29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet
egyes távközlési előfizetői szerződéseknek a fogyasztók védelmével és a szolgáltatás minőségével összefüggő feltételeiről, illetőleg a hatósági minőségfelügyeletről
A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 9. §-ának (1) bekezdésében és 11. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a távközlési előfizetői szerződés alapján
a) a Tt. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtott távbeszélő szolgáltatásra,
b) a Tt. 3. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján nyújtott közcélú mobil rádiótelefon és országos személyhívó szolgáltatásra, továbbá
c) a műsorelosztó szolgáltatást kivéve, szolgáltatási engedély alapján nyújtott egyes közcélú távközlési szolgáltatásokra.
A közcélú távbeszélő szolgáltatás
2. § (1) A rendelet 1. §-ának a) pontjában említett közcélú távbeszélő szolgáltatás olyan közcélú kapcsolt távközlő hálózaton nyújtott szolgáltatás, amely az előfizetői hozzáférési pontok között a 0,3-3,4 kHz közötti hangfrekvenciás (3,1 kHz Audio) jelek átvitelét teszi lehetővé és alkalmas
- távbeszélő beszéd-összeköttetések felépítésére és fenntartására, továbbá
- legalább 2400 bit/s sebességgel működő beszédsávú modemes adatátvitelre.
(2) A közcélú távbeszélő szolgáltatás-hozzáférési ponton nyújtott szolgáltatás műszaki feltételeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3)[1] A helyhez kötött alkalmazású GSM hozzáférésen (GSM-WLL) nyújtott közcélú távbeszélő-szolgáltatás műszaki feltételeit a rendelet 2. számú mellékletének 12., 13., 15. és 16. pontjai, valamint az ETSI GSM szabványok tartalmazzák.
3. § (1) A távközlési szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) szolgáltatásának teljesítése abban az esetben hibás, ha az előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pont
a) működési rendellenesség következtében korlátozottan használható, vagy
b) igénybe vehetősége annak működésképtelensége miatt lehetetlen - akár hívóként, akár hívottként - ideértve azt az esetet is, ha a helyi központban az előfizetőhöz tartozó adatok eltérnek az előfizetői szerződésben rögzített adatoktól.
(2) A szolgáltató nem felelős az (1) bekezdésben említett hibákért, ha azokat bizonyítottan az előfizető vagy az előfizető érdekkörében más személy okozta.
4. § (1) Az előfizető vagy az érdekkörében eljáró más személy az észlelt működési rendellenességet vagy a működésképtelenséget a szolgáltatónál folyamatosan igénybe vehető és díjmentesen elérhető hibabejelentő szolgálatánál jelezheti.
(2) A szolgáltató a hibabejelentés adatait rögzíteni köteles. A bejelentés hangfelvétel útján is rögzíthető. A szolgáltatónak a hibabejelentést az előfizető részére vissza kell igazolnia és nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) az előfizető értesítési címét,
b) az előfizetői számot,
c) a hibajelenség leírását,
d) a hibabejelentés időpontját (nap, óra),
e) a hiba okát,
f) a hiba elhárításának módját és időpontját (nap, óra),
g) az előfizető értesítésének módját és időpontját.
Az a)-d) adatokat a hibabejelentéskor kell rögzíteni.
(3) A hibabejelentésre és az elhárításra vonatkozó adatokat, valamint a hibabejelentésről készített hangfelvételt a szolgáltatónak a hibaelhárítás napjától számított egy évig meg kell őriznie.
(4) A hibajelenség megállapításához a szolgáltató igényt tarthat arra, hogy az előfizető a hibajelenség helyszíni vizsgálatát is lehetővé tegye. Amennyiben a hibajelenség helyszíni vizsgálata a szolgáltatón kívülálló okból nem vagy csak az előfizető által meghatározott időpontban lehetséges, az ilyen időmúlás nem számít bele a hibajelenség kivizsgálásának és elhárításának határidejébe.
5. § A több szolgáltatót érintő hibajelenségek feltárásában és elhárításában a szolgáltatók kötelesek együttműködni.
6. § (1) Ha a bejelentés a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hibára vonatkozik, a szolgáltató köteles a hibát a bejelentést követő három napon belül kivizsgálni. A vizsgálat alapján a szolgáltató haladéktalanul, indokolással ellátott és a megfelelőség igazolására alkalmas értesítéssel köteles az előfizetőt tájékoztatni arról, hogy
a) a hiba a vizsgálat alatt nem volt észlelhető, vagy a 3. § (2) bekezdésében említett hibaokok közé tartozik;
b) a rendelet 2. számú mellékletében megjelölt hibák kijavítását megkezdte;
c) a hiba kijavítását - három hónapig tartó, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható átmeneti ideig - nem tudja vállalni, ezért a rendelet 2. számú mellékletében "K"-val jelölt hibaokok esetében az előfizető részére díjcsökkentést nyújt;
d) a hiba kijavítását a teljesítés lehetetlensége miatt nem vállalhatja, ezért a rendelet 2. számú mellékletében "K"-val jelölt hibaokok esetében az előfizető részére díjcsökkentést nyújt.
A díjkedvezmény mértéke a c) és d) pont esetében havonta a közcélú távbeszélő szolgáltatás havi előfizetési díjának 1/5-e.
(2) A rendelet 2. számú mellékletében "K"-val jelölt hibák kijavítását a szolgáltató az értesítéstől számított egy munkanapon belül köteles elvégezni.
7. § Ha a bejelentés olyan hibajelenségre vonatkozik, amelyet a rendelet 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja határoz meg, a szolgáltató köteles azt a bejelentéstől számított három munkanapon belül elhárítani.
8. § A szolgáltató üzletszabályzatában a rendeletben megállapított határidőkhöz képest az előfizető részére kedvezőbb határidőket is vállalhat.
9. § (1) Ha a szolgáltató a 6-8. §-okban foglalt határidőket túllépi, a késedelemért köteles az előfizető részére kötbért fizetni. Kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik a szolgáltatónak, ha
a) a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt, a rendelet 2. számú mellékletében "K"-val jelzett hibákat határidőben nem hárítja el, illetőleg
b) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.
(2) Abban az esetben, ha a szolgáltató a 6-8. §-ban megjelölt vizsgálatot és javítást határidőben elvégzi, de a rendelet 2. számú mellékletében "K"-val jelzett hibák miatt a hibás szolgáltatási napok száma egy naptári évben összességében a 18-at meghaladja, a szolgáltató az egyes hibaelhárítások időtartamától függetlenül köteles kötbért fizetni.
(3) Ha az előfizető a rendelet 2. számú mellékletében a "K"-val megjelölt hibákért kötbérigényt jelent be, a szolgáltató ezt köteles részére megfizetni.
(4) Az előfizető részére a hibás teljesítésért járó kötbér mértéke naponta a közcélú távbeszélő szolgáltatás havi előfizetési díjának 1/3-a. A kötbérköteles napok számát üzletszabályzatában vállalt kedvezőbb teljesítési határidő esetében a szolgáltató üzletszabályzatának alapján kell megállapítani.
(5) A szolgáltató a kötbért annak esedékességét követően az előfizető távbeszélő számláján jóváírja, és erről havonta részletes elszámolást küld.
10. § Abban az esetben, ha a hibát a szolgáltató határidőn belül elhárította, vagy a szükséges értesítést megadta, de az előfizető továbbra is ugyanazt a hibajelenséget indokolatlanul ismételten jelzi és a megismételt vizsgálatot igényli, úgy a szolgáltató jogosult a hatósággal közösen azt elvégezni. Amennyiben a vizsgálat bizonyíthatóan indokolatlan volt, úgy annak költségeit a szolgáltató jogosult az előfizetőre áthárítani. A megismételt vizsgálat költsége az 5000 Ft-ot nem haladhatja meg.
