17/1998. (IV. 17.) MKM rendelet

az 1998/99. tanév rendjéről[1]

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény; Kt.) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya - fenntartóra való tekintet nélkül - kiterjed

a) az általános iskolákra,

b) a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra (a továbbiakban együtt: szakiskola),

c) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola),

d) az alapfokú művészetoktatási intézményekre,

e) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: iskola],

f) a diákotthonokra és kollégiumokra [a továbbiakban: kollégium, az a)-f) pont alattiak együtt: nevelés-oktatási intézmény],

g) a tanulókra,

h) a pedagógusokra,

i) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre,

j) a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).

(2) Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, munkára felkészítő iskola, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport.

A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év)

2. § (1) Az 1998/99. tanév kezdő napja 1998. szeptember 1., záró napja 1999. augusztus 31. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik a szorgalmi idő (tanítási év) első napja, az első tanítási nap 1998. szeptember 1. (kedd), a szorgalmi idő (tanítási év) utolsó napja, az utolsó tanítási nap 1999. június 18. (péntek).

(2) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap

a) kísérleti engedély alapján nevelő és oktató munkát végző mezőgazdasági gazda-, gazdaasszonyképzést, élelmiszeripari vállalkozói képzést folytató szakiskolákban, speciális szakiskolákban 1999. június 11., a kétéves képzést folytató más szakiskolákban 1999. május 28.,

szakiskolákban 1999. május 14.,

c) kisebbségi nyelven oktató és a két tanítási nyelvű középiskolákban 1999. május 12.,

d)[2]

d) szakiskolákban 1999. május 21.,

e) szakiskolákban a középiskola negyedik évfolyamát végzett tanulók részére szervezett másfél éves kiegészítő képzésben 1999. január 15.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját - a tanítási év első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg.

(4) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója határozza meg.

(5) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.

(6) A tanév első féléve 1999. január 29-ig tart. Az iskolák 1999. február 5-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.

(7) Az első és második félév lezárását követően az iskoláknak nevelőtestületi értekezleteken el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az iskolaszéknek és a fenntartónak.

Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanap

3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt munkanapot - tanítás nélküli munkanapként - használhat fel.

4. § (1) A téli szünet 1998. december 19-től 1999. január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 1999. január 4. (hétfő).

(2) A tavaszi szünet 1999. március 27-től április 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap április 6. (kedd).

(3) Az iskola az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szünetek mellett más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti, és döntéséhez beszerzi a fenntartó egyetértését.

A vizsgák rendje

5. § (1) A gimnáziumi érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai érettségi vizsgákat és szakmai (képesítő) vizsgákat, a szakközépiskolai technikus szakmai (képesítő) vizsgákat, a szakiskolai szakmai vizsgákat a mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) A mezőgazdasági gazdaképzést folytató szakiskolákban, illetve speciális szakiskolákban, ha a tanulók az előírt gyakorlati feladatokat a munka jellege miatt (pl. aratás) a szorgalmi időben nem tudják teljesíteni, a szakmai vizsgát az októberi vizsgaidőszakban kell megszervezni.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskolaigazgató határozza meg.

(4) Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakképzés írásbeli vizsgaidőpontjait a melléklet 4., 7. pontja tartalmazza.

A tankötelesek beíratása, a felvételi eljárás és a beiratkozás

6. § (1) A szülő 1999. március 1-je és április 30-a között - a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban - köteles gyermekét a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes vagy a választott általános iskola első évfolyamára beíratni.

(2) Az iskola a tanköteles tanulók iskolai beíratására megállapított időpontot legalább harminc nappal korábban közzéteszi.

7. § (1) Ha a felvétel nem a Kt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételi feladatot ellátó iskolának a kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára történik, elsősorban tanulmányi eredmények alapján kell választani a jelentkezők közül. Ha ily módon nem dönthető el, hogy a jelentkezők közül ki felel meg az iskola által meghatározott tanulmányi feltételeknek, az iskola szóbeli meghallgatást szervezhet, melynek időtartama - jelentkezőnként - a húsz percet nem haladhatja meg. A meghallgatáson a szülő jelen lehet. E rendelkezéseket a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolákban, szakközépiskolákban, illetőleg a felnőttoktatást ellátó iskolában nem kell alkalmazni.

(2) A középiskolába és a szakiskolába - kivéve, ha a szakiskola a Kt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételi feladatokat lát el - az 1999/2000. tanévre

a) előzetes,

b) általános,

c) rendkívüli

felvételi eljárás keretében (a továbbiakban együtt: felvételi eljárás) vehetők fel a tanulók. Az iskolai felvételi eljárásban való részvétel nem köthető előzetes felvételi előkészítőn való részvételhez. Az iskola a felvételi eljárás keretében nem kérhet olyan ismeretekben való jártasságot, amelynek megszerzésére kizárólag a felvételi előkészítőn volt lehetőség.

(3)[3] Ha az iskola a felvételi eljárás keretében felvételi vizsgát tart, a vizsgára történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét a vizsgázó teljesítményének értékelését, a felvételi tájékoztatójában 1998. november 15-ig köteles nyilvánosságra hozni. A felvételi vizsga iskolai megszervezésére - az iskolai döntés elleni jogorvoslat kivételével - egyebekben a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 26. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A felvételre jelentkező jelentkezési lapját, ha a jelentkező iskolába jár, az iskola, ha nem jár iskolába, a jelentkező (a továbbiakban: egyéni jelentkező) küldi meg a felvételt hirdető iskolának. A jelentkezési lapon a szülők munkahelyére, foglalkozására vonatkozó adatot nem lehet feltüntetni.

(5) A nagykorú cselekvőképes személy jelentkezési lapját a jelentkező írja alá. A kiskorú személy jelentkezési lapját a jelentkező szülei, továbbá - ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen - a jelentkező írja alá. Nem kell a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, szüneteltette, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia.

(6) Az iskola a tanuló jelentkezési lapját akkor is továbbítja, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg.

(7) Az iskola a kiskorú tanuló szüleit 1998. október 1. napjáig az (5)-(6) bekezdésben foglaltakról írásban tájékoztatja.

(8) Az állami és önkormányzati feladatellátásban közreműködő iskolákban a felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra a közoktatásról szóló törvény 114. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint nem háríthatók át.

(9) Az iskola - ha e rendelet másképpen nem rendelkezik - a felvétellel kapcsolatos döntését megküldi a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek is, továbbá, ha a jelentkező iskolába jár, az iskolának (a továbbiakban együtt: felvételi tájékoztató).

8. § (1)[4] Előzetes felvételi eljárás a fenntartó egyetértésével szervezhető, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő, a két tanítási nyelvű és az emelt szintű oktatást végző [Kt. 121. § (1) bek. 6. pont], a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, továbbá a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott iskolákban. Az előzetes felvételi eljárás időpontját - akkor is, ha nincs felvételi vizsga - az iskola a felvételi tájékoztatójában 1998. november 15-ig köteles nyilvánosságra hozni.

(2) Az előzetes felvételi eljárás a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményben 1999. január 11. és január 29. közötti időszakban, más iskolákban 1999. február 8. és február 22. közötti időszakban szervezhető; a központilag elkészített jelentkezési lapot (a továbbiakban: jelentkezési lap) 1999. január 8-ig kell megküldeni az iskolának; az iskola döntéséről 1999. február 26-ig küldi meg a felvételi tájékoztatót.

(3) Az előzetes felvételi eljárás keretében történő felvétel nem zárja ki a tanulót az általános felvételi eljárásban való részvételből.

9. § (1)[5] Az általános felvételi eljárás egy fordulóból áll. Az eljárásban részt vevő - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - több, legfeljebb három jelentkezési lapot állíthat ki. A jelentkezési lapokon egy-egy iskola tüntethető fel. Az iskolánál több szakirány, osztály, emelt szintű oktatás is megjelölhető. Az iskola a tanuló által kiállított jelentkezési lapokat 1999. március 1-jéig továbbítja a megjelölt iskoláknak.

(2) Ha a jelentkezőt az előzetes felvételi eljárásban felvették és azt elfogadja, egy jelentkezési lapot állít ki, amelyen az őt felvevő iskolát tünteti fel. A jelentkezési lapot az általános iskola 1999. március 1-jéig továbbítja a megjelölt iskolának.

(3) A felvételt meghirdető iskola igazgatója a felvételi kérelemről 1999. március 19-ig dönt. Döntéséről a felvételi tájékoztatót - a 7. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint - március 24-ig továbbítja.

(4) Ha az önkormányzat által fenntartott iskola felvételi vizsgát kíván szervezni, ennek időpontjáról értesíti a fenntartó önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét. Ha a különböző iskolák által szervezett felvételi vizsgák azonos időpontra esnének, a jegyző, főjegyző az érdekelt iskolák igazgatóival egyeztetve meghatározza a felvételi vizsgák időpontját oly módon, hogy azok különböző vizsganapokra essenek. Ha az iskolák száma miatt ez nem lehetséges, akkor az azonos napra eső vizsgákat eltérő időpontokban - délelőtt, délutáni váltásban - kell megszervezni. A felvételi vizsga időpontja nem eshet az országos tanulmányi verseny időpontjára.

10. § (1)[6] A jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülővel közösen 1999. március 31-ig köteles nyilatkozni arról, hogy elfogadja-e az iskola felvételi ajánlatát, több felvételi ajánlat esetén arról, hogy melyiket fogadja el. Ha a jelentkező tanköteles, és minden felvételi kérelmét elutasították, illetve egyik felvételi ajánlatot sem fogadta el, nyilatkoznia kell arról is, kíván-e élni a jogorvoslat lehetőségével.

(2) A felvételi ajánlattal kapcsolatos elfogadó, illetve elutasító nyilatkozatokat annak az iskolának az igazgatója, amelyikkel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, illetve az egyéni jelentkező 1999. április 6-ig visszaküldi a felvételt hirdető iskolának. Ha a felvételi ajánlatra az iskola 1999. április 12-ig nem kapott választ, úgy tekintheti, hogy azt nem fogadta el a jelentkező.

(3) Ha az előzetes és a rendes felvételi eljárás nem vezetett eredményre és a jelentkező tanköteles, annak az iskolának az igazgatója, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban van, írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt az iskolába járási kötelezettségről, a jogorvoslat lehetőségéről és a rendkívüli felvételi eljárásról.

11. § (1)[7] Az iskola igazgatója 1999. április 26-a után a tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

(2) Abban az esetben, ha a rendes felvételi eljárás keretében a felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, az 1999. április 30-tól május 14-ig tartó időszakban a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes jegyzőnek és a székhely szerint illetékes (megye, főváros) főjegyzőjének.

(3)[8] A rendkívüli felvételi eljárásban új felvételi lapot kell benyújtani, a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A (2) bekezdésben szabályozott rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatójának 1999. május 21-ig kell döntenie.

(4) Ha a tanköteles tanuló felvétele a rendkívüli felvételi eljárásban sem oldódott meg, és a tanuló, illetve a szülő nem élt a jogorvoslat jogával, az iskola igazgatója köteles értesíteni a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző).

12. § (1)[9] Az iskola igazgatójának - ha a jelentkezést elutasítja - fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét a jogorvoslat lehetőségére.

(2) Az eljárást megindító kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha több felvételi lapot nyújtottak be, és a különböző lapokon lévő döntések ellen élnek a jogorvoslat lehetőségével, egyidejűleg valamennyi felvételi lapot továbbítani kell.

(3) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás 1999. április 26-áig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel tanulói jogviszonyban áll.

(4) Ha a tanköteles tanulót nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, 1999. május 3-ig értesíti a tanuló állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni, valamint a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kérve, hogy a közoktatásról szóló törvény 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 89. §-ának b) pontja alapján nyújtson segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez.

13. § (1) Az iskolai beiratkozások időpontját - 1999. június 28. és 30. közötti időszakban - az iskola igazgatója határozza meg. Az időpontot legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

(2) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját - a 14. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - az iskola igazgatója állapítja meg.

14. § (1) Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után tanulmányait a kötelező felvételt biztosító tízévfolyamos általános iskola, illetve szakiskola kilencedik évfolyamán kívánja folytatni, jelentkezési lapját a 9. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban az iskolának meg kell küldeni. Az iskola a jelentkezést tudomásul veszi, és erről értesíti a 7. § (9) bekezdésében felsoroltakat.

(2) Ha a tanköteles tanulót a rendkívüli felvételi eljárás keretében az utolsó tanítási napig nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, értesíti a szülőt arról, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskolába, és a tanuló törzslapjának másolatát megküldi a kötelező felvételt biztosító iskola részére.

(3) A szülő gyermekét az 1999. augusztus 23-tól 1999. augusztus 31-ig tartó időszakban, az iskola által meghatározott napon köteles beíratni, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke másik iskolával létesített tanulói jogviszonyt. A beíratás napját az iskola 1999. augusztus 2-ig köteles nyilvánosságra hozni. Az iskola igazgatója 1999. szeptember 3-ig értesíti a jegyzőt, ha a tanulót nem íratták be az iskolába, illetve nem igazolják, hogy tanulói jogviszonyt létesített.

15. § (1) A 7-9. §-ban, a 10. § (1)-(2) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésében, a 12-13. §-ban foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha általános iskolai tanuló hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumban vagy ilyen iskola tanulója négyévfolyamos gimnáziumban kívánja folytatni - átvétellel - tanulmányait.

(2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a felvételi eljárást, a kollégiumokban a jelentkezés idejét az iskola, illetve a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a kollégiumokban a beiratkozás időpontját az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

16. § Ez a rendelet 1998. szeptember 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az 1997/98. tanév rendjéről szóló 20/1997. (V. 8.) MKM rendelet.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter

Melléklet a 17/1998. (IV. 17.) MKM rendelethez

A vizsganapok

1. A tanév végi vizsgák ideje:

a) Az érettségi, szakmai (képesítő) írásbeli vizsgák kezdő napja

- a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű középiskolákban 1999. május 14.,

- a gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán 1999. május 17.,[10]

- a gimnáziumok és szakközépiskolák esti és levelező tagozatán 1999. május 31.[11]

b) A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák ideje 1999. május 25-26-27.

c) Az érettségi, szakmai (képesítő) szóbeli vizsgákat a nappali tagozaton 1999. június 14. és június 24. között, az esti, levelező tagozaton június 21. és július 2. között kell megtartani.

d) A szakmunkásképző iskolákban , a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli részét 1999. május 24. napjától, a gyakorlati és a szóbeli vizsgákat június 7. napjától kell megtartani. A középiskola negyedik évfolyamát végzett másfél éves kiegészítő képzésben tanulók számára 1999. február 1. napjától kell a szakmai vizsgát folyamatosan megtartani.[12][13]

e) Az egészségügyi szakiskolákban a szakmai vizsga írásbeli részét 1999. június 14. napjától kell megtartani.[14]

f) A gépíró és gyorsíró szakiskolákban 1999. június 7., 8., 9., 10., 11. napján kell a szakmai vizsgákat megtartani. Az emelővizsga napja 1999. június 11.[15]

2. A szeptemberi-októberi vizsgák

a) Az érettségi, szakmai (képesítő) vizsgák írásbeli részét a középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán, osztályán 1998. szeptember 28. napjától, szóbeli részét pedig október hónapban kell megtartani.

b) A gépíró és gyorsíró szakiskolákban 1998. október 9. napján kell vizsgát tenni.

3. Az érettségi, szakmai (képesítő) vizsga írásbeli részének tantárgyankénti sorrendje:

Gimnázium nappali tagozat

Nemzetiségi nyelv és irodalom, a két tanítási nyelvű középiskolák célnyelve 1998. szeptember 25. de. 1999. május 14. de.

Magyar nyelv és irodalom 1998. szeptember 28. de. 1999. május 17. de.

Matematika 1998. szeptember 29. de. 1999. május 18. de.

Német nyelv 1998. szeptember 30. de. 1999. május 19. de.

Olasz nyelv 1998. október 1. du. 1999. május 19. du.

Rajz és műalkotások elemzése 1998. október 2. de. 1999. május 20. de.

Fizika 1998. október 2. de. 1999. május 20. de.

Kémia 1998. október 2. de. 1999. május 20. de.

Spanyol nyelv 1998. október 2. du. 1999. május 20. du.

Orosz nyelv 1998. október 5. de. 1999. május 21. de.

Latin nyelv 1998. október 5. du. 1999. május 21. du.

Angol nyelv 1998. október 6. de. 1999. május 27. de.

Francia nyelv 1998. október 7. du. 1999. május 28. de.

A felsoroltakon kívül minden más idegen nyelv 1998. október 7. de. 1999. május 28. du.

A vizsgák délelőtt 8 órakor, délután pedig 14 órakor kezdődnek.

Gimnázium esti, levelező tagozat

Magyar nyelv és irodalom 1998. szeptember 28. du. 1999. május 31. du.

Matematika 1998. szeptember 29. du. 1999. június 1. du.

Fizika 1998. szeptember 30. du. 1999. június 2. du.

Kémia 1998. október 1. du. 1999. június 3. du.

Idegen nyelv 1998. október 2. du. 1999. június 4. du.

Rajz- és műalkotás 1998. október 5. du. 1999. június 7. du.

A vizsgák délután 14 órakor kezdődnek.

A dolgozók gimnáziumában azok a tanulók vizsgázhatnak e napon idegen nyelvből, akik iskolai keretben, óraterv szerint tanulták a nyelvet.

A dolgozók gimnáziumában idegen nyelvből egyedi elbírálás alapján érettségizők a nappali tagozatra előírt időpontban tehetnek írásbeli vizsgát.

(Lásd a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzat I. Fejezet 3. § 5. pontját.)

Szakközépiskola

4. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló - módosított - 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakmai képzés szakmai írásbeli vizsganapjai

1999. február 15-16-17-18.

1999. május 31. - június 1-2-3-4.

1999. október 13-14-15.

5. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó, a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakképzések írásbeli vizsgaidőpontja június 15.

6. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű határrendész szakképesítés írásbeli vizsgaidőpontja május 27.

7. A 4. és 5. pontban meghatározott időponttól eltérő írásbeli vizsgaidőpontot állapíthat meg a szakképesítés szerint érdekelt minisztérium, ha a képzés kísérleti, egyedi engedély alapján folyik.

Megjegyzés:

1. A szakközépiskolák szakmai elméleti írásbeli tantárgyai vizsganapjainak tételes felsorolását a szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzat függeléke tartalmazza.

2. A dolgozók kétéves technikusképző tagozatán végzők számára a szakmai elmélet írásbeli képesítő időpontjai megegyeznek a műszaki szakközépiskolák nappali tagozata 1/13. (V.) évfolyamára előírt vizsgaidőpontokkal.