72/1982. (XII. 10.) MT rendelet

a tudományos továbbképzésről

A Minisztertanács a tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről szóló 1970. évi 9. számú törvényerejű rendelet 14. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. §[1]

(1) A tudományos továbbképzés célja a tudományos feladatok megoldására alkalmas szakemberei utánpótlásának szervezett kiképzése, az arra alkalma; fiatal szakemberek tudományos kutatói pályára való egységes felkészítése annak érdekében, hogy tudományos feladatokat önállóan, hozzáértéssel legyenek képesek megoldani.

(2) A tudományos továbbképzés elvi irányítása, összehangolása a Tudományos Minősítő Bizottság (a továbbiakban: TMB) feladata.

(3) Tudományos továbbképzést a TMB, valamint az egyetemek és kutatóintézetek (egyetemi tudományos továbbképzés) szervezhetnek.

(4) A TMB által szervezett tudományos továbbképzéssel összefüggő belföldi és külföldi kapcsolatok ápolása a TMB elnökének a feladata.

(5) Az egyetemi tudományos továbbképzést - a szociális és egészségügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az ipari miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel a belügyminiszterrel, és a TMB elnökével egyetértésben - a művelődési miniszter irányítja és szabályozza.

(6) Egyetemi tudományos továbbképzési pályázat a TMB elnökének egyetértésével írható ki.

(7) A TMB által szervezett tudományos továbbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) belföldi vagy külföldi ösztöndíjas vagy levelező formában történik.

(8) A továbbképzésben részesülő tudományos ösztöndíjas illetőleg tudományos levelező ösztöndíjas (a továbbiakban: ösztöndíjas, ill. levelező ösztöndíjas) alapvető kötelezettségei a következők:

a) egyéni munkaterv szerint tanulmányokat folytat,

b) eleget tesz az előírt vizsgakötelezettségeinek,

c) egyéni kutató tevékenységet végez,

d) egyéni kutatási eredményeit tudományos jelentésben foglalja össze.

2. §

(1) A továbbképzési lehetőségeket a TMB évente, nyilvános pályázat útján hirdeti meg.

(2) A továbbképzést végző kutatóhelyeket a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Elnöksége az általa meghatározott időközökben - a kutatóhelyek felett felügyeletet gyakorló szervek javaslatának figyelembevételével -jelöli ki az egyetemi és főiskolai oktatási és kutatási szervezeti egységek, kutatóintézetek és egyéb kutatóhelyek (a továbbiakban: kutatóhely) közül.

(3) A felvehetők számát és arányát tudományáganként évente a TMB javaslata alapján a Tudománypolitikai Bizottság állapítja meg.

(4) Ösztöndíjat - meghatározott szakterületre történő továbbképzés céljából - a központi kereten felül, saját anyagi eszközei terhére gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], állami költségvetési szerv (egyetem, főiskola, kutatóintézet stb.) és társadalmi szervezet is létesíthet.

A pályázati és felvételi eljárás

3. §

(1) Az ösztöndíjat pályázat útján lehet elnyerni. Pályázatot nyújthatnak be az egyetem, egyetemi jellegű főiskola (a továbbiakban: egyetem) utolsó évfolyamára beiratkozott hallgatók, valamint egyetemet végzett, 35 évesnél fiatalabb szakemberek

(2) A belföldi továbbképzésre vonatkozó pályázatot

a) az egyetemi hallgató az egyetem javaslatával,

b) a külföldön tanuló egyetemi hallgató az illetékes minisztérium, illetőleg országos hatáskörű szerv (a továbbiakban: minisztérium) javaslatával,

c)[2] a munkaviszonyban álló a munkáltató véleményével ellátva annak a kutatóhelynek a vezetőjéhez nyújtja be, amelyben a továbbképzést kéri. Ha a pályázó munkaviszonnyal nem rendelkezik (szellemi szabadfoglalkozású), erről a tanácsi szakigazgatási szerv igazolását mellékeli, s pályázatát annak a kutatóhelynek a vezetőjéhez nyújtja be, amelyben a továbbképzést kéri.

(3) A külföldi továbbképzésre vonatkozó pályázatot az illetékes minisztérium javaslatával a TMB-hez kell benyújtani.

(4) A társadalmi ösztöndíjban részesülőnek az azt adományozó szerv hozzájárulását is be kell szereznie.

(5) A belföldi továbbképzésre vonatkozó pályázatban megjelölt kutatóhely vezetője a véleményében közli, hogy a pályázót alkalmasnak tartja-e intézményében a továbbképzésben való részvételre, és nyilatkozik arról is, hogy a munkafeltételek biztosíthatók-e a kutatóhelyen.

(6) A továbbképzést végző szerv vezetője (rektor, igazgató stb.) nyilatkozik arról is, hogy a pályázót a továbbképzés eredményes befejezése után alkalmazni kívánja-e a kutatóhelyen, vagy más intézményben való elhelyezését javasolja.

4. §

(1) Az ösztöndíj odaítéléséről - a továbbképzést végző intézmény felett felügyeletet gyakorló minisztérium javaslatára figyelemmel - a TMB dönt. Az ösztöndíj a pályázók közül annak ítélhető oda, aki

a) egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) szakmai tanulmányi eredményével, tudományos, diákköri tevékenységével vagy a gyakorlati munkája idején elért tudományos teljesítményével már igazolta a kutatómunka iránti készségét,

c) 35 évesnél nem idősebb,

d) legalább egy idegen nyelv középfokú ismeretével rendelkezik, és

e) sikeres felvételi vizsgát tett.

(2) A pályázók közül előnyben részesül az, akinek szakmai gyakorlata van.

(3) A felvételi vizsgára bocsátott, munkaviszonyban álló pályázót egy alkalommal összesen tíz munkanap rendkívüli fizetett szabadság illeti meg.

(4) Az egyetemi végzettség követelménye és az életkorra vonatkozó korlátozás alól - egyéni elbírálás alapján - a TMB felmentést adhat.

Belföldi ösztöndíjas továbbképzés

5. §[3]

(1)[4] A belföldi ösztöndíjas részére a TMB 36 hónapra folyósít ösztöndíjat. Ha a belföldi ösztöndíjas ösztöndíjjogosultságának időtartama alatt egy hónapot meghaladó időtartamú külföldi ösztöndíjat vagy tanulmányok folytatására meghívást nyer el, annak idejére fizetés nélküli szabadságot kérhet. A TMB a kérelmet az ösztöndíjas tudományos fejlődését, kutatói munkáját figyelembe véve bírálja el. A fizetés nélküli szabadság engedélyezése esetén az ösztöndíjas belföldi szerződése módosul.

(2) Az ösztöndíjas a TMB által egyetemek és kutatóintézetek közreműködésével szervezett, kötelező tanfolyamokon, valamint az egyéni tanulmányi tervben előírt speciális kollégiumokon és szemináriumokon, továbbá egyéni tanulmányok folytatása útján képzi magát és készül fel a vizsgákra.

(3) Az ösztöndíjas vizsgakötelezettségeire, a vizsgakövetelményekre, a vizsgák alóli mentességekre, a vizsgák lefolytatására és értékelésére valamint érvényességére a tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről szóló 1983. évi 24. törvényerejű rendeletnek és az annak végrehajtására kiadott 38/1983. (XI. 3.) MT rendeletnek a kandidátusi vizsgára vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az ugyanabból a tárgyból tett kandidátusi vizsga az egyetemi doktori szigorlat alól, az egyetemi doktori szigorlat a kandidátusi vizsga alól mentesít, ha a Vizsga letételére 1986. szeptember 1-je után kerül sor.

(4) Az ösztöndíjas a vizsgákra való felkészülését, munkáját, kutatásait a kutatóhely vezetője által javasolt és a TMB állal megbízott, tudományos fokozattal rendelkező vezető (tudományos vezető) irányításával végzi.

