1/1997. (II. 26.) TNM rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának létesítéséről, tartalmáról és megszüntetéséről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 20. §-ának (3) bekezdésére, a következőket rendelem el:[1]

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

(Hszt. 1. §-ához)

1. §[2] A rendelet hatálya kiterjed az Információs Hivatalra (a továbbiakban Hivatalok), valamint a Hivatalok hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).

A szolgálati jogviszony alanyai

(Hszt. 36., 44. és 283. §-aihoz)

2. § (1)[3]

(2) A ht. állomány tagja meghatározott állománykategóriába és rendfokozati állománycsoportba tartozik.

(3) Állománykategória szerint a ht. állomány tagja tartozhat:

a) központi állományba;

b) kihelyezett állományba;

c) a Hszt. 44. §-a szerinti rendelkezési állományba; és

d) a Hszt. 286. § (3) bekezdése szerinti speciális rendelkezési állományba.

(4)[4] Rendfokozatától függően a ht. állomány tagja tartozhat: tiszti, főtiszti vagy tábornoki, valamint tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozati állománycsoportba.

Kinevezésétől függően a ht. állomány tagja a vezetői besorolási szinthez, illetve az I. vagy a II. besorolási osztályba tartozó beosztást tölthet be.

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

Az állomány utánpótlása

(Hszt. 38. és 284. §-aihoz)

3. § A ht. állomány tagjává - a Hszt. 37., 75. és 284. §-aiban rögzített feltételek megléte esetén - az nevezhető ki, aki

a) megfelel a tervezett beosztásához előírt képesítési követelményeknek, vagy azok megszerzését a számára előírt határidőre vállalja;

b) férfiak esetében sorkatonai szolgálatot teljesített vagy az alól mentesített;

c)[5] megfelel a tervezett beosztásához szükséges általános és - a vonatkozó miniszteri utasításban meghatározott - speciális egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek;

d) nem tagja pártnak, politikai tevékenységet nem folytat, illetve párt, a Hszt. 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szervezet érdekében - szolgálati viszonyának fennállása idején - nem jár el;

e) hozzájárult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához, és az ellenőrzés nem tárt fel olyan kockázati tényezőt, amely a hivatásos szolgálatra kihatással lehet.

f)[6] az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben előírt nyilatkozatokat megteszi, amennyiben tervezett beosztása vagyonnyilatkozat tételéhez kötött.

4. § (1) A hivatásos állomány I. besorolási osztályába az nevezhető ki, aki a betöltendő beosztáshoz előírt szakirányú felsőfokú, illetve nemzetbiztonsági végzettséggel rendelkezik, vagy a szakirányú nemzetbiztonsági végzettség megszerzését a számára előírt határidőre vállalja.

(2) A hivatásos állomány II. besorolási osztályába az nevezhető ki, aki legalább középiskolai végzettséggel és a tervezett beosztása ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezik, valamint vállalja - amennyiben szükséges - a szakirányú nemzetbiztonsági végzettség megszerzését.

A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai

(Hszt. 39-40. §-aihoz)

5. § (1) A hivatásos állományba vételre irányuló eljárás a jelentkező írásbeli kérelme és önéletrajza alapján indul.

(2) A jelölt köteles bemutatni személyi igazolványát, valamint csatolni iskolai végzettségét, szakképzettségét, nyelvtudását, illetve egyéb, képzettségét tanúsító okmányait.

(3)[7] A jelölt előzetesen titoktartási kötelezettséget vállal, hozzájárul a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához és ahhoz adatokat szolgáltat, valamint amennyiben vagyonnyilatkozat tételéhez kötött beosztásba tervezett, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerinti nyilatkozatok tételére kötelezettséget vállal.

(4) A felvételi eljárás koordinálása a humánpolitikai szerv feladata.

(5) Az eljárás során a humánpolitikai szerv intézkedik az előírt egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmassági vizsgálatok elvégzéséről, és javaslatot tesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére.

(6) Amennyiben a jelölt az 5. §-ban írt követelményeknek megfelel, és elvégezték az (5) bekezdés szerinti vizsgálatokat, el kell végezni a nemzetbiztonsági ellenőrzést az arra vonatkozó külön szabályok szerint.

6. §[8] (1) A felvételi eljárást az 5. § (3) bekezdésében meghatározott, a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához való hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat benyújtásától számított négy hónapon belül be kell fejezni. A Hivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) a felvételi eljárás lefolytatására megszabott határidőt indokolt esetben két hónappal meghosszabbíthatja.

(2) A felvételre vonatkozó döntés előkészítése érdekében a főigazgató Felvételi Bizottságot alakíthat, melynek vezetőjét és tagjait a főigazgató jelöli ki.

7. § (1) A hivatásos állományba történő felvételt kinevezési okmányban (a továbbiakban ez is: állományparancs) kell rögzíteni.

