1997. évi CXXXI. törvény

a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról[1]

1. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek - a céltámogatási körben nem támogatható - vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására."

"(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igény összegét a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően - a Belügyminisztérium és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja. Egyebekben az igénybejelentés nem módosítható."

2. §[2]

3. § A Cct. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § új (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az előző év november 14-éig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő."

"(4) A Kormány javaslata külön-külön tartalmazza a támogatásra, illetve az elutasításra javasolt igények sorszámát, az önkormányzat és az igény megnevezését, a beruházás összköltségét, ezen belül a saját forrás, illetve az igényelt támogatás összegét.

(5) A támogatásra javasolt igények mellett fel kell tüntetni az igényelt támogatás ütemezését is.

(6) Az elutasított javaslatok között különbséget kell tenni aszerint, hogy az elutasítást

a) a jogszabályi feltételek, vagy

b) a költségvetési fedezet

hiánya indokolja.

(7) Törvényi változásból eredően a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt a folyamatban lévő beruházással kapcsolatos eredeti döntés módosításáról törvényben kell gondoskodni. A feladatváltozást kezdeményező kérelmet a támogatás címzettje évente január 30-áig nyújthatja be a Belügyminisztériumhoz. A feladatváltozásról egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásról szóló törvény keretében."

4. § A Cct. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.

(2) Céltámogatás nyújtása a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) orvosi gép-műszer beszerzéseit."

5. § A Cct. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kizárólag közös beruházásként megvalósítható térségi szilárd hulladék lerakótelep építése, valamint a 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai által közös megvalósításra tervezett szennyvíztisztító telep építése, illetve települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése esetén is megilleti a települési önkormányzatokat az (1) bekezdésben megfogalmazott emelt támogatási összeg."

6. § A Cct. 8. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében közreműködő iskolák - ezen feladat ellátására szolgáló - életveszélyessé vált tantermeinek kiváltására benyújtott jogos igények teljes körű kielégítését követően fennmaradó támogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a települési szilárd hulladék lerakótelep építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzéseire 15%, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 70%. A települési szilárd hulladék lerakótelep építésére, illetve a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzéseire felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál az igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg.

(4) Az adott év február 2-áig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható."

7. § A Cct. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az adott évi címzett és céltámogatási előirányzatból céltámogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét - a beruházás teljes időszakára vonatkozóan - a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel a Kormány teszi közzé.

(2)[3]

8. § A Cct. III. fejezetének címe a következőképpen változik:

"A címzett és céltámogatás általános feltételei, finanszírozása és elszámoltatása"

9. § A Cct. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) Címzett és céltámogatás (a továbbiakban: központi támogatás) a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló, műszaki-pénzügyi-gazdasági szempontból előkészített, önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető.

(2) A központi támogatás csak az alapfunkció ellátására alkalmas és önállóan üzembe helyezhető beruházáshoz nyújtható.

(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami pénzforrásból és az elkülönített állami pénzalapokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás.

(4) Az egyéb állami támogatások a központi támogatással együtt nem haladhatják meg a beruházási összköltség 100%-át.

(5) A központi támogatással megvalósuló beruházáshoz az egyéb állami támogatásokból és a központi támogatásból ugyanazon jogerős, érvényes, hatósági (építésre jogosító) engedélyek, azokhoz tartozó tervdokumentáció és beruházási költség alapján igényelhető támogatás.

(6) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz - címzett támogatási igényeknél a beruházási koncepció részeként - megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. Központi támogatás csak a megvalósíthatósági tanulmány szakmai értékelése által összességében legelőnyösebb megoldásra adható."

10. § A Cct. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A központi támogatásban még nem részesült, folyamatban lévő beruházáshoz központi támogatás a még hátralévő beruházási költséghez igényelhető.

(2) A központi támogatás a jogosultság kihirdetését követően teljesítendő kifizetésekhez vehető igénybe. Kivéve a 17. § (4) bekezdésében meghatározott kifizetéseket.

(3) A közbeszerzési eljárás meghirdetése során az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban nem térhet el a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától.

(4)[4]

11. § A Cct. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.

(3) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén - függetlenül a központi támogatás felhasználásának mértékétől - az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új központi támogatási igényt."

12. § A Cct. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő év végéig - a finanszírozó pénzintézet és a TÁKISZ bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania."

13. § A Cct. 14. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § új (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha

a) a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától,

b)[5]

c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül nem kezdi meg a kivitelezést,

d) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel."

"(3) Ha az önkormányzat ugyanazon (műszaki tartalmú) beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania.

(4) Ha az önkormányzat

a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélytől,

b)[6]

c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül nem kezdi meg a kivitelezést,

d) a központi támogatásban részesülő beruházás megvalósításától eláll,

e) a központi támogatást a befejezett beruházáshoz csak részben használta fel,

f) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel,

akkor a fel nem használt előirányzatról haladéktalanul le kell mondania.

(5) Ha az önkormányzat

a) nem az igénybejelentésben megjelölt önkormányzati feladatra használta fel, nem a cél szerinti alapfunkcióhoz vette igénybe a központi támogatást,

b) a törvényben rögzített arányt meghaladó támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott,

akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le kell mondania.

(6) A lemondásról - képviselő-testületi határozat, közös beruházásnál képviselő-testületi határozatok megküldésével - a döntést követő nyolc munkanapon belül értesíteni kell a TÁKISZ útján a Belügyminisztériumot.

(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a 14. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti határidőre, akkor a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül.

(8) Ha az önkormányzat a 14. § (3), (5) bekezdésében foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor évközben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(9) Az 1991. és 1992. évben odaítélt, de az 1993. évi L. törvény hatálya alá nem tartozó, az 1991. évben vagy 1992. évben, illetve ezen két év alatt befejezésre tervezett beruházásokhoz a fel nem használt és le nem mondott központi támogatás előirányzatának ugyanazon beruházáshoz történő felhasználási, illetőleg lemondási határideje 1998. április 30. Ha az önkormányzat a fel nem használt központi támogatásról a jelzett határidőig nem mond le, akkor a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül.

(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) és 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente augusztus 31-éig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok. Az adott év július 1-jétől lemondással, a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) és 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli."

14. § A Cct. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Közösen elkezdett beruházásból való kiválás esetén céltámogatásnál - ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be - a képviselő- testületi döntést követő nyolc munkanapon belül a többlet céltámogatásról le kell mondani, és ezzel egyidejűleg a már felhasznált többlettámogatást vissza kell fizetni. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az éves költségvetési törvényben a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.

(3) Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelő, előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFÁ-hoz az arányos központi támogatásra. Amennyiben a beruházás folyamán vagy annak befejezését követően - bármilyen okból - az előzetesen felszámított ÁFA levonhatóvá válik, az ÁFA levonására való jogosultság napjától számított nyolc munkanapon belül az önkormányzatnak intézkednie kell az ÁFÁ-hoz tartozó arányos központi támogatásról történő lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az éves költségvetési törvényben a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára."

15. § A Cct. 17. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja a Belügyminisztérium utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezető bankján keresztül.

(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie címzett támogatás esetén a Kincstárral, céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával.

(3) A számlavezető bank a céltámogatást a Kincstártól hívja le.

(4) A Kincstár vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a központi támogatás címzettjének megnevezett önkormányzat számlájáról. A megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló, kifizetett számla alapján a pénzintézet a központi támogatás kihirdetése után megkötött finanszírozási szerződés alapján átutalja a központi támogatást a támogatási arányok betartásával az önkormányzat számlájára."

16. § A Cct. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont - kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét - a beruházás időtartama alatt vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik, vagy megszűnt, de a létesítmény más, a támogatás címzettje számára előírt kötelező feladat ellátását szolgálja.

(2) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált - csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és az állam alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k).

(3) Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciójának megszűnése esetén a létesítmény más, kötelező feladatra irányuló hasznosítása érdekében a támogatás címzettje január 30-áig nyújthat be kérelmet a Belügyminisztériumhoz. A kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásokról szóló törvényben."

17. § A Cct. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat - egészségügyi beruházás esetén az Egészségbiztosítási Alap kezelője - gondoskodik.

(2) Egészségügyi beruházás esetén a Népjóléti Minisztérium megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról."

18. § A Cct. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy:

a) a címzett és céltámogatás, valamint a céljellegű decentralizált támogatás igénybejelentésének, döntés-előkészítésének és elszámolásának rendjét, a Kincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatait, továbbá a TÁKISZ feladatait,

b) az országos fejlesztési programokat,

c) a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét

rendeletben szabályozza."

19. § A Cct. 23. §-ának a), g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § új n)-p) pontokkal egészül ki:

"a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja; egészségügyi gép-műszer beszerzésénél a szerződéskötés időpontja."

"g) Beruházási költség: a számvitelről szóló - többször módosított - 1991. évi XVIII. törvény szerint a beruházás fogalmához kötődő, a központi támogatás szempontjából elismerhető ráfordítás.

h) Beruházási összköltség: a beruházási költség előzetesen felszámított, le nem vonható ÁFÁ-val növelt összege."

"n) Térségi szilárd hulladék lerakótelep: olyan - meghatározott műszaki követelményeket kielégítő - műtárgyak, valamint a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények összessége, amely több település szilárd hulladékának ártalmatlanítását szolgálja. A beruházást legalább két települési önkormányzatnak közösen kell megvalósítania.

o) Csatornahálózat: közcsatorna-hálózat (szennyvíz törzshálózat és szennyvíz bekötővezeték együttesen).

p) Önkormányzati térségi feladat ellátására szolgáló beruházás: szolgáltatásai a megye vagy körzeti jelleggel több település lakói által vehetők igénybe."

20. § A Cct. az e törvény mellékletét képező új 4. számú melléklettel egészül ki.

21. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba; e törvény 10. §-ának a Cct. 11. § új (4) bekezdésének első mondatát megállapító rendelkezését az 1997. évi új, központi támogatásban részesülő beruházásokra is alkalmazni kell; ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Cct. 3. §-ának (2) bekezdése, 6. §-a, 8. §-ának (2) és (5) bekezdése, 8/A. §-a, 14. §-ának (2) bekezdése és 21. §-ának (2) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 20. §-a (4) bekezdésének utolsó két mondata. A Cct. megszűnő 6. § (2) bekezdése alapján meghatározott pályázati döntések szerint a Céltámogatási Kiegészítő Keretből támogatásra jogosult beruházások befejezéséhez szükséges támogatások fedezetét a költségvetési törvényben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetében tervezett önálló előirányzat biztosítja.

(2) E törvény 1. §-ának a Cct. 1. §-ának új (4) bekezdését megállapító, 6. §-ának a Cct. 8. § (4) bekezdését módosító, 7. §-ának a Cct. 9. § (1) bekezdését módosító és új (2) bekezdését megállapító, 9. §-ának a Cct. 10. §-ának új (1)-(5) bekezdését megállapító, 10. §-ának a Cct. 11. § új (3) bekezdését és (4) bekezdésének második mondatát megállapító, 13. §-ának a Cct. 14. § (1) bekezdésének a) és b) pontját, és (4) bekezdésének a) és b) pontját és új (5)-(8) bekezdését megállapító, 17. §-ának a Cct. 20. § (1) és (2) bekezdését módosító, 19. §-ának a Cct. 23. § a) pontját módosító rendelkezéseit első ízben az 1998. évi igénybejelentéseknél kell alkalmazni.

(3) E törvény 1. §-ának a Cct. 1. § (1) bekezdését módosító, 3. §-ának a Cct. 3. § (1) bekezdésének utolsó mondatát megállapító, 6. §-ának a Cct. 8. § (3) bekezdését módosító, 9. §-ának a Cct. 10. §-ának (6) bekezdését megállapító, 15. §-ának a Cct. 17. § (4) bekezdésének utolsó mondatát megállapító, 19. §-ának a Cct. 23. § p) pontját megállapító, valamint a Cct. új 4. számú mellékletének rendelkezéseit első ízben az 1999. évi igénybejelentéseknél kell alkalmazni.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1997. évi CXXXI. törvényhez

[4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez]

Támogatható célok 1999-2001. évekre

Sorszám	Támogatható cél	Igénybevétel feltételei
I.	Vízgazdálkodás	1. A szennyvíz-elvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. 2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendelkezésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.

	Szennyvíz-elvezetés és -tisztítás
	Az igénykielégítés sorrendje:
	Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I. 1., I. 2. és I. 3. célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a következő prioritási csoportok növekvő sorszáma, valamint a prioritási csoportokon belül az állandó népesség - a beruházás megvalósítására társult önkormányzatoknál az összes állandó népesség - csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása. 1. Az ivóvízbázis-védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati karszt-, talaj- és parti szűrésű vízbázisok, valamint az ivóvíztározók védőterületén lévő önkormányzatok, függetlenül az állandó népesség számától. 2. Az ivóvízbázis-védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvízbázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekhez tartozó, 2000 főnél nagyobb állandó népességű önkormányzatok. 3. Egyéb 10 000 főnél nagyobb állandó népességű önkormányzatok. 4. Minden 2000-10 000 fő állandó népességű önkormányzat, amely tartósan magas talajvízállású területen, a Balaton vízgyűjtő területén, valamint a Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó, Ráckevei-Soroksári Duna parti sávjában helyezkedik el. 5. Egyéb 2000-10 000 állandó népességű önkormányzatok.
	6. Az ivóvízbázis-védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvízbázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekhez tartozó 2000 fő állandó népességnél kisebb önkormányzatok
	7. Minden olyan 2000 fő állandó népességnél kisebb önkormányzat, amely tartósan magas vízállású területen, a Balaton vízgyűjtő területén, valamint a Velencei-tó, Fertő tó, Tisza-tó, Ráckevei-Soroksári Duna parti sávjában helyezkedik el.
	8. Egyéb 2000 fő állandó népességnél kisebb önkormányzatok. Az 1-8. pontban az önkormányzat besorolása a támogatás első évét megelőző évben a KÖNYV által hivatalosan közölt népességszám alapján történik. Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembehelyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházásokat együttesen kell figyelembe venni. Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik.
I. 1.	Szennyvíztisztító telep építése	Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 50 %.
I. 2.	Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése	Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti álladó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi, vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. További feltételek: a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított; b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50 %.
I. 3.	Szennyvízcsatorna-hálózat építése	Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízközcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 60 %-a vállalta a bekötést. A támogatási arány 5000 fő feletti állandónépességű település esetében: 40 % A támogatási arány 5000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50 % Más önkormányzat vagy állam tulajdonában lévő - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező - szennyvíztisztító műre való csatlakozás esetén a támogatási arány 10 %-ponttal növekszik.
II.	Oktatás Az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében közreműködő iskolák -ezen feladat ellátására szolgáló - életveszélyessé vált tantermeinek kiváltása.	Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat - építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján - az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához. A támogatási arány: 50 %
III.	Egészségügy Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzései Az igénykielégítés sorrendje: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor az igények kielégítése elsőként a települési önkormányzatok állandó népességszám szerinti csökkenő sorrendjében történik. Ha települési és megyei önkormányzat közös beruházást valósít meg, akkor a települési önkormányzat népességét kell figyelembe venni. Ezt követően a megyei önkormányzatok igényeinek kielégítése a megye egy lakosára számított GDP összegének növekvő sorrendjében történik.	Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: - fogászat - hagyományos röntgen-diagnosztika, - kórházi központi klinikai laboratóriumok, - anaesthesiológiai és intenzív therápia, - sterilizálás és fertőtlenítés. A támogatási arány: 40 %
IV.	Hulladékgazdálkodás Települési szilárd hulladék lerakótelep építése Az igénykielégítés sorrendje: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor a beruházás megvalósítására társult önkormányzatok összes állandó népességének csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása.	Támogatást igényelhetnek térségi szilárd hulladék lerakó létesítéséhez az erre a célra társult települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 20 000 főt, továbbá a) olyan hulladéklerakóval rendelkeznek, amely(ek) legalább egyike sérülékeny vízbázist veszélyeztet (vagyis a I. Vízgazdálkodás pontban az 1. prioritási csoportban felsorolt települések közé tartozik), vagy b) ahol a meglévő lerakó az emberi egészségre ártalmas és felszámolását hatósági felszólítás írja elő. A támogatási arány: 40 %.