9/1997. (VI. 27.) KHVM rendelet

a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítésekre szervezhető mestervizsgáztatás szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 17/1996. (V. 17.) KHVM rendelet kiegészítéséről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Magyar Kézműves Kamarával egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítésekre szervezhető mestervizsgáztatás szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 17/1996. (V. 17.) KHVM rendelet melléklete az e rendelet mellékletében foglaltakkal és vizsgakövetelményekkel egészül ki.

2. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 85/368/EGK számú határozata a szakképesítések megfeleltetéséről az Európai Közösségek tagállamai között.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 9/1997. (VI. 27.) KHVM rendelethez

A 17/1996. (V. 17.) KHVM rendelet melléklete az alábbiak szerint egészül ki:

AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐ

mestervizsga szint és szakmai vizsgakövetelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai

szakmunkás szakképesítés, illetve az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendeletben foglalt autóvillammossági szakiránynak megfelelő közép- és felsőfokú szakképesítés.

B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat

A gépjárműjavítás vagy autóvillamossági javítás tevékenységi profilú vállalatnál, gazdasági társaságnál vagy vállalkozónál, illetve iparosnál a szakma különböző munkaterületein eltöltött gyakorlat időtartama:

Szakmunkás-bizonyítvánnyal: 5 év

Középfokú szakirányú végzettséggel: 3 év

Szakirányú felsőfokú végzettséggel: 3 év

Megjegyzés: A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjában ne legyen 1 évnél régebbi.

II. A mester munkaterülete, feladat- és tevékenységkörök

2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása

Az autóvillamossági szerelő mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - műszerekkel, kézi és gépi eszközökkel, szerszámokkal, anyagokkal - az alábbi, jellemző munkatevékenységeket végzi:

- A közúti járművek jellemzően a gépjárművek (személy- és tehergépkocsi, autóbusz, motorkerékpár) villamosenergia-rendszeréhez, valamint a különféle villamos vezérlő és szabályozó rendszerekhez tartozó alkatrészek hibáinak megállapítása, javítása, karbantartása.

- A szervizmunkákkal és a gépjármű ellenőrzésével összefüggő műszeres vizsgálatok elvégzése.

- A gépjárművek gépészeti részeiben előforduló meghibásodások felismerése.

- A gépjármű-, elsősorban gépjárművillamossági-diagnosztika végzése.

2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre

- Az autóvillamossági szerelő mester tevékenységi körében elvégezhető szerelési-javítási munkák fajtáit a szakirány szerinti illetékes minisztérium érvényben lévő rendelete határozza meg.

- A mestervizsgával és vállalkozói igazolvánnyal rendelkező mester a hatályos rendelet(ek)ben részletesen felsorolt feladatok és tevékenységek elvégzésére jogosult.

III. Szakmai követelmények

A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok):

3.1. Szakmai feladatok

A gépjárművek (személy- és tehergépkocsi, autóbusz, motorkerékpár) villamosenergia-rendszeréhez, valamint a különféle villamos vezérlő és szabályozó rendszerekhez tartozó alkatrészek hibáinak megállapítása, javítása, karbantartása.

A szervizmunkákkal és a gépjármű ellenőrzésével összefüggő műszeres vizsgálatok elvégzése.

A gépjárművek gépészeti részeiben előforduló meghibásodások felismerése, azok gépjárművillamossági részproblémáinak pontos azonosítása az alábbiakkal összefüggésben:

- a gépkocsi alapvető gépészeti berendezései,

- környezetvédelmi előírások a kipufogógáz összetevő értékeinek szempontjából,

- négyütemű benzinmotor,

- kétütemű benzinmotor,

- négyütemű dízelmotor,

- a motor hűtése,

- a motor kenése,

- kipufogórendszer,

- kerékhajtások,

- kerékfelfüggesztések,

- lengéscsillapítók,

- kormányzás,

- fékek,

- villamos vezetékrendszer,

- tüzelőanyag-ellátó és keverékképző rendszer,

- gyújtórendszerek,

- akkumulátor,

- indítómotor,

- generátor és feszültségszabályozás,

- külső és belső világítás,

- külső és belső jelzőfények,

- hangjelzők,

- jeladók,

- kijelzők, műszerek (műszerfal),

- szervomotoros rendszerek,

- relék, kapcsolók, olvadóbiztosítók,

- riasztók, indításgátlók,

- zavarszűrők,

- autórádiók, hangszórók, antennák,

- hűtő- és fűtőrendszerek, légkondicionálás,

- blokkolás- és kipörgésgátlás,

- rendszervezérlők,

- hidromechanikus nyomatékváltó.

Általános szakmai elvárások

A mester(jelölt) ismerje:

- a különböző (benzin- és dízel-) motorokat, azok részegységeit, működését és diagnosztikáját;

- az erőátviteli egységeket;

- a futóművek működését, jellemzőit és diagnosztikáját;

- a fékek működését, jellemzőit és diagnosztikáját;

- a kormányműveket és részeiket;

- a kerekek kiegyensúlyozását;

- a gyújtórendszerek működését, diagnosztikáját és javítását;

- az akkumulátor működését, diagnosztikáját és karbantartását;

- az indítómotorok működését, diagnosztikáját és javítását;

- a generátorok és feszültségszabályozók működését, diagnosztikáját és javítását;

- a szervomotoros berendezések (ablaktörlő-mosó rendszerek, ablak-, zár- és ülésmozgatók, ventilátorok, szivattyúk stb.) feladatát, működését és javítását;

- a riasztók és indításgátlók működését, beszerelését, vizsgálatát;

- a külső és belső világítás, valamint a jelzőfények vezérlésének jellemzőit, hibakeresését és javítását;

- az érzékelők és jeladók feladatát, vizsgálatát és javítását;

- az utastér hűtés, fűtés működését, vizsgálatát és javítását;

- az elektroakusztikai készülékek működését, vizsgálatát;

- a környezetvédelmi előírásokat;

- a munka- és tűzvédelmi előírásokat;

- a szakterületi biztonságtechnikát;

- a mérő- és diagnosztikai eszközökkel, garázsberendezésekkel, villamos gépekkel, berendezésekkel, emelőkkel szemben támasztott biztonsági, időszakos ellenőrzési és pontossági követelményeket,

- a szakterületre jellemző korszerű technikai, technológiai eljárásokat és ezek változásait.

A mester(jelölt)

- rendelkezzen szakmai intelligenciával, legyen képes ügyféllel, munkatárssal, tanulókkal, ellenőrző szervekkel, szállítókkal és konkurenciával kommunikálni;

- tudjon műszaki felmérést végezni a javításra beálló gépjárműveken, tudja elkészíteni a javítás várható költségvetését, előkalkulációját;

- legyen tárgyalóképes az ügyféllel;

- ismerje a műhely ügyvitelének menetét: munkafelvétel, hibakeresés, javítás, beállítás, próba és átadás;

- járatos legyen az alábbi területeken:

= anyagok beszerzése, tárolása, számla elkészítése,

= pénztárkönyv vagy naplófőkönyv vezetése (bevételek-kiadások): bér, tb- és APEH-ügyek,

= műhelyszervezés, -berendezés (műszerek, gépek, szerszámok),

= eljárás vitás ügyekben, garancia elbírálása,

= együttműködés felügyeleti szervekkel,

= szakmai intelligencia, kommunikáció ügyféllel, munkatárssal, tanulókkal, ellenőrző szervekkel, szállítókkal és a konkurenciával;

- képes legyen magát önképzéssel fejleszteni, hogy a műszaki fejlődéssel lépést tudjon tartani,

- képes legyen szakmai tudását átadni tanulóinak, és tudja velük megszerettetni a szakmát, a rendet és a fegyelmet.

A mesternek tehát sokoldalú, jól képzett egyéniségnek kell lenni, hogy egyszemélyben tudja vállalkozását szervezni, irányítani és dokumentálni. Ügyfelei és munkatársai között jó összekötőkapocs legyen, korrekt, jó minőségű munkával gazdaságosan tudjon termelni.

3.2. Követelmények

3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények

A mester(jelölt) tudja (tudjon):

- információs adattárakat hagyományosat (kézikönyvet, adattáblázatot, gépkönyvet, mikrofilmet stb.) és elektronikusat (számítógépes adatbázisokat különböző típusú adathordozókkal) alkalmazni, abból az adott gépjármű vagy alkatrészeinek adatait, alkatrésztár adatait, anyag- vagy árlistát, javítási normaidőt stb. lehívni, kinyomtatni, megkeresni, azonosítani, kiolvasni;

- villamos kapcsolási rajzot olvasni, villamos hálózati adatokat tartalmazó kézikönyveket használni;

- autóvillamossági alapeszközökként a multimétert és oszcilloszkópot (labor és gyújtásvizsgáló) biztosan alkalmazni;

- hibakeresés vagy ellenőrzés esetén az arra alkalmas műszert alkalmazni, felszerelni, csatlakoztatni, hitelesíteni, és a méréseket elvégezi;

- a mért eredményeket értékelni;

- az értékelés alapján a szükséges következtetéseket levonni, alkatrészt cserélni, a szükséges beállítást elvégezni;

- akkumulátoron állapot-, és töltöttségi vizsgálatot végezni, és azt minősíteni, akkumulátort tölteni;

- indítómotor- vagy akkumulátor-hibára áramméréssel következtetni, a csatlakozókon feszültségesést mérni;

- indítómotort ki- és szétszerelni, alkatrészteit minősíteni, javítani, vagy cserélni, keféket cserélni; összeszerelni, az indítómotort (próbapadi) méréssel ellenőrizni, visszaépíteni és kipróbálni;

- generátort kiszerelés nélkül oszcilloszkóppal ellenőrizni: az egyenirányító egységet minősíteni, a töltőképességet áram- és feszültségméréssel minősíteni;

- generátort kiszerelni, szétszedni, a háromfázisú és a gerjesztő tekercselést méréssel ellenőrizni, a diódákat egyenként ellenőrizni, szükség szerint cserélni; összeszerelni, a javított generátort (próbapadi) méréssel ellenőrizni, visszaépíteni és kipróbálni;

- a feszültségszabályozás jóságát ellenőrizni, a lehetséges (mechanikai) hibát kijavítani, az előírt értékeket beállítani, majd a teljes rendszert ellenőrizni;

- adott generátorhoz a megfelelő (elektronikus) szabályozót kiválasztani, beépíteni és a teljes rendszert ellenőrizni;

- a töltésellenőrző rendszert felülvizsgálni, a hibát behatárolni és elhárítani;

- a motor működésképtelensége esetén a hiba okát (gyújtás, tüzelőanyag-ellátás, vezérlés) tudatos méréssel behatárolni;

- a gyújtórendszer típusát megállapítani, az alkatrészeket felismerni, helyüket - szakirodalom vagy gépkönyv segítségével - megtalálni;

- a gyújtásvezérlő jeladót (jeladókat), zárásszöget, előgyújtást ellenőrizni;

- a gyújtórendszer működését oszcilloszkóppal, gyújtásképek alapján minősíteni, a hibahelyre következtetni;

- a gyújtórendszer alkatrészeit ellenőrizni, javítani vagy cserélni;

- az összerakott gyújtórendszert típustól függően beállítani, ellenőrizni;

- a keverékképző vagy befecskendezőrendszer típusát megállapítani, az alkatrészeket felismerni, helyüket - szakirodalom vagy gépkönyv segítségével - megtalálni;

- a tüzelőanyag-szállítást, a rendszernyomást ellenőrizni;

- a befecskendezőrendszer működését oszcilloszkóppal vagy célműszer alkalmazásával minősíteni, a hibahelyre következtetni;

- a befecskendezőrendszer alkatrészeit ellenőrizni, javítani vagy cserélni;

- a befecskendezőrendszer jeladóinak állapotát méréssel minősíteni, javítani vagy cserélni;

- az összerakott befecskendező rendszert típustól függően beállítani, ellenőrizni;

- a motorvezérlő rendszer típusát megállapítani, az alkatrészeket felismerni, helyüket - szakirodalom vagy gépkönyv segítségével - megtalálni;

- a motorvezérlő rendszer alkatrészeit, jeladóit ellenőrizni, javítani vagy cserélni;

- kipufogógáz-visszavezetést, pótlevegő adagolást, aktívszénszűrőt és vezérlésüket méréssel ellenőrizni, alkatrészeit javítani vagy cserélni;

- beszívott levegőt előmelegítő rendszert ellenőrizni, alkatrészeit javítani, vagy cserélni;

- depresszió (vákuum-) rendszert, a szelepek állapotát ellenőrizni, alkatrészeit javítani, vagy cserélni;

- az összerakott motorvezérlési rendszert típustól függően beállítani, ellenőrizni;

- kipufogógázok vizsgálatát célműszerrel elvégezni, a mérési eredményekből beállítást, a motort, illetve annak állapotát minősíteni;

- kompresszió végnyomást, hengerüzem összehasonlító vizsgálatokat elvégezni, a mérési eredményekből a motort, illetve annak állapotát minősíteni;

- motorhűtő ventilátor motorját és annak vezérlését ellenőrizni, alkatrészeit javítani, vagy cserélni;

- dízelmotor indítását segítő rendszer típusát megállapítani, az alkatrészeket felismerni, helyüket - szakirodalom vagy gépkönyv segítségével - megtalálni;

- az izzító- vagy előmelegítő-rendszer alkatrészeit, jeladóit ellenőrizni, javítani, vagy cserélni;

- dízelmotor elosztó befecskendező-szivattyújának villamos alkatrészei, valamint a vezérlését támogató jeladók állapotát ellenőrizni javítani vagy cserélni;

- az előbefecskendezési szöget mérni, ennek alapján a beállítást minősíteni;

- szélvédőt, hátsó ablakot vagy fényszórót törlő-mosó rendszer működését ellenőrizni, alkatrészeket javítani, vagy cserélni, a hibátlan működést ellenőrizni és beállítani;

- központi zárat, oldalablak vagy tolótetőmozgató rendszert, motoros ülés- és tükörmozgató rendszert, ezek működését ellenőrizni, alkatrészeket javítani, vagy cserélni, a hibátlan működést ellenőrizni és beállítani;

- fűtőkészülékek (hátsó ablak, külső tükör, ajtózár, mosófolyadék-fúvóka, üléshuzat) működését ellenőrizni, alkatrészeket javítani, vagy cserélni, a hibátlan működést ellenőrizni és beállítani;

- külső és belső világítás áramköreit, alkatrészeit (kapcsolók, relék, olvadóbiztosítók, vezetők és csatlakozók, foglalat, izzólámpa) ellenőrizni, alkatrészeket javítani, vagy cserélni, a hibátlan működést ellenőrizni: fényszórót beállítani;

- külső és belső jelzőfények áramköreit, alkatrészeit (kapcsolók, relék, olvadóbiztosítók, vezetők és csatlakozók, műszerfal, foglalatok, izzólámpák, LED-ek) ellenőrizni, alkatrészeket javítani, vagy cserélni, a hibátlan működést ellenőrizni;

- hangjelző készülékek áramköreit, alkatrészeit (kapcsolók, relék, olvadóbiztosítók, vezetők és csatlakozók, motorok, légszivattyúk, foglalatok, izzólámpák, LED-ek) ellenőrizni, alkatrészeket javítani, vagy cserélni, a hibátlan működést ellenőrizni;

- műszerfali analóg és/vagy digitális kijelzőket és jeladóikat, vezetőket, csatlakozókat ellenőrizni, alkatrészeket javítani, vagy cserélni, a hibátlan működést ellenőrizni;

- az utasteret hűtő és/vagy fűtő, szellőztető, klimatizáló rendszer működését ellenőrizni, alkatrészeket (jeladókat, kapcsolókat, reléket, szelepeket, motorokat) javítani, vagy cserélni, a hibátlan működést ellenőrizni;

- a blokkolás- és kipörgésgátló-rendszer működését ellenőrizni, alkatrészeket (jeladókat, kapcsolókat, reléket, szelepeket, szivattyúkat, motorokat) javítani, vagy cserélni, a hibátlan működést ellenőrizni;

- a passzív biztonsági berendezéseket (légzsák, övfeszítő, bukókeret stb.) azok működését, szerelésének biztonsági előírásait, a tovább fel nem használt egységek inaktiválását,

- rádiót, magnót, CD-lejátszót, hangszórót, (motoros) antennát, ezek árnyékolását és zavarvédelmét beszerelni, hiba esetén ellenőrizni, cserélni;

- riasztót, indításgátlót, illetve ezek vezérlő egységeit, érzékelőit, hang- és fényjelző alkatrészeit beszerelni, hiba esetén ellenőrizni vagy cserélni;

- első és hátsó ködlámpát, harmadik féklámpát vagy egyéb engedélyezett kiegészítő fényforrást, illetve ezek alkatrészeit felszerelni, hiba esetén ellenőrizni, javítani, vagy cserélni;

- szakszerűen kezelni és alkalmazni a rendszerek üzemanyagait (pl. hűtőközegek), az alkatrészek tisztításához felhasznált anyagokat és eszközöket, ismerni az ezekre vonatkozó környezetvédelmi, biztonságtechnikai munka- és tűzvédelmi előírásokat;

- szakszerűen elrendezni, tárolni az alkatrészeket, tudatosan csoportosítani a selejt, a javításra alkalmas vagy alkalmatlan eszközöket;

- a (villamos) főegységek időszakos hibamegelőző karbantartásának elvét ismerni és betartani, a javítási kézikönyvben előírt utasítás szerint szakszerűen végrehajtani;

- a gépjárművek hatósági műszaki vizsgára való bocsátás előírásait és a felkészítési technológiát;

- elhárítani a gépjármű-javítás és -vizsgálat során előforduló tűz- és baleseti veszélyeket.

3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén

A mester(jelölt) ismerje:

- az általános elektromos alapismereteket (elektrotechnika, elektronika),

- a villamosipari anyagokat, gyártástechnológiákat,

- az általános műszaki (fémipari, technológiai) ismereteket,

- a gépjárművek szerkezeti felépítését, a fődarabok, szerkezeti egységek működési elvét, a villamos berendezések feladatát, felépítését, működési elvét, anyagait és gyártási technológiájukat,

- a gépjárművek műszeres méréseinek eszközeit, a méréstechnikát,

- és alkalmazza a szakma munka- és környezetvédelmi, biztonságtechnikai előírásait,

- a gépjármű-diagnosztikai műszereket az ellenőrzés, hibamegállapítás, beállítás céljából,

- a meghibásodások megszüntetésére a megfelelő javítási technológiát,

- a gépjármű-villamossági egységek beállítását a megadott értékhatárok szerint,

- a villamos berendezések szakszerű cseréjét.

Rendelkezzék az önálló vállalkozáshoz szükséges alapismeretekkel:

- ismerje az anyag- és alkatrészbeszerzés menetét, a helyes tárolást és raktározást,

- tudja a javítási munkákra az árkalkulációt és vállalási időt megállapítani,

- legyen tárgyalóképes az ügyfelekkel.

3.3. Vállalkozás alapítása, vezetése

3.3.1. Általános követelmények és elvárások

- A vállalkozásalapítás, mint stratégiai és befektetési döntés megalapozása, a cég, illetve vállalkozási forma megválasztásának szempontjai.

- Előzetes piacfelmérés szempontjai (profilválasztás, versenytársak értékelése, üzleti terv és projekttanulmányok készítése, keresletelemzés stb.).

- Marketing és P+R stratégia kidolgozásának fő szempontja.

- Controlling és monitoring tevékenység a vállalkozás vezetésében. Piaci és profilválasztási döntések megalapozása. Visszavonulási stratégiák.

- A vállalkozás alapításával kapcsolatos eljárásra vonatkozó jogszabályok ismerete.

- A vállalkozások kötelező és kötelező választáson alapuló gazdasági kamarai tagság létesítésének rendje, a kamarai tagsággal járó vállalkozói jogok és kötelezettségek ismerete.

- Az önkéntesen vállalható szakmai, ágazati stb. érdekképviseleti tagság létesítésének vállalkozói szempontjai, előnyei, a tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek rendszere.

- Az engedélyköteles tevékenységek, hatósági engedélyhez kötött vállalkozási profilok és engedélyezési eljárásuk ismerete.

- A vállalkozási tevékenység nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos általános feladatok és konkrét kötelezettségek ismerete, például

= pénztárkönyv, naplófőkönyv vezetése,

= mérleg, illetve egyszerűsített mérleg készítése,

= munkaügyi-, adó- és társadalombiztosítási elszámolások készítése és nyilvántartása stb.

- Termelés-, piac-, munka- és üzemszervezési ismeretek, üzemviteli, vállalkozás-ügyviteli jártasság.

- A magyar jogrendszer (jogalkotás rendszere, jogszabály-hierarchia, jogértelmezés, jogkövetés, jogalkalmazás stb. fogalmak).

- Általános, vállalkozási tevékenységgel összefüggő jogi ismeretek:

= polgári jogi ismeretek, különös tekintettel a kötelmi jogi vonatkozásokra,

= társasági jog (a gazdasági társaságokról szóló törvény főbb elemei, alapvető rendelkezései),

= pénzügyi-jogi ismeretek,

= adójog alapjai és fő elemei,

= versenyjog alapjai,

= vámjog alapjai,

= munkajog alapjai és fő elemei.

- A vállalkozás jogi képviselete.

- A szakképzéssel az iparitanuló-képzéssel összefüggő általános jogi, munkajogi és kötelmi jogi ismeretek.

3.3.2. Vállalkozás alapítása és vállalkozás vezetési közgazdasági alapismeretek

- A vállalkozások helye és szerepe a piacgazdaságban.

- A vállalkozások típusai, főbb jellemzői a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján.

- Vállalkozási típusok, vállalkozási formák a gazdasági társaságokról szóló törvény és polgári törvénykönyv hatályán kívül (mezőgazdasági kistermelő, szellemi szabadfoglalkozás stb.).

- Az egyéni vállalkozások fő típusai jogi forma és profil szerint (egyéni vállalkozó, egyéni cég - kisiparos - kiskereskedő stb.).

- A jogi és természetes személy fogalma a vállalkozások körében.

- A korlátolt és korlátlan felelősség fogalma és tartalma a vállalkozások körében.

- Egyéni és társas vállalkozások legfontosabb jellemzői, ismérvei alapításuk, szervezetük és működtetésük alapvető ismérvei.

- A vállalkozásalapítást mint hosszú távú stratégiai döntést motiváló és befolyásoló legfontosabb tényezők:

= vállalkozási cél meghatározásának,

= célok és feltételek összhangjának,

= a közvetlen piaci környezet ösztönző és korlátozó hatásainak,

= az általános gazdasági környezet rövid és hosszú távú rendszerhatásainak,

= a vállalkozás kockázatának, várható erős és gyenge pontjainak stb.

vizsgálati szempontjai és módszerei.

- A profit, a tőkeerő, a piac, a kockázat, az alapítási és növekedési cél, valamint a lehetséges cégforma kiválasztása közötti összefüggések.

- A vállalkozásalapítás jogi eljárási rendje (alapító okirat, cégbejegyzés, bankszámlanyitás, adószám, statisztikai jelzőszám, társadalombiztosítási szám stb.).

- Hatósági engedélyekhez kötött tevékenységek és egyéb engedélyköteles tevékenységek eljárási ügyintézési rendje.

- Gazdasági kamarai tagság létesítése (gazdasági kamarák közötti választás szempontjai) érdekképviseleti tagság létesítésének szempontjai.

- A gazdasági kamarai tagságból eredő, vállalkozót megillető jogok és kötelezettségek ismerete, a szolgáltatások igénybevételének módja, helye, eljárása.

- Az üzleti terv tartalma, szükségessége.

- A tervezés helye, jelentősége a vállalkozás alapításával, működtetésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos döntéshozatalban.

- A marketingterv, mint az üzleti terv része.

- A marketingmunka jelentősége, célja, területi eszközrendszere, funkciója a folyamatos piackutatásban, piacértékelésben és piacalakításban.

- A partnerek és versenytársak piaci magatartásának, erős és gyenge pontjainak folyamatos elemzése.

- Üzleti partnerválasztás szempontjai.

- Növekedési, stabilizációs és visszavonulási stratégiák alkalmazásának szempontjai.

- Befektetési döntések, tőkeemelési döntések, hitelfelvételi döntések, gazdasági, piaci megalapozásának fő követelményei.

- Bank- hitel- és tőkepiaci ismeretek.

- Fontosabb vállalkozástámogatási, -fejlesztési stb. hitelkonstrukciók és elérhetőségi feltételeik ismerete. A vállalkozást segítő alapok, alapítványok szolgáltatásainak ismerete.

3.3.3. Vállalkozásgazdaság alapismeretek

- A magyar gazdasági szabályozórendszer átfogó ismerete, jellege, általános hatásmechanizmusa, fejlődési (továbbfejlesztési) irányai, tendenciái.

- A hazai adórendszer főbb jellemzői, belső struktúrája a fontosabb adónemek szerinti csoportosítása.

- A vállalkozásokat terhelő és a vállalkozások működése során elszámolandó főbb adónemek részletesebb ismerete (vállalkozási nyereségadó, általános forgalmi adó, magánszemélyek jövedelemadója, munkaadói járulék, munkavállalói járulék stb.).

- A fontosabb helyi adók rendszere, lehetséges mértéke, alapja és elszámolási módja (pl. iparűzési adó, kommunális adó stb.).

- A vállalkozási nyereségadó-rendszer főbb elemei, alapja, mértéke, választhatósága és a választás mérlegelési szempontja.

- Az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói nyereségadó hatálya alá történő bejelentkezés szabályai.

- Az átalányadózás rendszere, célja, fő jellemzői, előnyei és hátrányai, az alkalmazásra vonatkozó vállalkozói döntés szempontjai.

- Az általános forgalmi adó közgazdasági tartalma (a végső fogyasztás adóztatása) legfontosabb elszámolási szabályok (adókötelezettség keletkezése, mértéke, alapja, elszámolása, a visszaigénylés esetei).

- A személyi jövedelemadó a vállalkozás, a vállalkozó és az alkalmazottak vonatkozásában.

- A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó jövedelemkimutatásának lehetséges módjai, a módszerek közötti választás szempontjai.

- Az önadózás (önbevalláson alapuló adózás) fő jellemzői, előnyei és hátrányai az ún. kivetéses adóztatáshoz viszonyítva.

- Az adóigazgatási eljárás rendje, fő szabályai, az adóelszámolás és befizetés határidői, dokumentumai, az adóellenőrzés rendjének lényegi elemei.

- A társadalombiztosítás hazai rendszerének és átalakítási irányainak átfogó ismerete.

- A biztosítási kötelezettség hatálya, keletkezése, mértéke, elszámolása és teljesítése.

- A társadalombiztosítás intézményrendszere, eljárási rendje, a társadalombiztosítással kapcsolatos vállalkozói elszámolási, nyilvántartási, befizetési, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek.

3.3.4. Vállalkozásjogi alapismeretek

- Polgári jog átfogó ismerete mint alapkövetelmény.

- A kötelmi jog részletesebb és alkalmazás szintű ismerete. Ezen belül különösen:

= a szerződés (vállalkozási, szállítási stb.) tartalma, tárgya, kötelező érvényességi kellékei,

= a szerződést biztosító mellékkötelezettségek,

= a szerződés semmissége, megtámadhatósága,

= a szerződés módosítása, tartozáselismerés,

= zálogjog, kezesség, óvadék stb. fogalma, tartalma,

= a teljesítés és beszámítás esetei,

= a szerződésszegés esetei,

= a szerződés megszűnésének, elévülésének esetei,

= az egyes fontosabb szerződéstípusok alkalmazási területei, főbb jellemzői.

- Pénzügyi jogi alapismeretek. Ezen belül különösen az alábbi tárgykörök átfogó jellegű ismerete:

= a pénzintézetekről szóló törvény hitelnyújtással, értékpapír-forgalmazással, befektetéssel kapcsolatos fontosabb előírásai,

= a devizajogszabályok vállalkozói körben végzett devizaelszámolásokat érintő előírásai,

= a betétbiztosítás fő szabályai,

= a vállalkozás- és vagyonbiztosítás fő szabályai.

- Vámjogi alapismeretek. A magyar vámrendszer, vámeljárás, vámügyintézés átfogó ismerete. A fontosabb vámokmányok és használatuk.

- Versenyjogi ismeretek:

= a piaci verseny fogalma,

= a tisztességtelen piaci magatartás jellemző esetei,

= a versenyfelügyelet intézményrendszere (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, érdekképviseletek, gazdasági és szakmai kamarák)

- Általános munkajogi ismeretek a munka törvénykönyve alapján. Ezen belül a foglalkoztatással összefüggő vállalkozói kötelezettségek részletes ismerete is szükséges.

- A szakképzésről, a szakképzési alapról és a közoktatásról szóló törvények vállalkozásspecifikus rendelkezéseinek részletesebb, valamint e törvények vállalkozás keretében folytatott szakmai képzésre, szakmunkástanuló alkalmazásra vonatkozó átfogó eligazodás szintű ismerete.

- A vállalkozás jogi képviseletének lehetséges módjai és szükségessége.

3.3.5. Vállalkozás alapításával, működtetésével kapcsolatos követelmények

A mesterjelölt bizonyítsa ismereteit az alábbi területeken:

- ismerje a vállalkozásalapításra vonatkozó döntéselőkészítésének, megalapozásának és mérlegelésének a gyakorlatban alkalmazott és a szakirodalomban feldolgozott korszerű módszereit, szempontrendszereit; ezen ismerete birtokában igazolja alkalmasságát az életképes, fejlődésorientált vállalkozás megszervezésére és működtetésére, a vállalkozói kockázat elfogadható keretek között tartásával;

- ismerje vállalkozási profiljára vonatkozóan az általános piaci helyzet fő jellemzőit, változásának tendenciáit; saját vállalkozását legyen képes e környezetben elhelyezni; céljait és esélyeit, valamint e célok eléréséhez, esélyek kihasználásához vezető stratégiáját reálisan tudja megfogalmazni;

- ismerje a vállalkozásindítás, -vezetés és -menedzselés korszerű, saját cégére alkalmazható módszereit és eszközrendszerét; ennek keretében a kockázatelemzés, a költséghaszon elemzés, az üzleti tervezés, a vállalkozási marketing, valamint a vállalkozási kontrolling és monitoring tevékenység alkalmazás szintű ismereteiről adjon bizonyságot;

- alapszinten ismerje az államszervezet felépítését, annak intézményi struktúráját és főbb gazdaságpolitikai, gazdasági környezetalakító funkcióit;

- részleteiben ismerje a központi és helyi gazdasági érdekérvényesítés intézményeit, fórumait, valamint az ezen intézményekkel és fórumokkal való közvetlen és közvetett vállalkozói kapcsolattartás lehetséges módjait;

- rendelkezzék konkrét ismeretekkel a gazdasági kamarák szervezeti, működési rendjéről, a gazdasági kamarák kizárólagos (közjogi) és megengedett (általános képviseletei, illetve szolgáltató) funkcióiról;

- ismerje az érdekképviseleti és a gazdasági kamarai tagsággal járó jogait, kötelezettségeit, valamint az e tagsági viszonyokkal járó, vállalkozás keretében is hasznosítható előnyöket; mindezen ismeretek alapján fogalmazza meg lehetséges vállalkozási célját, esélyeit, kockázatának valóságos mértékét és e kockázatvállalás jogi és közgazdasági szempontból reálisan igazolható megalapozottságát;

- a fenti ismeretek birtokában igazolja alkalmasságát a vállalkozás működése során előadódó válságkezelési kényszer hatékony vezénylésére; a piac-, profil- és vállalkozási formaváltást kiváltó külső és belső tényezők felismerése és időben történő kezelésére;

- a jelölt mutassa meg alkalmasságát a saját- és a hitelezői vagyonnal a tulajdonostársak befektetéseivel való felelős gazdálkodásra, valamint a reális munkavállalói érdekek vállalkozói célokkal összehangolt hatékony érvényesítésének biztosítására.

3.3.6. A gazdálkodással kapcsolatos követelmények

A mesterjelölt alkalmazásorientált ismeretekkel és tudással rendelkezzen az alábbi témakörökben:

- ismerje a magyar adórendszer hatályos jogszabályokon alapuló struktúráját; ezen belül ismerje és tudja saját (vagy tulajdonosi érdekeltségével működő, működtetendő) vállalkozására, szakterületére, tevékenységi körére vonatkozóan is értelmezni az adórendszer törvényi és alacsonyabb szintű jogszabályokból eredő előírásokat;

- ismerje és vállalkozásában, szakterületén tudja értelmezni, alkalmazni és/vagy külső segéderő bevonásával alkalmaztatni az egyes központi és helyi adónemekre vonatkozó előírásokat, olyan mértékben, hogy az ebből eredő vállalkozói, tulajdonosi nyilvántartási és beszámolási követelményeket önmaga, alkalmazottai útján vagy megbízottak igénybevételével képes legyen teljesíteni;

- ismerje és fő vonalaiban képes legyen személyesen is megítélni az egyes adónemekkel kapcsolatos vállalkozási, vállalkozói feladatokat, nyilvántartási, beszámolási, elszámolási követelményeket, és azok teljesítésének gazdálkodási és ügyvitelszervezési vonzatait;

- a gyakorlati alkalmazás, illetve a gyakorlati alkalmazás irányításához, ellenőrzéséhez elvárható szinten ismerje az egyes főbb adónemek jogszabályi előírásaiból eredő fő követelményeket és kedvezményeket, valamint az utóbbiak igénybevételének lehetőségét és feltételeit, alkalmazhatóságát a vállalkoási döntéshozatalban;

- az adójoggal kapcsolatosan a mesterjelölttől elvárt tudáskövetelmény legfontosabb tételei a következők:

= az egyes adónemek céljának, gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai szerepének tudatosítása,

= az adórendszer szerkezetének jellemzői (központi-helyi adók, profitadók, forgalmi adók, erőforrást terhelő adók, helyi és központi szociális foglalkoztatási és környezetvédelmi célú) adók kivetésének indokai, az adóbevételekkel való elszámolás rendszere, a felhasználási célok és megvalósulásuk hatása a vállalkozói szféra fejlődésére,

= minden (elsősorban központi adó, társasági és osztalékadó, ÁFA, SZJA stb.) és adó jellegű elvonás (munkaadói járulék, munkavállalói járulék, tb-járulékok) esetében követelmény a vonatkozó jogszabályok átfogó ismerete. E vonatkozásban kiemelt figyelmet kell kapnia a következőknek:

- az egyes adónemek alanyi köre,

- az adójogszabályok személyi, alanyi, területi és időbeli hatálya,

- az adók alapja és mértéke,

- az adóelszámolás- és nyilvántartás módja,

- a beszámolási kötelezettségekre vonatkozó előírások,

- a kivételek (alanyi és tárgyi mentességek) kedvezmények köre, mértéke és igénybevételük módja,

- az adóbevallás, befizetés, ellenőrzés, rendbírság az adóhiány és késedelmes fizetés szankciói;

- a választható adózási módszerek esetében az adózási rendszer változásának, kiválasztásának jogszabályi feltételei, valamint vállalkozás-gazdasági, -gazdálkodási indokoltsága;

- a társasági és osztalékadó és az SZJA szerinti adózás közötti választás vállalkozási stratégiai vagy taktikai indoka. Az átmenet és átjárhatóság jogi, jogszabályi feltételei és korlátai;

- az önbevallásos adózás és az átalányadózás, illetve a tételes elszámoláson alapuló adózás és az átalány típusú adózás közötti választás vállalkozási, vállalkozás-gazdasági és stratégiai döntési szempontjai;

- a személyi jövedelemadó rendszerből eredő vállalkozót és alkalmazottját terhelő pénzügyi elszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek;

- az általános forgalmi adó célja, gazdaságpolitikai irányultsága. A rendszer lényege (a végső fogyasztás adóztatásának elve);

- az ÁFA-kötelezettség keletkezése, teljesítésmódja, az adó mértéke és alapja, az elszámolás és nyilvántartás, valamint a beszámolás rendszere;

- az ÁFA alanyi és tárgyi mentességének feltételei; a mentesség, a jogszabályon kívüliség, a kedvezményes kulcsok alkalmazásának hatása a vállalkozás gazdálkodására;

- a központi adónemeknél alkalmazott adónövekedő, adóalap-csökkentő tételek konkrét igénybevételi és elszámolási feltételeinek alkalmazási szintű ismerete;

- az adóvisszatérítés, adókedvezmény- és adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételének vállalkozási pozíciókra gyakorolt eltérő hatása, mindezek számszerűsíthetősége;

- az adóigazgatási eljárásról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok tételes ismerete, a vállalkozások adókötelezettségére vonatkozó konkrét előírások (eljárási szabályok, határidők, nyilvántartási és beszámolási, befizetési stb. kötelezettségek) tekintetében;

- számítási modellpéldák megoldására való felkészültség:

= az adóalapok meghatározása,

= az adó megállapítása,

= a kedvezmények és mentességek kiszámítása,

= a késedelmi pótlék és bírság mértékének megállapítása,

= az adó (pl. ÁFA) visszaigénylés mértékének meghatározása stb.

tekintetében;

- számítási modellpéldák megoldására való felkészültség:

= a helyi adók és egyéb adójellegű kötelezettségek megállapítására,

= a gazdasági kamarai regisztrációs díj és éves hozzájárulás mértékének meghatározására,

= az összesített vállalkozói adózott jövedelem megállapítására;

- számítási példák megoldása:

= a munkavállalók személyi jövedelemadó-előlegének megállapítása, valamint

= a munkaviszony megszűnésekor történő végelszámolás személyi jövedelemadó elszámolására;

- a társadalombiztosítás hazai rendszerének átfogó ismerete a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint ennek végrehajtásáról szóló és a törvényhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján:

= a társadalombiztosítás hazai rendszere, intézményei,

= a társadalombiztosítás önkormányzatai,

= a társadalombiztosítás alanyai (aktív és passzív alanyi kör),

= a társadalombiztosítási jogviszony keletkezésének feltételei és követelményei (alanyi jogok, megszerezhető jogok, intézményi-vállalkozási kötelezettségek),

= a járulékköteles és járulékmentes munkavégzésre irányuló (jövedelemszerzési célú) tevékenységek köre, típusai.

A mesterjelölt legyen felkészült:

- a pénzforgalmi és a számviteli elszámolás vállalkozásában szükséges alkalmazása. (Ismerje a pénzforgalmi és számviteli elszámolás különbözőségeit, valamint a két elszámolás és nyilvántartás között kimutatható, elemzésre alkalmas fő összefüggéseket.);

- a pénztárkönyv vagy a naplófőkönyv vagy az egyszerűsített és/vagy a kettős könyvvitelt fő összefüggésének elemezésére, értékelésére. (Szakmai segítséggel döntéshozatali szintű áttekintéssel rendelkezzék a vállalkozás pénzügyi, számviteli elszámolásainak elemzés és értékelése terén.);

- a bejövő és kimenő számlák szabályszerűségének elbírálására - adott esetben a kimenő számlák előírás szerinti kiállítására, bizonylatolására -, valamint a vevők felé történő kiszámlázás törvényes, de gazdasági szempontból is racionális időzítésének meghatározására.

A mesterjelölt önállóan is legyen felkészült:

- üzleti terv készítésére, és az üzleti terv szempont-rendszerének meghatározására és kiértékelésére;

- piaci monitoring és belső controlling rendszer kialakítására, e rendszer működtetésének megszervezésére, valamint a rendszerből származó információk döntéshozatalai célú feldolgozására.

A mesterjelölt személyében is rendelkezzen azokkal a szakismeretekkel, amely alapján önállóan is felkészült lehet:

- vállalkozási pénzforgalma számára bankszámla-nyitást lebonyolítani és a bankszámlát kezelni;

- vállalkozása számára beruházási, fejlesztési és/vagy likvidítási, illetve forgóeszközhitel felvételére pályázatot készíteni, valamint a hitelfelvételi eljárás vállalkozói feladatait ellátni, továbbá ezen döntéseit a gazdálkodási recionalitás feltételezve megalapozni.

A mesterjelölt ismerje a hitelfelvétellel kapcsolatos projekt- és megvalósíthatósági tanulmány általánosan elvárt, megkövetelt tartalmát, összeállításának módját, a szükséges számítási adatok fellelhetőségének bizonylati hátterét, valamint a számítások elvégzésének módszereit.

Ismerje és tudja ismertetni a kereskedelmi banki hitelezés főbb módszereit, ezen hitelezési módok adósságszolgálati konzekvenciáit. Mindezt oly módon tudja értékelni, hogy saját vállalkozásában vagy adott vállalkozás felelős vezetőjeként képes legyen mérlegelni az erőforrásigények és a piaci lehetőségek rövid, közép- és hosszabb távú összhangjának megteremthetőségét.

Mutasson kellő alkalmasságot arra, hogy a belső és külső pénzügyi erőforrások igénybevételének lehetőségét a tulajdonában, résztulajdonában és/vagy vezetése alatt álló vállalkozásban a likvidítási, rentabilitási és reális növekedési szempontnak megfelelően képes értékelni és kezelni.

3.3.7. Jogi ismeretekre vonatkozó követelmények

A mesterjelölt alkalmazásorientált ismeretekkel és tudással rendelkezzen az alábbi témakörökben:

- ismerje és a napi gyakorlatban önállóan is tudja értelmezni és alkalmazni a vállalkozás működtetésével kapcsolatos alapvető jogszabályokat;

- tudja, hogy egy-egy konkrét gyakorlati kérdés eldöntéséhez, illetve általában a vállalkozói döntéshozatalhoz a szükséges jogszabályi háttér hol, milyen jogforrásban található;

- rendelkezzék olyan szintű ismerettel a jogértelmezés és a jogalkalmazás területén, amely lehetővé teszi számára a szakértők, szakmai segéderőt igénylő problémák pontos megfogalmazását, illetve felvetését;

- ismerje a magyar jogalkotás rendszerét; jogalkotásról szóló törvény alapján biztonságosan igazodjon el a hazai jogalkotás intézményi és hatásköri rendszerében;

- legyen birtokában azon ismereteknek, amelyek a hazai jogrendszeren belül a jogszabályok hierarchiájára, egymásra épülésére, a jogszabályok és a szabályozási szintek közötti kapcsolatokra vonatkoznak;

- ismerje a polgári jog alapjait; pontosan tudja értelmezni a Polgári Törvénykönyv tárgyát (elsősorban a személyek közötti kötelmi viszonyok és a tulajdonviszonyok vonatkozásában);

- ismerje a kötelmi jog tárgyát (szerződéses kapcsolatok);

- ismerje a szerződéses viszony létrejöttének és megszűnésének általános és specifikus jogszabályi feltételeit;

- tételesen tudja megnevezni az egyes szerződéstípusokat, ismerje azok fő jellemzőit;

- pontosan értelmezze a szerződések általános és speciális formai és tartalmi kellékeit;

- ismerje a szerződést biztosító mellékkötelezettségek típusait és alkalmazási eseteit;

- a gazdasági társaságokról szóló törvényről átfogó ismeretekkel rendelkezzen; tudja megnevezni a törvényben szabályozott gazdasági társasági formákat, ismerje azok főbb jellemzőit (alapítók lehetséges köre, a társaság jogi vagy természetes személy jellege, a felelősség terjedelme, minimális alaptőke mértéke stb.);

- az egyéni vállalkozásokról szóló törvény (egyéni vállalkozó vagy kisiparos, illetve kiskereskedő vonatkozásában) tételes ismerete;

- a vámjog területén rendelkezzék legalább olyan alapfogalmak ismeretével mint pl. a vám funkciója, a vámkivetés alapja, jellemző mértékei, a vámpótlék alapja és mértéke, az import vámeljárás folyamata, okmányai, intézményei a vámfizetés módja, a vámelőjegyzés fogalma, alkalmazása, eljárás stb.;

- a magyar versenyjog és piacvédelem eszközeit, valamint a versenyfelügyelet és piacvédelem intézményrendszerét fő vonalaiban, az általános értelmezés és eligazodás szintjén ismerje;

- a munkajog - a Munka Törvénykönyve - átfogó ismerete (a munkajog tárgya, alanyai, főbb szabályozási területei);

- a munkaegészségügyi és munkabiztonsági előírások - a munkavédelmi törvénynek, a Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályainak - átfogó ismerete;

- tételes munkajogi ismeret a napi gyakorlati alkalmazás szintjén az alábbi területeken követelmény:

= a munkaviszony létesítése és megszűnése (a jellemző esetek megnevezése, ismertetése),

= a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó kötelező és megengedő szabályok,

= a munka díjazása,

= végkielégítés,

= munkáltatói és munkavállalói egyéb jogok és kötelezettségek,

= vállalkozáson belüli és vállalkozáson kívüli érdekegyeztetés fórumai, intézményei, folyamatai,

= a kollektív szerződés célja, fogalma, és a kollektív szerződésben szabályozható munkajogi viszonyok;

- a szakképzésről, a szakképzési alapról, a közoktatásról szóló törvények általános ismeretek mellett a tanulószerződéssel kapcsolatos előírások és lehetőségek alkalmazás szintű ismerete;

- iparjogvédelmi alapfogalmak ismerete (találmány, szabadalom, használati mintaoltalom, ipari mintaoltalom, licence, know-how, védjegy stb.).

3.3.8. A tanulókkal kapcsolatos követelmények

A mester (jelölt) ismerje:

- a személyiség ismertető jegyeit;

- a tanulók beilleszkedési gondjait;

- a 14-20 éves korosztály jellemző életszakaszait;

- a generációs konfliktusok kialakulásának okait és jellemzőit;

- a tanulóra ható környezeti hatások főbb területeit;

- a tanuló és a mester között jó kapcsolat kialakításának kritériumait;

- az ellenőrzés alapvető feladatait;

- a hibás viselkedési formákat és az ezeket kiváltó okokat;

- a nehéz szituációk és a nehéz konfliktusok kialakításának főbb okait és ezek feloldásának lehetőségeit;

- a mester feladatit a tanulók egészségének megőrzésében;

- a tanulók szakmai alkalmassága megítélésének lehetőségeit és eszközeit;

- milyen teendői vannak a mesternek annak érdekében, hogy a tanuló megszeresse leendő munkahelyét és szakmáját;

- a munkaoktatás legfőbb feladatait és alapelveit;

- a képzés ellenőrzésének formáit a képzés eredményességének ellenőrzésével szemben támasztott követelményeket;

- a tanuló megítélése és értékelése során alkalmazható és alkalmazásra kerülő segédeszközöket;

- a neveléstan alapfogalmait;

- az oktatási-nevelési tevékenység előkészítésének, megtervezésének, jelentőségének eszközeit és módszereit;

- a munkaidő és a képzés ütemezésének megtervezésének szempontjait, és tudja azokat nevelő munkájában alkalmazni;

- tudja alkalmazni a szemléltetés alapvető módszereit és eszközeit;

- a munka részegységekre tagolásának szerepét és jelentőségét a nevelési-oktatási tevékenység eredményessé tételében;

- az oktatás során előforduló főbb hibákat.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt

- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához alapvetően szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,

- megfelel-e vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek,

- rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, és

- mindezek birtokában képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni.

A mesterjelöltnek a mestervizsga bizottság előtt kell számot adni elméleti felkészültségéről, gyakorlati tudásáról.

A mestervizsga részei

A mestervizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Megjegyzés: A gyakorlati vizsgát a szakmai elméleti, illetve vállalkozási és pedagógiai ismertek vizsgáitól eltérő napon kell lebonyolítani.

4.1. A mestervizsga részei:

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek 240 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek.

- Vállalkozási ismeretek.

- Pedagógiai ismeretek.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

- Komplex feladat 480 perc.

4.2. A mestervizsgán számon kérhető feladatok

4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi tématerületek megoldandó feladatait tartalmazza:

- Villamosságtani, technológiai alkalmazott ismeretek.

- Szakmaismeret (autószerkezettan és autóvillamosság). Az írásbeli dolgozatot az egyértelmű megoldhatóság és értékelhetőség érdekében az autóvillamosság és az autószerkezettan alapvető, minden szakember számára szükséges definícióiból, fogalmaiból, alapvető összefüggéseiből és törvényszerűségeiből, illetve ezekre vonatkozó számpéldákból kell összeállítani.

- Műszaki dokumentáció. Kapcsolási rajz készítése és olvasása. Műszaki rajz (vázlat) készítése és rajzolvasás. Adatkeresés számítógéppel: a rendelkezésre bocsátott lemez anyagának a gépbe töltése után könyvtárkezelés, adatkeresés és rögzítés. Alkatrészbeazonosítás (adott gyártmány kódszámának, árának, jellemző adatának megkeresése) rendelkezésre bocsátott hagyományos és/vagy elektronikus adatbázis alapján.

- Méréstechnika. Adott feladathoz a megfelelő műszer kiválasztása, üzembe helyezésének, a mérési módszernek leírása, a várható eredmény értékelése. A dolgozat első felében multiméterrel és oszcilloszkóppal kapcsolatos feladatot kell megoldani, a második rész speciális célú, de csak feladatorientáltan (nem gyártmány szerint) meghatározott műszerrel elvégezhető feladatot tartalmaz: gyújtásvizsgáló oszcilloszkóp, gázelemző, univerzális autóvillamossági műszer stb.

4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A kérdések szakmai tartalmának meghatározásához az alábbi témakörök (tantárgyak) az irányadók:

- Szakmai ismeret (anyagismerete, gépjárműszerkezetek, gépjárművillamossági ismeretek, baleset-elhárítás, munkavédelem).

- Vállalkozási ismeretek (vállalkozás alapítás, vállalkozás vezetés, adóügyek és elszámolások, a vállalkozás jogi kérdései).

- Pedagógiai ismeretek (tanulók foglalkoztatása, oktatási módszerek, értékelés, iskolával való kapcsolat stb).

4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

A komplex vizsgafeladat során a jelöltnek alapvetően a gépjárművek villamos berendezéseivel és hálózatával, elektromos és elektronikus berendezéseivel összefüggő szerelési, mérési, javítási és beállítási műveleteket kell elvégezniük.

A komplex feladat legalább öt különálló részfeladatból áll.

A gyakorlati vizsgát rendező műhely vagy szakképző intézmény felszereltségével kapcsolatos elvárások a következők:

a) Adathordozók.

b) Kéziszerszámok.

c) Gépek, műszerek, próbapadok.

d) Javítóállások.

e) Szétszerelt vagy szerelhető gépjármű elemek, fődarabok, működő motorok, üzemképes, vagy javításra behozott gépjárművek, amelyeken a vizsgázók javításokat, beállításokat, teszteket végezhetnek.

a) Adathordozók

A javítandó gépjármű vagy autóvillamossági alkatrész azonosítására, jellemző adatainak, beállítási értékeinek megállapítására alkalmas kézikönyv(ek), katalógus(ok), mikrofilmolvasó és/vagy elektronikus adattár, üzemi szintű felhasználásra konfigurált számítógép egérrel, nyomtatóval álljon a vizsgázók rendelkezésére.

b) Kéziszerszámok

Legalább három fő egyidejű vizsgáztatásához elegendő komplett szerszámkészlet, felszerelés (szerszámos kocsi) álljon rendelkezésre. A szakmában használatos célszerszámok, fogók, lehúzók, hézagmérők, kulcsok, kis- és nagyteljesítményű forrasztópáka megtalálhatók legyenek.

c) Gépek, műszerek, próbapadok

A vizsga során szükséges vizsgálatokhoz, mérésekhez és javításokhoz a megfelelő műszerek, kisgépek, vizsgáló eszközök álljanak rendelkezésre üzemképes állapotban.

Ezek a következők: gépkocsi emelők, kézi és oszlopos fúrógép, esztergapad, köszörűgép, kompresszor; univerzális (benzin)motordiagnosztikai műszer, dízel diagnosztikai műszerek, multiméter (fordulatszám, zárásszög és kitöltési tényező mérésére is alkalmas), vezeték megbontás nélküli árammérő (15 A-nál nagyobb áramok mérésére), az adott (javítandó) motor/gépjármű legalább egy elektronikusan vezérelt rendszerének perifériavizsgálathoz szükséges mérőkábel, oszcilloszkóp, gyújtásvizsgáló oszcilloszkóp, indítómotor és generátor vizsgálatára alkalmas próbapad(ok), kipufogógáz elemző (4 gáz + lambda), akkumulátor teszter és -töltő, kompresszió-mérő, depresszió (vákuum-) mérő, fényszóró beállító.

d) Javítóállások

Sima padozatú állás, aknás vagy emelővel rendelkező javítóállás.

e) Szétszerelt vagy szerelhető gépjárműelemek

Működő benzinmotorok különböző keverékképzéssel, gyújtórendszerrel, motorvezérléssel. Működő dízelmotorok különböző befecskendező-szivattyúkkal, vezérléssel.

Minden motorhoz hűtőrendszer, tüzelőanyag-ellátás, kipufogógáz-elvezetés. Generátorok, feszültségszabályozók, indítómotorok, akkumulátorok. A javítandó gépjárműben, vagy önállóan: motoros ablak-, tükör-, tolótető-, és ülés-mozgatás, első-hátsó ablakokat törlő-mosó készülékek; első-hátsó (belső és külső) világító és jelzőfények, hátsóablak-, külsőtükör-, zár-, mosófúvóka-, és ülés-fűtés, hozzáférhető kábelkötegek.

A vizsgáztatásra alkalmasak olyan behozott gépjárművek, amelyeken a hibák keresése és a javítás, majd a beállítás elvégzése a jelöltekre vár.

A gyakorlati vizsga lebonyolítását úgy célszerű végezni, hogy a vizsgázó a húzott tétel alapján az előkészített alkatrészek vagy részegységek, szerszámok, műszerek és adathordozók felhasználásával elkezdi, majd a megadott időn belül elvégzi a meghatározott vizsgálatot, hibakeresését, javítást, beállítást.

A vizsgára való felkészülés során alkalmat kell adni arra, hogy a jelöltek a vizsgahely műszerparkját megismerhessék.

A gyakorlati vizsgán a mester (jelölt) a saját kéziszerszámait és műszereit is használhatja, ha azokat a vizsgabizottság elnöke arra alkalmasnak tart.

4.3. A mestervizsga egyes vizsgarészei alóli felmentés feltételei

A szakirányú egyetemi, főiskolai felső és középfokú technikusi végzettséggel rendelkező jelölt a képesítésnek megfelelő szakma esetén szakmai elméleti vizsgája vagy annak egy része alól - kérelmére - mentesíthető.

A felmentési kérelmet a mestervizsga bizottságtól kell kérni, mely kérelemhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló iratokat.

Amennyiben a jelölt a felmentés feltételeinek megfelel, abban az esetben szóbeli és írásbeli vizsga, illetve annak részei alól felmenthető. A gyakorlati vizsgát a többi jelentkezővel együtt köteles letenni.

Felmenthető a Vállalkozási ismeretek és a Pedagógiai ismeret vizsgarész alól, aki más szakmában sikeres mestervizsgát tett, ott e témakörökből is vizsgázott, és ezt hitelt érdemlően igazolni tudja.

Felmenthető a Vállalkozási ismeretek vizsgarészből az, aki ilyen irányú szaktanfolyamon sikeres vizsgát tett, és ezt hitelt érdemlően igazolni tudja.

4.4. A mestervizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgán a hat kérdécsoportot külön-külön kell értékelni, majd ezek figyelembevételével kell az írásbeli vizsgát minősíteni.

"Nem felelt meg" minősítést kell adni az írásbeli vizsgára, ha bármelyik kérdéscsoport megoldása elégtelen.

A sikeres írásbeli vizsga minősítése: "Megfelelt"

- A szóbeli vizsgán az egyes tantárgyakat külön-külön kell értékelni.

"Nem felelt meg" minősítést kell adni a szóbeli vizsgára, ha bármelyik tantárgy értékelése elégtelen.

A sikeres szóbeli vizsga minősítése: "Megfelelt"

- Nem vehet részt gyakorlati vizsgán az a jelölt, aki az írásbeli és szóbeli vizsgán egyaránt "Nem felelt meg" minősítést kapott.

- A gyakorlati vizsgán az öt különálló feladatrészt külön-külön kell értékelni.

"Nem felelt meg" minősítést kell adni a gyakorlati vizsgára bármelyik különálló feladat sikertelen teljesítése esetén.

A sikeres gyakorlati vizsga - minden különálló feladat eredményes megoldása - minősítése "Megfelelt".

- A mestervizsga eredményét az írásbeli, szóbeli és a gyakorlati vizsgák eredményei alapján "Megfelelt" vagy "Nem felelt meg" minősítéssel kell megállapítani.

"Megfelelt" minősítést kap az a jelölt, aki mindhárom vizsgarészen "Megfelelt" minősítést kapott.

- Eredménytelen írásbeli és szóbeli vizsgarészt 1 éven belül lehet megismételni. Az e határidőn túli jelentkezés és az ismételten sikertelen vizsga esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni.

- Eredménytelen gyakorlati vizsgát 1 év elteltével, de legfeljebb 2 éven belül lehet megismételni.

* * *

FÉNYEZŐ-MÁZOLÓ (JÁRMŰFÉNYEZŐ)

mestervizsga-szint és szakmai vizsgakövetelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

A) A mestervizsgához szükséges szakképesítés adatai

B) A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Járműfényező tevékenységi területen eltöltött, igazolt munkaviszony jellege és időtartama:

Szakmunkás-bizonyítvánnyal 5 év

Középrokú szakirányú végzettséggel 5 év

Felsőfokú szakirányú végzettséggel 5 év

Megjegyzés: A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállható, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 2 évnél régebbi.

II. A mester munkaterülete, feladat- és tevékenységkörök

2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása

A 1503 OSZJ-számú, OKJ-számú) és fényező-mázoló megnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközök, illetve anyagok segítségével - az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:

- korrózióvédelmi és esztétikai célból festékbevonat-rendszer készítése közúti, vasúti , vízi és légi járműveken,

- a fenti járművek sérülése esetén a kijavított felületek eredeti fényezési állapotának visszaállítása,

- színkód alapján, annak hiányában színminta alapján az adott szín beazonosítása, kikeverése és esetleges utánállítása,

- járművek alváz- és üregvédelmének elvégzése, illetve kijavítása,

- új járművek kiegészítő karosszériaelemeinek, műanyag elemeinek (lökhárítók, spoilerek, tükrök stb.) utólagos fényezése,

- speciális fényezési feladatok megoldása (design-fényezés, többszínű fényezés, betűírás, matricázás),

- ipari fémszerkezetek, tartályok festése,

- fafelületek festése.

2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre

- A fényező-mázoló (járműfényező) mester tevékenységi körében elvégezhető munkák fajtáit a szakirány szerint illetékes minisztérium érvényben levő rendelete határozza meg.

- A mestervizsgával és vállalkozói igazolvánnyal rendelkező mester a hatályos rendelet(ek)ben részletesen felsorolt feladatok és tevékenységek elvégzésére jogosult.

III. Szakmai követelmények

3.1. A szakma - mester szintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)

3.1.1. Szakmai feladatok:

- egyszerű karosszériaegyengetési műveletek elvégzése,

- egyszerű szerelési műveletek (egyes alkatrészek és karosszériaelemek le- és felszerelése, villamos és biztonsági berendezések szerelése),

- járművek külső-belső tisztítása,

- fémfelületek fizikai és kémiai korróziómentesítése, tisztítása, zsírtalanítása és a korrózióvédelem elvégzése, valamint ezen munkafolyamatok eredményének ellenőrzése,

- fémek (lemezek) felületének előkészítése kitteléshez (fémtiszta felület biztosítása, felismerése és ellenőrzése), azok kittelés előtti csiszolása, kittelése és kittelés utáni csiszolása; köztes tisztítás és zsírtalanítás,

- a szomszédos felületek, üvegek védelme (takarópapírok, takarófóliák és maszkoló szalagok használatával),

- a javítandó felületre töltőréteg felhordása, annak nedves, vagy száraz csiszolása, esetenként nedves a nedvesen töltők alkalmazása,

- fedőfestés egykomponensű festékkel,

- fedőfestés kétkomponensű akril fedőfestékrendszerrel,

- fedőfestés kétrétegű (bázisfesték + színtelen lakk) fedőfestékrendszerrel,

- fedőfestés kétrétegű gyöngyházhatású (gyöngyház bázisfesték + színtelen lakk) fedőfestékrendszerrel,

- fedőfestés három rétegű gyöngyház (alapszín + gyöngyház bázisfesték + színtelen lakk) fedőfestékrendszerrel,

- járművek teljes fényezése,

- járművek színátfújása,

- elemcserés javítás fényezése,

- foltjavítás átködöléses módszerrel,

- új műanyag elemek tisztítása, formaleválasztó szer mentesítése, alapozása és fedőfényezése,

- egyszerű műanyagjavító technológiák alkalmazása,

- sérült műanyag elem kijavítás utáni újrafényezése,

- színbeazonosítás és színkeverés kód alapján, esetleges utánállítás, árnyalás,

- kód hiányában színkeverés minta alapján,

- alváz- és üregvédelem megvalósítása, illetve kijavítása,

- fényezett felületek polírozása, védelmének biztosítása (viaszolás).

3.1.2. A vállalkozással összefüggő feladatok:

- vállalkozás alapítása, működtetése,

- a vállalkozási tevékenység nyilvántartása, elszámolások, bevallások készítése

= pénztárkönyv, naplófőkönyv vezetése,

= mérleg, illetve egyszerűsített mérleg készítése,

= munkaügyi, adó- és társadalombiztosítási elszámolások készítése, nyilvántartása,

- piackutatás, marketing,

- alkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatási, szociális és egyéb feladatok.

3.1.3. Tanulók foglalkoztatásának szervezése:

- kapcsolattartás az elméleti képző intézménnyel,

- a gyakorlati feladatok kiadása, végrehajtása, nyomon követése, értékelése,

- tanulókkal kapcsolatos szociális és egyéb feladatok.

3.2. Követelmények

3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények

A mester (jelölt) tudjon részt venni a járműfényezés teljes körű megvalósításához szükséges, az alábbiakban felsorolt technológiai folyamatok megvalósításában - a szakmai körbe eső műveletek, munkafolyamatok előkészítése és elvégzése, illetve irányítása, ellenőrzése és szervezése útján:

- tudja felismerni a karosszéria egyes szerkezeti anyagait, azok fizikai és kémiai tulajdonságait, ismerje a szerkezeti anyagok tulajdonságai függvényében felhasználható fényezési alapanyagokat,

- ismerje a tisztítás és zsírtalanítás anyagait és eszközeit, ismerje az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait és tudja azokat alkalmazni,

- tudja a korrózió fizikai (kézi és gépi) és kémiai eltávolításának módozatait,

- ismerje a bevonatrendszer részleges vagy teljes eltávolításának mechanikai és kémiai módját,

- ismerje az alváz- és üregvédelem megoldásának lehetőségét, tudja az alváz- és üregvédelem gyakorlati megvalósításának technológiai sorrendjét, ismerje az alváz- és üregvédő anyagok kémiai és fizikai tulajdonságait,

- tudja az alapfelületek csiszolásának műveleti sorrendjét,

- ismerje a csiszoláshoz szükséges eszközök és csiszolóanyagok kiválasztásának szabályait,

- ismerje a lakkcsiszolás eszközeit, technológiáját,

- ismerje az egy- és a kétkomponensű késtapaszok előkészítési és keverési módját, azok összetételét, térhálósodási folyamatát,

- tudja a kittelés alapvető szabályait,

- ismerje a késtapasz szárításának gyorsítására alkalmas berendezéseket,

- ismerje a késtapaszok csiszolásának eszközeit, tudja a késtapasz-csiszolás műveleti sorrendjét,

- ismerje az alapozók fajtáit, azok anyagfelépítését, bázisukat, alapfelülettől függő használhatóságukat és alkalmazási területeiket,

- ismerje a töltők fajtáit, azok anyagszerkezeti felépítését, alkalmazási területeit,

- ismerje a töltők csiszolásának eszközeit, tudja a töltő csiszolásának műveleti sorrendjét,

- ismerje a késtapaszok és töltők csiszolásának ellenőrzésére alkalmas módszereket,

- ismerje az egykomponensű fedőfestékek anyagszerkezeti felépítését és műszaki tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, valamint alkalmazástechnikájukat,

- ismerje a kétkomponensű fedőfestékek anyagszerkezeti felépítését és műszaki tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, használatuk korlátait, valamint alkalmazástechnikájukat,

- ismerje a bázisfestékek (uni-, metál-, gyöngyház-) anyagszerkezeti felépítését és műszaki tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, használatuk korlátait, további megmunkálásukat, valamint alkalmazástechnikájukat,

- tudjon kétrétegű uni,- metál- és gyöngyházhatású fedőlakkozási rendszert felépíteni,

- ismerje a háromrétegű gyöngyház fedőlakkrendszer felépítését,

- ismerje a járművek karosszériájához alkalmazott műanyag alkatrészek, elemek fajtáit, azok gyártástechnológiáját, valamint fizikai és kémiai tulajdonságaikat,

- ismerje a műanyag elemek tisztításának, valamint a formaleválasztó szer eltávolításának eszközeit és anyagait, tudja a tisztítás technológiai sorrendjét,

- ismerje a műanyagok festéséhez szükséges tapadásközvetítő szóráskész beállítását és alkalmazásának feltételeit,

- ismerje a műanyagfelületek fedőfestésének módozatait, a festékanyagok rugalmasságát javító adalékok használatát, tudjon matt, selyemfényű, illetve különböző finomságú strukturált felületet létrehozni,

- ismerje a fafelületek festésének előkészítését, impregnálását és azok bevonatrendszerének elkészítési technológiáját,

- ismerje a díszítő, kiegészítő és többszínű fényezés megvalósításának technológiai sorrendjét, segédeszközeit; tudjon sablont készíteni, matrica helyét kijelölni, betűt és számjegyeket írni,

- tudja a gépkocsiban levő színkód, illetve színminta alapján a gépkocsi színét beazonosítani, kikeverni és szükség esetén utánállítani,

- tudjon színminta alapján adott színt kikeverni,

- ismerje a foltjavítás menetét,

- ismerje az egybefújó eljárás menetét,

- tudja az elemcserés javítás fényezésének speciális szabályait,

- ismerje az ecsetelési munkák technológiáját, tudja az ecseteket helyesen megválasztani, kezelni, valamint tisztítani,

- ismerje a festékek szórási eljárásait, a különböző szórási eljárásokhoz használható berendezéseket, a szórópisztolyok felépítését, működését és beállítási lehetőségeit, valamint azok karbantartását,

- ismerje a sűrített levegős szóráshoz szükséges segédberendezések működési elvét, kezelését és ellenőrzését,

- ismerje a mártó-, locsolási, doblakkozási, hengerlési eljárások technológiáját és berendezéseit,

- ismerje a pisztolymosó berendezések működési elvét, kezelését, karbantartását, valamint tudja a mosófolyadék kezelését környezetvédelmi szempontból megvalósítani,

- ismerje az anyagok szárításának gyorsítására alkalmas berendezéseket, azok működési elvét, használatát, karbantartási műveleteit és biztonságtechnikáját,

- ismerje a fényezőfülkék, elszívó berendezések működési elvét, azok biztonságtechnikai és munkavédelmi előírásait, ellenőrzési eljárásait, tudja a szűrőcserék műveleti sorrendjét,

- ismerje a bevonatrendszer élettartamát befolyásoló tényezőket,

- ismerje a kézi és gépi polírozás anyagait, műveleti sorrendjét, tudjon tanácsot adni a felület ápolására és karbantartására,

- ismerje a nedves és száraz bevonatok minőségének ellenőrzési eljárásait (rétegvastagság, tapadás, keménység, rugalmasság), az ellenőrzésre használható műszereket és eszközöket,

- ismerje a gyakori fényezési hibákat, tudja azok okát, megelőzését, elkerülését és megszüntetését,

- ismerje és tudja használni és karbantartani az egyéni és kollektív védőeszközöket,

- ismerje a legújabb, vízzel hígítható és nagy szilárdanyag-tartalmú fényezőanyagokat, azok alkalmazástechnikáját és használatuk korlátait, tudjon segítségükkel bevonatrendszert készíteni,

- tudja önállóan kialakítani a szakszerű, biztonságos és hatékony munkavégzéshez szükséges feltételeket,

- tudja önállóan alkalmazni azokat a technológiai eljárásokat, amelyek a szomszédos felületek, illetve a jármű belsejének és a munkaterületen lévő berendezések megvédésére, tisztán tartására szolgálnak,

- tudja alkalmazni azokat a technológiákat, amelyek az alapfelületek korrózióvédelmére, illetve azok egyenetlenségeinek kiegyenlítésére szolgálnak,

- képes legyen a rétegrendszerek felépítéséhez szükséges anyagokat önállóan kiválasztani, azokat dokumentáció alapján felhasználáskész állapotba hozni, valamint azokat a rétegfelépítés követelményeinek megfelelően alkalmazni,

- önállóan alkalmazza azokat a módszereket, amelyek a munkavégzés során bekövetkezett hibák kijavítására szolgálnak.

A mester(jelölt) tudja az előzőekben felsorolt munkafolyamatokon belül a munkában résztvevőket irányítani, ellenőrizni.

3.2.2. Szakmai elméleti követelmények

A mester(jelölt)

- ismerje és alkalmazza a felületi mennyiségek, az idő- és anyagszükségletek számításához szükséges szabályokat, a számolási módszereket, illetve tudja használni a kalkulációs katalógusokat,

- tudja felmérni a javításra váró jármű állapotát, tudjon előzetes árajánlatot és költségvetést készíteni,

- a megrendelői igényeket figyelembe véve tudjon a megrendelőnek alternatívákat ajánlani,

- ismerje a gépjárművek gyári fényezésének technológiai sorrendjét, az ott alkalmazott anyagok tulajdonságait,

- ismerje a színek keletkezését, képes legyen színkód segítségével, ennek hiányában színminta alapján az adott szín beazonosítására, kikeverésére és esetleges utánállítására,

- tudja alkalmazni és értelmezni az adott járműre vonatkozó színadathordozókat (mikrofilm, szoftver), színkatalógusokat,

- fel tudja ismerni az alapfelületeket, ismerje azok tulajdonságait és ezen keresztül az adott alapfelülethez használható anyagokat,

- ismerje és alkalmazza azokat a módszereket, amelyekkel megvizsgálható az alapfelületek minősége, állapota és szennyezettsége,

- ismerje a felhasználásra kerülő anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, az egyes anyagkomponensek összekeverése során végbemenő fizikai és kémiai folyamatokat,

- tudja a környezeti hőmérséklettől és a javítandó felület nagyságától függő legmegfelelőbb anyagokat kiválasztani,

- ismerje és alkalmazza a felhasználásra kerülő anyagokkal, szerszámokkal, eszközökkel és berendezésekkel kapcsolatos munka-, tűz-, környezet- és egészségvédelmi, valamint a biztonságtechnikai előírásokat,

- az alapfelület minőségének megállapítása után tudja kiválasztani a hozzá felhasználható anyagokat,

- tudja eldönteni, hogy a fényezendő jármű előző fényezése milyen anyagrendszerrel történt,

- képes legyen az egyes részfeladatok megtervezésére és megszervezésére, ehhez önállóan ki tudja választani a szükséges eszközöket és anyagokat,

- ismerje a festékszóró berendezések beállítási paramétereit, tudja, hogy ezek változtatása milyen következményeket von maga után,

- tudja változtatni a szórástechnikán keresztül a festék struktúráját,

- ismerje azokat a módszereket, amelyek segítségével az adott bevonat élettartama meghosszabbítható,

- ismerje a szakmában elvárható magatartási követelményeket, munkája során tudja azokat betartani és betartatni,

- ismerje a műhelyben szükséges ügyvitel menetét,

- tudjon kommunikálni az ügyfelekkel, munkatársakkal, beszállítókkal, illetve a tisztességes verseny szellemében a konkurrens cégekkel,

- ismerje az anyagok, eszközök beszerzésének menetét,

- ismerje a szakmában használatos piktogramokat, tudja azokat értelmezni,

- ismerje a szakmához tartozó dokumentációk, szabványok, katalógusok használatát,

- ismerje a munkaterületének környezetvédelmi előírásait, a keletkező veszélyes hulladékok szelektálásának, kezelésének, tárolásának, valamint elszállításának előírásait,

- ismerje a fényezéshez használatos anyagok és eszközök tárolásának munkavédelmi, tűzvédelmi szabályait,

- ismerje a munkaterületén előforduló baleseti veszélyforrásokat, a foglalkozási ártalmakat, azok keletkezési forrásait és megelőzésüket,

- ismerje a fényezőanyagok száradásának elméletét, a gyorsított szárítás folyamatát, a különböző hőközlési módokat,

- tudjon vetületi és axonometrikus rajzot készíteni és értelmezni,

- ismerje a fényezőanyagok technológiai fejlődését, ezzel párhuzamosan a szervesoldószer-tartalom és a szilárdanyag-tartalom változását.

3.3. Vállalkozás alapítása, vezetése

3.3.1. Általános követelmények és elvárások

- A vállalkozásalapítás mint stratégiai és befektetési döntés megalapozása, a cég, illetve vállalkozási forma megválasztásának szempontjai.

- Előzetes piacfelmérés szempontjai (profilválasztás, versenytársak értékelése, üzleti terv és projekttanulmányok készítése, keresletelemzés stb.).

- Marketing és P+R stratégia kidolgozásának fő szempontja.

- Controlling és monitoring tevékenység a vállalkozás vezetésében. Piaci és profilválasztási döntések megalapozása. Visszavonulási stratégiák.

- A vállalkozás alapításával kapcsolatos eljárásra vonatkozó jogszabályok ismerete.

- Az engedélyköteles tevékenységek, hatósági engedélyhez kötött vállalkozási profilok és engedélyezési eljárásuk ismerete.

- A vállalkozási tevékenység nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos általános feladatok és konkrét kötelezettségek ismerete, pl.

= pénztárkönyv, naplófőkönyv vezetése,

= mérleg, illetve egyszerűsített mérleg készítése,

= munkaügyi, adó- és társadalombiztosítási elszámolások készítése és nyilvántartása stb.

- Termelés-, piac-, munka- és üzemszervezési ismeretek, üzemviteli, vállalkozás-ügyviteli jártasság.

- A magyar jogrendszer (jogalkotás rendszere, jogszabály-hierarchia, jogértelmezés, jogkövetés, jogalkalmazás stb. fogalmak).

- Általános, vállalkozási tevékenységgel összefüggő jogi ismeretek,

= polgári jogi ismeretek, különös tekintettel a kötelmi jogi vonatkozásokra,

= társasági jog (a gazdasági társaságokról szóló törvény főbb elemei, alapvető rendelkezései),

= pénzügyi-jogi ismeretek,

= adójog alapjai és fő elemei,

= versenyjog alapjai,

= vámjog alapjai,

= munkajog alapjai és fő elemei.

- A vállalkozás jogi képviselete.

- A szakképzéssel, az iparitanuló-képzéssel összefüggő általános jogi, munkajogi és kötelmi jogi ismeretek.

3.3.2. Vállalkozás alapítása és vállalkozás vezetési közgazdasági alapismeretek

- A vállalkozások helye és szerepe a piacgazdaságban.

- A vállalkozások típusai, főbb jellemzői a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján.

- Vállalkozási típusok, vállalkozási formák a gazdasági társaságokról szóló törvény és Polgári Törvénykönyv hatályán kívül (mezőgazdasági kistermelő, szellemi szabadfoglalkozás stb.).

- Az egyéni vállalkozások fő típusai jogi forma és profil szerint (egyéni vállalkozó, egyéni cég, kisiparos, kiskereskedő stb.).

- A jogi és természetes személy fogalma a vállalkozások körében.

- A korlátolt és korlátlan felelősség fogalma és tartalma a vállalkozások körében.

- Egyéni és társas vállalkozások legfontosabb jellemzői, ismérvei alapításuk, szervezetük és működtetésük alapvető ismérvei.

- A vállalkozásalapítást mint hosszú távú stratégiai döntést motiváló és befolyásoló legfontosabb tényezők

= vállalkozási cél meghatározásának,

= célok és feltételek összhangjának,

= a közvetlen piaci környezet ösztönző és korlátozó hatásainak,

= az általános gazdasági környezet rövid és hosszú távú rendszerhatásainak,

= a vállalkozás kockázatának, várható erős és gyenge pontjainak stb.

vizsgálati szempontjai és módszerei.

- A profit, a tőkeerő, a piac, a kockázat, az alapítási és növekedési cél, valamint a lehetséges cégforma kiválasztása közötti összefüggések.

- A vállalkozásalapítás jogi eljárási rendje (alapító okirat, cégbejegyzés, bankszámlanyitás, adószám, statisztikai jelzőszám, társadalombiztosítási szám stb.).

- Hatósági engedélyekhez kötött tevékenységek és egyéb engedélyköteles tevékenységek eljárási ügyintézési rendje.

- Gazdasági kamarai tagság létesítése (gazdasági kamarák közötti választás szempontjai) érdekképviseleti tagság létesítésének szempontjai.

- A gazdasági kamarai tagságból eredő, vállalkozót megillető jogok és kötelezettségek ismerete, a szolgáltatások igénybevételének módja, helye, eljárása.

- Az üzleti terv tartalma, szükségessége.

- A tervezés helye, jelentősége a vállalkozás alapításával, működtetésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos döntéshozatalban.

- A marketingterv, mint az üzleti terv része.

- A marketingmunka jelentősége, célja, területi eszközrendszere, funkciója a folyamatos piackutatásban, piacértékelésben és piacalakításban.

- A partnerek és versenytársak piaci magatartásának, erős és gyenge pontjainak folyamatos elemzése.

- Üzleti partnerválasztás szempontjai.

- Növekedési, stabilizációs és visszavonulási stratégiák alkalmazásának szempontjai.

- Befektetési döntések, tőkeemelési döntések, hitelfelvételi döntések, gazdasági, piaci megalapozásának fő követelményei.

- Bank-, hitel- és tőkepiaci ismeretek.

- Fontosabb vállalkozástámogatási, fejlesztési stb. hitelkonstrukciók és elérhetőségi feltételeik ismerete. A vállalkozást segítő alapok, alapítványok szolgáltatásainak ismerete.

3.3.3. Vállalkozásgazdaság alapismeretek

- A magyar gazdasági szabályozórendszer átfogó ismerete, jellege, általános hatásmechanizmusa, fejlődési (továbbfejlesztési) irányai, tendenciái.

- A hazai adórendszer főbb jellemzői, belső struktúrája a fontosabb adónemek szerinti csoportosítása.

- A vállalkozásokat terhelő, és a vállalkozások működése során elszámolandó főbb adónemek részletesebb ismerete (vállalkozási nyereségadó, általános forgalmi adó, magánszemélyek jövedelemadója, munkaadói járulék, munkavállalói járulék stb.).

- A fontosabb helyi adók rendszere, lehetséges mértéke, alapja és elszámolási módja (pl. iparűzési adó, kommunális adó stb.).

- A vállalkozási nyereségadó-rendszer főbb elemei, alapja, mértéke, választhatósága és a választás mérlegelési szempontja.

- Az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói nyereségadó hatálya alá történő bejelentkezés szabályai.

- Az átalányadózás rendszere, célja, fő jellemzői, előnyei és hátrányai, az alkalmazásra vonatkozó vállalkozói döntés szempontjai.

- Az általános forgalmi adó közgazdasági tartalma (a végső fogyasztás adóztatása), legfontosabb elszámolási szabályok (adókötelezettség keletkezése, mértéke, alapja, elszámolása, a visszaigénylés esetei).

- A személyi jövedelemadó a vállalkozás, a vállalkozó és az alkalmazottak vonatkozásában.

- A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó jövedelemkimutatásának lehetséges módjai, a módszerek közötti választás szempontjai.

- Az önadózás (önbevalláson alapuló adózás) fő jellemzői, előnyei és hátrányai az ún. kivetéses adóztatáshoz viszonyítva.

- Az adóigazgatási eljárás rendje, fő szabályai, az adóelszámolás és -befizetés határidői, dokumentumai, az adóellenőrzés rendjének lényegi elemei.

- A társadalombiztosítás hazai rendszerének és átalakítási irányainak átfogó ismerete.

- A biztosítási kötelezettség hatálya, keletkezése, mértéke, elszámolása és teljesítése.

3.3.4. Vállalkozásjogi alapismeretek

- Polgári jog átfogó ismerete mint alapkövetelmény.

- A kötelmi jog részletesebb és alkalmazás szintű ismerete. Ezen belül különösen:

= a szerződés (vállalkozási, szállítási stb.) tartalma, tárgya, kötelező érvényességi kellékei,

= a szerződést biztosító mellékkötelezettségek,

= a szerződés semmissége, megtámadhatósága,

= a szerződés módosítása, tartozáselismerés,

= zálogjog, kezesség, óvadék stb. fogalma, tartalma,

= a teljesítés és beszámítás esetei,

= a szerződésszegés esetei,

= a szerződés megszűnésének, elévülésének esetei,

= az egyes fontosabb szerződéstípusok alkalmazási területei, főbb jellemzői.

- Pénzügyi jogi alapismeretek. Ezen belül különösen az alábbi tárgykörök átfogó jellegű ismerete:

= a pénzintézetekről szóló törvény hitelnyújtással, értékpapír-forgalmazással, befektetéssel kapcsolatos fontosabb előírásai,

= a devizajogszabályok vállalkozói körben végzett devizaelszámolásokat érintő előírásai,

= a betétbiztosítás fő szabályai,

= a vállalkozás- és vagyonbiztosítás fő szabályai.

- Vámjogi alapismeretek. A magyar vámrendszer, vámeljárás, vámügyintézés átfogó ismerete. A fontosabb vámokmányok és használatuk.

- Versenyjogi ismeretek:

= a piaci verseny fogalma,

= a tisztességtelen piaci magatartás jellemző esetei,

= a versenyfelügyelet intézményrendszere (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, érdekképviseletek, gazdasági és szakmai kamarák).

- Általános munkajogi ismeretek a Munka Törvénykönyve alapján. Ezen belül a foglalkoztatással összefüggő vállalkozói kötelezettségek részletes ismerete is szükséges.

- A vállalkozás jogi képviseletének lehetséges módjai és szükségessége.

3.3.5. Vállalkozás alapításával, működtetésével kapcsolatos követelmények

A mesterjelölt bizonyítsa ismereteit az alábbi területeken:

- ismerje a vállalkozásalapításra vonatkozó döntés előkészítésének, megalapozásának és mérlegelésének a gyakorlatban alkalmazott és a szakirodalomban feldolgozott korszerű módszereit, szempontrendszereit; ezen ismerete birtokában igazolja alkalmasságát az életképes, fejlődésorientált vállalkozás megszervezésére és működtetésére, a vállalkozói kockázat elfogadható keretek között tartásával;

- ismerje a vállalkozásindítás, -vezetés és -menedzselés korszerű, saját cégére alkalmazható módszereit és eszközrendszerét; ennek keretében a kockázatelemzés, a költség-haszon elemzés, az üzleti tervezés, a vállalkozási marketing, valamint a vállalkozási kontrolling és monitoring tevékenység alkalmazás szintű ismereteiről adjon bizonyságot;

- alapszinten ismerje az államszervezet felépítését, annak intézményi struktúráját és főbb gazdaságpolitikai, gazdasági környezetalakító funkcióit;

- rendelkezzék konkrét ismeretekkel a gazdasági kamarák szervezeti, működési rendjéről, a gazdasági kamarák kizárólagos (közjogi) és megengedett (általános képviseleti, illetve szolgáltató) funkcióiról;

- mindezen ismeretek alapján fogalmazza meg lehetséges vállalkozási célját, esélyeit, kockázatának valóságos mértékét és e kockázatvállalás jogi és közgazdasági szempontból reálisan igazolható megalapozottságát;

- a jelölt mutassa meg alkalmasságát a saját és a hitelezői vagyonnal, a tulajdonostársak befektetéseivel való felelős gazdálkodásra, valamint a reális munkavállalói érdekek vállalkozói célokkal összehangolt hatékony érvényesítésének biztosítására.

3.3.6. A gazdálkodással kapcsolatos követelmények

A mesterjelölt alkalmazásorientált ismeretekkel és tudással rendelkezzen az alábbi témakörökben:

- ismerje és vállalkozásában, szakterületén tudja értelmezni, alkalmazni és/vagy külső segéderő bevonásával alkalmaztatni az egyes központi és helyi adónemekre vonatkozó előírásokat olyan mértékben, hogy az ebből eredő vállalkozói, tulajdonosi nyilvántartási és beszámolási követelményeket önmaga, alkalmazottai útján, vagy megbízottak igénybevételével képes legyen teljesíteni;

- ismerje és fő vonalaiban képes legyen személyesen is megítélni az egyes adónemekkel kapcsolatos vállalkozási, vállalkozói feladatokat, nyilvántartási, beszámolási, elszámolási követelményeket és azok teljesítésének gazdálkodási és ügyvitel-szervezési vonzatait;

- az adójoggal kapcsolatosan a mesterjelölttől elvárt tudás-követelmény legfontosabb tételei a következők:

= az egyes adónemek céljának, gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai szerepének tudatosítása,

= az adórendszer szerkezetének jellemzői (központi, helyi adók, profitadók, forgalmi adók, erőforrást terhelő adók, helyi és központi szociális foglalkoztatási és környezetvédelmi célú) adók kivetésének indokai, az adóbevételekkel való elszámolás rendszere, a felhasználási célok és megvalósulásuk hatása a vállalkozói szféra fejlődésére,

= minden adó (elsősorban központi adó, társasági és osztalékadó, ÁFA, SZJA stb.) és adó jellegű elvonás (munkaadói járulék, munkavállalói járulék, tb-járulékok) esetében követelmény a vonatkozó jogszabályok átfogó ismerete; e vonatkozásban kiemelt figyelmet kell kapnia a következőknek:

- az egyes adónemek alanyi köre,

- az adójogszabályok személyi, alanyi, területi és időbeli hatálya,

- az adók alapja és mértéke,

- az adóelszámolás és -nyilvántartás módja,

- a beszámolási kötelezettségekre vonatkozó előírások,

- a kivételek (alanyi és tárgyi mentességek), kedvezmények köre, mértéke és igénybevételük módja,

- az adóbevallás, -befizetés, -ellenőrzés, rendbírság, az adóhiány és késedelmes fizetés szankciói;

- a választható adózási módszerek esetében az adózási rendszer változásának, kiválasztásának jogszabályi feltételei, valamint vállalkozás-gazdasági, -gazdálkodási indokoltsága;

- a társasági és osztalékadó, az SZJA szerinti adózás közötti választás vállalkozási stratégiai vagy taktikai indoka; az átmenet és átjárhatóság jogi, jogszabályi feltételei és korlátai;

- a személyi jövedelemadó rendszerből eredő vállalkozót és alkalmazottját terhelő pénzügyi elszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek;

- az általános forgalmi adó célja, gazdaságpolitikai irányultsága; a rendszer lényege (a végső fogyasztás adóztatásának elve);

- az ÁFA-kötelezettség keletkezése, teljesítés módja, az adó mértéke és alapja, az elszámolás és nyilvántartás, valamint a beszámolás rendszere;

- az ÁFA alanyi és tárgyi mentességének feltételei; a mentesség, a jogszabályon kívüliség, a kedvezményes kulcsok alkalmazásának hatása a vállalkozás gazdálkodására;

- a központi adónemeknél alkalmazott adónövekedő, adóalap-csökkentő tételek konkrét igénybevételi és elszámolási feltételeinek alkalmazási szintű ismerete;

- az adóvisszatérítés, adókedvezmény és adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételének vállalkozási pozíciókra gyakorolt eltérő hatása, mindezek számszerűsíthetősége;

- számítási modell-példák megoldására való felkészültség

= az adóalapok meghatározása,

= az adó megállapítása,

= a kedvezmények és mentességek kiszámítása,

= a késedelmi pótlék és bírság mértékének megállapítása,

= az adó (pl. ÁFA) visszaigénylés mértékének meghatározása stb. tekintetében;

- számítási modell-példák megoldására való felkészültség

= a helyi adók és egyéb adó jellegű kötelezettségek megállapítására,

= a gazdasági kamarai regisztrációs díj és éves hozzájárulás mértékének meghatározására,

= az összesített vállalkozói adózott jövedelem megállapítására;

- számítási példák megoldása

= a munkavállalók személyi jövedelemadó-előlegének megállapítása, valamint

= a munkaviszony megszűnésekor történő végelszámolás személyi jövedelemadó elszámolására;

= a társadalombiztosítás hazai rendszere, intézményei,

= a társadalombiztosítás önkormányzatai,

= a társadalombiztosítás alanyai (aktív és passzív alanyi kör),

= a társadalombiztosítási jogviszony keletkezésének feltételei és követelményei (alanyi jogok, megszerezhető jogok, intézményi-vállalkozási kötelezettségek),

= a járulékköteles és járulékmentes munkavégzésre irányuló (jövedelemszerzési célú) tevékenységek köre, típusai;

- a mesterjelölt legyen felkészült:

= a pénzforgalmi és a számviteli elszámolás vállalkozásában szükséges alkalmazása (ismerje a pénzforgalmi és számviteli elszámolás különbözőségeit, valamint a két elszámolás és nyilvántartás között kimutatható, elemzésre alkalmas fő összefüggéseket),

= a pénztárkönyv, vagy a naplófőkönyv, vagy az egyszerűsített és/vagy a kettős könyvvitel fő összefüggésének elemzésére, értékelésére (szakmai segítséggel, döntéshozatali szintű áttekintéssel rendelkezzék a vállalkozás pénzügyi, számviteli elszámolásainak elemzése és értékelése terén),

= a bejövő és kimenő számlák szabályszerűségének elbírálására - adott esetben a kimenő számlák előírás szerinti kiállítására, bizonylatolására -, valamint a vevők felé történő kiszámlázás törvényes, de gazdasági szempontból is racionális időzítésének meghatározására;

- a mesterjelölt önállóan is legyen felkészült:

= üzleti terv készítésére és az üzleti terv szempont-rendszerének meghatározására és kiértékelésére,

= piaci monitoring és belső controlling rendszer kialakítására, e rendszer működtetésének megszervezésére, valamint a rendszerből származó információk döntéshozatali célú feldolgozására;

- a mesterjelölt személyében is rendelkezzen azokkal a szakismeretekkel, amely alapján önállóan is felkészült lehet

= vállalkozási pénzforgalma számára bankszámla-nyitást lebonyolítani és a bankszámlát kezelni,

= vállalkozása számára beruházási, fejlesztési és/vagy likvidítási, illetve forgóeszköz hitel felvételére pályázatot készíteni, valamint a hitelfelvételi eljárás vállalkozói feladatait ellátni, továbbá ezen döntéseit a gazdálkodási racionalitást feltételezve megalapozni;

- a mesterjelölt ismerje a hitelfelvétellel kapcsolatos projekt- és megvalósíthatósági tanulmány általánosan elvárt, megkövetelt tartalmát, összeállításának módját, a szükséges számítási adatok fellelhetőségének bizonylati hátterét, valamint a számítások elvégzésének módszereit;

- ismerje és tudja ismertetni a kereskedelmi banki hitelezés főbb módszereit, ezen hitelezési módok adósságszolgálati konzekvenciáit; mindezt oly módon tudja értékelni, hogy saját vállalkozásában vagy adott vállalkozás felelős vezetőjeként képes legyen mérlegelni az erőforrás igények és a piaci lehetőségek rövid, közép- és hosszabb távú összhangjának megteremthetőségét;

- mutasson kellő alkalmasságot arra, hogy a belső és külső pénzügyi erőforrások igénybevételének lehetőségét a tulajdonában, résztulajdonában és/vagy vezetése alatt álló vállalkozásban a likvidítási, rentabilitási és reális növekedési szempontnak megfelelően képes értékelni és kezelni.

3.3.7. Jogi ismeretekre vonatkozó követelmények

A mesterjelölt alkalmazásorientált ismeretekkel és tudással rendelkezzen az alábbi témakörökben:

- ismerje és a napi gyakorlatban önállóan is tudja értelmezni és alkalmazni a vállalkozás működtetésével kapcsolatos alapvető jogszabályokat;

- tudja, hogy egy-egy konkrét gyakorlati kérdés eldöntéséhez, illetve általában a vállalkozói döntéshozatalhoz a szükséges jogszabályi háttér hol, milyen jogforrásban található;

- ismerje a magyar jogalkotás rendszerét; jogalkotásról szóló törvény alapján biztonságosan igazodjon el a hazai jogalkotás intézményi és hatásköri rendszerében;

- ismerje a polgári jog alapjait; pontosan tudja értelmezni a Polgári Törvénykönyv tárgyát (elsősorban a személyek közötti kötelmi viszonyok és a tulajdonviszonyok vonatkozásában);

- ismerje a kötelmi jog tárgyát (szerződéses kapcsolatok);

- ismerje a szerződéses viszony létrejöttének és megszűnésének általános és specifikus jogszabályi feltételeit;

- tételesen tudja megnevezni az egyes szerződéstípusokat, ismerje azok fő jellemzőit;

- pontosan értelmezze a szerződések általános és speciális formai és tartalmi kellékeit;

- ismerje a szerződést biztosító mellékkötelezettségek típusait és alkalmazási eseteit;

- az egyéni vállalkozásokról szóló törvény (egyéni vállalkozó vagy kisiparos, illetve kiskereskedő vonatkozásában) tételes ismerete;

- a vámjog területén rendelkezzék legalább olyan alapfogalmak ismeretével mint pl. a vám funkciója, a vámkivetés alapja, jellemző mértékei, a vámpótlék alapja és mértéke, az import vámeljárás folyamata, okmányai, intézményei, a vámfizetés módja, a vámelőjegyzés fogalma, alkalmazása, eljárás stb.;

- a magyar versenyjog és piacvédelem eszközeit, valamint a versenyfelügyelet és piacvédelem intézményrendszerét fő vonalaiban, az általános értelmezés és eligazodás szintjén ismerje;

- a munkajog - a Munka Törvénykönyve - átfogó ismerete. (a munkajog tárgya, alanyai, főbb szabályozási területei);

- a munkaegészségügyi és munkabiztonsági előírások - a munkavédelmi törvénynek, a Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályainak - átfogó ismerete;

- tételes munkajogi ismeret a napi gyakorlati alkalmazás szintjén az alábbi területeken követelmény:

= a munkaviszony létesítése és megszűnése (a jellemző esetek megnevezése, ismertetése),

= a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó kötelező és megengedő szabályok,

= a munka díjazása,

= végkielégítés,

= munkáltatói és munkavállalói egyéb jogok és kötelezettségek,

= vállalkozáson belüli és vállalkozáson kívüli érdekegyeztetés fórumai, intézményei, folyamatai,

= a kollektív szerződés célja, fogalma és a kollektív szerződésben szabályozható munkajogi viszonyok;

- iparjogvédelmi alapfogalmak ismerete (találmány, szabadalom, használati mintaoltalom, ipari mintaoltalom, licence, know-how, védjegy stb.).

3.3.8. A tanulókkal kapcsolatos követelmények

A mester(jelölt) ismerje:

- a személyiség ismertető jegyeit;

- a tanulók beilleszkedési gondjait;

- a 14-20 éves korosztály jellemző életszakaszait;

- a generációs konfliktusok kialakulásának okait és jellemzőit;

- a tanulóra ható környezeti hatások főbb területeit;

- a tanuló és a mester közötti jó kapcsolat kialakításának kritériumait;

- az ellenőrzés alapvető feladatait;

- a hibás viselkedési formákat és az ezeket kiváltó okokat;

- a nehéz szituációk és a nehéz konfliktusok kialakításának főbb okait és ezek feloldásának lehetőségeit;

- a mester feladatait a tanulók egészségének megőrzésében;

- a tanulók szakmai alkalmassága megítélésének lehetőségeit és eszközeit;

- milyen teendői vannak a mesternek annak érdekében, hogy a tanuló megszeresse leendő munkahelyét és szakmáját;

- a munkaoktatás legfőbb feladatait és alapelveit;

- a képzés ellenőrzésének formáit, a képzés eredményességének ellenőrzésével szemben támasztott követelményeket;

- a tanuló megítélése és értékelése során alkalmazható és alkalmazásra kerülő segédeszközöket;

- a neveléstan alapfogalmait;

- az oktatási-nevelési tevékenység előkészítésének, megtervezésének, jelentőségének eszközeit és módszereit;

- a munkaidő és a képzés ütemezésének megtervezésének szempontjait, és tudja azokat nevelő munkájában alkalmazni;

- tudja alkalmazni a szemléltetés alapvető módszereit és eszközeit;

- a munka részegységekre tagolásának szerepét és jelentőségét a nevelési oktatási tevékenység eredményessé tételében;

- az oktatás során előforduló főbb hibákat.

IV. A vizsga rendje

A jelöltnek a mestervizsga bizottság előtt kell számot adni felkészültségéről, gyakorlati tudásáról.

4.1. A mestervizsga részei

A mestervizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek 150 perc, ebből 30 perc teszt.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek.

- Vállalkozási ismeretek.

- Pedagógiai ismeretek.

A vizsgázónak a tétel kihúzása után 20-25 perces felkészülési időt kell biztosítani.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

- Komplex feladat 480 perc.

4.2. A mestervizsgán számon kérhető feladatok

4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

- szakmai ismeret (pl. technológiai sorrend leírása),

- szakrajz (pl. mértani test axonometrikus ábrázolása),

- anyagismeret (pl. ismertesse a két komponensű késtapaszok térhálósodási folyamatát),

- munka-, tűz-, egészség-, környezetvédelem (pl. ismertesse az egyéni légzésvédő eszközök vizsgálati eljárásait).

4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga során a jelöltnek az alábbi témakörben kell kérdéseket megválaszolnia:

- Szakmai ismeret (anyagismeret, technológia, járművek felépítése, munkavédelem, baleset-elhárítás),

- Vállalkozási ismeretek (vállalkozásalapítás, vállalkozásvezetés, adóügyek és elszámolások, a vállalkozás jogi kérdései),

- Pedagógiai ismeretek (tanulók foglalkoztatása, oktatási módszerek, értékelés, iskolával való kapcsolat stb).

4.2.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga feltétele, hogy a jelölt mind a szakmai elméleti írásbeli, mind a szakmai szóbeli vizsgán "megfelelt" eredményt érjen el. Sikertelen elméleti vizsgát tett jelölt gyakorlati vizsgára nem bocsátható. A gyakorlati vizsgafeladatot - előkészített anyagokból, megadott dokumentáció alapján - mindenkinek önállóan kell megoldani. A lehetséges vizsgafeladatok az alábbiak:

- sérült fém karosszériaelem kijavítása és fényezése 2 komponensű akril festékkel; megadott receptúra alapján a szín kikeverése, szükség esetén utánállítása, végül a bevonatrendszer vastagságának és tapadásának ellenőrzése;

- sérült fém karosszériaelem kijavítása és fényezése 2 rétegű fedőlakkrendszerrel, adott metál színre; megadott receptúra alapján a szín kikeverése, szükség esetén utánállítása, végül a bevonatrendszer vastagságának és tapadásának ellenőrzése;

- sérült fém karosszériaelem kijavítása és fényezése 2 rétegű gyöngyház fedőlakkrendszerrel, adott színre; megadott receptúra alapján a szín kikeverése, szükség esetén utánállítása, végül a bevonatrendszer vastagságának és tapadásának ellenőrzése;

- sérült fém karosszériaelem kijavítása és fényezése 3 rétegű gyöngyház fedőlakkrendszerrel, adott színre; megadott receptúra alapján a szín kikeverése, szükség esetén utánállítása, végül a bevonatrendszer vastagságának és tapadásának ellenőrzése;

- új, nyers műanyag elem fényezése adott 2 komponensű akril festékkel, selyemfényű hatásúra; megadott receptúra alapján a szín kikeverése, szükség esetén utánállítása, végül a bevonatrendszer vastagságának és tapadásának ellenőrzése;

- új, nyers műanyag elem fényezése adott 2 komponensű akril festékkel, strukturált hatásúra; megadott receptúra alapján a szín kikeverése, szükség esetén utánállítása, végül a bevonatrendszer vastagságának és tapadásának ellenőrzése;

- új, nyers műanyag elem fényezése adott 2 rétegű fedőfestékkel, adott metál színre, selyemfényű hatásúra; megadott receptúra alapján a szín kikeverése, szükség esetén utánállítása, végül a bevonatrendszer vastagságának és tapadásának ellenőrzése.

Értékelési szempontok:

- alapfelületek minőségének megállapítása, megfelelő anyagok kiválasztása,

- felületek tisztítása, előkészítő csiszolás minősége,

- a késtapasz optikailag helyes csiszolása,

- megfelelő korrózióvédelem biztosítása,

- a töltő optikailag helyes csiszolása,

- a technológiai sorrend betartása,

- anyagtakarékosság, megfelelő mennyiségű anyag bekeverése,

- tisztasági követelmények betartása,

- az egészségvédelmi és biztonságtechnikai előírások betartása,

- esztétikai összkép a munkadarabról,

- megfelelő rétegvastagság és tapadás.

A gyakorlati vizsga műszaki feltételei

A gyakorlati vizsgát rendező műhely vagy tanműhely a következő felszereltséggel kell, hogy rendelkezzen:

a) Kéziszerszámok, eszközök: legalább 3 fő egyidejű vizsgáztatásához elegendő mennyiségű, a szakmában használatos szerszám (csiszolópapír befogó, kittkeverő lap, kittelő spatulya, drótkefe, festékszűrő, manométeres 3 beállítási paraméterű szórópisztoly, keverőedény, keverő- és mérőpálca, ecset, festőállvány, szivacs, oldószerálló törlőpapír, pormegkötő kendő ("mézes kendő"), takarópapír, maszkoló szalag, vödör, a csiszológépeknek megfelelő száraz csiszolópapírok, vízálló csiszolópapírok, egyéni légzésvédő álarc a megfelelő por- és gázszűrőkkel, munka előtti, utáni és kéztisztító krémek, szerves oldószerálló védőkesztyű.

b) Gépek: gépi drótkefe, polírozógép szivacsokkal és fényesítőkorongokkal, megfelelő kapacitású légkompresszor és tartozékai, fényező- és szárító fülke, excentercsiszológép porelszívással, vibrációs csiszológép porelszívással, infravörös szárító.

c) Műszerek: viszkozitás-mérő (DIN 53211 szerinti), nedves és száraz rétegvastagság-mérő, hőmérő, barométer, stopperóra, rácsvágó.

A fenti műszaki feltételek hiánya esetén az adott helyen mestervizsga nem rendezhető.

4.3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei

- A felsőfokú járműgépész végzettséggel rendelkező jelölt az elméleti vizsga szakmai része alól - kérelmére - mentesíthető.

- Felmenthető a Vállalkozási ismeretek vizsgarészből az, aki ilyen irányú szaktanfolyamon sikeres vizsgát tett, és ezt hitelt érdemlően igazolni tudja.

- Felmenthető a Vállalakozási ismeretek és a Pedagógiai ismeretek vizsgarész alól, aki más szakmában sikeres mestervizsgát tett, ott e témakörökből is vizsgázott, és ezt hitelt érdemlően igazolni tudja.

A felmentést a mestervizsga előtt a mestervizsga bizottságtól írásban kell kérni, mely kérelemhez csatolni kell a végzettséget igazoló iratok közjegyző által hitelesített másolatát.

Amennyiben a jelölt a felmentés feltételeinek megfelel, abban az esetben az elméleti vizsga alól felmenthető.

A mestervizsga hivatalos megkezdése után az adott vizsganapon felmentés már nem adható.

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

4.4. A mestervizsga értékelése

Az írásbeli vizsgán a tesztkérdéseket és a kifejtő kérdéseket külön-külön kell értékelni, majd ezek figyelembevételével kell az írásbeli vizsgát minősíteni.

"Nem felelt meg" minősítést kell adni az írásbeli vizsgára, ha bármely kérdéscsoport megoldása elégtelen.

A sikeres írásbeli vizsga minősítése: "Megfelelt".

A szóbeli vizsgán az egyes tantárgyakat külön-külön kell értékelni. "Nem felelt meg" minősítést kell adni a szóbeli vizsgára, ha bármelyik tantárgy értékelése elégtelen.

A sikeres szóbeli vizsga minősítése: "Megfelelt".

Nem vehet részt a gyakorlati vizsgán a jelölt, ha az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán "Nem felelt meg" minősítést szerzett.

A gyakorlati vizsgát az értékelési szempontok alapján kell értékelni. A bizottság döntése "Megfelelt" vagy "Nem felelt meg" lehet.

A mestervizsga eredményét az írásbeli, szóbeli és a gyakorlati vizsgák eredményei alapján "Megfelelt" vagy "Nem felelt meg" minősítéssel kell megállapítani.

"Megfelelt" minősítést kap az a jelölt, aki mindhárom vizsgarészen "Megfelelt" minősítést kapott.

Eredménytelen írásbeli és szóbeli vizsgarészt 1 éven belül lehet megismételni.

Az e határidőn túli jelentkezés és az ismételten sikertelen vizsga esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni.

Eredménytelen gyakorlati vizsgát 1 év elteltével, de legfeljebb 2 éven belül lehet megismételni.

9/1997. (VI. 27.) KHVM rendelet

a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítésekre szervezhető mestervizsgáztatás szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 17/1996. (V. 17.) KHVM rendelet kiegészítéséről

Melléklet a 9/1997. (VI. 27.) KHVM rendelethez

Tartalomjegyzék