sorrend meghatározása.

- Az esetleg gyártandó, kialakítandó munkadarab, alkatrész, anyagigényének felmérése, becslése, szükség esetén méretezése.

- Az alkalmazandó technológia kiválasztása, dokumentáció kikeresése, tanulmányozása.

- A szükséges gépek, eszközök, készülékek mérőműszerek stb. kiválasztása, előkészítése.

- A munkavégzés eredményének ellenőrzése.

- Vizsgálati, átadási jegyzőkönyvek készítése, műszaki adatok feljegyzése, forgalmi bizonylatok kiállítása, intézkedések dokumentálása.

- Gazdasági jellemzők, költségösszetevők munkaszervezésre gyakorolt hatásainak elemzése.

- Gazdasági, pénzügyi tervezés.

- Munkahelyi szervezetek tanulmányozása, elemzése.

- Vezetői módszerek tanulmányozása, tudatosítása.

3.1.5. Műszaki, elektrotechnikai, biztonságtechnikai rajzok, tervek, dokumentációk, kiértékelése, alkalmazása

- Műszaki dokumentációk, javítási utasítások, technológiai leírások, üzembe helyezési utasítások, fenntartási előírások, biztonságtechnikai vizsgálati előírások rendszerezése, alkalmazása, bizonylatok kiállítása.

- Idegennyelv-ismeret fejlesztése.

- Írásos, ábrás és technikai adatrögzítés módszereinek alkalmazása.

- Műszaki, mérési, felülvizsgálati jegyzőkönyvek felvétele, jelentések készítése.

- A biztonságos közlekedést közvetlenül érintő munkafolyamatok megkezdésével és befejezésével összefüggő intézkedések bizonylatolása munkavédelmi intézkedések bizonylatolása.

3.1.6. A kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatos alapvető és kapcsolódó ismeretek, valamint a közlekedésautomatikában használatos fogalmak, elvek, eljárások alkalmazása szakmai feladatok megoldása közben

Az alább felsorolt témakörökkel kapcsolatos megnevezések, fogalmak, elvek, eljárások felismerése, megnevezése, megértése, alkalmazása:

- Biztosítóberendezési tervezési és szerkesztési elvek, egyidejű hibalehetőségek, első osztályú, másodosztályú, harmadosztályú biztonsági elemek.

- Alapáramkör, alapáramkörtől eltérő kialakítás, hatósági engedély, szabványos kialakítás, műszaki irányelv, technológiai utasítás stb.

- Áramkörök, berendezések módosítása során alkalmazott tervezési, szerkesztési elvek tanulmányozása.

- Berendezésrészek cseréje során, hasonló funkciójú, de új típusú berendezések adaptálása.

- Üzembe helyezési eljárás, funkcionális felülvizsgálat, fővizsga, időszakos felülvizsgálat, beszabályozás, mérés, minőségtanúsítás, hatósági engedélyezések.

3.1.7. Közlekedésautomatikai rendszerek, berendezések feladatainak, funkcióinak, szolgáltatásainak, kezelésének elemzése, értékelése

Az alább felsorolt pontok szerinti feladatok elvégzése minden olyan berendezésen szükséges, amely berendezésen a közlekedésautomatikai technikus vizsgálatokat, munkaműveleteket folytat:

- Minden lehetséges kezelés értő elvégzése, valamint minden lehetséges visszajelentés értő kiértékelése a kezelési szabályzat (leírás) alapján.

- Az egyes berendezések feladatának, kezelésének, visszajelentéseinek, szolgáltatásainak összehasonlítása, a hasonlóságok és különbözőségek jelentőségének elemzése.

- Üzembe helyezés és funkcionális vizsgálat során a berendezés összes, kezeléssel előállítható üzemállapotának létrehozása és elemzése.

- Forgalmi igények változása, a közlekedési körülmények változása következtében szükségessé váló, a berendezés szolgáltatásait módosító egyszerűbb fejlesztések kidolgozása, bevezetésének jogi formája és hatósági módja.

3.1.8. Közlekedésautomatikai belsőtéri szerkezetek részeinek ábrázolása, működésének megismerése, beépítése, üzemeltetése, fenntartása, javítása

- A különféle belsőtéri elemek beszabályozása az üzemi jellemzőknek megfelelően.

- A berendezésekben felhasznált jelfogók (XJ, TM, KDR, Reed, számláló és egyéb típusú) osztályozása villamos jellemzőik és mechanikus tulajdonságaik szerint.

- Számítógépek kezelése, számítógépes rendszerek összeállítása.

3.1.9. Közlekedésautomatikai külsőtéri szerkezetek részeinek ábrázolása, működésének megismerése, beépítése, üzemeltetése, fenntartása, javítása

Az alább felsorolt témakörökkel kapcsolatos megnevezések, szerkezetek, berendezésrészek megismerése, működési elvei megértése, működésének elemzése, azok beépítése, fenntartása, ellenőrzése, javítása, beszabályozása:

- A különféle külsőtéri elemek villamos hibáinak megállapítása, hibáinak javítása.

- A különféle külsőtéri szerkezeti elemek bekapcsolása villamos áramkörökbe.

- Különféle külsőtéri elemek üzemi beszabályozása.

3.1.10. Szerkezeti egységek, berendezések hibáinak megállapítása és üzemzavarok elhárítása

- A hibajelenség, illetve üzemzavar módszeres feltárása és elhárítása:

= a hibajelenség tanulmányozása, visszajelentések azonosítása, kezelőszemélyzet kikérdezése, a fennálló műszaki és forgalmi helyzet, kiértékelése,

= a valószínűsíthető hiba okok és -lehetőségek áttekintése (közvetlen és kizárásos módszer).

- Külső elektromágneses tér és zavaró tényezők hatásai.

- Javítást követően a működés ellenőrzése, szükség esetén beállítások, beszabályozások, mérések elvégzése.

- A munkavégzés dokumentálása, a munka jellegétől függően, figyelembe véve a műszaki, forgalmi, szervezési, biztonsági szempontokat.

3.1.11. Közlekedésautomatikai berendezések beépítése, beszabályozása, kezelése, működtetése, fenntartása, javítása, mérése felülvizsgálata, és a biztonságtechnikai ellenőrzési eljárások elvégzése

Valamennyi, a közlekedésautomatikában alkalmazott biztonsági és logikai berendezésen, a feladatcsoport címében felsorolt tevékenységek értelemszerű elvégzése.

3.1.12. Munkajogi, gazdasági, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

Munkajogi témakörben:

- A munkakörre vonatkozó sajátos szabályozások ismerete és betartása (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre stb. vonatkozó szabályozások).

- A külsőtéri, illetve vágányok közötti munkavégzésre vonatkozó rendelkezések betartása.

Gazdaság témakörében:

- Költségszámítások, anyagbeszerzési ismeretek, adózási alapismeretek bizonylatok kezelése.

Munkavédelem témakörében:

- A különböző technológiák, munkafolyamatok elvégzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása egyéni védőeszközök megfelelő használata.

- Az elektromos áram élettani hatásainak ismerete, az áramütés elleni védekezés szabályai, intézkedések az elektromos áram okozta baleseteknél.

Tűzvédelem témakörében:

- A munkahelyre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása.

- Tűzmegelőzésre vonatkozó intézkedések és a tűzjelzés, tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülékek kezelése.

Környezetvédelem témakörében:

- A szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezések felsorolása, a környezetszennyezést csökkentő eljárások, módszerek ismerete, alkalmazása.

3.2. Követelmények

3.2.1. Elméleti tudnivalók

- Végezzen el jelentős hiba nélkül a hasonló című feladatok fejezetben (III.1.1. pont) meghatározott fizikai törvények mennyiségtani formájával számításokat.

- Gyakorolja a törvényszerűségek szemléltető bemutatását, ellenőrzését, mérési feladatokon.

- Közlekedésautomatikai biztosítóberendezéseken készség szintjén alkalmazza, használja fel a tanult törvényszerűségeket.

3.2.2. A szakmai feladatok végrehajtása során szükséges anyag- és gyártásismeretek, valamint anyagok alapvető megmunkálási műveletei

- Végezzen el különféle anyagokkal, fémekkel munkaműveleteket.

- Alakítson ki meghatározott minőségű felületet.

- Készítsen menetes furatot és csavarmenetet.

- Ellenőrizze a kialakított anyagméreteket és minőségeket.

- Javítson ki hibásan elvégzett munkaműveleteket.

- Végezzen forrasztásokat.

- Végezzen ív- és lánghegesztéseket.

- Gyakoroljon be kéziszerszámokkal és kisgépekkel végezhető munkaműveleteket.

- Végezzen fémipari munkaműveleteket.

3.2.3. A szakmai munkában, a közlekedés zárt területén való munkavégzéshez nélkülözhetetlen utasítások, rendeletek, szabványok, technológiák

- Tudjon bánni szabványkatalógusokkal.

- Ismerje ki a jogszabályok, szabványok, technológiai leírások szerkesztési, rajzolási rendszerét.

- Ismerje meg a minőségbiztosítás alapvető elveit.

3.2.4. A munkafolyamatok megtervezése és előkészítése, a munkafolyamatok eredményeinek ellenőrzése és értékelése

- Döntse el, hogy az egyes javítási műveletekhez milyen szerszámra van szükség, ismerje beszerzésük módját.

- Készítsen fenntartási ütemtervet.

- Állítson össze (megadott példa alapján) gazdasági és költségelemzést.

- Készítsen munkahelyi szervezetekről blokksémákat.

3.2.5. Műszaki, elektrotechnikai, biztonságtechnikai rajzok, tervek, dokumentációk

- Folyékonyan olvasson mechanikus berendezéseket ábrázoló, elektromos kapcsolási, huzalozási és logikai műszaki rajzokat.

- Készítsen műszaki rajzokat, átalakítási terveket.

3.2.6. A kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatos alapvető és kapcsolódó ismeretek, valamint a közlekedésautomatikában használatos fogalmak, elvek, eljárások

- Alkalmazza a hasonló cím alatt felsorolt feladatok fejezet (III.1.6. pont) teljesítése során szerzett ismereteit a közlekedésautomatikai berendezéseken végzett munkaműveletekben.

- Vegyen részt fejlesztési tervek készítésében, berendezés módosításában.

3.2.7. Közlekedésautomiatikai rendszerek, berendezések feladatai, funkciói, szolgáltatásai, kezelése

- Hasonlítsa össze az egyes berendezések feladatát, kezelését, visszajelentéseit, szolgáltatásait, elemezze a hasonlóságokat és különbözőségeket.

- Vonjon le következtetéseket a visszajelentések, kezelőszervek adott állapotából a berendezés üzemállapotára.

3.2.8. Közlekedésautomatikai belsőtéri szerkezeti elemek

- Gyakorolja különféle belsőtéri elemek üzemi jellemzőknek megfelelő beszabályozását, szét- és összeszerelését.

- Állapítsa meg különféle belsőtéri elemek mechanikus és villamos hibáit és javítsa ki azokat.

- Kezeljen számítógépet.

3.2.9. Közlekedésautomatikai külsőtéri szerkezeti elemek

- Gyakorolja a különféle külsőtéri elemek üzemi jellemzőknek megfelelő beszabályozását, szét- és összeszerelését.

- Állapítsa a meg különféle külsőtéri elemek mechanikus és villamos hibáit és javítsa meg, szabályozza be azokat.

3.2.10. Szerkezeti egységek, berendezések hibáinak megállapítása és üzemzavarok elhárítása

- Gyakorolja be a hibaelhárítás módszereit. (Esetleg az egyéniségének legjobban megfelelő módszert dolgozza ki.)

- Javítson ki berendezéseken különféle összetett hibákat.

3.2.11. Közlekedésautomatikai berendezések beépítése, beszabályozása, kezelése, működtetése, fenntartása, javítása, mérése, felülvizsgálata és a biztonságtechnikai ellenőrzési eljárások

A 3.1.1-3.1.12. fejezetekben leírt feladatokat, a 3.2.1-3.2.10. fejezetekben leírt követelményeknek megfelelően gyakorolja be.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsga megkezdésének előfeltételei:

- A szakmai tanulmányok zárása.

- Szakdolgozat elkészítése

= a szakdolgozat elkészítése:

- a szakdolgozat egy összetett szakmai feladat igényes feldolgozása, megoldása, a feladat kiválasztásához a jelöltek részére témaköröket lehet megadni,

- terjedelme kb. fél nyomdai ív,

- megoldására legalább két hónap álljon rendelkezésre, kidolgozását segítse konzulens tanár vagy üzemi konzulens,

- a szakdolgozatnak része lehet gyakorlati vizsgamunka is; a vizsgamunka bemutatására módot kell adni a jelölt számára a gyakorlati vizsgán;

= a szakdolgozat elbírálása:

- a szakdolgozat elbírálását a szaktanár végzi, figyelembe véve a konzulens véleményét,

- a szakdolgozat elbírálását a technikusi vizsga megkezdéséig el kell végezni,

- a bírálatot a szakdolgozattal együtt az elnök rendelkezésére kell bocsátani,

- a szakdolgozat minősítése része a technikusi minősítésnek.

4.1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama:

a) Az írásbeli vizsga tárgya és időtartama:

- Szakmai ismeretek 180 perc.

b) A szóbeli vizsga tárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Gazdasági ismeretek

- Vezetési, szervezési, jogi ismeretek

A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy tételt kell megválaszolni, egy feleletre maximálisan 15 perc fordítható.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama:

- Szakmai ismeretek 180 perc.

- Műszerismeret és mérési ismeretek 120 perc.

4.2. A technikus vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

a) Elméleti ismeretek:

- ellenállás és impedancia számítások,

- elektromotorra vonatkozó számítások,

- áramforrások, feszültségforrások kapcsolása,

- félvezetőkből felépülő áramkörök,

- logikai áramkörök,

- analóg, digitális, integrált áramkörökből felépülő kapcsolások.

b) Közlekedési alapismeretek:

- forgalomlebonyolítás, -irányítás szabályai,

- közlekedésbiztosítási elvek,

- áramköri tervezés sajátosságai stb.

c) Biztosítóberendezési ismeretek:

- összetett függőségek,

- biztosítóberendezés kezelés,

- összetett logikai hálózatok,

- hibajavítás.

d) Energiaellátó rendszerek:

- összetett áram- és feszültségforrások,

- áramátalakítók, -töltők,

- távtáplálás,

- szigeteltsín-, fényáramkör-, váltótáplálás.

4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga az alábbi témakörökben tartalmazhat kérdéseket:

a) Szakmai ismeretek:

Az írásbeli és a gyakorlati vizsgánál jelzett témák elméleti ismeretei.

b) Gazdasági ismeretek:

- gazdasági alapismeretek,

- pénzügyi alapismeretek,

- költségösszetevők, költségszámítások gazdasági jellemzők,

- stratégiai és rövid távú tervezés, adózási alapismeretek.

c) Vezetési, szervezési jogi ismeretek:

- vezetési alapismeretek,

- szervezeti formák, szervezési alapismeretek,

- jogerejű iratok használata jogok, kötelességek, érdekképviseletek, minőségtanúsítás munkajogi, munkavédelmi ismeretek.

4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsga minden tanult és begyakorolt témakörben tartalmazhat feladatokat

a) Szakmai ismeretek:

- részegységek szerelése,

- áramkörök beszabályozása,

- hibakeresés, hibajavítás,

- munkaműveletek alkalmazása.

b) Műszerismeret és mérési ismeretek:

Az elvégzendő mérési feladat álljon kapcsolatban a szakmai ismeretekkel.

Ajánlott feladatcsoportok:

- fényáramkörök,

- váltó áramkörök,

- áramkörök táplálása,

- töltők,

- jelzésátvitel, jelfogók,

- jelfogó jellemzők, jelfogó méretezés,

- elméleti méretezési számítások igazolása méréssel,

- számítógép használata.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

a) Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsga eredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja.

b) Mentesül a szakmai vizsga letétele alól az a jelölt, aki országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményszintet eléri.

4.4. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni,

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani,

- eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

- A Szakmai ismeretek tantárgy eredményét az alkalmazhatóság, a szakszerű munkavégzés, a munka megtervezése szempontjainak figyelembevételével - a központilag kiadott útmutató alapján - egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- A Műszerismeret és mérési ismeretek tantárgy eredményét egyetlen osztályzattal (több feladat esetében ezek kerekített átlagával) kell értékelni. A részosztályzatok között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, a tantárgy vizsgáját eredménytelennek kell minősíteni.

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a szakmai ismeretek, valamint a műszerismeret és mérési ismeretek tantárgyak súlyozott (40-60%) számtani átlagértékének a műszerismeret és mérési ismeretek osztályzata felé kerekített értékeként kell meghatározni. Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha egy tantárgy osztályzata elégtelen.

c) A szakképesítő vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:

= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,

= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI TECHNIKUS, VASÚTGÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5441 06

1.2. A szakképesítés megnevezése: Közlekedésgépészeti technikus, vasútgépész

1.3. A szakképzésbe történő belépés iskolai előfeltétele: középiskolai végzettség (érettségi)

1.4. A szakképzésbe történő belépés szakmai előfeltétele:

- Kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezés szerelő (OKJ sz.: 51 5241 06), vagy

- Kötöttpályás járművillamossági szerelő (OKJ sz.: 51 5241 05), vagy

- Közlekedésgép-szerelő, dízelmozdony-szerelő (OSZJ sz.: 314-1), vasúti-járműszerelő (OSZJ sz.: 314-2), nagyvasúti villamosjármű-szerelő (OSZJ sz.: 314-3), közúti villamosjármű-szerelő (OSZJ sz.: 314-4), vagy

- Vasúti vontató- és vontatottjármű-szerelő (OSZJ sz.: 318)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.2. A szakképesítéssel rokon munkakör, foglalkozás

Nincs.

