1997. évi LXV. törvény

a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról[1]

A távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvényt (a továbbiakban: Tt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

1. § A Tt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Saját célú és külön célú távközlő hálózat - a törvény 19. §-ának (4) bekezdésében említett jogszabályoknak megfelelően - telekhatáron túlterjedően is létesíthető."

2. § A Tt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatások kivételével egyéb közcélú távközlési szolgáltatást - hatósági szolgáltatási engedély alapján - bárki nyújthat.

(3) Nem közcélú szolgáltatás megkezdését a szolgáltató köteles a hírközlési hatóságnak bejelenteni."

3. § (1) A Tt. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A pályázati kiírásnak és a koncessziós körbe tartozó szolgáltatásokhoz, valamint az adott területhez tartozó külön koncessziós szerződéseknek - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmazniuk kell:]

"e) a miniszternek azt a jogát, hogy a szerződést honvédelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági, illetőleg fogyasztói érdekből, továbbá a fejlesztési követelményekre és az időközben vállalt nemzetközi kötelezettségekre figyelemmel időszakonként felülvizsgálhatja és - a szerződésben meghatározott feltételekkel, valamint a szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint - módosíthatja;"

(2) A Tt. 5. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A távközlési szervezet a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységeken kívül]

"a) a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti távközlési szolgáltatást;"

(végezhet).

4. § A Tt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"7. § (1) A közcélú távközlési szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli, ha közcélú távközlési szolgáltatás nyújtása céljából távközlő hálózatok összekapcsolására kap szerződéskötési ajánlatot.

(2) A hálózati szerződést írásba kell foglalni. A hálózati szerződésben a hálózati szolgáltatónak és az igénybe vevőnek rendelkeznie kell

a) a hálózati szerződés céljáról,

b) a hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont helyéről (a teljesítés helyéről), ha azt egyébként jogszabály vagy szabvány nem állapítja meg, továbbá

c) a távközlő hálózatok forgalmi és műszaki együttműködésének feltételeiről.

(3) A közcélú távközlő hálózatok egymással, illetőleg más távközlő hálózatokkal történő összekapcsolásának, továbbá a különféle távközlő hálózatok összekapcsolásának feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A hálózati szerződéshez csatolni kell az igénybevevőnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a szerződés alapján a távközlési szolgáltatóval továbbíttatni kívánt jel, jelzés, írás, kép, hang olyan tevékenység terméke, melyre vonatkozóan rendelkezik a jogszabályok és nemzetközi egyezmények által előírt jogosultsággal."

5. § A Tt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó előfizetői szerződés megkötésére a közcélú szolgáltatót - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - szerződéskötési kötelezettség terheli."

6. § A Tt. 9. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A távközlési szervezet az általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzatát - szolgáltatása megkezdését megelőzően legalább 45 nappal - köteles megküldeni jóváhagyás céljából a Hírközlési Főfelügyelet részére. A Hírközlési Főfelügyelet - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével - 30 napon belül határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról. Amennyiben a Hírközlési Főfelügyelet a megadott határidőn belül nem határoz, az üzletszabályzat jóváhagyottnak tekintendő.

(3) A távközlési szervezet üzletszabályzatát és a szolgáltatásaiért felszámítható díjait az előfizetők részére hozzáférhető módon köteles közzétenni."

7. § A Tt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A táviratszolgáltatás nyújtásának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg."

8. § A Tt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § A különféle távközlő hálózatoknak olyan egységes műszaki feltételek szerint kell létesülniük és működniük, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben szükséges kapcsolat létesítéséhez a megfelelő egységek (hálózati elemek, berendezések, eszközök stb.) beiktatásával együttműködni képes működő rendszert alkothassanak."

9. § A Tt. 17. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A 16. §-ban meghatározott távközlő hálózatok együttműködésének biztosítására a miniszter rendeletben szabályozza az alapvető műszaki terveket.

(2) A műszaki tervek bevezetése és alkalmazása előtt a miniszter a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság véleményét is kikéri."

10. § A Tt. 19. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:

"Hatósági eljárások"

11. § A Tt. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A miniszter rendeletben állapítja meg

a) a távközlési építmények (összeköttetések) létesítése, üzembe helyezése, átalakítása, megszüntetése, egyes távközlő hálózatok technikai összekapcsolása, továbbá a közcélú távközlő hálózatokra közvetlenül vagy közvetett módon rákapcsolt végberendezések típusjóváhagyásának feltételeit,

b) a hálózati és előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontok műszaki jellemzői hatósági engedélyezésének feltételeit, eljárását, valamint - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az a), b) pontokban megjelölt hatósági tevékenységek eljárási díját."

12. § A Tt. új 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) Távközlési célra anyagot, berendezést, eszközt csak a megfelelőség igazolásával lehet forgalomba hozni, megrendelni, távközlő hálózatba betervezni, beépíteni és üzembe helyezni.

(2) A megfelelőség igazolásának eljárását, a tanúsító szervezetek felhatalmazását, a gyártó öntanúsításának feltételeit, valamint a megfelelőség lényegi követelményeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben említett rendelet hatálybalépéséig a távközlő berendezések forgalomba hozatalát, rendszeresítését és használatbavételét a hatóság engedélyezi."

13. § A Tt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

"(1) A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtásához szolgáltatási engedélyt kell kérni. Az engedélyezés feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A kábeles műsorelosztási szolgáltatás kivételével nem kell szolgáltatási engedélyt kérnie közcélú távközlési szolgáltatáshoz a koncessziós szerződés alapján működő távközlési szervezetnek."

14. § A Tt. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A különcélú vezetékes távközlő hálózat megszüntetését (elbontását) a tulajdonos köteles a hatóságnak bejelenteni.

(2) A hatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálja, hogy a kérelemmel összefüggően milyen egyéb hatósági (szakhatósági) engedélyt vagy más hozzájárulást, igazolást, tanúsítványt szükséges előzetesen beszerezni."

15. § A Tt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) Az engedély nélkül létesített engedélyköteles távközlő hálózat létesítőjét, illetőleg a szabálytalanul forgalomba hozott vagy üzemeltetett berendezés forgalmazóját vagy üzemeltetőjét a hatóság - jogszabályban meghatározott mértékű bírság kiszabása mellett - kötelezheti

a) az engedély nélkül létesített hálózat megszüntetésére, a berendezés forgalmazásának abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására, vagy

b) a hálózat fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.

(2) A hatóság folyamatosan ellenőrzi

a) a távközlési szervezet koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését,

b) az általa adott engedélyben foglaltak megtartását,

c) a szolgáltatások jogszabályokban, nemzeti szabványokban meghatározottak szerinti működésének megfelelőségét, továbbá,

d) azt, hogy a 19/A. § szerinti megfelelőség-igazolásokat - jogszabályban meghatározott esetekben - a kötelezettek beszerezték-e.

(3) Ha a kötelezett

a) a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségeit megszegi, a hatóság javasolhatja a miniszternek a koncessziós szerződés felmondását,

b) a (2) bekezdés b) és c) pontjával kapcsolatos kötelezettségszegést vagy jogszabálysértést követ el, a hatóság jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, illetőleg az engedélyt visszavonhatja, vagy a tevékenység végzését megtilthatja,

c) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségét szegi meg, a hatóság jogosult a beruházást, az eszköz megrendelését, betervezését, beépítését, üzembe helyezését, illetőleg használatát megtiltani."

16. § A Tt. 26. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ingatlanon elhelyezett távközlő eszközök esetében a közcélú szolgáltató kérelmére - közérdekből - a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat, illetőleg vezetékjogot engedélyezhet.

(4) Közcélú távközlési szolgáltató által szerzett használati jog alapján létesített alépítményben vagy antennatornyon is alapítható használati jog - különösen kormányzati, nemzetbiztonsági és közbiztonsági érdekből - abban az esetben, ha a létesítés más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan nem sért és a létesítés műszaki és gazdasági indokok alapján másként nem oldható meg. A használati jog jogosultját szerződéskötési kötelezettség terheli, kivéve, ha igazolja, hogy a koncessziós szerződésben vállalt fejlesztési követelmények miatt e kötelezettségnek eleget tenni nem tud. Ha a szerződés nem jön létre, azt a közös használat feltételeinek megállapításával a hatóság a felek egyikének kérelmére határozattal létrehozhatja.

(5) Az (1) bekezdésben megjelölt közcélú távközlési szolgáltató képviselőjét el kell látni a személye azonosítására és feladata igazolására szolgáló okmánnyal.

(6) A közcélú távközlési szolgáltató jogosult a folyóvizeknek, csatornáknak és természetes tavaknak, azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek távközlési célú igénybevételére."

17. § A Tt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A nyomvonal jellegű távközlési létesítmények más sajátos építményfajtákkal (nyomvonalas létesítményekkel, közművekkel) történő megközelítésére, illetőleg keresztezésére vonatkozó nemzeti szabványt a miniszter rendelettel kötelezően alkalmazandónak nyilváníthatja."

18. § (1) A Tt. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Mindazokat a távközlésre vonatkozó - személyes adatnak nem minősülő - közérdekű adatokat, amelyek koncessziós pályázat előkészítéséhez, távközlési tevékenységet végző szolgáltató létrehozásához, távközlő hálózatok tervezéséhez, a szolgáltatáshoz szükséges szerződések megkötéséhez, azok teljesítéséhez és a felek zavartalan együttműködésének kialakításához, illetőleg fenntartásához szükségesek, az érdekeltek kötelesek a hatóság számára átadni. Az adatszolgáltató felelős az általa szolgáltatott adatok tartalmának a helyességéért."

(2) A Tt. 32. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A távközlési szervezet koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak."

19. § (1) A Tt. 33. §-a (1) bekezdésének a), j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés új l) ponttal egészül ki:

[33. § (1) E törvény alkalmazásában állami feladat:]

"a) a nemzeti távközlési politika kialakítása, annak végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése, a kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági és védelmi igények érvényesítése, továbbá ezek megvalósításának ellenőrzése;"

"j) a közcélú távközlő hálózatok nemzeti számozásának és címzéseinek kialakítása, azok kijelölése a szolgáltatók részére, beleértve a nemzetközi egyeztetéseket;

k) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működtetése;

l) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság működésének támogatása."

(2) A Tt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami feladatok ellátásánál biztosítani kell a fogyasztók, a vállalkozók, az önkormányzatok érdekképviseletei számára a véleménynyilvánítás lehetőségét, elsősorban a Távközlési Érdekegyeztető Fórum útján."

(3) A Tt. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott állami feladatokat - az e törvényben és külön jogszabályokban foglalt munkamegosztásnak megfelelően - a Kormány, a minisztériumok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége tekintetében a legfőbb ügyész és a hatóságok látják el."

20. § A Tt. 35. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A miniszter e törvényben meghatározott hatáskörében]

"d) kijelöli a távközlő gerinchálózat struktúráját (csomópontjait), a primer körzeteket;"

21. § A Tt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a közcélú távbeszélő szolgáltatás belépési díjának megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó feltételeket és a belépési díj mértékét."

22. § A Tt. mellékletének 1-30. pontjai helyébe e törvény melléklete lép.

23. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; egyidejűleg

a) a Tt. 2. §-ának (1) bekezdéséből az "és zártláncú" szövegrész,

b) a Tt. 6. §-a,

c) a Tt. 13. §-a (1) bekezdésének második mondata,

d) a Tt. 23. §-ának (2) és (3) bekezdése,

e) a hatályon kívül helyezett 36. § előtti "Távközlési Alap" főcím,

f) a Tt. 28. §-ának (2) bekezdéséből az "(OÉSZ 4. számú melléklet 67. pont)" szövegrész,

g) a Tt. 38. §-a,

h) a Tt. 39. §-ának (3) bekezdése

hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a koncesszióról szóló - többször módosított - 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a postáról szóló - többször módosított - 1992. évi XLV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A postai szolgáltató általános szerződési feltételeit (a továbbiakban: üzletszabályzat) szolgáltatása megkezdését megelőzően legalább 45 nappal jóváhagyás céljából köteles megküldeni a Hírközlési Főfelügyelet részére. A Hírközlési Főfelügyelet - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével - 30 napon belül határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról."

(4) Az árak megállapításáról szóló - többször módosított - 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének I. fejezete B. Szolgáltatások főcímű táblázatában

a) a 406-22-01-ből a "Koncesszióköteles távközlési szolgáltatások díja (előfizetési díj, beszélgetési díj, csatlakozási díj)" szövegrész helyébe 1998. január 1-jei hatállyal a "Koncesszióköteles távbeszélő szolgáltatások díja, a hálózatok összekapcsolásának díja (csatlakozási díj), továbbá a koncesszióköteles távközlési szolgáltatások nyújtásához igénybe vett bérelt vonali szolgáltatások díja" szövegrész lép, továbbá

b) a 406-31-ből "A közszolgálati rádió és televízió műsorsugárzás díja" szövegrész helyébe 1997. július 1-jei hatállyal "A rádió és televízió műsorszórás díja" szövegrész lép.

(5) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

1. a Tanács 73/23/EGK irányelve a tagállamok bizonyos feszültséghatárok közötti működésre tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó szabályozásának összehangolásáról;

2. a Tanács 84/549/EGK ajánlása a harmonizáció megvalósításáról a távközlés terén;

3. a Tanács 84/550/EGK ajánlása a közösségi közcélú távközlési szolgáltatásokra vonatkozó szerződések hozzáférhetővé tételének első fázisáról;

4. a Tanács 86/361/EGK irányelve a távközlési végberendezések típusengedélye kölcsönös elismerésének kezdeti szakaszáról;

5. a Tanács 86/659/EGK ajánlása az integrált szolgáltatású digitális hálózat (ISDN) koordinált bevezetéséről az Európai Közösségben;

6. a Tanács 87/95/EGK határozata a szabványosításról az információs technológiák és a távközlés területén;

7. a Tanács 89/336/EGK irányelve a tagállamoknak az elektromos összeférhetőségről rendelkező szabályozásának összehangolásáról;

8. a Tanács 90/387/EGK irányelve a nyílt hálózati hozzáférésre vonatkozó keret elfogadásáról;

9. a Tanács 91/263/EGK irányelve a tagállamok törvényeinek közelítéséről, a távközlési végberendezések kölcsönös elismeréséről, beleértve a megfelelőséget is;

10. a Tanács 92/44/EGK irányelve a nyílt hálózati hozzáférés alkalmazásáról a bérelt vonalak esetében;

11. a Tanács 92/382/EGK ajánlása a nyílt hálózati hozzáférés alkalmazásáról a közcélú csomagkapcsolt adatszolgáltatás céljára;

12. a Tanács 92/383/EGK ajánlása a nyílt hálózati hozzáférés alkalmazásáról az ISDN-nél;

13. a Tanács 93/465/EGK irányelve a megfelelőség-értékelési eljárások különböző szakaszaiban alkalmazható modulokról és a műszaki összehangolási irányelvekben alkalmazható CE megfelelőségi megjelenés feltüntetésének és alkalmazásának szabályairól.

(6) A törvény hatálybalépésekor fennálló hálózati szerződésekre vonatkozóan a távközlési szolgáltató 30 nap alatt köteles kezdeményezni a Tt. 7. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat csatolását. Amennyiben a kezdeményezés kézbesítésétől számított 30 nap alatt a nyilatkozatot az igénybevevő nem csatolja, a hálózati szerződés a határidő lejártát követő napon megszűnik.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1997. évi LXV. törvényhez

"E törvény alkalmazásában a távközlésre vonatkozó fogalmak

1. Alapvető műszaki tervek

Azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közcélú távközlő hálózat struktúráját, műszaki és használhatósági jellemzőit, a hálózattal összekapcsolt más hálózatok és az előbbire rákapcsolt berendezések zavarmentes együttműködéséhez szükséges jelzési, forgalomirányítási, számozási és szinkronizálási követelményeit.

2. Az ország egységes távközlő hálózata

A különféle távközlő hálózatok olyan együttműködni képes együttese, amelyben - üzembiztonsági vagy egyéb okok folytán - a szükségessé váló összekapcsolás és rákapcsolás az alapvető műszaki tervekben és kötelező szabványokban foglaltak megtartásával vagy ezek hatálybalépéséig a szolgáltatók megállapodásainak megfelelő berendezések alkalmazásával biztosítható.

3. Bérelt vonal

A belföldi-belföldi vagy külföldi-belföldi szolgáltatás-hozzáférési pontokat összekötő áramkör szakaszok együttese átlátszó átviteli kapacitással, amely magában foglalja az átviteli utakat, a szolgáltatás-hozzáférési pontokat, valamint a vizsgáló hozzáférési pontokat, de nem tartalmaz a felhasználó által vezérelhető kapcsolóberendezést. (A szolgáltató alkalmazhat a bérelt vonali összeköttetésben általa vezérelt kapcsolóberendezést.)

4. Csomópont

Átviteli utak kapcsolódási pontja, az összekapcsolás és rákapcsolás feltételeivel együtt, az alapvető műszaki terveknek és a szabványoknak megfelelően.

5. Közcélú bérelt vonali szolgáltatás

Olyan távközlési szolgáltatás, amelyben a szolgáltató a felhasználó által megjelölt szolgáltatás-hozzáférési pontok között a felhasználó által igényelt szabványos összekötő áramkört vagy virtuális áramkör szakaszokat díj ellenében, távközlési tevékenység végzése céljából más (pl. a felhasználó vagy a felhasználó által meghatározott harmadik személyek vagy ezek csoportja) részére kizárólagos használatra átengedi. Az áramkör szakaszok lehetnek nyomvonalas távközlési összeköttetések, földi rádiótávközlő csatornák, műholdas rádióösszeköttetések és ezek tetszőleges kombinációi.

6. Közcélú mobil rádiótelefon hálózat

Földfelszíni rádiótávközlő hálózaton létesített közcélú távbeszélő hálózat, amely a nagy területen szabadon mozgó igénybevevők között lehetővé teszi hangfrekvenciás jelek átvitelét, többek között

- távbeszélő beszéd-összeköttetések felépítése és fenntartása útján, továbbá

- legalább 2400 bit/s sebességű adatátvitelt.

A hívott előfizető elérése a nemzeti, illetőleg nemzetközi számozási tervben rögzített választási eljárás útján lehetséges.

7. Közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás

A közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatást a szolgáltató

- beszédcélú elektromágneses jelek átvitelével,

- nagy térben szabadon mozgó felhasználó számára nyújtja közcélú mobil rádiótelefon hálózaton.

A jelátvitel történhet hálózatba kapcsolt mozgó állomások, illetőleg mozgó állomás és a helyhez kötött távbeszélő szolgáltatás igénybevevője között.

8. Közcélú távbeszélő hálózat

Olyan távközlő hálózat, amely az állandó helyű szolgáltatás-hozzáférési pontok között lehetővé teszi 0,3-3,4 kHz közötti hangfrekvenciás jelek átvitelét többek között

- távbeszélő beszéd-összeköttetések felépítése és fenntartása,

- legalább 2400 bit/s sebességű modemes adatátvitel (ITU-T "T" és "V" sorozatú ajánlásai)

útján.

A hívott előfizető elérése a nemzeti, illetőleg nemzetközi számozási tervben rögzített választási eljárás útján lehetséges.

9. Közcélú távbeszélő szolgáltatás

Koncesszióköteles szolgáltatás, amely közcélú távbeszélő hálózat szolgáltatás-hozzáférési pontjain keresztül - díj ellenében - igénybe vehető. Tartalmazza a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások kezdeményezésének, továbbításának és fogadásának, a segélykérő hívásoknak, a kezelői szolgáltatásoknak, a tudakozónak, az előfizetői névsornak (telefonkönyv) és a nyilvános állomásoknak igénybevételére vonatkozó lehetőséget.

10. Közcélú távközlési szolgáltatás

Koncessziós szerződés, az állam által vagy az állam többségi részesedésével e célra alapított, illetőleg szolgáltatási engedély alapján távközlési szolgáltatók által nyilvánosan meghirdetett, általános szerződési feltételek (üzletszabályzat, vállalkozási feltételek) alapján szerződéskötési kötelezettség mellett, díj ellenében végzett jelátvitelt vagy hozzáférést biztosító távközlési tevékenység.

11. Különcélú távközlő hálózat

Zárt felhasználói csoportot alkotó igénybevevők által használt távközlő hálózat, amelyen elsődlegesen azok belső távközlési forgalma bonyolódik.

12. Műsorelosztás

A műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak, ha a tevékenység a telekhatáron belüli vezetékrendszeren valósul meg (pl. társasházban).

13. Műsorszétosztás

A műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren tartalmában változatlanul történő egyidejű eljuttatása rádió és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.

14. Műsorszórás

Földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú rádiótávközlési eljárás - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - hangok, képek vagy egyéb természetű adások továbbítására.

15. Országos műsor szórása

Olyan műsor szórása, amelynek vételkörzetében az ország népességének legalább fele lakik.

16. Összekapcsolás

Különféle hálózatok között létrehozott olyan együttműködés, valamint az azokhoz történő fizikai, illetőleg logikai csatlakozás, amely együttműködés feltételeire vonatkozóan kötött hálózati szerződés alapján lehetővé válik, hogy a szolgáltatók igénybevevői, előfizetői között információcsere jöhessen létre.

17. Primer körzet

A közcélú távbeszélő hálózat azon részegysége, amelyen belül két szolgáltatás-hozzáférési pont közötti kapcsolat létesítése érdekében az előfizetői szerződés keretében nyújtott szolgáltatáshoz nem szükséges a gerinchálózat igénybevétele.

18. Rákapcsolás

A távközlő hálózathoz távközlő eszközök csatlakoztatása előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontokon, előfizetői szolgáltatás, bérelt vonali szolgáltatás igénybevétele vagy más (távközlési vagy informatikai) szolgáltatás nyújtása céljából.

19. Saját célú hálózat

Olyan távközlő hálózat, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját távközlési igényeinek kielégítésére használ.

20. Személyhívó szolgáltatás

Rádiótávközlési szolgáltatás, amely meghatározott címzett üzenetek közvetítését teszi lehetővé, változó helyű előfizetők számára, amelyet a közcélú távközlő hálózat végberendezéseiről lehet kezdeményezni. Az országos személyhívó szolgáltatás az ország lakosságának legalább 50%-át látja el. Helyi személyhívó szolgáltatásnak minősül, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb 100 ezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb 500 ezer lakos él.

21. Szolgáltatás-hozzáférési pont

Minden olyan - a hozzáférés műszaki jellemzőivel meghatározott - fizikai kapcsolódási pont (interfész), amely a távközlő hálózat részét képezi, és lehetővé teszi a távközlő hálózaton való információcserét.

a) Hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont

A közcélú távközlő hálózat azon pontja, amely más hálózattal való összekapcsolására szolgál.

b) Előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pont

A közcélú távközlő hálózat azon pontja, amely előfizetői berendezések vagy más előfizetői szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő berendezések rákapcsolására szolgál.

22. Táviratszolgáltatás

A szolgáltató a megrendelőtől távközlő hálózaton vagy postai szolgáltató közreműködésével díj ellenében felveszi a szöveges üzenetet, azt a távközlő hálózaton továbbítja, majd

a) postai szolgáltató közreműködésével,

b) távbeszélőn vagy más távközlési úton,

kézbesíti.

23. Távközlés

Tevékenység, melynek során bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény villamos vagy optikai úton, rádión vagy más elektromágneses rendszereket megvalósító különféle távközlő hálózatokon (közcélú, zártcélú, különcélú, saját célú távközlő hálózatokon), illetőleg ezek kombinációján eljut egy vagy több igénybevevőhöz, felhasználóhoz.

24. Távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak, együtt: távközlési építmények

Távközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják

a) a vezetékeket, a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb - műtárgyakat,

b) azok nyomvonalát (az elméleti tengelyt a térszinten függőleges vetítéssel meghatározó elméleti vonalat), valamint

c) a tartozékokat, tartószerkezeteket, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.

25. Távközlési szolgáltatás

A távközlési szolgáltatások közé tartoznak a díj ellenében végzett távközlési forgalmi (másképp átviteli, a továbbiakban: forgalmi) szolgáltatások és a távközlőhálózat hozzáférési (a továbbiakban: hozzáférési) szolgáltatások.

A forgalmi szolgáltatás a felhasználó által meghatározott, a szolgáltatásra jellemző fajtájú (jelzés, hang, írás, álló- vagy mozgókép, digitális adójel, beszéd, analóg vagy digitális elektromos beszédjel, műsor vagy más jel) és a szolgáltatás igénybevevőjének kezdeményezésére, a szolgáltatásra jellemző módon elektromos vagy elektromágneses jelekként, a felhasználó által meghatározott helyek között, a tartalom megváltozása nélkül történő átvitele, a szolgáltatás nemétől függő kívülálló felek általi vétel és közlés, a szolgáltatás nemétől függő módon történő kizárásával.

Hálózati hozzáférési szolgáltatás, amely meghatározott időtartamra, meghatározott feltételek melletti hozzáférést (forgalmi szolgáltatás igénybevételének lehetősége) biztosít távközlő hálózathoz vagy annak részéhez a felhasználó vagy annak meghatalmazottja részére.

26. Távközlési szolgáltató

Az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, amely (aki) távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult, szolgáltatást nyújt más (szolgáltató, igénybevevő, előfizető) részére.

27. Távközlő gerinchálózat

A közcélú távközlő hálózat olyan megkülönböztetett része, amely bármely távközlési jel továbbítására alkalmas, hozzá közvetlenül előfizetők nem csatlakoznak, hanem a csomópontban meghatározott jelátviteli sebességgel történő hozzáférést biztosít hálózati szerződéssel az igénybevevőnek. A gerinchálózat alapvető műszaki tervekben (a struktúratervben) meghatározott, a primer körzetek kapcsoló központjainál lévő hálózati szolgáltatás-hozzáférési pontokig terjed.

28. Távközlő hálózat

Távközlést megvalósító eszközök és szoftverek összessége, melyek lehetővé teszik a hozzáférési pontok közötti közlések továbbítását és irányítását, beleértve a valós vagy virtuális összeköttetések egységes módon történő felépítését, fenntartását, módosítását és bontását.

29. Távközlő végberendezés

Berendezés, amelynek rendeltetése a közcélú távközlő hálózatra való kapcsolódás

a) közvetlenül, az előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponton keresztül, illetőleg

b) az előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontra közvetlenül vagy közvetve rákapcsolt közcélú távközlő hálózattal való együttműködés céljából

információk kibocsátása, feldolgozása vagy fogadása érdekében. A rákapcsolás történhet vezetékes, rádiótávközlő, optikai vagy egyéb elektromágneses úton.

30. Telekhatár

A távközlő eszközök építése, létesítése, fejlesztése tekintetében telekhatárnak minősül az adott ingatlant más földrészletektől elválasztó határvonal, illetőleg a 2. § tekintetében - telepszerű többszintes beépítésnél (sorházas vagy több épületből álló telepnél) - a lakóút vagy a telep mellett elhaladó közút határa.

31. Természeti (korlátozott) erőforrások

A rádiótávközlő eszközök működtetéséhez szükséges frekvenciatartomány, illetőleg a távközlési szolgáltatás nyújtásához felhasználható szám és címtartomány.

32. Zártcélú hálózat

Kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági és védelmi érdekeket szolgáló - rendeltetésük szerint elkülönült - távközlő hálózatok és berendezések együttese, amelyek kizárólagosan a speciális igények kielégítését, az e célra létrehozott szervezet és technika működését szolgálják."