87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet
a vállalkozás keretében végzett személyes vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 100. §-ának (1) bekezdése h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
Általános szabályok
1. §
(1) E rendelet hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás (a továbbiakban együtt: vállalkozás) keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre terjed ki.
(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenység rendőrhatósági engedélyhez [Rtv. 28. § (1) bek.] kötött szolgáltatás, amelynek során a vállalkozó a megrendelőt megillető jogok keretein belül szerződés alapján
a) létesítményt, telephelyet, területet, járművet, más dolgot őriz;
b) rendezvényt biztosít;
c) szállítmányt kísér, őriz illetve pénz- és értékszállítást végez;
d) személyt véd;
e) személy- és vagyonvédelmi szakképzési, tanácsadási, szakértői szolgáltatást nyújt;
f) vagyonvédelmi műszaki rendszerek tervezését, telepítését, karbantartását végzi.
(3) Nem minősül személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek a vagyonvédelmi célú kutatás, a vagyonvédelmi eszközök gyártása, forgalmazása.
(4) A magánnyomozás rendőrhatósági engedélyhez [Rtv. 28. § (1) bek.] kötött vállalkozói tevékenység, amelyet a vállalkozó a megrendelőt megillető jogok keretein belül adatok megszerzése, tények, körülmények felderítése érdekében szerződés alapján végez.
(5) E rendelet alkalmazásában
a) vállalkozó: a magánnyomozói, illetve a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás;
b) személy- és vagyonőr: az a természetes személy, aki a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás keretei között a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen végzi;
c) magánnyomozó: az a természetes személy, aki a magánnyomozást folytató vállalkozás keretei között a magánnyomozói tevékenységet személyesen végzi.
d)[1] vagyonvédelmi műszaki rendszert tervező, telepítő és karbantartó: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi műszaki rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését, telepítését, szerelését, üzemeltetését, karbantartását személyesen végzi;
e)[2] vagyonvédelmi műszaki rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és kép megfigyelőrendszer, továbbá az egyéb jel és kép továbbítását vagy fény, illetve hang jelzését is lehetővé tevő műszaki megoldás.
A rendőrhatósági engedély kiadásának feltételei
2. §
(1) Az engedélyt a vállalkozó székhelye szerinti illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőrkapitányság) a vállalkozó kérelmére adja ki határozat formájában.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a folytatni kívánt tevékenység megnevezését;
b) azt, hogy a tevékenységet a vállalkozó személyesen, illetőleg segítő családtag vagy alkalmazott foglalkoztatása útján kívánja-e gyakorolni;
c) a vállalkozás formáját, székhelyét, telephelyét;
d) a cégjegyzékszámot, illetve a vállalkozói engedély számát, ha már működő (bejegyzett) vállalkozó nyújt be kérelmet.
(3) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a tevékenységet a (2) bekezdés b) pontja szerint folytató természetes személy magánnyomozói, illetve személy- és vagyonőri igazolványának másolatát;
b) a biztosító által elfogadott felelősségbiztosítási szerződési ajánlat másolatát, amelyben a biztosító kockázatviselésének kezdő napja az engedély alapján folytatott tevékenység megkezdésének ideje.
(4) Nem kell a kérelemhez mellékelni a (3) bekezdés b) pontja szerinti ajánlat másolatát, ha a tevékenység kizárólag személy- és vagyonvédelmi szakképzésre irányul.
A személy- és vagyonőri, illetve a magánnyomozói tevékenység folytatásának feltételei
3. §
(1) Személy- és vagyonőri, illetve magánnyomozói tevékenység csak személyre szóló rendőrhatósági igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) birtokában végezhető.
(2) Igazolványt írásbeli kérelmére az a büntetlen előéletű, cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgár kaphat, aki belföldi lakóhellyel, valamint magánnyomozói vagy személy- és vagyonőri képesítéssel rendelkezik.
(3) Nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet [Be. 16. §-ának (2) és (3) bekezdései] állományának volt tagja részére szolgálati viszonyának megszűnésétől számított két éven belül a magánnyomozói vállalkozói tevékenység folytatásához hatósági engedélyt, magánnyomozói igazolványt a rendőrhatóság nem adhat.
4. §
A személy- és vagyonőri, a magánnyomozói szakképesítés megszerzésére irányuló oktatás és vizsgáztatás tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter [1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bek.] a belügyminiszter.
