34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet

a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz árának megállapításáról

Az árak megállapításáról szóló, az 1992. évi V. és az 1995. évi LVIII. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz legmagasabb árát és áralkalmazási feltételeit - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következők szerint állapítom meg:

1. § (1) A rendelet hatálya az 1. mellékletben felsorolt erőműtelepekre és fogyasztóikra terjed ki.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából

a) a különböző hőtermelő létesítményekből vételező, egy jogi személyt alkotó fogyasztót mérőhelyenként (vételezési helyenként),

b) egy hőtermelő létesítményből vételező, egy jogi személyt alkotó fogyasztó üzemegységeit (gyáregységeit) mérőhelyenként (vételezési helyenként)

külön-külön fogyasztónak kell tekinteni.

2. § (1)[1] - teljesítménydíjat,

- hődíjat,

- csapadékvíz-, vagy pótvíz díjat,

- hőenergia szolgáltatási különdíjat, valamint

- a C) táblázatban szereplő erőműtelepek) esetében kiegészítő díjat is fizet.

(2) A hőenergia-szolgáltatási különdíj kivételével a fizetendő legmagasabb díjakat az 1. melléklet tartalmazza. A hőenergia-szolgáltatási különdíjat a 6. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.

3. § (1) A teljesítménydíjat a fogyasztó a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény arányában fizeti, Ft/MW/év mértékegységben. (A hőteljesítmény az elosztóból egy óra alatt kiadott, a szerződésben foglalt jellemzőjű hőenergia.)

(2) A teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 havi egyenlő részletben előre kell megfizetni.

(3) A teljesítménydíjat az 1. mellékletben meghatározott nyomásfokozatokra, hőmérsékletekre a szerződésben külön-külön lekötött naptári évi legnagyobb hőteljesítmény után kell megállapítani.

(4) Ha a fogyasztó a teljesítőképesség fenntartására kötött szerződést és teljesítményigénye az éves szerződés szerint folyamatosan növekszik, a teljesítménydíjat az egyes időszakokra (hónapokra) a növekvő igényeknek megfelelően kell megállapítani.

(5) Ha a hőtermelő a hőenergia-ellátást neki felróható okból szünetelteti, a (3) bekezdésben meghatározott teljesítménydíjnak a szüneteltetés időtartamával arányos része kétszeresét köteles a fogyasztó részére visszatéríteni. Ez a visszafizetés a hőtermelőt a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesíti.

(6) Ha a fogyasztó a szerződésben meghatározott nyomásfokozatok, illetve hőmérsékletek szerint lekötött hőteljesítmény értékét naponta folyamatosan 30 percnél hosszabb időn keresztül túllépi, a vételezett teljesítménytöbblet után annyiszor kell teljesítménypótdíjat fizetnie, ahány napon a lekötött teljesítményt túllépi. A teljesítménypótdíj összege megkezdett MW-onként az éves teljesítménydíj 1/6-od része.

4. § (1) A szolgáltatott hőenergiáért a fogyasztó hődíjat fizet.

(2) A hőenergia mennyiségének megállapítása e rendelet 2. melléklete szerint történik.

(3) Ha a hőhordozó gőz nyomása nagyobb, mint amekkorát a fogyasztó igényelt

a) a fogyasztó igénye szerinti gőznyomásfokozatot,

b) ha az elosztónál több fogyasztó eltérő nyomást igényelt, valamennyi fogyasztó elszámolásánál a legnagyobb fogyasztói gőznyomásigényt

kell figyelembe venni.

(4) Ha egy vezetékről több fogyasztó hőigényét elégítik ki, akkor az egyes fogyasztók részére szolgáltatott hőenergia mennyiségét az elosztónál, valamint a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított (mért) adatokon kívül a fogyasztók átvevő állomásain (fogyasztói hőközpontokban, hőfogadó állomásokon) is mérni kell. Az elosztónál, valamint a fogyasztó átvevő állomásán megállapított (mért) hőenergia-mennyiségek különbségét a vezeték hossza és/vagy a lekötött hőteljesítmény arányában a fogyasztók között kell elosztani.

