24/1996. (IX. 25.) BM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztérium, a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervek (a továbbiakban együtt: belügyi szervek) rendelkezése alatt álló lakásokra, nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségekre.

(2) Belügyi rendelkezésű

a) a Magyar Állam tulajdonában és a Belügyminisztérium kezelésében lévő lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség;

b) önkormányzati tulajdonban lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló olyan helyiség, amelyre a belügyi szervnek bérlőkiválasztási, vagy bérlőkijelölési joga áll fenn, vagy azt megállapodás útján megszerzi;

c) más szerv, szervezet vagy személy tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelyre a belügyi szervet megállapodás útján bérlőkiválasztási jog illeti meg;

d) az önkormányzat tulajdonát képező, a rendőrség körzeti megbízottjának elhelyezésére szolgáló lakás.

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

2. § (1) Belügyi rendelkezésű lakás a belügyi szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszonyban) álló személy részére - kérelmére - adható bérbe, ha munka-, illetőleg szolgálati helyén maga vagy házastársa és velük együttélő kiskorú gyermeke (vér szerinti, örökbefogadott, mostoha-, nevelt, a továbbiakban együtt: gyermek) önálló lakással nem rendelkezik. A kérelmezők között elsőbbséget kell adni a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek részére.

(2) A belügyi rendelkezésű bérlakás bérlőjének kérelme akkor teljesíthető, ha mellékeli a lakásbérleti szerződése pénzbeli térítés nélküli közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodást.

(3) Nem belügyi szerv rendelkezése alatt álló bérlakás bérlőjének kérelme a (2) bekezdésben foglalt feltételen túl akkor teljesíthető, ha a lakás bérlőkiválasztási jogát a belügyi szerv a bérbeadóval kötött megállapodás alapján térítés nélkül megszerezheti.

(4) Szolgálati érdekből - beosztása időtartamáig - lakás a belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személynek a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével is bérbe adható, ha munka-, illetve szolgálati helyén önálló lakással rendelkezik, de az a tisztsége, beosztása ellátásával összefüggő feladatára tekintettel nem megfelelő. A gondnoki, házfelügyelői és a körzeti megbízott elhelyezésére szolgáló lakás bérbeadásához a munkáltatói jogkört gyakorló vezető előzetes engedélye kell.

(5) A belügyi szervtől nyugállományba vonult, belügyi rendelkezésű lakás bérlője részére a helyi lakásügyi szerv a meglévő belügyi rendelkezésű lakással azonos vagy kisebb szobaszámú lakást juttathat határozatlan időre, ha a meglévő lakását a belügyi szerv rendelkezésére bocsátja.

(6)[1] A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban nem álló és e rendelet alapján belügyi rendelkezésű lakásra nem jogosult személy részére lakás - egyedi kormányzati, illetőleg szolgálati érdekből - a belügyminiszter előzetes engedélyével, határozott időtartamra adható bérbe. Szolgálati érdekből a belügyminiszter előzetes engedélyével adható bérbe belügyi rendelkezésű lakás a belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló részére a 3. §-ban meghatározott korlátozások mellőzésével. A bérleti jogviszony megszűnik, ha a szolgálati jogviszonyban álló személy a méltányossági jog gyakorlásakor betöltött beosztását neki felróható okból nem tölti be, a beosztás megváltoztatásától számított 6. hónap végével.

(7) A (4) és (6) bekezdésben foglalt előzetes engedély iránti kérelmet a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani, amely azt javaslatával ellátva, hivatali úton terjeszti fel a központi lakásügyi szerv vezetőjéhez.

3. § (1) Nem teljesíthető a belügyi rendelkezésű lakás bérbeadása iránti kérelme annak

a) akinek kérelmére a belügyi rendelkezésű lakásra kötött szerződését a lakás önkormányzati bérlakássá történő válása céljából megszüntették;

b) aki a saját vagy a házastársa által bérelt belügyi rendelkezésű vagy önkormányzati lakását a maga, házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott gyermeke részére megvásárolta, illetőleg e lakás megvásárlásához házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott gyermeke javára hozzájárult;

c) aki a szolgálati jogviszonya fennállása alatt a lakását elidegenítette, kivéve, ha az szolgálati érdekből más településre történő áthelyezése miatt történt;

d) aki a jogosultsága szempontjából lényeges tény, körülmény elhallgatásával vagy valótlan tény, körülmény közlésével a lakásügyi szervet megtéveszti.

(2) Tíz évig nem teljesíthető belügyi rendelkezésű lakás bérbeadása iránti kérelme annak, aki

a) a belügyi rendelkezésű lakása bérleti jogviszonyáról 1994. január 1-jét megelőzően pénzbeli térítés ellenében lemondott, vagy ezt követően a lakásbérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történt megszüntetése alapján pénzbeli térítésben részesült;

b) a belügyi rendelkezésű lakásra fennálló bérleti jogviszonyának megszűnését követően a lakásban bérlőtársat vagy jogcím nélküli lakáshasználót hagyott hátra.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt tilalom alól a Belügyminisztérium központi lakásügyi szerve - kivételesen indokolt esetben - felmentést adhat annak, aki az általa felvett pénzbeli térítésnek az illetékes helyi lakásügyi szerv számlájára, egy összegben való visszafizetését igazolja.

III. Fejezet

Az eljárás szabályai

4. § (1) A lakás bérbeadása iránti kérelmet - az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon - a munkáltatói jogkört gyakorló útján az illetékes helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani.

(2) A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló házastársak a kérelmüket külön-külön is benyújthatják, de részükre csak egy lakás adható bérbe. A lakás bérbeadásáról az eljáró lakásügyi szerv köteles soron kívül értesíteni a házastárs munka-, illetőleg szolgálati helye szerint illetékes helyi lakásügyi szervet.

(3) A belügyi szervtől nyugállományba vonult személy az utolsó szolgálati helye szerinti lakásügyi szervnél, vagy a központi lakásügyi szervnél nyújthatja be kérelmét.

(4) A köztisztviselő kérelmező esetén a kérelem elbírálására jogosult

a) a közigazgatási államtitkár által e célra létrehozott bizottság javaslata alapján, a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt helyettes államtitkár, illetőleg

b) a közigazgatási államtitkár döntése alapján az általa kijelölt szerv vezetője, az általa e célra létrehozott bizottság javaslata alapján.

(5) A közalkalmazott kérelmező esetén a kérelem elbírálására jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlója, az általa e célra létrehozott bizottság javaslata alapján.

(6) A Rendőrséggel, a Határőrséggel, a Tűzoltósággal, a Polgári Védelmi Parancsnoksággal, a Tűz- és Polgári Védelmi Intézettel és a Rendőrtiszti Főiskolával hivatásos szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban álló kérelmező esetén az eljárási rendet, a döntési jogosultságot és a kérelem elbírálására létrehozandó bizottságok működési rendjét az országos rendőrfőkapitány, az országos parancsnok, főigazgató, illetőleg a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka külön intézkedésben állapítja meg.

(7) A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni az illetékes szakszervezet, érdekképviselet véleményét.

5. § (1) A helyi lakásügyi szerv írásban értesíti az illetékes bérbeadó szervet a kijelölt bérlő személyéről és a bérbeadás feltételeiről.

(2) Az értesítésnek és a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő - e rendeletben meghatározott feltételek szerint - igényt tarthat-e és milyen elhelyezésre.

(3) A Belügyminisztérium kezelésében lévő lakásra a bérbeadói jogot gyakorló szerv, az önkormányzati tulajdonú lakásra az illetékes önkormányzat bérbeadó szerve köti meg a bérleti szerződést a bérlővel. Az 1. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott lakásokra a külön megállapodás szerinti szerv vagy személy köti meg a bérleti szerződést.

(4) A Belügyminisztérium kezelésében lévő lakásra kötött bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a lakbér összegét. A bérbeadó köteles a bérleti szerződés egy példányát az illetékes helyi lakásügyi szerv részére megküldeni.

(5) A helyi lakásügyi szervek a Belügyminisztérium kezelésében lévő lakások rendelkezési jogának egymás közötti átadásáról, cseréjéről a bérbeadót tájékoztatni kötelesek.

IV. Fejezet

A bérleti szerződés tartalma

6. § A bérleti szerződés az e rendeletben foglalt kivételekkel

a) valamely feltétel bekövetkezéséig (a szolgálati jogviszony, a tisztség, beosztás, megbízatás stb. megszűnéséig),

b) átmeneti jelleggel, meghatározott időtartamra, legfeljebb azonban öt évre

köthető.

7. § (1) A bérlő a lakásba - a belügyi szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás kivételével - a házastársán és a kiskorú gyermekén kívül más személyt csak az illetékes helyi lakásügyi szerv előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A Belügyminisztérium kezelésében lévő lakás esetén a helyi lakásügyi szerv a befogadásról a bérbeadót értesíteni köteles.

(2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás meghatározott időtartamra vagy feltételhez kötötten adható, amely a bérlő írásbeli kérelmére indokolt esetben meghosszabbítható.

(3) A meghatározott idő lejártakor vagy a feltétel bekövetkezésekor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a lakást elhagyja.

(4) A bérlő a lakást (a lakás egy részét) - a belügyi szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás kivételével - albérletbe nem adhatja, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet, és a bérleti jog folytatására tartási szerződést nem köthet, továbbá a bérlő halála esetén a lakás bérleti joga nem folytatható.

V. Fejezet

A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése

8. § (1) A belügyi rendelkezésű lakás bérleti szerződését a bérlő és a bérbeadó - az illetékes helyi lakásügyi szerv írásbeli értesítése mellett - közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó pénzbeli térítés nélkül a bérlőnek másik belügyi rendelkezésű lakást ad bérbe.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a másik lakásra is határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szóló szerződést kell kötni, ha az előző szerződés ugyanilyen feltételt tartalmazott.

(3) A belügyi rendelkezésű lakásra határozatlan időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel - másik lakás bérbeadása nélkül - történő megszüntetése esetén az illetékes helyi lakásügyi szerv a bérlő részére pénzbeli térítést fizet.

(4) A feltételhez kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor - ha a bérlő a lakást legalább kettő éve folyamatosan bérli - az illetékes helyi lakásügyi szerv a bérlő részére pénzbeli térítést fizet.

(5) Az átmeneti jelleggel, meghatározott időtartamra bérbe adott lakás bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(6) A belügyi rendelkezésű lakás nyugellátásban részesülő bérlője részére a illetékes helyi lakásügyi szerv a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a meglévőnél kisebb szobaszámú lakás bérbeadása mellett a két lakás - (8) bekezdés szerint kiszámított - térítéseinek a különbözetét fizeti.

(7) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó, az illetékes helyi lakásügyi szervvel történt megállapodás alapján, a másik lakás helyett pénzbeli térítésre tarthat igényt.

(8) A pénzbeli térítés mértéke a lakás e rendelet alapján meghatározott lakbére egy évi összegének

a) a fővárosban és megyei jogú városokban lévő lakások esetén a húszszorosa;

b) városokban lévő lakások esetén a tizennyolcszorosa;

c) egyéb településeken a tizenötszöröse; illetőleg

d) ha a bérlő a belügyi szervtől munkáltatói támogatást is igénybe vesz, az a)-c) pontokban meghatározott térítés összegének a fele.

(9) A (3)-(8) bekezdés szerinti térítés megfizetésének feltétele, hogy a bérlő a lakást kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérbeadó részére visszaadja és a belügyi szerv rendelkezésére bocsátja.

(10) Ha a bérlő (az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó) állami szervtől vagy az önkormányzattól másik bérlakást kap, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

9. § (1) Ha a bérleti szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésére saját lakás építése vagy vásárlása miatt kerül sor, a pénzbeli térítés a bérlő kérelmére megelőlegezhető. A bérlő a lakást köteles a térítés kifizetésétől számított egy éven belül a 8. § (9) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a belügyi szerv rendelkezésére bocsátani. E határidőt - a bérlő írásbeli kérelmére - az illetékes helyi lakásügyi szerv indokolt esetben egy alkalommal - legfeljebb egy évvel - meghosszabbíthatja.

(2) A - 8. § (8) bekezdése alapján számított - pénzbeli térítés 20%-a visszatartható a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költségek biztosítékául. A 8. § (9) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítésekor a pénzbeli térítés visszatartott részét, illetőleg annak a bérlő helyett elvégzett munkák ellenértékével csökkentett összegét a bérlő részére ki kell fizetni.

VI. Fejezet

A lakáscsere feltételei

10. § (1) A belügyi rendelkezésű lakások bérlői bérleti jogukat - az illetékes helyi lakásügyi szervek előzetes hozzájárulása alapján - egymással elcserélhetik.

(2) A helyi lakásügyi szerv a lakásnak az önkormányzat vagy más szerv, személy tulajdonában álló bérlakásra történő cseréjéhez hozzájárulhat, ha arra a bérlőkijelölés vagy a bérlőkiválasztás joga megilleti, vagy e jogot az illetékes önkormányzattal vagy más szervvel, személlyel kötött megállapodással megszerzi.

(3) A feltétel bekövetkezéséig, illetőleg meghatározott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is feltétel bekövetkezéséig, illetőleg meghatározott időtartamra szóló szerződést kell kötni.

(4) A helyi lakásügyi szerv megtagadja a Belügyminisztérium kezelésében lévő lakás cseréjéhez történő hozzájárulását, ha a másik lakás bérlője nem áll a belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban.

(5) A helyi lakásügyi szerv megtagadhatja a lakáscseréhez történő hozzájárulását, ha az sérti a belügyi szerv lakásgazdálkodási érdekét.

VII. Fejezet

Az elhelyezés vállalása

11. § (1) A szolgálati jogviszonyból [2. § (1) bek.] eredő kötelezettsége teljesítésével összefüggésben elhunyt bérlő özvegye, gyermeke részére - a lakás rendelkezési jogának fenntartása mellett - a lakást határozatlan időre bérbe kell adni, ha a bérlő halálának időpontjában állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban lakott, és nincs ugyanazon a településen (fővárosban a főváros területén) másik önálló lakása.

(2) A bérlő özvegye, illetőleg a gyermeke részére a lakás - a rendelkezési jog fenntartása mellett - a bérlő halála után legfeljebb öt évre bérbe adható, ha a bérlő halálának időpontjában állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban lakott. Ezen időtartam lejártával az özvegy és a gyermek elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni, kivéve, ha a belügyi rendelkezésű lakásba költözés alkalmával nem belügyi rendelkezésű lakást bocsátottak a belügyi szerv rendelkezésére.

12. § (1) A bérlő házastársa a házasság jogerős felbontása után a belügyi szervtől elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(2) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő volt házastársa a bíróság határozatában foglaltaknak megfelelően használhatja a lakást.

13. § (1) A bérleti jogviszonya megszűnése után a volt bérlő másik lakás bérbeadására tarthat igényt, ha a lakásba költözésekor vagy azt megelőzően nem belügyi rendelkezésű lakást bocsátott a belügyi szerv rendelkezésére.

(2) Ha a feltételhez kötött lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a bérlő szolgálati jogviszonyának megszűnésére

a) köztisztviselő esetén az 1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontja alapján kerül sor, kivéve, ha alkalmatlanságát nem egészségügyi ok idézte elő,

b) közalkalmazott esetén az 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja alapján kerül sor, kivéve, ha alkalmatlanságát nem egészségügyi ok idézte elő,

c) hivatásos állomány tagja esetén az 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-c), (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, kivéve, ha alkalmatlanságát nem egészségügyi, pszichikai, fizikai ok idézte elő,

és legalább 5 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, kérelmére ugyanazt a lakást - egyebekben változatlan feltételek mellett - határozatlan időtartamra bérbe kell adni, feltéve, hogy maga vagy házastársa, illetőleg vele együttélő kiskorú gyermeke másik önálló lakással nem rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók a munka-, vagy feladatkör ellátásához kötött lakás bérlete esetén. Ez esetben a jogosult másik lakás bérbeadására tarthat igényt.

14. § (1) Nem jogosult elhelyezésre az a volt bérlő, akinek a bérleti jogviszonya:

a) a belügyi szervvel fennálló szolgálati viszonya a neki felróható okból [56. § (4) bekezdés] történő megszűnése következtében,

b) az Lt. 24. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott felmondással,

c) a határozott idő elteltével vagy - a 13. § (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével - a feltétel bekövetkezésével

szűnt meg.

(2) Nem jogosult elhelyezésre az a volt bérlő sem, akinek vagy házastársának, kiskorú gyermekének ugyanazon településen (fővárosban a főváros területén) megfelelő és beköltözhető, önálló lakása van.

15. § (1) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére felajánlott másik lakás megfelelő, ha az a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá ugyanazon a településen (fővárosban a főváros területén) van.

(2) A másik lakás helyett az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére az általa használt lakás is bérbe adható, ha a bérbeadás nem sért lakásgazdálkodási érdeket.

(3) Az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó által használt lakás bérbe adható a vele együtt élő házastárs vagy gyermek részére, ha a bérbeadás feltételei (2-3. §) fennállnak.

VIII. Fejezet

A lakáshasználati díj

16. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó a használat ellenértékeként a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.

(2) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével - ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt - a kétszeresére, újabb hat hónap elteltével a háromszorosára kell emelni. A lakáshasználati díj összegének emelésére az illetékes helyi lakásügyi szerv intézkedik.

(3) A (2) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható a belügyi szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás esetén.

(4) A belügyi szerv bérlőkijelölési jogával érintett önkormányzati lakás esetén a lakáshasználati díj lakbért meghaladó összegének a belügyi szerv javára történő megfizetése módjáról a helyi lakásügyi szervnek az önkormányzattal kötött megállapodásában kell rendelkezni.

17. § (1) A belügyi rendelkezésű lakás jogcím nélküli lakáshasználójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 30 napon belül, írásban kell közölni bérleti jogviszonyának megszűnését, illetőleg a jogcím nélkülivé válás tényét és annak következményeit.

(2) A lakás kiürítése önkéntes teljesítésének hiányában a helyi lakásügyi szerv köteles haladéktalanul intézkedni annak bírói úton történő érvényesítésére.

IX. Fejezet

A Belügyminisztérium kezelésében lévő lakás lakbére

18. § (1) A lakbér mértékét e rendelet mellékletének I. pontja tartalmazza.

(2) A havi lakbér mértékét - a lakások településen belüli fekvése és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére - e rendelet mellékletének I/2-3. pontjaiban meghatározottak szerint kell a bérbeadónak növelnie vagy csökkentenie.

(3) Az emelés mértéke több növelő tényező figyelembevétele esetén legfeljebb 50%, a csökkentés mértéke több csökkentő tényező figyelembevétele esetén legfeljebb 20% lehet.

(4) A lakbért a lakás hasznos alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.

(5) Ha a bérlő a lakást saját költségén - a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül - úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.

(6) A bérlő a különszolgáltatásokért (a melléklet II. pontja) jogszabályban, illetőleg a bérleti szerződésben meghatározott díjat köteles megfizetni.

X. Fejezet

Az állami tulajdonú BM kezelésű lakóingatlanban lévő, illetőleg ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szabályai

19. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérbeadói jogait és kötelezettségeit a helyi lakásügyi szerv gyakorolja.

(2) A helyiség nem adható bérbe olyan tevékenység gyakorlására, amely a lakóépületben lakók nyugalmát zavarja, vagy az általános erkölcsi felfogással ellentétes (kimért szeszesital-forgalmazás, disco, játékautomata üzemeltetés stb.).

(3) A bérbeadó az üres helyiséget kizárólag pályázati eljárás lefolytatása után adhatja bérbe.

(4) Az életvédelem céljára épített, vagy ilyen célra kijelölt helyiségekre a polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával és csak határozott idejű szerződést lehet kötni. A bérlő köteles a polgári védelmi helyiségek hasznosításáról szóló jogszabályban meghatározott feltételeket betartani.

20. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség címét, tulajdoni lap számát, helyrajzi számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát;

b) a helyiség felhasználásának lehetőségét (üzlet, műhely stb.);

c) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket, így különösen: a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget;

d) a bérbeadás időtartamát;

e) a helyiségbér mértékének alsó határát;

f) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon legalább 15 napig kifüggesztve közszemlére kell tenni, illetőleg sajtó útján kell közzétenni.

21. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét (cégnevét és a képviselőjét) és címét (székhelyét és telephelyét), a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, a cégkivonatot vagy a cégbejegyzési kérelmet;

b) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges saját költségen elvégzendő építési munkákra, azok határidejére vonatkozó szándéknyilatkozatot;

c) a pályázati feltételeket elfogadó nyilatkozatot.

(2) A pályázati tárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát határidőben, az előírt tartalommal benyújtotta.

(3) A pályázók között előnyben részesül, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja.

22. § (1) A bérbeadó a műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet.

(2) A bérbeadó a bérlőnek a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár szerint adja át.

(3) A bérlő és a bérbeadó megállapodhat a helyiség közművesítésében, átépítésében, a helyiség használati értékét növelő egyéb építési-szerelési munkák elvégzésében. Az engedélyköteles munkák hatósági engedélyezése iránt a bérlő saját költségén jár el.

23. § (1) A bérlő köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről;

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról;

c) a helyiségben folytatott tevékenységgel összefüggésben felmerülő szükséges felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről;

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben;

e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló azon helyiségek és területek tisztán tartásáról és megvilágításáról, amelyeket a bérlő a tevékenységével összefüggésben használ, illetőleg az általa végzett tevékenységgel kapcsolatban keletkező szemét elszállíttatásáról.

24. § (1) A bérleti szerződésben a helyiségbér összegét a bérlő pályázaton tett ajánlatának megfelelően kell meghatározni.

(2) A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő a külön szolgáltatások díját a külön jogszabályok szerint köteles megtéríteni.

(3) A bérlő a helyiség bérét és a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díját havonta, egy összegben, előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

25. § A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a helyiséget a bérbeadónak - ha eltérően nem állapodtak meg - az átadásának megfelelő állapotában és leltár szerinti felszereltséggel köteles visszaadni.

26. § (1) A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlő a helyiséget vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja.

(2) A bérbeadó a helyiségbe más személy befogadásához nem adhat hozzájárulást.

(3) A helyiség bérleti joga a bérbeadó hozzájárulásával átruházható, ha a leendő bérlő a megállapodásban kikötött ellenérték 25%-át a bérbeadónak megfizeti.

(4) A helyiség bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

XI. Fejezet

Belügyi rendelkezésű személygépkocsi-tároló céljára szolgáló helyiségek bérleti szabályai

27. § (1) A belügyi rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiségek bérletére a rendeletnek a lakások bérletére vonatkozó szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A két vagy több férőhelyes személygépkocsi-tároló helyiséget azonosító jellel meghatározott állóhellyel kell bérbeadni.

(3) A lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lévő gépkocsitároló helyiséget, illetőleg az azonosító jellel meghatározott beállóhelyet (a továbbiakban együtt: tároló) elsősorban az épületben lakó és közúti közlekedésre alkalmas személygépkocsival rendelkező bérlő részére kell bérbe adni.

(4) A bérlő a tárolót kizárólag a saját vagy a vele állandó jelleggel együttlakó házastársa, gyermeke tulajdonában vagy használatában lévő személygépkocsi tárolására használhatja, használatát másnak át nem engedheti.

(5) A tárolóra bérlőtársi szerződés nem köthető.

(6) A belügyi rendelkezésű tároló bérleti joga nem ruházható át.

28. § (1) A személygépkocsi-tároló helyiségek bérleti joga a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával csak belügyi rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiségre cserélhető.

(2) A személygépkocsi-tároló helyiség bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a pénzbeli térítés mértéke a helyiségbér egy évi összege.

XII. Fejezet

Az állami tulajdonban és a Belügyminisztérium kezelésében álló lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

Az elidegenítés általános feltételei

29. § Az állami tulajdonban és a Belügyminisztérium kezelésében lévő, az ingatlan-nyilvántartásban rendezett lakás - e rendeletben foglalt kivételekkel - a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el:

a) a bérlő a lakásra határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel és öt éves belügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik vagy a lakásban legalább öt év óta életvitelszerűen lakik;

b) a bérlő nem rendelkezik másik önálló lakással;

c) a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől, a vásárlástól vagy a teljes felújítástól számított öt év már eltelt;

d) a lakóépületben lévő lakások és helyiségek több mint ötven százalékát az arra jogosultak meg kívánják vásárolni.

30. § (1) A lakás, helyiség elidegenítését a bérbeadó részéről a helyi lakásügyi szerv kezdeményezi.

(2) A helyi lakásügyi szerv a javaslatot a szolgálati út betartásával a területi lakásügyi szerv útján terjeszti fel a Belügyminisztérium központi lakásügyi szervének vezetőjéhez.

(3) Ha a lakóépületben lévő lakások rendelkezési joga más-más helyi lakásügyi szerv illetékességéhez tartozik, az elidegenítésre vonatkozó javaslatot a bérbeadó a rendelkezési joggal bíró szervekkel történő egyeztetés alapján terjeszti fel.

(4) A közigazgatási államtitkár - az érintett érdekképviseleti szervek véleményét kikérve - évente két alkalommal javaslatot tesz a belügyminiszternek az elidegenítéshez történő hozzájárulásra.

31. § (1) Nem idegeníthető el a lakóépület, illetőleg a benne lévő lakás vagy helyiség, ha

a) a lakóépület legfeljebb hat lakást foglal magában;

b) az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van, vagy ha annak felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről, bontásáról az illetékes szerv már döntött;

c) a műemlékvédelmi hatóság műemlékké nyilvánította, és az elidegenítéshez nem járul hozzá;

d) az életvédelem céljait szolgáló helyiség elidegenítéséhez a polgári védelmi parancsnokság nem járul hozzá;

e) a belügyminiszter el nem idegeníthetővé nyilvánította.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt tilalom alól kivételt képeznek:

a) a megszüntetett, feleslegessé vált rendvédelmi, határőrségi objektumokhoz tartozó lakások, helyiségek;

b) az a lakás, amely olyan lakóépületben van, amelynek fenntartása gazdaságtalan és üzemeltetése indokolatlanul magas többletköltséggel jár.

(3) A közigazgatási államtitkár - az érintett érdekképviseleti szervek véleményét kikérve - javaslatot tesz a belügyminiszternek az el nem idegeníthető lakóépületekre.

32. § Az elidegeníthető lakóépületben lévő lakásra elővásárlási jog illeti meg a bérlőt vagy a bérlő hozzájárulásával egyeneságbeli rokonát, örökbefogadott gyermekét.

33. § (1) Ha a lakás megvásárlására a 32. § szerinti jogosult az elővásárlási jogával nem kíván élni, a helyi lakásügyi szerv értesítése alapján a bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére, részére legfeljebb a meglévő lakásával azonos szobaszámú másik lakást adhat bérbe, határozatlan időtartamra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakás bérbeadása esetén a bérlőnek a költözés igazolt költségeit a helyi lakásügyi szerv megtéríti.

(3) Ha a bérlő az elővásárlási jogával nem él, és az (1) bekezdés szerinti másik lakást sem kér, az általa lakott lakást az ajánlati kötöttség lejártától számított öt év elteltéig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(4) Ha a nyugellátásban részesülő bérlő az elővásárlási jogával nem él, lakását lakásbérleti szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

A lakások vételárának megállapítása és megfizetése

34. § (1) Ha a lakást a 32. § szerinti jogosult vásárolja meg, a vételár a Lt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdései figyelembevételével megállapított üres és beköltözhető lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének az 50%-a.

(2) A vételár megállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(3) Az üresen, illetőleg a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakást pályázat útján kell eladni. Ennek során a lakás vételára a helyi forgalmi értéket meghaladhatja.

35. § (1) Ha a lakást a 32. § szerinti jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni, a fennmaradó vételár megfizetésére havonkénti egyenlő összegű, huszonöt évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(2) Részletfizetés esetén a kamat mértéke évi 8%.

36. § (1) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után 40% árengedmény illeti meg.

(2) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított öt éven belül a fennmaradó vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból 40% engedményt kell adni.

(3) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után a vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból részére 20% engedményt kell adni.

(4) A vételárhátralék rendkívüli törlesztéssel történő részbeni kiegyenlítése esetén az esedékes havi törlesztő összeget meghaladó befizetésre a vevő részére a (2), illetőleg a (3) bekezdésekben meghatározott engedményeket kell adni.

37. § (1) Az üres, illetőleg a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakás vevőjét a 35-36. §-okban említett kedvezmények nem illetik meg.

(2) A lakások értékesítése során a vevő az őt saját jogán megillető kárpótlási jegyeket fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.

38. § (1) Ha a vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételár-hátralék és járulékai erejéig a Belügyminisztérium javára jelzálogjogot, továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(2) Ha a vásárlás árengedménnyel történik, a Belügyminisztérium javára az engedmény megadásától számított öt évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(3) A Belügyminisztérium javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a lakás és helyiség tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egyidejű kiegyenlítése mellett lehet.

(4) Ha a vevő árengedményben részesült és a lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított öt éven belül átruházza, köteles az engedményt egy összegben megfizetni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a vevő a vételárat másik, önálló lakástulajdon szerzésére fordítja.

(5) A (3)-(4) bekezdésekben említett esetekben az ingatlan-nyilvántartásból a jelzálogjogot, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalmat töröltetni kell.

39. § A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst új, legalább 30, és legfeljebb 90 napos teljesítési határidő kitűzésével, írásban kell felszólítani a kötelezettsége teljesítésére. Ha az adós a felszólításra sem teljesít, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni és a vételárhátralék megtérítése egyösszegben esedékessé válik.

A lakások értékesítésének előkészítése

40. § (1) A 30. § (4) bekezdésben említett hozzájárulást követően az elidegenítési eljárás lebonyolítására a helyi lakásügyi szerv intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre és értékbecslésre jogosult szervezettel vagy magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott).

(2) A megbízottat nyilvános pályázat útján kell kiválasztani. A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy a pályázaton nem vehet részt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület (a hozzátartozó földterület, a benne lévő lakások, helyiségek) műszaki felmérését és annak dokumentálását, a helyi forgalmi érték és vételár megállapítását, a telek- és közműrendezést, a társasházzá történő alakítást.

41. § (1) A társasház alapító okiratának tervezetét az Lt. 51. §-ában foglaltakra figyelemmel kell előkészíteni.

(2) A megbízott köteles a társasház alapító okiratát, továbbá az általa megállapított forgalmi értéket egyezteti a helyi lakásügyi szerv vezetőjével.

42. § (1) A jogosult az adásvételi ajánlat kézhezvételét követő 90 napon belül írásban nyilatkozik az ajánlat elfogadásáról.

(2) Ha a jogosult az ajánlatot elfogadja, akkor vele - a központi lakásügyi szerv jóváhagyását követően - az adásvételi szerződést a helyi lakásügyi szerv köti meg.

(3) Ha a jogosult az előírt határidőben az ajánlatot nem fogadja el, illetőleg a szerződést nem köti meg, a lakás harmadik személy részére a 33. § (3)-(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével idegeníthető el.

A pályázat útján történő elidegenítés feltételei

43. § (1) Az elidegeníthető üres, illetőleg lakott lakást a helyi lakásügyi szerv vagy megbízottja a sajtóban és a helyben szokásos módon közzétett felhívás útján 30 napos jelentkezési határidővel és a pályázati feltételek ismertetésével meghirdeti.

(2) A pályázatra természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság egyaránt jelentkezhet.

(3) Ha a pályázatra a belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló pályázó jelentkezik, akkor más pályázóval szemben elsőbbséget élvez.

(4) Az (3) bekezdésben említett több pályázó, illetve ennek hiányában más pályázók közül a lakást annak kell elidegeníteni, aki a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi.

44. § (1) A pályázatot legalább háromtagú bizottság bírálja el. Tagjait a helyi lakásügyi szerv vezetője jelöli ki úgy, hogy a bizottságban a helyi érdekképviseleti szerv, szakszervezet egy fővel képviselteti magát.

(2) A pályázati határidő lejártát követő öt munkanapon belül a bizottság az ajánlatokat nyilvánosan bontja fel.

(3) A pályázat eredményét a helyi lakásügyi szerv köteles nyilvánosan kihirdetni, a pályázókkal külön-külön írásban közölni, a megbízott részére megküldeni, továbbá a helyben szokásos módon közzétenni.

A lakások birtokba adása

45. § (1) A helyi lakásügyi szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül adja a lakást a vevő birtokába.

(2) A (1) bekezdés szerinti adásvételi szerződéssel megszűnik a bérleti jogviszony.

(3) Ha a társasházközösség első közgyűlésének időpontja az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér, a helyi lakásügyi szerv kezelői kötelezettsége az első közgyűlést követő hónap első napjával szűnik meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a lakóházkezelő szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő 60 napon belül köteles a társasházközösséggel írásban elszámolni.

46. § Az elidegenítéssel megbízott az alapító okirat és az adásvételi szerződés alapján bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba:

a) a vevőnek a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát;

b) kérelemre a haszonélvezeti jogot, ha a lakást a bérlő egyenesági rokona, örökbefogadott gyermeke vásárolja meg;

c) a Belügyminisztérium javára a jelzálogjogot, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalmat.

A házfelügyelői, illetőleg gondnoki lakás elidegenítése

47. § (1) Ha az elidegeníthető lakóépületben munkakörhöz kötött házfelügyelői, gondnoki lakás van, a lakóépület elidegenítésére akkor kerülhet sor, ha a helyi lakásügyi szerv, a leendő társasház-tulajdonosok és a házfelügyelő a lakást és a házfelügyelőt érintő kérdésekben előzetesen írásban megegyeztek.

(2) A társasházi alapító okiratban a munkakörhöz kötött házfelügyelői lakást:

a) külön tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra nem tartanak igényt;

b) társasházi közös tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra igényt tartanak.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a házfelügyelő közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak esetén a házfelügyelő számára

a) az általa lakott lakás megvásárlását a bérlőre irányadó feltételek szerint lehetővé kell tenni;

b) lakásvásárlási szándékának hiányában az Lt. 26. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti cserelakást kell bérbeadni, és az így megüresedő lakását értékesíteni kell.

(5) A (2) bekezdés b) pontja esetén, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelő személyét nem fogadják el, vagy a házfelügyelő nem kíván munkaszerződést kötni a társasházközösséggel, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezés az irányadó.

48. § A társasházi közös tulajdonba kerülő, munkakörrel kapcsolatos házfelügyelői lakás vételára

a) a házfelügyelővel lakottan történő eladás esetén a 34. § (1) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott összeg,

b) üresen történő eladás esetén az üres, beköltözhető forgalmi értéknek megfelelő összeg,

amely vételárat a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában, egy összegben kötelesek megfizetni, írásbeli kérelmükre azonban legfeljebb háromévi részletfizetési kedvezmény adható.

49. § Az a bérlő, aki lakásbérleti szerződését közös megegyezéssel pénzbeli térítés ellenében azért szüntette meg, hogy lakásigényét lakásépítés vagy -vásárlás útján oldja meg, és ennek megtörténtéig bérlőként továbbra is a lakásban marad, a lakást nem veheti meg.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

50. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésekor a rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A helyiség akkor idegeníthető el, ha a lakóépületben lévő lakások elidegenítéséhez a belügyminiszter hozzájárult.

51. § (1) Ha a helyiséget a helyiség bérlője vásárolja meg, a vételár az üres forgalmi értéket nem haladhatja meg.

(2) Az üres állapotban értékesítésre kerülő helyiség vételára a üres, beköltözhető forgalmi érték, ha azonban a pályázat során azt meghaladó összegű ajánlat érkezik, a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet.

52. § (1) Ha a gépkocsitároló céljára szolgáló helyiséget annak bérlője vásárolja meg, a vételár 30%-át köteles egy összegben megfizetni. A hátralékot legfeljebb öt éven át havi részletekben fizetheti meg.

(2) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, vagy 30%-ot meghaladó fizetést teljesít, a vételár, illetve a többletfizetés összege után 20% árengedmény illeti meg.

(3) Részletfizetés esetén a kamat mértéke évi 10%.

53. § Az egyéb célra szolgáló helyiség elidegenítése esetén a helyiség bérlőjét az 52. §-ban megállapított kedvezmények nem illetik meg, a helyiséget a bérlő az üres, beköltözhető forgalmi értéken vásárolhatja meg.

Az elidegenítésre vonatkozó egyéb rendelkezések

54. § (1) A Belügyminisztériumnak a lakás és helyiség elidegenítésből származó bevételt a lakóépületei felújítására, korszerűsítésére, lakásépítésre, lakásvásárlásra kell felhasználni.

(2) A lakóépület, lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni:

a) az elidegenítés előkészítésének,

b) a földrészlet megosztásának,

c) az épület társasházzá történő alakításának,

d) forgalmi érték megállapításának,

e) az elidegenítés lebonyolításának

a költségeit.

A belügyi rendelkezésű lakás megvásárlásához történő hozzájárulás megadásának feltételei

55. § (1) A belügyi szerv bérlőkijelölési vagy a fennálló bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás elidegenítéséhez a helyi lakásügyi szerv akkor járulhat hozzá, ha:

a) a lakás bérlője legalább ötéves belügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, vagy

b) a bérlő a lakásban legalább öt év óta folyamatosan, életvitelszerűen lakik;

c) a hozzájárulás a Belügyminisztérium lakásgazdálkodási érdekét nem sérti.

(2) A lakásügyi szerv a belügyi szerv bérlőkijelölési vagy a fennálló bérlőkiválasztási jogával érintett lakás elidegenítéséhez nem járulhat hozzá, ha:

a) a lakást átmeneti jelleggel, meghatározott időtartamra - legfeljebb öt évre - adták bérbe;

b) a bérlő másik önálló lakással is rendelkezik;

c) a lakást meghatározott beosztás, megbízatás időtartamára adták bérbe.

(3) A lakásügyi szerv a hozzájárulás megtagadását köteles írásban megindokolni.

(4) A lakásügyi szervnek az 1991. évi XXXIII. törvény alapján önkormányzati tulajdonba került lakás esetén a törvény 43. §-ában foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell vennie.

(5) Az (1) bekezdésben nem említett lakás esetén a helyi lakásügyi szerv és a másik szerv (szervezet, személy) között létrejött megállapodásban kell rendelkezni az elidegenítés lehetőségéről és módjáról, valamint a belügyi szervet az elidegenítéshez való hozzájárulása alapján megillető ellenértékről.

(6) Ha a bérlő szolgálati helye eltér az általa bérelt lakással rendelkező belügyi szerv helyétől, a lakás megvásárlása iránti kérelemben az (1)-(6) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével a helyi lakásügyi szervek felügyeletét gyakorló közös területi lakásügyi szerv jár el. Ennek hiányában a központi lakásügyi szerv döntését a helyi lakásügyi szerv hajtja végre.

XIV. Fejezet

Értelmező rendelkezések

56. § (1) A Belügyminisztérium lakásügyi szervei:

a) Központi lakásügyi szerv: BM Műszaki Főosztály.

b) Területi lakásügyi szervek:

- Országos Rendőrfőkapitányság GIF Gazdasági Főosztálya

- Határőrség Országos Parancsnoksága,

- Tűzoltóság Országos Parancsnoksága,

- Polgári Védelmi Országos Parancsnokság

az irányításuk alá tartozó szervek vonatkozásában;

- Belügyminisztérium Műszaki Főosztálya: a Belügyminisztérium hivatali szervezetei, illetőleg hivatali tevékenységét segítő szervezetek, a Határőrség Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőr-főkapitányság GIF Gazdasági Ellátó Igazgatóság, a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága, a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, a Tűz- és Polgári Védelmi Intézet, Rendőrtiszti Főiskola állománya vonatkozásában.

c) Helyi lakásügyi szervek:

- Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Ellátó Igazgatóság,

- Budapesti Rendőr-főkapitányság,

- megyei rendőr-főkapitányságok és a velük azonos jogállású szervek,

- határőr-igazgatóságok, határőrkiképző és -továbbképző intézetek,

- megyei tűzoltó-parancsnokságok

állományuk vonatkozásában;

- BM Központi Gazdasági Főigazgatóság: a Belügyminisztérium hivatali szervezetei, illetőleg hivatali tevékenységét segítő szervezetek vonatkozásában,

- Határőrség Országos Parancsnoksága a saját állománya és a fővárosi határőrszervek, továbbá a felsőoktatási intézmények határőrtanszékei vonatkozásában,

- a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a saját állománya vonatkozásában,

- Polgári Védelmi Országos Parancsnokság a saját állománya vonatkozásában,

- Tűz- és Polgárivédelmi Intézet saját állománya vonatkozásában,

- Rendőrtiszti Főiskola a saját állománya vonatkozásában.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából önálló lakásnak kell tekinteni a kérelmező vagy a házastársa, illetőleg velük együttélő kiskorú gyermek tulajdonában álló és az általa használt vagy használatba vehető lakást, ha a tulajdoni részarányuk eléri az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként , bérlőtársként használt bérlakást, függetlenül attól, hogy a lakással ki rendelkezik. Használatba vehetőnek kell tekinteni a lakást akkor is, ha annak használatát a kérelmező bérleti szerződéssel vagy egyéb módon másnak átengedte.

(3) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni a nem megállapodáson alapuló haszonélvezettel terhelt lakást, ha arra a haszonélvezeti jog jogosultja igényt tart, továbbá az átmeneti elhelyezést szolgáló garzonházi lakrészeket. A más szerv szolgálati lakásában jogcím nélküli lakáshasználóként lakó BM dolgozó lakása akkor tekinthető önálló lakásnak, ha a lakással rendelkező szervet elhelyezési kötelezettség terheli.

(4) A szolgálati viszony megszűnése akkor tekinthető a bérlő részére felróhatónak, ha arra

a) fegyelmi vagy büntetőeljárás,

b) hivatásos szolgálatra méltatlanná válás ,

c) hivatásos szolgálati viszonyról lemondás,

d) hivatalvesztés, elbocsátás,

e) feladatai ellátására való alkalmatlanság miatti felmentés,

f) összeférhetetlenség meg nem szüntetése,

g) lemondás, kivéve, ha arra a közalkalmazott esetében rendkívüli lemondás

miatt kerül sor.

(5) Szolgálati helyen a szolgálat teljesítési helyét, illetőleg a munkahely szerinti települést és annak olyan körzetét kell érteni, ahová a helyileg szokások módon a napi hazautazásra lehetőség van. A szolgálati helyen lévőnek kell tekinteni a lakást akkor is, ha az a szolgálat teljesítési helyéhez, illetőleg a munkahelyhez képest távolabbi településen van, de a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra - a munka-, illetőleg a szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetőség van.

(6) Ahol a lakásügy elbírálása egészségi állapottól vagy az egészségügyi körülményektől függ, ott az indokoltság megállapítására az állami vagy a belügyi egészségügyi szolgálat által e célra kiállított igazolás fogadható el.

(7) E rendelet alkalmazása szempontjából csak a rendelet hatálya alá tartozó belügyi szervnél ténylegesen eltöltött hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti időt lehet figyelembe venni. Ez idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a máshol eltöltött, de szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti munkaviszonyban töltött időt. A belügyi szolgálati, illetőleg munkaviszony megállapítása szempontjából az illetékes személyügyi szerv által kiadott a szolgálati, illetőleg munkaviszony keletkezését tanusító okmány az irányadó.

(8) E rendelet alkalmazásában Tűzoltóság alatt a hivatásos állami tűzoltóságot kell érteni.

Átmeneti rendelkezések

57. § (1) Az Lt. hatálybalépése előtt a szolgálati lakásra kötött szerződés nem szűnik meg akkor, ha a belügyminiszter rendelete alapján a szerződést a bérlőnek

a) a belügyi szervvel fennálló munkaviszonya, vagy

b) a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége

megszűnése esetén sem lehetett megszűntnek tekinteni.

(2) Ha a szerződés megkötésekor a lakás olyan szolgálati bérlakásnak minősült, amelyre a szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték:

a) annak a bérlőnek, akinek - az Lt. hatálybalépését megelőzően vagy azt követően - nem neki felróható okból szűnt meg, illetőleg szűnik meg a szerződése, továbbá

b) a lakás bérlőjének halálakor a vele együtt lakó - az Lt. 32. § (3) bekezdésében említett - személy részére

a lakással rendelkező szervnek cserelakást kell felajánlania.

(3) A (2) bekezdésben említett személy esetében - írásbeli kérelmére - az általa használt lakás is bérbe adható.

(4) Ha az 1994. február 6-át követően megkötött meghatározott időtartamra szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig kötött bérleti szerződés a bérlő halála miatt e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg, és a bérlő a lakásba költözésekor lakást bocsátott a belügyi szerv rendelkezésére, a vele közös háztartásban élő házastárs , illetőleg gyermek a korábbi lakásnak megfelelő komfortfokozatú és szobaszámú lakásra tarthat igényt.

(5) Az Lt. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések alapján jóhiszemű, jogcím nélküli személynek minősülő lakáshasználó elhelyezésére - amennyiben részére 1994. december 31-ig az általa lakott vagy másik lakás bérbeadása nem történt meg az Lt. 67. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az 1994. február 6-át követően megkötött határozott időtartamú, feltételhez kötött bérleti szerződés megszűnése esetén, amennyiben a lakásügyi szervet elhelyezési kötelezettség terheli, e kötelezettségét a jelenlegi lakás határozatlan idejű bérbeadásával is teljesítheti.

Záró rendelkezések

58. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 3/1994. (II. 3.) BM rendelet és az állam tulajdonában és a Belügyminisztérium kezelésében lévő lakóépületek, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 14/1994.(VI. 28.) BM rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Melléklet a 24/1996. (IX. 25.) BM rendelethez

I.

A havi lakbér mértéke és a lakbér megállapításának feltételei

1. A havi lakbér mértéke a lakás hasznos alapterülete és komfortfokozata után:

a) összkomfortos lakás esetén 33 Ft/ m2

b) komfortos lakás esetén 23 Ft/m2

c) félkomfortos lakás esetén 18 Ft/m2

d) komfortnélküli lakás esetén 11 Ft/m2

2. A havi lakbér mértékét 25%-al növelni kell, ha

a) a lakás településen belüli fekvése alapján a használati értékét növelő területen van (pl. belváros, zöldövezet);

b) a lakás olyan egy-két lakásos lakóépületben van, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

3. A havi lakbér mértékét 10%-al csökkenteni kell, ha

a) a lakás különösen kedvezőtlen műszaki állapotú lakóépületben van (pl. aládúcolt, egészségre ártalmas);

b) a lakás az ipari terület vagy az ipari üzem kedvezőtlen környezetének lehatárolható részén van;

c) a lakás kijelölt zajártalmas területen van;

d) a lakás három- vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és lakószobáinak ablaka az épület zárt udvarára néz;

e) a lakás alagsorban van (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt van);

f) a lakás országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m vagy autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetve az autópályára néz;

g) a lakás felvonó nélküli épület negyedik vagy ennél magasabb emeletén van.

4. A lakás havi bérének összege: a lakás hasznos alapterülete négyzetméterének és a 3-4. pont alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata. A lakbér összegét forintra kerekítve kell megállapítani.

5. A lakbér meghatározásához a lakás alapterületének megállapításánál

a) a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő és tároló) helyisége teljes területének az 1,9 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá

b) a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét

kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni, és a számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett felfelé kell kerekíteni.

II.

A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások, különösen:

a) beépített bútorhasználat,

b) vízellátás és csatornahasználat biztosítása,

c) felvonóhasználat biztosítása,

d) kapunyitás biztosítása,

e) központi fűtés- és melegvízellátás,

f) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyeknek egyedi fogyasztása mérhető,

g) rádió- és televízióadók vételének biztosítása,

h) szemétszállítás,

i) egyéb külön meghatározott szolgáltatás.