A személy- és vagyonőri, illetve magánnyomozói igazolvány
5. §
(1) Az igazolványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság adja ki, és az visszavonásig érvényes. A kérelem tartalmát és kellékeit e rendelet 1. számít melléklete állapítja meg, az igazolványt e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában kell kiadni.
(2) Az igazolvány iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező:
a) nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek;
b) részére a korábban kiadott igazolványt az e rendeletben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt két éven belül bevonták.
A nyilvántartás, a tevékenység rendőrhatósági ellenőrzése
6. §
(1) A rendőrkapitányság a kiadott engedélyekről (2. §), igazolványokról (3. §), a kiadásuk alapjául szolgáló adatok változásáról, az engedély visszavonásáról, illetve az igazolvány bevonásáról nyilvántartást vezet.
(2) A tevékenység megkezdését, szüneteltetését, megszűnését, továbbá a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást a nyilvántartáson történő átvezetés céljából a vállalkozó köteles 8 napon belül bejelenteni az engedélyt, illetve az igazolványt kiadó rendőrkapitánysághoz.
(3) Az igazolvány adataiban, valamint a kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást az igazolvány tulajdonosának, ha jogszabály másként nem rendelkezik 8 napon belül kell bejelenteni a rendőrkapitánysághoz.
(4) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrkapitányság végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, az engedélyezés feltételeiben beállott változások vizsgálatára irányul.
A jogosultság megszűnése, szünetelése, az engedély visszavonása, az igazolvány bevonása
7. §
(1) A rendőrkapitányság az engedélyt határozattal visszavonja, ha kiadásának feltételei megszűntek; visszavonhatja az engedélyt, ha a vállalkozó e rendelet szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.
(2) A és vagyonőri, illetve a magánnyomozói tevékenység személyes végzésére vonatkozó jogosultság megszűnik, ha
a) az igazolványt bevonják;
b) az igazolványt a jogosult a rendőrhatóságnak visszaadja.
8. §
(1) Ha a rendőr a magánnyomozót, illetőleg a személyes vagyonőrt e foglalkozása gyakorlása során szándékos bűncselekmény vagy e foglalkozása szabályainak megszegésével összefüggő szabálysértés elkövetésén tetten éri, jogosult az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elvenni, és azt megküldi a kiadó rendőrkapitányságnak. Az igazolvány bevonásáról vagy visszaadásáról szóló döntésig a tevékenység személyes végzésére való jogosultság szünetel.
(2) Az igazolványt a rendőrkapitányság határozattal bevonja, ha kiadásának valamely jogszabályi feltétele már nem áll fenn, vagy jogerős bírói ítélet az igazolvány tulajdonosát e foglalkozástól eltiltja.
(3) Az igazolványt a rendőrkapitányság határozattal bevonhatja, ha az e rendeletben előírt szabályokat az igazolvány tulajdonosa ismételten vagy súlyosan megszegte.
(4) A magánnyomozó, illetve a személy- és vagyonőr ellen szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás során, a rendőrkapitányság az igazolványt határozottal az eljárás befejezéséig bevonhatja.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató kötelezettségei és jogai
9. §
A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységre kötött szerződést írásba kell foglalni. A szerződésnek tartalmaznia kell a megrendelő hozzájárulását ahhoz, hogy nevét és lakcímét (vagy székhelyét, ennek hiányában telephelyét) a vállalkozó nyilvántarthatja, és ebbe a nyilvántartásba a rendőrhatóság a tevékenység ellenőrzése során betekinthet.
10. §
(1) A vállalkozó a szerződésekről a rendőrkapitányság által hitelesített naplóban nyilvántartást vezet, és a naplót az utolsó bejegyzés napjától számított 5 évig megőrzi.
(2) A naplóban fel kell tüntetni:
a) a megrendelő nevét, lakcímét, székhelyét vagy annak hiányában telephelyét;
b) a szerződés megkötésének és teljesítésének, illetve megszűnésének időpontját;
c) a megrendelést ténylegesen teljesítő személy nevét.
(3) A naplóban kiegészítés, javítás csak úgy végezhető, hogy az eredetileg rögzített szöveg olvasható maradjon.
11. §
(1) A személy- és vagyonőr, a magánnyomozó hatósági jogkörrel nem rendelkezik, hatóság eljárását nem akadályozhatja.
(2) A személy- és vagyonőr, a magánnyomozó fegyveres erőre, rendvédelmi szervre [Rtv. 97. §-ának (1) bekezdése], más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzési vagy címet, rangjelzést nem használhat.
(3) A (2) bekezdés szerinti lilalom megszegése kérdésében annak a nyilatkozata az irányadó, akinek érdekeit a megtévesztő név, formaruha vagy jelzés használata sértheti.
12. §
A magánnyomozó, illetve a személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során az igazolványt köteles magánál tartani, és hatóság, illetve a tevékenységével érintett személy felhívására azt felmutatni.
A magánnyomozóra vonatkozó szabályok
13. §
A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében
a) információt gyűjthet, adatot, felvilágosítást kérhet;
b) a szerződés keretei között - ha a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény másként nem rendelkezik - a hivatalos iratokba, nyilvántartásokba akkor tekinthet be, készíthet azokról kivonatot, másolatot, ha erre személyes eljárása esetén a megrendelő is jogosult lenne.
14. §
A magánnyomozás nem irányulhat
a) diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá cső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai - amennyiben nem magyar állampolgárok vagy nem állandó magyarországi lakosok - tevékenységére;
b) a hivatalos személyek (Btk. 137. § 1. pontja) hivatali tevékenységére;
c) természetes személyek különleges adataira, illetve személyes adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján bárki számára hozzáférhetőek.
15. §
Több megrendelő érdekében ugyanaz a magánnyomozó csak akkor járhat el, ha a megrendelők érdekei nem ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megrendelő érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerződés teljesítésétől számított öt év már eltelt.
16. §
(1) A magánnyomozó a szerződés teljesítése során a 13. § b) pontja szerint tudomására jutott személyes adatokat a szerződés megszűnésétől számított öt év elteltével köteles megsemmisíteni.
(2) A 14. §, a 15. § és az (1) bekezdés rendelkezéseit a magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozóra is alkalmazni kell.
A személy- és vagyonőrre vonatkozó szabályok
17. §
(1) A személyvédelmi tevékenységet végző a szerződés keretei között a megbízó személyi biztonságának fizikai, technikai védelmét látja el.
(2) A személyvédelmi tevékenységet végző az általa védett személy biztonságát fenyegetőt kilétének közlésére, jogsértő magatartásának abbahagyására felszólíthatja.
18. §
(1) A vagyonvédelmi tevékenységet végző, a szerződés keretei között a megrendelő közterületnek nem minősülő, őrzött létesítménybe, területre belépőt vagy annak területén tartózkodó személyt jogosult
a) a kiléte vagy a belépés, a tartózkodás céljának közlésére felhívni, illetve ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;
b) a csomag, illetve jármű-, menet-, szállítási okmány bemutatására felszólítani, csomagját, járművét, valamint a szállítmányt biztonsági szempontból ellenőrizni;
c) jogsértő magatartás abbahagyására felszólítani.
(2) A vagyonőr a megrendelő ingóságát - a szerződés keretei között - az őrzött létesítményen, területen kívül is védheti, ennek során az (1) bekezdésben meghatározott jogok illetik meg.
19. §
A gyülekezési jogról szóló törvény (1989. évi III. törvény) hatálya alá tartozó rendezvényen a személy- és vagyonvédelmi tevékenység csak a rendezvény rendjét biztosító rendőri szerv által, az adott rendezvényre meghatározott szabályokat figyelembe véve, végezhető.
20. §
(1) A személy- és vagyonőr igazoltatásra nem jogosult, ha a tevékenysége gyakorlása során az általa erre felkért személy a nevét és személyi adatait önként nem közli, a személyi azonosság megállapítására igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.
(2) A személy- és vagyonőr a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt jogosult a cselekmény abbahagyására felszólítani, és elfogni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyészségnek átadni, ha erre nincs mód, ezek valamelyikét értesíteni [Be. 91. § (5) bekezdés].
(3) A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával
a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;
b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bennt tartózkodót onnan eltávolíthatja.
(4) A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát tarthat magánál, és azt a jogos védelem keretei között alkalmazhatja.
(5) A vegyi eszköznek a közterületen vagy nyilvános helyen tartott, a gyülekezési jog körében tartozó rendezvényeken, a választással összefüggő gyűléseken, vallási szertartásokon, kulturális és sportrendezvényeken való birtoklása tilalmára nézve a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.[3]
(6) Közterületen vagy nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen személy- és vagyonőri tevékenység csak vizsgáztatott kutyával látható el.
(7) Lőfegyverrel, gáz- és riasztófegyverrel teljesített személy- és vagyonőri tevékenység ellátása során az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.[4]
Záró rendelkezések
21. §
(1) Az e rendeletben meghatározott hatósági eljárásra és a rendőrhatósági ellenőrzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 2. § (1) bekezdése, valamint a 3. § (2) bekezdése szerinti kérelmen a közigazgatási eljárás illetékét is magában foglaló külön rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell illetékbélyegben leróni.
22. §
(1) Ez a rendelet 1995. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vagyonvédelmi tevékenységről és a magánnyomozás tilalmáról szóló 24/1987. (VII. 22.) MT rendelet.
(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet az e rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen végző vállalkozó e rendelet hatálybalépését követően 30 napon belül köteles az illetékes rendőrkapitányságnál bejelenteni tevékenységét a 2. § (3) bekezdésének b) pontjában előírt melléklet, valamint a tevékenységet személyesen végzők személyazonosító adatainak csatolásával.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a jogellenes tevékenység folytatásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
23. §[5]
(1) E rendelet 2. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott melléklet csatolása az 1996. december 1-je után benyújtott kérelmek esetén kötelező. E rendelet hatálybalépésekor jogszerűen működő vállalkozó e melléklet benyújtására vonatkozó kötelezettségének 1996. december 31-ig tehet eleget.
(2) A hatálybalépést követően benyújtott engedély iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott mellékletet csatolni kell, a 2. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott mellékletet 1996. december 31-ig lehet pótlólag benyújtani.
(3) Aki e rendelet kihirdetésekor személy- és vagyonőri tevékenységet személyesen végez, 1996. december 1-jét követően csak a 3. § (1) bekezdése szerinti igazolvány birtokában jogosult a tevékenység folytatására.
(4) A 20. § (6) bekezdésében foglaltakat 1996. december 31-től kell alkalmazni.
24. §
Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 30/A. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Jogosulatlan magánnyomozói, illetve személy- és vagyonvédelmi tevékenység
(1) Aki magánnyomozói, illetve személy- és vagyonőri tevékenységet
a) a tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül végzi, vagy végezteti,
b) a tevékenységet a magánnyomozás vagy személy- és vagyonőrzés személyes végzésére jogosító igazolvány nélkül végzi, vagy
c) a tevékenysége folytatására vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi
ötvenezer forintig terjedő pénzbírással sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt indult eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik."
A miniszterelnök helyett:
Dr. Bokros Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet a 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez
a) Az R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott igazolvány kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
1. a kérelmező családi és utónevét (nők esetében a leánykori családi és utónevet is), születési helyét, időpontját, anyja leánykori családi és utónevét, állampolgárságát, lakcímét, személyi igazolványának számát;
2. a gyakorolni kívánt tevékenység megnevezését;
3. a rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében előírt feltételek meglétére vonatkozó nyilatkozatot.
b) A kérelemhez csatolni kell:
1. az iskolai végzettséget, illetőleg a magánnyomozói vagy személy- és vagyonőri szakképesítést tanúsító okmány közjegyző által hitelesített másolatát;
2. egy hónapnál nem régebbi keltezésű hatósági erkölcsi bizonyítványt;
3. két db 4x4 cm-es nagyságú, három hónapnál nem régebbi arcfényképet.
2. számú melléklet a 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez
Az R. 5. §-a szerinti igazolványt az alábbi formában kell kiadni:
Lábjegyzetek:
[1] Beiktatta a 68/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1997.04.26.
[2] Beiktatta a 68/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1997.04.26.
[3] Lásd a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. §-a (3) bekezdésének d) pontját.
[4] Lásd a 115/1991. (IX. 18.) Korm. rendelet 18. §-a (1) bekezdésének d) pontját, 21. §-a (4) bekezdését és 25. §-a (1) bekezdését, valamint a 14/1991. (X. 31.) BM rendeletet.
[5] Megállapította a 43/1996. (III. 20.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1996.03.28.