60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet

az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól

A Kormány a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvtv.) 42. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a lakosság védelme érdekében, a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) óvóhelyi védelem: az emberi élet életvédelmi létesítményben történő védelmének módszere fegyveres összeütközések és egyes katasztrófák esetén;

b) életvédelmi létesítmény: az óvóhely, a szükségóvóhely, valamint a kettős rendeltetésű létesítmény;

c) óvóhely: céljának megfelelően kiépített vagy átalakítható műszaki létesítmény, amely határoló szerkezete, berendezése, felszerelése és műtárgyai révén meghatározott szintű védelmet nyújt a támadófegyverek és katasztrófák hatásai ellen;

d) kettős rendeltetésű létesítmény: olyan építmény, amely elsősorban békeidőszaki polgári felhasználásra szolgál, fegyveres összeütközés és katasztrófa esetén életvédelmi létesítményként használható;

e) szükségóvóhely: olyan építmény vagy megfelelően átalakított természeti képződmény, amely fegyveres összeütközés idején korlátozott védelmet nyújt a hagyományos fegyverek hatásai ellen;

f)[1] lakosság: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek szolgálati feladatot ellátó állománya, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati feladatot ellátó hivatásos állománya, továbbá a szabadságukban korlátozott, a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézet őrizetében lévő személyek kivételével a veszélyeztetett területen élő vagy tartózkodó személyek összessége;

g) egyéni védőeszköz: az emberi életet és egészséget veszélyeztető vegyi, fertőző, illetve sugárzó anyagok károsító hatásai elleni védelmet biztosító légzésvédő, valamint bőrvédő felszerelés;

h) menekülőfelszerelés: a lakosság kimenekülése során felhasznált, rövid idejű védelemre szolgáló egyéni védőeszköz;

i) lakosság riasztása: rendkívüli állapot, szükségállapot idején, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében vagy 35. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglalt esetben (a továbbiakban: minősített időszak) és a Pvtv.-ben meghatározott veszélyhelyzetben (a továbbiakban: veszélyhelyzet) alkalmazható jelzések összessége, melyek feladata a lakosságot, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető veszély bekövetkezésére történő figyelemfelhívás;

j) polgári védelem riasztási rendszere: olyan technikai berendezések és szükségeszközök összessége, amelyek alkalmasak a lakosság és a polgári szervek részére megkülönböztethető hangjelzések adására;

k) kitelepítés: minősített időszakban, valamint veszélyhelyzetben a veszélyeztető esemény által sújtott vagy azzal fenyegetett területen élő személyeknek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása;

l) kimenekítés: az a tevékenység, amikor a kitelepítésre nincs elég idő és a veszélyeztető esemény hatása alatt szükséges a lakosság gyors kivonása;

m) befogadás: a kitelepített, kimenekített lakosságnak, valamint anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló, a veszélyeztetett területen kívüli ideiglenes elhelyezése, ellátása;

n) visszatelepítés: a lakosságnak a lakóhelyére, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javaknak az eredeti helyére történő, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett visszajuttatása;

o) fényálcázás: olyan védekezési rendszerek összessége, amelyek alkalmasak a látható és az infravörös sugarak fényhatásainak csökkentésére;

p) elsötétítés: technikai és intézkedési rendszerek működtetése, amellyel a mesterséges világítás fénykibocsátása minimális szintre csökkenthető, illetve megszüntethető;

r) polgári védelmi központi készlet: a hivatásos polgári védelmi szervek, valamint a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek alkalmazásához szükséges felszerelések, technikai eszközök és anyagok, melyek beszerzése a központi költségvetésből történik [Pvtv. 38. § (1) bekezdés a)-b) pontja].

I. Fejezet

A hivatásos polgári védelmi szerveknek a lakosság védelme érdekében végzett feladatai

2. § (1)[2] Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

a) irányítja a hivatásos polgári védelmi szervek lakosságvédelmi tervező munkáját;

b)[3] az életvédelmi létesítmények központi nyilvántartásából szolgáltatott adatok felhasználásával tervezi, szervezi a lakosság óvóhelyi védelmét;

c) előkészíti a Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió Részvénytársaság, valamint más műsorszolgáltatók által végzett műsorszolgáltatással összefüggő, a lakosság riasztásához szükséges okmányokat, a veszély jellegére utaló tájékoztatót és a követendő magatartási szabályokat tartalmazó közleményeket;

d) feladatkörében lakosságvédelemmel összefüggő polgári védelmi tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet végez.

(2)[4] Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közreműködik az életvédelmi létesítmények tervezéséhez, kivitelezéséhez, fenntartásához szükséges, továbbá a katasztrófák, valamint a támadófegyverek hatásai elleni védekezést biztosító egyéni védelemre és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó, illetőleg az elsötétítéssel, fényálcázással összefüggő és a kitelepítés, a kimenekítés, a befogadás, valamint a visszatelepítés szervezett végrehajtására irányuló szakmai követelmények kidolgozásában.

3. § (1) A megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság

a) az életvédelmi létesítmények nyilvántartásából szolgáltatott adatok felhasználásával szervezi, összehangolja az óvóhelyi védelem területi feladatait;

b) közreműködik a hatósági határozattal kijelölt életvédelmi létesítmények fenntartására és hasznosítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésében;

c)[5] javaslatot tesz életvédelmi létesítmények létesítésére;

d) szervezi a lakosság egyéni védőeszközzel történő ellátását és a polgári védelem központi készletéből biztosított egyéni védőeszközök szétosztását;

e) szervezi a lakosság riasztásának, tájékoztatásának területi feladatait;

f) a kitelepítés, kimenekítés, befogadás, valamint a visszatelepítés végrehajtásában szakmai irányító, koordinációs feladatokat lát el;

g) összehangolja a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének területi feladatait;

h) irányítja, illetve végzi a polgári védelem lakosságvédelmi terveinek kidolgozását;

i) szervezi, illetőleg végzi a polgári védelmi szervezetek és a lakosság felkészítését.

(2) A fővárosi polgári védelmi parancsnokság az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban felsorolt feladatokon kívül érvényesíti a metró életvédelmi létesítményként történő üzemeltetésének polgári védelmi szakmai követelményeit.

4. § A körzeti (fővárosi kerületi) polgári védelmi parancsnokság

a) közreműködik az életvédelmi létesítmények fenntartására és hasznosítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésében;

b) minősített időszakban részt vesz az életvédelmi létesítmények használata során követendő magatartási szabályok, valamint az elsötétítés, fényálcázás szabályai betartásának ellenőrzésében;

c) szervezi a lakosság egyéni védőeszközzel történő ellátását;

d) szervezi a lakosság riasztásának, tájékoztatásának feladatait;

e) közreműködik a lakosság felkészítésével és a polgári védelmi szervezetek kiképzésével kapcsolatos teendők ellátásában;

f) szervezi a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmét és közreműködik e feladatok végrehajtásában;

g) szervezi a kitelepítés, kimenekítés, befogadás, a visszatelepítés helyi feladatait, és közreműködik ezek végrehajtásában;

h) kidolgozza a körzet lakosságvédelmi, polgári védelmi terveit, szakmai segítséget nyújt a települések és a polgári szervek polgári védelmi terveinek kidolgozásában.

II. Fejezet

Az óvóhelyi védelem szabályai

5. § (1)[6] E fejezet rendelkezéseit a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek kezelésében lévő életvédelmi létesítményekre - a lakóépületekben és a lakótelepeken található életvédelmi létesítmények kivételével - nem kell alkalmazni.

(2) Az óvóhelyi védelmet biztosító életvédelmi létesítményekkel szemben támasztott műszaki követelményeket külön jogszabály* határozza meg.[7]

6. § (1) A polgármester az óvóhelyi védelmi feladatokra történő felkészülés során

a) a település polgári védelmi besorolásának megfelelően határozatban kijelöli az életvédelmi létesítményeket;

b) gondoskodik az önkormányzati tulajdonban lévő életvédelmi létesítmények fenntartásáról;

c) ellenőrzi - a (2) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt létesítmények kivételével - az életvédelmi létesítmények fenntartására és használatára vonatkozó szabályok betartását.

