32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 89/1990. (V. 1.) MT rendelet módosításáról

A Kormány az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 89/1990. (V. 1.) MT rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítja:

1. §

Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Annak megállapításánál, hogy a bedolgozó díjazása eléri-e a tárgyév első napján érvényes minimális bér hatvan százalékának harmincad részét, a díjazás összegét el kell osztani az elszámolási időszak naptári napjainak számával.

(2) A bedolgozói jogviszony időtartama alatt a T. 10. § (3) bekezdésében említett díjazás hiányában is biztosított az a bedolgozó, aki

a) táppénzben részesül, legfeljebb a T. 19. §-ában meghatározott időtartamig,

b) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül,

c) baleseti táppénzben részesül,

d) népi ülnöki tennivalókat lát el,

e) katonai szolgálatot teljesít.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt idő alatt a biztosítás akkor áll fenn, ha a bedolgozó az említett időtartamok kezdetét megelőző napon biztosított volt.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a (2) bekezdésben említett időtartamokat figyelmen kívül kell hagyni."

2. §

Az R. a következő 18. §-sal egészül ki:

"18. § Nem jár betegségi és anyasági ellátás a biztosítás szünetelésének (1. §) időtartamára. A T. 16. § (1) bekezdésében és a T. 17. §-ában foglaltakat alkalmazni kell."

3. §

Az R. 19/G. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke külföldön történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha)

"b) és az egészségügyi ellátás megfelel a T. 16/A. § (3) bekezdés b), c), d) és i) pontjaiban foglaltaknak, ideértve a sürgős szükség esetét is. A T. 16/C. § (1) bekezdésének alkalmazásánál az egészségügyi ellátás során rendelt gyógyszerhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összege megegyezik a belföldön rendelhető gyógyszerekhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegével."

4. §

Az R. 32/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A T. 19. § (6) bekezdése alkalmazása szempontjából tartósan megváltozott munkaképességű az a biztosított, akinek legalább, 50%-os mértékű munkaképesség-csökkenése előreláthatólag legalább egy évig fennáll."

5. §

Az R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) A táppénzt meg kell vonni attól, aki

a) a gyógyulását felróhatóan késleltette, illetőleg az orvos utasításainak felróhatóan nem lett eleget, illetőleg

b) az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

(2) A Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzésre jogosult orvosának javaslatára a táppénzfolyósító szerv köteles a táppénz megvonásáról határozatban intézkedni."

6. §

Az R. 41. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi szövege pedig (1) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a segítő családtag táppénzét a keresőképtelenség kezdő napját megelőző hónapban az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapul vételével kell megállapítani, ha a T. 103/A. § (12) bekezdése alapján választott magasabb összeg után a járulékot már legalább 365 napra megfizették."

7. §

Az R. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § (1) A táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári nap átlagkereset megállapításánál azokat a személyi jellegű kifizetéseket kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak az irányadó időszakban [T. 22. § (1)-(2) bekezdés] egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. A december havi munkabért az irányadó időszakban kifizetettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha azt a következő év január hónapban fizetik ki.

(2) Ha a teljesítménybérben foglalkoztatott keresőképtelen biztosított munkáltatójánál nincs azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott biztosított, a T. 22. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál a táppénz alapjaként a munkaszerződésben előírt díjazás egy naptári napra jutó összegét kell figyelembe venni.

(3) A táppénz alapját képező kereset napi átlagának a megállapításánál az üzem időleges szünetelésére járó csökkentett keresetet figyelmen kívül kell hagyni."

8. §

Az R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) A táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakban figyelembe vehető személyi jellegű kifizetéseket (39. §) - a jutalom, a 13. havi illetmény és a prémium kivételével - el kell osztani az ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak a (2) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztószám).

(2) A biztosításban töltött napokat csökkenteni kell:

a) az igazolt távollét (keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság stb.) napjaival, ha a biztosítottnak erre az időre keresete nem volt;

b) az üzem időleges szünetelésének a napjaival akkor is, ha erre az időre a biztosítottnak csökkentett keresete volt.

(3) A jutalom, a 13. havi illetmény, továbbá a prémium naptári napi átlagának kiszámításánál az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az osztószámot a (2) bekezdés szerinti időtartam naptári napjaival csökkenteni nem lehet."

9. §

Az R. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § A gyermekgondozási segélyben vagy a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyre a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál csak a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama alatt keletkezett biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni;

b) a táppénz összegének megállapításánál az a) pontban meghatározott, legutóbbi biztosítási jogviszonyból származó munkabért (munkadíjat) lehet figyelembe venni."

