15/1996. (XI. 14.) MKM rendelet
a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet kiegészítéséről
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet 1. §-a kiegészül a következő mondattal:
"A felsőoktatási intézmények e rendelet mellékletével közzétett jegyzékben szereplő szakképesítések esetén szakmai vizsga szervezésére jogosultak."
2. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete e rendelet mellékletével kiegészül.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Melléklet a 15/1996. (XI. 14.) MKM rendelethez
"Melléklet a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelethez
Jegyzék
az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 90. sorszáma alatt kiadott hangtechnikai és hangművész szakértő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 89 6 3729 15 9 0 04
2. Szakképesítés megnevezése: hangtechnikai és hangművész szakértő (felsőfokú)[1]
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület leírása
Egy határterületi tudomány és művészeti ág, a hangtechnika felsőfokú szintű művelése, amelyben a szakma művelője művészeti, a műszaki és menedzseri ismereteknek egyaránt a birtokában van. Jártassága van a szerteágazó hangtechnikai munkafajtákban, ismeri a gépek részletes működési elvét, kezelését, önálló munkavégzésre képes a következő munkafajtákban: producer, stúdióvezető, multimédia művészeti szerkesztő, elektroakusztikai rendszertervező, akusztikus, szervizvezető, multimédia rendszergazda, keverős, magnós, montírozó, hangfelvevő, kábeles, mikrofonos, kapcsolótermi technikus, műsorüzemi technikus, adáslebonyolító, video- és rádióstúdió technikus, video- és filmszinkron készítő hangmester, külsős hangfelvevő, archiváló, színházi hangosító, könnyűzenei koncert hangmestere, szabadtéri hangmester és hangosító, hangkazetta és CD sokszorosító technikus, kultúrházi stúdiós, oktatóstúdió hangtechnikus, demostúdiós, zenei forgató, zenei munkatárs, zeneösszeállító.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. Felvételi követelmények
- Hangmester szakképesítés.
- Angol nyelvből legalább alapfokú nyelvvizsga.
- Szakmai alkalmasságot bemutató legalább 5 hangfelvétel és esetleírása.
- Legalább alapfokú hangszerismeret.
- Egészségügyi alkalmasság.
- Egészséges hallás, megfelelő látás.
2. Általános követelmények
- Tájékozottság a hangtechnikához kapcsolódó humán tudományok ismeretanyagában.
- Jártasság a hangtechnikához kapcsolódó alaptudományi és műszaki alapismeretekben.
- Jártasság legalább középszintű vezetői és gazdasági ismeretekben.
- Jártasság a hangmester szakma ismereteiben.
- Műszaki angol nyelvismeret, nyelvvizsgával igazolt legalább középfokú általános angol nyelvismeret.
- Akusztikai tervezési ismeret.
- Hangtechnikai rendszertervezési ismeret.
- Jártasság a műszaki eszközök művészeti alkalmazásában.
- Tájékozottság az elektronikus médiumok művészeti kifejezőeszközeiben.
3. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
A 10/1995. (IX. 22.) MKM rendeletben megtalálható hangmester szakképesítés szakmai követelményeiben meghatározott feladatokon túl:
- Művészeti produkciók tervezése, vagy részvétel művészeti produkció tervezésében
= vezetői szintű részvétel egy produkció létrejöttében (a produkció ötlet szintű kidolgozása, művészeti, gazdasági célok meghatározása, a szakértők és szervezők kiválasztása, az előadók kiválasztása, gazdasági háttér megteremtése stb.),
= a produkció képviselete kapcsolódó produkciók felé (CD hangfelvételek, rádiós vagy tv-adások művészeti és technikai igényeinek megállapodásánál),
= a produkció tartalmi tematikus ismerete, a szereplők ismerete,
= produkció hangzásképének kialakítása dramaturgiai és esztétikai szempontok alapján, illetve részvétel a produkció ez irányú tervezési munkáiban.
- Produkciós ismeretek
= szerzői jogi ismeretek, a jogdíjak ismerete, azok zenei és más, a hangra vonatkozó részének nyomon követése és bonyolítása a produkciós vezetés számára,
= vállalkozási, gazdasági, pénzügyi szabályok ismerete.
- Hangforrások kezelése
= a hangforrások fizikai működésének és működtetésének ismerete,
= az összes hangszer legfontosabb játékmódjainak ismerete,
= az énekhangképzés és a legfontosabb énektechnikai módok ismerete,
= hangforrások, hangszerfajták, hangszercsoportok kiválasztása művészeti szempontok alapján,
= a felvételi helyszín kiválasztása művészeti, műszaki és produkciós szempontok alapján.
- Felvétel levezetése
= a felvételen résztvevők (művészek és műszakiak) produkciós kezelése, feladatának, tevékenységének meghatározása, helyszíni szerződések kötése,
= kapcsolattartás és részvétel a produkciós folyamat más művészeti vezetőivel,
= színészvezetés, előadók instruálása a produkció művészeti jellegének megfelelően (nem rendezői feladatok ellátása),
= az elkészült hanganyagok formai, hangesztétikai és műszaki jellegű értékelése.
- A hangfelvételi technológiának megfelelő alkotóközösség összeállítása
= a felvételi helyzetnek és a művészeti szempontoknak megfelelő alaptechnológia kiválasztása,
= a műszaki személyzet kiválogatása, feladatának meghatározása, felelősségi rendszerének kialakítása, a produkció során felhasznált munkaerő, technika szakmai teljesítőképességének ismerete,
= műszaki vezetői tevékenység folytatása.
- A hangfelvételi eszközök felügyelete
= a kiválasztott felvételi technológiához szükséges berendezések megrendelése, biztosításának megkötése, szállításának megszervezése, felügyelete,
= a meghibásodott rendszerelemek helyszíni javítása, javíttatásának megszervezése.
- A hangfelvételi eszközök, berendezések kezelése
= a hangfelvételi eszközök, berendezések baleset- és meghibásodás mentes üzemeltetéséhez szükséges műszaki, munkavédelmi és tűzvédelmi előírások ismerete és betartatása.
- Hangrestaurálás
= a hanganyag készítési körülményeinek, eszközeinek ismerete,
= a restaurálás menetének és módjának megtervezése a mű ismerete és a felvétel készítésének idején szokásos esztétikai normák ismerete alapján,
= a modern hangrestaurálási eszközök ismerete,
= az archiválási szempontok ismerete.
- Akusztikai tervezés
= akusztikai ismeretei alapján szabad terek, zárt terek hangterének akusztikai értékelése,
= akusztikai hibák felfedése,
= szabadtéri és zárttéri hangtér akusztikai tervezése.
- Elektroakusztikai rendszertervezés
= elektroakusztikai ismeretei alapján stúdiók, hangosító berendezések, alapsávi kommunikációs hálózatok, digitális hangtechnikai hálózatok rendszerének tervezése, szakértői felügyelete, üzemeltetése.
4. A szakképzés tantárgyai
Matematika.
Fizika, természetismeret.
Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek.
Vezetéselméleti alapismeretek.
Pszichológia.
Művészettörténeti alapismeretek.
Esztétikai alapismeretek.
Zenei ismeretek.
Hangszer- és hangforrásismeret.
Hangfelvétel-történet, hangesztétika.
Akusztika.
Áramkörök.
Számítástechnika.
Hangtechnikai eszközök.
IV. A szakképesítés szakmai vizsgakövetelményei
1. A vizsgán számon kérhető ismeretek
Matematika
- Vektoralgebrai alapfogalmak, alapműveletek a vektorok körében, vektorok szorzása (skaláris, vektoriális, vegyes), mátrixaritmetika.
- A komplex számok algebrai, trigonometrikus és exponenciális alakja, szemléltetése, műveletek komplex számokkal.
- Elemi függvények, egyváltozós függvények differenciálszámítása (differenciálhányados, deriváltfüggvény, deriválási szabályok), integrálszámítása (a határozott integrál, a határozatlan integrál).
- A többváltozós függvény fogalma, a kétváltozós függvény szemléltetése, a többváltozós valós függvények differenciálszámítása: parciális derivált, totális differenciálhatóság, iránymenti derivált, gradiens vektor magasabb rendű parciális deriváltak, a többváltozós valós függvények integrálszámítása: téglalapon vett integrál, a határozott integrál kiszámítása koordináta-transzformációval.
- Numerikus sorok, függvénysorok: a Taylor-sor, mint speciális hatványsor, Fourier-sorok, Fourier-integrál, Laplace-transzformáció.
- Közönséges differenciálegyenletek: Bessel-féle differenciálegyenletek, Bessel-függvények, parciális differenciálegyenletek.
- Események és alapvető műveleti tulajdonságaik, a valószínűség és axiómái, a valószínűségi változó és jellemzői (eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény, várható érték, szórás, momentumok), néhány eloszlásfüggvény, a nagy számok törvényei, a statisztikai minta és függvény, becslések, próbák, korreláció- és regresszióelmélet.
- Vektor-skalár-függvény és deriváltjai, skalár- és vektormezők, skalármező gradiense, vektormezők vonalintegrálja és potenciálja, vektormezők divergenciája, vektormezők rotációja, Laplace-operátor, vektormező gradiense.
- Gráfok.
Fizika, természetismeret
- Mennyiség, mennyiségek csoportosításai, mértékegység, mérés, dimenzió, mértékrendszer, tehetetlen és súlyos tömeg, tehetetlenségi nyomaték, lendület, perdület, energiák, elektromos, mágneses tulajdonság, pontszerű test, merev test, modellezés, struktúra fogalma.
- Erőtér anyag, szerveződő anyag, szerveződés a szintelmélet alapján, a kötés, kötési energiák, az atommag és az atom szerveződése.
- Magfizikai és héjfizikai alapismeretek. Atom-, ion-, és molekula halmazok kötései, fázisai és fázisátalakulásai.
- Légnemű, folyékony és szilárd fázis legfontosabb jellemzői, viselkedésük közvetítő közegként, rugalmasságaik, súrlódásaik, fázisátalakulások.
- Egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgás, egyenletes és egyenletesen változó kör- és forgómozgás.
- Lineáris harmonikus rezgőmozgás.
- Haladó és álló mechanikai (hang) hullámok kinematikai leírása; hullám terjedése, visszaverődés, behatolás-törés, elhajlás, polarizáció, interferencia, teljes visszaverődés.
- A kölcsönhatások fogalma, csoportosításai, leíró mennyiségei: erő, munka, hőmennyiség, Newton axiómák, munkatétel, a termodinamika főtételei.
- Mozgástörvények, erőtörvények, a mozgások energiaviszonyai.
- Energiaveszteségek és azok pótlásai.
- Megmaradási törvények (tömeg-, lendület-, energia-, különböző töltések megmaradása), zárt és nyílt anyagrendszerek.
- Az elektromos töltés, elektromos Coulomb erő, térerősség, erővonalak, elektromos fluxus, homogén mező, forráserősség, Gauss tétele, Maxwell I. törvénye, feszültség, potenciál, örvényerősség, Maxwell II. törvénye, szigetelő és vezető elektromos térben, a szigetelő dielektromos állandója, vezető potenciálja és kapacitása, kondenzátorok, síkkondenzátor kapacitása, energiája, az elektromos mező energiája és energiasűrűsége.
- Az egyszerű áramkör, feszültség, áramerősség, a vezető ellenállása, Ohm törvénye szilárd halmazállapotú vezető szakaszra.
- Feszültségforrások.
- Összetett áramkörök, sorosan és párhuzamosan kapcsolt vezetők, Kirchoff törvényei, Ohm törvénye teljes áramkörre.
- Egyenáram munkája és teljesítménye.
- Áramforrások és műszerek kapcsolása.
- Az időben állandó mágneses mező, B-vektor, indukció vonalak, mágneses fluxus, mágneses térerősség, Maxwell III. törvénye, mágneses örvényerősség, az Amper-féle gerjesztési törvény: Maxwell IV. törvénye, a közeg mágneses permeabilitása.
- A szerveződő anyag mágneses tulajdonsága: dia-, para- és ferromágnesség.
- Mágneses Lorentz-erő, elektromágneses indukció, mozgási és nyugalmi indukció, Faraday, Neumann és Lenz törvénye, önindukció, a vezető induktivitása, a mágneses mező energiája, energiasűrűség.
- Az energia terjedése az áramforrástól a fogyasztóig.
- A Poynting-vektor.
- A szinuszosan váltakozó áram, feszültség, áramerősség, effektív érték, a frekvencia és körfrekvencia.
- Váltakozó áramú áramkörök leíró mennyiségei.
- RLC kör (feszültség, áramerősség, Ohmos, induktív, kapacitív ellenállás, fázisviszonyok, impedancia, teljesítmény és munka, pillanatnyi és effektív értékek).
- Rezgőkörök szabad rezgései, Thomson-formula, kényszerrezgések, soros RLC-kör, párhuzamos LC- és RLC-kör, rezgőkörök csatolása: rezonancia (hangolás).
- A tekercs.
- Elektromágnes.
- Transzformátor.
- Maxwell törvényeinek rendszere.
- Az elektromágneses hullámok közös tulajdonságai, felsorolásuk.
- Áramok folyadékokban: Ohm törvénye; anyagkiválás: Faraday törvényei, elektrolitikus polarizáció.
- Áramok normális nyomású, ritkított gázokban és vákuumban: kisülések.
- Elektroncsövek (dióda, trióda, többelektródás csövek).
- Katódsugárcső, fotocella, fényelem.
- Félvezető anyagok szerkezete és tulajdonságai, sajátvezetés, n-típusú, p-típusú vezetés, p-n kettősréteg, egyenirányítás, n-p-n, és p-n-p típusú trióda.
Munkavédelemi ismeretek
- Általános munkavédelmi rendeletek és szabályok, a munkavédelem fogalmának és céljának meghatározása.
- A munkavédelmi szabályzat, annak tartalma és érvényességi köre.
- Az elsősegélynyújtás szabályai, sérülés, rosszullét vagy áramütés esetén.
- Munkavédelmi bejárások, oktatások rendje és az ellenőrzések szabályai és a balesetek bejelentésével kapcsolatos szabályok.
- Munkahelyi baleset, kvázi baleset és az azokkal kapcsolatos intézkedések, kártérítési igény. Szabadterekre és zárt terekre vonatkozó munkavédelmi szabályok.
- Gépek, létrák, emelőszerkezetek biztonsági szabályai.
- Függesztett, oszlopos és épített hangosító rendszerek, díszletek gyártásával, felállításával, szerelésével és bontásával kapcsolatos munkavédelmi előírások.
- A színpadi, szabadtéri és zenekari hangosító rendszerek elektromos ellátásával kapcsolásával összefüggő munkavédelmi előírások.
- Stúdiókra, technikai helyiségekre, karbantartó helyekre és raktárakra vonatkozó munkavédelmi előírások.
- Technológiai utasítás.
- Különböző munkavédelmi védő felszerelések és eszközök, és az ezekkel kapcsolatos biztonságtechnikai elvárások.
- A műszaki vezetők főbb munkavédelmi feladatai, jogai és kötelességei.
- Elektromos szerelésekkel, vizsgálatokkal és karbantartásokkal kapcsolatos munkavégzési előírások.
- Az elektromos áram élettani hatásai, mentőládák, elektromos szerelésekre vonatkozó munkavédelmi rendelkezések.
- Az elsősegélynyújtás szabályai áramütéses baleseteknél.
- A hangosító berendezések használatával kapcsolatos zajértékekre és megengedett hangterhelésre vonatkozó nemzetközi és MSZ előírások ismerete.
- Elektromos szereléssel, érintésvédelemmel, villamos hálózati kérdésekkel, villámvédelemmel foglalkozó szabványok ismerete (MSZ 1600/13, MSZ 172 és MSZ 1585).
- Villamos vezetékek, kábelek használatával, az időszakos műszeres mérésekkel kapcsolatos ismeretek.
- Alkalmassági, illetve az időszakos orvosi vizsgálatok rendje.
- Alkoholos befolyásoltsággal kapcsolatos vizsgálat rendje és adott helyzetben a szükséges intézkedések szabályai.
- Az általános munkavégzési előírások, anyagmozgatás, szállítás és a szerszámok használatának biztonsági előírásai.
- Egészségügyi munkavédelmi és biztonságtechnikai követelmények a próbák, előadások és rendezvények lebonyolításánál.
Tűzvédelemi ismeretek
- Tűzvédelem célja, szerepe és alapkövetelményei, különös tekintettel a hangtechnikai munkavégzésre.
- Tűzvédelmi szervezet, tűzvédelmi oktatás és a tűzvédelmi szemle, valamint ellenőrzések rendje.
- A különböző létesítményekre vonatkozó tűzvédelmi előírások, zenekarok, színpadok, szabadterek általános tűzvédelmi előírásai.
- Tűzvédelmi utasítás, annak tartalma és mellékletei.
- Tűzriadóterv tartalmának ismertetése.
- A helyiségek és épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása.
- Tűzvédelmi berendezések, oltókészülékek, tűzjelzők és füstelvezetők tűzvédelmi előírásai. Biztonsági világítás, irányfény és lépcsővilágítás tűzvédelmi szabályai.
- A világítási és hangberendezések telepítésére vonatkozó tűzvédelmi szabályok.
- Színpadi építés, bontás, próba és előadás tűzvédelmi előírásai.
- Nézőtéri székek elhelyezésének, a közlekedési útvonalaknak, kijáratoknak tűzvédelmi rendje.
- Vészkijáratok, ajtók nyitási iránya, ajtók, folyosók mérete és tűzszakasz határok kialakításának tűzvédelmi előírásai.
- A vasfüggöny működtetése és szerepe a tűzvédelemben.
- A nézőtér kiürítésének számítás útján történő meghatározása, az ide vonatkozó tűzvédelmi szabvány szerint.
- A raktározás rendjének tűzvédelmi szabályai, a közlekedés utak kijelölésének rendje a színpadon és a raktározási területeken.
- Dohányzás rendjének, nyílt láng használatának és a pirotechnikai cselekmények bonyolításának tűzvédelmi előírásai.
- A lángmentesítés szabályai, a tűzterhelés számítása és a tűzmegelőzés előírásai.
Vezetéselméleti és gazdasági alapismeretek
- Munkajogi ismeretek.
- Konfliktusok kezelésének alapismeretei, konfliktustünetek felismerése, okok meghatározása, megoldások.
- Az információkezelés alapjai, információgyűjtés, -rögzítés, információadás, visszacsatolás.
- A csoportmunka alapjai, személyzetfejlesztés, vezetési stílus, vezetői típusok, módszerek.
- Kommunikációs technikák, javaslatok és érdekek képviselete, információcsere, tárgyalás, írásos kommunikáció, jelentések, jegyzőkönyvek.
- Költségeket alapvetően befolyásoló tényezők, hatásuk és azok csökkentése, túlórák, hiányzások, munkaerő elvándorlás, pontosság és időmenedzsment, határidők, anyag- és energiafelhasználás, karbantartás, hatékonyság, minőség.
- A motiváció alapjai, anyagi ösztönzés alapvető formái, egyének és motiválhatóság, motiválatlanság, munkahelyi környezet és elégedettség, munkavégzés feltételei, információ, erőforrás, célok ismerete és az elvárható teljesítmény.
- Munkakörtervezés, eszközei, munkakör-specifikáció - képességek, szaktudás, felelősség, munkafeltételek.
- Problémamegoldási módszerek alapjai.
- Szervezetek struktúrája, szervezet és csoport kapcsolata.
- Változások kezelésének gyakorlati alapjai.
- Vállalkozási, társasági formák.
- Költségelemzés, költségvetések elkészítése, pénzügyi tervezés, végrehajtásának ellenőrzése, beruházás gazdaságossági vizsgálatok alapjai.
- Termék, termékértelmezés, ár, ármeghatározás hatása az értékesíthetőségre. Beszállítókkal való kapcsolatok, készletezés.
Pszichológia
- Pszichológiai alapfogalmak, alapfolyamatok: biológiai és szociális én, a bal és jobb agyfélteke működése, információszerzés és feldolgozás, tanulás, emlékezés alapfolyamatai és fejlesztésének lehetőségei.
- Érzékelés és észlelés folyamata, ingerfeldolgozás: hallás, látás.
- Érzetjellemzők, szubjektív tesztek.
- Személyiségtípusok a személyiség építőkockái, én-kép alapfogalmak és iskolák/irányzatok felfogása.
- Nonverbális-verbális kommunikáció egysége.
- Jelek pszichológiája.
- Magatartás, játszmák, önészlelés, mások észlelése, attribúciók, sztereotípiák, előítélet, csoportok, stratégiák a szociális környezetben, személyközti/interperszonális kapcsolatok, érzelmek, környezeti hatások.
- A befolyásolás módszerei, a befolyásolás eszközei a művészetekben, a meggyőző közlés, környezet hatása a pszichológiai folyamatokra.
- A szociális tér struktúrája és modelljei, módszerek, stratégiák.
- Személy a szervezetben, vezetés, a munkahelyi környezet, alkalmazkodás.
- A művészetpszichológia alapfogalmai.
- A reklám pszichológiája.
Művészettörténeti alapismeretek
- A különböző kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia, Hellasz, Róma, Ázsia, Amerika stb.) művészete.
- Az egyetemes művészettörténet korszakai az őskortól a jelen korig, fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságai.
- A magyar művészet folyamata a honfoglalástól napjainkig.
- A művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások, az építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek, színházművészet, fotóművészet, filmművészet, videóművészet alapvető jellemzői.
- A műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényege és összefüggése az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel.
- A művészeti területeken belüli legfontosabb funkciók, műfajok (pl. építészet - szakrális, világi, ábrázoló művészetek - mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj stb.).
- A műelemzés alapvető szempontjai, az egyes korszakok stílusjegyei, műalkotások értelmezése, elemezése (pl. korstílus-meghatározás, műleírás).
Esztétikai alapismeretek
- Az esztétika alapfogalmai (a mimézis, szép, rút, tragikum, komikum, katarzis, kettős tükrözés, tartalom és forma összefüggései stb.).
- Az irodalom esztétikai sajátosságai.
- A főbb művészettörténeti korszakok legjelentősebb esztétikai nézetei (az antikvitás, a középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a felvilágosodás, a romantika, a realizmus, a XIX. század, a XX. század irányzatai).
Zenei ismeretek
- Törzs- és módosított hangok.
- Hangközök, hármas és négyes hangzatok, ezek megfordításai, összhangzattani alapismeretek, fő és mellék hármashangzatok.
- Kétszólamú barokk, illetve klasszikus dallam, egy szólamú XX. századi dallam lejegyzése, kvintkör 7 kereszt ... 7 bé.
- Modális hangsorok, ritmikai gyakorlatok.
- A legfontosabb skálaelméleti, hangrendszer és hangoláselméleti alapfogalmak, zenei műszavak, szakkifejezések ismerete.
- Transzponálás, transzponáló hangszerek.
- Blattolás, egy- és kétszólamú megadott énekgyakorlatokon különféle kulcsokban.
- 40 megadott népdal (kvintváltó, recitál, sirató, új típusú) éneklése, elemzése forma, a sor-záróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján.
- Zenei formák: két- és háromtagú formák, triós forma, rondóforma különböző típusai, szonáta, szonátarondó, szonatina, kánon, invenció, fúga, madrigál, motetta, ricercál, variációs forma.
- 20 műzenei idézet éneklése, formai elemzése.
- Zenetörténeti áttekintés, az európai zenetörténet legfontosabb stíluskorszakai, az egyes stíluskorok legfontosabb stílusjegyei, műfajai, az egyes korok kiemelkedő zeneszerzői.
- Bach példatár I.
- Lassus: Kétszólamú énekgyakorlatok.
- Kodály: Kétszólamú énekgyakorlatok.
- Keuler: Összhangzattan.
- Kodály-Vargyas: Magyar népzene példaanyagának ismerete.
- 100 példát tartalmazó műzenei válogatás felismerése eredeti előadás vagy feldolgozás alapján.
Hangszer- és hangforrásismeret
- A hangszerek fejlődéstörténete.
- A XX. században használatos historikus, klasszikus, népi, egzotikus és elektromos hangszerek ismerete.
- Fontosabb játékmódok, szakkifejezések, hangterjedelem ismerete.
- Hangszerakusztikai ismeretek: a hangszerek fizikai működése, irányjelleggörbéi, a keltett hang sajátosságai.
- Hangszerhibák, kezelési hibák felismerése.
- Beszédhang, fonetika, beszédérthetőség, énekhang, hangképzési módok, énektechnikák.
- Fizikai hangforrások, hangkeltők ismerete, hangi sajátosságai, a hangok csoportosítása.
- Jellemző jelalakok és spektrumuk.
- A hangtechnikai jelmanipuláció hatása a jelek lefutására és spektrumára.
Hangfelvétel-történet, hangesztétika
- A hanglemez, a fényhang, a mágneses jelrögzítés, a digitális jelrögzítés története.
- A hangtechnika kiemelkedő személyiségei, a legfontosabb felfedezések keletkezéstörténete.
- A hangfelvétel-készítés magyarországi története.
- A hangfelvétel-készítés történetének mérföldkövei, a műszaki fejlődés hatása a művészi kifejezés eszköztárára.
- A hangfelvétel önálló művészeti ággá válása, a hangesztétika kialakulása.
- A tömegesen sokszorosítható hanghordozók elterjedésének visszahatása a hangfelvételi gyakorlatra, a hangfelvétel, mint produktum tömegcikké válása.
- A felvételi eszközök tömegcikké válása, az elektronikus médiumok társadalmiasodása, és ennek hatása a professzionális hangrögzítés gyakorlatára és esztétikájára.
- Az elektronikus zenei, valamint az elektronikusan erősített zenei műfajok és a hangrögzítés kölcsönhatása.
- Modern zene, zenei előadás és hangrögzítés.
Biológiai ismeretek, pszichoakusztika
- A fül részletes biológiai felépítése, a gyakori fülbetegségek és rendellenességek szubjektív hallásmódosító hatása, a hangingerek idegi feldolgozása, objektív hallásvizsgálati módszerek.
- A pszichoakusztikai jelenségek, és azok részletes magyarázata.
- Az irányhallás magyarázata és mérési módszerei.
- Irányinformáció mesterséges előállítása, 3D hanghatások.
- Pszichoakusztikai méréstechnika, szubjektív tesztek mérési módszerei.
- A pszichoakusztikai jelenségek hangtechnikai, felvételtechnikai vonatkozásai.
- A hangjel járulékos élettani hatásai.
Akusztika
- Klasszikus teremakusztika: történeti áttekintés, történelmi korok akusztikai emlékei, az akusztika alapegyenletei, teremakusztikai alapfogalmak és alapjelenségek matematikai leírása, teremakusztikai követelményrendszerek.
- Teremakusztikai tervezés.
- Akusztikai méréstechnika.
- Hangtechnikai akusztika: stúdiók, technikai helyiségek speciális követelményei, helyszíni akusztikai körülmények felvételi helyzethez igazításának módszerei, elektroakusztikai és teremakusztikai követelmények összhangja.
- Műszaki akusztika: koncentrált és elosztott paraméterű, mechanikai és akusztikai rendszerek elektromechanikai transzformációja, elektromechanikai átalakítók.
Áramkörök
- Alapismeretek: alkatrészek, az analóg jel, az elektromos analóg csatorna, lineáris passzív hálózatok analízise és szintézise, lineáris aktív analóg áramkörök, torzítások, zajok, a digitális jel, a digitális csatorna, lineáris digitális áramkörök, a digitális torzítások, a digitális zajok.
- Automatika: csatolások, önszabályzó cellák, vezérlések, logikai hálózatok.
- Kapcsolástechnika: analóg és digitális diszkrét csöves, tranzisztoros és integrált alapáramkörök és funkcionális egységek, analóg és digitális nemlineáris áramkörök, áramköri blokkok, modulok, portok.
- Berendezések: áramköri blokkok hálózata, kapcsolási rajz olvasás.
- Méréstechnika: analóg és digitális alap- és célműszerek, automata mérőegységek, számítógép-interfész műszerek, analóg és digitális hangtechnikai szabványok, szabványos hangtechnikai mérések, berendezés beállítása mérési utasítás alapján, jelkövetés, hibakeresés módszerei.
Számítástechnika
- Kép-, hang- és szövegfeldolgozó rendszerek.
- A személyi számítógép alapkonfigurációja, funkcionális egységei, kiegészítő hardver elemek.
- Szoftverek csoportosítása és alkalmazása.
- A részek kapcsolata blokkséma alapján.
- Az információ tárolásának, feldolgozásának és továbbításának eszközrendszere, adattípusok.
- Hardver és szoftver elemek megválasztásának szempontjai, kompatibilitás.
- A személyi számítógépek fajtái, operációs rendszerei.
- Az operációs rendszer grafikus kiterjesztése, használata, karbantartás, üzemeltetés, konfigurálás.
- Hálózatok, topológiák, hálózati operációs rendszerek.
- Monitorok típusai, jellemzőik.
- Nyomtatók típusai, jellemzőik, felbontóképesség.
- Adatok tömörítése, archiválása, az adattömörítés elve, tömörítőprogramok, az archiválás eszközei.
- Az adatvédelem szoftver és hardver eszközei (víruskeresés, lemezkarbantartás stb.).
- Szövegszerkesztés.
- Multimédia hardver ismeretek, digitális hang és kép ábrázolás, digitalizáló eljárások, szabványok.
- MIDI csatolók.
- Eszköz kompatibilitás, a számítógép speciális multimédia hardver bővítései, számítógéppel vezérelt lejátszó eszközök, CD-ROM, CD-R.
- Multimédia szabványok.
Hangtechnikai eszközök
- A mikrofon: mérőmikrofonok, stúdiómikrofonok tervezési elvei és tulajdonságai, mérési módszerei, rádiómikrofon rendszerek működési elve, telepítési módja.
- A hangsugárzó: a Thiele-Small paraméterek, hangváltók, hangdobozok, hangoszlopok tervezési elvei, aktív hangsugárzók, a mozgás-visszacsatolás. Hangsugárzó állványok.
- Tápegységek: energiaátalakítás fajtái, erős- és gyengeáramú ellátó hálózatok, zavarvédelem.
- Analóg és digitális erősítő: erősítő fajták, kiszajú struktúrák, nagyjelű struktúrák, nagyáramú struktúrák, teljesítmény struktúrák, integrált struktúrák.
- Az analóg és digitális keverőasztal: a fő működési egységek jellemző áramköri megoldásai, minőségi követelményei, a keverőasztal belső szervezése, keverőasztal feladatorientált tervezése, jellemző felépítés, jellemző rendszerek, vezérlések, automatikák. - Az analóg és digitális mágnesszalagos jelrögzítők: analóg magnetofon fajták mechanikai beállítása, elektromos bemérése, szalagtípusok jellemzőinek mérése, a mérőszalagok, álló- és forgófejes digitális magnetofonok fő működési elvei, egységei, SCMS, szinkronizáció.
- Mágneslemezes jelrögzítők: HDD fajták, a MOD, számítógép alapú és célorientált rögzítők felépítése, működése, adatkompatibilitás, archiválás.
- Lemezjátszók: analóg hangfrekvenciás áramkörök felépítése és mérése, vágási karakterisztikák, automatikák, motorvezérlő áramkörök, mechanikai változatok és beállítás, mérőlemezek, szabványok.
- Optikai jelrögzítők: a CD szabvány, A CD-R szabvány, a CD-ROM, HDCD, kettős rétegű felírás, a CD játszó áramköri felépítése, automatikák, vezérlés, CD vurlicerek, A CD cartridge, MINIDISC berendezések felépítése.
- Zajcsökkentők: analóg zajcsökkentők, kompanderek, elvi működése, A DOLBY A-B-C-SR, a TELCOM C4, a DBX, digitális zajcsökkentő eljárások, előkiemelés.
- Dinamika szabályozók: belső felépítés és működési alapelv, jellemző struktúrák, speciális funkciók, jellemző áramköri realizációk, speciális utómunka processzorok.
- Effektberendezések: analóg zengetők, késleltetők, torzítók, sifterek, szűrők működése, DOLBY SURROUND, THX, digitális effektberendezések.
- Szinkronizáló berendezések, szinkronjel rendszerek: az SMPTE szinkrongenerátor, A MIDI szinkronizáció, word clock.
Hangtechnikai rendszerek
- Különféle stúdió rendszerek, PA rendszerek, pager rendszerek, tervezési kérdései, digitális hangtechnikai hálózatok építése, stúdióházak tervezése.
2. A szakmai vizsga letételéhez szükséges további ismeretek
Hangszerismeret
- Egy klasszikus, népi, elektromos hangszer vagy jazzdob legalább zeneiskolai továbbképző szintű ismerete.
Nyelvtudás
- A vizsgázónak rendelkeznie kell a hangtechnikai szakirodalom használatához szükséges általános angol nyelvi és szakmai nyelvi ismerettel. Képesnek kell lennie angol nyelvű szakcikk szövegének megírására, előre megírt szakmai előadás szövegének elmondására, szakmai konferencián alapvető kommunikációra.
3. A szakmai vizsga részei
Vizsgára az bocsátható, aki
- igazolja az elméleti képzésben való részvételét vagy a kijelölt tantárgyak hallgatását (egyéni felkészülésre nincs lehetőség),
- középfokú angol nyelvvizsgát igazol,
- hangszertudását a képzés idején elkészített, a hangszer jellegének megfelelő video- és hangfelvétellel bizonyítja,
- bemutat 5, a képzési idő alatt elkészített saját hangfelvételt és a hozzájuk kapcsolódó 5 tanulmányt a hanganyagok művészeti és műszaki szempontú értékelésével,
- bemutat 2 tanulmányt a képzési idő alatt az oktatók által meghatározott 2 hangfelvétel művészeti és műszaki szempontú értékelésével,
- legfeljebb két előző vizsgakisérlete volt.
Az elméleti képzésben való részvételt csak olyan képző intézmény igazolhatja, amelyik rendelkezik a képzés folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.
A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli részből áll.
Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga három részből áll:
1. Szakdolgozat készítése. A szakdolgozat témáját a képző intézmény adja ki. A kiadható témacsoportok:
- önállóan vagy néhány jelölt által közösen elkészített humán vagy reál tárgyú kutatási feladat, részfeladat,
- humán vagy reál tárgyú szakmai irodalom, új kutatási eredmények önálló feldolgozása,
- méréssorozat, és annak értékelése,
- tervezési feladat.
A szakdolgozat tartalmi kivonatát és tömör összefoglalóját a dolgozat részeként a jelöltnek angol nyelven is el kell készítenie. A szakdolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A dolgozatot, amelyben táblázatok és ábrák is szerepelhetnek, szövegszerkesztőn kell írni. A dolgozat minimális terjedelme - a mellékletek nélkül - 50 oldal, 120 000 leütés.
A szakdolgozatot annak két független szakmai bírálatával együtt a szóbeli vizsgát megelőzően legalább 15 nappal a vizsgabizottság elnökének a rendelkezésére kell bocsátani. Enélkül a jelölt nem kezdheti meg a szakmai vizsgát.
A szakdolgozat értékelése a szaktanár, a bírálók és a vizsgaelnök által javasolt osztályzat számtani átlaga, abban az esetben, ha minden érdemjegye legalább elégséges. Elégtelen részjegy esetén a szakdolgozatot átdolgozásra vissza kell adni, a vizsga nem folytatható, és a jelölt szakdolgozatát leghamarabb csak a következő vizsgaidőszakban adhatja be.
2. Egy hangfelvétel művészeti és műszaki szempontú elemzése. A hangfelvételt a jelölt a vizsgán húzza, az elemzést írásban készíti el. A hanganyag nem szerepelhet hangpéldaként az oktatás során, a jelöltnek mint újdonságot kell megkapnia. A tetszés szerinti zenei, vagy prózai, vagy vegyes hanganyag bármilyen hordozón lehet. Játékideje kötetlen, de első 10 perce szolgál az elemzés alapjául. A meghallgatást és az elemzést stúdió körülmények között kell elvégezni. Ezen idő alatt a stúdió teljes műszaki rendszere rendelkezésre áll a feladat elvégzéséhez. A hanganyagokat két azonos példányban kell archiválni, a biztonsági példányokat zárolni kell, és csak az első példány sérülése esetén, a vizsgabizottság elnökének jelenlétében lehet használni.
A vizsgarész elvégzésének ideje: 60 perc.
3. Az oktatás eredményét felmérő képességteszt, a képzés során tanult legfontosabb ismeretekből. Szóbeli vizsgát az tehet, aki ezen legalább 50%-os eredményt ér el.
A vizsgarész elvégzésének ideje: 150 perc.
A gyakorlati vizsga feladatsorát 3 változatban a képző intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője a javasolt feladatsorokat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek. Nem megfelelő vagy nem megfelelő nehézségi fokú tesztsor esetén az elnök a feladatokat átdolgoztathatja. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.
A gyakorlati vizsga összideje: 210 perc.
A gyakorlati vizsga eredményét a három vizsgarész osztályzatának számtani átlaga adja abban az esetben, ha minden érdemjegy legalább elégséges.
A sikertelen gyakorlati vizsga esetén a jelölt a szóbeli vizsgára nem bocsátható. Harmadik sikertelen gyakorlati vizsga után a jelölt csak a tanulmányai megismétlésével jelentkezhet újra vizsgára.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga két részből áll:
1. A szakdolgozat védése. A jelölt védés során nyújtott teljesítményét a vizsgabizottság érdemjeggyel értékeli. Sikertelen védés esetén a vizsga tovább nem folytatható, és a jelölt szakdolgozatát ismételten leghamarabb csak a következő vizsgaidőszakban adhatja be.
2. Egy átfogó témakör ismertetése a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsor alapján. A vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni. Egy tételt legalább három ismeretcsoport anyagából kell összeállítani.
A vizsgázó a vizsgakérdéseket legalább egy hónappal a vizsga időpontja előtt megkapja. Segédeszközt a vizsgán nem használhat.
A szóbeli vizsgán meg kell győződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik a hangtechnikai irodalom használatához szükséges angol nyelvi ismerettel.
A szóbeli vizsga eredményét a két vizsgarész osztályzatának számtani átlaga adja abban az esetben, ha minden érdemjegy legalább elégséges.
Sikertelen szóbeli vizsga esetén a jelöltnek abból a vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. Az a vizsgázó, akinek a tudását ugyanabból az ismeretcsoportból másodszor is elégtelenre minősítették, ismétlővizsgát csak a csoporthoz tartozó, a bizottság által meghatározott tantárgy vagy tantárgyak megismétlésével tehet.
A szakmai vizsgát a képzés befejezését követő egy éven belül meg kell kezdeni.
Vizsga három hónapon belül nem ismételhető. A javítóvizsgát a jelöltnek legkésőbb a sikertelen vizsgát követő egy éven belül meg kell kezdenie. Ellenkező esetben a jelölt csak a tanulmányai megismétlésével tehet vizsgát.
3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 91. sorszáma alatt kiadott informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 43 5 3139 13 1 0 03
2. Szakképesítés megnevezése: informatikus (felsőfokú)
- térinformatikus
- műszaki informatikus
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid leírása
Az informatikus tevékenységi körének megfelelően - mint a gazdálkodó egység operatív vezetőjének közvetlen munkatársa - megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) számítástechnikai, gazdasági ismeretei birtokában a munkahely informatikai koncepciójának a kialakításában és annak megvalósításában vesz részt. Koncepcionális kérdésekben a feladata elsősorban a döntések előkészítése, míg a megvalósításban az irányító, koordináló feladatok ellátása. Együttműködik a rendszerszervezőkkel, szoftverfejlesztőkkel.
Feladata a tevékenységi körének megfelelő informatikai feladatok specifikálása és koordinálása, a szükséges fejlesztések kivitelezésében való részvétel, az alkalmazások bevezetésének a felügyelete, az üzemeltetése és ellenőrzése.
Felelősségi körébe tartozik a vállalatnál működő informatikai alkalmazások összehangolt működésének biztosítása, melynek révén hozzájárul a szervezet teljesítményének folyamatos növeléséhez, a szervezet céljainak eléréséhez.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. Általános szakmai követelmények
A) Térinformatikus.
B) Műszaki informatikus.
A felsőfokú informatikusnak a munkahelyi összefüggéseket, folyamatokat jól ismerő, széles szakmai látókörrel rendelkező, kombinatív problémamegoldási és operatív szervezői képességgel rendelkező szakembernek kell lennie, aki ismeri a számítástechnika hardver- és szoftver eszközrendszerét, és tájékozott az információs piacon elérhető alkalmazási rendszerek területén.
Ismerje és tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések), valamint az információ kezelésére vonatkozó általános etikai normákat, szabályokat, alkalmas legyen projektek irányítására, ismerje a minőségbiztosítás alapelveit.
Legyen képes az informatika szaknyelvének szabatos, célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a magyar szakszavak alkalmazására, választékos kifejezésmódra. A jelöltnek rendelkeznie kell az idegen nyelvű szakirodalom, kézikönyvek, dokumentációk felhasználásához szükséges idegen nyelvi tudással.
III/2. Speciális szakmai követelmények
Az általános követelményekben megfogalmazott ismereteket tudja alkalmazni egy adott szakterületen. Ehhez részletesen ismernie kell a szakterület sajátosságait, amelynek követelményeit és szakmai mélységét az adott szakterület szakmai igényei határozzák meg.
A) Térinformatikus:
- Tudjon kezelni különböző térinformatikai szoftvereket.
- Tudjon egy, a megoldandó feladatra alkalmas szoftvert választani.
- Ismerje a térképkészítés alapelveit, alapvető módszereit.
- Tudjon térképet digitalizálni.
- Ismerje az SQL-t.
- Ismerje a térképi hibák fajtáit, az adatkorrekció különböző eseteit, módszereit.
- Tudja összehasonlítani és összefésülni a rétegadatokat.
- Ismerje a következő - illetve a következőknek megfelelő - programok aktuális verzióját:
= AutoCAD,
= Arc/Info,
= MapInfo.
B) Műszaki informatikus:
- Ismerje a számítógépes jelfeldolgozás elméletét és gyakorlatát.
- Ismerje és legyen képes üzemeltetni a számítógépes jelfeldolgozás szoftver és hardver eszközeit.
- Legyen képes intelligens mérő és kiértékelő rendszereket kialakítani.
III/3. Általános tantárgyi követelmények
A) Térinformatikus.
B) Műszaki informatikus.
1. Számítástechnikai szoftverüzemeltetői ismeretek
1.1. Számítástechnikai alapismeretek
Alapfogalmak
- Információ a számítógépben, kódrendszerek.
- Aritmetikai, logikai műveletek, relációk.
- Adattípusok, egyszerű adatszerkezetek (tömbök, rekordok, állományok).
A hardver
- A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, a funkcionális egységek főbb jellemzői.
- Perifériák típusai, főbb jellemzői.
- Korszerű számítógépes konfigurációk, modularitás.
- A számítógép üzembe helyezése.
A szoftver
- Szoftverek csoportosítása.
- Operációs rendszerek, rendszerközeli szoftverek, hálózati szoftverek.
- Fejlesztő környezetek.
- Általános célú és egyedi alkalmazások.
Programozási alapfogalmak
- A programnyelvek utasításkészlete.
- Adattípusok.
- Programszerkezetek (elágazások, ciklusok).
- A strukturált program felépítése (eljárások, függvények).
- Elemi algoritmusok és megvalósításuk valamely programnyelven.
Megjegyzés: Az általános tantárgyi követelmények programozási alapismeretek témaköre nem programozási készség kialakítására szolgál. A cél az, hogy a hallgató megismerje azokat az alapfogalmakat, amelyek a számítástechnika ismeretanyagához tartoznak (feltételek, elágazások, ciklusok stb.) és ma már az alkalmazásokban is jelen vannak.
1.2. Általános célú alkalmazások
Szövegszerkesztés
- Szövegbevitel, javítás (kijelölés, másolás, mozgatás, keresés, csere, rövidítésszótár stb.).
- Szövegek tárolása, visszatöltése, nyomtatása.
- A szöveg formázása, lapszámozás.
- Lábléc, fejléc, lábjegyzet, tartalomjegyzék.
- Körlevélkészítés, borítékcímke nyomtatás.
- Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár.
- Táblázatok, grafikák beillesztése a szövegbe.
Táblázatkezelés
- A táblázatok felépítése.
- Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.
- Hivatkozások, újraszámolás.
- Képletek szerkesztése: konstansok, hivatkozások, függvények a képletekben.
- Gazdasági számítások, kalkulációk.
- A statisztika alapfogalmai: középértékek, szórás, gyakoriság.
- Statisztikai kimutatások grafikonok szerkesztése.
Adatbázis-kezelés
- Az adatbázis-kezelés alapfogalmai (az adatbázis fogalma, típusai).
- Relációs adatbázisok.
- Jogosultságok kiosztása.
- Adatbázis-tervezés.
- Mezőtípusok.
- Az adatbázisok létrehozása, karbantartása, alapvető adatbázis-kezelő műveletek (keresés, válogatás, rendezés, összesítés).
- Lekérdezések, összegfokozatos listák.
- Adatbázis kapcsolatok.
- Archiválás.
Adatszintű kapcsolatok a különböző alkalmazások között
- Állományok konvertálása.
2. Operációs rendszerek, rendszerközeli programok, hálózatok
Legalább két különböző jellegű operációs rendszer ismerete: Windows aktuális verziója, OS/2, UNIX.
2.1. Az operációs rendszer
- Az operációs rendszer telepítése.
- Az operációs rendszer részei, rendszerállományok.
- A betöltési folyamat.
- Az operációs rendszer memóriakezelése.
- Parancsok, kapcsolók.
- Állományok típusai.
- Lemezes adattárolás: lemez-, könyvtár-, állománykezelő parancsok.
- Parancsállományok.
- Rendszerkonfigurálás (eszközmeghajtók), környezetbeállítás.
- Egy operációs rendszer megszakítási rendszerének fogalom szintű ismerete.
2.2. Az operációs rendszer grafikus kiterjesztése
- A grafikus ablakkezelő környezet használata.
- Karbantartás, üzemeltetés és konfigurálás grafikus munkakörnyezetben.
2.3. A karbantartás és üzemeltetés egyéb segédprogramjai
- Az adatvédelem szoftver és hardver eszközei (tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás stb.).
2.4. Hálózatok
- Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei.
- Hozzáférési jogok, adatvédelem.
- Kezelői parancsok és menüs programok.
- Lemez, könyvtár, állomány kezelése a hálózatokban.
- Állományok nyomtatása.
- A hálózatos üzemeltetéssel kapcsolatos információk lekérdezése.
3. Adatkezelés
- Adat, információ, hír.
- Egyed, tulajdonság, kapcsolat.
- A kapcsolat foka.
- Normál formák.
- Hagyományos fájlszerkezetek.
- Adatbázis típusok.
- 4GL ismeretek.
- Relációs adatkezelés.
- Objektumorientáltság.
- Integráció, műszaki jellegű és gazdasági nyilvántartások integrálása.
4. Rendszerelemzés és -tervezés
- Rendszerfejlesztés menete.
- Helyzetfelmérési technikák.
- Ügyvitelszervezési alapismeretek.
- Bizonylattervezés, EDI alapismeretek.
- Kódtervezés.
- Adatelőkészítés menete.
- Input/output tervezés szempontjai.
- Dialógus tervezés.
- Rendszerfejlesztési technikák.
- Batch és on-line rendszerek működési elvei.
- Rendszerfejlesztési technikák.
- Komplex szervezési módszertan és alkalmazása (SDM, SSADM stb.).
- Dokumentációs rendszer alkalmazása.
- Case, 4GL alkalmazásgenerátorok (ORACLE, MAGIC, INGRES, ISEE, WIZDOM, PROGRESS).
5. Gazdasági alapismeretek
- A vállalkozási formák és jellemzői.
- A tervezés alapfogalmai.
- Statisztikai alapismeretek.
- A controlling fogalma.
- A marketing fogalma, szerepe és jellemzői.
- A termelésirányítás fogalma.
- A gazdasági folyamatok fogalma.
- Ingatlangazdálkodás.
- Gazdasági egységek szervezeti felépítése.
6. Jogi alapismeretek
- Jogi alapfogalmak.
- Munkajog, szerzői jog.
- Szerződések.
- Adózási alapfogalmak, az adózás rendje.
- A legfontosabb adójogszabályok.
7. Adatvédelem
- Adatvédelem és adatbiztonság fogalma.
- Az elektronikus nyilvántartások veszélyei.
- A privát szféra titkosítása és a közérdekű adatok nyilvánossága biztosításának követelménye.
- Az adatvédelem jogi szabályozása Magyarországon és a világban.
- Adatvédelmi alapelvek és intézmények.
- Az adatvédelmi törvény.
- A számítógépes alkalmazási rendszerek ellenőrzése és biztonsága.
- Hardver és szoftver védelmi eszközök.
- Hálózatok védelme.
8. Projekt irányítás
- Projekt fogalma.
- Projekt irányítás feladatai.
- Projektek modellezése (hálótervezés).
- Időtervezés.
- Erőforrások tervezése.
- Költségtervezés.
- Projekt követés.
- Projekt és minőség biztosítás.
- Projekt irányítás dokumentumai.
9. Humán informatika
- Kommunikációs formák.
- A kommunikáció funkciói.
- A jelfeldolgozás.
- Az első és második jelzőrendszer.
- A beszéd.
- A tárolás.
= A memória.
= A tanulás.
- Kondicionálás, operáns kondicionálás.
- A gépi és az agyi információs rendszerek összehasonlítása.
10. Telekommunikációs alapismeretek
- Az adatbázisok kialakulásának története (könyvtárak, szakosodott információs intézmények szolgáltatásai; off-line és on-line adatbázisok).
- Információkeresés (on-line adatbázisrendszerek használata).
- Az információ rögzítése, tárolása (információhordozók).
- Az információ átvitele.
- Az információ-visszakeresés fő módjai és fajtái.
- Adatbázisok (privát és nyilvános adatbázisok).
- Szolgáltató központok ("host"-ok) jellemzése.
- Nyilvános adatbázisok legfontosabb jellemzői.
- Adatbázis-műveletek (update, keresés letöltés, nyomtatás).
- Tárgyszórendszer, tezaurusz.
- Adatbázis szolgáltatások jellemzői.
- Hálózati (Internet) multimédia szoftver (Mosaic, Netscape Navigator, Internet Explorer, illetve más korszerű World Wide Web eszköz).
11. Matematika
- A halmazelmélet alapjai.
- A matematikai logika alapjai.
- A kombinatorika alapjai.
- A lineáris algebra alapjai.
12. Idegen nyelv
A jelöltnek rendelkeznie kell az idegen nyelvű szoftverek kezeléséhez, illetve a szakirodalom, kézikönyvek, dokumentációk felhasználásához szükséges idegen nyelvi tudással.
A) A térinformatikus speciális tantárgyi követelményei:
1. Államigazgatási és jogi alapismeretek
- A közigazgatás rendszere.
- Hatósági feladatok.
- Települési önkormányzati munka.
- Adatbiztonság, adatvédelem jogi kérdései.
2. Alkalmazott matematika
- A gráfelmélet alapjai.
- Optimalizálási problémák.
- Matematikai statisztika.
- Vetülettan.
3. A digitális térképkészítés geometriai alapjai
- A digitális térkép meghatározása.
- Vektoros és raszteres geometriai adatrendszer.
- A digitális térképkészítés módszerei és eszközei.
- A digitális földmérési alaptérkép.
4. Térinformatikai rendszerek szervezési alapjai
- A GIS szervezési sajátosságai.
- A GIS rendszerek adattartalmának meghatározása.
- Az adatnyerés technológiájának kidolgozása.
- A GIS szoftver és hardver platform kiválasztása.
- A működtetés szervezeti kereteinek kialakítása.
- A térképi és a szöveges adatállományok karbantartásának módszertani kérdései.
5. Szakági és igazgatási ismeretek
- Közműnyilvántartó rendszerek.
- Szakági és egyesített közműnyilvántartás.
- A közművek adatbázisai és kezelésük.
- A digitális közműtérkép.
- Adatszolgáltatás, adatvédelem.
6. Adatbázis-kezelés, szervezés
- ORACLE programozási ismeretek.
- Az SQL alapfogalmai.
- A szöveges és grafikus adatbázisok összekapcsolása.
7. Térinformatikai (GIS) szakági programozás
- CAM, CAD alapú szoftverek.
- MicroStation MGE.
- AutoCAD.
- Integrált térinformatikai rendszerek.
- MapInfo.
- ArcInfo, Arc-View.
- Raszteres szoftverek.
- I/RAS B, I/RAS C.
- I/GEOVEC
- ERDAS.
B) A műszaki informatikus speciális tantárgyi követelményei:
1. Programozás, a programozás módszertana és technológiája
- A programozási feladat megoldásának lépései.
- A strukturált programozás elvei, programtervezési módszerek.
- Adattípusok, adatszerkezetek és ezek tervezése.
- A program vezérlési szerkezetei.
- Változók fogalma.
- Programszerkezetek, paraméterátadás, a változók hatásköre.
- Alapvető adatfeldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, keresés, rendezés, válogatás, listázás stb.).
- Programtesztelés fogalma, módszerei, eszközei.
- A számítógépes program dokumentálásának elvei, eszközei, a dokumentáció részei.
- A felhasználóbarát program jellemzői.
- Programok karbantartása, karbantarthatóság biztosításának programtechnikai eszközei.
- A korszerű, integrált programfejlesztő eszközök, programgenerátorok.
- Az objektumorientált programozás alapjai.
2. Programnyelvek
- Legalább két általános célú, magasszintű programnyelv ismerete kötelező.
- Magasszintű programozási nyelvek sajátosságai. Interpreter, kompájler, szerkesztő (linker).
- A "Programozás, a programozás módszertana és technológiája" témacsoportban felsorolt követelmények megvalósítása egy konkrét programnyelven.
- Adatfeldolgozás hálózati programozásának alapjai.
- A grafikus megjelenítés programozásának elvei és lehetőségei az adott programnyelven.
3. Számítógépes jelfeldolgozás
- Jelek csoportosítása és fontosabb leírási módjuk.
- Mintavételezés, inerpoláció, kvantálás, ADC-k, DAC-ok tulajdonságai, illesztésük.
- DFT és a folytonos spektrum kapcsolata, eljárások a DFT spektrális felbontásának növelésére, ablakfüggvény hatása.
- Energetikai spektrumok mérésének alapjai, spektrumanalizátorok, a mérési eredmények értelmezése.
- Statisztikus jelanalízis (teljesítménysűrűség-spektrum, autokorrelációs függvény).
- Digitális szűrők (FIR, IIR szűrők tulajdonságai, alkalmazásuk szabályai, középérték, effektív érték, amplitudósűrűség mérése).
- DSP, számítógépes mérés és méréstervezés.
4. Mérőrendszerek
- Mérőrendszerek digitális felületei: IEEE 488, RS 232, RS 422, RS 485.
- Valós idejű rendszerek.
- A konkurrens programozás legfontosabb fogalmai.
IV. A szakképesítés szakmai vizsgakövetelményei
1. A vizsgán számon kérthető ismeretek
(Az egyes témakörökben számon kérthető ismeretek megegyeznek a III. pontban megfogalmazottakkal.)
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.
Az írásbeli vizsgán számon kérthető témakörök:
A) Térinformatikus
B) Műszaki informatikus
- Számítástechnikai szoftverüzemeltetői ismeretek
- Adatkezelés, adatvédelem
- Operációs rendszerek
- Telekommunikációs alapismeretek
- Matematika
A) Csak térinformatikus szakképesítés esetén:
- Térinformatikai szoftverek kezelése
B) Csak műszaki informatikus szakképesítés esetén:
- Programozás
- Számítógépes jelfeldolgozás
A vizsgán segédeszköz nem használható.
Munkaidő: 180 perc.
Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga szakdolgozat készítéséből áll.
A szakdolgozatok tárgya komplex feladat, a szakmai irányultságnak megfelelően.
A szakdolgozatokat csak a képző intézmény által jóváhagyott témában lehet benyújtani, a képzés befejezését követő 2 évig.
Egy szakdolgozat elkészítésében legfeljebb két vizsgázó vehet részt, de világosan le kell írni az - önállóan is megfelelő szakmai tartalommal rendelkező - munka megosztását.
A szakdolgozatnak tükröznie kell a választott probléma (kiinduló rendszer) összefüggéseit, kapcsolódásait. Lehetőleg teljes képet kell adnia a kiindulási helyzetről, a megoldási lehetőségekről, és ismertetnie kell az alkalmazott megoldás kiválasztásának a szempontjait is. Terjedelménél fogva nem kell minden részletet tartalmaznia. A kidolgozást olyan mélységig kell elkészíteni, hogy az bemutassa a kitűzött feladat egy reális megoldását.
Nem értékelhető a szakdolgozat, amelyik az alábbiak közül valamelyik témakört nem tartalmazza:
- a választott probléma (kiinduló rendszer) összefüggései, kapcsolódásai,
- a szakmai irányultságnak megfelelő elemzés,
- a probléma megoldási lehetőségeinek felvázolása,
- a kitűzött feladat egy reális megoldása (a szakmai követelményeknek megfelelő módon kidolgozva).
A szakdolgozatokat a szóbeli vizsgát megelőzően legalább 15 nappal az előzetes szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgára bocsátás feltételei:
- megírt és elbírált szakdolgozat,
- legalább elégséges minősítésű írásbeli és gyakorlati vizsga.
A szóbeli vizsga két részből áll:
a) szakdolgozat védése,
b) válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre.
A szóbeli vizsga tételeit a III. pontban vizsgakövetelményként megadott témakörök anyagából a szakképző intézmény a szakmai sajátosságnak megfelelő formában dolgozza ki.
A szóbeli tételsort a kijelölt vizsgabizottsági elnöknek a vizsgát megelőzően 15 nappal meg kell küldeni és vele jóváhagyatni. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a kérdéssor tartalmilag és formailag megfelel-e a követelményeknek. A vizsgabizottság elnöke által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.
A vizsgakérdéseket vizsgázónként legalább három témacsoportból kell kiadni.
A vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható.
A felkészülési idő: 20 perc.
Képesítést az kaphat, aki szakdolgozatát sikeresen megvédte, valamint sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát tett.
3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A Számítástechnikai szoftverüzemeltetői ismeretek tantárgy szóbeli része alól felmentést kaphat a vizsgázó, ha legalább számítástechnikai szoftverüzemeltető, vagy annál magasabb, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő számítástechnikai szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 92. sorszáma alatt kiadott díszlet- és jelmeztervező asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 03
2. Szakképesítés megnevezése: díszlet- és jelmeztervező asszisztens[2]
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid leírása
A díszlet- és jelmeztervező asszisztens olyan sokoldalú ismeretekkel rendelkező, kreatív szakember, aki képes munkájával részt venni színházi produkció létrehozásában, illetve filmforgatásban. Tervezőművész irányításával részt vesz a díszlet- és jelmeztervezési munkák minden fázisában.
Részfeladatokat, kivitelezési munkák irányítását önállóan is meg tud oldani.
Olyan műveltséggel, szakmai, művészettörténeti, színháztörténeti tudással és technikai ismeretekkel rendelkezik, amelyek képessé teszik tanulmányai folytatására a művészeti főiskolákon, egyetemeken.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés, rajz-mintázás
- A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
= a kompozíció,
= az arány, a méret,
= szerkezet,
= rész és egész,
= kiemelés és elhagyás,
= ritmusok,
= a tér,
= a fény és árnyék összefüggéseit.
A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:
= síklapot különböző rálátásban,
= geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),
= geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,
= csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),
= épületek külső és belső tereit,
= szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,
= fiktív tárgycsoportot,
= szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,
= állatfigurák álló és mozgó karakterét,
= emberi alapmozdulatokat (kroki),
= emberi és állati koponyákat, csontvázakat,
= portrékat,
= ruhás emberi alakokat,
= aktokat,
= emberi figurákat térben.
A festési és színtani ismeretek részeként:
Ismerje a színelméletek alapjait, és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.
Ismerje és alkalmazza:
- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),
- fényszínek és a festék különbségeit,
- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint,
- a helyi és távlati színeket ( lokál és valőr).
A mintázás, a tér- és formaalakítás részeként ismerje és gyakorolja:
- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,
- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
- a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),
- a kisplasztika és szobor mintázását.
A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.
1.2. Művészettörténet
A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Ismerje:
- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,
- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,
- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,
- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,
- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat (pl. építészet: szakrális, világi, ábrázoló művészetek: mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj...).
Legyen jártas:
- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),
- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),
- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,
- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,
- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.
Készségszinten tudjon:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
Ismerje:
- a néprajz fogalmát és történetét,
- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,
- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.
Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.
1.4. Ábrázoló geometria
Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:
- alapvető síkmértani szerkesztéseket,
- perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,
- különböző axonometrikus ábrázolásokat, árnyékszerkesztéssel,
- Monge rendszerben történő szerkesztéseket.
1.5. Betűrajz
Ismerje:
- a betű történetét, az írás kialakulását,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit.
Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére igényes és esztétikus megjelenítésére.
2. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
3. Szakmai elmélet
Általános követelmények
- Rendelkezzen széles körű szakmai látókörrel.
- Ismerje a színházi, filmes, televíziós produkció létrehozásával kapcsolatos tevékenység lényeges elemeit, a munkamenetet, a kivitelezéssel, a műhelyekkel kapcsolatos munkákat, kiemelten a látvánnyal kapcsolatos megoldásokat.
- Legyen képes az adott produkció:
= stílusát felismerni,
= mondanivalóját és törekvéseit megérteni.
- Ismerje a múlt és a jelen irányadó legfőbb stílusait.
3.1. Színház- és filmtörténet
A színháztörténet magába foglalja az európai színjátszás történetét az ókortól napjainkig a különböző történelmi korokon keresztül, bemutatva a színház rendeltetését, formai és tartalmi változásait, stíluskorszakait. Foglalkozik továbbá az Európán kívüli népek ősi rítusaival, a távol-keleti színházzal, operával, táncművészettel és a modern irányzatokkal.
A filmtörténet a filmművészet főbb korszakait tekinti át a némafilmtől napjainkig, kiemelve századunk nagy filmalkotó egyéniségeit és jeles alkotásait.
A jelölt ismerje:
- a természeti népek rítusait (afrikai törzsek, ausztráliai, új-zélandi bennszülöttek),
- a keleti vallási szertartások lényegét,
- a kínai és japán színház jellemző vonásait,
- az ókori görög és római színházat,
- a kereszténység szertartásait,
- a középkori misztériumszínházat,
- a commedia dell'arte-t,
- Shakespeare színházát,
- Moliére színházát,
- a XVIII-XIX. századi színház jellemzőit,
- az opera kialakulását,
- a balett kialakulását,
- a XX. század főbb stílusirányzatait és nagy egyéniségeit,
- a filmművészet különböző stíluskorszakait.
3.2. Viselettörténet
A viselettörténet magába foglalja a különböző történelmi korok emberének ruházkodását. Foglalkozik az anyagokkal, a formák jellemzőivel és a díszítéssel, továbbá az öltözködéssel mint a társadalmi hovatartozás, rang, méltóság kifejeződésével.
A jelölt ismerje:
- a történelmi korok viseletét (ókori, görög, római, egyiptomi, mezopotámiai viseletek),
- a bizánci öltözet jellemzőit,
- az európai öltözködés fejlődését a román kortól a XIX. századig,
- a XX. század évtizedeinek divatirányzatait, híres szalonjait,
- a különböző népek nemzeti viseleteit,
- a magyar népviselet táj szerinti jellemzőit,
- a színpadi jelmez funkcióját, kifejezési eszközeit.
3.3. Esztétikai alapismeretek
A jelölt ismerje:
- az esztétika alapfogalmait ( a mimézis, szép, rút, tragikum, komikum, katarzis, kettős tükrözés, tartalom és forma összefüggéseit....),
- az irodalom- és színházesztétika sajátosságait,
- a főbb művészettörténeti korszakok legjelentősebb esztétikai nézeteit (az antikvitás, a középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a felvilágosodás, a romantika, a realizmus, a XIX. és a XX. század stb. irányzatait).
Legyen képes a színpadi látvány esztétikai elemzésére.
3.4. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje és legyen képes alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a munkahelyi balesetek és speciális foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait.
4. Szakmai gyakorlat
4.1. Tervezés és szakrajz
A jelölt legyen képes a szakmai folyamatokhoz kapcsolódó:
- tanulmányrajzok, formatanulmányok,
- vázlattervek, színtervek, variációk,
- a színpadképben szereplő szín- és plasztikai hatásrajzok,
- léptékarányos színvázlatok és makettek,
- korhű jelmez- és kosztümtervek grafikai szintű rajzanyagának,
- komplett tervdokumentációs rajzok elkészítésére,
- műszaki rajzok megszerkesztésére.
4.2. Díszlet- és makettkészítés
A jelölt ismerje:
- a színház felépítésének és működésének keresztmetszetét,
- a színjáték színrevitelének alapjait,
- a színpad építészeti rendszerét,
- a színpadtechnikai alapfogalmakat,
- a színházi világítástechnikát, a világítórendszerek fajtáit,
- a színházhoz tartozó külső műhelyek helyét és szerepét a díszlet- és jelmezkivitelezési munkákban,
- a színpadi díszlettervek kivitelezéséhez készülő makettkészítést: a makettépítés alapjait, lehetőségeit és technikáját, valamint az ehhez szükséges anyagokat.
Legyen képes:
- az elkészült tervek tervdokumentációk alapján a kivitelezési munkákat megoldani,
- a rendező és a színészek korrekciós igényeihez alkalmazkodni.
4.3. Jelmezkészítési alapismeretek
A jelölt ismerje a színházi kosztümök és jelmezek modellszerkesztésének és szabásának alapjait.
Legyen képes:
- személyiség- és testkarakter ábrázolására,
- a vizuális megjelenítés technikáinak alkalmazására,
- a jelmezkészítés technológiai műveleteinek szakszerű elvégzésére.
IV. A szakképesítés szakmai vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltétele
A díszlet- és jelmeztervező asszisztensjelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészíteni egy színházi darab tervezői folyamatában az olvasattól a teljes tervdokumentációig, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A komplex vizsgafeladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
A díszlet- és jelmeztervező vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, műszaki rajzokból, a kivitelezésre kiválasztott díszlet és jelmezek látványképéből és modelljéből áll.
2. A szakmai vizsga részei
2.1. Gyakorlati vizsga
Rajz-festés, rajz-mintázás
A komplex vizsgafeladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és tudása a szakmai kritériumok alapján.
A vizsga időtartama: 2×360 perc
2.2. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgakövetelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgakövetelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Színház- és filmtörténet
- Viselettörténet
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
Felkészülési idő: tételenként 15-20 perc
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegyek, a vizsgamunka és a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeret anyagát felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 93. sorszáma alatt kiadott népijáték és kismesterségek oktatója szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 86 4 3419 12 3 0 06
2. Szakképesítés megnevezése: népijáték és kismesterségek oktatója
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület leírása
A népijáték és kismesterségek oktatója tevékenységébe tartozik a népi játszóházi foglalkozásvezetés és a választott népi kismesterség gyakorlati oktatása. Részt vesz az iskolai és iskolarendszeren kívüli képzésben, valamint a közművelődés területén a népi kismesterségek elsajátíttatásában, tanfolyamokat, gyakorlati foglalkozásokat tart.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
- A szakmai követelmények megegyeznek a Közművelődési szakember (OKJ szám: 89 4 3713 12 3 0 05) szakképesítés részét alkotó népi játszóházi foglalkozásvezető és az OKJ-ba tartozó, a tanuló által választott népi kismesterség szakképesítés követelményeivel (szőnyegszövő, kosárfonó, faműves, csipkekészítő, kézi, gépi hímző, kékfestő, fazekas, szíjgyártó-nyerges, mézeskalácsos), valamint további, a későbbiekben az OKJ-ban kiadásra kerülő népi kismesterségek szakmai és vizsgakövetelményeivel.
- A népijáték és kismesterségek oktatói követelmények kiegészülnek a gyakorlati oktatáshoz szükséges szakmai elméleti és gyakorlati követelményekkel.
IV. A szakképesítés szakmai vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
- népi játszóházi foglalkozásvezető szakképesítés,
- a választott népi kismesterség szakképesítés követelményeinek teljesítése.
2. A népijáték és kismesterségek oktatói követelményei
2.1. Az oktató ismerje:
- a nevelés fogalomrendszerét, módszereit, eszközeit,
- a tanítási-tanulási folyamatot,
- a pedagógiai folyamat pszichológiai vonatkozásait,
- fejlődéslélektani alapismereteket,
- az életszakaszok fejlődéslélektani jellemzőit, a fejlődés főbb vonulatait,
- a felnőttnevelés fogalmi rendszerét,
- a közösség jellemzőit, irányítási módszereit, csoportlélektani alapismereteket, módszereket,
- a szabadidős tevékenységek formáit, alkalmazásuk lehetőségeit, módszereit, eszközeit,
- az adott népi kismesterség elméletének és gyakorlatának tanítási módszereit,
- a magyar néprajz tartalmát,
- a művészettörténeti alapfogalmakat,
- a személyiségismereti alapfogalmakat,
- az oktatási és a közművelődési terület törvényi hátterét,
- a kézművesség (kismesterség) tanításának elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakmai módszertant,
- az adott szakmához, kismesterséghez kapcsolódó rajzelméleti és gyakorlati tudnivalókat.
2.2. A népijáték és kismesterség oktatója legyen képes:
- a megszerzett ismereteket oktatói munkájában alkalmazni,
- szabadidős, játszóházi, szakköri, napköziotthonos kiegészítő foglalkozásokat vezetni,
- a választott kismesterség gyakorlati és elméleti ismereteit átadni,
- a tanítványok személyiségét fejleszteni,
- az életmód alakításához megszerzett tudást alkalmazni,
- az ismeret átadásához szükséges kapcsolatteremtő készséget elsajátítani,
- az oktatásban alkalmazandó eszközöket, szerszámokat kezelni,
- az egészség- és munkavédelmi előírásokat betartani.
3. A szakmai vizsgán számon kért ismeretek
3.1. Pszichológia
- A pszichológia fogalomrendszere, módszerei, alkalmazási területei.
- A szocializáció fogalma, értelmezése, formái, a folyamatot befolyásoló tényezők.
- A csoport, kortárscsoport és közösség, az egyén és a közösség kapcsolata.
- A kommunikáció fogalma, értelmezése, fajtái, legfőbb jellemzői.
- A személyiség fogalma, összetevői, az önszabályozó funkciók.
- A személyiségfejlesztés törvényei (szerkezet és funkció, belső alap és külső feltételek, koegzisztencia, transzfer és totalitás).
- A fejlődéslélektan fogalma, tárgya, feladata.
- Az öröklés, az érés, a környezet, a tanulás mint az egyedi fejlődést meghatározó tényezők.
- Az életkori periodizáció, a korszakok általános jellemzői, életkori és egyéni sajátosságok.
- A pszichés fejlődés főbb jellemzői, tényezői, formái.
- A pedagógiai pszichológia fogalma, tárgya, feladatai,.
- A nevelő mint modell, struktúraszervező, irányító személy.
- Vezetési stílusok pszichológiai elemzése.
- A magatartás alakításának pszichológiai problémái.
- A tanulói teljesítmény ellenőrzésének és értékelésének pszichológiai kérdése.
- Az alkotás lélektana.
- A személyes kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, módjai.
3.2. Pedagógia
- A nevelés fogalma, jellemző sajátosságai, története, rokon fogalmai (oktatás, képzés, egységük).
- A nevelés meghatározó tényezői (örökletes, környezeti).
- A nevelés színterei (család, óvoda, iskola, közművelődési intézmények).
- A nevelési folyamat fogalma, értelmezése, törvényszerűségei, szerkezete, sajátosságai.
- A pedagógus, a nevelő személyiségjegyei.
- Nevelési módszer fogalma, értelmezése, csoportosítása.
- A játék fajtái mint a nevelés eszköze, a játék személyiségfejlesztő hatása.
- A munka fogalma, általános jellemzése, feltételei, fajtái és szerepe a személyiség fejlesztésében.
- A gyermek, a felnőtt megismerésének módszerei.
- A differenciált bánásmód alkalmazása a tanulás-tanítás folyamatában.
- A közösség fogalma, jellemzői, alakításának lehetőségei, módszerei.
- A tanítás-tanulás fogalma, folyamata, szervezeti és munkaformái, módszerei, eszközei.
- Az oktatás és a szakképzés cél- és feladatrendszere.
- A kreativitás, az önállóság.
3.3. Néprajz
- A magyar nyelvterületen található táji variánsok, anyag, szerkezet, forma, díszítmény, funkció összhangja, sajátosságai.
- Főbb központok, jellegzetességeik.
- A mesterség története.
- Meghatározó mesterek alkotásai, műhelyeinek szellemi kisugárzása.
- Széles körű motívumkincs ismerete.
- A népművészet és kismesterségek kapcsolata.
- A kismesterségek, a háziipar kialakulása, ezek hatása az egyes műfajokon belül a paraszti kultúrára.
3.4. Művelődés-művészettörténet
- Az egyetemes kultúra és művészettörténet áttekintése: görögöktől a reneszánszon át a XX. századig.
- A művészeti stílusok és hatásuk a magyar kultúrában.
- A népművészeti mozgalmak története.
- A XIX. és XX. század iparművészeti törekvéseinek ismerete (építészet, lakáskultúra, öltözködés stb.).
- A művészetszociológia és a művelődés kapcsolata.
3.5. A népi kismesterség tanításának módszertana (az adott népi kismesterség szerint)
- A szakmódszertan fogalma, célja, feladata.
- Szakmatanítás - az adott népi kismesterség elsajátításának módszertani sajátosságai.
- Anyagismeret, eszközismeret.
- Kéziszerszámok, eszközök, gépek használatának elsajátíttatása.
- Az anyag megmunkálási ismeretek alkalmazási módja.
- A funkció és esztétikum egységes szemlélete.
- A térbeli látás kialakítása, a formaérzék.
- Munka-, egészség- és környezetvédelmi ismeretek, baleset-elhárítási ismeretek átadásának módszerei.
3.6. Rajz
- A mesterség látvány és szakrajzának kapcsolata.
- A forma, a funkció, az anyag és a méret közötti összefüggés megértése és megjelenítése.
- Az adott tárgy rajzolása különböző nézetekből, megfigyelés és modell alapján.
- Térábrázolási módok.
- Az ábrázolt forma értelmezése.
- Az alkotás folyamatának ábrázolása.
- Kicsinyítés és nagyítás.
- Ornamentika - gyűjtemény alkalmazása.
- A díszítés esztétikuma, ízlésformálás.
- A vizuális és a verbális kifejezés kapcsolata.
- Kivitelezés technikái.
- Tervezési gyakorlat.
3.7. Oktatástechnika
- Technika, technológia, az oktatástechnika fogalma, értelmezése.
- Oktatástechnikai segédeszközök csoportosítása: álló-, mozgóképvetítők, hangtechnikai eszközök, audiovizuális eszközrendszerek, multimédia használata, kezelése.
- Házi sokszorosító berendezések használata, kezelése,.
- Fényképezőgép alkalmazása, kezelése.
4. A szakmai vizsga részei
4.1. Írásbeli vizsga
A jelölt az alábbiakban ajánlott témakörök valamelyikéből vizsgadolgozatot készít:
- valamely népi kismesterség vagy annak része (részei) elméleti vagy gyakorlati megközelítésben,
- a népi kismesterséghez vagy a mesterségben megvalósuló pedagógiai munkához kapcsolódó kutatás, gyűjtés, elemzés, összehasonlítás,
- a tényanyagok újszerű csoportosítása vagy új technológiák leírása.
A vizsgadolgozat leadási határideje a vizsga megkezdése előtt 6 hét. A vizsgadolgozatot a képzést szervező intézmény adja ki bírálatra, értékelésre, és juttatja el a vizsgabizottság elnökéhez a szakmai vizsga előtt 7 nappal. A vizsgadolgozat terjedelme minimum 30 gépelt oldal.
4.2. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga anyagát a képző intézet állítja össze, amelyet a vizsga megkezdése előtt legalább 3 variációban megküld a vizsgaelnöknek. A gyakorlati vizsga tételeit a vizsgaelnök hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga osztályzata az alábbi tevékenységek részjegyeinek összesített átlaga:
- a képzés során év közben megoldott rajzos feladatokért kapott végső érdemjegy,
- a vizsgázó az adott népi kismesterség munkafolyamatának egy fázisát bemutató gyakorlati feladat elvégzése.
- a népi kismesterség megszerzéséhez elkészített vizsgaremeket a jelölt a gyakorlati vizsgán mutatja be, és válaszol a tárgy(ak) technikai megvalósítására és néprajzi hátterére vonatkozó kérdésekre.
A gyakorlati vizsga időtartama 30-60 perc (a tevékenységtől függően).
4.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga két részből áll:
- A vizsgadolgozat megvédése. A szóbeli vizsga önálló része a vizsgadolgozatból kapott kérdések megválaszolása.
- A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza, amely felöleli a képzés ismeretanyagát. A jelölt tantárgyanként egy tételt húz. Az értékelés tételenként egy-egy érdemjeggyel történik.
A vizsga tárgyai:
- Pedagógia
- Pszichológia
- Néprajz
- Művelődés-művészettörténet
- A népi kismesterség tanításának módszertana és oktatástechnikája
A vizsgadolgozat megvédése, valamint a szóbeli feleletek időtartama témakörök, illetve vizsgatárgyanként 10-15 perc.
5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
- A pedagógia, pszichológia, néprajz, művelődés-művészettörténet és rajz tantárgyak vizsgakötelezettsége alól felmentést kap a vizsgázó, ha felsőoktatásban szerzett sikeres vizsgát igazol.
- Népi kismesterség kézműves szakmai bizonyítvány megszerzése alól felmentést kap az a jelölt, aki a Népművészet Mestere, Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész cím birtokosa, vagy az adott mesterségből a korábban érvényes 5/1976. (X. 26.) KM és a 17/1990. (XII. 20.) MKM rendelet alapján működési engedéllyel rendelkezik.
Lábjegyzetek:
[1] A hangtechnikus és hangművész megnevezés fentiek szerint módosítása folyamatban van.
[2] Az Országos Képzési Jegyzékben a megnevezés fentiek szerinti módosítása folyamatban van.