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gazdasági élet különböző területein mérnöki felkészültséget nem igénylő, a közlekedés különböző ágaiban használt vasúti vontató- és vontatott járművek karbantartási, üzemeltetési, javítási, ellenőrzési feladatainak ellátása. Különböző tervezési, fejlesztési részfeladatok önálló elvégzése, illetve a fenti munkafolyamatok középszintű irányítása, vezetése és szervezése.

Ennek érdekében részt vesz:

- új korszerű járműszerkezeti egységek fejlesztésében, üzembe helyezésében,

- a vasúti járművek, berendezések, gépek, műszerek egységeinek tervezésében, kivitelezésében,

- a minőségi követelmények, feltételek meghatározásában és kidolgozásában,

- a fenntartás, karbantartás, üzemeltetés gazdaságos kihasználásának tervezésében, irányításában,

- járművek, gépek szerkezeti egységek, műszerek biztonságos üzemeltetésének megszervezésében,

- diagnosztikai módszerek kidolgozásában, fejlesztésében és alkalmazásában,

- üzemzavarok, meghibásodások előfordulásakor az eseményeket előidéző okok feltárásában, elemzésében,

- az időszakos karbantartási, javítási feladatok tervezésében, szervezésében és elvégzésében,

- folyamatosan ellenőrzi a technológiai fegyelem betartását,

- a járműfenntartás és üzemeltetés gépészeti berendezéseinek karbantartási, javítási, ellenőrzési, üzemeltetési és felügyeleti feladatainak ellátásában,

- ipari számítógéppel programozható vezérlésű berendezések, járműszerkezeti egységek üzemeltetési, karbantartási, javítási, ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátásában.

Gondoskodik:

- a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások adott munkaterületre vonatkozó kidolgozásáról, betartásáról,

- a hatáskörébe utalt járművek, gépek, berendezések, műszerek megfelelő műszaki állapotáról,

- a biztonságos munkavégzés feltételéről,

- a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges alap- és segédanyagokról, műszerekről, szerszámokról mérőeszközökről,

- mérési, diagnosztikai, üzembe helyezési jegyzőkönyvek matematikai-statisztikai feldolgozásáról; következtetéseket von le az üzemeltetés, karbantartás, javításkorszerűsítésére.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

3.1.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása

- Jogszabályok értelmezése.

- A vállalkozás gazdálkodási folyamatának jellemzése.

- A társadalmi kommunikáció szabályainak kifejezése alkalmazása.

- A munkahelyen működő szakmai képviseletek, munkavállalói érdekképviseletek ismerete, közreműködések munkájában, illetve segítségük igénybevétele egyéni problémák megoldásában.

- A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása, közreműködés az előírások kidolgozásában.

- A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtámogatás, közlekedési utak biztosítása.

- A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások betartásának ellenőrzése.

- A további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből történő kiszabadítása a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően.

- A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegélynyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése.

- A baleset kivizsgálásában közreműködés, jegyzőkönyv elkészítése.

- A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.

- A tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezésének ismerete.

- A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások ismerete és a készülékek alkalmazása.

- A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismertetése.

- A járművek és alkatrészek tisztítása, korrózióvédelem során alkalmazott tisztítószerek, zsíroldó és felületkezelő anyagok tulajdonságainak ismerete.

- Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása.

- A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások (nyílt láng használatára, dohányzási tilalomra betartása.

- A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.

- A szerelés, javítás, az alkatrészek megmunkálása felhasznált alap- és segédanyagok a hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása.

- A levegőszennyezés csökkentése, környezetkímélő anyagok alkalmazása (pl. hegesztési, forrasztási, tisztítási) munkafolyamatoknál.

3.1.2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése

- Az alapinformációk tanulmányozása.

- Az elvégzendő munkafolyamat elemekre, műveletre bontása, a műveleti sorrend meghatározása. Például hibaelhárítás esetén:

= műszeres mérések előkészítése, dokumentálása, a mérési eredmények kiértékelése,

= a hibajelenség tanulmányozása,

= a valószínűsíthető hibaokok és -lehetőségek áttekintése,

= a hiba és hibaokok megállapítása helyszíni vizsgálattal, mérésekkel,

= hibaelhárítás módjának, lehetőségeinek megállapítása (beállítás, alkatrész cseréje, helyszíni javítás stb.),

= a hibaelhárítás elvégeztetése,

= a hibátlan működés ellenőrzése, a javítás és átadás dokumentálása.

- Az alkalmazandó technológia megállapítása, kidolgozása.

- Művelettervek, mérési utasítások készítése.

- A munkaeredmények ellenőrzése a munkafeladatok jellegének megfelelően.

- Korszerű munkafolyamatok (értékelemzés, hálótervezés, termelésszervezés).

- Vizsgálati, mérési, átadási jegyzőkönyvek stb. kitöltése és kiértékelése.

- A gyártási, a javítási és a karbantartási igények költségeinek elemzése, költséggazdálkodás végzése.

3.1.3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása

- A villamos kapcsolási és huzalozási rajzok olvasása és készítése. Áram utas rajzok olvasása és készítése szabványos rajzjelekkel.

- A hidraulikus, elektrohidraulikus, pneumatikus és elektropneumatikus kapcsolások olvasása, és rajzok, létradiagramok készítése.

- A vasúti járművek, járműrendszerek átvétele.

- Vállalkozással összefüggő számítások elvégzése.

3.1.4. Járműszerkezetek, szerkezeti egységek, alkatrészek tervezése

- Szerkezetek, szerkezeti egységek villamos és mechanikus terhelése következtében létrejövő igénybevételének elemzése, értékelése, nagyságuk meghatározása.

- A villamos és mechanikus igénybevételek hatására ébredő terhelések egységének, valamint az alkalmazni kívánt alkatrész, szerkezeti részegység ismeretében a villamos és mechanikus paraméterek meghatározása, a szabványos elemek kiválasztása.

- A szerkezet rajzdokumentációjának elkészítése.

3.1.5. Az alkatrészek, szerkezeti részegységek önálló megválasztása, alkatrész-vizsgálatok

- A célnak megfelelő technológia kiválasztása.

- Részvétel a vasúti szerkezeti egységek, gépek hibáinak, tulajdonságainak megállapítására irányuló laboratóriumi vizsgálatokban, a mérési eredmények dokumentálásában, a mérés minősítésében.

3.1.6. Alkatrészgyártás

- Dokumentációk tanulmányozása, az alkalmazandó gyártási eljárások megválasztása.

- A gyártás tervezése, technológiájának elkészítése.

- A szükséges anyagok, szerszámok, műszerek készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök kiválasztása.

- Technológiák alkalmazása.

- Végellenőrzés, minősítés.

3.1.7. Szerelés

- Dokumentációk alapján, az alkalmazandó szerelési technológiák megválasztása.

- A szerelés műveleti sorrendjének összeállítása, dokumentálása.

- A szükséges segédanyagok, szerszámok, készülékek mérő- és ellenőrző műszerek kiválasztása.

- Végellenőrzés, kipróbálás, üzembe helyezés, minősítés.

3.1.8. Automatika

- Vezérlési feladatok megoldása programozható berendezésekkel, a programozható vezérlőberendezés felépítése és programozása.

3.1.9. Számítástechnika

- Operációs rendszerek, lokális számítógép-hálózatokat kiszolgáló programok alapelveit, fontosabb területeit, fontosabb Shell-programok (Norton, Windows), szövegszerkesztő (Word for Windows), adatbázis-kezelő (Fox pro.) és táblázatkezelő (Excel), valamint CAD/CAM programok használata.

3.1.10. Műveletek elvégzése CNC szerszámgépeken

- A CNC-vezérlésű szerszámgépeken programok elkészítése, bevitele.

- A programokban levő hibák behatárolása és korrigálása.

- CAD/CAM tervező programok felhasználói szintű ismerete, használata.

3.1.11. Méréstechnikai feladatok műhelyben, laboratóriumban mérőteremben és mérőszobában

- Fizikai mennyiségek (villamos, nem villamos) villamos mérése.

- Egyen- és váltakozó áramú érintésvédelmi mérések.

- Működési vizsgálat.

- A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése, a vizsgált részegység, szerkezet minősítése.

- Mérések biztonságtechnikája.

- Korszerű CAD-programok alkalmazása.

- Kisebb programozási feladatok elkészítése.

3.1.12. Karbantartás

- A vasúti járművek működésének ellenőrzése és felülvizsgálata, karbantartási ciklusának megismerése, a javítás és karbantartás tervezése.

- Üzemzavar esetén a hiba okának feltárása, próbaüzemeltetés, a helyes működés beállítása. Diagnosztikai vizsgálatok elvégzése.

- Karbantartási és javítási munkák bizonylatolása.

3.1.13. Vasúti járművek rendszerének, szerkezeti egységeinek leszerelése a hibák megállapítása, javítása és az egységek felszerelése

3.1.14. Működések ellenőrzése és beállítása, vasúti járműrendszerek és azok szerkezeti egységeinek üzembe helyezése

- Gépek, berendezések, szerkezeti egységek üzembe helyezése, próbatermi vizsgálata.

- A mért jellemzők dokumentálása, kiértékelése.

- A teljes működés felülvizsgálata üzemelési állapot (futópróba).

- Az üzembiztonság ellenőrzése.

- Üzembe helyezési jegyzőkönyvek készítése.

3.1.15. Hibák és üzemzavarok megállapítása és behatárolása, vasúti járműrendszerek és azok szerkezeti egységeinek javítása

- Felülvizsgálatok, nagyjavítások ciklusának tervezése.

- Működésvizsgálatok nyugalmi és üzemi állapotban.

- Az üzemzavarok és a hibák diagnosztikai módszerrel való behatárolása. Az okok elemzése. A hibaelhárítás módjának meghatározása.

3.2. Követelmények

3.2.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

- A jogszabályok, munkaszerződések fontos részeinek felsorolása, megnevezése. értelmezése

- A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása.

- A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban.

- Az elektromos áram élettani hatásainak ismerete, az áramütés elleni védekezés szabályai, intézkedések az elektromos áram által okozott baleseteknél.

- A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai és azok végrehajtása.

- A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülékek kezelése.

- A mérgező, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások ismerete, alkalmazása.

- A szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezések felsorolása, a környezetszennyezést csökkentő eljárások, módszerek ismerete, alkalmazása.

3.2.2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése

- A munkafolyamatok meghatározása és egyeztetése a szóban és írásban közölt adatok szerint, valamint a munkafolyamat megvalósításának biztosítása. Információk begyűjtése a gyártás, a karbantartás, a javítás, a diagnosztikai vizsgálatok elvégzéséhez.

- Az adott munkafeladathoz a technológia, a szerszámok, mérőeszközök, műszerek, készülékek kiválasztása.

- A munkaeredmények ellenőrzése és kiértékelése.

- A mérési, a vizsgálati, az üzemeltetési és minősítési adatok meghatározása az eredmények kiértékelése.

- A munkafolyamat meghatározása és biztosítása a megbízás, a szervezeti és az információs igények figyelembevételével.

- A gyártási, karbantartási és javítási igények költségeinek tervezése.

3.2.3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása

- Az elektromos kapcsolási és huzalozási rajzok olvasása és felhasználása, rajzok elkészítése. Áram utas rajzok olvasása és felhasználása a szabványos rajzjelek alkalmazásával.

- A pneumatikus, a hidraulikus, az elektropneumatikus és elektrohidraulikus ábrázolásmód jelrendszerének ismerete, alkalmazása.

- A járművek rendszerének, szerkezeti egységeinek, gépeinek átvétele, a hitelesítés technikai előírások értelmezése, a gyártási követelmények, az ellenőrzési előírások és a diagnosztikai hibaelhatárolások figyelembevételével.

3.2.4. Járműszerkezetek, szerkezeti egységek, alkatrészek tervezése

- Az idevonatkozó szabványok, előírások felhasználásával, a célnak leginkább megfelelő alkatrész és szerkezeti megoldás kiválasztása, méretezése.

- A szükséges műszaki rajzok és utasítások elkészítése a gazdaságos üzemeltethetőség és szerelhetőség figyelembevételével.

- A kivitelezés, szerelés és üzemeltetés során felmerülő konstrukciós és technológiai változtatások mérlegelése és átvezetése.

3.2.5. Az alkatrészek szerkezeti részegységek önálló megválasztása, alkatrészvizsgálatok

- Az egyes alkatrészgyártó és minőségjavító eljárások jellemzése, alkalmazása.

- Az alkatrészek megkülönböztetése, azok fizikai, villamos, technikai és technológiai tulajdonságaik alapján.

- A különféle szerelési eljárások jellemzése, alkalmazása a felhasznált anyagok, segédanyagok, alkatrészek, szerszámok, készülékek, berendezések ismeretében.

- A különféle kivitelezési eljárások jellemzése, alkalmazása a felhasznált anyagok, alkatrészek, szerszámok, készülékek, berendezések ismeretében.

- A különféle beüzemelési eljárások jellemzése, alkalmazása a felhasznált anyagok, segédanyagok, alkatrészek, szerszámok, készülékek, berendezések ismeretében.

- A diagnosztikai és egyéb hibaelhatárolási eljárások jellemzése, alkalmazása a készülékek, berendezések ismeretében.

- Az egyes szerelési eljárások eszközeinek, berendezéseinek, segédanyagainak jellemzése, alkalmazása.

- A mérési módszerek, mérőrendszerek, azok szabványainak értelmezése. Az alkalmazandó mérési eljárások kiválasztása.

- A matematikai statisztika módszereinek alkalmazása, a vizsgálandó darabszám és a mérési eredmények meghatározásához.

3.2.6. Alkatrészgyártás

- A gyártási folyamat tervezése a tömegszerűség, a gyártási eljárás figyelembevételével.

- Az előírt pontossághoz tartozó gyártóeszközök, gépek, mérő- és ellenőrző eszközök kiválasztásának szempontjai.

- Az alkatrészeken, előgyártmányokon létrehozandó mechanikai, fizikai és villamos tulajdonságváltoztatás folyamatában a műszakilag legmegfelelőbb, gazdasági és környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb gyártási eljárások jellemzése, kiválasztása.

- Abszolút és relatív hiba számítása.

- Művelettervek és műveleti utasítások készítése.

3.2.7. Szerelés

- A szerelt egység tűrése alapján az alkalmazandó szerelési módszer jellemzése, kiválasztása.

- A szerelési szempontok megválasztása, a szerelés minőségétől függően a szerelési folyamat megszervezése.

- A szerelés közbeni ellenőrzések, a szükséges statikus dinamikus kiegyensúlyozások megválasztása, előírása.

- A szerelésnél alkalmazott segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök jellemző kiválasztása.

- A szerelési célnak leginkább megfelelő anyagmozgatási eszközök kiválasztásának szempontjai, biztonságtechnikai előírásai.

- A készre szerelt járművek, szerkezeti egységek, berendezések előírt jellemzőinek vizsgálatához a szükséges ellenőrző eszközök jellemzése, kiválasztása.

- A beüzemelés során felmerülő anyag-, gyártási és szerelési hibák jellemzése, megkülönböztetése.

- A felmerült hiba kiküszöbölési módjára javaslat kidolgozása.

- A felmerült kisebb hibák javítása.

- Az üzemelési adatok dokumentálása, feldolgozása, következtetések levonása.

3.2.8. Automatika

- Irányítási rendszerek alapfogalmainak, jeleinek, jellemzőinek, jelhordozóinak értelmezése, hatásvázlatok készítése.

- A szabályozási rendszerek fajtáinak, feladatainak, működési elvüknek értelmezése, hatásvázlatok készítése.

- Programozható berendezésekkel feladatok megoldása, programozási feladat végrehajtása.

3.2.9. Számítástechnika

- Egyszerűbb programok elkészítése, futtatása.

3.2.10. Műveletek elvégzése CNC szerszámgépeken

- Egyszerűbb programok elkészítése, a programok bevitele, tesztelése, optimalizálása.

- A gépek felszerszámozása, szerszámbemérése, szerszámkorrekciók végrehajtása.

- Ipari robotok programozása, betanítása.

3.2.11. Méréstechnikai feladatok műhelyben, laboratóriumban, mérőteremben és mérőszobában

- Az áramkörök szakszerű, biztonságos élesztése.

- Különféle mérési elrendezések jellemzése, a meghatározandó műszaki paraméterek figyelembevételével.

- Dokumentáció alapján elemek, szerkezetek saját pontossági vizsgálatának elvégzése.

3.2.12. Karbantartás

A járművek, gépek, szerkezeti egységek, berendezések karbantartása, javítása, a helyes működés ellenőrzése, a meghibásodott alkatrész javítása, cseréje.

3.2.13. Vasúti járművek rendszerének, szerkezeti egységeinek leszerelése, a hibák megállapítása, javítása és az egységek felszerelése

- A szükséges megbontás mértékének megítélése mérésekkel, vizsgálatokkal, az alkalmazott eljárás jellemzése.

- Szerelési, javítási, alkatrész-felújítási eljárások módozatai. A munkafolyamat, a technológia jellemzése gazdaságossági szempontok szerint.

- A jármű, a gép, a szerkezeti egység, a szerelvény pontossági vizsgálatának elvégzése, a biztonságos üzemelés megítélése.