11. §[2]
A közcélú mobil rádiótelefon és országos közcélú személyhívó szolgáltatás
12. § (1) A rendelet 1. §-ának b) pontjában említett közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás (olyan földfelszini rádiótávközlő hálózaton nyújtott szolgáltatás, amely a nagy területen szabadon mozgó igénybevevők között lehetővé teszi hangfrekvenciás jelek átvitelét, többek között
- távbeszélő beszéd-összeköttetések felépítése és fenntartása útján, továbbá
- a legalább 2400 bit/sec. sebességű adatátvitelt.
A hívott előfizető elérése a nemzeti, illetőleg nemzetközi számozási tervben rögzített választási eljárás útján lehetséges.
(2) A rendelet 1. §-ának b) pontjában említett országos személyhívó szolgáltatás olyan közcélú rádiótávközlési szolgáltatás, amely meghatározott címzett üzenetek közvetítését teszi lehetővé változó helyű előfizetők számára, amelyet a közcélú távközlő hálózat végberendezéseiről lehet kezdeményezni.
(3) A szolgáltató a hatóság által jóváhagyott üzletszabályzatába köteles belefoglalni
a) az áralkalmazási feltételként vállalt minőségi kötelezettségeket (a GSM MoU szerinti mutatókat, értékeket, ERMES mutatókat és értékeket)
b) az a) pontban foglaltak igazolásának, illetőleg tanúsításának módját, és
c) a vállalt hibaelhárítási határidőt.
(4) A szolgáltató az (3) bekezdés a) pontjában szereplő minőségi kötelezettségeket meghatározhatja szabványra, típusjóváhagyásról kiadott hatósági határozatra, illetőleg kereskedelmi szokványra történő hivatkozással is.
A szolgáltatási engedély alapján nyújtott egyéb közcélú távközlési szolgáltatások előfizetői szolgáltatásai
13. § (1) A szolgáltató a szolgáltatási engedélyéhez mellékelt vállalkozási feltételekben - külön és e jogszabályban foglaltak alapján - köteles megjelölni
a) az áralkalmazási feltételként vállalt minőségi kötelezettségeket,
b) az a) pontban foglaltak igazolásának, illetőleg tanúsításának módját,
c) a vállalt hibaelhárítási határidőt.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdés a) pontjában szereplő mutatókat és értékeket meghatározhatja szabványra, típusjóváhagyásról kiadott hatósági határozatra, illetőleg kereskedelmi szokványra történő hivatkozással is.
14. §[3] A mobil rádiótelefon, a helyhez kötött alkalmazású GSM hozzáférésen (GSM-WLL) nyújtott közcélú távbeszélő, országos személyhívó és az egyéb közcélú távközlési szolgáltatások hibás teljesítése esetében a hibák bejelentésére és nyilvántartására, a vizsgálatok és javítások elvégzésére, az értesítési kötelezettségre, a kötbérfizetésre és a hatósági nyilatkozat kiadására a 3-11. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
Hatósági minőségigazolás
15. § A szolgáltató kötelessége, hogy külön jogszabályok alapján kötelezően alkalmazni rendelt szabványokban, illetőleg a hatósági engedélyben vagy a típusjóváhagyásban megjelölt, továbbá az üzletszabályzatában vagy vállalkozási feltételeiben vállalt minőségi feltételek teljesítésének hitelt érdemlő igazolásáról, illetve tanúsításáról gondoskodjék.
Hatósági minőségfelügyelet
16. §[4]
A hatóságok és a fogyasztóvédelmi hatóság együttműködése
17. §[5]
Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a távközlési hálózatok minőségi felügyeletével kapcsolatos díjakról szóló - az egyes hírközlést érintő jogszabályok módosítására kiadott 29/1993. (X. 26.) KHVM rendelet 1. §-ának (7) bekezdésével módosított - 13/1991. (VI. 15.) KHVM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybelépésével egyidejűleg a szolgáltató köteles üzletszabályzatát megfelelően módosítani és jóváhagyás céljából 30 napon belül a Hírközlési Főfelügyelethez benyújtani.
(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 95/62/EK irányelve "a telefonszolgáltatáshoz biztosított nyílt hálózat (ONP) alkalmazásáról".
(4) A kábeles műsorelosztási szolgáltatással nyújtott előfizetői szerződés minőségi feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.
1. számú melléklet 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelethez
A közcélú távbeszélő szolgáltatás-hozzáférési ponton biztosított szolgáltatással összefüggő műszaki feltételek
A) A szolgáltatás biztosítása
1. A közcélú távbeszélő szolgáltatás-hozzáférési ponton az előfizető minden olyan távbeszélő, üzenetrögzítő, telefax, beszédsávú modem készüléket (végberendezést) - korlátozás nélkül alkalmazhat, amely a hozzáférési típusra vonatkozó szabvány(ok) előírásait teljesíti, a hírközlési hatóság (Hírközlési Főfelügyelet, illetve területi hírközlési felügyeletek) típus vagy egyedi engedélyével, vagy az ezt tanúsító jelzéssel rendelkezik.[6]
2. Végberendezés távbeszélő célú használatát az alapfunkciókkal erősáramú hálózatkimaradás esetén is biztosítani kell.
3. Több készüléknek egy szolgáltatás-hozzáférési pontra való csatlakoztatása esetén az előfizetőnek be kell tartani a hatóság előírásait, illetve a szolgáltatónak az előfizetői szerződésben rögzített feltételeit.
4. A végberendezések meghibásodásai, és a végberendezések nem rendeltetésszerű használatából eredő hibák nem tartoznak az előfizetői szerződés által szabályozott körbe. (Ha a végberendezésekre vonatkozóan az előfizető karbantartási szerződést köt a szolgáltatóval, akkor az azokra vonatkozó meghibásodásokat annak keretében kell elhárítani.)
B) A szolgáltatás folyamatossága
1. A szolgáltatást az üzletszabályzatban meghirdetett alapszolgáltatásokra (és a szolgáltató számára kötelezően előírt támogató szolgáltatásokra) folyamatosan kell biztosítani. A szolgáltatás biztosítottságának két alapvető jele:
- a tárcsázási hang megjelenése, és
- a "kifúvás" működése (azaz az előfizető a készülék kézibeszélőjébe fújva észlelje annak hangját a hallgatóban).
2. A tárcsahangnak a híváskezdeményezés után digitális központok esetén legfeljebb 1 s, rádiós előfizetői csatlakozások esetén legfeljebb 3 s 7A2 központok esetében - azok kiváltásáig - legfeljebb 12 s várakozási idővel meg kell jelennie a hívó kézibeszélőjében.[7]
3. A közcélú távbeszélő szolgáltatás keretében nyújtott kezelői szolgáltatások (pl. tudakozó) hozzáférési lehetőségét úgy kell biztosítani, hogy a hívást az első csengetési hangot követően 30 s-on belül minden esetben fogadja a kezelői munkahely kezelő bejelentkezésével. Soroló és hangbemondó eszközök felkapcsolódása nem minősül a kezelő bejelentkezésének, és ezen időszakra díj nem számítható fel.
C) A kapcsolás felépítése és bontása
1. A kapcsolást - a szabványoknak megfelelő készülékkel - kezdeményezve (tárcsázva vagy billentyűzve) - amennyiben hívásátirányítás nincs - a hívott előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponttal (végberendezéssel) kell létrehozni.
2. A szolgáltatásnál alkalmazott jelzőhangoknak és tájékoztató szövegeknek meg kell felelni a tényleges kapcsolási eseményeknek.
3. A hívásnak a híváskezdeményezést követő 30 s-on belül fel kell épülnie, azaz a hívott állapotától függően
- csengetési hangot kell visszajelezni, csengetve a hívott előfizetőt, illetve
- foglaltsági jelet vagy ezzel egyenértékű hangbemondást kell biztosítani.
A kapcsolat kezdetének időpontja a hívott előfizetői végberendezés "zárt hurok" (felvett kézibeszélőnek megfelelő) állapotba kerülése.
4. A felépült "távbeszélő kapcsolatnak" fenn kell maradnia mindaddig, amíg - akár a hívó, akár a hívott részéről - bontáskezdeményezés (pl. kézibeszélő visszahelyezése) nem történik.
5. Az összeköttetést a hívó kezdeményezése esetén (kézibeszélő visszatétel, bontó billentyű benyomása) azonnal, a hívott kezdeményezése esetén legfeljebb 90 s késleltetéssel le kell bontani.
6. A szolgáltatónak a szolgáltatás (beszélgetés, nem beszédcélú alkalmazás) díjazását úgy kell elvégezni, hogy a kapcsolati idő és a díjazás alapját képező idő között vezetékes hálózat esetében 1 s-nél, rádiós előfizetői csatlakozás esetén 2 s-nél nagyobb eltérés nem lehet.[8]
D) Átvitel minősége
1. Beszédátvitel minősége
A felépített beszédkapcsolatot olyan minőségben kell biztosítani, hogy
- a beszéd folyamatosan érthető legyen,
- a beszédkapcsolat során olyan zaj, kattogás, más összeköttetésből származó (áthallott) beszéd, amely a beszédérthetőséget tartósan befolyásolja, nem fordulhat elő,
- a beszédkapcsolatban szótagvesztések, zavaró visszhangjelenségek tartósan nem jelenhetnek meg.
2. Nem beszéd jellegű (adatátvitel, telefax) átvitel minősége
A felépített "beszédkapcsolatot" olyan minőségben kell biztosítani, hogy
- a kapcsolatban lévő végberendezések által biztosított átviteli sebességet lehetőség szerint ne korlátozza, de legalább 2400 bit/s átviteli sebességet mindenkor lehetővé tegyen,
- a kapcsolat ideje alatt a bekövetkező rövid idejű minőségcsökkenések 10%-nál nagyobb mértékű jelismétlést (átviteli idő növekedést) ne okozzanak, illetve telefax átvitel esetén ne okozzon 10%-nál több lapismétlést.
2. számú melléklet 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelethez[9]
A közcélú távbeszélő alapszolgáltatásoknál észlelhető hibák és jelenségek, és azok értelmezése
3. számú melléklet a 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelethez[10]
Lábjegyzetek:
[1] A 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet 2. § 3. bekezdését a 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 26. § 5. bekezdésének a) pontja iktatta be
[2] Hatályon kívül helyezte a 24/2001. (XII. 22.) MeHVM rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2001.12.23.
[3] A 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet 14. §-a a 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 26. § 5. bekezdése b) pontjának megfelelően módosított szöveg
[4] Hatályon kívül helyezte a 24/2001. (XII. 22.) MeHVM rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2001.12.23.
[5] Hatályon kívül helyezte a 24/2001. (XII. 22.) MeHVM rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2001.12.23.
[6] A 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet 1. számú melléklete a 13/1998. (V. 27.) KHVM rendelet 11. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[7] A 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet 1. számú melléklete a 13/1998. (V. 27.) KHVM rendelet 11. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[8] A 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet 1. számú melléklete a 13/1998. (V. 27.) KHVM rendelet 11. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[9] A 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet 2. számú melléklete a 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 26. § 5. bekezdése c) pontjának megfelelően módosított szöveg
[10] A 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet 3. számú melléklete a 1/1998. helyesbítés folytán érvénytelen.