(5)[2] A közcélú villamosmű az e rendelet 1. számú mellékletében "1. árkategória" alatt meghatározott díjat köteles (legmagasabb) hatósági árként alkalmazni

a) az 5 MW vagy annál kisebb termikus teljesítményigényű hőfelhasználók,

b) az 5 MW-nál nagyobb termikus teljesítményigényű

ba) lakossági végfelhasználók,

bb) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 87. § (2) bekezdésében, valamint az annak végrehajtására kiadott, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költségvetési szervek,

bc) a bb) pontban meghatározott szervek körébe nem tartozó egészségügyi, oktatási és szociális intézmények,

bd) a lelkiismeret és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és ugyanezen törvény 9. §-a szerint a bírósági nyilvántartásba felvett egyházak - hitéleti tevékenység folytatására szolgáló - épületei, helységei;

c) az a) és b) pontokban meghatározott fogyasztói kör hőigényét akár közvetlenül akár közvetve ellátók

részére értékesített hőmennyiség elszámolása során.

(6)[3] A gázszolgáltató a közcélú villamosmű kérelmére a számlát helyesbíti az (5) bekezdés szerinti, saját - földgáz alapú - termelésből elszámolt hőmennyiség után. Ha a közcélú villamosműnek földgázt eladó nem a gázértékesítő, akkor a gázszolgáltató az előbbi számlahelyesbítés mértékével megegyező összegű számlahelyesbítésre jogosult a gázértékesítővel szemben. A földgáz szolgáltatója és fogyasztója ettől eltérő elszámolásban is megállapodhat. A számlahelyesbítés tartalmát képező pénzösszeg mértékét az 1. számú mellékletben "1. árkategória" és "2. árkategória" alatt meghatározott díjtételek különbségének és a közcélú villamosmű által az "1. árkategória" szerint elszámolt hőmennyiségnek a szorzataként kell kiszámítani.

(7)[4] A Magyar Energia Hivatal ellenőrizheti a gázszolgáltató E) árszabás 4. pontjánál alkalmazott árkategóriák szerint értékesített gázmennyiségeket. Ha az ellenőrzés során helyesbítő mennyiség kerül megállapításra, arról a gázszolgáltatónak helyesbítő számlát kell kiállítani. A gázszolgáltató a téves áralkalmazás időtartamára az 1. számú mellékletben szereplő E) árszabás 4. pontjának "2. árkategóriájában" meghatározott gázdíjon felül kiegészítő díjat érvényesíthet, melynek mértéke a helyesbített mennyiségre a jegybanki alapkamat + 1%. A gázszolgáltató csak akkor köteles a kiegészítő díjat megfizetni, ha a helyesbítésre okot adó téves áralkalmazás neki felróható.

(8)[5] A közcélú villamosmű a számlahelyesbítésre jogosító földgáz mennyiségéről és a vásárolt hőmennyiségről tételes nyilvántartást vezet, és a mérési-számlázási időszakra összesített adatokat hozzáférhetővé teszi annak részére, akitől a földgázt vagy a hőt vásárolja. A tételes nyilvántartásokat a Magyar Energia Hivatal ellenőrizheti.

(9)[6] Arra a saját, földgáz alapú hőtermelést szolgáló földgázmennyiségre, amelyet a közcélú villamosmű az "1. árkategória" díjtételei alapján szerzett be, nem alkalmazható a (6) bekezdésben foglalt számlahelyesbítés.

5. § (1) Csapadék- és pótvízdíjat kell fizetni

a) a szolgáltatott gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiség és a szerződésben visszaadásra vállalt (vagy attól eltérő) csapadékvíz mennyisége közötti különbözet után (csapadékvíz),

b) a forróvízrendszernél a berendezés üzembe helyezéséhez felhasznált víz cseréje, vagy a víz minőségének a szerződésben foglaltakhoz képesti romlása miatti vízcsere, illetve részáramban kezelt víz mennyisége után, továbbá az óránként keringetett vízmennyiséghez képest legfeljebb 1,2%-os vízveszteség pótlásához szükséges vízmennyiségért (pótvíz).

(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb csapadékvizet ad vissza és az eltérés

- 25%-nál nem több, akkor 100%-kal,

- 25-50% között van, akkor 200%-kal,

- 50% felett van, akkor 300%-kal

kell a csapadékvíz díját növelni.

(3) Ha a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál több pótvizet vesz igénybe, a többlet pótvíz után 100%-kal kell a pótvíz díját növelni.

(4) Az a csapadékvíz-mennyiség, amelyet a fogyasztó nem a szerződésben foglalt minőségben ad vissza, vissza nem adott csapadékvíznek minősül.

(5) Ha a keringetett víz keménysége a 0,15 nk°-ot meghaladja, akkor a hőtermelő vízüzeme kapacitásának megfelelően köteles a víz minőségét részáramos tisztítás, illetve vízcsere útján javítani.

6. § (1) A hőtermelő hőenergia-szolgáltatási különdíjként jogosult felszámítani

a) a kezelésében lévő, a területén kívül elhelyezett szolgáltatói berendezések legfeljebb 10% nyereséggel növelt üzemeltetési költségeit,

b) a fogyasztó kívánságára a növekvő hőenergia igényének későbbi kielégítésére, részére fenntartott - de ki nem használt - teljesítőképességéért az arányos amortizációs és fenntartási költségeket.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti különdíjat több fogyasztó esetén a lekötött hőteljesítménnyel és a vezeték hosszával arányosan kell a fogyasztók között felosztani.

6/A. §[7]

7. § A rendelet mellékletében szereplő díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

8. § E rendelet 1995. október 1-jén lép hatályba; egyidejűleg az ipari és kereskedelmi miniszternek a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei által szolgáltatott hőenergia árának megállapításáról szóló 21/1992. (VII. 23.) IKM rendelete, valamint az azt módosító 44/1994. (XII. 27.) IKM rendelet, 2/1995. (I. 13.) IKM rendelet és 14/1995. (V. 10.) IKM rendelet hatályát veszti.

9. §[8] A rendelet 1. számú mellékletében szereplő díjakat (árakat) - fogyasztó és a hőtermelő ettől eltérő, alacsonyabb árban (díjban) történt megállapodása hiányában - az érvényes szerződések részének kell tekinteni.

1. számú melléklet a 34/2995. (VIII. 25.) IKM rendelethez[9]

2. melléklet a 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelethez

A szolgáltatott hőenergia mennyiségének megállapítása

1. A hőenergia névleges jellemzőit (gőznyomás, vízhőmérséklet) az elosztónál kell mérni.

2. A hőtermelőtől kiadott hőenergia mennyisége alatt az elosztónál mért hőenergia mennyisége és a visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz hőtartalma közötti különbség értendő.

3. Ha a hőenergia-mennyiség megállapítása nem hőmennyiségmérővel történik, akkor a szolgáltatott hőenergia mennyiségét a 4-7. pontok szerint kell megállapítani.

4. A szolgáltatott hőenergia mennyiségét, ha a hőenergia-szolgáltatás

a) a gőz hőhordozóval történik:

- a kiadott gőz mennyisége (t), valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, és

- a hőtermelő létesítménybe visszaadott csapadékvíz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának;

b) meleg víz (forró víz) energiahordozóval történik:

- az előre menő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, és

- a visszatérő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának

különbségéből kell megállapítani.

5. A kiadott hőhordozó

- mennyiségét az elosztónál elhelyezett mennyiségmérő alapján,

- fajlagos hőtartalmát az elosztónál mért nyomás és hőmérséklet alapján a "Vízgőz táblázat"-ból

kell megállapítani.

6. A visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz mennyiségét és hőmérsékletét a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított adatokkal kell figyelembe venni.

7. A visszatérő forró víz mennyiségét az előre menő és a rendszerbe vezetett mért pótvíz mennyiségének különbözetéből kell megállapítani.