3.2.14. Működések ellenőrzése és beállítása, vasúti járműrendszerek és azok szerkezeti egységeinek üzembe helyezése

- A munkafolyamatba beépített minőség-ellenőrzési pontok szükségessége, számuk meghatározása.

- A szerkezeti egységek és szerelvények, gépek próbatermi vizsgálatának, üzembe helyezésének irányítása és végzése. A mért jellemzők alapján jegyzőkönyvek készítése, matematikai-statisztikai módszerrel az adathalmaz feldolgozása.

- Vonatok, járművek, szerkezeti egységek élesztése, álló- és futópróbák jellemzése, átvételi utasítások kidolgozása, a tapasztalt és mért eredmények rögzítése, feldolgozása.

- Az összekapcsolt szerkezeti egységeknél a működések összhangjának vizsgálata és beállítása.

- A teljes működés felülvizsgálata üzemelési állapotban és beállítása. A teljes működést befolyásoló egyes komponensek vizsgálata és beállítása, különös tekintettel az üzemi állapotokra (vonóerő, sebességfüggés, fékezés távvezérlés stb.).

- Az üzemeltetés, az üzembiztonság ellenőrzése műszaki dokumentáció, üzemeltetési utasítás előírásainak megfelelően.

- Az üzemeltetési paraméterek meghatározása, azok összehasonlítása az előre megadottakkal, az üzemeltetési adatok dokumentálása jegyzőkönyv formájában.

3.2.15. Hibák és üzemzavarok megállapítása és behatárolása, vasúti járműrendszerek és azok szerkezeti egységeinek javítása

- A fenntartási rendszerek ismeretében a célnak megfelelő, gazdaságos fenntartási ciklusrendek jellemzése, kidolgozása.

- Az egyedi és a teljes működésvizsgálatok álló és üzemi állapotban a működési és a vizsgálati előírások alapján. Az eltérések megállapítása és rögzítése jegyzőkönyvi formában.

- A hibák megállapítása üzemzavarok esetén diagnosztikai és rendszeres ellenőrző mérésekkel.

- Az üzemzavarok és a meghibásodások okainak elemzése, vizsgálata, az üzemzavarok és a hibaelhárítás módjának meghatározása.

- A járműrendszerek, szerkezeti egységek folyamatos és időszakos karbantartása, a hibák javítása beállítással, utólagos megmunkálással, a szerkezeti elemek vagy a szerkezeti csoportok cseréjével.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama:

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek 120 perc.

- Munkatervezés 120 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Vállalkozási, gazdálkodási ismeretek

A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy tételt kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximálisan 10 perc fordítható.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama:

- Vizsgamunka 180 perc.

- Mérések, vizsgálatok 240 perc.

4.2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

A) A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

a) Vasúti járműrendszerekben használt gépek, berendezések fajtái, működésük, jellemzői.

b) Vasúti járművek alkatrészeinek, szerkezeti egységeinek méretezése, számítása, levezetése, megadott paraméterek alapján.

c) Vezérlési és szabályozástechnikai kapcsolók tervezése.

d) Méréstechnikai, minőségbiztosítási eljárások kidolgozása.

B) A Munkatervezés vizsgatárgy tartalma:

A Munkatervezés tantárgy vizsgája az alábbiakat tartalmazza:

a) Műszaki rajzok, táblázatok és diagramok, gyártási művelettervek, szabványok ismerete, alkalmazása, kapcsolási (áram utas) és működési rajzok értelmezése.

b) Gyártási, szerelési folyamatok, fenntartási ciklusrendek tervezése.

c) A munkafolyamat idő-, létszámtényezőinek meghatározása. Vezetési, szervezési eljárások figyelembevételével a költségelemzés, költséggazdálkodás jellemzése.

4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk:

- Szakmai ismeretek (az írásbeli és gyakorlati vizsgánál jelzett témák elméleti ismeretei).

- Vállalkozási, vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretek.

4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

A) A Vizsgamunka tartalma

A Vizsgamunka tantárgy vizsgája rajz, műszaki adatok alapján technológiai leírás készítéséből, programozási feladatból.

A Vizsgamunkáknak a következőket kell tartalmazniuk:

- egyszerűbb program elkészítése a tanult programnyelv alapján,

- a program megírása, bevitele, futtatása.

B) A Mérések, vizsgálatok vizsgatárgy tartalma

A Mérések, vizsgálatok tantárgy vizsgája az alábbi feladatokat tartalmazza:

a) Szerelések, működés beállítása és vizsgálata.

b) Hibák és üzemzavarok behatárolása, meghatározása és megszüntetése mechanikus, elektromos, hidraulikus, pneumatikus (vagy ezekből összetett) szerkezeti egységekben, szerelvényekben.

c) Diagnosztikai mérések alapján hibák, üzemzavarok behatárolása, meghatározása.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

a) Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsga eredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja.

b) Mentesül a szakmai vizsga letétele alól az a jelölt, aki országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményszintet eléri.

4.4. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni,

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani,

- eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

- A Vizsgamunka tantárgy eredményét az alkalmazhatóság, a szakszerű munkavégzés, a munka megtervezése szempontjainak figyelembevételével - a központilag kiadott útmutató alapján - egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- A Mérések, vizsgálatok tantárgy eredményét egyetlen osztályzattal (több feladat esetében ezek kerekített átlagával) kell értékelni. A részosztályzatok között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, a tantárgy vizsgáját eredménytelennek kell minősíteni.

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a Vizsgamunka és a Mérések, vizsgálatok tantárgy súlyozott (40-60%) számtani átlagértékének a Mérések, vizsgálatok osztályzata felé kerekített értékeként kell meghatározni. Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha egy tantárgy osztályzata elégtelen.

c) A szakképesítő vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:

= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,

= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZATÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5224 01

1.2. A szakképesítés megnevezése: Távközlési hálózatépítő

1.3. A szakképzésbe történő belépés iskolai előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség (nyolc általános, illetve a tízévfolyamos alapfokú képzés felfutása után alapvizsga)

1.4. A szakképzésbe történő belépés szakmai előfeltétele: szakmai előfeltétel nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

2.3.1. Építi a távközlési hálózatokat:

- alépítmény és egyéb mélyépítési tevékenység,

- hagyományos föld alatti hálózat építése,

- hagyományos föld feletti hálózat építése,

- egyéb föld alatti és föld feletti hálózat építése (LAN, KTV, optikai szálas stb.).

2.3.2. Szerelési, bontási és mérési tevékenységet végez:

- kábelkötések,

- kábelelosztók, végelzárók szerelése,

- végberendezések felszerelése,

- üzemen kívüli hálózatok bontása

- kötések, szerelések méréssel történő ellenőrzése.

2.3.3. Előkészíti a létesítendő hálózat dokumentációját és nyilvántartási rendszerét:

- egységtétel rendszer ismerete,

- felmérő lap elkészítése,

- munkák gazdasági tervezése, elszámolási rendszere,

- nyilvántartási adatok rögzítése,

- térinformatikai nyilvántartás készítése.

2.3.4. Fenntartási tevékenységet végez:

- preventív vizsgálatok végzése,

- hibakeresés, hibabehatárolás, hiba elhárítása,

- ellenőrző és üzemviteli mérések,

- felmérések, bejárások elvégzése a hálózat minőségének megállapítására,

- a felmérések dokumentálása.

2.3.5. Üzemelteti a hálózatokat összetevő távközlési berendezéseket:

- végberendezések üzemeltetése,

- központok és kihelyezett fokozatok felügyelete, üzemeltetése,

- kábelrendezők és elosztók bekötése és felügyelete,

- átvitel-technikai berendezések és összeköttetések szerelése és üzemeltetése,

- tápáram ellátó berendezések szerelése, felügyelete és üzemeltetése.

2.3.6. Távközlési ügyfél-szolgáltatási tevékenységet végez:

- előfizetői bejelentések felvétele és regisztrálása,

- szolgáltatások és igények ügyfélszolgálati regisztrálása,

- szolgáltatások ajánlása,

- végponti berendezéseket ismertetése,

- műszaki marketing tevékenység végzése.

2.3.7. Munkaeszközöket kezel és karbantart:

- a szakmai munkához szükséges gépek és berendezések üzemeltetési szintű ismerete és karbantartása.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

3.1.1. A munkafolyamat tervezése, előkészítése, az eredmény ellenőrzése

3.1.2. A munkafolyamatok műszaki dokumentálása

a) Műszaki dokumentációk alkalmazása.

b) Egyéb dokumentációk alkalmazása.

3.1.3. Építési és szerelési feladatok

a) Kézi forgácsolás, alakítás.

b) Alapműveleti feladatok.

c) Munkát könnyítő kisgépek kezelése és működtetése.

d) Építésnél használt szerszámok alkalmazása.

e) Korrózió elleni védelem.

f) Szerszámok, munkaeszközök karbantartása.

g) Új hálózat építésével összefüggő feladatok.

h) Hálózatszerelési feladatok.

3.1.4. Mérési, ellenőrzési feladatok

a) Ellenőrzési feladatok.

b) Átadás-átvételi mérések.

3.1.5. Fenntartási és üzemviteli feladatok

3.1.6. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

a) Munkajog.

b) Munka- és egészségvédelem.

c) Tűzvédelem.

d) Környezetvédelem.

3.1.7. Elszámolási és nyilvántartási feladatok

3.1.8. Távközlési szolgáltatási és ügyfélszolgálati feladatok

3.1.9. Távközlési informatikai feladatok

3.2. Szakmai követelmények

3.2.1. A munkafolyamat tervezése, előkészítése, az eredmény ellenőrzése

Terület-, anyag- és eszközigényének felmérése, előkészítési tevékenységek:

- az alkalmazandó technológia megállapítása, a gépek kiválasztása,

- a szerszámok és mérőeszközök kiválasztása és előkészítése,

- anyagigénylések, munkalapok vezetése.

3.2.2. A munkafolyamatok műszaki dokumentálása

a) Műszaki dokumentációk alkalmazása:

- távközlési hálózatok rajzjeleinek ismerete,

- közműtervek és kiviteli tervek ismerete,

- felvételi vázlat készítése,

- megvalósulási rajz készítése,

- egyszerű alkatrészek szabadkézi és műszaki rajzainak elkészítése, axonometrikus ábrázolása,

- helyi és helyközi távközlési hálózatok érvényes rajzjeleinek ismerete és alkalmazása, az elektromos kapcsolási, huzalozási rajzok olvasása és készítése.

b) Egyéb dokumentációk alkalmazása:

- műszaki dokumentációk és üzemeltetési utasítások felhasználása,

- jegyzőkönyvek (mérési is), jelentések formai, tartalmi követelményei,

- írásos, ábrák és elektronikus adatrögzítés,

- közműtérképek és kiviteli tervek ismerete,

- munkafolyamatok elszámolása, dokumentálása,

- távközlési építmény építési munkálatainak engedélyezéséhez jogszabályban előírt dokumentumok ismerete (pl. geodéziai bemérési rajz),

- elosztók, tápfejek, törzskönyvek; dokumentációk ismerete,

- a kisgépek üzemeltetési dokumentálása.

3.2.3. Építési és szerelési feladatok

a) Kézi forgácsolás, alakítás:

- anyagok (acél, alumínium és ötvözetei, réz, bakelit, műanyagok) ismerete és kiválasztása jellemzőik és szerkezeti tulajdonságaik alapján,

- anyagok megmunkálása és a megmunkáláshoz szükséges szerszámok, eszközök ismerete, kiválasztása.

b) Alapműveletek végzése:

- előrajzolás, pontozás,

- lemezvágás kézi és karos ollóval,

- fűrészelés (lemezek, csövek, profilanyagok),

- reszelés (sík, derékszög, párhuzamos és alakos felület),

- furatkészítés, süllyesztés,

- hajlítás (lemezek, csövek, profilanyagok),

- külső és belső menetkészítés,

- oldható és nem oldható kötések:

= csavarkötések, lágyforrasztás,

= szegecselés,

= ragasztás.

c) Munkát könnyítő kisgépek kezelésének ismerete, működtetése:

- fúrógépek (kézi és asztali oszlopos),

- köszörűk (asztali és kézi sarokcsiszolók),

- körfűrész (kézi), motorfűrész, hidraulikus gallyazó olló,

- áramfejlesztő,

- bontókalapács, oszlopgödör-fúró,

- oszlopfúró,

- talajtömörítő,

- szivattyú stb.

d) Építésnél használt szerszámok ismerete:

- ásó, lapát, csákány, bontórúd, véső, oszlopemelő villa, beton-gyámfogó, csigasor, erőmérő stb.

e) Korrózió elleni védelem alkalmazása:

- felületek előkészítése,

- korróziógátló szerek kiválasztása és felhordása.

f) Szerszámok, munkaeszközök karbantartása:

- szerszámok ellenőrzése, javítása: ásó, lapát, csákány, kalapács nyelezése, rajztű pontozó, csavarhúzó, véső, csigafúró köszörülése,

- kisgépek mechanikus működésének ellenőrzése, felülvizsgálata (csavarkötések ellenőrzése, mechanikus kopás és a szerkezeti elemek ellenőrzése, alkatrészek mozgásának felülvizsgálata),

- kisgépek villamos biztonságának ellenőrzése: elektromos csatlakozások, vezetékek és szigetelések vizuális ellenőrzése, elektromos szerkezeti elemek, kapcsolók és biztosítók működésének felülvizsgálata,

- a karbantartási terv szerinti feladatok, időszakos felülvizsgálatok, előírt beállítások, alkatrészcserék elvégzése, segédanyagok (olaj, hűtő- és kenőanyagok cseréje, feltöltése, szűrők tisztítása vagy cseréje).

g) Új hálózat építésével összefüggő feladatok:

- az építési technológia kiválasztása a kiviteli rajzok alapján,

- hálózatépítési szerszámok és kisgépek ismerete,

- hálózatépítési anyagok ismerete,

- közművek megközelítésével és keresztezésével kapcsolatos ismeretek.

1. Föld feletti hálózatok építése, szerelése, karbantartása és bontása:

- oszlop-támszerkezetek építése, szállítása, szerelése, oszlopfúrás, oszlopgödör elkészítése (statikai alapfogalmak ismerete), oszlopszerelés betongyámmal, oszlopszállítás (gépi és kézi), merevítések készítése, oszlopmászás,

- acélkötéltartók, légkábel szerelvények oszlopra szerelése,

- oszlopvonal vezetése (közút, vasút mentén, belterületen, keresztezésben stb.),

- önhordó légkábelek feszítése, szerelése, kötésvédő harang felszerelése, optikai légkábel kiépítése, bekötése (végpontos, párhuzamos és multiplex rendszerek),

- előfizetői leágazások építése, fenntartása, bontása,

- előfizetői állomás kiépítése a csatlakozóaljzatig,

- közös oszlopon végzendő építési munkák,

- az alkalmazott kábelek felépítése,

- kábelforma-készítés, kivarrás,

- kötésvédő harangok alkalmazása,

- elosztószerelvények szerelése oszlop-támszerkezetre,

- légkábelek csatlakoztatása oszlopelosztóba,

- falikábel hálózat és tartozékainak szerelési munkái,

- védőcsövezés, műanyag-csatornázás,

- falikábel végelzáró rendszerek, kábelszerelés, kábelek kifejtése az előírásoknak megfelelő tápszekrényben,

- falikábel építése optikai kábellel,

- alközponti hálózatok építése, berendezések telepítése,

- a föld feletti hálózatok építésénél használt kisgépek kezelése és karbantartása, (áramfejlesztők, fúrók, döngölők, motoros fűrészek),

- távkábelek építése, kábelek telepítése gépekkel,

- megszakító létesítmények és PVC-csővel készült kábelcsatorna építése

- föld alatti és föld feletti hálózatok bontása.

2. Föld alatti hálózatok építése, szerelése, karbantartása és bontása:

- föld alatti hálózatépítésnél használt kábelbehúzó eszközök, csörlők, szivattyúk, kompresszorok kezelése és karbantartása,

- optikai kábel behúzásához használatos eljárások és eszközök, elektromos csörlő, pneumatikus és "vizes" berendezések,

- szimmetrikus és koaxiális kábelek szerelése,

- optikai kábel építés és szerelési technológiai előírásainak ismerete,

- föld- és sziklamunkák ismerete (földkiemelés, visszatöltés, talajcsere, tömörítés),

- ároknyitás nélküli kábel- és csőelhelyezési eljárások ismerete,

- út-, közmű- és vízfolyás-keresztezési eljárások ismerete,

- burkolatbontási és helyreállítási munkák ismerete,

- a munkaeredmények ellenőrzése a munkafeladatok jellegének megfelelően,

- a vizsgálati, átadási jegyzőkönyvek stb. kitöltése,

- alépítmény, megszakító létesítmény létesítése,

- kábelfektetés- és behúzás,

- fizikai és mechanikai tulajdonságok ismerete.

h) Hálózatszerelési feladatok:

- kábelek összekötése kézi- és gépi érkötéssel,

- kábelek kifejtése végelzárókra,

- kábelek lezárása különböző típusú lezáró berendezésekkel,

- kapcsolási és átviteltechnikai berendezések szerelése,

- kábelrendezők szerelése,

- tápáram ellátó berendezések szerelése,

- végberendezések szerelése,

- falikábel hálózat bekötése végelzárókba,

- alközponti hálózatok szerelése,

- koaxiális kábelek szerelése,

- optikai kábelek kötése szálhegesztéssel.

3.2.4. Mérési, ellenőrzési feladatok

a) Ellenőrzés, mérés:

- hosszúságok mérése mérőszalaggal, tolómérővel, digitális távolságmérővel,

- szögmérés mechanikus szögmérővel, sablonnal,

- levegőnyomás-mérés,

- villamos mennyiségek mérései,

- optikai mérések.

b) Átadás-átvételi mérések:

- hurokellenállás mérése kábeleken,

- szigetelési ellenállás mérése kábeleken,

- csillapítás, áthallás és kapacitás mérés kábeleken,

- hídmérések,

- reflexió - visszaverődés - mérések OTDR optikai kábeleken.

3.2.5. Fenntartási és üzemviteli feladatok

Fenntartási feladatok:

- az alapinformációk tanulmányozása,

- az elvégzendő munkafolyamat elemekre, műveletekre bontása, a műveleti sorrend meghatározása (pl. hibaelhárítás esetén),

- a hibajelentés tanulmányozása,

- a valószínűsíthető hibaokok és lehetőségek áttekintése,

- a hiba és hibaokok megállapítása helyszíni vizsgálattal, mérésekkel,

- a hibaelhárítás módjának, lehetőségeinek megállapítása,

- az ideiglenes és/vagy végleges hibaelhárítás elvégzése,

- a hibátlan működés ellenőrzése, a javítás és átadás dokumentálása,

- légvezetékes távközlési hálózatok fenntartási ismeretei,

- falikábel-hálózatok fenntartási ismeretei,

- légkábel-hálózatok fenntartási ismeretei,

- hibaelhárítás föld feletti távközlési hálózatokban,

- alépítmény-hálózat fenntartási ismeretei,

- helyi föld alatti kábelhálózat fenntartási ismeretei,

- hibabehatárolás, hibaelhárítás föld alatti távközlési hálózatokban.

3.2.6. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

a) Munkajog:

- a jogrendszer felépítése,

- általános jogok és kötelességek,

- érdekképviseletek,

- munkaszerződésre vonatkozó szabályok.

b) Munka- és egészségvédelem:

- építési munkahelyek munkabiztonsági és munkaegészségügyi ismeretei,

- egyéni védőeszközök és védőberendezések, védőfelszerelések használata,

- a munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, a közlekedési utak betartása, a közművek védelme, a védőtávolságok betartása,

- a munkaterület elhagyására vonatkozó előírások ismerete,

- a különböző technológiák során alkalmazott speciális biztonsági előírások,

- az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása és a megfelelő védőfelszerelések használata,

- a munkavégzés során alkalmazott tisztítószerek, zsíroldó anyagok tulajdonságainak ismerete,

- a különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések használata, segítő munkatárs feladatainak ellátása stb.),

- a munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése,

- a balesetek kivizsgálásában közreműködés, (jegyzőkönyv elkészítésénél) a szükséges információk szolgáltatása,

- az elektromos áram élettani hatása, biztonságtechnikai szabályok,

- áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből való kiszabadítása a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően.

c) Tűzvédelem:

- tűzvédelmi előírások ismerete,

- a vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok betartása,

- a tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére (nyílt láng használatára, dohányzási tilalomra stb.) vonatkozó előírások betartása,

- a tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezésének ismerete,

- a tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások ismerete, és a készülékek alkalmazása,

- a tevékenység során használt tűzveszélyes anyagok és hulladékok kezelése, tárolása, a vonatkozó előírások betartása,

- magatartásformák tűz keletkezése esetén.

d) Környezetvédelem:

- környezetvédelmi előírások ismerete,

- a tevékenység során használt környezetre veszélyes anyagok és hulladékok kezelése, tárolása,

- a vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása,

- magatartásformák környezetszennyezés esetén.

3.2.7. Elszámolási és nyilvántartási feladatok:

- munkafolyamatok elszámolása az egységtételek alapján,

- építési napló és egyéb dokumentáció vezetése,

- felhasználást követő rendszer (FKR) digitális elszámolása,

- hálózati mennyiségi és leltár nyilvántartás felvételezése,

- Auto CAD alapú nyilvántartás,

- digitális nyilvántartások (HALESZ, ÖMNY, ODNY).

3.2.8. Távközlési szolgáltatások ismerete, ügyfélszolgálati tevékenység:

- a távközléssel kapcsolatos jogszabályok ismerete,

- a koncessziós szerződések, üzletszabályzatok felépítése, valamint a vállalkozási feltételek kötelező tartalmi elemeinek ismerete,

- a távközlési szolgáltatások ismerete, a szolgáltatási szerződések szabályai

- a távközlési szolgáltatások minőségi elvárásai,

- ügyfélkapcsolati alapismeretek,

- a viselkedéskultúra alapnormái,

- a távközlési végberendezések szolgáltatások termék ismertetése.

3.2.9. Távközlési informatika használata:

- informatikai alapismeretek,

- szöveg- és táblázatszerkesztő programok ismerete,

- távközlési informatikai programok (OSS, HALESZ, ÖMNY) alapjainak ismerete,

- számítógép felhasználói gyakorlat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama:

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek 180 perc.

- Munkatervezés, elszámolás, nyilvántartás 180 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Munkajogi, munkavédelmi és környezetvédelmi ismeretek

- Szolgáltatói alapismeretek

A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy tételt kell megválaszolnia. Egy-egy feleletre maximum 10-15 perc fordítható.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama:

- Vizsgamunka, mérések, vizsgálatok 300 perc.

4.2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

A) Szakmai ismeretek:

A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

a) Anyagismeret

- A szakmában alkalmazott anyagok és a segédanyagok tulajdonságai, felhasználása és vizsgálata.

b) Technológia

- Az építés, szerelés, az üzemeltetés és a bontás során alkalmazott technológiák.

c) Szolgáltatói alapismeretek

- Az érvényben lévő távközlési szolgálatok és szolgáltatások.

B) Munkatervezés, elszámolás, nyilvántartás:

A Munkatervezés, elszámolás, nyilvántartás tantárgy vizsgája az alábbiakat tartalmazza:

a) Műszaki rajzok (hálózatos rajzok, rajzjelek), szabványok ismerete, alkalmazása.

b) A hálózatépítéshez kapcsolódó matematikai és elektrotechnikai számítások.

c) Anyag- és kapacitásszükséglet meghatározása.

4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdésekre válaszolniuk:

- Szakmai ismeretek (az írásbeli és gyakorlati vizsgánál jelzett témák elméleti ismeretei).

- Munkajogi, munkavédelmi és környezetvédelmi ismeretek (a 3.2.6. pontban felsorolt témák).

- Szolgáltatói alapismeretek (a 3.2.8-3.2.9. pontokban felsorolt témák).

4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

- Vizsgamunka, amely megadott rajz alapján összetett (komplex) munkafolyamatot tartalmazzon.

A Vizsgamunkának valamely érvényes technológiai utasítás néhány munkafázisát kell tartalmaznia, a szerelés és építés területéről.

- Mérések: alap, elektrotechnikai fém- és optikai kábeles mérések.

- Számítástechnikai gyakorlat: számítógép-használat, adatok rögzítése és feldolgozása számítógépen.

4.3. A vizsga értékelése

A szakmai vizsga értékelésénél a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásait kell figyelembe venni.

a) Szakmai elméleti vizsga

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kialakított útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni, az alábbiak szerint:

- a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni,

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani,

- eredménytelennek kell tekintetni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott,

- sikertelen a szakmai vizsga, ha vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetve osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

- A Vizsgamunka tantárgy eredményét a pontosság, a szakszerű munkavégzés, a munka megtervezése szempontjainak figyelembevételével - központilag kiadott útmutató alapján - egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- A mérések és számítógépes felhasználói vizsga eredményét központilag kiadott útmutató alapján, egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a Vizsgamunka, a Mérések és a számítógépes gyakorlat eredményei alapján kell meghatározni a kerekítést a vizsgamunka eredménye felé kell elvégezni.

c) A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a vizsgát meg kell ismételni. Ismétlő vizsgát legkorábban 3 hónap eltelte után lehet tenni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:

= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,

= az írásbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható.

4. 4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés adható annak a szakirányú szakközépiskolai végzettséggel rendelkező vizsgázónak, aki hiteltérdemlően tudja bizonyítani, hogy az adott vizsgarészhez tartozó tantárgyból az előírt vizsgakövetelményeket megelőző tanulmányai során teljesítette, és annak tartalma azóta lényegesen nem változott.