(5) A tanulmányok megkezdésekor az ösztöndíjas egyéni tanulmányi tervét elkészíti s azt tudományos vezetője jóváhagyásával bemutatja a kutatóhely vezetőjének. A kutatóhely vezetője az ösztöndíjas tanulmányainak megkezdésétől számított két hónapon belül - véleményével ellátva - az egyéni tanulmányi tervet a TMB illetékes szakbizottságának bemutatja.

(6) A tanulmányi tervet a TMB illetékes szakbizottsága hagyja jóvá; azt módosíthatja, további tanfolyamokat, vizsgakötelezettségeket írhat elő. Ennek során előírhatja egynél több szakmai tárgy tanulmányozását s azokból vizsga letételi kötelezettséget is, függetlenül attól, hogy tudományos fokozat szerzéséhez általában hány vizsga letétele kötelező. Ha a TMB illetékes szakbizottsága a tanulmányi tervet elutasítja, ugyanabból a témakörből mégegyszer további két hónapon belül újabb tanulmányi terv terjeszthető elő. A terv végrehajtását a tudományos vezető irányítja, segíti és ellenőrzi.

(7) Az ösztöndíjas továbbképzéséért és munkájának szakmai irányításáért a kutatóhely vezetője és a tudományos vezető együttesen felelős. Az ösztöndíjas szakmai előmenetelét és kutatómunkáját a kutatóhely vezetője és a tudományos vezető évenként értékeli, s erről a TMB-t és az ösztöndíjast tájékoztatja. A továbbképzés második évében a kutatóhely vezetője és a tudományos vezető nyilatkozik a TMB-nek arról, hogy az addigi teljesítmény alapján a továbbképzés folytatását vagy megszüntetését tartja-e indokoltnak, figyelemmel a 12. § (3) bekezdésében foglaltakra.

(8) Az ösztöndíjas kutatómunkáját jelentésben foglalja össze. A jelentés ismerteti az elvégzett kutatómunkát, s kellőképpen dokumentálva, ellenőrizhetően tartalmazza a kutatási eredményeket, illetőleg tapasztalatokat. A jelentés egyetemi doktori vagy kandidátusi értekezés formájában is elkészíthető.

Külföldi ösztöndíjas továbbképzés

6. §

(1) A külföldi ösztöndíjas továbbképzés nemzetközi megállapodás keretében vagy azon kívül, egyéni pályázat alapján a fogadó fél terhére történhet.

(2) A külföldi továbbképzés - nemzetközi megállapodásban vállalt kötelezettség teljesítésén kívül - akkor indokolt, ha

a) az adott tudományszakban nincs kellő számú tudományos fokozattal rendelkező hazai szakember, és a szűkebb szakterület helyzete igényli a tudományos képesítéssel rendelkező szakemberek számának növelését, vagy

b) anyagi, műszaki feltételek vagy megfelelő tudományos vezető hiányában a tanulmányok belföldön nem végezhetők el.

(3) A külföldi ösztöndíjas továbbképzés időtartama - ha nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - három év.

(4) A nemzetközi megállapodás keretében megpályázható ösztöndíjakat a TMB által meghirdetett pályázati felhívás tartalmazza. A nemzetközi megállapodáson kívül felajánlott ösztöndíj igénybevételének és engedélyezésének módját a TMB elnöke az Országos Ösztöndíj Tanács elnökével egyetértésben állapítja meg.

Belföldi és külföldi levelező továbbképzés

7. §

(1) Belföldi levelező továbbképzésben olyan szakember vehet részt, aki tudományos tanulmányokkal vagy más módon igazolja, hogy a kutatásban eredményeket ért el, és kutatásai eredményes befejezéséhez tudományos szakmai irányítás a munkahelyén nem biztosítható.

(2) A belföldi levelező továbbképzés időtartama három év. Ez idő alatt a levelező ösztöndíjas tudományos vezető irányításával végzi tudományos munkáját.

