1995. évi LXIV. törvény

A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján, a gyermek- és ifjúsági korosztályok öntevékenységének támogatása, valamint az erre a célra rendelkezésre álló központi költségvetési és egyéb pénzeszközök kiegészítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. Rész

A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram[2]

1. §[3] A gyermekek és fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit és az azokat segítő szolgáltatásokat a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram a központi költségvetés elkülönített, fejezeti kezelésű előirányzataként támogatja. Ahol a törvény Gyermek- és Ifjúsági Alapot említ, azon Gyermek- és Ifjúsági Alapprogramot (a továbbiakban: Alapprogram) kell érteni.

2. § (1) Az Alapprogram bevételi forrásai:[4]

a) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatás;

b)[5]

c) az Alapprogram javára teljesített önkéntes befizetések;[6]

d)[7]

e) a Központi Ifjúsági Alap pénzmaradványai, ezek korábbi tőkekihelyezéséből származó összegei, valamint a javára teljesített visszafizetések;

f) egyéb bevételi források.

(2)[8]

(3) Az Alapprogram bevétele és év végi pénzmaradványa nem vonható el.[9]

3. §[10] (1)[11] Az Alapprogram pénzügyi fedezetével a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.

(2)[12]

(3)[13] Az Alapprogram éves felhasználásának irányairól és arányairól, a pályázatok elbírálásáról, valamint az egyedi támogatási igény alapján a támogatás odaítéléséről az erre a célra létrehozott testület javaslatára a miniszter dönt.

(4)[14]

4. §[15] (1) Az Alapprogram bevételi forrásaiból a következő célokat lehet támogatni:

a) a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődését segítő programokat, azon belül különösen:

- a gyermekek egészséges szabadidőeltöltésével kapcsolatos tevékenységeket,

- a gyermekek iskolán kívüli nevelésével összefüggő tevékenységeket,

- a gyermekek testi és lelki egészségét veszélyeztető jelenségek elleni fellépéssel kapcsolatos kezdeményezéseket,

b) a honismeretet, a helyismeretet elősegítő, a haza szeretetére nevelő programokat,

c) a természeti és épített környezet megóvását, védelmét segítő programokat,

d) az ifjúság közösségi kezdeményezéseit, saját szervezeteik és csoportjaik kezdeményezéseit és tevékenységét,

e) az ifjúság érdekében tevékenykedő intézmények, nem-kormányzati szervezetek olyan programjait, amelyek építenek a részvételre, a demokratikus döntéshozatalra, az együttműködésre,

f) a demokráciára neveléssel, a demokratikus működés gyakorlásával és az állampolgári neveléssel kapcsolatos programokat és kezdeményezéseket,

g) a fiatalok saját problémamegoldó képességének erősítését elősegítő programokat,

h) az európai integrációs folyamatban való ifjúsági részvételt, valamint az európai kapcsolatok kiépítését segítő kezdeményezéseket,

i) a kábítószer, az alkohol, a dohányzás és más egészségkárosító szerek fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatos megelőző, figyelemfelhívó programokat,

j) hátrányos helyzetben lévő gyermekek és fiatalok felzárkóztatását segítő programokat,

k) az ifjúság társadalmi helyzetének változásait nyomon követni képes információs és elemző rendszer kiépítését és működtetését.

(2)[16]

II. Rész[17]

5. §[18]

6. §[19]

7. §[20]

III. Rész[21]

A miniszter feladatai[22]

7/A. §[23] A miniszter az ifjúsággal összefüggő feladatai keretében:[24]

a)[25] ellátja a gyermekeket és fiatalokat (a továbbiakban: ifjúság) érintő kérdésekben a kormányzati programok összehangolásának és a stratégiai tervdokumentumok végrehajtásának feladatait;

b) biztosítja a fiatalok képviselőinek részvételét az ifjúságot közvetlenül érintő kormányzati döntések előkészítésében;

c)[26] feladatainak ellátása során rendszeres kapcsolatot tart az országos hatáskörű szervekkel, közhasznú szervezetekkel, egyesületekkel, közalapítványokkal és alapítványokkal, szakmai műhelyekkel, a települési, valamint a területi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal;

d) ellátja a Kormány képviseletét a nemzetközi kormányközi ifjúsági kapcsolatokban;

e) gondoskodik az ifjúság társadalmi helyzetének változásait követő ifjúsági információs rendszer működtetéséről, az ifjúság helyzetéről szóló elemzések és jelentések elkészítéséről és ezek nyilvánosságra hozataláról;

f) a Kormány nevében ellátja a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben foglaltak végrehajtásának összehangolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

7/B. §[27]

IV. Rész[28]

Vegyes rendelkezések

8. §[29] E törvény alkalmazásában

a) gyermek: a 0-14 éves korosztályokhoz tartozó személy,

b) fiatal: a 15-29 éves korosztályokhoz tartozó személy.

9. § (1)[30] Ez a törvény - a 7. § (1)-(5) bekezdés kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba. A törvény 7. §-ának (1)-(5) bekezdése 1995. november 1-jén lép hatályba.

(2)[31]

(3)[32]

(4)[33]

(5)[34]

(6)[35]

10. §[36] (1)[37] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Alapprogram pénzeszközeinek kezeléséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alapprogram működésével, felhasználásával összefüggő szabályokat rendeletben állapítsa meg.