4. számú melléklet a 3/2000. (II. 8.) KHVM rendelethez

Módosítások egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben

Az R. mellékletében felsorolt egyes szakképesítések követelményei az alábbiak szerint módosulnak, illetve egészülnek ki:

1. 53 5449 01 Anyagmozgató gépészeti technikus szakképesítés

A) A szakképesítés követelményrendszerének I. pontja kiegészül az alábbiakkal:

"1.3. A szakképzésbe történő belépés iskolai előfeltétele: Középiskolai végzettség (érettségi)

1.4. A szakképzésbe történő belépés szakmai előfeltétele:

- Anyagmozgatógép-szerelő (OKJ sz.: 51 5249 01)"

B) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának b) pontja helyébe a következő b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Gazdasági, vezetési, munkahelyi környezeti ismeretek"

C) A 4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma helyébe a következő lép:

"A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk:

- Szakmai ismeretek (a gyakorlati és írásbeli vizsgánál jelzett témák elméleti ismeretei).

- Gazdasági, vezetési, munkahelyi környezeti ismeretek (jogok, kötelességek, érdekképviseletek, költségszámítások, adózási alapismeretek, vezetési és szervezési ismeretek)."

2. 51 5241 01 Autóelektronikai műszerész

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának b) pontja helyébe a következő b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Munkavédelem"

B) A 4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk:

- Szakmai ismeretek (az írásbeli vizsgánál jelzett témák elméleti ismeretei).

- Munkavédelem (jogok, munkabiztonság, munkaegészségügy, kötelességek, érdekképviseletek, a szakmai tevékenységgel összefüggő gazdasági és környezetvédelmi ismeretek)."

3. 51 5241 02 Autószerelő

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának b) pontja helyébe a következő b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Munkavédelem"

B) A 4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk:

- Szakmai ismeretek (az írásbeli vizsgánál jelzett témák elméleti ismeretei).

- Munkavédelem (jogok, munkabiztonság, munkaegészségügy, kötelességek, érdekképviseletek, a szakmai tevékenységgel összefüggő gazdasági és környezetvédelmi ismeretek)."

4. 3 5233 01 Fényező-mázoló

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának b) pontja helyébe a következő b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

" b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama az alábbiak szerint módosul:

- Szakmai ismeretek

- Gazdasági alapismeretek

- Munka- és környezetvédelem"

B) A 4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk:

- Szakmai ismeretek (az írásbeli vizsgánál jelzett témák elméleti ismeretei).

- Gazdasági alapismeretek (alapfokú gazdasági és vállalkozói ismeretek).

- Munka- és környezetvédelem (jogok, munkavédelem, munkaegészségügy, kötelességek, érdekképviseletek, a szakmai tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi ismeretek)."

5. 33 5842 02 Fürdő- és hévíz-üzemkezelő

A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának b) pontja helyébe a következő b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Munkajogi, szolgáltatás etikai és munkavédelmi ismeretek"

6. 52 5842 01 Környezet- és vízgazdálkodási technikus

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának b) pontja helyébe a következő 6) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Vízgazdálkodás

- Környezetvédelem

- Méréstechnikai és üzemeltetési ismeretek"

B) A 4.2.2. rész kiegészül a következőkkel:

"- Méréstechnikai és üzemeltetési ismeretek"

7. 52 5832 01 Közlekedésépítő, hídépítő technikus

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész b) pontja helyébe a következő b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Hídépítés és -fenntartás

- Közlekedésépítés

- Földméréstan

- Építésirányítási és vállalkozási ismeretek"

B) A 4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma C) rész a) pontja kiegészül a következők szerint, továbbá a d) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép:

A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk:

"a) A Hídépítés és -fenntartás szóbeli ..."

"b) Az Építésirányítási és vállalkozási ismeretek szóbeli vizsga anyaga az építésszervezés, a munkajog, a vállalkozások, az adózás, a vállalkozások irányítása, a vállalati és vállalkozói pénzgazdálkodás, a munkaértékelés, a vezetés és a kommunikáció témaköreit öleli fel. Az egyes tételek építésirányítási, valamint vállalkozási ismeretek részből tevődnek össze."

8. 52 5832 02 Közlekedésépítő, informatikai technikus

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész a) és b) pontja helyébe a következő a) és b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Híd- és közlekedésépítés 300 perc.

- Informatika és számítástechnika 300 perc."

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Informatika és számítástechnika

- Közlekedésépítés

- Földméréstan

- Építésirányítási és vállalkozási ismeretek"

B)-C)[1]

9. 52 5832 03 Közlekedésépítő, környezetvédő technikus

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész a) és b) pontja helyébe a következő a) és b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Környezetvédelem és infrastruktúra 300 perc.

- Híd- és közlekedésépítés 300 perc."

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Környezetvédelem és infrastruktúra

- Közlekedésépítés (hídépítés)

- Földméréstan

- Építésirányítási és vállalkozási ismeretek"

B)-C)[2]

10. 52 5832 04 Közlekedésépítő, útépítő technikus

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának a) és b) pontja helyébe a következő a) és b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Útépítés és forgalomtechnika 300 perc.

- Híd- és vasútépítés 300 perc."

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Útépítés és -fenntartás

- Közlekedésépítés (híd- és vasútépítés)

- Földméréstan

- Építésirányítási és vállalkozási ismeretek"

B)-C)[3]

11. 52 5832 05 Közlekedésépítő, vasútépítő technikus

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának a) és b) pontja helyébe a következő a) é s b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Vasútépítés és -fenntartás 300 perc.

- Híd- és útépítés 300 perc."

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Vasútépítés és -fenntartás

- Közlekedésépítés (híd- és útépítés)

- Földméréstan

- Építésirányítási és vállalkozási ismeretek"

B)-C)[4]

12. 53 5441 06 Közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész

A) A szakképesítés követelményrendszerének I. pontja kiegészül az alábbiakkal:

1.3. A szakképzésbe történő belépés iskolai előfeltétele: Középiskolai végzettség (érettségi)

1.4. A szakképzésbe történő belépés szakmai előfeltétele:

- Autószerelő (OKJ sz.: 51 5241 02), vagy

- Autóelektronikai műszerész (OKJ sz.: 51 5241 01), vagy

- Gépjárműtechnikai szerelő, autószerelő (OSZJ sz.: 311-1), vagy

- Gépjárműtechnikai szerelő, autóvillamossági szerelő (OSZJ sz.: 311-2)

B) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának b) pontja helyébe a következő b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Minőségbiztosítási és gazdasági ismeretek"

C) A 4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szóbeli vizsgán az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk a jelölteknek:

- Szakmai ismeretek (az írásbeli vizsgáknál jelzett témák elméleti ismeretei).

- Minőségbiztosítási és gazdasági ismeretek (minőségbiztosítási fogalmak és feladatok, költségszámítások, adózási alapismeretek, vállalkozási ismeretek)."

13. 52 7010 01 Közlekedés-üzemviteli, gépjárműüzemi technikus

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának a) pontja helyébe a következő a) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Árutovábbítási ismeretek 180 perc.

- Személyszállítási ismeretek 180 perc.

- Közlekedésgazdaságtan 180 perc."

B) A 4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma rész c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) A Közlekedésgazdaságtan írásbeli tantárgy tartalma (a szóbeli vizsgánál jelzett témakörökkel)"

14. 53 5441 07 Repülőgép-műszerész technikus

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.2.2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

B) A 4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

"A szóbeli vizsgán az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolni a jelölteknek:

- Általános repülési és műszaki ismeretek (az írásbeli vizsgánál jelzett témakörök).

- Légijárművek elektromos műszer és navigációs rendszerei, berendezései (az írásbeli vizsgánál jelzett témakörök).

- Légijárművek hírközlési, rádiónavigációs és lokátorrendszerei, berendezései (az írásbeli vizsgánál jelzett témakörök)."

15. 52 5842 02 Víz- és szennyvíztechnológus technikus

A) A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának a) és b) pontja helyébe a következő a) és b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Vízgazdálkodás 300 perc."

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Vízgazdálkodás

- Gazdasági, műszaki igazgatási és jogi ismeretek"

B) A 4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma című rész 1. bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"- a Vízgazdálkodás tantárgy vizsgája ... feladatok formájában"

C) A 4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma című rész helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szóbeli vizsgán az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolni a jelölteknek:

- Vízgazdálkodás (vízgazdálkodás az írásbeli vizsgánál megjelölt témakörökből, méréstechnika, víz- és szennyvízkémiai ismeretek, víz- és szennyvíz-biológiai ismeretek, vizsgálatok műveletei és alkalmazott eljárásai, technológiai és üzemellenőrző vizsgálatok, alkalmazott hidraulikai mérések és számítások, automatikai ismeretek).

- Gazdasági, műszaki igazgatási és jogi ismeretek (jogi ismeretek, szerződések, környezetvédelmi előírások, gazdasági alapismeretek, vállalkozási és adózási ismeretek)."

16. 33 5842 04 Vízkútfúró

A IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei rész 4.1. pontjának b) pontja helyébe a következő b) pont lép:

(4.1. A szakmai vizsga részei)

"b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Vízföldtani ismeretek

- Munkavédelem, biztonságtechnika"