55/1995. (V. 17.) Korm. rendelet

a tudományos továbbképzés befejezésének feltételeiről, a külföldön szerzett tudományos fokozat hazai elismeréséről és a kandidátusi fokozattal járó illetménykiegészítésről

A Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya a tudományos továbbképzésben részt vevő ösztöndíjasokra, a tudományos továbbképzést végző szervekre, a továbbképzést irányító szervre, továbbá a tudomány kandidátusaira, valamint a nemzetközi egyezmény vagy szerződés alapján a "tudomány doktora", illetőleg a "tudomány kandidátusa" fokozattal egyenértékű, külföldi tudományos fokozattal rendelkező személyekre terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) tudományos továbbképzésben részt vevő ösztöndíjas az, aki 1995. január 19-én a Tudományos Minősítő Bizottsággal

- belföldi ösztöndíjasként,

- belföldi levelező ösztöndíjasként,

- külföldön levelező tudományos továbbképzésben részt vevő ösztöndíjasként,

- külföldi ösztöndíjasként,

- külföldi levelező ösztöndíjasként

(a továbbiakban együtt: ösztöndíjas) tudományos továbbképzési jogviszonyban állt;

b) tudományos továbbképzést végző szerv az az egyetem, kutatóintézet vagy más kutatóhely, amely 1995. január 20-án a Tudományos Minősítő Bizottsággal együttműködve, a tudományos továbbképzésben részt vevő ösztöndíjas képzését végezte;

c) tudományos továbbképzést irányító szerv - a Tudományos Minősítő Bizottság jogutódjaként - a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa (a továbbiakban: Doktori Tanács).

(3) Azokra a nem magyar állampolgárokra, akik külföldi ösztöndíjasként vagy külföldi levelező ösztöndíjasként vesznek részt tudományos továbbképzésben, e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2. § (1) A tudományos továbbképzési jogviszony a képzési idő elteltével vagy a képzés megszüntetésével szűnik meg.

(2) A tudományos továbbképzés időtartama 36 hónap, amely nem hosszabbítható meg. A képzés legfeljebb 18 hónapig a Doktori Tanács engedélyével szüneteltethető. A szünetelés a képzés időtartamába nem számítható be.

(3) A tudományos továbbképzés szüneteltetését a következő esetekben lehet engedélyezni az ösztöndíjas kérelmére:

- szülési szabadság,

- gyermekgondozás, ápolás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,

- három hónapot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegállomány,[1]

- egy hónapot meghaladó - a tudományos továbbképzés céljának megfelelő - külföldi tanulmányút.

(4) Tekintet nélkül a képzés egyéni szüneteltetésére, 1997. június 30-ával az e rendelet hatálya alá tartozó tudományos továbbképzés megszűnik.

3. § (1) A tudományos továbbképzési jogviszonyt meg kell szüntetni, ha

a) azt az ösztöndíjas kéri,

b) a tudományos továbbképzés eredményes befejezése nem várható,

c) a továbbképzést végző szerv megszűnik és más szakmailag illetékes szerv fogadókészséget nem nyilvánít.

(2) A tudományos továbbképzést a képzési idő letelte előtt meg kell szüntetni az (1) bekezdés b) pontja alapján, ha az ösztöndíjas egy vizsgát ismételten elégtelen minősítéssel tesz le.

(3) A tudományos továbbképzési jogviszony megszüntetéséről a Doktori Tanács dönt.

4. § (1) Az ösztöndíjas joga és kötelezettsége, hogy jóváhagyott egyéni tanulmányi és munkaterve alapján, tudományos vezetője irányításával elsajátítsa az önálló kutatómunkához szükséges ismereteket. Szakmai előrehaladását tudományos vezetője, a továbbképzést végző szerv vezetője és a Doktori Tanács ellenőrzi.

(2) Az ösztöndíjas, ha valamennyi vizsgakötelezettségének eleget tesz 1997. június 30-áig, a kandidátusi fokozat megszerzése érdekében értekezését legkésőbb 1997. szeptember 1-jéig nyújthatja be a Doktori Tanácshoz.

5. § Ha a belföldi ösztöndíjas tudományos továbbképzési jogviszonya a továbbképzési idő letelte előtt, vagy a képzési idő leteltével, de eredménytelenül szűnik meg, a részére ösztöndíjként már kifizetett illetmény és pótlék visszakövetelésének nincs helye.

