20/1998. (VI. 3.) NM rendelet

a mentésről

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének g) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §[1] E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén mentést végző minden szervezetre, személyre és egészségügyi intézményre.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) mentés: az Eütv. 94. §-ának (1) és (4) bekezdésében foglalt tevékenység,

b)[2] mentési tevékenységet végző szervezet: az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) szervezete és e jogszabály szerint mentési tevékenység végzésére jogosult más szervezet, ha megfelelnek az 1. számú melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételeknek, és rendelkeznek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által külön jogszabály szerint kiadott működési engedéllyel (a továbbiakban: működési engedély);

c) mentési tevékenységet végző személy: a b) pontban foglalt szervezetek keretében a mentésre szoruló beteg, illetve sérült (a továbbiakban: beteg) feltalálási helyén vagy szállítás közbeni sürgősségi ellátásában részt vevő, a melléklet szerinti képesítéssel rendelkező személy;

d)[3] mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás: amelynek során a beteg orvosi vagy mentőtiszti, illetve neonatológiai szállítás esetén neonatológiai orvosi, szakasszisztensi szakfelügyelete szükséges;

e) szolgálatvezetést ellátó személy: az a mentésirányítást végző személy, aki a 104-es telefonvonalon érkező hívások és egyéb mentést kezdeményező bejelentések fogadását és értékelését végzi, továbbá a mentési feladatok végrehajtására a mentőegységeknek utasításokat ad.

f)[4] mozgóőrség: mentési készenlét a rendezvények, mentési tevékenységet igénylő egyéb események egészségügyi ellátásának biztosítására a 2. számú mellékletben meghatározott személyi, tárgyi és finanszírozási feltételeknek megfelelően.

3. § (1) A mentés a sürgősség igénye szerint lehet

a) azonnali,

b) 1 órán belüli,

c) a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás esetén 1 órán túli

mentési feladat.

(2) A mentés az alkalmazott mentőegység szerint lehet

a) rohamkocsival,

b) esetkocsival,

c) mentőkocsival,

d) neonatológiai rohamkocsival,

e) neonatológiai mentőkocsival,

f)[5] gyermekmentő-rohamkocsival,

g)[6] mentőorvosi kocsival,

h)[7] légi mentőjárművel

végrehajtandó mentési feladat.

(3)[8] Neonatológiai ellátás során inkubátorban szállítást igényel minden koraszülött, újszülött vagy egészségügyi dolgozó által megállapított életveszélyben lévő 6 kg-ot és/vagy 60 cm-t meg nem haladó csecsemő.

4. § (1) Amennyiben az Eütv. 94. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a mentést nem orvos kezdeményezi, a bejelentőnek közölnie kell

a) a nevét és a bejelentéskor használt telefonszámát,

b) a mentést indokoló esemény jellegét és helyét, a betegek számát és az észlelt tüneteket,

c) a szolgálatvezetés által kért további információt.

(2) Az OMSZ szolgálatvezetője a bejelentés alapján dönt

a)[9] a mentés szükségességéről és ennek alapján - a rendelkezésre álló mentőkapacitás függvényében - a megfelelő szintű mentőegység(ek), illetve az adott típusú feladatra szakosodott ellátó szervezet riasztásáról,

b) egyéb szolgálatok (pl. háziorvosi vagy orvosi ügyeleti szolgálat, tűzoltóság, rendőrség) riasztásáról,

c) a bejelentés elutasításáról, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy nem szükséges a beteg sürgősségi ellátása.

(3)[10] Koraszülött mentés és szállítás esetén a riasztás és a szolgálatvezetés az OMSZ és a Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány által kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően történik.

5. § (1) A mentést kezdeményező orvos a megrendeléskor közli

a) a beteg nevét és tartózkodási helyét,

b) a mentés sürgősségét, illetve a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás időpontját, valamint a szükséges mentőegység szintjét,

c) a mentést indokoló, illetve a szállítás közbeni ellátás szempontjából lényeges kórismét,

d) a mentéssel kapcsolatos különleges igényeket (vákuummatracban vagy inkubátorban történő szállítás, lélegeztetés szükségessége, folyamatos monitorozás igénye stb.),

e) egészségügyi intézménybe utalás esetén a célintézetet és a fogadó részleg szakmai profilját,

f) saját nevét és orvosi bélyegzőjének számát.

(2) Az OMSZ szolgálatvezetője jogosult az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően rendelkezni, amennyiben az igényelt mentőjárművel a mentési feladat a szükséges időn belül nem teljesíthető.

(3) Az Eütv. 94. § (4) bekezdés c) pontja szerinti

a)[11] életmentő gyógyszer szállításának rendelésére, amennyiben a gyógyszerhez való hozzájutás más módon nem biztosítható, az egészségügyi intézmény osztályvezető főorvosa vagy az ügyeletvezető,

b) szervszállítás rendelésére a transzplantációs riadóban részt vevő egészségügyi intézmény e feladattal megbízott munkatársa

jogosult.

6. § (1) Amennyiben a mentés kezdeményezésének tényét ismerő személy tudomására jut, hogy a beteg a helyszínről eltávozott, vagy más módon elszállították, erről haladéktalanul értesítenie kell az OMSZ szolgálatvezetését.

(2) Ha a mentés kezdeményezését követően a beteg a helyszínen orvosi ellátásban részesült és az őt ellátó orvos tud a mentés kezdeményezéséről és azt már nem tartja indokoltnak, a személyazonosító adatainak közlésével értesíti az OMSZ szolgálatvezetését.

7. §[12] (1) Az egészségügyi intézmény az életveszélyes állapotban lévő beteget haladéktalanul, illetve minden beteget, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet szerinti fogadóhelyen a mentőegység megérkezésétől számított 15 percen belül átveszi a mentőegységtől vagy dönt a beteg továbbküldéséről.

(2) A sürgősségi betegellátó osztályra vagy fogadóhelyre kijelölt ügyeletes orvos (vezető) dönt a betegfelvétel és a sürgősségi betegellátás során keletkező vitás ügyekben. A kijelölt ügyeletes orvos (vezető) felelős az akut betegek felvételéért, ellátásuk intézményen belüli szervezéséért, illetve, ha az intézmény a beteg átvételére nem alkalmas, elvégzi a beteg továbbszállításához szükséges beavatkozásokat és intézkedik a beteg továbbszállításáról az ellátásra alkalmas és fogadóképes legközelebbi egészségügyi intézménybe.

(3) A mentőegység a beteget - az ügyeletes orvos (vezető) írásos utasításának megfelelően - a mentésirányítást végző személlyel történt egyeztetés után, illetve Budapesten a Központi Ágynyilvántartó adatai alapján, az ellátásra alkalmas és fogadóképes legközelebbi egészségügyi intézménybe szállítja.

(4) Az egészségügyi intézmény folyamatosan tájékoztatja a mentésirányítást a fogadóképességében felmerült akadályról, illetve ennek megszűntéről.

(5) A mentés során keletkezett veszélyes hulladékot a beteget fogadó egészségügyi intézmény térítésmentesen átveszi a mentőegységtől.

8. § (1) Ha a bejelentés alapján tömeges baleset vagy személyi sérüléssel járó katasztrófa valószínűsíthető, az OMSZ szolgálatvezetője a kárhelyfelszámoláshoz kapcsolódó szállítási feladatokra a külön jogszabály szerint betegszállításra jogosult szervezetet is igénybe veheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esemény helyszínén az OMSZ legmagasabb egészségügyi képzettségű dolgozója az egészségügyi kárhelyparancsnok, aki a helyszínen lévő valamennyi mentő- és betegszállító egység, illetve a mentésben részt vevő valamennyi személy felé utasítási joggal rendelkezik.

9. § (1) A mentőellátást a mentőegység vezetőjének dokumentálnia kell. A dokumentációban rögzíteni kell

a) a bejelentés, a helyszínre érkezés időpontját,

b) a helyszínen szerzett információk alapján az esemény közvetlen előzményeit,

c) a helyszínen észlelt körülményeket,

d) a beteg állapotát,

e) a beteg helyszíni és szállítás közbeni ellátását és állapotváltozását,

f) a beteg átadásának helyét, idejét és amennyiben a beteget egészségügyi intézmény veszi át, a betegátvétel tényét (átvevő orvos neve, aláírása, orvosi bélyegzőjének száma).

(2) A dokumentációt az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésére vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak szerint kell kezelni és megőrizni.

10. §[13] (1) Mentési tevékenység végzésére az OMSZ-on és a Kormány által alapított közalapítványon kívül annak a szervezetnek adható működési engedély, amely

a)[14] az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: EüM) által nyilvánosan meghirdetett, az EüM, az OMSZ, valamint a mentésben részt vevő egyéb mentőszervezetek képviselőiből álló vegyes bizottság által elbírált pályázaton eredményesen részt vett, és meghatározott terület ellátására, ellátás kiegészítésére vagy meghatározott mentési feladat végzésére szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt az EüM-mel, kivéve az Eütv. 94. § (4) bekezdésében meghatározott mentés esetén, ha a mentést végző szervezet finanszírozása nem az állami költségvetésből történik, és

b) rendelkezik az 1. számú mellékletben foglalt személyi és tárgyi feltételekkel.

(2) A működési engedélyben részletesen rögzíteni kell, hogy a mentési tevékenységet végző szervezet a 3. §-ban foglalt mentési feladatok közül az alkalmazott mentőegység szerint mely feladatokat lát el, továbbá a működési engedély területi hatályát, illetve a mentést milyen szolgálati időben, valamint milyen személyzettel és mentőjárművekkel végzi.

(3) A működési engedély területi hatályán kívül folytatandó alkalmi mentő tevékenység (mozgóőrség, ügyelet stb.) végzése esetén a tevékenységet végző 15 nappal korábban köteles írásban értesíteni a tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) ÁNTSZintézetét, illetve az OMSZ területi szervezetét megjelölve a tevékenységet végző, illetve mozgóőrséget ellátó egység mozgóőrség alatti elérhetőségét. Szabálytalan tevékenység végzése esetén az ellenőrzést végző ÁNTSZ intézet értesíti a működési engedélyt kiállító ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetét az engedély korlátozása érdekében, illetve ismételt súlyos szabálytalanság esetén a működési engedély visszavonását kezdeményezi.

(4) Az OMSZ az Eütv. 96. § (2) bekezdése szerinti koordináló tevékenysége körében együttműködési megállapodást köt azokkal a működési engedéllyel rendelkező mentési tevékenységet végző szervezetekkel, amelyek működésükhöz nem igényelnek az állami költségvetésből pénzügyi támogatást.

11. §[15] (1)[16]

(2)[17]

(3)[18] Az OMSZ-on kívüli mentőszervezetekkel való szerződéskötés feltételrendszerét az EüM és az OMSZ közösen dolgozza ki. A feltételrendszer valamennyi pályázó számára egységes, a hozzáférhetőség szempontjából nyilvános. E szervezetek számára új mentési tevékenység ellátására az EüM írhat ki pályázatot.

(4)[19] Az OMSZ-on kívüli mentési tevékenységet végző szervezetek évente részletes pénzügyi és szakmai beszámolót, jelentést kötelesek küldeni az általuk elvégzett, az állami költségvetésből finanszírozott mentésre vonatkozóan - a szerződésben meghatározott módon - az EüM részére. Az EüM évente értékeli és felülvizsgálja a mentésben részt vevő szervezetek tevékenységét.

12. § (1) Ez a rendelet 1998. július 1-jén lép hatályba.

(2)[20]

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatók az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a székhelyük (telephelyük) szerint területileg illetékes megyei (fővárosi) intézeténél kezdeményezhetik az e rendelet szerinti feltételeknek megfelelő mentési tevékenység végzésére jogosító működési engedély kiadását. Ez esetben a működési engedély a melléklet II/B. pontjában foglaltaktól eltérően akkor is kiadható, ha a mentőjármű - az üzemben tarthatóság időtartamán belül - a gyártás évétől számítva 3 évnél idősebb.

(4) A 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázati kiírást első ízben 1998. december 31-ig kell a Népjóléti Közlönyben közzétenni.

Dr. Kökény Mihály s. k.,

népjóléti miniszter

1. számú melléklet a 20/1998. (VI. 3.) NM rendelethez[21]

A mentés személyi és tárgyi feltételei

I. Személyi feltételek

I/A. Mentési tevékenység végzésére a II/B. pontban foglaltak szerint az alábbi szakképesítéssel rendelkező személyek jogosultak

1. Mentőgépkocsi-vezetőként az foglalkoztatható, aki a megkülönböztető jelzésekkel ellátott gépjármű vezetéséhez jogszabályban előírt követelményeknek eleget tesz, legalább kétéves gépjárművezetői gyakorlattal rendelkezik, és az alábbiakban jártas:

- légútbiztosítás (eszköz nélkül),

- lélegeztetés (eszköz nélkül, illetve ballonnal),

- újraélesztés egyedül, illetve másik segélynyújtóval,

- vérzéscsillapítás,

- kimentés és pozicionálás.

A jártasságot a mentési tevékenységet végző szervezet orvosvezetője igazolja.

2. Mentőápolóként az foglalkoztatható, aki a jogszabályban meghatározott mentőápolói képesítéssel, illetve ennek megszerzéséig minimumvizsgával rendelkezik. A képesítést a mentőápolói foglalkoztatás kezdetétől számított 5 éven belül meg kell szerezni. Esetkocsin elsősorban, rohamkocsin kizárólag szakképzett mentőápoló foglalkoztatható.

A minimumkövetelmények elsajátításához 80 órás elméleti/gyakorlati képzés szükséges. A tanfolyamot a mentőszervezetek szervezik.

A kiképzés tematikája:

A mentőellátás szervezése Magyarországon. Mentőegység típusok 2 óra

A vitális funkciók fogalma, vizsgálata. A klinikai halál diagnosztikája 2 óra

Az újraélesztés elmélete 2 óra

Légútbiztosítás, lélegeztetés 4 óra

Mellkaskompressziók kivitelezése 4 óra

Újraélesztés egy segélynyújtóval 4 óra

Újraélesztés két segélynyújtóval 4 óra

Riasztó tünetek felismerése 2 óra

Az eszméletlenség fogalma, felismerése, veszélye, teendők eszméletlen beteggel 4 óra

Kimentés (Rautek-féle műfogás), betegmozgatás, fektetési módok 4 óra

Vérzések, vérzéscsillapítás, kötözés 6 óra

Vérnyomásmérés és pulzusszámolás 2 óra

Csontok és ízületek sérülései, rögzítési módok 6 óra

Koponya-agyi és gerincsérülések felismerése és ellátása 2 óra

Hasi és mellkasi sérülések és ellátása 2 óra

Thermikus traumák és ellátásuk 2 óra

A shock és az ájulás fogalma, felismerése 2 óra

Életveszélyes belgyógyászati betegségek felismerése 4 óra

A leggyakoribb életveszélyes mérgezések 2 óra

Szülésvezetés 4 óra

A legfontosabb heveny ideg- és elmegyógyászati betegségek felismerése 2 óra

Tömeges baleset fogalma, ellátása 2 óra

A mentőkocsi felszerelése 4 óra

Jogi, etikai kérdések 1 óra

Munkavédelem 1 óra

Konzultáció, ismétlés 6 óra

3. Neonatológiai szakasszisztensként az foglalkoztatható, aki gyermekápolói és intensiv therapiás szakasszisztensi képzettséget szerzett, és legalább kétéves neonatológiai gyakorlattal rendelkezik.

4. Mentőtisztként az foglalkoztatható, aki

4.1. egészségügyi főiskola mentőtiszt szakán diplomát szerzett,

4.2. orvostanhallgatóként az OMSZ által szervezett oxyologiai tanfolyamot elvégezte, tanfolyamzáró vizsgát tett, és az előírt gyakorlatokat teljesítette.

5. Mentőorvosként esetkocsin az foglalkoztatható, aki legalább szakorvosjelöltként a törzsképzési idő sürgősségi blokkját teljesítette, vagy a 4.2. pont szerint meghatározott mentőtisztként az OMSZ-nál legalább 500 órát dolgozott. Rohamkocsira az osztható be, aki oxyológus vagy aneszteziológia és intenzív terápiás szakorvos, vagy legalább 5 éves mentőgyakorlattal rendelkező részfoglalkozású szakorvos, vagy aki oxyológus szakorvosjelöltként a 2 éves törzsképzési időt teljesítette és szakmai felettese (állomásvezető, illetve mentőszervezet vezető főorvos) meggyőződött arról, hogy az alapvetően szükséges diagnosztikai, eszközhasználati, reanimációs, gyógyszerelési, illetve szervezési készségek birtokában van.[22]

6. Oxyologus szakorvosként az foglalkoztatható, aki oxyologiából szakorvosi bizonyítványt szerzett.

7. Neonatológiai rohamkocsin az az orvos foglalkoztatható, aki neonatológiai szakorvosi képesítést szerzett és legalább fél évig teljes munkaidőben perinatalis intenzív osztályon gyakorlatot teljesített.

8. Gyermekmentő-rohamkocsin olyan orvos foglalkoztatható, aki legalább fél évig teljes munkaidőben gyermek-intenzív osztályon dolgozott, vagy gyermekgyógyász, vagy aneszteziológia- és intenzív terápiás, vagy oxyológus szakképesítéssel rendelkezik, és szakmai felettese meggyőződött arról, hogy a feladatkör betöltésére alkalmas. Orvosként alkalmazható továbbá az az orvos, aki a fenti szakvizsgára készül, gyermekgyógyászati, intenzív terápiás és oxyológiai gyakorlattal rendelkezik és gyermek-oxyológiai kiképzésben részesült.[23]

9. Légi mentőjárművön olyan orvos, mentőtiszt, ápoló foglalkoztatható, aki megfelel az R. 1. számú melléklete személyi feltételek pontjaiban foglaltaknak és kiképzést kapott a légi mentőjárművek fedélzetén végrehajtott munkavégzésre is.

A követelmények elsajátításához 12 órás elméleti és 2 órás gyakorlati tanfolyam szükséges. A tanfolyamot a légi mentőszervezetek végzik.

Mentőpilótaként az foglalkoztatható, aki az 1. számú Légügyi előírás szerint meghatározott mentőpilótai képesítéssel rendelkezik.

I/B. A mentési tevékenységet végző szervezet szakmai vezetője oxyologus szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos.

II. Tárgyi feltételek:

A) Mentőállomás: a mentés rendszerébe funkcionálisan integrált egészségügyi intézmény, amely

- elhelyezésében és kialakításában biztosítja a személyzet haladéktalan riaszthatóságát és a mentőegység késedelem nélküli kivonulását;

- megfelelő hírközlő eszközökkel (telefon, URH rádió) ellátott;

- alkalmas

= a mentőfeladatok fel-, illetve átvételére és a mentőegységekhez továbbítására,

= a szolgálatban lévő szakszemélyzet - a vonatkozó építészeti, közegészségügyi, munka- és tűzvédelmi normák szerinti - elhelyezésére,

= a mentőjárművek és egészségügyi felszerelésük készenlétben tartására, karbantartására és tárolására, takarítására és fertőtlenítésére.

B) Mentőjárművek

Közúti mentőjármű az ÁNTSZ engedély kiadásakor a gyártás évétől számítva 6 évesnél idősebb nem lehet, és legfeljebb a gyártás évétől számított 10 évig üzemeltethető.[24]

Közúti mentőjármű az ÁNTSZ engedély kiadásakor a gyártás évétől számítva 3 évesnél idősebb nem lehet, és ugyanettől számítva legfeljebb 10 éves koráig üzemeltethető. Az adott állomásra szervezett mentőgépkocsik számával arányosan tartalék gépkocsi(ka)t kell biztosítani.

1. Mentőkocsi: mentőápolóval és mentőgépkocsi-vezetővel kivonuló, egészségügyi alapfelszereléssel, az OMSZ rádióhálózatában üzemelő rádióval/rádiótelefonnal, megkülönböztető jelzéssel, valamint legalább egy fekvőbeteg szállítására beépített hordágytartóval ellátott, megfelelő fertőtlenítőszerekkel, mosható, fertőtleníthető vagy cserélhető üléskárpittal felszerelt gépkocsi.

A mentőkocsi betegterének minimális méretei:

hosszúság: 2400 mm,

szélesség: 1300 mm,[25]

magasság: 1400 mm.

1.2. Egészségügyi minimum felszerelés:[26]

- Hordágy;

- Vacuummatrac (legalább 80 cm széles);

- Rögzítősínek (pl. pneumatikus sín, vacuumsín, cramer sín);

- Nyakrögzítő készlet;

- Oxigénpalack (min. 7 l.) reduktorral;

- Lélegeztető ballon és maszk;

- Légútbiztosítás eszközei:

= leszívópumpa (taposó vagy egyéb hordozható szívó),

= leszívó katheterek,

= száj-garat tubus;

- Vérnyomásmérő és phonendoscop;[27]

- Steril és nem steril kötszerek;

- Izolációs takaró;

- Egyszerhasználatos fecskendők és tűk;

- Gyógyszerek:

= Injekciók

- nem kábító fájdalomcsillapító,

- simaizom görcsoldó,

- atropin,

= Orálisan adható készítmények:

- adsorbens és hashajtó (carbo activatus)[28]

- natrium hydrocarbonicum,

= Egyéb:

- sublingualis vagy buccalis nitroglycerin és nifedipin,

- beta-2 mimeticum spray,

- Ringer laktát infúzió, szerelék, percutan kanülök;

- Kézi műszerek (olló, csipesz, Kocher);

- Szülészeti csomag (nyákszívó, köldökcsat, bébi izolációs takaró);

- Steril és nem steril lepedők, takarók;

- Kéz- és bőrfertőtlenítőszer;

- Védőkesztyűk, orr-száj maszkok, műanyag védőszemüveg;

- Hulladékgyűjtő (veszélyes hulladéknak);

- Ágytál, hánytál;

- Hullatakaró.

2. Esetkocsi: mentőtiszttel vagy mentőorvossal kivonuló, egészségügyi többletfelszereléssel ellátott mentőkocsi.

Az esetkocsi betegterének minimális méretei:

hosszúság: 2800 mm,

szélesség: 1500 mm,[29]

magasság: 1800 mm.[30]

2.1. Egészségügyi többletfelszerelés:

- Nitralginpalack, reduktorral és önadagoló szelepes inhalátorral;

- Kolloid plazmapótszer;

- Intubatios felszerelés (laryngoscop, tubusok összekötővel);

- Magill-fogó, szike;

- EKG (graph - lehet a defibrillátor részegysége is)[31]

- Defibrillátor (aszinkron üzemmódú);

- Gyomormosó felszerelés;

- Gyógyszerek:

= major analgeticum,

= opiátantagonista,

= sympathomimeticumok,

= sedativumok,

= diureticum,

= antiarrhythmicumok,

= corticosteroid,

= antihistaminok,

= glucosum 40%,

= natrium-hydrogencarbonat injectio vagy infusio,

= antihypertensivum,

= bronchospasmolyticum,

= uterotonicum;

- Pulsoxymeter (lehet defibrillátor részegysége is);

- Vércukor-meghatározó készülék tesztcsíkkal;

- Bébi-táska (bébi-ballon, bébi-laryngoscop, tubusok);

- Transzport oxigénpalack.

3. Rohamkocsi: oxyológus szakorvossal, vagy az I/A. 5.pontban rohamkocsira beosztható orvossal kivonuló, többletfelszereléssel ellátott esetkocsi.[32]

A betegtérben a hordágyat úgy kell elhelyezni, hogy a beteg mindkét oldalról és a fejrész felől is hozzáférhető legyen (ergonómiai tér: minimum 450 mm)

A rohamkocsi betegterének minimális méretei:

hosszúság: 2800 mm,

szélesség: 1500 mm,

magasság: 1800 mm.

A betegtérben a hordágyat úgy kell elhelyezni, hogy a beteg mindkét oldalról és a fejrész felől is hozzáférhető legyen (ergonómiai tér: minimum 450 mm).

3.1. A rohamkocsi egészségügyi többletfelszerelése:

- Szinkron és aszinkron üzemmódban használható defibrillátor, őrző monitorral (az esetkocsi defibrillátora helyett),

- Pacemaker (transthoracalis és endocavitalis stimulálás lehetőségével - lehet a defibrillátor részegysége is),

- Centralis vénapunctióhoz szükséges eszközök,

- Kissebészeti tálca,

- Gyógyszer: ultrarövid hatású ív. narcoticum, thrombolyticum,

- Respirátor.

4. Neonatológiai mentőkocsi: neonatológiai szakasszisztenssel és mentőgépkocsi-vezetővel kivonuló, neonatológiai felszereléssel, rádiótelefonnal és megkülönböztető jelzéssel ellátott, valamint legalább egy inkubátor szállítására beépített hordágytartóval ellátott gépkocsi.

4.1. A neonatológiai mentőkocsi felszerelése:

- Tartalék áramforrás (akkumulátor),

- Külső áramfelvételi lehetőség álló helyzetben az inkubátor folyamatosan melegen tartásához,

- Kétkörös sűrített levegő és oxigén a kocsiban (fix) és a hordágyrendszerben (mobil),

- Szállító inkubátor,

- Újszülött reanimációs felszerelés,

- Újszülött vérnyomásmérő (koraszülött és újszülött mandzsetta sorozattal),

- Testhőmérséklet mérő (27 °C alsó értékig skálázva).

4.2. Az újszülött reanimációs felszerelés:

- Újszülött laringoszkóp (00, 0, 1-es lapocokkal),

- Fonendoszkóp,

- Magill-fogó, újszülött méretű,

- Önfelfúvódó ballon teljes újszülött maszk sorozattal és oxigén rezervoárral,

- Endotracheális tubussorozat (2,0-4,5 mm átmérőig),

- Szívószondák (4-10 Fr méretig),

- Arteria és vena umbilicalis kanülök (3,5 és 5 Ch méretben),

- Egyszerhasználatos fecskendők, tűk.

5. Neonatológiai rohamkocsi: neonatológus szakorvossal vagy neonatológiai-oxyologiai kiképzésben részesült orvossal kivonuló, többletfelszereléssel ellátott neonatológiai mentőkocsi.

5.1. A neonatológiai rohamkocsi többletfelszerelése:

- Intenzív inkubátor respirátorral és szívóval egybeépítve (a szállító inkubátor helyett);

- EKG monitor (újszülött);

- Vérgázellenőrző monitor (pulzoximéter és/vagy transzkután p02, pC02 monitor);

- Infúziós pumpa (fecskendős);

- Arteria és vena umbilicalis kanüláló szett;

- Mellkasi draináló szett;

- Polaroid kamera (az elszállított és átadott újszülött állapotának rögzítésére);

- Az 1.2. pontban felsorolt gyógyszereken felül:

= Mesterséges surfactans,

= Dobutamin hidroklorid (iv.),

= Dopaminum chloratum (iv.),

= 2 benzil-4,5-imidazolinium hidroklorid (iv.),

= Prostaglandin E 1 (iv.),

= Pancuronium vagy hasonló hatású iv. izomrelaxans,

= Albumin infúziós oldat,

= Liotris puffer oldat,

= NaHC03,

= 5 és 10%-os dextróz (iv.).

5.2. Az arteria és vena umbilicalis kanüláló szett:

- Kanülök (3,5 és 5 Ch méretben),

- Csipeszek (4 db szokványos méretű, illetve 2 db finom csipesz, anatómiai és sebészi),

- Gombos szonda,

- Sebészi tűfogó,

- Ollók (egy finom, egy szokványos méretű),

- Érlefogók (2 db kisméretű),

- Egyszerhasználatos varrótűk, (fel nem szívódó sebészi varrófonallal egybeszerelve a kanül rögzítéséhez),

- Kötszerek, törlők.

6. Gyermekmentő-rohamkocsi: gyermekintenzíves gyakorlattal rendelkező orvossal kivonuló, többletfelszereléssel ellátott, gyermekellátásra szakosodott mentőkocsi.[33]

6.1. Gyermekmentő-rohamkocsi többletfelszerelése:

- csecsemők, gyermekek és felnőttek lélegeztetésére alkalmas transport respirátor, kis- és nagyméretű steril légzőkörrel,

- pulzus, vérnyomás, saturáció, légzésszám, kilégzésvégi szén-dioxid folyamatos monitorozására alkalmas monitor gyermekekre illeszthető érzékelőkkel több méretben (defibrillátor részegysége is lehet),

- EKG-defibrillátor gyermeklapáttal, külső és belső gyermek pacemakerrel,

- párásító és gyógyszerporlasztó,

- gyermek gerincágy, gyermek vákuummatrac,

- gyermek biztonsági autóülés

- infúziós és volumetrikus pumpa (vagy csepp-számláló),

- speciális, steril égési kötszer (water jel),

- mellkasdraináló szett több méretben,

- intraosseális tű,

- kézi leszívó,

- egyszerhasználatos eszközök minden méretben,

- laryngoscop lapoc, maszkok, pipák minden méretben,

- fülbe helyezhető hőmérő,

- melegítő takaró.

6.2.Gyermekmentő-rohamkocsi többletgyógyszerei: szakmai vezető főorvos meghatározása alapján.

7. Mentőhelikopter és mentőrepülőgép: a legalább esetkocsi szintű földi mentőjárművekre meghatározott, a szakkíséret igényének megfelelő egészségügyi személyzettel (neonatológiai szállítás esetén neonatológiai szakszemélyzettel) és felszereléssel (kivéve nitrogénoxidul és oxigén 50-50 százalékos keverékét tartalmazó palack és inhalátor), a légiközlekedéssel kapcsolatos jogszabályoknak megfelelő szervezeti háttérrel, pilótával (pilótákkal) és műszaki személyzettel, valamint a légiközlekedésről szóló hatályos jogszabályi rendelkezésekben előírt, a légijármű használatára és a légiközlekedésben való részvételre vonatkozó feltételekkel rendelkező légijármű.

8. Mentőorvosi kocsi: legalább esetkocsi szintű egészségügyi felszereléssel (kivéve hordágy, nitrogénoxidul és oxigén 50-50 százalékos keverékét tartalmazó palack és inhalátor) és rohamkocsira beosztható orvossal, valamint mentőgépkocsi-vezetővel kivonuló, megkülönböztetett jelzéssel ellátott személygépkocsi. Speciális feladatokat ellátó mentőorvosi kocsi orvosa a feladatnak megfelelő szakorvosi képesítésen kívül oxyológiai gyakorlattal is rendelkezzék.

2. számú melléklet a 20/1998. (VI. 3.) NM rendelethez[34]

Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja

1. Gyalogőrség, ügyelet

Mentőgépjármű nélkül a rendezvény részvevőinek egészségügyi biztosítását végző személy(ek). A feladatot elláthatja mentőszakápoló, mentőtiszt, (mentő)orvos vagy oxyológus szakorvos. Épületben vagy kis területre korlátozott szabadtéren szervezett rendezvény, 500-1000 fő részvétele esetén biztosítható gyalogőrséggel. A rendezvény helyszínén biztosítani kell betegvizsgálatra alkalmas (állandó vagy ideiglenes) helyiséget fektetési lehetőséggel. Gondoskodni kell vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszközről. A gyalogőrséget, ügyeletet adó személy rendelkezzék szakelsősegély biztosításához szükséges felszereléssel, amelynek összetételét az OMSZ szakmai útmutatóban határozza meg.

2. Mozgóőrség

(1) Mozgóőrség: mentési készenlét biztosítása mentőgépjárművel, meghatározott helyen, meghatározott ideig.

Mentési készenlét: a várható oxyológiai ellátás helyszínén orvosi vagy mentőtiszti szintű ellátás biztosítása.

(2) A mozgóőrséget mentésre jogosító működési engedéllyel rendelkező szervezet (intézmény, mentőszervezet) végezhet. A mentésben nem vehet részt olyan szervezet vagy személy aki, vagy amely a mentésre nem rendelkezik működési engedéllyel.

A mozgóőrségen a mentőgépjármű felszerelését a várható oxyológiai ellátásnak megfelelő szinten a jogszabály szerint kell biztosítani. Ha több mentőegység mozgóőrségi készenlétét igénylő rendezvény biztosítását nem az OMSZ látja el, a mentésre jogosult szervezet köteles 3 nappal a rendezvény megkezdése előtt a területileg illetékes megyei Mentőszervezetet írásban tájékoztatni. Működési engedély területi hatályán kívül folytatott mozgóőrségi tevékenység esetén a rendelet 10. § (3) bekezdése érvényes.

(3) A rendezvény egészségügyi biztosítása lehet:

a) mentőkocsival (a helyszínen orvos vagy mentőtiszt biztosítása szükséges),

b) esetkocsival,

c) rohamkocsival,

d) mentőhelikopterrel

végzett mozgóőrségi feladat, az 1. számú mellékletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek megfelelően,

e) oxyológiai ambulancia, telepített fektető: járóbetegek és mentőellátásban részesített személyek pihenő- és megfigyelőhelye. Felszereltsége az oxyológiai ellátás biztosításához szükséges eszközöket és műszereket foglalja magában. Biztosítani kell az előírás szerinti higiénés feltételeket a betegek és az ellátó személyzet számára. Az esemény jellegének és méretének megfelelő fogyóeszközzel (gyógyszer, kötszer, textília stb.) kell rendelkeznie. Halott(ak) ideiglenes elhelyezésére elkülönített helyiség szükséges. Vezetője oxyológus szakorvos vagy gyakorlott mentőorvos, személyi állománya mentőtisztekből, mentőápolókból, kisegítő személyzetből tevődik össze, URH- és/vagy telefonkapcsolat szükséges a mozgóőrség vezető orvosával, a területileg illetékes mentőállomással, a megyei szolgálatvezetéssel.

3. Rendezvények egészségügyi biztosításának szintjei:

(1) Kisebb létszámú rendezvények abban az esetben igényelnek egészségügyi biztosítást, ha azt kifejezetten betegek vagy időskorúak számára szervezik, vagy külön jogszabály a sportesemény jellegére tekintettel a mozgóőrség szervezését kötelezően előírja. Egyéb esetekben a rendezvény szervezőjének gondoskodnia kell vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszköz biztosításáról a rendezvény helyszínén, amellyel sürgős ellátás igénye esetén értesíthető a mentőszolgálat.

(2) 1 000-5 000 fő részvétele esetén szükséges minimum egy esetkocsi.

(3) 5 001-10 000 fő részvétele esetén szükséges minimum egy esetkocsi és egy mentőkocsi.

(4) 10 001-50 000 fő részvétele esetén szükséges minimum egy rohamkocsi, egy esetkocsi és egy mentőkocsi.

Minden további 10 000 fő részvétele esetén szükséges minimum még egy esetkocsi.

(5) 100 000 főt meghaladó rendezvény esetén szükséges további rohamkocsi (50 000 fő részvevőre kell számítani egy rohamkocsit). Szükséges továbbá legalább 10 ágyas fektető, ambulanciával. 100 000 főt befogadó rendezvény esetén készíteni kell mentési tervet, amelyet 15 nappal a rendezvény előtt egyeztetni kell a biztosításba bevonásra kerülő szakmai szervezetekkel.

(6) Szabadtéri technikai sportrendezvény esetén - a veszélyforrásra figyelemmel - ajánlott egy mentőhelikopter is, különös tekintettel a nagy területen zajló, mentőkocsival nehezen bejárható, illetve az ellátó gyógyintézettől távoli rendezvényekre.

(7) Több mentőegység igénye esetén ki kell jelölni egy, az ellátásért felelős vezetőt, aki a szakmai felügyelet mellett szoros kapcsolatot tart a helyszín biztosításában részt vevő társszervek kijelölt vezetőivel is.

4. Díjazás

Az egészségügyi biztosítás költségeit a rendező szervnek kell megtérítenie a mindenkor érvényes díjszabás alapján.

5.Rendezvényen ellátott beteg elszállítása

Gyalogőrség, ügyelet, mozgóőrség által ellátott betegnek szükség esetén - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - a legközelebbi egészségügyi intézménybe való szállítása, illetve a szállítás megrendelése az OMSZ-on keresztül történik. Olyan rendezvényen, amelyen 10 000 feletti résztvevő várható, a mozgóőrséget ellátó szervezetnek saját betegszállító-kapacitást kell biztosítania. Ha a biztosítási tervben szereplő egészségügyi biztosítás elégtelennek bizonyul, és ezzel az OMSZ-ot terhelő igazolt többletköltség merül fel, ezt az egészségügyi biztosítást végző szervezet köteles megtéríteni.