(2)[9] Az I. besorolási osztályba kerülő jelölt állományba vételéről a főigazgató, a II. besorolási osztályba kerülő jelölt állományba vételéről az állományilletékes parancsnok dönt.

(3)[10] Az I. besorolási osztályba tartozó személyek első tiszti kinevezésére, valamint a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó személyekre vonatkozó javaslatot - a ht. állomány irányítást segítő szervezethez berendelt tagjára vonatkozó javaslat kivételével - a főigazgató terjeszti fel a miniszternek.

(4) A miniszter határozata alapján a főigazgató állományparancsot ad ki.

(5)[11] A kinevezésről szóló állományparancs tartalmazza az érintett:

a) személyi adatait,

b) meghatározott rendfokozatát,

c) állománykategóriáját, besorolási osztályát, beosztási kategóriáját és fizetési fokozatát,

d) szolgálati beosztását,

e) szolgálati helyének, szervezeti egységének megnevezését,

f) részére folyósítandó beosztási illetmény, rendfokozati illetmény, illetménykiegészítés és pótlékok összegét,

g) az adott Hivatallal létesített szolgálati viszonyának kezdetét,

h) a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából beszámítandó szolgálati idejének kezdetét,

i) a szolgálati nyugdíjra való jogosultság szempontjából beszámítandó, ténylegesen szolgálati viszonyban töltött idejének kezdetét,

j) a jubileumi jutalom, a pótszabadság és a végkielégítés mértéke szempontjából beszámítandó szolgálati viszonyban töltött idejének kezdetét,

k) a "Szolgálati Jel"-re való jogosultságának kezdetét,

l) a képesítési követelményeknek való megfelelését, ennek hiánya esetén a képesítés megszerzésére határidő tűzésével való kötelezést,

m) a következő fizetési fokozatba történő előresorolásának, illetve soron következő rendfokozatba történő előléptetésének várható idejét,

n) próbaidő kikötése esetén a próbaidejének tartamát, valamint

o) a fogadalom-, illetve eskütételének időpontját.

8. §[12]

A rendfokozat meghatározása

9. § A rendfokozat meghatározása a ht. állományba való kinevezéssel egyidejűleg történik; a fegyveres erők szerződéses és tartalékállományából, valamint a rendvédelmi szervek szerződéses állományából a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ht. állományába vett személyt legalább az ott elért rendfokozatba kell kinevezni.

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

(Hszt. 15., 44., 46-50., 60-60/A., 285-287. §-aihoz)[13]

10. § A szolgálati viszony állományparancsban rögzített - a szolgálati beosztást, a szolgálati helyet vagy egyéb állományparancsban meghatározott körülményt érintő - módosítása a szolgálati elöljáró kezdeményezésére vagy a ht. állomány tagja kérelmére lehetséges. Ezen esetekben új állományparancsot kell készíteni.

Áthelyezés

11. § (1) A ht. állomány tagja áthelyezésére sor kerülhet a szolgálat érdekében, illetve a ht. állomány tagja kezdeményezésére.

(2)[14] Az áthelyezés történhet a Hivatalon belül, a Hivatalok között, más fegyveres szervhez vagy a Magyar Honvédség állományába.

(3)[15] A Hivatalok közötti áthelyezésre az átadó és a fogadó szerv illetékes parancsnokának egyetértésével a főigazgatók, illetve a miniszterek intézkedésével kerülhet sor.

(4)[16] Más fegyveres szervtől vagy a Magyar Honvédség állományából a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz történő áthelyezésre akkor kerülhet sor, ha a ht. állomány áthelyezésre kerülő tagja megfelel az 5. §-ban meghatározott felvételi követelményeknek, és amennyiben nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú nemzetbiztonsági végzettséggel, vállalja annak megszerzését.

12. § (1)[17] Magasabb beosztásnak minősül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, vagy az elérhető rendfokozat az előzőnél magasabb, illetve ezek azonossága esetén a beosztás megnevezésében a nagyobb felelősség és hatáskör kifejeződik. A vezetői besorolási szinthez tartozó beosztásokat kormányrendelet, illetve miniszteri utasítás, az egyéb beosztások besorolási osztályokba és beosztási kategóriákba történő besorolását miniszteri utasítás tartalmazza.

(2) Amennyiben a beosztásváltozás nem jár beosztási kategóriaváltozással, úgy az áthelyezés esetén a beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni.

13. § (1) A ht. állomány tagjának kérelme alapján történő áthelyezés elsősorban családi, szociális vagy egyéb indok alapján, de a szolgálati érdek sérelme nélkül történhet.

(2) A kérelmet írásban, az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki köteles azt megvizsgálva a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni, illetve a kérelmet - javaslatával együtt - 30 napon belül a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőhöz továbbítani.