6. § Ha a belföldi ösztöndíjas ösztöndíj-jogosultságának időtartama alatt egy hónapot meghaladó időtartamú külföldi ösztöndíjat vagy tanulmányok folytatására külföldi meghívást nyer el, a távollét idejére fizetés nélküli szabadságot kérhet. A Doktori Tanács a kérelmet az ösztöndíjas tudományos fejlődését, kutatói munkáját figyelembe véve bírálja el. A fizetés nélküli szabadság engedélyezése esetén, annak időtartamára a tudományos továbbképzés szünetel.

7. § A belföldi ösztöndíjas tudományos továbbképzési jogviszonyára mindazokban az esetekben, amelyekről a jelen rendelet nem tartalmaz előírást, az ösztöndíjassal a felvételkor kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

8. §[2] A belföldi levelező és a külföldön levelező tudományos továbbképzésben részt vevő ösztöndíjasok munkaviszonyának, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyának fennállását a tudományos továbbképzési jogviszony nem érinti.

9. § (1) A tudományos továbbképzés befejezésének pénzügyi fedezetét az éves központi költségvetés Magyar Tudományos Akadémia fejezetében kell biztosítani.

(2) A tudományos továbbképzésben közreműködő tudományos vezetők tiszteletdíja képzési évenként 12 000 Ft, amelynek a kifizetéséről a Doktori Tanács gondoskodik.

(3) A nemzetközi megállapodás alapján tudományos továbbképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok ösztöndíját és egyéb juttatásait a nemzetközi megállapodások tartalmazzák.

10. § Ha nemzetközi egyezmény vagy szerződés kimondja külföldi tudományos fokozatnak a "tudomány kandidátusa" vagy a "tudomány doktora" magyar tudományos fokozattal való egyenértékűségét, a külföldön szerzett tudományos fokozat honosításáról - érdemi vizsgálat lefolytatása alapján - a Doktori Tanács dönt.

11. § (1) A tudomány kandidátusa fokozattal rendelkező személy a fokozat megszerzését követő hónap 1. napjától öt éven keresztül havi 3000 Ft illetménykiegészítésre jogosult.

(2) Az illetménykiegészítés folyósításáról a Doktori Tanács gondoskodik.

11/A. §[3] (1) Annak a tudomány kandidátusának, akinek nyugdíját 1989. április 1. napjától - az illetménykiegészítésének megszűnésére tekintettel - havi 1000 forinttal felemelték, ezen emelt összeggel kell nyugdíját továbbra is folyósítani.

(2) Annak a tudomány kandidátusa özvegyének, akinek özvegyi nyugdíját 1989. április 1. napjától havi 500 forinttal, a tudomány kandidátusa szülőjének szülői nyugdíját, árvájának árvaellátását 250 forinttal felemelték, ezen emelt összeggel kell nyugdíját, árvaellátását továbbra is folyósítani.

(3)[4] A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 65/A. §-ában említett és külön jogszabályban meghatározott határösszeg szempontjából továbbra is figyelmen kívül kell hagyni:

- az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő mindenkori összeget,

- a Magyar Tudományos Akadémia által az 1987. április 30-ig érvényes rendelkezések alapján az akadémikus hozzátartozójának megállapított és folyósított, majd a nyugdíjfolyósító szervnek folyósításra átadott, és az érdekeltet ezen a címen mindenkor megillető összeget,

- a tudomány doktorát, illetőleg özvegyét ezen a címen mindenkor megillető összeget.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt ellátások fedezetét és a végrehajtás költségeit a központi költségvetésből - félévenként - a Nyugdíjbiztosítási Alapnak meg kell téríteni.

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, az ösztöndíj, a tiszteletdíj és az illetménykiegészítés folyósítására vonatkozó rendelkezéseit 1995. január 20. napjától kell alkalmazni.

(2) A tudományos továbbképzés és a tudományos minősítés szabályainak módosításáról szóló 5/1989. (I. 13.) MT rendelet, valamint a tudományos továbbképzésről szóló 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet módosításáról szóló 105/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1995. január 20-án hatályát veszti.