(3) A levelező ösztöndíjas egyéni tanulmányi tervét a munkáltatóval egyetértésben kell megállapítani.

(4) A levelező ösztöndíjas továbbképzésére az 5. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5) Külföldi levelező továbbképzésre a pályázó - az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl - akkor vehető fel, ha a külföldi továbbképzés a 6. § (2) bekezdése szerint indokolt.

(6) A külföldi levelező továbbképzés időtartama - ha nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - négy év, amelyből a levelező ösztöndíjas nyolctól tizenkét hónapig terjedő időt külföldön tölt

Az ösztöndíjas munkaviszonya

8. §

(1) Az ösztöndíjassal a TMB létesít munkaviszonyt. A már munkaviszonyban álló ösztöndíjas munkaviszonya a továbbképzés ideje alatt az eredeti munkahelyén szünetel.

(2)[5] A továbbképzés ideje alatt az ösztöndíjassal kapcsolatos munkáltatói jogokat a TMB gyakorolja a következő kivételével: A kutatóhely vezetője - a tudományos vezetővel egyetértésben - jogosult az ösztöndíjas szabadságának engedélyezésére, valamint a mellékfoglalkozással, és munkaviszonnyal kapcsolatban a főállásos munkáltatót megillető munkáltatói jogok gyakorlására.

(3) Az ösztöndíjas munkaviszonyára - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - a tudományos segédmunkatársakra megállapított szabályok vonatkoznak.

(4) Az ösztöndíjas a választott tudományos témakörében oktatási vagy kutatási munkát vállalhat mellékfoglalkozás vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében.

(5) Az ösztöndíjas a továbbképzésre kijelölt kutatóhely munkarendje szerint dolgozik.

(6) A levelező ösztöndíjas munkaviszonyának fennállását a továbbképzés nem érinti.

Az ösztöndíjas és a levelező ösztöndíjas szabadsága

9. §

(1) A belföldi ösztöndíjast pályakezdő szakember esetén évi tizenöt munkanap alapszabadság, a már munkaviszonyban állót a munkaviszonyban töltött ideje szerint járó fizetett szabadság, a külföldi ösztöndíjast évente harminc munkanap fizetett szabadság illeti meg.

(2) A belföldi levelező ösztöndíjas a kutatómunka befejezésére, értekezésének elkészítésére és a vizsgákra való felkészülésre a munkaviszonya alapján járó szabadságon felül évente negyventől nyolcvan munkanap rendkívüli fizetett szabadságban részesül.

(3) A külföldi levelező ösztöndíjas a továbbképzés ideje alatt összesen nyolctól tizenkét hónapig terjedő rendkívüli fizetett szabadságban részesül, amelynek tartama alatt a TMB kiküldetésében külföldön tartózkodik.

(4) A külföldi levelező ösztöndíjast belföldi tartózkodásának ideje alatt a munkáltató által fizetett heti egy kutatónap, továbbá a vizsgákra való felkészülés, valamint az értekezés elkészítése céljából - az évi rendes szabadságon felül - évente harminc munkanap rendkívüli fizetett szabadság illeti meg.

Az ösztöndíj

10. §

(1) A belföldi ösztöndíj havi összegét a TMB elnöke a pénzügyminiszterrel és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben állapítja meg. Nem pályakezdő szakember esetében az eredeti munkahely az ösztöndíjat az ösztöndíjas legutóbbi átlagkeresetének mértékéig kiegészítheti. A központi alapokból létesített ösztöndíjat a TMB folyósítja.

(2) A belföldi ösztöndíjast az ösztöndíjon felül - a nyelvpótlék kivételével - mindaz a pótlék megilleti, amelyre a továbbképzést végző kutatóhelyen munkakörülményei alapján jogosult, feltéve, hogy azt az átlagkereset kiszámításánál nem vették figyelembe.

(3) Az ösztöndíjból való levonásra az 1979. évi 18. számú tvr. (Vht) 54. §-ának (2) bekezdése az irányadó.

(4)[6] A külföldi ösztöndíjas minden évben tizenegy hónapon át - ha ez alatt az idő alatt külföldön tartózkodik - ösztöndíjban részesül. A tizenkettedik hónapra és az ösztöndíjas belföldi tartózkodásának idejére a továbbképzést megelőző főfoglalkozásában elért legutóbbi egyévi átlagkeresete alapján számított havi keresetének megfelelő, pályakezdő esetében a belföldi ösztöndíjas számára az (1) bekezdés szerint megállapított ösztöndíjat kell folyósítani. Külföldön tartózkodása idejére a belföldön lakó családja számára támogatást kell folyósítani.

(5)[7] A külföldi levelező ösztöndíjas - az átlagkeresetén felül - a külföldi kiküldetése alatt külföldi ösztöndíjassal azonos összegű ösztöndíjban részesül.

A továbbképzés befejezése

11. §[8]

(1) Az ösztöndíjas a kutatási eredményeit összefoglaló tudományos jelentést tudományos kutatóhelyének nyújtja be, amelynek illetékes testülete azt véleményezi.

(2) Ha az ösztöndíjas jelentés helyett egyetemi doktori vagy kandidátusi értekezést készít, akkor az egyetemi doktori, illetőleg a kandidátusi munka benyújtására irányadó szabályok szerint kell eljárni.

(3) A belföldi továbbképzésben résztvevőnek a TMB végbizonyítványt ad, ha a képzési idő leteltéig valamennyi vizsgáját letette és összefoglaló jelentését vagy egyetemi doktori illetőleg kandidátusi értekezését benyújtotta. A végbizonyítvány az előírt vizsgakövetelmények teljesítését, azok eredményét, érvényességük határidejét, a tudományos jelentés benyújtásának időpontját valamint elfogadásának tényét igazolja. A végbizonyítvány a továbbképzés eredményességét minősíti és tanúsítja.

A továbbképzés szünetelése és megszüntetése

12. §

(1) A továbbképzés - legfeljebb tizennyolc hónapig - szünetel a szülési szabadság, a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a három hónapot meghaladó betegállomány, továbbá a katonai szolgálat esetében.

(2) A továbbképzést meg kell szüntetni, ha a továbbképzésben részt vevő azt kéri vagy a kötelezettségeit súlyosan megszegi.

(3)[9] Meg kell szüntetni az ösztöndíjas vagy levelező ösztöndíjas továbbképzést, ha

a) annak folytatását az 1983. évi 24. törvényerejű rendelet 5. §-ának (4) bekezdése kizárja;

b) tanulmányi tervét a TMB illetékes szakbizottsága ismételten elutasítja;

c) a továbbképzési időből két év már eltelt, s addigi teljesítménye alapján tudományos vezetője és a kutatóhely vezetője véleménye szerint a továbbképzés eredményes befejezése határidőben nem várható.

A továbbképzés befejezése utáni munkába lépés

13. §

(1) Az egyetemi tanulmányok ideje alatt társadalmi ösztöndíjban részesült ösztöndíjas tanulmányi szerződésen alapuló munkábalépési kötelezettsége a pályázat elbírálásáig, illetőleg az ösztöndíjas továbbképzés időtartama alatt szünetel.

(2) Pályázat útján betöltendő oktatói, kutatói állásokra benyújtott pályázás esetén a továbbképzésben való sikeres részvételre az elbírálás során figyelemmel kell lenni.

(3) A továbbképzés befejezése után a TMB elősegíti az ösztöndíjas munkába lépését

Nem magyar állampolgárok továbbképzése

14. §

(1) Nem magyar állampolgár nemzetközi megállapodás vagy tudományos akadémiák közötti egyezmény alapján, továbbá diplomáciai úton előterjesztett hivatalos kérelemre vehet részt tudományos továbbképzésben. A TMB engedélyével a nem magyar állampolgár a saját költségén is részt vehet a tudományos továbbképzésben.

(2) A nem magyar állampolgár továbbképzésére az e rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Hatálybalépés

15. §[10]

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke