233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól

Fogalommeghatározások

1. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) EINECS: kereskedelmi forgalomban lévő régi anyagok Európai Jegyzéke;

b) ELINCS: Notifikált Vegyi Anyagok Európai Listája;

c) anyag: természetes állapotában előforduló vagy ipari termelő folyamatból származó kémiai elem vagy ezek vegyületei, amelyek a termék stabilitásához szükséges adalékot és az előállításból/gyártásból származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, de nem tartalmaznak olyan oldószert, amely elkülöníthető az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása nélkül;

d) készítmény: két vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat;

e) veszélyesség: az anyag, illetőleg készítmény azon, a 2. § (2) bekezdése szerinti fizikai, toxikológiai és ökotoxikológiai sajátosságai, amelyek révén az embert és/vagy a környezetet károsíthatják;

f) régi veszélyes anyag: minden az EINECS-ben, illetőleg - amennyiben a bejelentés során az ahhoz szükséges adatok, valamint az adatok helytállóságát igazoló okiratok vagy azok másolatai rendelkezésre állnak - az ELINCS-ben közreadott veszélyes anyag, továbbá a népjóléti miniszter által közzétett tájékoztatóban felsorolt, a 26/1985. (V. 11.) MT rendeletnek, illetőleg a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendeletnek megfelelően minősített vagy minősítettnek tekintett veszélyes anyag;

g) új veszélyes anyag: minden olyan veszélyes anyag, amely az f) pont szerint nem minősül régi veszélyes anyagnak;

h) veszélyes készítmény: olyan két vagy több bejelentett, illetőleg bejelentettnek tekintett vagy törzskönyvezett régi, illetve új veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap;

i) biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, a kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre és ökotoxicitásra, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum;

j) bejelentés: kérelemre indult eljárás, melynek keretében az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMÜI) regisztrálja a veszélyes anyagot, illetve az OMÜI-ben működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (a továbbiakban: ETTSZ) a veszélyes készítményt nyilvántartásba veszi;

k) bejelentő: a régi veszélyes anyagot, illetve a bejelentésre kötelezett veszélyes készítményt gyártó vagy importáló;

l) törzskönyveztető: új veszélyes anyagot gyártó, illetve importáló, aki az új veszélyes anyag törzskönyvezéséhez az előírt dokumentációt az OMÜI-hez benyújtja;

m) törzskönyvezés: kérelemre indult eljárás, melynek keretében az OMÜI a törzskönyvezésre bejelentett új veszélyes anyaghoz benyújtott dokumentációt elfogadja, az anyag veszélyesség szerinti besorolását jóváhagyja, az anyagot azonosítási jellel látja el;

n) műszaki dosszié: új veszélyes anyag azonosítására, veszélyességére, ökotoxikológiai hatására, ártalmatlanítására, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó olyan dokumentáció, amely tartalmazza a törzskönyvezéshez szükséges (fizikai, toxikológiai, ökotoxikológiai) vizsgálatok eredményeit és ezek alapján az egészség-, környezet-, fogyasztó- és munkavédelem követelményeit, eljárásait;

o) veszélyes anyagok jegyzéke: e rendelet hatálybalépését megelőzően minősített, illetőleg minősítettnek tekintett vagy e rendelet hatálybalépését követően a 20. § (6) bekezdése alapján minősített, valamint a jelen rendelet alapján bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyagok jegyzéke;

p) veszélyes készítmények nyilvántartása: az ETTSZ-hez bejelentett veszélyes készítmények listája;

q) tevékenység: a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás - ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is -, a gyártás, a feldolgozás, a kiszerelés, a csomagolás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az árusítás, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat;

r) tevékenységi engedély: okirat, amelyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: megyei intézet) veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény előállítását, gyártását (kivéve a kísérleti gyártást), feldolgozását, kiszerelését, csomagolását, tárolását, anyagmozgatását, felhasználását, árusítását, illetve a megyén belüli forgalmazását engedélyezi;

s) országos forgalmazási engedély: okirat, amelyben az OMÜI a veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kettő vagy több megyére kiterjedő forgalmazását engedélyezi;

t) tapintható veszélyjelzés: olyan jelzés, mely gyengén látó vagy vak személy részére jelöli a veszélyt;

u) expozíció: a környezetben jelenlévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség;

v) R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg az R mondatok sorszámai;

w) S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat; illetőleg az S mondatok sorszámai;

x) GLP: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) irányelvei által meghatározott helyes laboratóriumi gyakorlat.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya az ember és a környezet károsítására képes veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve készítmény, amely a következő csoportok bármelyikébe besorolható:

a) robbanásveszélyesek - az olyan gázhalmazállapotú, folyékony, képlékeny, kocsonyás és szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak;

b) égést elősegítők, oxidálók - azok az anyagok és készítmények, amelyek más anyagokkal, elsősorban gyúlékonyakkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak;

c) rendkívül gyúlékonyak

- azok az öngyulladásra képes folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek a lobbanáspontja kisebb, mint 0 °C és a forráspontjuk 35 °C vagy annál alacsonyabb,

- a levegőben normális nyomáson gyúlékony gázok és gőzök;

d) könnyen gyulladóak - azok az anyagok és készítmények, amelyek

- a levegőn normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,

- szilárd halmazállapotban egy gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak,

- lobbanáspontja folyékony halmazállapotban alacsonyabb 21 °C-nál,

- vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben;

e) gyúlékonyak - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek a lobbanáspontja 21 °C vagy annál magasabb, de nem több mint 55 °C;

f) nagyon mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak;

g) mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak;

h) ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak;

i) maró (korrozív) anyagok és készítmények - amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák;

j) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak;

k) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények - amelyek ismételt, belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet (hiperszenzibilizációt) okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő), vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg;

l) karcinogén anyagok és készítmények - olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán a szervezetbe jutva daganatot okoznak vagy azok előfordulásának gyakoriságát megnövelik;

m) mutagén anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon, bőrön vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát;

n) reprodukciót károsító anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon, bőrön vagy nyálkahártyán át a szervezetbe jutva az utódokban morfológiai és/vagy funkciós károsodást okoznak és megzavarják, általában gátolják a reprodukciót;

o) környezetkárosító környezetet szennyező (ökotoxikus) anyagok és készítmények - amelyek a környezetbe kerülve a környezet egy vagy több komponensét azonnal vagy később károsítják, illetve szennyezik.

(3) A (2) bekezdés a)-o) pontjaiban meghatározott osztályok egyikébe sem besorolható anyagok, illetve készítmények veszélyesség szerint nem osztályozhatók.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem terjed ki e rendelet hatálya a veszélyesség szerint nem osztályozható anyagokra és készítményekre; a gyógyszerkészítményekre és azok törzskönyvezési eljárás során megállapított hatóanyagaira, amennyiben azokat csak gyógyszerként használják; a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagokra és készítményekre, amennyiben ezeket csak gyógyhatású szerként használják; az állatgyógyászati készítményekre; a takarmányokra és a termésnövelő termékekre; a kábítószerekre és a pszichotróp anyagokra; a radioaktív anyagokra; a növényvédő szerekre; a rovar- és rágcsálóirtó szerekre; az élelmiszerekre; a kozmetikumokra; az emberi szervezetbe nem kerülő diagnosztikumokra.

(5) E rendelet hatálya nem terjed ki a kizárólag honvédelmi célokat szolgáló veszélyes anyagokra, illetve veszélyes készítményekre, a veszélyes hulladékokra, a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény telephelyen kívüli szállítására, valamint a veszélyes anyaggal, illetőleg készítménnyel a fegyveres erőknél végzett tevékenységre.

(6) Abban a kérdésben, hogy valamely anyag vagy készítmény a rendelet hatálya alá tartozik-e - vita esetén - az országos tisztifőorvos állásfoglalása az irányadó.

Bejelentés

3. § A régi veszélyes anyagokat - a 4. § (7) bekezdésben foglalt kivétellel -, valamint a nagyon mérgező, mérgező, maró és rákkeltő hatású készítményeket a gyártó, illetve az importáló az azzal kapcsolatos bármely tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti.

Régi veszélyes anyag bejelentése

4. § (1) A régi veszélyes anyagokat az OMÜI-hez a népjóléti miniszter által meghatározott bejelentő lapon kell bejelenteni.

(2) A bejelentő a régi veszélyes anyag bejelentéséhez 2 példányban csatolja az általa elkészített Biztonsági Adatlapot és Címketervet, amelyeken feltünteti az anyag veszélyesség szerinti besorolását is. Az EU-ban törzskönyvezett anyag esetében annak valamely munkanyelvén készült Biztonsági Adatlap és Címketerv magyar nyelvű fordítása is csatolandó. A benyújtott dokumentációhoz a regisztrációt végző OMÜI adatkiegészítést kérhet.

(3) A régi veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő a felelős. A tevékenységet korlátozott tevékenységi engedéllyel folytatók esetében az adatok szakszerű értékelése végett a bejelentő toxikológust (toxikológus képesítésű orvost, toxikológus szakgyógyszerészt vagy névjegyzékben szereplő toxikológus szakértőt) vesz igénybe vagy alkalmaz, aki az adatok hitelességét ellenjegyzésével igazolja.

(4) A régi veszélyes anyagra vonatkozó bejelentési eljárást nem kell alkalmazni a 2%-nál kevesebb monomert tartalmazó műanyagok - ideértve valamennyi polimert is -, továbbá - a robbanásveszélyes, a rendkívül gyúlékony, a maró, a nagyon mérgező, a mérgező, a rákkeltő, a mutagén, a teratogén anyagok kivételével - azon régi veszélyes anyagok esetében, amelyeknek egyébként a bejelentésére kötelezett által évenként gyártott vagy importált tömege nem éri el a 100 kg-ot vagy halmozott össztömege az 1 tonnát.

(5) A már forgalomba hozott, de e rendelet hatálybalépéséig be nem jelentett régi veszélyes anyagokat - a (4), illetve a (7) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 1998. június 30. napjáig be kell jelenteni. E rendelet hatálybalépését követően bejelentés nélkül korábban forgalomban nem lévő, bejelentendő régi veszélyes anyag nem hozható forgalomba.

(6) A regisztrációt végző OMÜI a szabályszerűen felszerelt bejelentő lap beérkeztétől számított 15 napon belül a bejelentő lap igazoló szelvényének megküldésével az eljárás megkezdéséről értesíti a bejelentőt. A regisztráció befejezését követően az intézet regisztrációs okiratot állít ki, amelyet a bejelentőnek, valamint az ETTSZ-nek a Biztonsági Adatlap egy példányával együtt megküld.

(7) A népjóléti miniszter által az 1. § f) pontja szerint közzétett tájékoztatóban felsorolt veszélyes anyagok bejelentettnek tekintendők, ismételt bejelentésük nem szükséges. A bejelentettnek tekintett veszélyes anyagokat az OMÜI újraosztályozza és az újonnan kialakított osztályozást az országos tisztifőorvos 1998. február 28-ig a Népjóléti Közlönyben közzéteszi.

(8) Az ELINCS-ben közreadott veszélyes anyag bejelentése során a bejelentéshez csatolni kell a veszélyes anyagot az EU területén törzskönyveztető írásbeli hozzájárulását a bejelentéshez szükséges adatok hazai nyilvántartásba vételéhez.

(9) Az e rendelet hatálybalépése előtt - illetve a 20. § (6) bekezdése alapján minősített veszélyes készítmény komponens anyagai bejelentettnek csak abban az esetben tekinthetőek, ha megfelelnek a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

Veszélyes készítmény bejelentése

5. § (1) A bejelentő a nagyon mérgező, a mérgező, a maró és a rákkeltő hatású készítményeknek a Biztonsági Adatlapját magyar nyelven, 2 példányban, valamint a 4. § (1) bekezdése szerinti bejelentő lapot az ETTSZ-nek megküldi.

(2) A veszélyes készítményekkel kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért a bejelentő a felelős.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt már előállított, jelen rendelet alapján bejelentendő azon veszélyes készítményeket, amelyekkel e rendelet hatálybalépésekor már tevékenységet folytatnak, 1998. június 30. napjáig be kell jelenteni. Újonnan előállított, bejelentendő veszélyes készítménnyel tevékenység bejelentés nélkül nem végezhető.

(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt, illetőleg a 20. § (6) bekezdése alapján ezt követően minősített veszélyes készítményt bejelenteni nem kell.

Törzskönyvezés

6. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó minden új veszélyes anyag törzskönyvezését az OMÜI-nél a gyártó vagy importáló a tevékenység megkezdését megelőzően kezdeményezi.

(2) Az új veszélyes anyag törzskönyvezésekor a kérelemhez a törzskönyveztető csatolja a műszaki dossziét, a vizsgálati bizonylatokat, a jegyzőkönyvet, a Biztonsági Adatlapot és a Címketervet, valamint nyilatkozatot a termelni, illetve importálni tervezett mennyiségekről (tonna/év) és a javasolt felhasználási és hulladékkezelési módról.

(3) A műszaki dossziét a népjóléti miniszter által meghatározott adatszolgáltatási szempontok szerint kell összeállítani.

(4) Új veszélyes anyag fizikai, toxikológiai és ökotoxikológiai sajátosságait feltáró vizsgálatokat GLP minősítésű vagy - 1998. december 31-ig - az országos tisztifőorvos által kijelölt laboratóriumok végezhetnek. 1998. december 31-ét követően törzskönyvezés céljából vizsgálat GLP minősítés nélkül nem végezhető.

(5) Új veszélyes anyag fizikai, toxikológiai és ökotoxikológiai sajátosságait feltáró vizsgálatok eredményének hitelességéért a vizsgálatot végző laboratórium a felelős.

(6) A műszaki dosszié összeállítása, a törzskönyvezendő anyag osztálybasorolása, a magyar nyelvű Biztonsági Adatlap és Címketerv elkészítése, illetve elkészíttetése a törzskönyveztető feladata.

(7) A törzskönyvezéssel kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a törzskönyveztető a felelős. Az adatok szakszerű értékelése, illetőleg a műszaki dosszié elkészítése végett a törzskönyveztetőnek toxikológust és munkahigiénikus szakértőt kell igénybe vennie vagy alkalmaznia, aki az adatok hitelességét, az értékelés szakszerűségét ellenjegyzi.

(8) A törzskönyveztető tájékoztatja az OMÜI-t a vizsgálatot végző laboratórium nevéről és címéről, egyidejűleg igazolást nyújt be arról, hogy jogosult a benyújtott vizsgálati adatok felhasználására. Ennek hiányában az OMÜI a törzskönyvbe vételt megtagadja.

7. § A törzskönyvező a törzskönyvezési eljárást 60 napon belül lefolytatja és a törzskönyvezésről okiratot állít ki. A törzskönyveztetési okiratot egy-egy példányban megküldi a törzskönyveztetőnek és az ETTSZ-nek. Az ETTSZ-nek megküldött okirathoz a Biztonsági Adatlap és a műszaki dosszié egy példányát is csatolni kell.

8. § (1) A törzskönyvezési eljárást nem kell alkalmazni a 2%-nál kevesebb monomert tartalmazó műanyagok - ideértve valamennyi polimert is -, továbbá azon anyagok esetében, amelyek a kísérleti gyártás fázisában vannak, és amelyeknek a törzskönyveztetésre egyébként köteles által évenként gyártott tömege nagyon mérgező, mérgező és maró hatású anyagok esetében kevesebb, mint 10 kg, halmozottan kevesebb, mint 100 kg, egyéb veszélyes anyagok esetében kevesebb, mint 100 kg, halmozottan kevesebb, mint 1 tonna.

(2) A kísérleti gyártású, valamint a nagyon mérgező, mérgező és maró hatású anyagok esetében a gyártó az anyag azonosságát, a címkézéshez használt adatokat közli a törzskönyvezővel.

A bejelentési és törzskönyvezési eljárás közös szabályai

9. § (1) A bejelentett, a 4. § (7) bekezdés alapján bejelentettnek tekintett és újraosztályozott, továbbá a törzskönyvezett veszélyes anyagot az ETTSZ jegyzékbe veszi, és a jegyzéket, valamint - három havonta - az abban bekövetkezett változásokat, az anyagok országos nyilvántartása alapján a népjóléti miniszter által meghatározott módon közzéteszi. 1998. június 30-át követően az EU-ban veszélyességi osztályba sorolt anyagok osztályba sorolását az ETTSZ folyamatosan közreadja. Az EU-ban osztályba sorolt veszélyes anyagok osztályba sorolásának közreadása ezen anyagok bejelentésének, illetőleg törzskönyvezésének kötelezettségét nem érinti.

(2) Az ETTSZ által már jegyzékbe vett veszélyes anyaggal tevékenységet végzőnek a jegyzékbe vett veszélyes anyagot ismételten bejelentenie vagy törzskönyveztetnie nem kell, azonban az anyag Biztonsági Adatlapjának másolatát a bejelentőtől, illetve törzskönyveztetőtől beszerzi. A bejelentő, illetve törzskönyveztető köteles a tevékenységet végző kérésére a Biztonsági Adatlap másolatát megküldeni.

(3) A bejelentési, illetve törzskönyvezési eljárások lefolytatása során az OMÜI, illetőleg az ETTSZ - a bejelentő, illetve törzskönyveztető eltérő nyilatkozata hiányában - a tudomására jutott adatokat, információkat nyilvánosságra nem hozhatja. Nem tekinthető üzleti titoknak, illetőleg bizalmasan kezelendő adatnak a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény kereskedelmi neve, a veszélyességének megítélése szempontjából jelentős fizikai tulajdonsága, a toxikológiai és az ökotoxikológiai vizsgálatokból levont következtetés, a vizsgálatok értelmezése, valamint a vizsgálatokért és adatokért felelős intézet, szervezet, személy neve, címe, továbbá az elsősegélynyújtásra, mentésre, óvintézkedésekre, dekontaminálásra vonatkozó adat, eljárás.

Osztályba sorolás, szimbólum, veszélyjelek, R és S mondatok

10. § (1) A régi és az új veszélyes anyagokat, a 4. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel, illetőleg a veszélyes készítményeket a gyártó, illetve az importáló veszélyesség szerint osztályozza. Az osztályba sorolással a veszélyes anyagok, illetve készítmények szimbólumot, veszélyjelet, valamint R számot és mondatot, valamint S számot és mondatot kapnak.

(2) A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények méregerősség és veszélyesség szerinti besorolásának szempontjait a népjóléti miniszter határozza meg.

(3) Ismert összetételű, osztályozott veszélyes készítmény újra osztályozandó minden olyan esetben, amikor a termék összetételében változás történt. Az újraosztályozást akkor is el kell végezni, ha valamely komponens helyettesítése vagy további veszélyes anyagok hozzáadása történt, függetlenül a helyettesítő, illetve hozzáadott anyag veszélyességétől. Ha a veszélyes készítmény veszélyes komponenseinek száma vagy fajtája megváltozik, akkor elnevezését módosítani kell.

(4) A bejelentő, illetőleg a törzskönyveztető a tudomására jutott bármely olyan információt, amely a veszélyes anyag által az emberre vagy a környezetre kifejtett káros hatásra vonatkozik, az OMÜI-nek bejelenti. Az OMÜI a benyújtott adatok alapján dönt az esetleges további adat-kiegészítésekről.

(5) A veszélyesség szerinti besorolást a mindennapi gyakorlatban szerzett, illetőleg az emberi mérgezésekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján folyamatosan módosítani kell.

Címke

11. § (1) A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények az e rendeletben, valamint a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, a közvetlenül az anyaggal, illetve készítménnyel érintkező csomagolóeszközre nehezen eltávolítható módon felhelyezett címkével hozhatók forgalomba.

(2) A címke tartalmazza:

a) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény ismert, kereskedelmi (fantázia) nevét, összetételét (veszélyes hatású anyagtartalom koncentráció tartományát);

b) a gyártó és a forgalmazó nevét, címét és telefonszámát;

c) a veszélynek a címke felületének legalább 10%-át betöltő, 1 cm2-nél nem kisebb narancs színű alapon fekete színnel nyomtatott jelképét (szimbólumát) és jelét;

d) az R és S mondatot;

e) veszélyes anyagok esetében a magyar azonosítási számot és - amennyiben van - az EU-számot és az azonosítási jelet.

(3) Amennyiben a címke felülete 10 cm2-nél kisebb, azon legalább a (2) bekezdés a) pontja szerinti nevet, a gyártót, a veszély jelképét és az azonosítási számot kell feltüntetni.

(4) A címke nem tartalmazhat a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény veszélyességét tagadó megállapítást, információt.

Csomagolás, szállítás

12. § (1) A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény olyan csomagolóanyagban, csomagolóeszközben, zárással, felirattal, szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható fogalomba, hogy az a szállítás során - ideértve az anyagmozgatást és a tárolást is - ne okozhasson egészség-, illetve környezetkárosodást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott károsodások elkerülése érdekében a csomagolóeszközt úgy kell megválasztani és kialakítani, hogy

a) megakadályozza a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését (a továbbiakban együtt: kijutás);

b) azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a lezárás készült, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson;

c) a csomagolóeszközök és a lezárások sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás követelményeinek;

d) a visszahelyezhető zárórendszerrel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a tartalom kijutását;

e) a csomagolóeszközön, amely lakossági felhasználásra vagy egyéb célra kereskedelmi forgalomba hozott nagyon mérgező, mérgező, maró vagy rákkeltő anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, tapintható veszélyt jelző figyelmeztetés is legyen;

f) formája és alakja ne hasonlítson már forgalomban lévő, emberi fogyasztásra, továbbá kozmetikai célra szánt termékek csomagolóeszközének formájára.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeken kívül az OMÜI előírhatja, hogy

a) a csomagolóeszközt eredetileg úgy kell pecséttel lezárni, hogy a pecsét megsérüljön, amikor a csomagolást először felnyitják;

b) a háromliteres vagy ennél kisebb űrtartalmú, háztartási felhasználásra szánt anyagokat tartalmazó csomagolási eszköz a gyermekek általi felnyitást megakadályozó biztonsági zárral legyen ellátva.

(4) A veszélyes anyag és a veszélyes készítmény telephelyen kívüli szállításának, illetve szállítási csomagolásának részletes szabályait a veszélyes áruk szállítására vonatkozó rendelkezések állapítják meg.

13. § (1) Veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt tilos előállítani, gyártani, csomagolni, kiszerelni, az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 2. §-ának 1. pontja alapján élelmiszernek, valamint a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 1995. évi XCII. törvény 2. §-ának 1. pontja értelmében takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben.

(2) Eredetileg veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény tárolására készített vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására.

(3) Eredetileg élelmiszer csomagolására vagy tárolására készített vagy használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény tárolására nem használható.

14. § (1) Veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel tevékenységet folytatóknak olyan nyilvántartást kell vezetniük, amelyből anyagfajtánként megállapítható a gyártott, átadónként a beszerzett, felhasznált, készletezett mennyiség, valamint átvevőnként az átadott mennyiség. A nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartás adatai számítógépes adathordozón is tárolhatók.

(3) Nincs szükség külön nyilvántartásra abban az esetben, ha a tevékenységet végzők más célból olyan anyagforgalmi nyilvántartást vezetnek, amely az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza, és ellenőrzésre bármikor rendelkezésre áll.

Tevékenység, tevékenységi engedély

15. § (1) Tevékenység - a kutatás, a kísérleti gyártás és a nem termelőüzemi méretű kipróbálás kivételével - csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve - bejelentésre kötelezett veszélyes készítmény esetén - bejelentett veszélyes készítménnyel végezhető. Az e rendelet hatálybalépésekor már forgalomban lévő régi veszélyes anyaggal, illetve már előállított, e rendelettel bejelentésre kötelezett veszélyes készítménnyel végzett tevékenység a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény bejelentése nélkül a 4. § (5) bekezdése, illetőleg az 5. § (3) bekezdése szerint a bejelentésre előírt időtartamig folytatható.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül bármely veszélyes készítménnyel tevékenység csak akkor végezhető, ha a veszélyes készítményt alkotó veszélyes anyagoknak a bejelentése, illetve a törzskönyvezése megtörtént, a veszélyes készítmény osztályozására sor került, és a veszélyes készítménynek a szabályszerűen elkészített Biztonsági Adatlapja a tevékenységet végzőnél rendelkezésre áll.

(3) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel folytatott tevékenységhez a tevékenység gyakorlásának helye szerint illetékes megyei intézet engedélye (a továbbiakban: tevékenységi engedély), a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények országos forgalmazásához az OMÜI-nek az engedélye szükséges. A bejelentésre nem kötelezett veszélyes készítmények Biztonsági Adatlapjának másolatát az engedélyezési eljárás befejezését követően az OMÜI átadja az ETTSZ-nek.

(4) A tevékenységi engedély kiadását megelőzően a (3) bekezdésben említett szervek kiegészítő adatokat kérhetnek, illetőleg helyszíni vizsgálatot végezhetnek.

(5) A tevékenység jellegétől és a tevékenység végzésének feltételeitől függően a tevékenységi engedély lehet:

a) általános tevékenységi engedély, amely az engedélyes számára visszavonásig ad engedélyt - az országos forgalmazás kivételével - az engedélyező hatóság illetékességi területén bármely veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végzett tevékenységre, valamint a veszélyes anyag megszerzésére;

b) korlátozott tevékenységi engedély, amely az engedélyes számára egy vagy több, de meghatározott veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végzett, meghatározott tevékenységre, illetve a veszélyes anyag beszerzésére ad engedélyt az engedélyben szereplő időtartamra, de legfeljebb három évre az engedélyező hatóság illetékességi területén.

(6) Veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény csak érvényes tevékenységi engedéllyel, illetve országos forgalmazási engedéllyel rendelkező vagy annak képviseletére jogosult részére szolgáltatható ki, amennyiben az átvevő az átvételre való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja.

(7) Az engedélyes tevékenységét kizárólag az adott tevékenység végzésére jogosult részére, a tevékenységi engedélyt kiadó hatóság egyidejű tájékoztatás mellett engedheti át.

(8) A lakosság részére kereskedelmi forgalomba hozott veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény vásárlásához és felhasználásához nem kell külön engedély.

(9) A veszélyek értékeléséhez a tevékenységet engedélyező megyei intézet, illetőleg az OMÜI kiegészítő felvilágosítást és/vagy igazoló vizsgálatokat kérhet, ellenőrzés céljából mintavételt végezhet.

(10) A tevékenységet engedélyező hatóság az e rendeletben, illetőleg a tevékenységi engedélyben foglalt előírások megszegése esetén:

a) a kiadott tevékenységi, illetve országos forgalmazási engedélyt visszavonhatja;

b) a gyártást korlátozhatja;

c) a tevékenységet - az engedély visszavonása nélkül - meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig megtilthatja;

d) a szabálysértési eljárás általános szabályai szerint szabálysértési eljárás, külön jogszabályban meghatározott esetben büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezi.

(11) A (10) bekezdésben felsorolt intézkedések - értelemszerűen - egyidejűleg is alkalmazhatóak.

(12) A tevékenységi engedély nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény előállításához, gyártásához, feldolgozásához és felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket (környezetvédelmi, telephely engedély stb.).

Egészségvédelem, munkavédelem, lakosságvédelem, környezetvédelem

16. § (1) A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény előállításának, gyártásának, feldolgozásának és felhasználásának megkezdése előtt - ideértve a külföldről történő behozatalt is - a tevékenységhez az azonos célra alkalmas anyagok közül - az elvégzett kockázatbecslésre és költség-haszon elemzésre figyelemmel - a kevésbé veszélyes anyagot kell kiválasztani.

(2) A tevékenységhez a kémiai biztonság szempontjából legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kiválasztásához szükség esetén az OMÜI-től szakvélemény kérhető.

(3) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a tevékenységet végzők és a lakosság egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a munkavégző a felelős.

(4) A forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes készítményhez használati utasítást kell mellékelni, a biztonsági adatlap adatainak felhasználásával.

(5) A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény tárolásának, forgalmazásának, valamint telephelyen belüli mozgatásának közegészségügyi szabályait a népjóléti miniszter rendeletben határozza meg.

(6) A tevékenységi, illetve országos forgalmazási engedéllyel rendelkezők az (5) bekezdés szerinti közegészségügyi szabályok alapján veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények tárolására, telephelyen belüli mozgatására belső szabályzatot készítenek.

A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények nyilvántartása, információcsere, ETTSZ

17. § (1) Az ETTSZ a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények országos nyilvántartása keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat.

(2) Az ETTSZ az (1) bekezdés szerinti országos nyilvántartást az e rendelet hatálybalépését megelőzően bejelentett adatok, minősítő okiratok, továbbá az OMÜI által az ETTSZ-nek másolatban megküldött bejelentést regisztráló, illetőleg törzskönyvezési okiratok, műszaki dossziék és biztonsági adatlapok, illetőleg - a bejelentésre kötelezett veszélyes készítmények esetén - közvetlen bejelentés alapján vezeti. A 2. § (4) bekezdésében megjelölt veszélyes anyagok és veszélyes készítmények - a radioaktív anyagok és készítmények kivételével - nyilvántartásba vételét, illetőleg törzskönyvezését, valamint a tevékenység engedélyezését végző szervek az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az ETTSZ-nek megküldik.

(3) Az ETTSZ a nyilvántartásban szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó megkeresésre felvilágosítást ad

a) az ÁNTSZ részére;

b) a mérgezettek orvosi elsősegélynyújtását és egészségügyi ellátását végzők részére a betegellátáshoz szükséges mértékben;

c) a munkabiztonsági és munkaügyi hatóság részére munkabalesetek megelőzéséhez;

d) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok részére kémiai katasztrófa-helyzetek megelőzési és felkészülési terveinek elkészítéséhez, valamint balesetek következményeinek elhárításához;

e) a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és az igazságügyi szakértők részére;

f) a környezetvédelmi, illetve a vízügyi hatóságok részére;

g) a növényvédelmi, illetve az állategészségügyi hatóságok részére;

h) lakosság részére mérgezések megelőzése céljából, a laikus elsősegélynyújtáshoz szükséges mértékben;

i) a gazdálkodó szervezetek, illetve érdekképviseleti szerveik részére toxikológiai kérdésekben.

(4) Az ETTSZ a (3) bekezdésben meghatározott adatokon kívül megkeresésre felvilágosítást ad az ELINCS és az EINECS, valamint az EU e rendelet alkalmazásával összefüggő irányelveinek tartalmáról.

(5) Az ETTSZ a jegyzékbe vett anyagokról tájékoztatja az EU Bizottságát.

(6) Az ETTSZ végzi az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréjét. Az információcsere célja kizárólag a veszélyes anyagokra vonatkozó kockázat elbírálása, illetve az emberi élet és egészség védelme, továbbá a környezetvédelem lehet. Adat kizárólag olyan tagország részére közölhető, amelynek jogszabályai a közölt adat titkoságát legalább a hazai jogszabályoknak megfelelő mértékben biztosítják.

(7) Az ETTSZ az általa szolgáltatott felvilágosításról nyilvántartást vezet.

(8) Az ETTSZ költségvetését az OMÜI költségvetésében elkülönítetten kell biztosítani.

Mérgezési esetek bejelentése

18. § (1) Az ország területén előforduló bármilyen eredetű emberi mérgezési esetet a népjóléti miniszter által meghatározott módon az ETTSZ-hez be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentőlapot az első ellátást végző orvos tölti ki, majd - a további ellátásra szoruló beteg esetén - a beteggel együtt továbbküldi a végleges kórismét megállapító orvoshoz, illetőleg egészségügyi intézményhez, aki (amely) a bejelentőlap kiegészítését szükség szerint elvégzi.

(3) Ha a mérgezett személy egészségügyi intézményben történő ellátását megelőzően bejelentőlap nem áll rendelkezésre, akkor a bejelentőlap valamennyi pontjának kitöltését az intézmény végzi el.

(4) A bejelentőlapot az azt lezáró orvos, illetőleg egészségügyi intézmény - a mérgezett személy intézményből történő elbocsátását, illetőleg esetleges elhalálozását követő egy héten belül - megküldi az ETTSZ-nek.

(5) A mérgezési esetekről az ETTSZ a Népjóléti Minisztérium beszámolási rendjének megfelelő összesítő jelentést készít.

19. § (1) Az új tevékenységet végző baleset-megelőzési és -elhárítási tervet készít, amelynek egy példányát a tevékenység helye szerint illetékes megyei intézetnek az új tevékenység megkezdését megelőzően átadja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában új tevékenység

a) a tevékenységi engedéllyel, illetőleg országos forgalmazási engedéllyel rendelkező által korábban nem vagy az (1) bekezdés szerinti terv elkészítése nélkül végzett tevékenység, vagy

b) a tevékenység során olyan új technológia alkalmazása, illetőleg a technológia, a tevékenység végzési helyének vagy egyéb körülményének olyan megváltozása, illetve

c) olyan veszélyes anyagok vagy készítmények alkalmazása, amely a tevékenység korábbi egészség-, illetve környezetkárosító kockázatát jelentősen megnöveli.

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos eljárásról szóló 26/1985. (V. 11.) MT rendelet , az egyes minisztertanácsi rendeletek és határozatok hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 8. §-a.

(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy

a) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény osztályba sorolásához szükséges R és S mondatok, R és S számok, illetőleg veszélyszimbólumok és jelek körét,

b) az e rendeletben szabályozott eljárások során használt bejelentő lap, Biztonsági Adatlap, Címketerv, regisztrációs okirat, műszaki dosszié, törzskönyvezési okirat, mérgezési eset bejelentőlap tartalmi és formai követelményeit,

c) a műszaki dosszié összeállításához szükséges vizsgálatok rendjét, valamint

d) a tevékenységi, valamint az országos forgalmazási engedély kiadásához szolgáltatandó adatok körét

rendeletben meghatározza.

(3) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy az alábbi speciális felhasználású veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos eljárás e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályait külön rendeletben szabályozza:

a) élelmiszer-előállító helyen felhasznált tisztító-, illetőleg fertőtlenítőszerek, valamint élelmiszeripari kenőanyagok, hűtőközegek, vízkezelőszerek,

b) belsőtéri felhasználásra kerülő építő- és burkolóanyagok,

c) vízellátásban használt anyagok, vízkezelő és fertőtlenítőszerek,

d) élelmiszer-csomagoló anyagok, élelmiszer-adalékanyagok, élelmiszer-technológiai segédanyagok.

(4) Felhatalmazást kap

a) a népjóléti miniszter, a földművelésügyi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy a nemzetközi információs rendszerben (PIC) megjelölt egyes veszélyes anyagok forgalmazásának, használatának korlátozását együttes rendeletben szabályozzák,

b) a népjóléti és a földművelésügyi miniszter, hogy együttes rendeletben szabályozza a humán- és állategészségügyben felhasznált fertőtlenítőszerekkel és fertőtlenítő hatású tisztítószerekkel kapcsolatos eljárás e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályait,

c) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy egyes veszélyes anyagok és készítmények csomagolása gyermekbiztos zárásának és tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel történő ellátásának szabályait - a népjóléti miniszterrel egyetértésben - meghatározza,

d) a honvédelmi miniszter, hogy a kizárólag honvédelmi célú veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények nyilvántartásának rendjét, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel a fegyveres erőknél végzett tevékenység feltételeit a környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben meghatározza.

e) a népjóléti, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy együttes rendeletben megállapítsa az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények forgalomba hozatalának korlátozásával, illetve tilalmával összefüggő szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap a népjóléti és a munkaügyi miniszter, hogy a kémiai biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi követelményeket együttes rendeletben szabályozza.

(6) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kezdeményezett minősítési eljárásokat az illetékes országos intézetek által már kiadott és a minősítési eljárás lefolytatására benyújtott közegészségügyi szakvélemény alapján az e rendelet hatálybalépését megelőző szabályok szerint kell befejezni. E rendelet hatálybalépését követően új közegészségügyi szakvélemény nem adható ki, illetőleg minősítési kérelem nem nyújtható be.

(7) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően 1996. december 31-ig kiadott tevékenységi engedélyek az engedélyben szereplő időpontig, az 1996. december 31-ét követően kiadott tevékenységi engedélyek e rendelet hatálybalépéséig érvényesek.

(8) E rendelet hatálybalépését megelőzően elfogadott, e rendelet előírásaitól eltérő címke, csomagolás, méreg- és veszélyességi besorolás 1998. december 31-ig alkalmazható.

(9) Az e rendeletben meghatározott közigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, országos forgalmazási engedély esetén az országos tisztifőorvos bírálja el.

(10) A jogszabály kiadása az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 67-68. Cikkeivel összhangban az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítést célozza, az irányadó, az e rendelet mellékletében felsorolt jogforrások megfelelő figyelembevételével.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelethez

A rendeletben foglalt rendelkezések a következő EU jogforrásokon alapszanak:

Az 1967. június 27-i Tanács Irányelv a Tagállamok a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogi és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről (67/548/EGK)

Módosításai:

A Bizottság 1981. május 11-én kelt 81/437/EGK számú határozata azokról a kritériumokról, amelyeknek megfelelően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a vegyszerek nyilvántartásba vételéről.

Az 1988. június 7-i Tanács Irányelv a Tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályba sorolására, csomagolására és címkével ellátására vonatkozó jogi és közigazgatási rendelkezéseinek egyeztetéséről (88/379/EGK).

Módosításai:

89/178/EGK 1989. február 22.

90/492/EGK 1990. szeptember 5.

A Bizottság 1991. július 22-i irányelve, amely tizennegyedik alkalommal igazítja a műszaki haladáshoz a Tanácsnak a veszélyes anyagok besorolásával, csomagolásával és jelölésével kapcsolatos törvények, rendeletek és adminisztratív közelítéséről szóló 67/548/EGK számú irányelvét (91/410/EGK).

A Tanács 1992. április 30-i 92/32/EGK számú irányelve, amely módosítja a tizenhetedik módosítású, a veszélyes anyagok besorolására, csomagolására és jelölésére vonatkozó, a jogi és közigazgatási előírások egységesítéséről szóló 67/548/EGK számú irányelvet.

A Bizottság 1992. július 31-i 92/69/EGK számú irányelve a műszaki folyamatok alkalmazásáról a Tanács tizenhetedszer módosított, a veszélyes anyagok besorolására, csomagolására és jelölésére vonatkozó, a jogi és közigazgatási előírások egységesítéséről szóló 67/548/EGK számú irányelvéhez.

A Bizottság 1993. október 29-én kelt 93/90/EGK számú irányelve, amely a Tanács 67/548/EGK irányelvének 13. (1) Cikkelye (5. bek) szerinti anyagok listájára vonatkozik.

A Bizottság 1993. november 11-én kelt 93/101/EC számú irányelve, amely a műszaki haladás érdekében huszadízben alkalmazza a Tanács 67/548/EGK számú, a veszélyes anyagok besorolásával, csomagolásával és jelölésével kapcsolatos törvények, előírások és adminisztratív utasítások értelmezésére vonatkozó irányelvét.

C(82)196/Final: A Tanács döntése a vegyi anyagok forgalomba hozatalához szükséges adatok minimális köréről.

C(83)96/Final: A Tanács ajánlása az új vegyi anyagok bejelentésével kapcsolatos adatok tulajdonjogának védelméről.

C(83)97/Final: A Tanács ajánlása a vegyi anyagokra vonatkozó bizalmas adatok cseréjéről.

C(83)98/Final: A Tanács ajánlása a vegyi anyagok nem bizalmas adatairól szóló OECD listáról.

C(84)37/Final: A Tanács ajánlása a tiltott vagy szigorúan korlátozott vegyi anyagok exportjára vonatkozó információcseréről.