1997. évi CXLVIII. törvény

a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról[1]

1. § A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya - a 2. §-ban foglaltak kivételével - kiterjed:)

"e) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó, valamint az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítését szolgáló kártalanítási számla kezelésével foglalkozó szervezetnek a számla kezelésével kapcsolatos tevékenységére."

2. § A Bit. 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

"f) a nemzetközi Zöld Kártya Egyezményből eredő feladatok ellátására."

3. §[2]

4. § (1)[3]

(2) A Bit. 5. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:)

"d) a biztostó részvénytársaság esetén a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést."

5. § (1) A Bit. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként, egyesületként vagy külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepeként működhet."

(2) A Bit. 6. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az egyes szervezeti formákra)

"d) külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.)"

(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)

6. § A Bit. a következő címmel és 7/A. §-sal egészül ki:

"Külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe

7/A. § (1) Külföldi székhelyű biztosító belföldön biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe (a továbbiakban: biztosító fióktelep) az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti.

(2) A biztosító fióktelepnek rendelkeznie kell - elfogadását követő egy hónapon belül - az alapító külföldi biztosítónak a székhelyországban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhelyország nyelvén, mind pedig annak hiteles magyar fordításában. A biztosító fióktelep az ügyfelek kérésére az éves beszámolót helyszíni betekintésre köteles átadni.

(3) A biztosító fióktelepnek a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve a szerződési feltételeket - magyar nyelven kell kiállítani.

(4) A biztosító fióktelep olyan ág végzésére kérhet engedélyt, amelyre a külföldi székhelyű vállalkozás a székhely szerinti országban tevékenységi engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 45. § (2) bekezdésében foglaltakra."

7. §[4]

8. § A Bit. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

"(2) A biztosítási alkuszi fióktelep engedélyét a Felügyelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is visszavonhatja, ha a külföldi székhelyű biztosítási alkusz tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta."

9. §[5]

10. § A Bit. 40. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - biztosítási szaktanácsadói fióktelep esetén - a Felügyelet akkor is visszavonja a tevékenységi engedélyt, ha a külföldi székhelyű biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta."

11. § A Bit a következő címmel és 43/A. §-sal egészül ki:

"A fióktelep tevékenységének engedélyezése

43/A. § (1) Fióktelep esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 33. §-ban, 39. §-ban és 44. §-ban foglaltak igazolásán túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a külföldi székhelyű vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző háromévi auditált mérlegét,

b) a székhely szerinti ország Felügyeletének nyilatkozatát arról, hogy a Magyarországon történő fiókalapítás nem ütközik a székhely szerinti ország jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a külföldi székhelyű vállalkozás működését.

(2) A fióktelep esetén a tevékenységi engedélyt - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túlmenően - a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti országban a felügyeletet gyakorló szervezet(ek) között,

b) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,

d) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

e) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért.

(3) Ha a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás főirodája és székhelye nem egy országban van, akkor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek a főiroda és a székhely szerinti országra nézve is teljesülni kell.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerződések megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé."

12. §[6]

13. § (1)[7]

(2) A Bit. 49. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A kártalanítási számlát kezelő szervezet a számla kezelésével kapcsolatos tevékenység végzésére az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott vezetőket köteles alkalmazni."

14. §[8]

15. §[9]

16. § A Bit. 80. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A részvénytársság és a fióktelep minimális biztonsági tőkéje:"

17. § A Bit 98. §-ának (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét)

"d) fióktelep esetében a külföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, biztosítási szaktanácsadó számára történő adattovábbítás, ha ezek magyarországi fióktelepének ügyfele ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek,

e) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak."

18. § A Bit. 106. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli)

"h) a kártalanítási számlát kezelő szervnek a számla kezelésével kapcsolatos tevékenységét."

19. § A Bit. 127. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:

"(2) A biztosító fióktelep esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a külföldi székhelyű biztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta."

20. § A Bit. 144. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni. A fióktelep - nem fizetésképtelenség miatti - megszüntetése esetén az Fkt. előírásait a 150-152. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

21. § A Bit. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"145. § A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet ellen csődeljárásnak helye nincs."

22. § A Bit. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító részvénytársaság, a biztosító fióktelep és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárást - a pénzügyminiszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha

a) a szükséghelyzetben hozott intézkedés ellenére a 143. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontjában meghatározott feltételek fennmaradnak, vagy

b) a biztosító tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás)."

23. § A Bit. 149. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:

a) az életbiztosítási és betegbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek,

b) a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek,

c) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,

d) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek,

e) egyéb követelések."

24. § A Bit. 6. számú melléklete a következő 13. és 14. ponttal egészül ki:

(A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:)

"13. biztosító fiókteleppel kötött szerződés esetén azt is, hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás milyen nyelven folyik,

14. azoknak a szervezeteknek a felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait - a Bit. 96-101. §-ában foglaltak alapján - továbbíthatja."

25. § (1) E törvény 1998. január 1. napján lép hatályba, a folyamatban lévő ügyekre a hatálybalépés előtti jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Biztosítási szerződéskötési kötelezettséget 1999. január 1. után csak törvény állapíthat meg. Ezzel egyidejűleg az alacsonyabb szintű jogszabályokban előírt biztosítási szerződéskötési kötelezettség megszűnik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Bit. 66. §-a és 69. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(4) A Bit. 33. §-ának (3) bekezdésében a "gazdasági társaságnál" szövegrész helyébe a "gazdasági társaságnál és biztosítási alkuszi fióktelepnél" szövegrész lép; a 34. §-ban a "társaságnak" szövegrész helyébe a "társaságnak és biztosítási alkuszi fióktelepnek" szövegrész lép; a 36. § (1) bekezdésének c) pontjában a "gazdasági társaság" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság és biztosítási alkuszi fióktelep" szövegrész lép.

(5) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 13. §-ával összhangban van. Rendelkezései az Európai Közösségek Tanácsának az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239 (EGK) irányelve 23. Cikkével, továbbá a közvetlen életbiztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 79/267 (EGK) irányelve 27. Cikkével összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.

26. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 74. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Semmis a vagyonkezelő szerződés akkor, ha)

"a) a vagyonkezelő nem rendelkezik a vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges felügyeleti engedéllyel, illetőleg az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységre vonatkozó üzletszabályzattal,"

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke