33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelet

a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassága, az ideiglenes szolgálat-, keresőképtelenség, illetve az állomány megváltozott egészségi állapotú tagjai egészségügyi felülvizsgálatának elbírálásáról és a belügyi egészségügyi intézmények igénybevételéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának alkalmassági vizsgálata, egészségügyi ellátása tekintetében, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának egészségügyi ellátását illetően - a honvédelmi miniszterrel, az érintett érdekképviseleti szervekkel, az egészségügyi ellátás tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság elbírálása, valamint az időszakos orvosi vizsgálatok tekintetében a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban álló személyekre, továbbá e szerveknél hivatásos vagy szerződéses állományba, illetve a belügyi rendvédelmi tanintézeteknél felvételre jelentkezőkre;

b) a hivatásos, szerződéses állományúakat megillető gyógyító-megelőző alapellátás, a gyógyintézeti, szanatóriumi és rehabilitációs ellátás, valamint a megváltozott egészségi állapotúak felülvizsgálata, továbbá a szolgálati balesetek (betegségek) véleményezése tekintetében az a) pontban meghatározott szerveken túl a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira is.

(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túl kiterjed az e rendeletben meghatározottak szerint a gyógyító-megelőző alapellátás tekintetében

a) az (1) bekezdésben felsorolt szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalának közalkalmazottaira és köztisztviselőire;

b) a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekre;

c) a hivatásos állományúak, a közalkalmazottak és köztisztviselők, továbbá a hivatásos, valamint közalkalmazotti és köztisztviselői állományból nyugállományba helyezettek családtagjaira.

(3) E rendelet alkalmazásában:

a) családtag: aki a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók közül az (1)-(2) bekezdésben felsorolt szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban állóval, illetve a nyugdíjassal egy háztartásban él vagy eltartására kötelezett;

b) igényjogosult: az (1)-(2) bekezdésben meghatározott személyek;

c) vonatkozó jogszabályok: a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet és az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése alkalmazásában az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság elbírálása, valamint az időszakos orvosi vizsgálatok alatt:

a) hivatásos és szerződéses állományba felvételre kerülők,

b) a fokozottabb szakmai követelményekkel, pszichikai megterheléssel járó beosztásba kerülők,

c) fokozottabb egészségi ártalommal vagy annak veszélyével járó beosztásba kerülők,

d) közegészségügyi és járványügyi érdek miatt - külön jogszabály előírása alapján - egyes munkakörökbe kerülők,

e) külföldi szolgálatra vezényeltek

egészségi alkalmassági vizsgálatát;

f) a hivatásos állomány tagjai közúti járművezetői egészségi alkalmasságának elbírálását,

g) a megváltozott egészségi állapotú hivatásos és szerződéses állományúak szolgálati alkalmasságának elbírálását, illetve felülvizsgálatát (a továbbiakban: FÜV),

h) a hivatásos állomány tagjai erőnléti állapotának felmérését

kell érteni.

(2) A rendelet állapítja meg az 1. §-ban meghatározott szervek hivatásos (szerződéses) állományú tagjaira vonatkozóan:

a) a szolgálati lőfegyver egészségügyi indokok alapján történő ideiglenes bevonásának szabályait;

b) az ideiglenes szolgálatképtelenség orvosi elbírálását.

A vezetők és a beosztottak kötelezettségei

3. § (1) A fegyveres szervek vezetői (parancsnokai) a Hszt. 67. § a) pontjában meghatározott kötelezettségeik teljesítése során:

a) biztosítják beosztottaik számára a szolgálatellátás és a munkavégzés során az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit;

b) gondoskodnak beosztottaik egészségvédelméről, annak javítása érdekében megkövetelik a kötelező jellegű orvosi, pszichikai, fizikai (erőnléti) vizsgálatokon, a kötelező védőoltásokon történő részvételt;

c) az állományilletékes parancsnokok az egészségügyi szolgálat bevonásával rendszeresen, de legalább kétévenként vezetői értekezleten átfogóan értékelik beosztottaik általános egészségügyi helyzetét.

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományának valamennyi tagja köteles:

a) a tőle elvárható módon közreműködni a saját és mások egészségvédelmében, és elősegíteni az egészségügyi célkitűzések megvalósítását;

b) betartani a közegészségügyi és a járványügyi előírásokat, a fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó rendelkezéseket;

c) megjelenni a kötelező jellegű orvosi vizsgálatokon, védőoltásokon;

d) betartani az egészségének megóvása, illetőleg gyógyulása érdekében az előírt orvosi utasításokat és gyógymódokat.

ELSŐ RÉSZ

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJAINAK ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATAI

Az egészségi és pszichikai alkalmasság elbírálása

4. § (1) A szolgálati követelmények megvalósítása érdekében a hivatásos állomány tagjai egészségi alkalmasságát, pszichikai, fizikai állapotát a szolgálati viszony létesítését megelőzően és a szolgálati viszony fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell.

(2) Az egészségi alkalmasság elbírálására orvos és pszichológus jogosult, akik e tevékenységükben nem korlátozhatók és nem befolyásolhatók.

(3) Az alkalmasság egységes szakmai elvek alapján történő elbírálása érdekében az egészségi, pszichikai vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a Központi Kórház és Intézményei (a továbbiakban: BM KKI) e céllal működtetett szakosztálya, a Foglalkozás Egészségi Alkalmasságot Vizsgáló Osztály (a továbbiakban: FEAVO) látja el.

(4) A Határőrség állományába jelentkezők és az állományban lévők egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságának (1) bekezdés szerinti elbírálását a Határőrség Egészségügyi Szolgálata önállóan látja el.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az egészségi, pszichikai vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos feladatokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok Egészségügyi Szolgálatai a BM KKI közreműködésével végzik.

A hivatásos állományba vétel előtti alkalmassági vizsgálat

5. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatok célja annak elbírálása, hogy a vizsgált személy megfelel-e a Hszt. 37. § (1) bekezdése alapján e rendeletben meghatározott egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmassági követelményeknek, alkalmas-e a szervezet fokozott megterhelésével és igénybevételével járó munkatevékenységek elvégzésére.

(2) A felvételre jelentkezők előszűrését a fegyveres szervek alapellátást végző egészségügyi szolgálatai hajtják végre, melynek keretében elvégzik az általános belgyógyászati vizsgálatot.

(3) A további vizsgálatokat a 4. § (4) bekezdésében meghatározottak kivételével a FEAVO végzi. A vizsgálatok során el kell bírálni, hogy az érintett

a) egészségi szempontból alkalmas-e a betöltendő szolgálati beosztás ellátására;

b) egészségének vagy testi épségének előrelátható károsodása nélkül alkalmas-e egyes, fokozott veszéllyel járó munkatevékenységek elvégzésére;

c) nem szenved-e valamilyen fertőző betegségben, amely miatt munkaköréből adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy betegségben, amelynek következében bármikor szolgálatképtelenné válhat, vagy amely gyógykezelést, gondozást, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé;

d) fizikailag alkalmas-e, illetve képes-e teljesíteni az adott beosztással járó feladatokat.

(4) Az egészségi alkalmasság elbírálását a külön kiadásra kerülő "Alkalmassági követelmények"-ben rögzítettek figyelembevételével kell végezni.

(5) A fegyveres szerv országos parancsnoka jogosult egyes beosztásokat illetően az általánosnál szigorúbb alkalmassági követelmények érvényesítését kezdeményezni, melyeket az alkalmassági vizsgálatok során a FEAVO, illetve a Határőrség Egészségügyi Szolgálata köteles figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltak elbírálása érdekében egészségi és pszichikai vizsgálaton kell részt venni:

a) a hivatásos állományba történő kinevezés előtt az érintett személynek;

b) a Rendőrtiszti Főiskolára vagy egyéb rendvédelmi tanintézetbe felvételre pályázó, illetve felvett személynek;

c) a próbaidőre kinevezetteknek a véglegesítést megelőzően;

d) a más fegyveres szervtől áthelyezésre kerülőknek;

e) beosztás (munkakör) változása esetén mindazoknak, akik számára az új beosztás a korábbinál fokozottabb egészségi és pszichikai követelményeket támaszt.

(7) Beosztás (munkakör) változásakor, ha a (6) bekezdés e) alpontja nem áll fenn, a pszichikai, valamint a fizikai állapot vizsgálatát csak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró kérésére kell elvégezni.

6. § (1) A felvételre jelentkezők, illetve a pályázatot benyújtók alkalmassági vizsgálatát a fegyveres szerv személyügyi megbízottjának előzetes bejelentés és előjegyzés alapján kell kérnie. Az egészségi alkalmassági vizsgálatokat minden esetben meg kell előznie a szakmai, fizikai és pszichikai alkalmasság elbírálásának.

(2) A jelentkezőnek, illetve a személyügyi szerv megbízottjának ki kell töltenie az e célra rendszeresített nyomtatványt (1-16. számú melléklet), melyen meg kell határozni, hogy a jelentkező milyen állománykategóriába van tervezve és a vizsgálat milyen beosztás ellátására való alkalmasság elbírálására terjedjen ki.

(3) A felvételre jelentkezőnek az egészségi alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia:

a) a vizsgálatot kérő nyomtatványt;

b) az alapellátást végző orvos előzetes vizsgálatának eredményét, véleményét;

c) a háziorvosától beszerzett, korábbi egészségi állapotára vonatkozó írásos információt;

d) egy éven belüli tüdőszűrésének igazolását, eredményét;

e) nők esetében nőgyógyászati, azon belül citológiai vizsgálat eredményét;

f) a társadalombiztosítási igazolványát, hatósági bizonyítványát (társadalombiztosítási azonosító jelét);

g) az egészségi állapotára vonatkozó összes egészségügyi dokumentációt, illetve amennyiben azzal rendelkezik, egészségügyi törzskönyvét;

h) férfiak esetében a katonakönyvet, illetve a katonai egészségi minősítését igazoló iratot.

(4) Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi és egészségügyi szolgálatának együttesen kell gondoskodnia arról, hogy a vizsgálatra küldött személlyel kapcsolatos minden előzményi adat a vizsgálatot végző orvos, illetve a FEAVO rendelkezésére álljon.

(5) A honvédségi egészségi alkalmatlansági minősítés, hadköteles, szerződéses vagy hivatásos állományból egészségi okok miatt történt leszerelés, valamint érvényben lévő munkaképesség-csökkenés (a továbbiakban: MKCS) bármilyen mértéke a fegyveres szervek hivatásos állományába történő jelentkezés esetén alkalmatlanságot jelent.

(6) A fegyveres szervek hivatásos állományába történő felvétel során - ideértve a tanintézetekbe jelentkezőket is - az a férfi, aki katonai egészségi minősítéssel nem rendelkezik, egészségi szempontból nem minősíthető.

(7) Amennyiben a felvételét kérő személy az egészségi állapotára vonatkozó információkat az alkalmassági vizsgálat során nem közli, illetve valótlan adatokat szolgáltat és ezek a hivatásos állományba vétele után az állományilletékes parancsnok tudomására jutnak - ha az olyan, amely a hivatásos szolgálatra való alkalmasságát már felvételkor is kizárta volna - ismételt egészségi alkalmassági vizsgálatot kell elrendelni. Alkalmatlanság esetén az érintettel szemben Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni.

Az egészségi vizsgálatok

7. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatokat az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően, a szakmai irányelvek figyelembevételével, az "Alkalmassági követelmény"-ekben rögzített kritériumok figyelembevételével kell végezni.

(2) Az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie:

a) a bőr- és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi és érzékszervek, valamint az idegrendszer, az ízületek, az izomzat és a csontrendszer vizsgálatára;

b) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra;

c) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett a szükséges mértékű ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, szemészeti, mozgásszervi szakorvosi vizsgálatokra;

d) EKG, szükség esetén kardiológiai vizsgálatra;

e) hallásvizsgálatra;

f) laboratóriumi vagy más diagnosztikus vizsgálat elvégzésére.

(3) A vizsgálatot kérő fegyveres szerv által megjelölt beosztásokba jelentkezők, kinevezésre kerülők esetében a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok mellett terheléses EKG-t, egyensúlyvizsgálatot, a gerinc szűrő jelleggel történő röntgenvizsgálatát és légzésfunkciós vizsgálatot is kell végezni.

(4) A megfelelő döntés kialakításához szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatok, a speciális munkakörök esetében célzott jellegű vizsgálatok is elvégezhetők.

A pszichikai vizsgálatok

8. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok keretében az egészségi vizsgálatoktól elkülönítetten, azt megelőzően - a rendvédelmi oktatási intézményekbe jelentkezők és a Határőrség állománya kivételével - a pszichikai vizsgálatokat a FEAVO végzi el.

(2) A rendvédelmi oktatási intézményekbe jelentkezők pszichikai vizsgálatát (egészségi vizsgálatokat) az illetékes iskolák pszichológusai, a Határőrségnél saját pszichológusaik végzik.

(3) A pályaalkalmassági döntést a teljesítménytesztek eredményei, a személyiségtesztek értékelése alapján a pszichológus hozza meg, amely a FEAVO, illetve a Határőrség Egészségügyi Szolgálata által kiadott összminősítésbe kerül beépítésre.

Az alkalmasság összesített minősítése

9. § (1) Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi és pszichikai vizsgálatok eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet:

a) alkalmas,

b) nem alkalmas,

c) jelenleg nem alkalmas,

d) a jelzett beosztásra alkalmas,

e) a jelzett beosztásra nem alkalmas.

(2) Alkalmatlanság megállapítása esetén az okot az "Alkalmassági követelmények"-ben szereplő kódszámok megjelölésével kell rögzíteni. Alkalmatlanná nyilvánítás esetén a felvételi eljárás lefolytatásában részt vevő alapellátást végző orvos az érintettet köteles tájékoztatni az alkalmatlanná nyilvánítás pontos okáról. Egyéb minősítés esetén a tájékoztatás a személyzeti szerv feladata.

(3) A FEAVO, illetve a Határőrség Egészségügyi Szolgálata az alkalmasság minősítését, valamint a vizsgálatok - orvosi titoknak minősülő - eredményeit zárt borítékban megküldi a vizsgálatot kérő személyzeti szerv részére. A zárt borítékban lévő orvosi leleteket - ha felvételre sor kerül - meg kell küldeni a területileg illetékes alapellátást végző orvosnak, aki köteles az egészségügyi törzskönyvet kiállítani.

(4) A felvétel előtti előzetes alkalmassági vizsgálat során kiadott minősítés hat hónapig érvényes.

(5) Aki a felvétel előtti alkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, illetve az alkalmassági elbírálás szerint egészségi és pszichikai szempontból alkalmatlannak minősül, hivatásos vagy szerződéses, illetve hallgatói állományba nem nevezhető ki.

Ismételt alkalmassági vizsgálat

10. § (1) Ismételt vizsgálatra jelentkezés esetén, ha az utolsó "alkalmas" minősítés óta hat hónap vagy annál több telt el, amennyiben a jelentkező igazolni tudja (háziorvostól beszerzett dokumentáció alapján), hogy az eltelt időszakban olyan betegsége, balesete nem volt, amely az alkalmasságát kizárná az alapellátást végző orvos, illetve a FEAVO az előző alkalmassági minősítést felülbélyegzéssel, dátumozással meghosszabbíthatja. Más esetekben az alkalmasság elbírálásához ismételt vizsgálat szükséges.

(2) Nincs helye ismételt vizsgálatra jelentkezésnek, ha a jelentkező:

a) másodfokú elbírálás során is "alkalmatlan" minősítést kapott;

b) végleges állapotot jelentő testi fogyatékosságban szenved;

c) nem gyógyítható megbetegedésben szenved;

d) egy éven belül végzett pszichikai vizsgálaton "alkalmatlan" minősítést kapott.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben felsoroltak ellenére bárkit vizsgálatra küldenek, a FEAVO köteles a jelentkezőt vizsgálatok lefolytatása nélkül elutasítani.

(4) Ismételt alkalmassági vizsgálat esetén:

a) az előző vizsgálat óta eltelt időtől függetlenül megfelelő orvosi igazolás hiányában az általános belgyógyászati vizsgálatot az alapellátást végző orvosnak, illetve a FEAVO szakorvosának meg kell ismételnie;

b) alkalmatlan minősítést követő három hónapon túli jelentkezés esetén meg kell ismételni azt a vizsgálatot, amelynek eredménye alapján az alkalmatlanságot megállapították és mindazon vizsgálatokat, amelyek esetében a kóros irányba történő változás gyanúja felmerült;

c) egy éven túli jelentkezés esetén a jelöltet új jelentkezőnek kell tekinteni, és valamennyi vizsgálatot el kell végezni.

(5) A vizsgálat időpontjától függetlenül meg kell ismételni a vizsgálatot, ha a jelentkező olyan beosztásba kerül, amelyhez speciális pszichológiai alkalmassági vizsgálat is szükséges.

(6) A fegyveres szervek köztisztviselői, közalkalmazotti állományából történő kinevezés esetén - függetlenül a közszolgálatban eltöltött időtől - az egészségi vizsgálatot ismételten el kell végezni.

Egyéb alkalmassági vizsgálatok.

A véglegesítés előtti alkalmassági vizsgálat

11. § (1) A próbaidőre kinevezettek véglegesítés előtti egészségi alkalmasságának minősítését az illetékes alapellátó orvos végzi. Ennek során tanulmányozni kell a felvétel előtt keletkezett vizsgálati leleteket, a próbaidő alatt esetleg előfordult betegségeket. Szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el, majd saját vizsgálataival összevetve dönt a személy végleges alkalmasságáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés ellen a FEAVO-hoz, a Határőrség esetében az Egészségügyi Szolgálat vezetőjéhez, illetve a büntetés-végrehajtás esetében az Egészségügyi Igazgatóság vezetőjéhez a 19. § (2)-(3) bekezdés szerint eljuttatott fellebbezésnek van helye.

(3) A fegyveres szervek közötti áthelyezés, átminősítés esetén, amennyiben a felvétel előtti alkalmassági vizsgálatot a FEAVO végezte, a fogadó szerv alapellátó orvosa a rendelkezésre álló egészségi dokumentáció és saját vizsgálatai alapján ad alkalmassági minősítést.

Külszolgálaton résztvevők alkalmassági vizsgálata

12. § (1) Nemzetközi kötelezettségvállalás alapján történő külszolgálat megkezdése előtt és az onnan történő hazatérést követően egészségi alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálatokat a FEAVO végzi, szükség esetén igénybe véve más egészségügyi szakintézetek közreműködését is.

(2) A vizsgálatoknál figyelembe kell venni a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményeket.

(3) Külszolgálatra a hivatásos állomány csak azon tagja vezényelhető, aki egészségi, pszichikai és fizikai szempontból egyaránt alkalmasnak minősül.

(4) A kiküldő rendvédelmi szervnek biztosítania kell, hogy a kiutazók:

a) a kötelezően előírt védőoltásban részesüljenek;

b) a külszolgálat időszakára az aktuálisan fenyegető megbetegedések elkerülésére megfelelő gyógyszerrel rendelkezzenek.

(5) A külszolgálatról történő hazatérést követően az érintett személyeknek 48 órán belül ismételt szűrővizsgálaton kell részt venniük. A szűrővizsgálaton észlelt esetleges megbetegedés esetén a betegség jellegének megfelelő gyógykezelés, illetve kórházi, gyógyintézeti ellátás biztosítására kell intézkedni.

(6) Az alapellátást végző orvosnak a hazatérést követően is fokozott figyelemmel kell kísérnie a hazatért hivatásos állomány tagjának egészségi állapotát.

Tanintézeti felvétel előtti alkalmassági vizsgálat

13. § (1) A polgári életből a rendvédelmi oktatási intézményekbe felvételre pályázók egészségi alkalmasságának elbírálása - az alapellátó orvos előszűrése után - a tanintézetek előzetes bejelentése és előjegyzés alapján a FEAVO által történik.

(2) A szakmai, pszichikai és fizikai alkalmasság megállapítása - az egészségi alkalmassági vizsgálatokat megelőzően - a tanintézet felvételi rendjének megfelelően, az illetékes tanintézetben történik.

(3) Az alkalmatlanság megállapítása esetén a 19. §-ban foglaltak szerint jogorvoslatnak van helye. Az illetékes alapellátást végző orvos előszűrése alkalmával megállapított alkalmatlanság esetén a fellebbezést az illetékes tanintézet orvosa bírálja el.

Időszakos alkalmassági vizsgálatok

14. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt a Hszt. 75. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az alkalmassági követelményeknek történő megfelelés rendszeres ellenőrzése érdekében a hivatásos állomány valamennyi tagjánál - figyelembe véve a személyek életkori, élettani állapotát - általános és célzott, rendszeres és időszakos egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat kell végezni:

a) 40 éves korig háromévenként,

b) 41-50 év között kétévenként,

c) 51 évtől évenként.

Az állomány tagjának egészségi állapota függvényében az időszakos alkalmassági vizsgálat ettől eltérő időpontban, bármikor elvégezhető.

(2)[1] Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági vizsgálatokon túl, a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának fogazatát évente vizsgálni kell.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt vizsgálatok elvégzése az érintett állomány alapellátását végző orvos feladata.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége során a FEAVO-t, valamint az alapellátást végző orvost a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult osztálynak, illetve orvosnak kell tekinteni.

Egyéb időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok

15. § (1) Rendszeres és időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni az állomány azon tagjánál, aki

a) szolgálati feladatai ellátása során fokozott egészségi ártalomnak, illetve annak veszélyének van kitéve;

b) esetleges fertőző megbetegedése környezetét veszélyeztetheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok elvégzése a területileg illetékes alapellátó orvosok feladata, akik a vizsgálatok tervszerű végrehajtása érdekében az időszakos orvosi vizsgálatra kötelezettekről nyilvántartást vezetnek.

(3) Aki a számára előírt kötelező időszakos orvosi vizsgálaton saját hibájából, nem jelenik meg, a beosztásával járó munkavégzéstől mindaddig el kell tiltani amíg a vizsgálatokon való megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget. Három napon túli eltiltás esetén - ha a mulasztást nem pótolta - intézkedni kell az érintett kieső időre járó illetményének letiltására.

16. § (1) Az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatot végző orvos az érintett személy szakmai alkalmasságára vonatkozó minősítését, amely "alkalmas", "ideiglenesen alkalmatlan" vagy "alkalmatlan", írásban köteles közölni a személyzeti szervén keresztül az állományilletékes parancsnokkal.

(2) Az ideiglenes vagy végleges alkalmatlanság okát csak a vizsgált személlyel kell közölni, az érintett vezetőt az orvosi titok szabályainak megtartását figyelembe véve lehet tájékoztatni.

(3) Az alkalmasságra vonatkozó minősítéssel szemben a 19. § szerinti jogorvoslatnak van helye.

17. § (1) Akit az időszakos orvosi vizsgálat során a megjelölt beosztás ellátására ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlannak minősítettek, az adott munkakörben tovább nem foglalkoztatható. Ennek érvényesítéséről a szolgálati elöljáró köteles gondoskodni. Az érintettet szolgálati viszonyának rendezéséig, illetve más beosztásba helyezéséig rendelkezési állományba kell helyezni.

(2) Az ideiglenesen alkalmatlanná nyilvánított személyt az alkalmasság végleges elbírálása érdekében, az orvos által megjelölt időpontban, újabb vizsgálatra kell küldeni.

A hivatásos állomány egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott tagjaira vonatkozó szabályok

18. § (1) Az állomány minden olyan tagját, aki szolgálati feladatai ellátása során ionizációs sugárártalomnak van kitéve, a sugárveszély mértékétől függően, a vonatkozó jogszabályok szerint, rendszeresen időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatban kell részesíteni.

(2) Rendkívüli orvosi vizsgálatnak köteles magát alávetni, aki a sugárzó anyaggal való foglalkozás közben - a biztonsági szabályzatokban, utasításokban foglaltaktól eltérő - rendellenességet tapasztal, melynek következtében a maximálisan megengedhető dózisnál nagyobb sugáradagot szenvedhetett el.

(3) Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

a) a hőártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatottaknál;

b) a zaj és vibrációs ártalommal járó munkakört ellátóknál;

c) a vegyi anyag miatt ártalomnak kitett laboratóriumi és egyéb munkakört ellátóknál.

Jogorvoslat

19. § (1) Amennyiben a felvételét kérő személy vagy a vizsgálatot kérő szerv nem ért egyet az alapellátó orvos álláspontjával, illetve az alkalmasság kérdésében kialakított szakorvosi véleménnyel, úgy a kiértesítéstől, illetve annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.

(2) A felvételét kérő személy által benyújtott fellebbezést a BM KKI főigazgató főorvosához címezve, az érintett fegyveres szerv személyügyi szolgálata útján a FEAVO-hoz, illetve a Határőrség esetében az Egészségügyi Szolgálat vezetőjéhez, a büntetés-végrehajtásnál az Egészségügyi Igazgatóság vezetőjéhez kell eljuttatni.

(3) Az érintett szerv a fellebbezést - az első fokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt - továbbítja. A felvételt kérő által benyújtott fellebbezéshez csatolni kell a fegyveres szerv arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy alkalmasság esetén állományba kívánja-e venni.

(4) A területileg illetékes alapellátó orvos által végzett előszűrés, illetve az alkalmasság elbírálása tárgyában másodfokon hozott döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

MÁSODIK RÉSZ

A SZOLGÁLATI LŐFEGYVER IDEIGLENES BEVONÁSÁNAK ORVOSI SZABÁLYAI

20. § (1) A hivatásos állomány tagjai alapellátását végző orvosnak kezdeményeznie kell a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását az érintett személy szolgálati elöljárójánál, ha az alábbi kórképek, illetve állapotok fennállnak:

a) különböző típusú depressziók;

b) idült alkoholizmus, rendszeres gyógyszerrel és kábítószerrel való visszaélés;

c) organikus pszichoszindróma (demencia, atrófia);

d) predelirosus vagy delírium utáni állapot;

e) prepszichoticus állapotok, pszichózisok;

f) lélektani krízishelyzetek, szuicid kísérlet;

g) súlyos személyiség zavarok;

h) tudatzavarral járó betegségek (epilepsia);

i) egyéb, az a)-h) alpontokban meghatározottakat indikáló kóros állapotok, betegségek.

(2) A lőfegyver orvosi indokok alapján történő ideiglenes bevonását az illetékes alapellátó orvosnak a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján írásban kell kezdeményeznie. Ugyancsak írásban kell értesíteni az illetékes parancsnokot a lőfegyver bevonása indokának megszűnéséről, ha az érintett felgyógyulása megtörtént.

(3) Az érintett hivatásos állományú a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását megalapozó orvosi vizsgálat eredménye ellen - halasztó hatállyal nem bíró - fellebbezéssel élhet, melyet az FEAVO vezetőjéhez kell előterjeszteni. A fellebbezés elbírálása a 19. §-ban foglaltak szerint történik.

HARMADIK RÉSZ

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJAI FIZIKAI (ERŐNLÉTI) ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE

21. § (1) A hivatásos állomány 50 év alatti tagjainak fizikai alkalmasságát a Hszt. 75. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények szerint évente egy alkalommal fizikai állapotfelmérésen kell ellenőrizni.

(2) A felmérést a fegyveres szervek és az egyes beosztások sajátosságait figyelembe vevő, az országos parancsnokok által összeállított feladat- és értékelési pontrendszer alapján kell végrehajtani, melyhez a 18. számú mellékletet kell alapul venni.

(3) A hivatásos állományt életkor alapján négy csoportba kell besorolni:

I. korcsoport: a 18-25 év közöttiek,

II. korcsoport: a 26-35 év közöttiek,

III. korcsoport: a 36-45 év közöttiek,

IV. korcsoport: a 46 év felettiek.

A besorolásnál a tárgyév szerinti életkort kell figyelembe venni.

(4) A felmérések eredményei alapján az országos parancsnok köteles gondoskodni a szintfejlesztő programok kidolgozásáról és a fizikai állapot ennek megfelelő rendszeres fejlesztéséről.

(5) Nem megfelelő minősítés esetén ismételt állapotfelmérést kell végrehajtani, az előző felmérést követően legkorábban 30 nap elteltével, legkésőbb 90 napon belül.

(6) Ismételt nem megfelelő minősítés esetén a fegyveres szerv egészségügyi szolgálatának bevonásával vizsgálni kell a kiváltó okokat, az érintett személynek a beosztás ellátására való alkalmasságát.

NEGYEDIK RÉSZ

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJAINAK EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSA

A gyógyító-megelőző ellátás

22. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásban, az általános gondozás keretében érvényre kell juttatni a megelőzés elvét. Az általános gondozást általában decentralizáltan, a területileg illetékes alapellátást végző orvosoknak kell végezni.

(2) A betegségek korai stádiumban való felismerése és gyógykezelése céljából a teljes hivatásos állományt a 15. §-ban előírtak szerint időszakos alkalmassági vizsgálatra kell rendelni, amelyen a megjelenés kötelező.

(3) Azzal szemben, aki a kötelezően meghatározott alkalmassági vizsgálaton ismételt felszólításra sem jelenik meg, az illetékes vezetőnek fegyelmi felelősségre vonást kell alkalmaznia.

(4) Az időszakos alkalmassági vizsgálatokat a szerv vezetőjével egyeztetett és általa jóváhagyott ütemterv alapján úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy a szolgálati feladatok ellátásában fennakadást ne okozzon.

(5) A vizsgálatok során kiemelt figyelmet kell fordítani a személyi állomány azon tagjaira, akik

a) szolgálati beosztásuk következtében az átlagosnál fokozottabb szellemi vagy fizikai igénybevételnek vannak kitéve;

b) olyan munkakört látnak el, amely fokozott egészségártalommal vagy annak veszélyével jár;

c) 40 év feletti életkorúak.

23. § (1) Az állomány azon tagját, akinél az esetenként végzett orvosi vizsgálat során idült megbetegedést állapítottak meg, tartós gondozásba (fokozott orvosi megfigyelés) kell venni.

(2) Az alapellátást végző orvos a tartós gondozásba vett személyek egészségi állapotát, élet- és munkakörülményeit köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és a megbetegedés természete, súlyossága, illetve a gondozott aktuális egészségi állapota szerint szükséges időközönként, de félévente legalább egyszer ellenőrző vizsgálatot végezni.

A hivatásos állomány gyógyintézeti, szanatóriumi ellátása

24. § (1) A gyógyító-megelőző ellátás keretében a hivatásos állomány megbetegedett tagját szakorvosi járóbeteg-rendelésre kell utalni, ha orvosi vizsgálata, gyógykezelése megfelelően csak így biztosítható.

(2) A Budapesten lakó vagy szolgálatot teljesítő igényjogosultak szakorvosi járóbeteg-ellátására elsősorban a BM KKI Szakorvosi Rendelőintézete illetékes.

(3) A vidéken szolgálatot teljesítők a helyileg illetékes rendelőintézet szakrendelései mellett ugyancsak igénybe vehetik a BM KKI Szakorvosi Rendelőintézetét is.

25. § (1) A gyógyító-megelőző ellátás keretében kórházba kell utalni az állomány megbetegedett tagját, ha

a) szakszerű vizsgálata, gyógykezelése a járóbeteg-ellátáson belül nem biztosítható;

b) a kórházi kezeléstől a gyógyulás, illetve a betegség diagnosztizálásának, továbbá a szolgálatképesség visszanyerésének időtartamában lényeges rövidülés várható;

c) a beteg kórházba utalására jogszabály rendelkezik.

(2) Az állomány tagjai számára gyógyító jelleggel a BM KKI Hévízi Szanatóriumába és az állami egészségügyi szolgálat szanatóriumaiba kell beutalást, illetve elhelyezést biztosítani. A szanatóriumi beutalás a férőhelyeknek a BM KKI által a fegyveres szervek közötti elosztása alapján történik.

ÖTÖDIK RÉSZ

SZOLGÁLATI KÖTELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ BALESET (BETEGSÉG) VÉLEMÉNYEZÉSE

26. § (1) A hivatásos állomány tagját ért baleset akkor minősül szolgálati balesetnek, ha az érintettet a szolgálata, munkavégzése során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül.

(2) A foglalkozási (szolgálati) betegségnek minősülő megbetegedéseket külön jogszabály tartalmazza. Foglalkozási (szolgálati) eredetű betegségnek kell tekinteni a vonatkozó jogszabályban meghatározottakon túl azokat a betegségeket, amelyek a szolgálati balesettel (sérüléssel) minden kétséget kizáróan összefüggnek, ha az egészségromlás hosszabb idő után jelentkezik.

(3) A baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel való összefüggésének elsődleges orvosi véleményezése a területileg illetékes alapellátást végző orvos feladatkörébe tartozik.

(4) Az orvosi véleményt a baleset (betegség) minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében felvett sérülési jegyzőkönyv vonatkozó részének kitöltésével kell megtenni. A sérülési jegyzőkönyv egy példányát az érintett személyügyi anyagában el kell helyezni.

(5) A baleset (betegség) orvosi véleményezésére vonatkozó rendelkezéseket a baleset (betegség) folytán elhaltak esetében is értelemszerűen alkalmazni kell.

(6) A baleset (betegség) foglalkozási (szolgálati) vagy szolgálattal összefüggő minősítésére - az orvosi vélemény figyelembevételével, mérlegelésével - az állományilletékes parancsnok jogosult. A minősítés szabályait külön rendelkezés tartalmazza.

(7) A betegség foglalkozási (szolgálati) vagy szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez minden esetben a II. fokú FÜV Bizottság véleménye szükséges.

27. § (1) Amennyiben a baleset (betegség) bekövetkezésének körülményeiből annak szolgálati eredetére lehet következtetni, a szolgálati elöljáró köteles a baleset időpontját követő 48 órán belül a sérülési jegyzőkönyv felvételére intézkedni.

(2) Ha a balesetet szenvedett személyt nem az alapellátást végző orvos részesítette elsősegélyben, úgy a szolgálati elöljárónak intézkednie kell az érintett egészségügyi szervtől a látlelet, valamint a balesetre vonatkozó más leletek beszerzésére, melyeket az egyéb iratokkal együtt az illetékes alapellátó orvos részére kell megküldeni.

28. § (1) Az orvosi felülvizsgálat szempontjából szolgálatinak minősülő baleset esetén, ha az állapot végleges kialakulása után munkaképesség-csökkenés következett be, az alapellátást végző orvos köteles a balesetet szenvedettet a területileg illetékes Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OEP OSZI) elé rendelni a baleseti munkaképesség-csökkenés (a továbbiakban: BMKCS) mértékének megállapítása érdekében.

(2) Amennyiben a balesetből eredő munkaképesség-csökkenés a 15%-ot meghaladja, de az érintettet eredeti beosztásának ellátásában a bekövetkezett munkaképesség-csökkenés nem akadályozza, az állományilletékes parancsnok köteles intézkedni a baleseti járadék folyósítására.

(3) Ha a munkaképesség-csökkenés olyan mértékű, hogy az eredeti beosztás ellátását lehetetlenné teszi, úgy a baleseti járadék folyósítása mellett az állományilletékes parancsnoknak az orvosi felülvizsgálatot (FÜV) is kezdeményeznie kell a személyzeti szerveken keresztül.

HATODIK RÉSZ

AZ IDEIGLENES SZOLGÁLAT-, ILLETŐLEG KERESŐKÉPTELENSÉG ORVOSI ELBÍRÁLÁSA

29. § (1) A hivatásos állomány tagját, amennyiben betegség vagy baleset következtében szolgálatának ellátására ideiglenesen - a betegség vagy a baleseti sérülés gyógyulási idejére - alkalmatlanná válik, ha kórházi, gyógyintézeti beutalására, illetve szanatóriumi ellátására, utókezelésére van szükség, a munkavégzés alól mentesíteni kell.

(2) A hivatásos állomány tagjainak megbetegedése (balesete) esetén elsősorban a területileg illetékes alapellátást végző orvoshoz köteles fordulni vizsgálat, illetve gyógykezelés céljából. A szolgálat vagy munkavégzés alóli felmentésre, keresőképtelen állományba vételre jogosult a területileg illetékes alapellátást végző orvos, a BM KKI Kijáró Orvosi Szolgálata, valamint az állami egészségügyi szolgálat háziorvosa.

(3) A kórházba, gyógyintézetbe, szanatóriumba való beutalásra vonatkozó jogosultságot és a beutalás módját a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(4) A gyógyító-megelőző ellátás keretében a hivatásos állomány tagját a társadalombiztosítási szabályoknak és a Hszt. 93-94. §-aiban meghatározottaknak megfelelő ellátás illeti meg.

30. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatképességét egészségügyi szempontból elbírálni - a háziorvosi és szakorvosi javaslatok figyelembevételével - kizárólagosan az alapellátást végző orvos jogosult.

(2) A hivatásos állomány tagjának keresőképtelenségét sürgős szükség esetén a háziorvos is elbírálhatja. Ez esetben a hivatásos állomány tagja vagy közvetlen hozzátartozója haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles tájékoztatni a keresőképtelen állományba helyezésről a szolgálati elöljárót és a felmentési javaslatot az alapellátást végző orvoshoz eljuttatni.

(3) Amennyiben az érintett fekvőbeteg, illetve állapota megakadályozza abban, hogy személyesen adjon tájékoztatást (pl. kórházba utalták), akkor lehetőség szerint gondoskodnia kell arról, hogy hozzátartozója vagy más személy útján a szolgálati elöljárója, illetve az alapellátást végző orvos tudomást szerezzen tartózkodási helyéről.

(4) A kórházból, gyógyintézetből elbocsátott személy két munkanapon belül köteles a szolgálati helye szerinti alapellátást végző orvosnál jelentkezni, vagy ha ebben egészségi állapota akadályozza, a kórházi zárójelentést részére megküldeni.

A szolgálatképtelenség időtartamának megállapítása

31. § (1) A területileg illetékes alapellátást végző orvos - a betegség jellegétől és a beteg állapotától függően - 30 napig terjedő időre igazolhat egészségügyi szabadságot a Hszt. 93. §-ában előírtak szerint. A 30 napos egészségügyi szabadság idejébe a kórházi, gyógyintézeti ápolás idejét nem kell beszámítani.

(2) Ahol területileg (szolgálati helyen, illetve lakhelyen) illetékes alapellátást végző orvos nincs vagy egyéb körülmények miatt az állami egészségügyi szolgálat igénybevétele válik szükségessé, úgy az ilyen ellátást végző orvos által adott felmentést kell elfogadni.

(3) Az egészségügyi szabadság 30 napon túli meghosszabbításának szükségessége esetén az illetékes alapellátást végző orvosnak ellenőrző orvosi vizsgálatot kell kezdeményeznie. Az ehhez szükséges, a 32. §-ban meghatározott adatokat, leleteket, az egészségügyi törzskönyvet és az orvosi véleményt az egészségügyi szabadság lejárta előtt egy héttel kell felterjeszteni az ellenőrző orvoshoz.

(4) Az ellenőrző orvosi vizsgálatok elvégzésére a fegyveres szervek illetékes vezetőorvosai, illetve a BM KKI kijelölt ellenőrző főorvosai (a továbbiakban együtt: ellenőrző főorvosok) az illetékesek.

(5) Az ellenőrző orvosi vizsgálat során a felterjesztett iratok, a beteg berendelése és vizsgálata alapján - kivéve, ha a berendelés a beteg egészségi állapota miatt akadályba ütközik - az egészségügyi szabadság (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamát is figyelembe véve) további, legfeljebb hat hónapig terjedő meghosszabbítása kezdeményezhető.

(6) Az ellenőrző orvosi vizsgálatokról mind az ellenőrző főorvos, mind a területileg illetékes alapellátó orvos nyilvántartást köteles vezetni.

32. § (1) A betegség hatodik hónapjától egészségügyi szabadság további meghosszabbítására csak a Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: HOFB) tehet javaslatot. A HOFB országos hatáskörrel a BM KKI szervezetén belül működik. A fegyveres szerveknél, ha a személyi, orvosszakmai és jogi feltételek biztosítottak, HOFB szintén felállítható.

(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítása érdekében történő felülvizsgálatra rendelésről a területileg illetékes alapellátást végző orvosnak kell gondoskodnia. A felülvizsgálat elé terjesztett javaslat, melyet a hatodik felmentési hónap lejárta előtt legalább két héttel kell felterjeszteni, az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a beteg személyi adatai (név, születési év, anyja neve);

b) szolgálati helye, beosztása;

c) az egészségügyi szabadság meghosszabbításának indoklását tartalmazó kórleírást;

d) az egészségi állapot megítéléséhez szükséges orvosi leleteket;

e) az orvos saját javaslatát;

f) a beteg egészségügyi törzskönyvét.

(3) A HOFB a felterjesztés beérkezésétől számított 8 napon belül köteles véleményezni a betegség további várható alakulását, a felgyógyulás, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásának feltételezhető időpontját. A HOFB véleményét írásban kell megküldeni az illetékes alapellátást végző orvos részére. Szükség esetén a HOFB kezdeményezheti a FÜV eljárás megindítását.

33. § (1) A két hónapon túli betegségből (balesetből) történő felgyógyulást követő munkába állása előtt ki kell kérni az alapellátást végző orvos véleményét az érintett beosztásának ellátására való alkalmasságáról.

(2) Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az orvosi rehabilitáció keretében a fokozatos munkába állás érdekében átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás is engedélyezhető. Ennek időtartama - az ellenőrző főorvos javaslata alapján - 15 napig terjedhet, amely szükség esetén két alkalommal meghosszabbítható.

HETEDIK RÉSZ

A MEGVÁLTOZOTT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÚ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚAK ORVOSI FELÜLVIZSGÁLATA (FÜV ELJÁRÁS)

34. § (1) A hivatásos állomány szolgálati viszonya egészségi alkalmatlanság miatt csak orvosi felülvizsgálati eljárás (a továbbiakban: FÜV eljárás) keretében hozott határozat alapján szüntethető meg, kivéve a 11. § (1) bekezdés szerinti eljárásban alkalmatlanná minősítetteket.

(2) FÜV eljárás keretében kell a szolgálati, illetve beosztási egészségi alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt

a) szolgálatképessége oly mértékben csökkent, hogy feladatait tartósan ellátni nem képes, és állapotában huzamosabb ideig tartó gyógykezelés mellett sem várható kielégítő javulás, valamint

b) olyan jellegű az egészségkárosodása, hogy beosztásának, szolgálatának ellátására véglegesen alkalmatlannak látszik.

Az orvosi felülvizsgálatra rendelés szabályai

35. § (1) FÜV eljárás alá kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha

a) betegsége (balesete) egészségi állapotában olyan végleges fogyatkozást eredményezett, melynek következtében beosztásának ellátására alkalmatlan;

b) egészségi állapota miatt az állományilletékes parancsnok vagy a területileg illetékes alapellátást végző orvos azt szükségesnek tartja;

c) az érintett személy kéri, mert a beosztásával járó feladatok ellátására egészségi állapota miatt alkalmatlannak tartja magát.

(2) A FÜV eljárást az (1) bekezdésben meghatározott esetekben le kell folytatni.

(3) A FÜV eljárás megszüntethető, ha

a) a kezdeményező az indítványát írásban visszavonja;

b) az eljárás folyamán az érintett a szolgálat felső korhatárát elérte.

(4) A FÜV eljárást - amennyiben az a munkáltató kezdeményezésére történik - a szolgálati elöljáró, az illetékes alapellátást végző orvos és a személyügyi szerv együttes javaslata alapján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendeli el, az e célra rendszeresített nyomtatványon.

(5) A FÜV eljárást kezdeményező javaslat tartalmazza, hogy az érintett

a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatai ellátásában;

b) beosztásában végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár;

c) szolgálatképessége és magatartása milyen mértékben változott;

d) az előző három évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon és milyen okból;

e) mennyi - a nyugdíjjogosultság szempontjából beszámítható - szolgálati idővel rendelkezik;

f) milyen más munkakörbe, beosztásba helyezésére van lehetőség.

(6) A vezetői javaslat mellé csatolni kell az alapellátást végző orvos véleményét is, aki az (5) bekezdésben foglaltakon túl köteles a felülvizsgáló bizottsághoz felterjeszteni:

a) a felülvizsgálatra rendelt személy egészségi állapotára vonatkozó orvosi leleteket;

b) valamennyi rendelkezésre álló, de különösen az egy éven belüli kórházi és gyógyintézeti zárójelentéseket, szakorvosi leleteket;

c) sérülés (baleset) esetén a sérülési jegyzőkönyvet, az ezzel kapcsolatos minősítő határozatot;

d) az esetleges korábbi OEP OSZI szakvéleményt;

e) a FÜV eljárás alapját képező betegsége három hónapnál nem régebbi keletű, orvosi dokumentációját, a vizsgálati leleteket (laboratórium, EKG stb.);

f) egészségügyi törzskönyvet;

g) háziorvosnál kezelt beteg esetén a háziorvosnál lévő egészségügyi dokumentációt;

h) a kitöltött "Felülvizsgálatra rendelő lap"-ot és a "Felülvizsgálati táblázat"-ot (19. és 20. számú melléklet).

(7) A szolgálati elöljáró köteles tájékoztatni a felülvizsgálatra rendelt személyt az eljárással összefüggő teendőiről és jogairól.

Az orvosi felülvizsgálatot végző bizottságok

36. § (1) A FÜV eljárás lefolytatására, illetve - jogorvoslati eljárásban - a fellebbezések elbírálására a "Fegyveres szervek I. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottsága (a továbbiakban: I. fokú FÜV Bizottság), illetve A Fegyveres szervek II. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottsága (a továbbiakban: II. fokú FÜV Bizottság) az illetékes.

(2) I. fokú FÜV Bizottság működik a FEAVO keretében valamennyi e rendeletben érintett fegyveres szerv hivatásos állományára kiterjedő hatáskörrel.

(3) II. fokú FÜV Bizottság működik a BM KKI keretében, valamennyi, e rendeletben érintett fegyveres szerv hivatásos állományú tagjára kiterjedő hatáskörrel.

(4) A BM KKI alárendeltségében működő felülvizsgáló bizottságok elnökeit és tagjait a főigazgató főorvos bízza meg határozatlan időre a fegyveres szervek által delegált orvosok részvételének biztosításával.

(5) Nem lehet a felülvizsgáló bizottságok elnöke vagy tagja - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjával szembeni FÜV eljárás esetét kivéve - az alapellátásban részt vevő, a FÜV eljárást kezdeményező és lehetőség szerint az eljárás előtti vizsgálatokban és a gyógykezelésben részt vevő orvos.

37. § (1) Az I. fokú FÜV Bizottság összetétele:

a) három orvos, akik közül egyiket az érintett fegyveres szervnek kell delegálnia;

b) tanácskozási joggal az érintett fegyveres szerv személyügyi megbízottja.

(2) A II. fokú FÜV Bizottság összetétele:

a) három orvos, akik közül az egyik a bizottság elnöke;

b) tanácskozási joggal az érintett fegyveres szerv személyzeti apparátusának, valamint a BM Nyugdíjmegállapító Osztály egy-egy megbízottja.

Az I. fokú FÜV Bizottság eljárása

38. § (1) Az I. fokú FÜV Bizottság a felterjesztett felülvizsgálati ügyekben, az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles dönteni.

(2) A felülvizsgálatra az érintett személyt a bizottsági ülés helyének és idejének megjelölésével - közvetlen vezetője útján - az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal, írásban kell berendelni.

(3) A bizottsági ülést megelőzően a berendeltet az OEP OSZI illetékes bizottsága megvizsgálja és szakvéleményt készít az érintett egészségi állapotáról, munkaképességének csökkenéséről.

(4) Az OEP OSZI Bizottságának vizsgálatai és a FÜV Bizottság ülései egy napon az FEAVO székhelyén történnek. A bizottságok munkájának koordinálásáért a FÜV Bizottság vezetője felelős.

39. § (1) A felülvizsgálati eljárás során a felülvizsgálatra rendelt személy egészségi, fizikai állapotának, a beosztásával kapcsolatos követelmények és egyéb körülmények alapos vizsgálatával, illetve mérlegelésével kell dönteni a szolgálati, munkaköri alkalmasság kérdésében.

(2) Az OEP OSZI szakvéleményben megállapított munkaképesség-csökkenés az eljárás során meghatározó jelentőségű, de önmagában nem képezheti a FÜV döntés alapját. Hivatásos szolgálatra alkalmatlan lehet az állomány tagja akkor is, ha az OEP OSZI szakvélemény szerint nem rokkant, de alkalmatlanná minősítése orvosi szempontból indokolt.

A felülvizsgálati határozat

40. § (1) Az I. fokú FÜV Bizottság a felülvizsgálat során hozott döntéséről határozatot hoz (21-24. számú melléklet).

(2) A felülvizsgálatra rendelt személy szolgálati, munkaköri alkalmassága tekintetében a bizottság az alábbi határozatot hozhatja:

a) "Jelenlegi beosztásában alkalmas", amennyiben a felülvizsgált személyt a beosztásából adódó feladatok ellátására képesnek tartja;

b) "Jelenlegi beosztásában alkalmatlan", amennyiben a felülvizsgált személy a jelenlegi feladatai ellátására alkalmatlan, de egészségi állapota és a szolgálati körülmények alapján más munkakör ellátására alkalmasnak tartja;

c) "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan", amennyiben a felülvizsgált egészségi állapota miatt mind a jelenlegi, mind pedig bármely más beosztás ellátására alkalmatlan.

(3) Az OEP OSZI által megállapított, a rokkantságot elérő munkaképesség-csökkenés esetén csak a (2) bekezdés c) pontja szerinti döntés hozható.

(4) A szolgálati viszony megszüntetésének lehetőségét is magába foglaló - a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti - döntés esetén az érintett egészségi állapotától függően a FÜV Bizottság javaslatot tehet:

a) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatára;

b) az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatára;

c) önvédelmi lőfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatára.

(5) A felülvizsgálatról szóló határozat egy példányát a bizottsági ülésen az érintettnek át kell adni, míg a többi példányt - annak jogerőre emelkedése után - az állományilletékes parancsnoknak, illetve az eljárást kezdeményező alapellátást végző orvosnak kell megküldeni.

A felülvizsgálati határozat elleni jogorvoslat

41. § (1) A felülvizsgált személy az I. fokú FÜV Bizottság által hozott döntés ellen az erről szóló határozat átvételének (kézbesítésének) napjától számított 15 napon belül a II. fokú FÜV Bizottsághoz címzett, de az ügyben eljáró I. fokú FÜV Bizottsághoz benyújtandó fellebbezéssel élhet.

(2) A fellebbezésben meg kell határozni, hogy az mire irányul (OEP OSZI szakvéleményre, a FÜV határozatra vagy mindkettőre). Nem fellebbezhető meg az OEP OSZI szakvéleménye, amely a soron következő felülvizsgálat idejét tartalmazza.

(3) Az érintett az I. fokú FÜV Bizottság ülésén a határozat átvételekor fellebbezési jogáról saját kezűleg írt nyilatkozattal lemondhat.

A II. fokú FÜV Bizottság hatásköre és eljárása

42. § (1) A másodfokon eljáró Felülvizsgáló Bizottság hatásköre:

a) elbírálja az I. fokú FÜV Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket;

b) másodfokon dönt a hivatásos állomány tagjának közúti járművezetői egészségi alkalmassága tárgyában, koordinálja, felügyeli az I. fokú FÜV Bizottság munkáját.

(2) A II. fokú FÜV Bizottság a benyújtott fellebbezés tárgyában a beérkezés napjától számított 30 napon belül bizottsági ülésen dönt.

(3) A fellebbezést benyújtó személyt - amennyiben egészségi állapota abban nem gátolja - a bizottsági ülésre minden esetben meg kell hívni. A berendelésre a 38. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) Amennyiben a fellebbezést benyújtó az első fokon hozott döntésben a munkaképesség-csökkenés mértékére vonatkozó véleményt sérelmezi, úgy őt újabb véleményezés céljából az illetékes OEP OSZI bizottság elé kell rendelni, és ügyében döntést csak ennek ismeretében lehet hozni.

(5) A II. fokú FÜV Bizottság a 40. §-ban foglaltaknak megfelelően köteles eljárni és határozatot hozni (25-29. számú melléklet).

(6) A II. fokú FÜV Bizottság határozata ellen további államigazgatási jogorvoslatnak helye nincs.

A felülvizsgálati határozatok végrehajtása

43. § (1) Ha az I. fokú FÜV Bizottság határozata ellen az erre rendelkezésre álló határidő alatt fellebbezést nem nyújtottak be, a határozat jogerőre emelkedik és végrehajtható. A másodfokon hozott határozat a kihirdetéskor jogerős, azonnal végrehajtható.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a jogerős felülvizsgálati határozat alapján 30 napon belül köteles intézkedni az érintett szolgálati viszonyának rendezéséről.

(3) Amennyiben a jogerős határozat "hivatásos szolgálatra alkalmatlan" minősítést tartalmaz és a felülvizsgált szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra nem szerzett jogosultságot, az intézkedés megtételére vonatkozó határidő - az érintett kérelmére - legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(4) A hivatásos állomány FÜV eljárás alá vont tagja részére az eljárás megindításától a jogerős határozat végrehajtásáig egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

NYOLCADIK RÉSZ

A BELÜGYI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT IGÉNYBEVÉTELE

44. § (1) A BM KKI és a Belügyminisztérium fegyveres szervei egészségügyi szolgálatai (a továbbiakban: belügyi egészségügyi szolgálat), valamint a rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervek egészségügyi szolgálatai (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgálatok) a Hszt. 179. §-ban meghatározottakon kívül a társadalombiztosítási jogszabályok alapján gyógyító-megelőző egészségügyi alapellátást biztosítanak az 1. §-ban meghatározott igényjogosultaknak.

(2) A belügyi szervek állományába tartozók az igényjogosultságukat a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet is tartalmazó szolgálati (munkáltatói) igazolvánnyal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozók a szolgálati igazolványukkal, egyéb igényjogosultak az OEP szervei vagy a Belügyminisztérium által kiállított társadalombiztosítási igazolvánnyal (Hatósági bizonyítvánnyal) igazolhatják.

(3) Külön szerződés alapján az átmeneti szabad kapacitás terhére az igényjogosultakon kívüli személyek is igénybe vehetik az egészségügyi szolgálatok szolgáltatásait. A szerződés alapján egészségügyi alapellátásban részesülők aránya az ellátott igényjogosultak 25%-át nem haladhatja meg.

45. § (1) Az egészségügyi szolgálatoknál egészségügyi alapellátást igénybevevők részére a szükséges vizsgálatokat és gyógyító eljárásokat (ellátásokat) a budapesti székhelyű szervek igényjogosultjai, illetve a budapesti lakos igényjogosultak esetében az egészségügyi szolgálatok budapesti intézményeiben, a szakellátást a BM KKI intézményeiben kell lehetőség szerint elvégezni, kivéve, ha az ahhoz szükséges feltételeket az egészségügyi szolgálatok nem vagy nem kellő színvonalon tudják biztosítani.

(2) A foglalkoztatási alkalmasság megállapításához szükséges időszakos alkalmassági és szűrővizsgálatok elvégzéséhez csak akkor lehet az egészségügyi szolgálatokon kívüli egészségügyi intézményeket igénybe venni, ha feltételei az egészségügyi szolgálatoknál nem biztosítottak, nem budapesti lakos esetében az igénybevétel aránytalanul nagy teherrel járna és az a lakhelyhez közeli egészségügyi intézményben is az igények szerint oldható meg. Az egészségügyi szolgálaton kívüli intézmények igénybevételére a FEAVO állásfoglalása az irányadó.

46. § (1) A hivatásos állományba nem tartozó igényjogosultak keresőképtelenségének megállapítására és az igazolás kiadására az OEP szerveivel kötött megállapodás alapján az egészségügyi szolgálatok kijelölt orvosai, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál az alapellátást végző orvosok jogosultak. A belügyi egészségügyi szolgálatok esetében a kijelölésre a BM KKI főigazgatója tesz javaslatot.

(2) Ha az igényjogosult háziorvosként az egészségügyi szolgálatokon kívüli orvost választott, ezt a tényt az egészségügyi szolgálat alapellátás keretében történő igénybevételekor be kell jelenteni.

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti:

- a BM Egészségügyi Szolgálata igénybevételéről szóló 9/1992. (VI. 5.) BM rendelet;

- a Belügyminisztérium Egészségügyi Szabályzatáról szóló 17/1993. BM parancs 129-190., 195-199. §-ai;

- a Belügyminisztérium személyi állománya egészségügyi ellátásának továbbfejlesztéséről szóló 7/1980. BM utasítás;

- a lőfegyver ideiglenes bevonásának orvosi indokok alapján történő kezdeményezéséről szóló 2/1978. BM Egészségügyi Csoportfőnöki Intézkedés.

1. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

2. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

3. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

4. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

5. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

6. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

7. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

8. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

9. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

10. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

11. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

12. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

13. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

14. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

15. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

16. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

17. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

18. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

KONDICIONÁLIS PONTÉRTÉK TÁBLÁZAT

19. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

11. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

12. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

13. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

14. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

15. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

16. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

17. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

18. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

19. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez

29. számú melléklet a 33/1997. (V. 13.) BM-IM-TNM együttes rendelethez