2/1996. (I. 12.) NM rendelet

a klinikai szakápoló (gyermek intenzív terápiás szakápoló), az egészségügyi szakasszisztens (gyógyfoglalkoztató szakasszisztens) és az egészségőr-fertőtlenítő szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó klinikai szakápoló (gyermek intenzív terápiás szakápoló), az egészségügyi szakasszisztens (gyógyfoglalkoztató szakasszisztens) és az egészségőr-fertőtlenítő szakképesítések szakmai követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Szabó György s.k., népjóléti miniszter

Melléklet a 2/1996. (I. 12.) NM rendelethez

JEGYZÉK az állam által elismert - a népjóléti miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

I.

A Jegyzék 34. sorszáma szerint kiadott klinikai szakápoló (gyermek intenzív terápiás szakápoló) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3210 12 1 0 41 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Klinikai szakápoló (gyermek intenzív terápiás szakápoló)

Egyedi azonosító szám: 61 4 3210 12 1 0 50

61 4 3210 12 1 0 51

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR számamegnevezése
3210Szakápoló

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás
FEOR számamegnevezése
3232Szakasszisztens (orvos)

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás
FEOR számamegnevezése
--

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gyógyfoglalkoztató szakasszisztens intézmények fekvőbeteg osztályain, foglalkoztató és rehabilitációs részlegein, valamint egyéb gyógyfoglalkoztató munkaterületen tevékenykedik.

A gyakorlati tevékenységet - a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok betartásával - a gyógyító team tagjaként végzi.

A gyógyfoglalkoztató szakasszisztens a betegekből álló csoportot vezeti a különböző tevékenységek felhasználásával:

Legyen képes önállóan

- szocioterápiás programot szervezni,

- a terápiás tevékenységet irányítani,

- a résztvevő betegek gyógyulását előmozdítani és figyelemmel kísérni,

- a csoport minden jelenségét észlelni és dokumentálni,

- a csoporttagok testi és lelki épségét őrizni,

- a rehabilitáció alapelveit munkájában követni,

- mint a csoport vezetője ellátni a vezető feladatokat és a tevékenységben a partneri szerepeket,

- a munkája során alkalmazni a társaslélektani, a személyiség- és ápoláslélektani ismereteit,

- a gyógyító team tagjaként mind a gyógyítási folyamatokban, mind a személyzet képzésében és továbbképzésében közreműködni,

- a saját ismereteit állandóan gyarapítani és a kívánt szinten tartani.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

A gyógyfoglalkoztató szakasszisztens önállóan vezeti a betegek csoportját az adott tevékenység felhasználásával, a gyógyítás érdekében.

Legyen képes

- a csoport tagjainak megfelelő programot szervezni,

- a csoportot úgy vezetni, hogy a lehető legtöbb terápiás hatás érvényesülhessen a csoport tagjaira nézve,

- a csoport életét és dinamikáját úgy szervezni és irányítani, hogy a végzett tevékenység elősegítse a betegek készségeinek helyreállítását és kibontakoztatását,

- észlelni és értelmezni a csoport dinamikáját mind az együttes, mind pedig a tagok szempontjából,

- elhárítani a csoportfejlődés előtt álló akadályokat és biztosítani a folyamat biztonságát, a módszertani elveket és szakmai követelményeket érvényesíteni,

- a csoporttagokat előkészíteni a rehabilitációra,

- elsősegélyben részesíteni a csoport tagjait,

- közreműködni a csoporttagok rendszeres megfigyelésében és szükség szerinti beavatkozások segítésében,

- ismereteit alkalmazni és minden tevékenységben a betegek iránti empátiás magatartást megvalósítani,

- a végzett munkájáról és a betegekről pontos és megbízható információt adni, a teamben a terápiás szempontokat képviselni,

- a munkáját a szakmai és etikai normák szerint végezni,

- a terápiás munkahely szervezését, kialakítását ellenőrizni, az eredményeket értékelni,

- a munkahelyi közösségében gyógyfoglalkoztatói szerepét a konfliktusok ellenére is vállalni,

- a vonatkozó törvényeket naprakészen alkalmazni,

- a csoportban folyó tevékenységek közül az alábbiakat [a beteg(ek) állapotát figyelembe véve] szakirányítás mellett megtanítani:

= a munkaterápia területén:

- kötést, horgolást,

- bőrmunkákat,

- műanyag munkákat,

- textilmunkákat,

- papírmassé formázást,

- fonást, hurkolást,

- gyöngyözést,

- gyertyakészítést,

= a foglalkoztatásterápia területén:

- színjátszóterápiát,

- képzőművészeti terápiát,

- gesztusterápiát,

- ritmikus mozgást,

- kártyajátékokat,

- biblioterápiát,

- versenyjátékokat,

= a közösségi terápia területén:

- intézeti információ szervezését,

- a nagycsoportban terapeuta szerepet,

- a személyzeti csoporton koterapeuta-szerepet,

- a csoportban folyó tevékenységek közül az alábbiakat [a beteg(ek) állapotát figyelembe véve] gyakoroltatni:

= a munkaterápia területén:

- agyagozást, korongozást,

- a gépen varrást és a kézi varrást,

- az alapvető fém- és famunkákat,

- a kertészeti és mezőgazdasági alapmunkákat,

= a foglalkoztatásterápia területén:

- a háztartási munkákat,

- a bábkészítést,

- a festést, rajzolási eljárásokat,

- a papírmunkákat,

- a hímzést,

- a subázást,

- a csoportos művészeti terápiát,

- a biblioterápiás technikát,

- a bábjátékot,

- a zenés festést,

- a zeneterápiás eljárást,

- az asztali társasjátékokat,

- az ügyességi játékokat,

- a sportot,

- a segédeszközök használatát,

= a közösségi terápia területén:

- önkormányzat szervezését,

- a nagycsoporton koterapeuta szerepet,

- a rendezvények szervezését,

- a beteg megfigyelésében segédkezni és az állapotváltozások felismerésében közreműködni:

= a különböző elmekórtani és veszélyeztető állapotoknál

- epilepsziás rohamnál,

- a depressziós állapotban,

- a szkizofréniánál,

- a mániás állapotnál,

- az autisztikus betegnél,

- a szorongó betegnél,

- a zavartság, tájékozatlanság, ködös állapotnál,

- a veszélyeztető állapotnál,

- a gyógyszeres mellékhatások esetén (parkinzonizmus, izomgörcsök, ataxiás nyugtalanság),

- a pszichiátriai állapotképeknél,

- a beteg ellátásában közreműködni és azt megfelelően dokumentálni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

1.1. Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség (az alább felsoroltak valamelyike):

- felnőtt szakápoló,

- általános betegápoló 1979 előtt,

- ápoló 1997-től,

- gyermekápoló,

- pszichiátriai ápoló és gondozó,

- segédápoló (felnőtt, gyermek) 1995 előtt,

- ápolási asszisztens,

- gyógyfoglalkoztató segédasszisztens 1995 előtt,

- pedagógiai vagy egészségügyi főiskolai végzettség.

1.2. Szakmában eltöltött gyakorlat

2 év egészségügyi intézmény fekvőbeteg osztályán, ebből legalább 1 év a pályaalkalmasság részeként gyógyfoglalkoztató munkaterületen végzett gyakorlat.

1.3. A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése

A szakmai követelményekben felsorolt gyakorlati tevékenységet a következő "Gyakorlati igazolás"-on kell dokumentálni és igazoltatni.

Gyakorlati igazolás a gyógyfoglalkoztató szakasszisztens képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Pszichiátriai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

4.1. Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

4.1.1. Megelőző vizsgafeladat: hat önálló vagy koterapeutaként végzett szocioterápiás kiscsoportos ülés levezetése, a csoport tapasztalatainak feldolgozása.

A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végezheti, akik egyben a vizsgabizottság tagjai is. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[1]

4.1.2. A vizsgabizottság előtti vizsga

A munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

4.2. Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- A gyógyfoglalkoztatás alkalmazott pszichológiai alapjai,

- Szocioterápiás és rehabilitációs alapismeretek, jogi és etikai vonatkozások,

- Veszélyeztető állapotok és elmekórtani alapismeretek, jogi és etikai vonatkozások.

4.2.1. Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyakból.

4.2.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni.

A gyógyfoglalkoztatás alkalmazott pszichológiai alapjai

- az egészséges ember pszichológiai alapjelenségei (intelligencia, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd, érzelmek, motivációk, értékek, személyiség tulajdonságok, empátia, extraverzió-introverzió, neuroticizmus, szorongás, aktivációs nívó),

- a beteg ember pszichológiai alapjelenségeinek sajátosságai, a normáltól eltérő jelenségek egyes rehabilitációs betegcsoportoknál (elmebetegek, szorongó betegek, geriátriai betegek, mozgásszervi betegek, beteg gyermekek, krónikus beteg gyermekek),

- a beteg ember pszichológiai állapotának, viselkedésének figyelembevétele a rehabilitáció során,

- a foglalkozások pedagógiai pszichológiai aspektusa, határterületi kérdések,

- a gyógyfoglalkoztató szakasszisztens tervszerű felkészülésének pedagógiai szempontjai,

- a foglalkozások elemző értékelésének és az egyének értékelésének pedagógiai szempontjai,

- a szocioterápia megtervezése pedagógiai elemek alapján,

- a spontaneitás, az önálló kezdeményezések kialakítása,

- az érdeklődésfokozás módszerei,

- a tevékenységek megtervezése - az egyszerűtől a bonyolultig - elv alapján,

- a sikerélmény mint az önbizalomfokozás eszköze,

- a csoportdinamika alapfogalmai, az egyén és a csoport, az interakciók, a csoportstruktúra, a csoportfolyamatok, konfliktusok, a konfliktusok hatásai, a frusztráció,

- tanulási folyamat a csoportban,

- érzelmi folyamatok, helyzetek és szerepek,

- státus, tekintély, hatalom, vezetés,

- az attitűd mérése, befolyásolása,

- a kommunikációs és a metakommunikációs kapcsolatok,

- a kommunikáció és a munkakapcsolat teljesítménye,

- a szocializálódás alapfogalmai,

- saját magunk és viselkedésünk a szociális térben, társadalomban,

- a személyiség és a környezet kölcsönhatásai,

- a személyiségalakulás folyamata, az énkép kialakulása,

- a csoport, az elsődleges és a másodlagos csoport,

- az egyén és a csoport,

- a szociális kapcsolatok hatása az egyénre,

- a csoport struktúrája,

- a csoportstruktúra vizsgálata,

- a csoporthatás felhasználása a csoportterápiában,

- a csoport vezetési módjai, vezetői módszerek, típusok ismerete,

- a szociometria fogalma, a mérés módszerei,

- a munkatevékenység pszichológiai leírása, elemzése,

- a munka megfigyelése, a munka pszichés követelményeinek leírása,

- a munkaeredmény mérése,

- egyéni eltérések a teljesítményben,

- az energetikai igénybevétel hatása az egyénre és a teljesítményre,

- a fáradtság, és a fáradás hatása a munkateljesítményre és a hibázásokra,

- a munka és a pihenési rend kérdései,

- a munkahelyi (külső) környezeti tényezők és hatásuk a munkavégzőkre,

- a vezetési tevékenység jellemzői,

- az emberismeret szerepe a vezetési módszerek megválasztásában,

- a vezetési tulajdonságok legismertebb vezetési típusai.

Szocioterápiás és rehabilitációs alapismeretek, jogi és etikai vonatkozások

- szocioterápia rövid története és főbb területei,

- szocioterápiás programok szervezésének elmélete,

- foglalkoztató programok

= ráhagyó foglalkoztatás,

= napirend szervezés,

= szabadidő programok,

- munkaterápia

= terápiás céllal végzett munka,

= munkatréning,

= szakmai munkára képzés,

= szakmai munkavégzés,

- rekreáció terápia

= kreatív terápiák,

= művészeti terápiák,

= mozgás-, sportterápiák,

= ének-zeneterápiák,

= az érdeklődési körnek megfelelő "hobbi" terápiák és a klubterápiák,

- a környezeti terápiák elmélete,

- a szocioterápia alapelvei,

- a gyógyfoglalkoztatók (foglalkoztató terapeuták) szerepe a szocioterápiában,

- a szocioterápia mint pedagógiai, pszichológiai gyógymód,

- a szocioterápia (foglalkoztatási terápia) hazai helyzete,

- a gyógyfoglalkoztató szakasszisztens (foglalkoztató terapeuta) speciális feladatai,

- a terápia célja, feladata,

- a csoportterápia alkalmazásának területei,

- a csoportterápia és a csoport-pszichoterápia fogalma, különbözőségei,

- a csoportterápia technikái,

- a résztvevő betegek kiválasztási szempontjai: nem, kor, betegségtartam, betegségtípus, pszichopatológiai kép a pszichológiai vizsgálatok alapján,

- a csoporttagok számának meghatározása,

- a terápiás közösség kialakítása,

- a nagycsoportülés mint a terápiás közösség alapja,

- a rokkantság és a megállapításával kapcsolatos eljárások,

- a rehabilitáció fogalma, jelentősége,

- a rehabilitációs folyamat összetevői,

- a rehabilitáció alapelvei,

- a rehabilitáció szintjei,

- a beteg testi, lelki és adminisztratív felkészítése a rehabilitációra,

- az egyes betegségekben szenvedő betegek rehabilitációja a különféle betegségcsoportokban

= szív- és érbetegek,

= tüdőbetegek,

= emésztőszervi betegek,

= mozgásszervi károsultak, mozgáskorlátozottak,

= halláskárosodottak,

= csökkentlátók,

= idegrendszeri károsodottak,

= pszichiátriai betegek,

- a rehabilitáltak gondozása.

Veszélyeztető állapotok és elmekórtani alapismeretek, jogi és etikai vonatkozások

- a normál és kóros lelki működések általános jellemzői és tünetei,

- az érzékcsalódások,

- a téveszmék,

- az érzelmi és hangulati élet zavarai,

- az emlékezet zavarai,

- a magatartás zavarai,

- a tudatvesztés és tudatborulás formáinak felismerése,

- a lelki egészség és betegség kérdése,

- a deviáns viselkedés szociálpszichológiai háttere,

- az értelmi képességek és kóros formáik,

- a gyengeelméjűség tünetei és formái,

- az elbutulás tünetei,

- az epilepszia mint tünet és mint betegség,

- a szkizofréniás megbetegedés tünetei és komplex gyógykezelése,

- a mániás és depressziós kedélybetegség tünetei,

- az öngyilkosságok különféle okai és megelőzése,

- a szenvedélybetegségek kialakulása,

- az alkoholizmus és a kábítószer-szenvedély,

- különféle elvonókúrák, az utógondozás jelentősége,

- a személyiség különféle torzulásai, a kezelés szempontjai,

- a neurotikus és a pszichopátiás betegek jellemzői,

- az intézmények hospitalizációs ártalmai.

5. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feldat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- a tevékenység kivitelezése,

- az ismeretek alkalmazása,

- a teamben való munkavégzés képessége,

- a kommunikációs tevékenységek hatékonysága,

- a dokumentációs tevékenység,

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni,

- higiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak és azokat a gyakorlatban sem képes korrigálni,

- az emberi életet veszélyezteti.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó "Egészségügyi szakasszisztens (gyógyfoglalkoztató szakasszisztens)" szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

III.

A Jegyzék 36. sorszáma szerint kiadott egészségőr-fertőtlenítő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 60 2 3249 14 9 0 03

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségőr-fertőtlenítő

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

I. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR számamegnevezése
3249Egészségőr-fertőtlenítő

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás
FEOR számamegnevezése
--

3. A munkaterület rövid jellemző leírása

Az egészségőr-fertőtlenítő az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keretében, illetve egészségügyi intézményekben - a felügyeletet ellátó szakember szakmai irányítása alapján - közegészségügyi-járványügyi gyakorlati feladatokat lát el, egészségügyi szolgáltatás keretében pedig fertőtlenítési és kártevőirtási tevékenységet folytat.

Gyakorlati tevékenysége során egészségnevelési feladatokat is végez.

Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

- közegészségügyi tevékenység végzése,

- járványügyi-fertőtlenítő tevékenység végzése,

- egészségügyi kártevők elleni védekezés végzése,

- egészségnevelési tevékenység végzése.

2. Követelmények

Az egészségőr-fertőtlenítő legyen képes

- teljes felelősséggel betartani a szakmai, etikai és jogi normákat,

- a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

- megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelelni,

- a szakmai munkája során az esetleges szabályszegést vagy hiányosságot észlelni, és azt hatósági ellenőrzés és intézkedés céljából munkahelyi vezetőjének jelenteni,

- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési és munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

Közegészségügyi tevékenysége során legyen képes

- figyelemmel kísérni, bejárással szemlézni a higiénés szempontból ellenőrzendő létesítményeket, területeket és helyeket,

- a fentiekkel kapcsolatban önállóan végezni egyes tevékenységeket:

= adott település higiénés viszonyait (utak, piacok tisztántartása, szemétszállítás, állattartás, temetők, dögkutak, szállások, táborok, játszóterek) szemlézni,

= élelmezési létesítményekben és gyermekintézményekben a higiénés szabályok betartását (takarítás, fertőtlenítés, mosogatás, rovarmentesség) figyelemmel kísérni,

= vízminta vételelézését végezni.

Járványügyi-fertőtlenítő tevékenysége során legyen képes

- a fertőző beteg elkülönítésével, szállításával, a fertőző góc felszámolásával kapcsolatos szabályokat alkalmazni, és az ezzel kapcsolatos teendőket elvégezni,

- fertőző beteg környezetében bemutatni és ellenőrizni a folyamatos fertőtlenítést,

- elvégezni a zárófertőtlenítést,

- személyi fertőtlenítést végezni,

- a kórokozó ellenállóképességének és a fertőtlenítési technológiának ismeretében különböző anyagok, tárgyak, objektumok és területek fertőtlenítését végezni,

- a gőz-, hőfertőtlenítőgépek, valamint a fertőtlenítő oldatok kijuttatására alkalmazott gépek működtetésének ismeretében azokat a gyakorlatban alkalmazni,

- részt venni a sterilizáló berendezések ellenőrzésében,

- a fertőtlenítő oldatokat elkészíteni,

- laboratóriumi vizsgálati célra fertőzött anyagból, váladékból mintát venni, és biztonságos módon a laboratóriumba szállítani.

Egészségügyi kártevők elleni védekezés során legyen képes

- felismerni a fontosabb kártevőket,

- az egyes kártevők elleni védekezésre szolgáló eljárásokat kiválasztani, az eljárásokat végrehajtani,

- tetvességi szűrővizsgálatot és személykezelést végezni,

- a fertőtlenítő-rovarirtó gépeket üzemeltetni,

- a rágcsálóirtáshoz szükséges szerelvényeket alkalmazni,

- a fertőzöttség mérése alapján kapott eredmények ismeretében a megszüntetésére legalkalmasabb lehetőséget kiválasztani,

- a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatókban leírtakat a gyakorlatban alkalmazni.[2]

Egészségnevelési tevékenység során legyen képes

- szakmai ismereteire támaszkodva meggyőzően érvelni a lakosság körében - különös figyelemmel az ifjúságra - a higiénés szabályok betartásának szükségességéről és a kártevőmentesség előnyeiről az egészség megóvása érdekében [szórólapok terjesztése; hulladékok (veszélyes hulladék) gyűjtése].

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség: általános iskolai végzettség (alapvizsga).

b) A szakmaterületen eltöltött gyakorlat: a vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületek mindegyikén a III/2. pontban felsorolt követelmények teljesítése 6 hónap időtartamban a közegészségügy, járványügy-fertőtlenítés, egészségügyi kártevők elleni védekezés és egészségnevelés területén.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Közegészségügyi, járványügyi, sugáregészségügyi Szakmai Kollégium és a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

d) A szakmai vizsgára jelentkezés egyéb feltételei:

- 18. életév betöltése,

- erkölcsi bizonyítvány,

- munkaköri (egészségügyi) alkalmasság.

e) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az előgyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézetnek kell megküldeni.

Gyakorlati igazolás az egészségőr-fertőtlenítő képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név.............................................................................
IntézményIdőtartamDátumIgazoló aláírása p.h.
6 hónap

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

4.1. Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) 10 napig tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember (tisztiorvos, biológus, közegészségügyi-járványügyi felügyelő) megfigyelése mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[3]

b) A vizsgabizottság előtti vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeldat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

4.2. Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- Közegészségtan-járványtan.

- Fertőtlenítéstan.

- Egészségügyi kártevők elleni védekezés.

- Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek.

a) Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

b) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

Közegészségtan-járványtan

- Általános ismeretek

= az egészségügy és ezen belül az ÁNTSZ szervezeti felépítése, működése; a tevékenységi és irtószer-felhasználás engedélyezési eljárás menete,

= a különböző munkahelyekre (ÁNTSZ, eü. intézmény, vállalkozás) vonatkozó kötelezettségek, feladatok,

= a gyakorlati tevékenységet szabályozó jogszabályok átfogó alkalmazása; a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatók használata,[4]

= az egészségőri munka alapvető etikai szabályai,

= a mértékegységek és számítások használata és alkalmazása a gyakorlatot érintő feladatokban.

- Mikrobiológiai, parazitológiai, mikológiai ismeretek

= mikrobiológiai, parazitológiai, mikológiai alapismeretek, a különböző mikroorganizmusok felépítése, csoportosítása és a parazita férgek legfontosabb biológiai tulajdonságai,

= a vizsgálati anyagok levétele és szállításának szabályai, a laboratóriumi átvétel, csoportosítás,

= a vizsgálati anyag feldolgozásának menete (laboratóriumi munkafázisok, táptalajok, eredmények kiadása),

= a laboratóriumi mosogatás menete.

- Általános és részletes járványtani ismeretek

= az általános járványtan keretében: a fertőzés fogalma, a fertőzési kapuk, a fertőzés sorsát eldöntő tényezők, a járványfolyamat elsődleges és másodlagos mozgató tényezői, valamint az immunrendszer működésével kapcsolatos alapfogalmak,

= az epidemiológiai vizsgálatok lényege, specifikus megelőzési lehetőségei és az egyes fertőző betegségcsoportok általános ismérvei,

= a járványtanban használt viszonyszámok,

= a részletes járványtan kertében a súlyos és/vagy gyakran előforduló, illetve közismert fertőző betegségek,

= a kórokozók csoportjai, fertőző betegségek csoportosítása, lappangási idők, terjedési módok, jellemző tünetek, a megelőzés lehetőségei,

= a nem fertőző betegségek epidemiológiai jellemzői,

= az egészségügyi ellátás járványtana (nosocomiális infekciók),

= a járványtani térképek, grafikonok,

= a járványügyi határozat felépítése, a surveillance fogalma, figyelőszolgálat,

= a fertőzőbeteg-nyilvántartás, a be- és kijelentő lapok, valamint a fertőző anyag kísérő iratainak kitöltése,

= a mintavevő eszközök,

= az egészségőri munkalap, illetve munkanapló vezetése,

= a nemzeti egészségvédelmi program közegészségügyi-járványügyi programja.

- Élelmezés-egészségtani ismertek

= élelmezés-egészségtani alapfogalmak,

= az élelmiszerek előállítása, tárolása, szállítása, forgalmazásának alapvető higiénés szabályai,

= a közélelmezéssel szemben támasztott közegészségügyi követelmények,

= az egészséges táplálkozás alapelvei, a vitaminok és nyomelemek jelentősége,

= élelmiszer- és ételminta vétel szabályai,

= a piaci árusítás szabályainak betartását biztosító ellenőrzés menete, annak hiányosságai,

= élelmiszert árusító üzlet ellenőrzésének szempontjai, az előforduló hiányosságok és a megszüntetésük lehetőségei,

= a közélelmezést végző konyha, étterem ellenőrzése, az előforduló hiányosságok áttekintése, megszüntetésük lehetőségei.

- Település-egészségtani ismeretek

= a település-egészségtani alapfogalmak, a települések általános higiénés kérdései,

= a személyi higiénét ellátó iparágak (fodrászat, kozmetika), közegészségügyi-járványügyi kérdései (tetvesség, rühösség, gombás fertőzések),

= a levegő, a víz és azok legjelentősebb szennyező anyagainak élettani hatásai,

= a talajszennyezés kérdései,

= a levegő, a víz és a talaj védelmét szolgáló alapvető közegészségügyi előírások,

= a fürdők, sátortáborok, munkásszállók alapvető higiénés előírásai,

= a halottakkal kapcsolatos feladatok és az állati hullák elhelyezésének szabályai,

= a különböző vizsgálati célra vehető vízmintavétel szabályai,

= vízkivételi mű, hidrofor ház, szennyvíztelep, szeméttelep ellenőrzésének szempontjai, az előforduló hiányosságok és a megszüntetésük lehetőségei,

= adott kút vagy vízvezeték-hálózat fertőtlenítésének módja,

= a veszélyes hulladékok kezelésének, szállításának és ártalmatlanításának alapvető szabályai.

Fertőtlenítéstan

= a különböző fertőtlenítőszer csoportok és a forgalomban lévő fertőtlenítőszerek,

= a fertőtlenítő eljárások és technológiák, és az ezek során használható fertőtlenítőszerek, azok koncentrációja és behatási ideje, hatásfokozatok,

= a sterilizálással kapcsolatos ismeretek,

= a veszélyes hulladékok fertőtlenítésének szabályai,

= a fertőtlenítő mosás menete,

= a különböző fertőtlenítő berendezések működésének alapelvei,

= a különböző fertőtlenítőszerekből felhasználási célra készíthető munkaoldatok,

= a fertőtlenítőgépek, eszközök használatának szabályai,

= különböző anyagok, váladékok, felületek fertőtlenítésének szabályai,

= a különböző anyagok és felületek fertőtlenítőszerekkel szembeni ellenállóképessége.

Egészségügyi kártevők elleni védekezés

- Kártevőirtás

= a kártevők közegészségügyi-járványügyi és gazdasági jelentősége,

= az egyes kártevők életmódja és biológiai sajátosságai,

= az eredményes védekezés szakmai feltételei,

= a védekezésre alkalmas módszercsoportok kiválasztásának szempontjai,

= a védekezésre alkalmas eljárások felhasználási lehetőségei,

= a védekezési módszerekhez szükséges irtószer hatóanyagcsoportok és formulációk jellemzői,

= a védekezésre vonatkozó fontosabb jogszabályok (járványügyi rendelet, irtószer rendelet, óvórendszabály),

= az ÁNTSZ alapfeladatai a kártevők elleni védekezésben.

- Toxikológia

= a toxikológiai alapfogalmak (méreg, mérgezés, viszonyszámok),

= a méreg szervezetbe jutási lehetőségei és a mérgezés folyamata,

= a mérgező hatású anyagok (irtószer, fertőtlenítőszer, növényvédő szer, háztartási vegyi anyagok) toxikológiai tulajdonságai, mérgezési veszélyei és az ártalom megelőzésének lehetőségei,

= a munkatársi elsősegélynyújtás lehetőségei mérgezés esetén (tünet, teendők, ellenméreg).

- Környezetvédelem, rezisztencia

= az ökológiai egyensúly lényege, az ember és a természet kapcsolata, egymásra hatása,

= a hasznos, szabadban élő rovarok és háziállatok védelmének lehetősége és szabályai,

= a veszélyes hulladékok kezelése,

= a rezisztencia fogalma, a kialakulását elősegítő helytelen irtási gyakorlat, a rezisztencia kialakulását késleltető munkavégzés alkalmazási lehetőségei,

= a legfontosabb ökotoxikológiai vizsgáló módszerek, a fertőtlenítő/irtószerek ökotoxikológiája.

Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek

- A munkavédelmi (munkabiztonsági, munkaegészségügyi) alapfogalmak.

- Az egyéni védőeszközök, használatuk és karbantartásuk.

- Az egészségőri munkavégzéshez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje.

- Az általános, alapvető munkavédelmi előírások (elektromos berendezések, nyomás alatt üzemelő gépek).

- Az egészségügyben alkalmazott egyes speciális munkavédelmi szabályok.

- A munkavédelmi törvény és a végrehajtását szolgáló népjóléti minisztériumi rendeletek, az intézeti és vállalati munkavédelmi szabályzatok egészségőrökre-fertőtlenítőkre vonatkozó előírásai.

- A munkakörével összefüggő, az egészségkárosító ténykedésekre vonatkozó alapvető jogszabályok és a szankcionálási lehetőségek.

- A polgári védelem szervezete és az egészségőri ismeretek polgári védelmi célú hasznosítása.

- Az általános elsősegélynyújtás alapjai, az egyszerű fogások elvégzése

= vérzéscsillapítás,

= egyszerű sebellátás,

= törés, ficam rögzítés,

= teendő a mérgezettel (növényvédő szer, sav, lúg),

= az újraélesztési ABC alkalmazása.

5. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- munkacsoportban való munkavégzés képessége,

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

- a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó egészségőr-fertőtlenítő szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

Lábjegyzetek:

[1] A 2/1996. (I. 12.) NM rendelet mellékletének IV. 4. 4. 1. pontja a 33/1999. (VIII. 13.) EüM rendelet melléklet ea) pontjának megfelelően módosított szöveg

[2] A 2/1996. (I. 12.) NM rendelet mellékletének III. részében a III. A 2. pontja a 6/1999. (IV. 2.) EüM rendelet 13. §-ának megfelelően módosított szöveg

[3] A 2/1996. (I. 12.) NM rendelet mellékletének 36. sorszáma alatt kiadott IV. 4.1. a) pontja a 33/1999. (VIII. 13.) EüM rendelet melléklete ec) pontjának megfelelően módosított szöveg

[4] A 2/1996. (I. 12.) NM rendelet mellékletének IV. részének 4.2. pont b) alpontja a 6/1999. (IV. 2.) EüM rendelet 13. §-ának megfelelően módosított szöveg

Tartalomjegyzék