10. §

Az R. 59/A. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A T. 25. §-a (3) bekezdésében említett tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetként a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának kezdő napját közvetlenül megelőző hónapban végzett munkáért kifizetett munkabért, ennek hiányában a szerződés szerinti keresetet kell figyelembe venni.

(4) Annak, aki a munkanélküli ellátás folyósítása, illetőleg szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül és nem rendelkezik a T. 25. § (3) bekezdésében említett 180 napi egészségbiztosítási járulékalapot képező keresettel, a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimális bér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset a minimális bér kétszeresét nem éri el, naptári napi átlagkeresetként a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset harmincad részét kell figyelembe venni."

11. §

Az R. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, az azonosítás kérdésében az illetékes minisztérium és az adott munkakör szerint illetékes szakmai (ágazati) érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményének a meghallgatásával az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője dönt."

12. §

Az R. 96. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a szociálpolitikai egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni."

13. §

Az R. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni - a 101. §-ban foglaltak kivételével - minden olyan esetben, amikor a biztosított által elért kereset helyett a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresetét kell az öregségi nyugdíj megállapításánál alapul venni."

14. §

Az R. 170. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és az előtte lévő cím az alábbiak szerint változik:

" Ügyvédként, közjegyzőként és önálló bírósági végrehajtóként eltöltött idő figyelembevétele"

"(6) Szolgálati időként kell figyelembe venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett."

15. §

Az R. 223. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:

"(2) Egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított baleseti táppénzének alapjaként a T. 103/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személyi jellegű kifizetéseket - legfeljebb a T. 22/A. §-ban meghatározott összegig - kell figyelembe venni.

(3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett személyi jellegű kifizetéseket lehet figyelembe venni."

16. §

Az R. 224. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismét jogosult, ha táppénzre egyébként jogosult. A baleseti táppénz a korábbinál kevesebb nem lehet."

17. §

Az R. 232. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni akkor is, ha e kereset után nyugdíjjárulék-fizetés nem történt."

18. §

Az R. 258. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti "Munkáltatói szövetkezeti igazolvány"-t, illetőleg "Foglalkoztatói igazolás"-i két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát 5 évig megőrizni."

19. §

Az R. a következő 260/A. §-sal egészül ki:

"260/A. § (1) A biztosított tartós vagy végleges munkaképesség-változásának megállapításáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete, illetve a MÁV Orvosszakértői Intézete értesíti a keresőképtelenséget megállapító orvost.

(2) Az Orvosszakértői Intézet az (1) bekezdésben említett értesítést két példányban küldi meg a keresőképtelen állományban tartó orvosnak, aki az értesítés egy példányát a biztosítottnak átadja."

20. §

(1) Az R. 266. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem akadálya az öregségi, rokkantsági nyugdíj megállapításának)

"a) az olyan jogviszony fennállása, amelyből származó keresetet (jövedelmet) a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál figyelembe venni nem lehetett,"

(2) Az R. 266. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj

a) az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás tagjának, valamint

b) a T. 10. § (1) bekezdés f) pontjában említett segítő családtagnak

attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeznek."

21. §

Az R. 279. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nyugdíjfolyósító szerv a (3) bekezdés hatálya alá tartozó személyre nézve minden naptári évben legfeljebb kétszer adategyeztetést végez. Az ebből a célból kiküldött nyomtatványt a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőnek megfelelően kitöltve, aláírva és közjegyző vagy hatóság által hitelesítve vissza kell küldenie. Ha a kitöltött nyomtatvány 90 napon belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem tűnik ki, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második naptári hónap első napjával fel kell függeszteni. Későbbi hiánypótlás esetében az ellátást - a T. 100. §-a (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazva - tovább kell folyósítani. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a Pénzintézeti Központtal megállapodást köthet."

22. §

Az R. a következő 291. §-sal egészül ki:

"291. § A T. 103/A. §-ának (12) bekezdésében említett kérelmet az egyéni vállalkozónak a telephelye (állandó lakóhelye), a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaság székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) kell benyújtania."

23. §

Az R. a következő 307/A. §-sal egészül ki:

"307/A. § AT. 103/C. § (6) bekezdésében előírt nyugdíjbiztosítási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megfizetni. A járulékfizetés, illetőleg elszámolás módjáról a Pénzügyminisztérium és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt."

24. §

(1) Az R. 319/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtási eljárást lefolytató illetékes egészségbiztosítási pénztár határozattal törli a társadalombiztosítási tartozást, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre. A behajthatatlanság szempontjából végrehajtásnak kell tekinteni az ingó, ingatlan végrehajtást, illetve a felszámolási és egyszerűsített felszámolási eljárásokat is."

(2) Az R. 319/A. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben említett egészségbiztosítási pénztár az 500 000 forintot meghaladó behajthatatlan tartozásokat csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár engedélye alapján törölheti. A törlési engedélyhez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egyetértése szükséges."

25. §

Az R. 325. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"325. § A rendbírság összege 100 000 forintig terjedhet. Ha azonban a mulasztással kapcsolatban a társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, baleseti járulékot, szakszövetkezeti járulékot kell kiróni, a rendbírság a bevallani, illetőleg bejelenteni elmulasztott járulék huszonöt, a mulasztás önkéntes pótlása esetén tíz százaléka."

26. §

Az R. 327. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"327. § (1) A T. 108-109. §-án alapuló és nyugellátás, baleseti nyugellátás megtérítésére irányuló követelést az a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság - érvényesíti, amely a megtérítendő ellátást megállapította. A megtérítendő összeget a követelést érvényesítő nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell befizetni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési igényt a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a megtérítendő összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz kell befizetni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakból adódó elszámolás módjáról az OEP és az ONYF főigazgatója megállapodást köt."

27. §

Az R. a következő 327/A. §-sal egészül ki:

"327/A. § A 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 16. §-ában említett szakellenőrzés során a kirovásra kerülő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetőleg baleseti járulék, továbbá a felszámított késedelmi pótlék és rendbírság iránti követelés érvényesítésére a fizetési meghagyást a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség), a Vasutaknál a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság bocsátja ki."

28. §

Az R. a következő 337/A. §-sal egészül ki:

"337/A. § Az R. 327/A. §-ban említett esetben a fizetési meghagyás elleni pert a fizetési meghagyást kibocsátó igazgatási szerv ellen kell megindítani. A bírósági eljárásban a fizetési meghagyást kibocsátó igazgatási szerv jár el."

29. §

Az R. 346. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"346. § Ha a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, abban a kérdésben pedig, hogy az igénylő szakmunkáskedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a Munkaügyi Minisztérium, illetőleg a szakképesítésért felelős minisztérium, valamint a 77. § (2) bekezdésében megjelölt érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményét ki kell kérni. A Főigazgatóság a 77. § (2) bekezdésében megjelölt szervvel egyeztetett véleményt ad."

30. §

Az R. a következő 350/C. §-sal egészül ki:

"350/C. § AT. 118. § (1) bekezdés v) pontjában említett személyek - a szabadságvesztés büntetést letöltött személy kivételével - a fogva tartás megszűnését követően e jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak."

31. §

Az R. a következő 350/D. §-sal egészül ki:

"350/D. § A T. 118/A. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alkalmazásánál a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott közép- és felsőfokú oktatási intézményt kell érteni. Ha az oktatási intézmény minősítése tekintetében vita merül fel, az azonosítás kérdésében a Művelődési és Közoktatási Minisztérium véleménye az irányadó."

32. §

Az R. 439. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A T. 103/C. §-ának (6) bekezdésében említett személyekről a nyilvántartó lapot az egyházi szervek kötelesek az általános szabályok szerint kiállítani, vezetni, és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) megküldeni."

33. §

(1) Az R. 442. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 441. §-ban említett munkáltatók az általuk foglalkoztatott biztosítottakról társadalombiztosítási célra kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét, személyi azonosító jelét, születésének helyét, anyja nevét, alkalmazásának minőségét, munkába lépésének és kilépésének, illetőleg a biztosítás kezdetének és megszűnésének napját, továbbá a korkedvezményre jogosító munkakörben a foglalkoztatás kezdetének és megszűnésének napját. A munkáltató a biztosítottal a munkába lépése napján, a munkavégzés megkezdése előtt köteles nyilvántartásba venni."

(2) Az R. 442. §-ának (4) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"A személy szerinti bejelentésre kötelezett munkáltatók által foglalkoztatott biztosítottakról a "Járulékelszámolási nyilvántartó lap"-ot az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) - a tárgyévet követő év június 30. napjáig - köteles kiállítani, és ezen a havi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját, valamint összegét kimutatni. Az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) a "Járulékelszámolási nyilvántartó lap"-ot köteles megőrizni és a tárgyévet követő év - első alkalommal 1996. - június 30. napjáig az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) jegyzékbe foglalva megküldeni, továbbá a (6) bekezdésben említett igazolást a biztosított részére kiadni. Az adatszolgáltatás teljesítéséről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt."

34. §

(1) Az R. 446. §-ának (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyéni vállalkozó a T. 103/D. §-ának (7) bekezdésében említett időponttól számított tizenöt napon belül köteles a telephelye (állandó lakóhelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) bejelenteni]

"e) a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének d) pontjában említett közjegyzőnél és önálló bírósági végrehajtónál, a szolgálat keletkezésének időpontját,"

(2) Az R. 446. §-ának (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyéni vállalkozó telephelye (állandó lakóhelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) be kell jelenteni, ha]

"d) a közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtói szolgálat megszűnt, a megszűnést követő 15 napon belül,"

35. §

Az R. 457. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(1) A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről, a "Munkabaleseti Jegyzőkönyv" felvételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben rögzíteni.

(3) A munkáltató a munkabalesetről, illetőleg az üzemi balesetről felvett jegyzőkönyvet, valamint a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási megbetegedésről kiállított vizsgálati lap másolatát - jegyzékbe foglalva - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles megküldeni a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek)."

36. §

Az R. 458. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"458. § (1) Az egyéni vállalkozó bejelentése alapján - ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatói is - az általa elszenvedett üzemi balesetet az illetékes egészségbiztosítási pénztár vizsgálja ki és veszi fel az üzemi baleseti jegyzőkönyvet.

(2) Az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvételére kötelezett a T. 118. § (3) bekezdésének b) pontjában említett esetben az oktatási intézmény; a c) pontban említett esetben az intézmény; a d) pontban említett esetben az a fogva tartást foganatosító szerv; az e) pontban említett esetben az a szerv vagy intézmény, amely javára a társadalmi munkát végezték; az f) pontban említett esetben pedig az az intézmény, amelynél a közérdekű vagy közhasznú munka végzése történt."

37. §

Az R. 465. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A munkáltató és egyéb szerv az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósággal (kirendeltséggel) - az ONYF által meghatározottak szerint - megállapodást köthet az R. V-VI. számú mellékletében megjelölt nyomtatványok adattartalmának számítástechnikai úton történő hiteles előállítására, tárolására és továbbítására."

38. §

Az R. 472. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az öregségi nyugdíjat a T. 44. §-a alapján kiszámított havi átlagkeresetből kell megállapítani. A szolgálati nyugdíj megállapítása előtti időben elért kereseteket azonban az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. Az öregségi nyugdíjnak a (2) bekezdés alapján történő megállapításánál a T. 46. §-át megfelelően alkalmazni kell."

39. §[1]

40. §

(1) Ez a rendelet 1995. április 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az R. 23. § (1) bekezdése; az R. 29. § (4) bekezdésének e) pontja; az R. 34. § (2) bekezdéséből a "betegségi segélyezés és" szövegrész; az R. 39. § (2)-(3) és (5) bekezdése; az R. 40/A. § (1) bekezdéséből "hatvan százalékának" szövegrész és a (2) bekezdése; az R. 43. §; az R. 52. §; az R. 85. § (2) és (4) bekezdése; az R. 118. §-ának (2) bekezdése; az R. 219. §; az R. 253. §; az R. 260. § (3) bekezdés b) pontja, a (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés; az R. 261. §; az R. 437. § (1) bekezdés a) pontjában a "T. 10. § (1) bekezdés d) pontjára", valamint az R. 441. § (1) bekezdésében a "mezőgazdasági szakcsoport"-ra történő utalás, továbbá a TIR 2. és 3. számú mellékletében a "B Adat File Struktura" szövegrész a hatályát veszti.

(2)[2] A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 31. § (1) bekezdés b) pontjában a hivatkozás "T. 119/D. § (2) bekezdés a) és d)" pontjáról "T. 119/D. § (2) bekezdés a)" pontra; az R. 350/B. §-ban a hivatkozás "T. 118. § (1) bekezdés k)" pontról "T. 118. § (1) bekezdés m)" pontra; az R. 419. §-ban a hivatkozás "T. 118. § (2) bekezdés b)-f)" pontról "T. 118. § (3) bekezdés b)-f)" pontra; az R. 446. § (3) bekezdésének g) pontjában a hivatkozás "T. 119/D. § (6) bekezdés a)-d)" pontról "T. 119/D. § (6) bekezdés a)-c)" pontra változik; a TIR 10. §-ának (5) bekezdésében a "tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig" szövegrész helyébe "tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig" szövegrész lép.

(3) E rendelet 5-8. §-aiban foglalt rendelkezéseket az 1995. március 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, a 9. és 10. § rendelkezéseit pedig az 1995. március 31-ét követő szülés esetén kell alkalmazni.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök