20/1996. (VII. 19.) KHVM rendelet

a megszűnt Hírközlési Alapból átvett feladatok fejezeti kezelésű előirányzatban történő szabályozásáról

A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 69. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A fejezeti kezelésű előirányzat-csoport kiadásai

1. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzat-csoport tárgyévenként

a) az előirányzat-csoport kezeléséhez, bevételeinek keletkeztetéséhez és ezek felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges kiadásokra,

b) a távközlési és frekvenciagazdálkodási tárgyú nemzetközi kötelezettségek teljesítésére, továbbá az ilyen nemzetközi szervezetekben fennálló tagsági jogviszonnyal összefüggő tagdíjakra, dologi kiadásokra, továbbá a távközlési piac ellenőrzéséhez szükséges statisztikai adatfeldolgozási költségekre,

c) a hírközléssel kapcsolatos jogharmonizációs, szabványosítási és szabályozási munkákhoz, továbbá egyes információs infrastruktúrafejlesztési, valamint távközlési- és információtechnológiai kutatási feladatokra,

d)[1] az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölési eljárásával kapcsolatban felmerült költségekre és dologi kiadásokra

fordítható.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzat-csoportból fedezni kell

a)[2] a koncessziós szerződések előre nem látható határidő előtti megszűnése vagy a koncessziós társaság szerződésszegése miatti azonnali intézkedésekhez szükséges kiadásokat, továbbá a költségalapú szolgáltatási és csatlakozási díjak alkalmazásáig a díjkiegyenlítést célzó támogatásokat,

b) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megváltoztatásából következő, a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 12. §-ának (4) bekezdése alapján felmerülő kártalanítást,

c) a korszerű távközlési technológia bevezetéséhez szükséges sávátrendezésekből eredő kártalanítást,

d) az Ftv. 5/A. §-ának (8) bekezdése alapján a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működésének anyagi feltételeit,

e) a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság tagjainak járó havi tiszteletdíjat, a Bizottság működésének dologi kiadásait,

f) a Távközlési Érdekegyeztető Fórumnak - a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 19. §-ára figyelemmel megállapított - költségvetési támogatását,

g)[3] az Informatikai Érdekegyeztető Fórumnak - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 19. §-ára figyelemmel megállapított - költségvetési támogatást,

h)[4] az egyes - távközléssel kapcsolatos - kormányzati, nemzetbiztonsági közbiztonsági és védelmi jellegű feladatok megvalósításhoz nyújtott céltámogatásokat.

(3) A fejezeti kezelésű célelőirányzat-csoport pályázat útján használható fel:

a) a távközlési szolgáltatások igénybevételének lehetővé tételére a hallás- és látáskorlátozottak, illetőleg mozgáskorlátozottak részére,

b) a távközlő eszközök alkalmassá tételére a kulturális és tudományos értékek közvetlen elérésének biztosítására (multimédia),

c) a távközlés oktatási, ismeretterjesztési feladatainak támogatására,

d) a távközlési szolgáltatással való ellátottság elősegítésére, bővítésére, elsődlegesen a területfejlesztés kedvezményezett területein történő fejlesztésekre,

e) a korszerű távközlési szolgáltatások bevezetésére,

f) a közcélú távközlési szolgáltatások elterjesztésének gyorsítására,

g) a távközlés fejlesztését célzó kísérletekre.

(4) Az (1)-(2) bekezdésekben említett kiadásokra és költségekre a fejezeti kezelésű előirányzat-csoportban keletkezett források legfeljebb 60%-a használható fel, a fennmaradó hányadot a pályázati kiírásokhoz kell rendelni.

A fejezeti kezelésű előirányzat-csoport felhasználásának módja

2. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzat-csoport pénzeszközeivel való rendelkezésre a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt jogcímeknek megfelelő összegekre a Ktv. 70. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai alapján a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a következő év költségvetési tervének összeállítása alkalmával tesz javaslatot.

(3)[5] Az 1. § (2) bekezdésének d)-h) pontjaiban foglalt - működési és egyéb költségeiket fedező - igényeiket az ott szereplő szervezetek a költségvetési tervezés megkezdése előtt - de legalább a tárgyév június 30-áig - kötelesek részletes indokolással a Minisztériumhoz benyújtani. Ugyanezen időpontig kell eljuttatni javaslatait a miniszterhez - az Ftv. 5/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján - a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsának is.

A pályázati eljárás

3. § (1) Az 1. § (3) bekezdésében foglalt célokra - évente legfeljebb két alkalommal - a Minisztérium által elkészített pályázati kiírásban megjelölt célfeladatokra lehet támogatást kapni.

(2) A támogatás

a) az 1. § (3) bekezdésének a), b) és c) pontjai esetében vissza nem térítendő,

b) az 1. § (3) bekezdésének d), e) és f) pontjai esetében visszatérítendő kamatmentes,

c) az 1. § (3) bekezdésének g) pontja esetébe kamatterhes visszatérítendő

formában nyújtható.

4. §[6] A Minisztérium a pályázati felhívást egy országos napilapban teszi közzé.

5. § Nem pályázhat az a szervezet, amely

a) csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll,

b) amely a támogatás igénybevételére kötött korábbi szerződésében vállalt kötelezettségeit megszegte,

c) 60 napon túli adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van,

d)[7] a pályázat évében más elkülönített pénzalaptól vagy fejezeti kezelésű előirányzattól támogatásban részesült, illetőleg ilyenhez pályázatot nyújt be.

6. § A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó megnevezését, gazdálkodásának főbb adatait,

b) a célfeladat megjelölését,

c) a célfeladat megvalósításának költségigényét, annak saját forrásait, azok rendelkezésre állására vonatkozó biztosítékokat, igazolásokat,

d) a támogatás révén elérhető előnyök bemutatását, továbbá

e) a nyilatkozatot, hogy az 5. §-ban felsorolt kizáró okok a pályázóra vonatkozóan nem állnak fenn.

7. § (1) A pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg pályázati díjat kell fizetnie, amelynek mértéke az igényelt támogatás összegének 0,5%-a, de minimum 5000 Ft. A pályázati díj csak abban az esetben igényelhető vissza, ha a pályázó igényét forráshiány miatt utasították el.

(2) A pályázati díjat a KHVM 10032000-01220249-51000008 számlára, átutalással kell teljesíteni.

8. § (1) A pályázatokat a felhívásban megjelölt példányszámban a Minisztérium címére (1077 Budapest, Dob u. 75-81., postacím: 1400 Bp., Pf. 87.) kell benyújtani a felhívásban megjelölt módon, szöveges indokolással.

(2) A pályázati díj befizetését igazoló okmányt a pályázathoz csatolni kell.

9. § (1) A pályázat alapján nyújtható támogatások odaítéléséről a miniszter határoz.

(2) A miniszteri döntéshez kilenctagú Értékelő Bizottság tesz javaslatot. Az Értékelő Bizottság tagjául a miniszter

a) felkéri a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium egy-egy köztisztviselőjét,

b) megkeresi a Távközlési Érdekegyeztető Fórumot, a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottságot és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot egy-egy tag delegálására,

c) kijelöli a Minisztérium egy köztisztviselőjét, illetőleg

d) a bizottság elnökéül felkér és megbíz további egy személyt.

(3) Az Értékelő Bizottság ügyrendjét és eljárási szabályait maga határozza meg.

10. § A támogatás odaítélésének főbb szempontjai:

a) a pályázott cél összhangja a pályázati kiírásban megjelölt célokkal,

b) a támogatott célfeladat megvalósulásának és a távközlésfejlesztés várható eredményeinek kapcsolata,

c) a fejlesztés hatása a hírközlés-politika által kitűzött célok elérésére, a korszerű technológia bevezetésére és elterjesztésére,

d) a támogatás pozitív hatása egy esetleges kedvezőtlen helyzet kialakulásának elhárítására,

e) visszatérítendő támogatás esetében a pályázó gazdasági-pénzügyi helyzetének stabilitása, illetőleg

f) a célfeladat megvalósításához szükséges pályázói saját forrás mértéke.

11. § A pályázót 8 napon belüli bejelentési kötelezettség terheli abban az esetben, ha a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása és a végelszámolás elhatározása az elbírálás időszaka alatt vagy a támogatási szerződés megkötésének folyamata alatt következik be.

12. § (1) A támogatás mértéke az igényelt támogatásnál kisebb összeg és a igényelt támogatási módtól eltérő (pl. kamatmentes támogatás helyett kamatterhes) támogatási forma is lehet.

(2) A támogatási szerződést a miniszter döntésében foglalt feltételeknek megfelelően a Minisztérium köti meg a kedvezményezettel.

(3) Ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározott feltételeket nem vagy csak részben teljesíti, a miniszter a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és érvényesítheti az abban kikötött biztosítékokat. Kamatkövetelésről, illetőleg a behajthatatlan tartozásról való lemondásra kizárólag a miniszter jogosult.

(4) A 7. § (1) bekezdése alapján visszajáró pályázati díj a pályázat visszautasításáról szóló miniszteri döntés meghozatala napjától számított 30 napon belül válik esedékessé.

13. § A fejezeti kezelésű előirányzat-csoport terhére alapítvány, társadalmi szervezet vagy közhasznú társaság nem alapítható.

Záró rendelkezések

14. § (1)[8] Az 1. §-ban meghatározott kiadásokkal kapcsolatos tervezés előkészítése, a fejezeti kezelésű előirányzat-csoport nyilvántartásainak vezetése (számlarend, könyvvezetési kötelezettség, szakmai és pénzügyi adatszolgáltatás, a koncessziós szerződések alapján a kötelezettek által fizetendő egyszeri és éves koncessziós díjak beszedése, a díjak beszedéséhez szükséges számlák kibocsátása és kezelése, ideértve az áfa-kötelezettség teljesítését is), a támogatási szerződések előkészítése és teljesítésük ellenőrzése - a miniszter által jóváhagyott szabályzatnak megfelelően - a Hírközlési Főfelügyelet feladata.

(2) A tárgyévben fel nem használt fejezeti kezelésű előirányzat-csoport maradvány az 1. § (4) bekezdésének megfelelő arányban a következő évben használható fel. A pályázati díjakat, a támogatási szerződések alapján befolyó kamatot, illetőleg visszatérítést az 1. § (3) bekezdése alapján felhasználható forrásként az esedékesség évében kell figyelembe venni.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.