(2) A megyei (fővárosi) önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanban és az általa fenntartott intézményben életvédelmi létesítményt a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester (a továbbiakban együtt: a megyei közgyűlés elnöke) jelöl ki, és tart fenn.

7. § (1) A minősített időszak bevezetését megelőző intézkedések keretében, illetve egyes veszélyhelyzetet okozó események bekövetkezése esetén a polgármester elrendeli az életvédelmi létesítmények hasznosításának felfüggesztését, és e létesítmények rendeltetésszerű használatra történő előkészítését, illetőleg szükségóvóhelyek létesítését.

(2) A polgármester az előkészítés során az óvóhelyi védelem feladatait ellátó polgári védelmi szervezetek bevonásával gondoskodik:

a) az életvédelmi létesítmények berendezésének, fertőtlenítésének elvégzéséről;

b) a műszaki berendezések működési próbájáról és működőképességének biztosításáról;

c) a hiányzó óvóhelyjelölések (egyezményes jelek) pótlásáról.

8. § (1) A polgármester minősített időszakban, veszélyhelyzetben és az ezek bevezetését megelőző intézkedések keretében az óvóhelyi védelemmel kapcsolatos magatartási szabályok és a nyilvános életvédelmi létesítmények címjegyzékének közzétételéről lakossági tájékoztatás keretében gondoskodik.

(2) A tájékoztatás elsősorban rádió-, televízióközlemények, területi, helyi sajtóközlemények, szórólapok, falragaszok útján történik.

(3) A közterületeken és közintézményeken elhelyezett falragaszoknak tartalmazniuk kell a legközelebb található nyilvános életvédelmi létesítmény címét is.

III. Fejezet

Az egyéni védőeszközökkel történő ellátás szabályai

9. § (1) Az atomerőmű, kutatóreaktor által közvetlenül veszélyeztetett (atomerőmű 0-9 km-es, kutatóreaktor 0-1 km-es körzetében fekvő) településeken légzésvédelem céljából a lakosság egyéni védőeszközökkel történő ellátását kell biztosítani.

(2) Az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (9-30 km-es körzetben fekvő) településekről, valamint a veszélyes (mérgező, fertőző, sugárzó) anyagokat előállító, tároló, felhasználó létesítmények közvetlen hatásterületéről a veszélyhelyzetben kimenekítendő lakosság részére menekülőfelszerelést kell biztosítani, melyeket szükség esetén a polgári védelmi szervezetek osztanak ki.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben az egyéni védőeszközzel és a menekülőfelszereléssel történő ellátás a polgári védelem központi készleteiből történik.

10. § (1)[8] A minisztériumok és a védelmi igazgatás szervei polgári védelmi feladatok ellátásában részt vevő, illetve e szerveknek minősített időszakban feladat ellátására kötelezett állományát, valamint a rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítő állományt és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálatot teljesítő hivatásos állományát a polgári védelemnél rendszeresített egyéni bőr- és légzésvédő eszközökkel kell ellátni.

(2) A polgári védelmi szervezetekbe beosztott személyeket a mentésben való részvételüknek megfelelően kell ellátni egyéni bőr- és légzésvédő eszközökkel.

(3) A területi és települési polgári védelmi szervezetekbe beosztott, valamint a hivatásos polgári védelmi szervek állományába tartozó személyek egyéni bőr- és légzésvédő eszközökkel történő ellátása a polgári védelem központi készleteiből történik.

(4) A munkahelyi polgári védelmi szervezetekbe beosztott személyek egyéni bőr- és légzésvédő eszközzel történő ellátásáról a polgári szerv vezetője gondoskodik.

(5) Veszélyes anyagot gyártó, tároló, felhasználó létesítményt üzemeltető, valamint ezek közvetlen hatásterületén működő, hatósági határozattal kijelölt polgári szerv vezetője gondoskodik az ott dolgozó személyek menekülőfelszereléssel történő ellátásáról.

IV. Fejezet

A lakosság riasztása, tájékoztatása

11. § Minősített időszakban és veszélyhelyzetben a védekezés érdekében jelezni kell az esemény bekövetkezését és annak elmúlását, illetve haladéktalanul közölni kell a lakossággal a követendő magatartási szabályokat.

12. § A polgári védelem riasztási rendszerén a lakosság riasztása légiriadó vagy katasztrófariadó elrendelésével történhet.

13. §[9]

14. § A katasztrófariasztás elrendelésére

a)[10] országos vagy több megyét érintő veszélyeztetettség esetén a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - a Kormány utólagos tájékoztatásával - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útján,

b)[11] megyei (fővárosi) szintű veszélyeztetettség esetén a megyei közgyűlés elnöke a megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter utólagos tájékoztatásával,

c) település veszélyeztetettsége esetén a polgármester a megyei közgyűlés elnöke utólagos tájékoztatásával,

d) a Pvtv. 2. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott polgári szerv területén kialakuló veszélyeztetettség esetén a polgári szerv vezetője a polgármester egyidejű tájékoztatásával

jogosult.

15. § A katasztrófariasztást

a) a polgári védelem riasztási rendszerén, továbbá

b) adásidőben a Magyar Rádió Részvénytársaság és Magyar Televízió Részvénytársaság közszolgálati műsorait sugárzó adókon, valamint

c) országos, körzeti és helyi rádió- és televízióműsorokat sugárzó adókon a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közleményeinek átvételével, illetőleg a polgári védelem riasztó rendszerén kapott közlés alapján

kell végrehajtani.

16. § A katasztrófariadó elrendelése és feloldása a műsorszóró adók útján - 5 másodperces megszakításokkal, háromszor megismételve - a következő szöveg bemondásával történik:

"ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

FIGYELEM! FIGYELEM!

...MEGYE! TELEPÜLÉS! (KERÜLET!) ...MEGYE!

TELEPÜLÉS! (KERÜLET!)

KATASZTRÓFARIADÓ! (a katasztrófa típusának meghatározása)

KATASZTRÓFARIADÓ! (a katasztrófa típusának meghatározása)"

vagy

"ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

FIGYELEM! FIGYELEM!

...MEGYE! TELEPÜLÉS! (KERÜLET!) ...MEGYE!

TELEPÜLÉS! (KERÜLET!)

KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT!

KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT!"

17. § (1) A katasztrófariadó polgári védelmi riasztórendszeren keresztül leadott jelzése: 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang.

(2)[12] A katasztrófariadó feloldása a polgári védelem riasztórendszerén: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.

18. § (1) A légiriadó elrendelésével egy időben el kell végezni a lakó- és középületek, üzlethelyiségek, ipari létesítmények elsötétítését, a közvilágítás és ipari fények megszüntetését, fényerejük csökkentését, közlekedési eszközök fényforrásainak fényálcázását.

(2) Az egészségügyi intézmények és a lakosság alapvető ellátását végző polgári szervek, továbbá a közigazgatási szervek elsötétítése és fényálcázása nem hajtható végre villamosenergia-ellátásuk megszüntetésével.

(3) Az elsötétítés, fényálcázás részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

19. § A légi-, illetve a katasztrófariadó elrendelését követően - ha az addig még nem történt meg - a megyei közgyűlés elnöke és a polgármester elrendeli a polgári védelmi szolgálatot, és gondoskodik a lakosság megfelelő tájékoztatásáról, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére.

20. § Az elektromos szirénáknak a hivatásos polgári védelmi szerv által elrendelt és a település polgármesterének közreműködésével megtartott üzempróbáját - az áramszolgáltatást végző polgári szerv részvételével - kell elvégezni. Ezzel egyidejűleg a polgármesternek a berendezések kezelésére felkészített személyek ismereteit ellenőriznie kell.

V. Fejezet

A kitelepítés és befogadás általános szabályai

21. § Kitelepítés minősített időszakban, valamint veszélyhelyzetben rendelhető el, ha a veszélyeztető esemény által érintett területen élő lakosság, illetve a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme más módon nem valósítható meg.

22. § A kitelepítés ideiglenes jellegű védelmi intézkedés, a veszélyeztető esemény elmúltával, illetve következményeinek felszámolása után haladéktalanul intézkedni kell a lakosság visszatelepítésére.

23. § (1) A kialakult veszélyeztetettségről, illetve a kitelepítés szükségességéről a polgármester a megyei közgyűlés elnökét haladéktalanul értesíti, halasztást nem tűrő esetben - a megyei közgyűlés elnökének utólagos tájékoztatásával - elrendeli a végrehajtást.

(2) A kitelepítésről szóló felhívást a helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok stb.) vagy rádió-, televízióközlemény útján kell közzétenni.

24. § A megyei közgyűlés elnöke a 23. § (1) bekezdésben meghatározott értesítést követően - a a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - megteszi a szükséges intézkedéseket a kitelepítés és befogadás végrehajtására. Ennek érdekében:[13]

a) a veszélyeztetett területen kívül fekvő települések polgármestereinél, illetve - ha a lakosságot csak a megyehatáron kívül lehet biztonságosan elhelyezni - az érintett megye megyei közgyűlésének elnökénél kezdeményezi a befogadás előkészítését;

b) összehangolja a polgári védelmi szervezetek és a kitelepítésben részt vevő más szervek tevékenységét;

c) elrendelheti a területi jellegű gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételét.

25. § (1) A településeken működő fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi intézmények és bentlakásos szociális intézmények kitelepítésének végrehajtásában a szakmai követelmények érvényesítéséért az intézmény vezetője felelős.

(2) Az intézmény és a lakásukon ápolt fekvőbetegek kitelepítése során az Országos Mentőszolgálat és az intézmény szakfeladatot ellátó dolgozói együttműködnek a polgári védelmi szervezetekkel.

26. § A kitelepítés elrendelője a lakossággal együtt elszállítható személyes javak tekintetében mennyiségi korlátozásokat vezethet be.

27. § Amennyiben az a kitelepítés szervezett végrehajtását nem akadályozza, biztosítani kell, hogy a lakosság ezen szándékának a polgármester részére történő bejelentése mellett a lakóhelyét saját közlekedési eszközével hagyhassa el, illetőleg veszélyeztetett területen kívüli, általa megválasztott helyre távozhasson.

28. § (1)[14] A kitelepítést követően a terület és a lakosság visszamaradó anyagi javainak őrzésvédelmét a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a rendőrség - szükség esetén a Magyar Honvédség e feladat elvégzésére kijelölt egységeivel együtt - végzi.

(2) A kitelepített polgári szerv visszamaradó anyagi javainak védelméről a polgári szerv vezetője gondoskodik, ennek hiányában az őrzést az (1) bekezdésben foglaltak szerint biztosítani kell.

29. § (1) A kitelepítést követően a területre történő belépés közegészségügyi, közbiztonsági okból külön engedélyhez köthető.

(2) Járványveszély megelőzése vagy vegyi, illetve radioaktív szennyezettség megállapítása céljából a kitelepített területről történő kilépés során elrendelhető a kilépő személy egészségügyi vagy radiológiai, vegyi ellenőrzése és a szükséges fertőtlenítés, illetve mentesítés végrehajtása.

30. § A megyei közgyűlés elnöke által befogadásra kijelölt település polgármestere gondoskodik:

a) a kitelepített lakosság elhelyezéséről;

b) a szükséges nyilvántartási feladatok elvégzéséről;

c) az alap-egészségügyi és az élelmiszer-ellátás megszervezéséről,

d) a kitelepített közigazgatási szervek működésének biztosításáról.

31. § (1) A kitelepített intézmény csak intézményben, a kitelepített lakosság elsősorban intézményben vagy személyek elhelyezésére szolgáló épületben, illetőleg szükségtáborhelyen helyezhető el. Ilyen lehetőség hiányában, vagy ha az elhelyezés a kitelepítettek egészségét súlyosan veszélyeztetné, a kitelepítettek a lakosságnál is elhelyezhetők.

(2) A kitelepítés és befogadás során a családtagokat lehetőleg ugyanazon településen és lehetőleg azonos intézményben (épületben) kell elhelyezni.

32. § A kimenekítésre a kitelepítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

33. § A létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelméről a polgári védelmi szervezetek, valamint a polgári szervek vezetői a polgármester irányításával gondoskodnak.

Záró rendelkezés

34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök