Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet

a vállalkozás keretében végzett személyes vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 100. §-ának (1) bekezdése h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános szabályok

1. §

(1) E rendelet hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás (a továbbiakban együtt: vállalkozás) keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre terjed ki.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenység rendőrhatósági engedélyhez [Rtv. 28. § (1) bek.] kötött szolgáltatás, amelynek során a vállalkozó a megrendelőt megillető jogok keretein belül szerződés alapján

a) létesítményt, telephelyet, területet, járművet, más dolgot őriz;

b) rendezvényt biztosít;

c) szállítmányt kísér, őriz illetve pénz- és értékszállítást végez;

d) személyt véd;

e) személy- és vagyonvédelmi szakképzési, tanácsadási, szakértői szolgáltatást nyújt;

f) vagyonvédelmi műszaki rendszerek tervezését, telepítését, karbantartását végzi.

(3) Nem minősül személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek a vagyonvédelmi célú kutatás, a vagyonvédelmi eszközök gyártása, forgalmazása.

(4) A magánnyomozás rendőrhatósági engedélyhez [Rtv. 28. § (1) bek.] kötött vállalkozói tevékenység, amelyet a vállalkozó a megrendelőt megillető jogok keretein belül adatok megszerzése, tények, körülmények felderítése érdekében szerződés alapján végez.

(5) E rendelet alkalmazásában

a) vállalkozó: a magánnyomozói, illetve a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás;

b) személy- és vagyonőr: az a természetes személy, aki a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás keretei között a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen végzi;

c) magánnyomozó: az a természetes személy, aki a magánnyomozást folytató vállalkozás keretei között a magánnyomozói tevékenységet személyesen végzi.

d)[1] vagyonvédelmi műszaki rendszert tervező, telepítő és karbantartó: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi műszaki rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését, telepítését, szerelését, üzemeltetését, karbantartását személyesen végzi;

e)[2] vagyonvédelmi műszaki rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és kép megfigyelőrendszer, továbbá az egyéb jel és kép továbbítását vagy fény, illetve hang jelzését is lehetővé tevő műszaki megoldás.

A rendőrhatósági engedély kiadásának feltételei

2. §

(1) Az engedélyt a vállalkozó székhelye szerinti illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőrkapitányság) a vállalkozó kérelmére adja ki határozat formájában.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a folytatni kívánt tevékenység megnevezését;

b) azt, hogy a tevékenységet a vállalkozó személyesen, illetőleg segítő családtag vagy alkalmazott foglalkoztatása útján kívánja-e gyakorolni;

c) a vállalkozás formáját, székhelyét, telephelyét;

d) a cégjegyzékszámot, illetve a vállalkozói engedély számát, ha már működő (bejegyzett) vállalkozó nyújt be kérelmet.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a tevékenységet a (2) bekezdés b) pontja szerint folytató természetes személy magánnyomozói, illetve személy- és vagyonőri igazolványának másolatát;

b) a biztosító által elfogadott felelősségbiztosítási szerződési ajánlat másolatát, amelyben a biztosító kockázatviselésének kezdő napja az engedély alapján folytatott tevékenység megkezdésének ideje.

(4) Nem kell a kérelemhez mellékelni a (3) bekezdés b) pontja szerinti ajánlat másolatát, ha a tevékenység kizárólag személy- és vagyonvédelmi szakképzésre irányul.

A személy- és vagyonőri, illetve a magánnyomozói tevékenység folytatásának feltételei

3. §

(1) Személy- és vagyonőri, illetve magánnyomozói tevékenység csak személyre szóló rendőrhatósági igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) birtokában végezhető.

(2) Igazolványt írásbeli kérelmére az a büntetlen előéletű, cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgár kaphat, aki belföldi lakóhellyel, valamint magánnyomozói vagy személy- és vagyonőri képesítéssel rendelkezik.

(3) Nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet [Be. 16. §-ának (2) és (3) bekezdései] állományának volt tagja részére szolgálati viszonyának megszűnésétől számított két éven belül a magánnyomozói vállalkozói tevékenység folytatásához hatósági engedélyt, magánnyomozói igazolványt a rendőrhatóság nem adhat.

4. §

A személy- és vagyonőri, a magánnyomozói szakképesítés megszerzésére irányuló oktatás és vizsgáztatás tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter [1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bek.] a belügyminiszter.

A személy- és vagyonőri, illetve magánnyomozói igazolvány

5. §

(1) Az igazolványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság adja ki, és az visszavonásig érvényes. A kérelem tartalmát és kellékeit e rendelet 1. számít melléklete állapítja meg, az igazolványt e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában kell kiadni.

(2) Az igazolvány iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező:

a) nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

b) részére a korábban kiadott igazolványt az e rendeletben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt két éven belül bevonták.

A nyilvántartás, a tevékenység rendőrhatósági ellenőrzése

6. §

(1) A rendőrkapitányság a kiadott engedélyekről (2. §), igazolványokról (3. §), a kiadásuk alapjául szolgáló adatok változásáról, az engedély visszavonásáról, illetve az igazolvány bevonásáról nyilvántartást vezet.

(2) A tevékenység megkezdését, szüneteltetését, megszűnését, továbbá a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást a nyilvántartáson történő átvezetés céljából a vállalkozó köteles 8 napon belül bejelenteni az engedélyt, illetve az igazolványt kiadó rendőrkapitánysághoz.

(3) Az igazolvány adataiban, valamint a kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást az igazolvány tulajdonosának, ha jogszabály másként nem rendelkezik 8 napon belül kell bejelenteni a rendőrkapitánysághoz.

(4) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrkapitányság végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, az engedélyezés feltételeiben beállott változások vizsgálatára irányul.

A jogosultság megszűnése, szünetelése, az engedély visszavonása, az igazolvány bevonása

7. §

(1) A rendőrkapitányság az engedélyt határozattal visszavonja, ha kiadásának feltételei megszűntek; visszavonhatja az engedélyt, ha a vállalkozó e rendelet szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.

(2) A és vagyonőri, illetve a magánnyomozói tevékenység személyes végzésére vonatkozó jogosultság megszűnik, ha

a) az igazolványt bevonják;

b) az igazolványt a jogosult a rendőrhatóságnak visszaadja.

8. §

(1) Ha a rendőr a magánnyomozót, illetőleg a személyes vagyonőrt e foglalkozása gyakorlása során szándékos bűncselekmény vagy e foglalkozása szabályainak megszegésével összefüggő szabálysértés elkövetésén tetten éri, jogosult az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elvenni, és azt megküldi a kiadó rendőrkapitányságnak. Az igazolvány bevonásáról vagy visszaadásáról szóló döntésig a tevékenység személyes végzésére való jogosultság szünetel.

(2) Az igazolványt a rendőrkapitányság határozattal bevonja, ha kiadásának valamely jogszabályi feltétele már nem áll fenn, vagy jogerős bírói ítélet az igazolvány tulajdonosát e foglalkozástól eltiltja.

(3) Az igazolványt a rendőrkapitányság határozattal bevonhatja, ha az e rendeletben előírt szabályokat az igazolvány tulajdonosa ismételten vagy súlyosan megszegte.

(4) A magánnyomozó, illetve a személy- és vagyonőr ellen szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás során, a rendőrkapitányság az igazolványt határozottal az eljárás befejezéséig bevonhatja.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató kötelezettségei és jogai

9. §

A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységre kötött szerződést írásba kell foglalni. A szerződésnek tartalmaznia kell a megrendelő hozzájárulását ahhoz, hogy nevét és lakcímét (vagy székhelyét, ennek hiányában telephelyét) a vállalkozó nyilvántarthatja, és ebbe a nyilvántartásba a rendőrhatóság a tevékenység ellenőrzése során betekinthet.

10. §

(1) A vállalkozó a szerződésekről a rendőrkapitányság által hitelesített naplóban nyilvántartást vezet, és a naplót az utolsó bejegyzés napjától számított 5 évig megőrzi.

(2) A naplóban fel kell tüntetni:

a) a megrendelő nevét, lakcímét, székhelyét vagy annak hiányában telephelyét;

b) a szerződés megkötésének és teljesítésének, illetve megszűnésének időpontját;

c) a megrendelést ténylegesen teljesítő személy nevét.

(3) A naplóban kiegészítés, javítás csak úgy végezhető, hogy az eredetileg rögzített szöveg olvasható maradjon.

11. §

(1) A személy- és vagyonőr, a magánnyomozó hatósági jogkörrel nem rendelkezik, hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(2) A személy- és vagyonőr, a magánnyomozó fegyveres erőre, rendvédelmi szervre [Rtv. 97. §-ának (1) bekezdése], más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzési vagy címet, rangjelzést nem használhat.

(3) A (2) bekezdés szerinti lilalom megszegése kérdésében annak a nyilatkozata az irányadó, akinek érdekeit a megtévesztő név, formaruha vagy jelzés használata sértheti.

12. §

A magánnyomozó, illetve a személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során az igazolványt köteles magánál tartani, és hatóság, illetve a tevékenységével érintett személy felhívására azt felmutatni.

A magánnyomozóra vonatkozó szabályok

13. §

A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében

a) információt gyűjthet, adatot, felvilágosítást kérhet;

b) a szerződés keretei között - ha a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény másként nem rendelkezik - a hivatalos iratokba, nyilvántartásokba akkor tekinthet be, készíthet azokról kivonatot, másolatot, ha erre személyes eljárása esetén a megrendelő is jogosult lenne.

14. §

A magánnyomozás nem irányulhat

a) diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá cső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai - amennyiben nem magyar állampolgárok vagy nem állandó magyarországi lakosok - tevékenységére;

b) a hivatalos személyek (Btk. 137. § 1. pontja) hivatali tevékenységére;

c) természetes személyek különleges adataira, illetve személyes adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján bárki számára hozzáférhetőek.

15. §

Több megrendelő érdekében ugyanaz a magánnyomozó csak akkor járhat el, ha a megrendelők érdekei nem ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megrendelő érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerződés teljesítésétől számított öt év már eltelt.

16. §

(1) A magánnyomozó a szerződés teljesítése során a 13. § b) pontja szerint tudomására jutott személyes adatokat a szerződés megszűnésétől számított öt év elteltével köteles megsemmisíteni.

(2) A 14. §, a 15. § és az (1) bekezdés rendelkezéseit a magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozóra is alkalmazni kell.

A személy- és vagyonőrre vonatkozó szabályok

17. §

(1) A személyvédelmi tevékenységet végző a szerződés keretei között a megbízó személyi biztonságának fizikai, technikai védelmét látja el.

(2) A személyvédelmi tevékenységet végző az általa védett személy biztonságát fenyegetőt kilétének közlésére, jogsértő magatartásának abbahagyására felszólíthatja.

18. §

(1) A vagyonvédelmi tevékenységet végző, a szerződés keretei között a megrendelő közterületnek nem minősülő, őrzött létesítménybe, területre belépőt vagy annak területén tartózkodó személyt jogosult

a) a kiléte vagy a belépés, a tartózkodás céljának közlésére felhívni, illetve ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;

b) a csomag, illetve jármű-, menet-, szállítási okmány bemutatására felszólítani, csomagját, járművét, valamint a szállítmányt biztonsági szempontból ellenőrizni;

c) jogsértő magatartás abbahagyására felszólítani.

(2) A vagyonőr a megrendelő ingóságát - a szerződés keretei között - az őrzött létesítményen, területen kívül is védheti, ennek során az (1) bekezdésben meghatározott jogok illetik meg.

19. §

A gyülekezési jogról szóló törvény (1989. évi III. törvény) hatálya alá tartozó rendezvényen a személy- és vagyonvédelmi tevékenység csak a rendezvény rendjét biztosító rendőri szerv által, az adott rendezvényre meghatározott szabályokat figyelembe véve, végezhető.

20. §

(1) A személy- és vagyonőr igazoltatásra nem jogosult, ha a tevékenysége gyakorlása során az általa erre felkért személy a nevét és személyi adatait önként nem közli, a személyi azonosság megállapítására igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.

(2) A személy- és vagyonőr a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt jogosult a cselekmény abbahagyására felszólítani, és elfogni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyészségnek átadni, ha erre nincs mód, ezek valamelyikét értesíteni [Be. 91. § (5) bekezdés].

(3) A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával

a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;

b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bennt tartózkodót onnan eltávolíthatja.

(4) A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát tarthat magánál, és azt a jogos védelem keretei között alkalmazhatja.

(5) A vegyi eszköznek a közterületen vagy nyilvános helyen tartott, a gyülekezési jog körében tartozó rendezvényeken, a választással összefüggő gyűléseken, vallási szertartásokon, kulturális és sportrendezvényeken való birtoklása tilalmára nézve a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.[3]

(6) Közterületen vagy nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen személy- és vagyonőri tevékenység csak vizsgáztatott kutyával látható el.

(7) Lőfegyverrel, gáz- és riasztófegyverrel teljesített személy- és vagyonőri tevékenység ellátása során az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.[4]

Záró rendelkezések

21. §

(1) Az e rendeletben meghatározott hatósági eljárásra és a rendőrhatósági ellenőrzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2. § (1) bekezdése, valamint a 3. § (2) bekezdése szerinti kérelmen a közigazgatási eljárás illetékét is magában foglaló külön rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell illetékbélyegben leróni.

22. §

(1) Ez a rendelet 1995. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vagyonvédelmi tevékenységről és a magánnyomozás tilalmáról szóló 24/1987. (VII. 22.) MT rendelet.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet az e rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen végző vállalkozó e rendelet hatálybalépését követően 30 napon belül köteles az illetékes rendőrkapitányságnál bejelenteni tevékenységét a 2. § (3) bekezdésének b) pontjában előírt melléklet, valamint a tevékenységet személyesen végzők személyazonosító adatainak csatolásával.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a jogellenes tevékenység folytatásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

23. §[5]

(1) E rendelet 2. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott melléklet csatolása az 1996. december 1-je után benyújtott kérelmek esetén kötelező. E rendelet hatálybalépésekor jogszerűen működő vállalkozó e melléklet benyújtására vonatkozó kötelezettségének 1996. december 31-ig tehet eleget.

(2) A hatálybalépést követően benyújtott engedély iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott mellékletet csatolni kell, a 2. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott mellékletet 1996. december 31-ig lehet pótlólag benyújtani.

(3) Aki e rendelet kihirdetésekor személy- és vagyonőri tevékenységet személyesen végez, 1996. december 1-jét követően csak a 3. § (1) bekezdése szerinti igazolvány birtokában jogosult a tevékenység folytatására.

(4) A 20. § (6) bekezdésében foglaltakat 1996. december 31-től kell alkalmazni.

24. §

Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 30/A. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"Jogosulatlan magánnyomozói, illetve személy- és vagyonvédelmi tevékenység

(1) Aki magánnyomozói, illetve személy- és vagyonőri tevékenységet

a) a tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül végzi, vagy végezteti,

b) a tevékenységet a magánnyomozás vagy személy- és vagyonőrzés személyes végzésére jogosító igazolvány nélkül végzi, vagy

c) a tevékenysége folytatására vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi

ötvenezer forintig terjedő pénzbírással sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt indult eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik."

A miniszterelnök helyett:

Dr. Bokros Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

a) Az R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott igazolvány kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező családi és utónevét (nők esetében a leánykori családi és utónevet is), születési helyét, időpontját, anyja leánykori családi és utónevét, állampolgárságát, lakcímét, személyi igazolványának számát;

2. a gyakorolni kívánt tevékenység megnevezését;

3. a rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében előírt feltételek meglétére vonatkozó nyilatkozatot.

b) A kérelemhez csatolni kell:

1. az iskolai végzettséget, illetőleg a magánnyomozói vagy személy- és vagyonőri szakképesítést tanúsító okmány közjegyző által hitelesített másolatát;

2. egy hónapnál nem régebbi keltezésű hatósági erkölcsi bizonyítványt;

3. két db 4x4 cm-es nagyságú, három hónapnál nem régebbi arcfényképet.

2. számú melléklet a 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

Az R. 5. §-a szerinti igazolványt az alábbi formában kell kiadni:

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta a 68/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1997.04.26.

[2] Beiktatta a 68/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1997.04.26.

[3] Lásd a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. §-a (3) bekezdésének d) pontját.

[4] Lásd a 115/1991. (IX. 18.) Korm. rendelet 18. §-a (1) bekezdésének d) pontját, 21. §-a (4) bekezdését és 25. §-a (1) bekezdését, valamint a 14/1991. (X. 31.) BM rendeletet.

[5] Megállapította a 43/1996. (III. 20.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1996.03.28.

Tartalomjegyzék