Berendelés

14. §[18] (1) A miniszter a ht. állomány tagját - beleegyezésével - az érintett főigazgató előzetes tájékoztatásával a Hszt. 43/B. §-ban felsorolt szervekhez határozott vagy határozatlan időre, meghatározott feladat vagy munkakör ellátására, szolgálatteljesítésre berendelheti.

(2) A ht. állomány tagja az Nbtv.-ben meghatározott vagy azokkal összefüggésben álló feladatok végrehajtása céljából rendelhető be az (1) bekezdésben meghatározott szervekhez.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervekhez az rendelhető be, aki rendelkezik a berendelés helyén betöltendő beosztáshoz, munkakörhöz szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel és szakirányú nemzetbiztonsági végzettséggel.

15. § (1) A berendelést a miniszter határozatban rendeli el, amely tartalmazza a berendelt személyi adatain felül a berendelés helyét, idejét, időtartamát, állománykategóriáját, besorolási osztályát, beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, a betöltendő beosztást, a berendeltet megillető illetményt és egyéb járandóságokat, valamint a berendelt munkarendjét.

(2) A határozatot kézbesíteni kell a berendeltnek és az érintett főigazgatónak.

16. § (1) A berendeléssel egyidejűleg a főigazgató a ht. állomány tagját a berendelt állomány számára a rendelkezési állománykategóriában fenntartott státuszra helyezi.

(2) Az erről szóló parancsot kézbesíteni kell a berendeltnek, az irányítást segítő szervezetnél munkáltatói jogokat gyakorló vezetőt pedig a parancs megküldésével értesíteni kell.

17. §[19] A berendelt

a) felett a munkáltatói jogköröket - a kinevezés és felmentés kivételével - a foglalkoztató szerv gyakorolja,

b) feladatait a munkaköri leírásban foglaltak, valamint a foglalkoztató szerv vezetőjének utasításai szerint teljesíti,

c) feladatai teljesítése során a belső rendelkezések és a foglalkoztató szerv munkarendjének betartásával jár el.

18. § (1) A berendeltet - hivatásos szolgálati viszonyából eredően - a berendelés tartama alatt az alábbi jogosultságok illetik meg:

a) a határozatban meghatározott beosztásnak, besorolási kategóriájának megfelelő mértékű beosztási illetmény;

b) rendfokozati illetmény;

c) a Hszt. 103. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 103/A. §-ában meghatározott mértékű illetménykiegészítés;

d) a Hszt. 109-110. §-aiban meghatározott külön juttatás és jubileumi jutalom;

e) a Hszt. 111-117. §-aiban meghatározott költségtérítések, kedvezmények és támogatások a ht. állomány tagjára vonatkozó szabályok szerint;

f) a Hszt. 293. §-ában meghatározott tanácsosi és főtanácsosi címmel járó pótlék;

g) a Hszt. 293. §-ában meghatározott személyi és gépjárművezetői pótlék, a pótlékkal elismert tevékenység kifejtésének tényleges idejére;

h)[20] a nyelvpótlék, a nemzetbiztonsági pótlék és a Hszt. 285. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szerv személyi állományának pótléka;

i) a Hivatalnál rendszeresített címek és elismerések elnyerése;

j) rendfokozatban történő előmenetel a magasabb rendfokozatba soron vagy soron kívüli előléptetéssel;

k) a ht. állomány tagját megillető egészségügyi ellátás;

l) a ht. állomány tagjára vonatkozó szabályok szerinti pihenőidő és szabadság;

m) az egyenruha, a kitüntetés és a fegyver viselése a hivatásos állományú tagra vonatkozó szabályok szerint;

n) a már megkezdett tanulmányok folytatásához való jog;

o) a Hivatalnál magasabb beosztás betöltésére, illetve felsőoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén - a berendelés megszüntetésével - a beosztás betöltése, illetve a tanulmányok folytatása.

(2)[21] A ht. állomány berendelt tagjának az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jutalom adható a vonatkozó jogszabályokban és belső rendelkezésekben meghatározott szabályok szerint. A jutalom mértékét a foglalkoztató szerv vezetője határozza meg.

(3) A berendeltet a szolgálati viszonyából eredően megillető jogosultságokat számára az a Hivatal biztosítja, amelynek rendelkezési állományába tartozik.

19. § (1) A berendelést a miniszter határozattal szünteti meg.

(2)[22] A berendelés megszüntetésével egyidejűleg - amennyiben az nem fegyelmi okból vagy a 20. § (1) bekezdés e) pontja miatt történt - a ht. állomány tagját a berendelés alatt elérttel, de legalább a berendelés előttivel azonos szintű szolgálati beosztásba kell helyezni. Amennyiben a ht. állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de egy éven belül az várható -, akkor egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a berendelését megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő, korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(3)[23] Ha a ht. állomány tagja számára a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve az alacsonyabb beosztásra helyezést nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát a Hszt. 56. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni.

(4)[24] A berendelés megszüntetése esetén a 15. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

20. §[25] A miniszter - az érintett főigazgató előzetes tájékoztatásával - megszünteti a berendelést, ha

a) megszüntetése a szolgálat érdekében vagy elnyert pályázat miatt szükségessé vált;

b) a berendelt olyan fegyelemsértést követett el, amely várhatóan a szolgálati viszonyt vagy a rendfokozatot érintő felelősségre vonást von maga után, illetve ha a berendelt a fegyelemsértés jellegénél fogva a beosztás további ellátására érdemtelenné vált;

c) a berendelés időtartama lejárt és a berendelés meghosszabbítására nem kerül sor;

d) a berendelés célja, illetve a berendelt feladatköre megszűnt;

e) a berendelt a beosztásával járó kötelezettségeit nem teljesíti, illetőleg nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy egészségi állapota olyan mértékben megromlott, hogy az nem teszi lehetővé a beosztás további ellátását;

f) a miniszter és a berendelt között erre vonatkozóan megegyezés született.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

21. § (1) A ht. állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezésére, az eredeti beosztásra munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető jogosult.

(2) Amennyiben a ht. állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezésére a Hszt. 48. § (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján kerülne sor, de azt a ht. állomány tagja nem fogadja el, és szolgálati viszonyának megszüntetését kéri, vele szemben - a szolgálati viszonyban töltött idejétől függően - a Hszt. felmentésre, illetve a nyugállományba helyezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A ht. állomány tagját kérelmére alacsonyabb beosztásba azzal a hatállyal lehet helyezni, amikor munkakörét a szolgálati érdek sérelme nélkül át tudja adni.

Vezénylés

22. § (1) A ht. állomány tagját a főigazgató szolgálati érdekből a Hivatal bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe vezényelheti.

(2) Meghatározott szolgálati feladat ellátására, továbbá továbbképzés céljából tanintézetbe történő tartós - 30 napon túli - vezénylést állományparancsban kell elrendelni.

(3) Az intézkedés során rendelkezni kell az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjéről.

23. § (1)[26] A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés miatt megüresedett beosztások korlátozás nélkül betölthetők.

(2)[27] A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének c), d), és g) pontjai alapján rendelkezési állományba helyezettek eredeti beosztása csak távollétük idejére, megbízással tölthető be.

24. § A ht. állomány tagjának külföldi szolgálatra vezénylése csak a feladat írásos nyilatkozatban történő önkéntes vállalása esetén rendelhető el.

A szolgálati viszony módosításának különös szabályai

25. §[28] Ideiglenesen betöltetlen munkakör ellátásával történő megbízás esetén, ha arra az eredeti beosztás ellátása alóli egyidejű mentesítéssel kerül sor, az érintettet a megbízással ellátott beosztás szerint újra be kell sorolni és illetményét, valamint egyéb járandóságait ezen besorolásának megfelelően kell megállapítani. A megbízott eredeti beosztását a végleges kinevezéséig csak megbízással lehet betölteni.

26. §[29]

27. § A beosztás bármely okból történő változtatása esetén újból meg kell vizsgálni a ht. állomány tagjának az új beosztásra való alkalmasságát, és csak ennek alapján rendelhető el a szolgálati viszony módosítása.

28. § A ht. állomány tagja meghatározott szolgálati feladat teljesítésére, az eredeti szolgálati helyén legfeljebb 1 évig, más helységbe 6 hónapig vezényelhető.

29. § Más szervnél történő szolgálati feladat ellátása miatt a ht. állomány rendelkezési állományba helyezett tagja soron történő előléptetéséről, fizetési fokozatba előresorolásáról a főigazgató intézkedik. A járandóságok változásáról, azok összegéről a ht. állomány tagját és a szolgálati helyet a döntést követően haladéktalanul tájékoztatni kell.

30. § A szolgálati viszony Hszt. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szünetelés időtartamát a rendfokozatban és a fizetési fokozatban eltöltött várakozási idő szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

A vezetői beosztásba történő kinevezés visszavonása, valamint a vezetői kinevezésről való lemondás eljárási szabályai[30]

30/A. § (1) A vezetői beosztásba történő kinevezés visszavonása írásban, a kinevezésre jogosult elöljáró által történhet.

(2) A vezetői kinevezés visszavonásáról szóló állományparancsot személyügyi megbeszélés keretében kell az érintettnek kézbesíteni. A személyügyi megbeszélésen az érintetten kívül szolgálati elöljárójának és az illetékes humánpolitikai szerv megbízottjának kell részt vennie.

(3)[31] A személyügyi megbeszélésen a humánpolitikai szerv megbízottja tájékoztatja az érintettet a döntés jogkövetkezményeiről, valamint az érintett részére a Hszt. 245/D. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - amennyiben a kinevezés visszavonása nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik - felajánlott másik beosztásról, vagy ilyen beosztás hiányában a 245/D. § (3) bekezdése szerinti rendelkezési állományba helyezés lehetőségéről.

(4) A megbeszélésről írásos feljegyzést kell készíteni, melyet a szolgálati elöljáró, a humánpolitikai szerv illetékes munkatársa és az érintett ír alá. Amennyiben az érintett az aláírást megtagadja, a megtagadás tényét és indokát a feljegyzésre rá kell vezetni.

(5) Amennyiben az érintett akadályoztatása folytán nem lehetséges személyügyi megbeszélés tartása, úgy a kinevezés visszavonásáról szóló döntésről írásban kell az érintettet tájékoztatni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást is írásban kell megadni.

(6)[32]

(7)[33]

(8) Ha a ht. állomány tagja számára a vezetői kinevezés visszavonását követően más vezetői beosztás nem biztosítható, akkor legalább a vezetői kinevezését közvetlenül megelőzően betöltött alacsonyabb beosztással azonos besorolású beosztást kell részére felajánlani.

(9)[34] Amennyiben a ht. állomány tagja számára a vezetői kinevezés visszavonását követően más vezetői beosztás nem biztosítható, és a felajánlott - vezetői beosztásnak nem minősülő - alacsonyabb beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszony megszüntetésekor a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve - a szolgálati viszonyban töltött időtől függően - a Hszt. 182. §-a (4) bekezdésének figyelembevételével kell eljárni.

30/B. §[35] (1) Amennyiben a ht. állomány tagja a vezetői kinevezéséről lemond, a lemondás 30 napos határidejének letelte előtt a humánpolitikai szerv az érintett, valamint szolgálati elöljárója részvételével személyügyi megbeszélést tart.

(2) A megbeszélésen a humánpolitikai szerv megbízottja tájékoztatja az érintettet arról, hogy a Hivatal milyen beosztást tud részére felajánlani.

(3) A megbeszélésről a humánpolitikai szerv a 30/A. § (4) bekezdésében foglaltak szerint írásbeli feljegyzést készít.

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

(Hszt. 54-58., 61. §-aihoz)

Közös megegyezés

31. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését a szolgálati elöljáró és a ht. állomány tagja egyaránt írásbeli nyilatkozat alapján kezdeményezheti. A megegyezést a feltételek rögzítésével a feleknek alá kell írni. A megegyezésről szóló iratnak az indokokat nem kell tartalmaznia.

(2) A közös megegyezésről szóló megállapodást az aláírást követően a szolgálati elöljáró 8 napon belül a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló vezetőhöz köteles felterjeszteni.

(3) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszűnését követően ismételt állományba vétel csak új szolgálati viszony létesítéseként a Hszt. 37. § és 40. § (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával lehetséges.

Lemondás

32. §[36] A hivatásos szolgálati viszonyról (illetve ezzel egyidejűleg a rendfokozatról) történő lemondást - a Hszt. 245/D. §-a (5) bekezdésében foglalt eset kivételével - írásban kell előterjeszteni.

Felmentés

33. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a felmentő határozatot minden esetben állományparancsba kell foglalni, és indokolni kell. Az indokolásból ki kell tűnnie a felmentési okoknak, amelyek miatt a ht. állomány tagjának szolgálati viszonya a továbbiakban nem tartható fenn.

(2) A felmentésnek az állományparancsban történt indokolása utólag nem egészíthető ki, és nincs helye olyan új felmentési indok bizonyításának sem, amelynek közlése a felmentő határozatban nem történt meg.

(3) Az állományparancsot legkésőbb a felmentés kezdő időpontja előtti munkanapon az állomány tagjának át kell adni.

34. § Az egészségi, pszichológiai alkalmatlanság megállapítása csak az illetékes Felülvizsgáló Orvosi Bizottság jogerős határozatával történhet, amelynek alapján külön indokolásra nincs szükség. Az orvosi felülvizsgálat kezdeményezésére az állományilletékes parancsnok, az alapellátó orvos és az érintett személy, a felülvizsgálat elrendelésére a főigazgató jogosult. Az orvosi felülvizsgálati eljárás részletes szabályait külön rendelet állapítja meg.

35. § (1) Nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlanság esetén az alkalmatlanságot jelentő oknak az állományilletékes parancsnok tudomására jutását követően haladéktalanul intézkedni kell a szolgálati viszony megszüntetéséről.

(2)[37] A Hszt. 56. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatt az állományilletékes parancsnok

a) a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet (ítéleti értesítő) kézhezvételét követően, vagy

b) a kifogástalan életvitel ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat kézhezvételét követően, amennyiben a kifogásolható életvitelt megállapítja, haladéktalanul intézkedik a szolgálati viszony megszüntetésére.

36. § A fizikai alkalmatlanság megállapításának részletes szabályait miniszteri utasítás tartalmazza.

37. §[38]

A szolgálati viszony megszűnésére vonatkozó egyéb szabályok

38. § Megtérítési kötelezettség fennállása esetén vizsgálni kell az egyéni és szociális körülményeket, melyek alapul szolgálhatnak a visszatérítendő összeg méltányosság alkalmazásával történő csökkentéséhez. Ilyen esetben a főigazgató engedélyezheti a visszatérítendő összeg mérséklését, részletekben történő megfizetését vagy elengedését.

A szolgálati viszony megszűnésének eljárási szabályai

39. § (1)[39] A szolgálati viszony megszüntetése előtt - a Hszt. 53. §-ának e)-g) pontjában, az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlanság megállapítása esetének, valamint az 56. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetek kivételével - az érintettel személyügyi megbeszélést kell folytatni, melyen a szolgálati elöljárónak és az illetékes humánpolitikai szerv megbízottjának részt kell vennie.

(2) A személyügyi megbeszélésen tisztázni kell valamennyi jogi vonatkozású, személyi, illetve anyagi kérdést. A megbeszélésről írásos feljegyzést kell készíteni, melyet a szolgálati elöljáró, a humánpolitikai szerv illetékes munkatársa, valamint az érintett ír alá. Amennyiben az érintett az aláírást megtagadja, a megtagadás tényét és indokát a feljegyzésre rá kell vezetni. A feljegyzést szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancs mellékleteként, majd a személyi anyag részeként kell kezelni.

(3) A személyügyi megbeszélést nyugállományba helyezés esetén legalább 6 hónappal, más esetben - a közös megegyezés és a lemondás kivételével - legalább 30 nappal a szolgálati viszony tervezett megszüntetése előtt kell végrehajtani.

40. § A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló javaslathoz - ha ezt fegyelmi okból vagy bírói ítélet alapján kezdeményezik - csatolni kell a fegyelmi eljárás során készült irat (jegyzőkönyv), illetve a bírói ítélet egy példányát is.

41. § A szolgálati viszony megszüntetését állományparancsban kell kihirdetni. Ez - az érintett személy adatain túl - tartalmazza a szolgálati viszony megszüntetésének okát, időpontját, a szolgálatban eltöltött idő tartamát, valamint, ha arra sor kerül, a nyugállományba helyezés tényét.

42. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése esetén az állományilletékes parancsnok:

a) ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényes és okszerű végrehajtását;

b) ismerteti az érintettel az állományparancsot;

c) intézkedik a beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról.

(2) A szolgálati viszony megszüntetése esetén a humánpolitikai szerv:

a) gondoskodik a szükséges okmányok előkészítéséről, az érintettnek történő átadásáról;

b) bevonja a szolgálati igazolványt és az egyéb, a szerv által kiadott okmányt.

(3) A szolgálati viszony megszüntetése esetén az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv:

a) gondoskodik a törvényben meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancsban rögzített járandóságok kifizetéséről;

b) a szolgálati igazoláson rögzíti az esetleges tartozásokat, valamint a ht. állomány tagja illetményéből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;

c) kiadja a jogszabályban előírt egyéb okiratokat;

d) gondoskodik a kiadott felszerelési tárgyak visszavételéről.

43. §[40]

Összeférhetetlenség

44. § (1) A ht. állomány tagja kinevezése, beosztásba helyezése során nem kerülhet közeli hozzátartozójával azonos szolgálati helyen közvetlen alá-, fölérendeltségi viszonyba.

(2) Amennyiben ilyen - a (1) bekezdésben említett - összeférhetetlenség a szolgálati viszony fennállása során jön létre, az érintettet fel kell szólítani az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére, illetve a főigazgató intézkedik az összeférhetetlenség megszüntetésére.

45. § (1) Kivételes elbírálást kell alkalmazni annál a jelöltnél, aki ht. állományba vétele által közeli hozzátartozójával alá-, fölérendeltségi vagy közvetlen elszámolási kötelezettséggel járó viszonyba, munkatársi, irányítási kapcsolatba kerülne. Ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy a szolgálati viszony létesítése nem veszélyezteti-e a Hivatal törvényes és szakszerű működését.

(2) Ezen esetekben az érintett állományilletékes parancsnok dönt a humánpolitikai szerv vezetőjének meghallgatását követően.

46. § (1) A ht. állomány tagja köteles előzetesen bejelenteni, ha szolgálati beosztása révén olyan gazdálkodó szervvel kerülne elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el. Az elszámolási viszonyba kerülést az állományilletékes parancsnok engedélyezheti, ha nem veszélyezteti a Hivatal törvényes és szakszerű működését.

(2) Az állományilletékes parancsnok döntése ellen a főigazgatóhoz lehet szolgálati panasszal fordulni.

47. § A ht. állomány tagja más kereső foglalkozást kizárólag a külön miniszteri rendeletben foglaltak szerint folytathat.

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

48. §[41]

A hivatásos állomány előmenetele

(Hszt. 71., 76-81. §-aihoz)

49. § (1) Az állományilletékes parancsnok, és az illetékes humánpolitikai szerv együttesen kötelesek biztosítani, hogy a ht. állomány tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az előmenetelhez szükséges követelményekről. A feladatok (követelmények) teljesítéséhez megfelelő feltételeket kell biztosítani.

(2) Az előmenetelt - a szükséges feltételek megléte esetén - az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) a beosztásban nyújtott szakmai teljesítmény figyelembevételével magasabb szolgálati beosztásba történő kinevezés;

b) a szolgálati beosztáshoz, várakozási időhöz és végzettséghez kötött magasabb rendfokozatba történő előléptetés, kinevezés;

c) magasabb beosztási kategóriába, illetve fizetési fokozatba sorolás.

50. § (1) A szolgálati beosztásban történő előmeneteli lehetőséget az állományilletékes parancsnok, illetve a főigazgató kiválasztással vagy pályázat kiírásával valósíthatja meg.

(2) Magasabb beosztásba kinevezni csak az adott munkakörre előírt képesítési követelményeknek megfelelő személyt lehet.

(3) A magasabb beosztásba és a vezetői beosztásba történő kinevezés esetén, az egészségi és egyéb alkalmazási követelmények mellett, figyelembe kell venni a ht. állomány tagjának

a) képesítési és szakmai követelményeknek történő megfelelését;

b) pszichológiai alkalmasságát;

c) korábbi munkakörében nyújtott teljesítményét;

d) vezetői készségét.

51. § (1)[42]

(2) Az egyes munkakörökhöz, beosztásokhoz tartozó rendfokozati előírásokat a Hivatal állománytáblájában is rögzíteni kell.

52. § (1) Az adott rendfokozati állománycsoporton belüli előléptetést, a Hszt. 78. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttes megléte esetén soron történő előléptetésnek kell tekinteni.

(2) Azon rendfokozatokból, ahol várakozási idő nincs meghatározva, az előléptetés - az egyéb feltételek megléte esetén is - soron kívülinek minősül.

53. § (1) Az engedéllyel létszámfelettiként vagy eltérő státuszon foglalkoztatottak a rendfokozati állománycsoportjukon belüli rendfokozati felső határig a soron következő rendfokozatba előléptethetők.

(2) Akinek soros előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, arról őt a várakozási idő lejárta előtt legalább 3 hónappal írásos feljegyzésben tájékoztatni kell.

(3) A kihelyezett, valamint a rendelkezési állományban levőket a rendfokozati állománycsoportjukon belül - az egyéb feltételek megléte esetén - sorosan elő kell léptetni.

54. §[43] A beosztási kategóriáknak megfelelő magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati évek alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani. A gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát a magasabb fizetési fokozatba történő előresoroláshoz szükséges, beosztásban eltöltött szolgálati időbe be kell számítani.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

(Hszt. 72-74. §-aihoz)

55. § (1) A ht. állomány tagja a magasabb beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében katonai, rendvédelmi, polgári oktatási intézményben, illetve a Hivatal oktatási intézményében folytathat tanulmányokat.

(2)[44] Amennyiben a ht. állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának költségeit a Hivatal biztosítja.

56. § A ht. állomány tagjának egyéni elhatározáson alapuló továbbtanulását az állományilletékes parancsnok köteles biztosítani, azonban ha az nem esik egybe a szolgálati érdekkel, az érintett számára csak a Hszt. 98. §-a szerinti előírások alapján adható szabadidő.

57. § (1) A Hivatal e rendelet hatálybalépésekor hivatásos szolgálati viszonyban álló tagját, ha

a) a korábbi jogszabályok szerinti szakképesítéssel rendelkezik, vagy annak megszerzése alól mentesítették, munkakörének megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni;

b) az előírt szakképesítéssel nem rendelkezik - s részére e rendelet hatálybalépése előtt jogszabály nem állapított meg képesítési előírást - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, kötelezni kell a - szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt - a szakképesítés megszerzésére.

A ht. állomány tagjának e kötelezettségét állományparancsban kell előírni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók, ha a ht. állomány tagja a Hszt. hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte, és a szakképesítés csak iskolarendszerű képzésben szerezhető meg. A ht. állomány tagját ez esetben képesítettnek kell tekinteni.

A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai

58. § (1) A ht. állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, illetve amennyiben az szükséges, év közben meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni.

(2) Ha a szolgálati viszony év közben jön létre vagy szűnik meg, az alap- és pótszabadság együttes mértékének időarányos része illeti meg a ht. állomány tagját.

(3) A harminc napot meghaladó - kivéve a gyermek gondozása céljából igénybe vett - illetmény nélküli szabadság, a szolgálati beosztásból felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés idejére a ht. állomány tagját szabadság nem illeti meg.

(4) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az állomány igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.

(5) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok a beosztott szolgálati elöljáróra átruházhatja.

(6) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik. Az átszámítás szabályait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(7) A ki nem vett szabadság iránti igény 3 év alatt elévül.

(8)[45] A szolgálati viszony megszűnése, a más fegyveres szervhez vagy a Magyar Honvédség állományába történő végleges áthelyezés esetén, ha a jogszerűen járó szabadság kiadására nincs lehetőség, a szabadságot pénzben kell megváltani.

58/A. §[46] (1)[47] A Hszt. 94. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségügyi szabadság a kórházi ápolás alatt álló, 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptató nőta kórházi ápolás, valamint a szoptatás tényét igazoló orvosi igazolás alapján illeti meg.

(2)[48] A Hszt. 94. §-ának b) pontjában meghatározott egészségügyi szabadság a hivatásos állományú szülőt, a nevelőszülőt, valamint a helyettes szülőt - a gyermek 1 éves koráig - csak a gyermek betegségét megállapító orvosi igazolás alapján illeti meg.

SZOLGÁLATI JOGVITA, JOGORVOSLAT

(Hszt. 193-198. §-aihoz)

59. § (1) A szolgálati viszonnyal összefüggő, írásban benyújtott kérelem elbírálásakor a szolgálati elöljáró - a humánpolitikai szerv bevonásával - köteles az érintettet meghallgatni, a kérelem kivizsgálásáról írásos feljegyzést készíteni, továbbá intézkedéséről a kérelmezőt ugyancsak írásban tájékoztatni.

(2) Amennyiben a kérelem elbírálására a szolgálati elöljáró hatáskörrel nem rendelkezik, köteles azt a hatáskörrel rendelkező vezetőhöz továbbítani.

(3) A kérelemmel összefüggésben keletkezett iratok egy példányát a személyi anyagban is el kell helyezni.

60. § (1) A ht. állomány tagja szolgálati viszonyával összefüggésben hozott döntéssel, intézkedéssel szemben, vagy ezek elmulasztása esetén szolgálati panaszt, határozattal szemben panaszt vagy fellebbezést nyújthat be.

(2) Szolgálati panasz, panasz, illetőleg fellebbezés a Hszt.-ben meghatározott döntések, intézkedések és határozatok ellen nyújtható be.

61. § A munkáltatói intézkedések során hozott egyoldalú vezetői döntések, valamint a közös megegyezés alapján hozott döntések (a soros járandóságok biztosítását kivéve) esetén a döntést elrendelő állományparancsban az érintettet tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségéről.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. §[49] E rendelet alkalmazásában állományilletékes parancsnoknak kell tekinteni a Hivatal ht. állományának vezetői besorolású tagját, ha az általa vezetett egység önálló állománytáblával rendelkezik, és a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szerint önálló szervezeti egységnek minősül. Az állományilletékes parancsnok jogkörét közvetlen, vezető beosztású alárendeltjére átruházhatja, ennek módját és a konkrét illetékesség megosztását a főigazgató határozza meg.

63. § (1) E rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[50]

(3)[51]

(4)[52] Ahol e rendelet 1. besorolási osztályt említ, és jogszabály másként nem rendelkezik, ott a vezetői besorolási szintet is érteni kell.

1. számú melléklet az 1/1997. (II. 26.) TNM rendelethez[53]

2. számú melléklet az 1/1997. (II. 26.) TNM rendelethez

ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításához

Általános szabályként a szabadságot a ht. állomány valamennyi, szolgálati időrendszerben foglalkoztatott tagja részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen.

1. A hivatali munkarendben dolgozók esetében az ötnapos munkahétnek megfelelően a munkanapok beszámításával.

2. Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után a ht. állomány tagja eredeti szolgálati rend szerinti szolgálati napja következzék.

Ehhez az alábbi képlet alkalmazásával a szabadság szolgálati napokba átszámítható.

Meg kell állapítani a három naptári hétre eső szolgálati napok számát, majd ezt elosztani a három munkahét munkanapjainak számával és az eredményt szorozni az érintettnek járó szabadságnapok számával.

A kapott eredmény a szabadságként számfejthető szolgálati napok számát jelenti.

(Példa: 24/48 váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében, akinek 35 nap szabadság jár.

- három naptári hét során teljesítendő szolgálati napok száma = 7

- munkanapok száma = 15

7/15 = 0.46 × 35 = 16)

Mindezek figyelembevételével a hivatali munkarendben dolgozók munkanapban számított szabadságnapjait a váltásos szolgálati idő beosztás esetén az alábbi szolgálati napokban kell szabadságként átszámítani:

Szabadságnapok száma: