21/1998. (XII. 21.) HM rendelet

az állami légijárművek nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint a típus- és légialkalmasságáról

Veszélyhelyzeti normák

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 18. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében, 47. §-ának (1) és (2) bekezdésében és a 49. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:[1]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy

a) megteremtse és fenntartsa az állami légijárművek hiteles nyilvántartását;

b) biztosítsa az állami légijármű és az egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártása, javítása, karbantartása szakszerűségét és az ellenőrizhetőségét;

c) a légiközlekedéssel kapcsolatos előírásokat érvényesítse a típus- és légialkalmassági eljárások során.

A rendelet hatálya

2. § E rendelet hatálya kiterjed

a) az állami légijármű (a továbbiakban: légijármű) és a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz üzemeltetőjére, üzembentartójára, fenntartójára, valamint az üzemeltetésért és az üzemben tartásért felelős szolgálati és szakmai szervezetekre, valamint hatóságokra;

b) az állami célú légiközlekedés számára az e rendeletben érintett tevékenységet folytató vagy folytatni akaró természetes vagy jogi személyekre.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) légialkalmasság: előírt azon folyamatos műszaki állapota a légijárműnek, amely szerint annak szerkezeti, működési jellemzői megfelelnek a légijárműre vonatkozó előírásoknak, és üzemeltetése, valamint üzemben tartása ezen előírások szerint történik;

b) üzemeltetés: a légijárműnek a légiközlekedésre történő előkészítése és használata;

c) üzemben tartás: a légijármű üzemeltetése során időszakonként végzett ellenőrzési, karbantartási feladatok, amelyeket a típusalkalmassági bizonyítvány által érvényesnek elismert karbantartási utasítások és a gyártó vagy a Hatóság által kiadott közlönyök előírnak;

d) üzemeltető: az állományilletékes szervezet;

e) üzembentartó: az üzemeltető közvetlen szolgálati elöljárója;

f) fenntartó: az üzemeltető - a légijárművek üzemben tartásával kapcsolatos jogait felügyelő - szakmai elöljárója;

g) Hatóság: az Lt. 3. § (2) bekezdés szerinti katonai légügyi hatóság;

h) légijármű: a merev- vagy forgószárnyú repülőgép, valamint a nem kizárólag mentési célt szolgáló személyi ejtőernyő;

i) közlöny: a gyártó vagy a javításra jogosított szervezet által a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz szerkezetének, üzemeltetésének, üzemben tartásának módosítását előíró, hivatalosan kiadott közlemény;

j) laboratóriumi ellenőrzés (karbantartás): a berendezés típusára érvényes üzemeltetési utasítás szerinti, a mérési utasításban előírt pontosságú és az ellenőrzött műszer (próbapad, célkészülék stb.) segítségével végrehajtott műszeres vizsgálat; ez az ellenőrzés a berendezés lényeges megbontása nélkül (a fedelek, burkolatok szükség szerinti levételével) végezhető;

k) javítás: hibaelhárítási tevékenység, amely lényeges megbontások nélkül is elvégezhető (részelemek cseréje, megerősítése stb.); a javítási munkák befejezése után el kell végezni az újraszabályozást, az üzemképesség ellenőrzését, illetve szükség szerint a laboratóriumi ellenőrzést;

l) felújítás (nagyjavítás): a légijármű vagy berendezés részleges vagy teljes szétszerelésével jár, amely magában foglalja az alkatrészek tisztítását, a hiba felvételezését, a hibás, elhasználódott elemek, egységek cseréjét vagy felújítását, továbbá összeszerelés után a részegységek, illetve rendszerek üzemképességének ellenőrzését;

m) formulár: a gyártó által kiadott hiteles kísérő dokumentum, amely a légijármű és főbb részegységek üzemidejének, valamint a rajtuk végzett műszaki munkák, javítások, berendezéscserék nyilvántartására továbbá hivatalos bejegyzésekre szolgál, a légijármű, illetve a részegységek teljes élettartama alatt.

(2) Ahol a jogszabály katonai (állami) lajstrom megnevezését alkalmazza, azon a Magyar Állami Légijármű Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) értendő.

II. Fejezet

A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI ELJÁRÁS

4. § (1) A légijármű - jogszabályban előírt feltételek mellett - a légiközlekedésben akkor vehet részt, illetve akkor tartható üzemben, ha a Hatóság a Nyilvántartásba felvette.

(2) A Nyilvántartást - az ellenkezőjének bizonyításáig - hitelesnek kell tekinteni.

(3) A Nyilvántartás tartalmazza minden, üzemben tartásra engedélyezett állami légijármű következő adatát:

a) a légijármű típusát,

b) a légijármű gyári számát,

c) a légijármű fedélzeti azonosító jelét,

d) a hajtóművek vagy motorok típusát,

e) a légijármű gyártásának időpontját, helyét,

f) a légijármű rendeltetését,

g) a légijármű üzemeltetőjét, címét,

h) a légijármű fenntartóját, címét,

i) a nyilvántartásba vétel időpontját,

j)[2] az egyedi légialkalmassági bizonyítvány kiadásának idejét, hatályának megújítását,

k) az üzemben tartás során bekövetkezett adatmódosításokat.

(4)[3]

5. § (1) A légijárműnek a nyilvántartásba vétele - a fenntartó által a Hatósághoz benyújtott kérelemre - az első légialkalmassági bizonyítvány kiadásával egyidőben történik.

(2) A nyilvántartásba vételi kérelem a következőket tartalmazza:

a) a légijármű típusát,

b) a légijármű gyári számát,

c) a tervezett fedélzeti azonosító jelét,

d) a hajtóművek vagy motorok típusát, darabszámát,

e) a légijármű gyártási idejét, helyét,

f) a légijármű rendeltetését,

g) a légijármű műszaki szemrevételezésének és ellenőrzésének kért időpontját, helyét,

h) a légijármű üzemeltetőjének megnevezését, címét.

(3) A Hatóság a kérelemben feltüntetett adatok helyességét ellenőrizheti.

6. § (1)[4] A Hatóság a légijármű Nyilvántartásba vételéről magyar és angol nyelvű szöveggel bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány első példányát a fenntartó, második példányát a Hatóság tárolja. A bizonyítvány adattartalma a következő:

a) a légijármű fedélzeti azonosítójele,

b) a légijármű típusa,

c) a hajtómű típusa,

d) a légijármű gyártási száma,

e) a légijármű gyártási éve,

f) a légijármű gyártója,

g) a légijármű rendeltetése,

h) a légijármű tulajdonosa,

i) a tulajdonos címe,

j) a légijármű üzemeltetője,

k) az üzemeltető címe.

(2) A fenntartó bejelentése alapján a bizonyítványt megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén a Hatóság hivatalból visszavonja, vagy érvényteleníti.

(3)[5] A fenntartó a bizonyítványban szereplő adat változását a Hatóságnak 15 napon belül bejelenti. A bejelentés alapján a Hatóság a bizonyítványt módosítja.

III. Fejezet

A KÜLFÖLDRŐL BESZERZETT LÉGIJÁRMŰ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE

7. § A fenntartó a nyilvántartásba vételi kérelemhez a következő okmányokat csatolja:

a) a gyártó állam illetékes hatósága által kiadott típusalkalmassági bizonyítványt,

b) a gyártó állam illetékes hatósága által kiadott egyedi légialkalmassági bizonyítványt,

c) a légijármű műszaki-kereskedelmi átvételéről szóló bizonyítványt, továbbá

d) ha a légijármű más állam lajstromában vagy nyilvántartásában szerepel, úgy az illetékes külföldi hatóság igazolását arról, hogy a légijárművet a saját lajstromából vagy nyilvántartásából törölte.

8. § Ha a külföldről beszerzett légijármű nem rendelkezik a gyártó állam illetékes hatósága által kiadott típusalkalmassági, illetve légialkalmassági bizonyítvánnyal, a Hatóságtól kérni kell a légijármű típusalkalmasságának megállapítását.

9. § Az üzemképes állapotban lévő légijármű nyilvántartásba vételére és az első egyedi légialkalmassági bizonyítvány kiadására irányuló eljárást a Hatóság a fenntartó által megjelölt helyen végzi.

IV. Fejezet

A NYILVÁNTARTÁSBÓL VALÓ TÖRLÉS

10. § (1)[6] A légijármű üzemeltetésből történő végleges kivonásakor a fenntartó a kivonást - a kivonási jegyzőkönyv, a légialkalmassági bizonyítvány és a nyilvántartásba vételt tanúsító bizonyítvány csatolásával - 15 napon belül a Hatóságnak bejelenti. A bejelentés alapján a Hatóság a légijárművet a Nyilvántartásból törli.

(2) A kivonási jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:

a) a légijármű típusát,

b) a légijármű gyári számát,

c) a légijármű fedélzeti azonosító jelét,

d) az üzemidőt az üzembe helyezés kezdetétől,

e) a selejtezés okát,

f) a légijármű selejtezés utáni tervezett sorsát.

(3) A Hatóság a kivizsgálást lezáró határozat alapján, hivatalból törli a Nyilvántartásból a légiközlekedési baleset következtében megsemmisült légijárművet és erről a fenntartót, az üzembentartót és az üzemeltetőt értesíti.

V. Fejezet

A LÉGIJÁRMŰ JELZÉSEI

11. § (1) A merev- és forgószárnyú repülőgép felségjelet és fedélzeti azonosító jelet visel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt képez a hazai gyári kísérleti repülést, vagy a típusalkalmassági vizsgálathoz szükséges próbarepülést végző prototípus, amelyen az első repülés előtt fel kell tüntetni a gyártási engedélyben kijelölt ideiglenes fedélzeti azonosító jelet, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vétele a típusalkalmassági vizsgálatok után történik.

(3) Az ejtőernyő a gyártó azonosító jelét viseli, amely tartalmazza az ejtőernyő

a) típusát,

b) gyári számát,

c) gyártási idejét.

12. § (1) A felségjel egyenlőszárú, fehér szegéllyel keretezett háromszög, amelynek magassága a háromszög alapjának kétszerese. A befogók mentén piros és fehér sáv húzódik, amelyek szélessége az alap egyhatod része. A háromszög maradék területe zöld színű.

(2) A felségjelet úgy kell elhelyezni, hogy a háromszög csúcsa a repülési irányba nézzen, tengelye a hossztengellyel párhuzamos legyen. A felségjelet a törzs mindkét oldalára, valamint a szárnyak alsó és felső felületére - forgószárnyú repülőgépnél a törzs alsó részére - kell felfesteni.

(3)[7] Az alacsony láthatóságú felségjel alkalmazása esetén a felségjel három alapszínét (piros, fehér, zöld) a láthatóság feltételeinek biztosítása mellett - a felségjel eredeti alapjainak és méreteinek megváltoztatása nélkül - a szürke szín alábbi árnyalataival (RAL-színminta) kell kiváltani:

a) RAL 3000 piros helyett RAL 7045 sötétszürke,

b) RAL 9003 fehér helyett RAL 7047 világosszürke,

c) RAL 6002 zöld helyett RAL 7046 sötétszürke.

13. § (1) A fedélzeti azonosító jel betűkből, számokból vagy ezek kombinációjából áll, amelynek használatát a Hatóság engedélyezi.

(2) Az üzemben tartás során biztosítani kell a jelzések tartósságát és a jó felismerhetőségét.

(3) A fedélzeti azonosító jel felfestésekor használt írásjelek álló helyzetűek és díszítés nélküliek. Minden írásjelet tömör vonalakkal kell képezni, azok azonos magasságúak.

(4) A fedélzeti azonosító jelhez használt betűk és számok mérete a következő:

a) magassága:

I. nagyság h = 250 mm,

II. nagyság h = 500 mm,

III. nagyság h = 750 mm,

b) szélessége a magasság kétharmad része, kivéve az I betű és az 1-es szám,

c) egymástól való távolsága a magasság egyötöd része,

d) vonalvastagsága a magasság egyhatod része,

e) a kötőjel hossza egy írásjel szélességének felel meg.

14. § (1) A merev- és forgószárnyú repülőgépen a típus, az üzemeltető betűjele és emblémája feltüntethető.

(2) A szerkezet festése a fedélzeti azonosító jel olvashatóságát, valamint a felségjel felismerését nem zavarhatja.

(3) A jelzések és a festés egyéb szabályait az üzembentartó - e rendelet keretei között - határozza meg.

VI. Fejezet

A GYÁRTÁS, JAVÍTÁS ÉS A KARBANTARTÁS SZAKMAI FELTÉTELEI

15. § A légijármű és annak fedélzeti berendezése, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártását, karbantartását, javítását, felújítását természetes vagy jogi személy akkor folytathatja, ha ezt a Hatóság engedélyezte.

16. § (1) A gyártásra, a felújításra, a javításra, a karbantartásra jogosító működési engedély akkor adható ki, ha a tevékenységet végző szervezetnél:

a)[8]

b) a gyártásra, felújításra, javításra, karbantartásra tervezett légijármű, fedélzeti berendezés vagy egyéb a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz dokumentációja - beleértve a technológia leírását is - a rendelkezésre áll. A dokumentáció hiányában is végezhető a tevékenység, ha

ba) a dokumentáció elkészítésére a kérelmezőnek megfelelő szervezete van, vagy

bb) együttműködés keretében elkészítteti azt, vagy

bc) a tevékenységet szakirányú végzettségű mérnök vezeti, s a kérelmező a dokumentációt a minőségi átadás idejére elkészíti vagy elkészítteti;

c) rendelkezésre áll a szükséges választékú és minőségű gépi berendezés, valamint szerszámozottság, illetve egyes alkatrészek gyártása, felújítása közreműködők útján biztosított;

d) az előírtaknak megfelelő anyagkezelési rendszer van;

e) a szükséges anyagvizsgálatok elvégzése vagy elvégeztetése biztosított;

f) a tevékenység folytatásához szükséges, az előírt mérésekhez mérő- és ellenőrző berendezések rendelkezésre állnak, vagy az közreműködőkkel biztosítható;

g) a tevékenység folytatásához szükséges műhelyek kialakítása megfelel az előírt tisztasági és klímakövetelményeknek;

h) a tevékenységi folyamat minőségét a munkafázisok során minőségi ellenőrök ellenőrzik, és igazolják;

i) a légiellenőrzés vagy a működőképesség ellenőrzésének végrehajtásához szükséges feltételek önállóan vagy közreműködők útján biztosítható.

(2) Az engedélyes a légijármű, annak fedélzeti berendezései, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz üzemidejét (naptári, működési korlátozások) saját vagy más, erre jogosult szervezet üzemeltetési, javítási tapasztalatai alapján, továbbá a típusra elfogadott műszaki dokumentumai figyelembevételével megállapítja, és azokat a formulárokban, törzskönyvekben igazolja.

(3) Az engedélyes a formulárok és a törzskönyvek vezetését a gyári előírásnak megfelelően, a fenntartó által előírt rend szerint végzi.

17. § (1)[9]

(2) A Hatóság a kiadott engedélyt visszavonja, vagy korlátozza, ha az engedélyes a tevékenység feltételeit nem, vagy csak részben teljesíti.

18. § Az engedély kiadásával kapcsolatos költségeket a kérelmező viseli.

VII. Fejezet

A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

19. § (1)[10] Az engedély kiadására irányuló eljárás írásbeli kérelemre indul. A Hatóság helyszíni szemle alapján adja ki az engedélyt.

(2) A Hatóság összevont eljárásban minősíti a fővállalkozót és beszállítóit, ha a kért tevékenység folytatása beszállítók bevonásával biztosított. A működési engedély a vizsgálat összegzett eredményei alapján adható ki.

(3) Más beszállító alkalmazása esetén az engedélyes a szerződés megkötése előtt ismételt hatósági szemlét kér az új beszállító által vállalt résztevékenység minősítésére.

(4) A Hatóság eltekinthet a beszállítónál történő helyszíni szemlétől, ha a fővállalkozó hiteles okmányokkal bizonyítja, hogy a vele kapcsolatban álló szervezet az általa végzett résztevékenységre meghatározott követelményekkel rendelkezik.

20. § (1) A Hatósághoz írásban benyújtott működési engedély iránti kérelem tartalmazza, hogy a kérelmező

a) mely tevékenység folytatásának engedélyezését kéri;

b) tevékenysége milyen típusú berendezésekre, gyártmányokra terjed ki;

c) mely időponttól tudja a Hatóság helyszíni szemléjének lefolytatását biztosítani.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) a kérelmezett típusokra vonatkozó, a tevékenység folytatásához szükséges dokumentációk jegyzékét, számát;

b) az igazolást arról, hogy a helyiségek (szerelőcsarnok, műhely, laboratórium), amelyekben munkavégzés folyik, megfelelnek a technológiában előírt követelményeknek (hőmérséklet, páratartalom, pormentesség, vibráció stb.);

c) felújító javítás kérelmezése esetén a típusra a nagyjavítás után adott új üzemidő kereteket.

(3) A Hatóság

a) a működési engedély kérelem elbírálása során a kérelmezővel egyeztetett ütemterv alapján helyszíni szemlét hajt végre a kérelmező telephelyén;

b) a szemle során ellenőrzi a 16. § (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítését, a szemle megállapításairól, eredményeiről jegyzőkönyvet vesz fel;

c)[11]

21. § A Hatóság a gyártási, ellenőrzési, javítási és felújítási tevékenység folytatására kiadott működési engedélyt visszavonja, ha az engedélyes

a) a tevékenységét megszünteti és a működési engedélyt a Hatóságnak leadja;

b) nem teljesíti a tevékenység folytatásának feltételeit;

c) az engedélyben foglaltaktól eltért.

22. § (1) Az engedélyes a működési engedélyben meghatározott típusoktól való eltérés (bővítés) esetében kérheti a már meglévő működési engedélyben foglalt tevékenység kiterjesztését.

(2) A Hatóság a kérelemről a helyszíni szemle megtartását követően határoz.

23. § (1) A Hatóság határozatot hozhat az engedély időszakos felfüggesztéséről vagy korlátozások bevezetéséről.

(2) A Hatóság a felfüggesztést vagy a korlátozást megszünteti, ha az engedélyes a felfüggesztésre vagy a korlátozásra okot adó hiányosságokat megszüntette.

(3) A felfüggesztés vagy a korlátozás megszüntetésére irányuló eljárás az engedélyes kérelmére indul.

VIII. Fejezet

A TÍPUSALKALMASSÁG FELTÉTELEI ÉS A VIZSGÁLAT RENDJE

24. § A légijármű csak abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a Hatóság az elvégzett típusalkalmassági vizsgálat alapján típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.

25. § A típusalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a légijármű építése megfelel-e

a) a nemzetközi előírásoknak, határozatoknak, továbbá

b) a repülésbiztonsági követelményeknek.

26. §[12]

27. § A Hatóság a külföldön gyártott légijármű típusvizsgálata során elfogadja a gyártó állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a típus a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelel, és biztonságos repülésre alkalmas.

28. § (1) A típusalkalmasság megállapítására vonatkozó hatósági eljárás a légijármű gyártója, annak megbízottja vagy a fenntartó kérelmére indul. A típusalkalmassági vizsgálat kezdeményezésekor a kérelmező a gyártó ország légiközlekedési hatósága által kiállított típusalkalmassági bizonyítványt bemutatja.

(2) A kérelmező biztosítja a hatósági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételeket és eszközöket.

29. § (1) Típusalkalmassági vizsgálat lefolytatása szükséges minden új - az eddig üzemben nem tartott - típusú légijármű hazai beszerzése esetén, illetve jelentősen módosított légijárműtípus első alkalmazása előtt.

(2) Jelentős módosulásnak minősül mindazon fejlesztési, átalakítási munka, valamint szervezési és elvi módosítás, amely a típusalkalmassági bizonyítványban meghatározott felhasználási kör, repülési tulajdonság, szerkezet, üzemidő és az üzemben tartási rendszer megváltozását eredményezi.

30. § (1) A Hatóság a vizsgálat során a gyártó előírásai, valamint az ajánlattételi felhívás szempontjai figyelembevételével határozza meg az üzemeltetésre, üzemben tartásra vonatkozó azon feltételeket, amelyeken belül a légijármű biztonságosan üzemeltethető, üzemben tartható.

(2) A Hatóság a gyártó előírásaitól eltérő korlátozást a repülésbiztonság követelményeire tekintettel állapíthat meg.

31. § (1) Ha az adott típusú légijárművet több változatban szerzik be, és a változatok felhasználási célja, teljesítménye, repülési jellemzői eltérőek, a típusalkalmassági vizsgálatot változatonként, külön-külön kell végezni.

(2) A típusalkalmassági vizsgálat nem szükséges, ha a légijárművet korábban megvizsgált és elfogadott építési előírások alapján gyártották, és az erre vonatkozó igazolásokat a kérelmező bemutatta.

(3)[13] A Hatóság típusalkalmassági vizsgálatot nem végez, ha az adott típusú légijárművet a légiközlekedési hatóság engedélyével Magyarországon rendszeresen üzemeltetik, és a kérelmező azt megfelelő bizonylatokkal igazolja.

32. § (1) A Hatóság a típusalkalmassági vizsgálat során - a gyártóval egyeztetve - megállapítja azoknak a gyári vagy üzemi vizsgálatoknak a körét és a tartalmát, amelyeket részben vagy egészben vizsgálata alapjául elfogad, és amelyek az alkalmassági bizonyítvány kiadására, illetve megtagadására irányuló döntéshez szükségesek, így különösen:

a) az anyagvizsgálatot,

b) a fárasztási, szilárdsági és merevségi vizsgálatot,

c) a tömeg- és tömegközéppont mérést,

d) a gyári ellenőrző repülést.

(2) A Hatóság elfogadhatja a gyári ellenőrzés, kísérlet hivatalos jegyzőkönyvét is.

33. § A típusalkalmassági vizsgálati eljárás megkezdhető a típusválasztást követően, a beszerzés előkészítése során.

34. § A bizottság a típusalkalmassági vizsgálat lezárása után vizsgálati jelentést készít, amely tartalmazza

a) a légijármű leírását;

b) a vizsgálati programnak megfelelően végrehajtott vizsgálatok és próbák eredményeit, a vizsgálat esetleges elhagyásának okait;

c) a légialkalmassági vizsgálatkor végrehajtandó ellenőrzések felsorolását;

d) az üzembe állításra, kiszolgálásra, javításra, az üzemidők vezetésére vonatkozó követelményeket;

e) a jóváhagyott műszaki okmányok jegyzékét;

f) a típusalkalmasság, légialkalmasság kiadására vagy elutasítására vonatkozó javaslatot.

IX. Fejezet

VÁLTOZTATÁS A LÉGIJÁRMŰVÖN

35. §[14] A légijármű szerkezetének, az üzemben tartási vagy kiszolgálási rendszerének a repülés biztonságára kiható módosítása esetén, akkor tartható továbbra is üzemben, ha a tervezett módosításokat a Hatóság jóváhagyta.

36. § A változtatás alapulhat:

a) a gyártó vagy javító vállalat által előírt változtatás esetén az illetékes szervezetektől kibocsátott közlöny előírásain, vagy

b) a fenntartó által kezdeményezett, az üzemeltetési és üzemben tartási tapasztalatokon, felhasználási igényeken alapuló javaslaton.

37. § (1) A fenntartó a Hatóság jóváhagyását a változtatások bevezetése előtt kéri.

(2)[15] A fenntartó a bejelentési kötelezettséget utólag 30 napon belül teljesíti, ha

a) a gyártó azonnali hatállyal végrehajtandó ellenőrzéseket, utómunkálatokat ír elő, vagy

b) az üzemben tartási, üzemeltetési tapasztalatok alapján, a repülés biztonsága érdekében, azonnali beavatkozásra van szükség.

38. § (1) A fenntartó a gyártó, javító szervezet által kibocsátott közlöny érkezése esetén

a) bejelenti a Hatóság felé a közlöny érkezését, számát, tárgyát;

b) tájékoztatja a Hatóságot a közlönyben előírtak végrehajtási tervezetéről, illetve indokolja a végrehajtás esetleges elmaradását;

c) kéri a Hatóságtól a javaslata bevezetéséhez történő hozzájárulást.

(2) A fenntartó az általa kezdeményezett változtatás esetén

a) bejelenti a Hatóságnak a változtatást kiváltó okot és az azzal elérendő célt;

b) tájékoztatja a Hatóságot a változtatás tartalmáról, tervezett bevezetési rendjéről, az általa elérendő előnyökről, illetve esetleges hátrányokról;

c) a Hatóság rendelkezésére bocsátja az összes, a tárgyban érintett okmányt, valamint biztosítja a szükségessé váló ellenőrzés, műszaki szemle végrehajtási feltételeit;

d) kéri a Hatóságtól a szükségessé váló módosítás bevezetéséhez történő hozzájárulást.

39. § (1) A Hatóság a változtatás engedélyezéséről vagy elutasításáról határozatot hoz. A határozat tartalmazza a változtatás leírását, valamint a szükségessé váló módosítások felsorolását. A fenntartó gondoskodik a módosítások bevezetéséről.

(2) A Hatóság által előírt ellenőrzési munkák költségeit a fenntartó viseli.

X. Fejezet

TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNY

40. § (1)[16] A Hatóság a típusvizsgálat lefolytatását követően az alkalmasnak minősített légijármű típusra "Típusalkalmassági bizonyítvány"-t ad ki a következő adattartalommal:

a) a légijármű típusa,

b) a légijármű rendeltetése,

c) a légijármű gyártója,

d) arra való utalás, hogy a légijárműre vonatkozó műszaki adatokat a bizonyítványhoz csatolt "Műszaki és teljesítményadatok" leírás tartalmazza,

e) a légijárműre vonatkozó, érvényesnek elismert dokumentációk felsorolása.

(2) A típusalkalmassági bizonyítvány az első légialkalmassági bizonyítvánnyal együtt is kiadható.

(3)[17] A típusalkalmassági bizonyítvány visszavonásig hatályos.

(4) A Hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt visszavonja

a) a légijármű típus utolsó egyedi példányának nyilvántartásból való törlésekor,

b) a légijármű típus jelentős módosítása esetén,

c) ha a légijármű a biztonságos üzemeltetésre alkalmatlannak bizonyul.

41. § (1) A típusalkalmassági bizonyítványnak része az ahhoz csatolt melléklet, amely tartalmazza a légijármű technikai jellemzőit, üzemeltetési korlátozását, teljesítményadatait, a légiüzemeltetési és kiszolgálási utasítás jegyzékét.

(2) A típusalkalmassági bizonyítvány eredeti példányát a Hatóság őrzi, annak egy-egy másolati példányát a gyártó, illetve a fenntartó részére kiadja.

(3) A Hatóság a típusalkalmassági bizonyítvány kiadásáról szóló határozatot a Honvédelmi Közlönyben teszi közzé.

(4) A típusalkalmassági vizsgálat során készített iratokat, továbbá a típusalkalmassági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos valamennyi okmányt, a légijármű típus utolsó egyedi példányának nyilvántartásból való törlését követő öt évig kell megőrizni.

42. §[18]

XI. Fejezet

A LÉGIJÁRMŰ LÉGIALKALMASSÁGÁNAK FELTÉTELEI ÉS A VIZSGÁLAT RENDJE

43. § (1) A légialkalmassági vizsgálat célja a légijármű légiközlekedésre való alkalmasságának megállapítása.

(2)[19] A légiközlekedésben az a légijármű vehet részt, amely a Hatóság által kiállított, hatályos légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik, és a jogszabályban előírt légialkalmassági feltételeknek megfelel.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek alól kivétel az a légijármű, amelyet a légialkalmassági bizonyítvány kiadása érdekében berepülnek, illetve amelynek ellenőrző repülését végzik.

(4)[20] A légijárművet a légialkalmassági bizonyítványban meghatározott időbeli hatály alatt úgy kell üzemeltetni, üzemben tartani, hogy az megfeleljen a teljes szerkezetre és a részegységekre vonatkozó üzemeltetési előírásoknak, valamint az eredeti építési és szilárdsági követelményeknek. Változás esetén a légijárművet a Hatóság engedélye nélkül tovább üzemeltetni nem lehet.

44. § (1) A gyártó által felszerelt berendezéseken kívül a légijárművön csak olyan felszerelés használható, amelyek a repülésnél, illetve az ejtőernyős ugrás közben történő alkalmazásához a Hatóság hozzájárult.

(2) A szállító egyes alkatrészekre és részegységekre műszaki nyilvántartás (üzemidő, működésszám, ciklusidő, naptári idő stb.), illetve törzskönyv (törzslap) vezetését írhatja elő. Ezen alkatrészek és részegységek repülésben, ejtőernyős ugrásban történő használata az alkalmasságot igazoló okmányok alapján történik.

(3) A Hatóság elfogadja a gyártó, illetve javításra jogosított szervezet által kiadott bizonylatot (formulár, törzslap) a légijármű olyan berendezésére, amelyre e rendelet az alkalmasság igazolását írja elő.

(4) A légijármű fedélzeti rádiótechnikai berendezéséhez nem tartozó, egyéb hírközlő és zavaró berendezés külön engedéllyel üzemeltethető. Ha a berendezésre nincs üzemben tartási engedély, a légijármű üzemeltethető, azonban a hírközlő berendezés üzembe nem helyezhető.

45. § (1) A típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező és a Nyilvántartásba felvett légijármű légialkalmassági vizsgálatát a következő esetekben szükséges elvégezni:

a) a légijármű első üzembe helyezése előtt;

b)[21] a légialkalmassági bizonyítvány hatályának lejárta esetén;

c) közepes vagy nagyjavítás végrehajtása után;

d) a légijármű légialkalmasságát befolyásoló sérülésének javítása után;

e) amennyiben a légijármű típusalkalmassági bizonyítványában foglalt repülési, műszaki jellemzőiben jelentős változás következik be;

f) jelentős változtatások, korszerűsítéssel kapcsolatos átalakítások során;

g) a légijármű üzemidejének meghosszabbításakor.

(2) A légialkalmassági vizsgálat az üzembentartónak a Hatósághoz benyújtott kérelmére indul. A kérelmet legalább egy hónappal a kért vizsgálat előtt kell benyújtani a Hatósághoz.

(3) A légialkalmassági vizsgálat az üzemeltető által üzemképesnek minősített légijárműre kérhető.

46. § (1) A Hatóság a légialkalmassági vizsgálat keretében ellenőrzi az állami légijármű földi és légi üzemképességét, valamint azt, hogy az állami légijármű üzemben tartása a jóváhagyott üzemeltetési rendszer szerint történik.

(2) A légialkalmassági vizsgálat kiterjed

a) a légijármű okmányainak, műszaki állapotának ellenőrzésére;

b) a légijármű szerkezetének, csomópontjának, rendszereinek mintavételezésen alapuló műszaki vizsgálatára;

c) az objektív kontrolleszköz adatainak és a légiüzemeltetés tapasztalatainak elemzésére;

d) a légijármű hajtóművének és légi üzemképességének ellenőrzésére.

(3) A légialkalmassági vizsgálat során a következőket kell megállapítani:

a) a légijármű, illetve felszerelései az általános és az adott típusra érvényes előírásoknak megfelelnek-e;

b) az esedékes karbantartási és előírt időszakos munkákat, ellenőrzéseket hiánytalanul, megfelelő minőségben elvégezték-e;

c) a légijármű és valamennyi tartozéka a felülvizsgálat időpontjában üzemképes-e;

d) a légijármű teljesítményadatai a vonatkozó előírásnak megfelelnek-e;

e) a légijármű üzemben tartása a Hatóság által jóváhagyott üzemeltetési rendszer előírásai szerint történik-e;

f) a legutolsó vizsgálat óta a légijárművön milyen változtatás, módosítás történt, és azt jóváhagyták-e;

g) végrehajtásra kerültek-e az előző vizsgálat óta kiadott közlönyök, gyári utasítások;

h) a légijármű okmányait előírásszerűen vezetik-e.

(4) A légialkalmassági vizsgálat alatt az azzal összefüggésbe nem hozható, vagy azt akadályozó kiszolgálási, karbantartási vagy javítási munka a légijárművön nem végezhető.

A légialkalmassági vizsgálati eljárás

47. § (1) Az üzemeltető a légialkalmassági vizsgálatra történő felkészülés időszakában:

a) ellenőrzi a légijármű üzemképességét, és - ha szükséges - végrehajtja a karbantartását;

b) előkészíti a légijármű üzemben tartási okmányait;

c) kijelöli megbízottját, aki elkészíti a szükséges kimutatásokat, és a vizsgálat idején a bizottságot feladatai végrehajtásában segíti;

d) biztosítja a vizsgálathoz szükséges feltételeket;

e) a vizsgálatot megelőzően a légijárművet - típustól függően - előzetes előkészítés vagy repülés előtti előkészítés terjedelmében ellenőrzi.

(2) A Hatóság a vizsgálattal összefüggésben a következő okmányokat, dokumentációt tekinti át:

a) az alkalmassági vizsgálatot megelőző utolsó időszakos munka okmányait;

b) a légijármű munkanaplóit, a repülési lapját a vizsgálat időpontját megelőző negyedévre visszamenően;

c) a vizsgálatot megelőző negyedévben előfordult meghibásodások jegyzékét, a megelőzésre tett üzemeltetői intézkedéseket;

d) a légijárműbe beépített, nyilvántartásra kötelezett berendezések okmányait (formulárok, törzskönyvek) részlegesen;

e) egyes berendezések okmányain lévő gyári számok és a légijármű megfelelő formulárjában lévő, valamint a légijáműre felépített berendezések gyári számának azonosságát;

f) az előző vizsgálat óta a légijárművön végrehajtott és végre nem hajtott gyári közlönyök jegyzékét, a végrehajtás elmaradásának okát;

g) a légijármű üzemeltetését, üzemben tartását érintő elöljárói szakintézkedések végrehajtását;

h) az előző légialkalmassági vizsgálat óta a légijárművön végrehajtott változtatások jegyzékét;

i) a légijárműbe feltöltött üzemi és kenőanyagok, munkafolyadékok bevizsgálási lapjait;

j) a légijárműre felépített objektív kontrolleszköz feljegyzéseit.

(3) Az üzembentartó és a fenntartó a típus- és légialkalmasságot érintő szakmai intézkedéseinek egy példányát a kibocsátást követően haladéktalanul megküldi a Hatóságnak.

48. § (1) A hatósági műszaki ellenőrzés üzemképes légijárművön, az üzemeltető képviselőjének jelenlétében végezhető. Ha a bizottság a légijármű valamely rendszerénél hibát tár fel, az üzemeltető szakemberei bevonásával mélyebb szintű technológiai ellenőrzést végez. A bizottság vezetője az elvégzendő munkák körét írásban határozza meg.

(2) A hatósági műszaki ellenőrzés kiterjed:

a) a légijármű feliratozásai, jelzései (felségjel, fedélzeti azonosító jel, feliratok, műszerfal) láthatóságára, előírásszerűségére;

b) a vész- és mentőberendezések ellenőrzésére;

c) a katapultüléssel felszerelt légijárműnél a földi biztosítékok állapotának ellenőrzésére;

d) a légijármű külső állapotának ellenőrzésére (a külső borítás épsége, szerelőnyílások, borítólemezek rögzítő elemei épsége, antennák, Pitot-cső, érzékelő elemek sérülésmentessége, vezetőfülke ablakok épsége stb.);

e) a feltöltött üzemi és kenőanyagok, munkafolyadékok minőségi előírásoknak történő megfelelésére, a mennyiség - néhány feltöltési helyen szúrópróbaszerűen - ellenőrzésére;

f) az összejelölések ellenőrzésére; továbbá

g) ha a bizottság vezetője elrendeli az egyéb szerkezeti elemek, csomópontok, fedélzeti rendszerek és földi tartozékok állapotának ellenőrzésére.

(3) A bizottság a hatósági műszaki ellenőrzés tapasztalatait, az átadás időpontját "Hibafelvételi lap"-on rögzíti. A hibafelvételi lap másodpéldányát az üzemeltető képviselője kapja, aki intézkedik a hibák megszüntetésére. A hibák kijavításáról a bizottság okmányok és visszaellenőrzés alapján győződik meg.

49. § (1) A bizottság a légijármű hajtóműpróbáját a berepülési utasításban meghatározott mértékben végzi el.

(2) A hajtóműpróba elvégzésénél a paramétereket a berepülési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelynek másodpéldányát az átadás időpontjának feltüntetésével az üzemeltető képviselője kapja. A feltárt hibák kijavítása után a bizottság az okmányok vagy ismételt hajtóműpróba alapján győződik meg a légijármű üzemképességéről.

50. § (1) A légijármű légi üzemképességének megállapítása berepüléssel, ejtőernyő esetében beugrással történik.

(2) A berepülés, beugrás (a továbbiakban együtt: berepülés) célja a légijármű légi üzemképességének, esetleges üzemeltetési korlátozásainak megállapítása.

(3) A berepülés lehet

a) hatósági légialkalmassági berepülés, amelyet el kell végezni:

aa) az újonnan beszerzett légijármű átvételekor,

ab) az ipari javítás utáni átvételkor,

ac) időszakonként, az esedékes légialkalmassági minősítéskor,

ad) a légijármű fő darabjainak üzemidő hosszabbításakor,

ae) a légijármű átalakítása, a berendezések módosítása, illetve az eredeti típusra nem alkalmazott új berendezés beépítése után,

af) a légijármű légialkalmasságát befolyásoló sérülés javítása után;

b) javító vállalat által végrehajtott berepülés, amely az ipari javítás befejezése után a kivitelezés üzemközi ellenőrzésére és minősítésére, a légijármű üzemképességének és teljesítmény adatainak megállapítására irányul;

c) üzemeltetői berepülés, amely végrehajtandó:

ca) az időszakos munkák elvégzése után,

cb) a hajtómű, motor, légcsavar cseréje esetén,

cc) a navigációs berendezések és műszerek cseréje, illetve javítása után,

cd) a szervezet vezető mérnökének döntése alapján,

ce) a légijármű másik egységhez történő átadás-átvétele során,

cf) minden olyan esetben, amikor a légijármű repülési stabilitására és kormányozhatóságára kiható javítást kell végezni.

(4) A berepülési feladatot végrehajthatja:

a) hatósági berepülés esetén a Hatóság és az általa esetenként megbízott személyzetnek a - szakszolgálati engedéllyel rendelkező - tagja;

b)[22] a javító vállalat által végrehajtandó berepülésnél hatályos berepülő szakszolgálati engedéllyel rendelkező, a javító vállalat által külön felkészített és a Hatóság által megbízott légijármű személyzetének tagja, illetve ejtőernyős;

c)[23] az üzemeltetői berepülésnél az üzemeltető által kijelölt, hatályos berepülő (beugró) szakszolgálati engedéllyel rendelkező légijármű személyzetének tagja, illetve ejtőernyős.

(5)[24] A berepülés végrehajtásakor a fedélzeti rádiósnak a feladatkörére hatályos szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie, a berepülő szakszolgálati engedéllyel nem kell rendelkezzen.

(6) A légiközlekedési baleset kivizsgálását rendeltetésszerűen végző szervezet vagy szervezeti egység tagja és a javító vállalat által végrehajtott berepülésekre kijelölt légijármű szakszemélyzet ugyanazon légijármű hatósági légialkalmassági berepülését nem hajthatja végre.

51. § (1) A légijármű hatósági berepülése csak akkor kezdhető meg, ha a 47-49. §-okban előírt ellenőrzések során felmerült valamennyi hiányosságot megszüntették, és erről a bizottság meggyőződött. Az üzemeltető előkészíti a légijárművet a repülésre.

(2) A bizottság vezetője tájékoztatja a berepülés megkezdése előtt a feladatot végrehajtó légijármű személyzetet a légijármű műszaki állapotáról, közli a felmerült műszaki igényeket és a berepülés időpontját. A berepüléssel kapcsolatos igényléseket (útvonal, repülésvezető stb.) a minősítő repülést végrehajtó személyzet parancsnoka végzi.

(3) A személyzet a berepülést - a típusra vonatkozó légi üzemeltetési korlátozások betartásával - a Hatóság által jóváhagyott berepülési program alapján végzi.

(4) A berepülés időjárási feltételeit a berepülési programok előírásai határozzák meg.

52. § (1) A berepülés végrehajtásakor az ellenőrzött paramétereket a 65. § (1) bekezdés ac) és ad) pontja szerinti próbalapon és jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyv másodpéldányát az üzemeltető képviselője kapja, aki intézkedik a felmerült hiányosságok megszüntetésére.

(2) A szállító besorolású légijármű hatósági berepülésén a bizottság repülőmérnök tagja is a fedélzeten tartózkodhat. A bizottság vezetőjének engedélyével a berepülésen az üzemeltető megbízottja is részt vehet.

(3) Ha a légijármű parancsnoka, illetve az ejtőernyős beugró a berepülés során az előírt paraméterektől eltérést tapasztal, a felmerült hibák kijavítása után az adott feladatot megismétli, kivéve, ha az ismételten ellenőrizendő részfeladat beilleszthető a berepülés következő felszállásába, és annak végrehajtását nem zavarja.

(4) A bizottság vezetője az ismételt felszállás szükségességéről a légijármű parancsnokának a légijárműről adott minősítése és a szaktechnikus véleménye figyelembevételével dönt. A berepülés ismételt végrehajtásának tartalma a hiba megszüntetésének ellenőrzése.

(5) A bizottság a feltárt hibák kijavítása után a javításról szóló iratok alapján meggyőződik a légijármű üzemképességéről.

53. § (1) A bizottság a 47-52. §-okban meghatározottak végrehajtását követően a jegyzőkönyvek alapján minősíti a légijárművet, és a minősítést a hatósági vizsgálati jegyzőkönyvébe rögzíti.

(2) A minősítés tartalmazza a légijármű alkalmasságát vagy azt, hogy milyen korlátozásokkal alkalmas a légiközlekedésben való részvételre. A Hatóság a minősítés alapján kiállítja vagy meghosszabbítja a légijármű légialkalmassági bizonyítványát.

54. § A bizottság vezetője a légialkalmassági vizsgálatot felfüggeszti, ha

a) az üzemeltető a műszaki dokumentációt nem készítette elő;

b) a légijármű előkészítettsége, karbantartottsága nem megfelelő;

c) az üzemeltető képviselője feladatának nem tesz eleget;

d) a vizsgálat személyi, tárgyi feltétele nem biztosított;

e) a légijárművön a vizsgálattal össze nem függő munkát végeznek;

f) a légijármű berepülése során bármilyen, a légialkalmasságot vagy a berepülés eredményességét, biztonságát befolyásoló meghibásodás lép fel.

55. § A Hatóság kiegészítő vizsgálatot rendel el, ha a légijárművön olyan rendellenességet vagy változást észlelt, amely a repülés biztonságát veszélyezteti.

56. § (1) A Hatóság a légialkalmassági vizsgálatba bevonhat állományába nem tartozó, a feladat végrehajtási feltételeinek megfelelő, szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyt is.

(2)[25] A Hatóság a vizsgálatba bevont személy részére megbízólevelet állít ki, amelyben meghatározza a megbízott feladatkörét és a megbízás hatályát.

(3)[26] A megbízás az időbeli hatály alatt is visszavonható.

XII. Fejezet

A LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNY

57. § (1) A légialkalmassági bizonyítvány - a légijármű típusalkalmassági bizonyítványának mellékleteiben megállapított feltételei mellett - igazolja a légijármű légiközlekedésre való alkalmasságát.

(2) A Hatóság a légialkalmassági bizonyítványt előzetes szemle, földi és légi üzemképesség ellenőrzése, továbbá olyan okmányok alapján állítja ki, amelyből megállapítható, hogy a légijármű a légialkalmassági és a repülésbiztonsági követelményeknek megfelel.

(3) A légialkalmassági bizonyítvány tartalmazza továbbá azokat a feltételeket, korlátozásokat, amelyeket a Hatóság a légijármű használatára vonatkozólag előírt.

(4)[27] A légialkalmassági bizonyítvány időbeli hatálya személyszállító besorolású légijármű esetén 12 hónap, egyéb légijárműnél 24 hónap, ejtőernyő esetén 5 év. A Hatóság - ha azt korlátozó tényező indokolja - rövidebb időbeli hatályt is meghatározhat.

58. § (1)[28] A légialkalmassági bizonyítvány kiadását az üzemben tartó kéri a Hatóságtól. Az üzembentartó a kérelemhez csatolja a hatályos típusalkalmassági bizonyítványt, illetve az első légialkalmassági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a Nyilvántartásba történő felvételi kérelmet.

(2) A Hatóság a légialkalmassági bizonyítványt az alkalmasságot igazoló jegyzőkönyv záradéka alapján adja ki.

(3)[29] A Hatóság a légialkalmassági bizonyítványt két példányban magyar és angol nyelvű szöveggel állítja ki, és annak első példányát az üzemeltetőnek megküldi. Az üzemeltető a bizonyítványt külföldi repüléskor a szállító légijármű fedélzetén tartja. A légialkalmassági bizonyítványnak tartalmaznia kell a légijármű:

a) fedélzeti azonosító jelét,

b) típusát,

c) a hajtóművének típusát,

d) a gyártási számát,

e) a gyártási évét,

f) a gyártóját,

g) a fenntartóját,

h) az üzemeltetőjét,

i) a fenntartó és az üzemeltető címét,

j) külön engedélyezett felszereléseit, valamint a légijárműre vonatkozó egyéb korlátozásokat.

(4)[30] A légialkalmassági bizonyítványnak ejtőernyő esetében tartalmaznia kell az ejtőernyő:

a) rendeltetését,

b) típusát,

c) gyártási számát,

d) gyártási évét,

e) készletezését,

f) gyártóját,

g) tulajdonosát,

h) üzemeltetőjét,

i) tulajdonos és az üzemeltető címét, telefonszámát,

j) külön engedélyezett felszereléseit, valamint az ejtőernyőre vonatkozó egyéb korlátozásokat.

(5)[31] A légialkalmassági bizonyítványban bejegyzést, törlést, módosítást csak a Hatóság végezhet.

59. § (1) A légialkalmassági bizonyítvány hatályát veszíti, ha a légijármű[32]

a) olyan sérülést szenved, vagy Hatóság hozzájárulása nélkül olyan mértékben módosítják, amelynek következtében a típusalkalmassági bizonyítványban meghatározott követelményeinek nem felel meg;

b) megsemmisül, vagy kiselejtezik;

c) közepes vagy nagyjavítása esedékes;

d)[33] légialkalmassági bizonyítványának időbeli hatálya lejárt.

(2) A repülésbiztonság veszélyeztetettsége esetén a Hatóság jogosult a légialkalmassági bizonyítványt azonnali hatállyal bevonni.

(3) Ha az üzemeltetőnek, üzembentartónak vagy a fenntartónak tudomására jut olyan körülmény, amely a légijármű légialkalmasságát vagy a repülés biztonságát hátrányosan érinti, azt haladéktalanul köteles a Hatóság tudomására hozni.

(4)[34] Az üzembentartó kérheti a Hatóságtól a légijárműre kiadott légialkalmassági bizonyítvány időbeli hatályának megújítását.

(5) Ha a Hatóság a légialkalmassági bizonyítványt az időbeli hatálya alatt bevonta, az üzembentartó a hatály megújítása iránti kérelemben igazolja[35]

a) a légialkalmasság helyreállítására tett intézkedést,

b) az elvégzett munkát,

c) a légijármű üzemképességét.

XIII. Fejezet

A LÉGIALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK FORMÁI

Az első légialkalmassági vizsgálat végrehajtása az új típusú légijármű üzembe állítását megelőzően

60. § (1) A légialkalmassági vizsgálat ezen formája a nyilvántartásba vételi vizsgálattal egyidőben történik.

(2) A vizsgálatot végrehajtó bizottság ellenőrzi a nyilvántartásba vétel szabályainak betartását, valamint a légijármű gyártója által kiadott üzemben tartási okmányokat.

A légialkalmassági bizonyítvány megújítása, a már üzemben tartott légijármű első légialkalmassági bizonyítvánnyal történő ellátása

61. § A bizottság és az üzemeltető a feladatait e rendelet keretei között hajtja végre.

A felfüggesztett, eredeti időbeli hatály alatt hatályát vesztett légialkalmassági bizonyítvány ismételt kiadása[36]

62. § (1) A vizsgálat az üzemeltető által a Hatósághoz benyújtott kérelemre indul. Az üzemeltető a kérelemben igazolja a légijármű üzemképességének helyreállítását.

(2) A bizottság és az üzemeltető feladatait e rendelet tartalmazza.

(3)[37] A Hatóság jogosult részleges vizsgálatot elrendelni. Ez esetben a légialkalmassági bizonyítvány a korábban elvégzett teljes körű vizsgálat időbeli hatálya alatt hatályos.

(4)[38] Teljes körű légialkalmassági vizsgálat lefolytatása esetén a Hatóság új időbeli hatályt állapít meg.

Légialkalmassági bizonyítvány megújítása a légijármű felújítását (nagyjavítását) követően

63. § (1) A vizsgálatot végrehajtó bizottság ellenőrzi:

a) a felújítás (nagyjavítás) során készült okmányok közül

aa) a felújítás (nagyjavítás) jegyzőkönyvét,

ab) a javítás során végrehajtott változtatások jegyzékét,

ac) a javítás során végrehajtásra előírt gyári közlönyök jegyzékét, az elmaradt végrehajtás okát,

ad) a légi üzemeltetést, üzemben tartást érintő változások jegyzékét,

ae) a javítás utáni hajtóműpróba, gyári berepülés, beugrás jegyzőkönyveit;

b) a légijármű dokumentációjának kitöltöttségét, teljességét;

c) a légijármű légialkalmasságát.

(2) A javító vállalat a légijárművet előkészíti, és biztosítja a vizsgálat feltételeit, a vizsgálat során feltárt hiányosságokat megszünteti.

Egyszeri repülésre érvényes engedély

64. § (1) A fenntartó - a repülésbiztonság és a légiközlekedési szabályok betartásával - kérheti a légijármű egyszeri repülésre szóló engedélyét, ha a légialkalmassági bizonyítvány újraérvényesítése a helyszínen nem lehetséges, illetve sérülés esetén a javítás az üzemeltető telephelyén nem hajtható végre, vagy a légijármű ipari javításba adása javításközi üzemidő lejárta után következik be.

(2) A Hatóság az egyszeri repülést határozattal engedélyezi.

(3) A fenntartó az egyszeri repülésre szóló engedélyt öt nappal - sürgős esetben két nappal - a tervezett repülés végrehajtása előtt kéri a következők feltüntetésével:

a) a légijármű üzemeltetőjének neve, címe;

b) a légijármű típusa, gyári száma, fedélzeti azonosító jele;

c) az üzembentartó nyilatkozata arról, hogy a légijárművön műszaki szemlét hajtatott végre, és azt az egyszeri repülésre alkalmasnak találta;

d) a feladatra javasolt személyzet adatai, tervezett útvonal.

(4) Külföldről történő behozatal esetén az átrepüléshez az adott ország légügyi hatósága, vagy a javítást, típusmódosítást végrehajtó üzem ellenőrző szervezete által kiadott légialkalmassági, illetve repülésre való alkalmasságot igazoló bizonyítványa is szükséges.

(5) Az egyszeri repülésre szóló engedély meghatározott feladatra, személyzetre, illetve útvonalra szól, és tartalmazza az esetleges korlátozásokat.

XIV. Fejezet

A LÉGIALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT DOKUMENTUMAI

65. § (1) A légialkalmassági vizsgálat dokumentumai a következők:

a) "Hatósági vizsgálati jegyzőkönyv", amelyet a bizottság és az üzemeltető tölt ki. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a következő jegyzékeket és dokumentumokat:[39]

aa) az üzemeltető által készített jegyzékeket

1. az előző felülvizsgálat óta kiadott, a típusra vonatkozó gyári közlönyök jegyzékét, a végrehajtás idejével, a végrehajtás elmaradásának indoklásával,

2. az első felülvizsgálat óta a légijárművön, annak üzemben tartási rendszerén bekövetkezett változások jegyzékét,

ab)[40] "Hibafelvételi lap"-ot,

ac) a hajtómű próbalapot,

ad)[41] a légialkalmassági berepülési jegyzőkönyvet, ejtőernyő esetében "Légialkalmassági vizsgálat jegyzőkönyve" -t;

b) a légialkalmassági bizonyítvány.

(2) Az okmányok kitöltése során

a) a szervezet vezető mérnöke az üzemeltető által készített jegyzékekben foglaltak valódiságát aláírásával igazolja;

b) az üzemeltető hitelesíti a légijármű üzemben tartásának megfelelőségéről, a légijármű üzemképességéről készített nyilatkozatot;

c) a bizottság tagjai a légialkalmassági vizsgálat során készült egyéb okmányokat aláírásukkal hitelesítik;

d) a légijármű parancsnoka, illetve az ejtőernyő beugró a légijármű minősítése során a berepülési, illetve beugrási jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti.

(3) A bizottság vezetője ellenőrzi, hogy az üzemeltető az okmányokba bejegyzést csak hiteles, rendszeresített alapnyilvántartás alapján tett-e.

(4) A légialkalmassági vizsgálat okmányai két példányban készülnek. Az első példányt az üzemeltető, a második példányt a Hatóság tárolja.

(5)[42] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti "Hatósági vizsgálati jegyzőkönyv" a következő adatokat tartalmazza:

a) a vizsgálatot kérelmező és elrendelő nevét,

b) a vizsgálat célját,

c) a légijármű

ca) üzemeltetőjét,

cb) típusát,

cc) gyári számát,

cd) gyártási idejét,

ce) összes felszállásának számát,

cf) összes üzemidejét, a hátralévő üzemidejét,

cg) nagyjavításainak időpontját,

ch) utolsó javítása óta eltelt üzemidejét,

ci) utolsó javítása óta végrehajtott leszállások számát,

cj) üzemképességére vonatkozó megjegyzést,

d) a földi és légi vizsgálat eredményét.

(6)[43] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti "Hatósági vizsgálati jegyzőkönyv" ejtőernyő esetében a következő adatokat tartalmazza:

a) a vizsgálatot kérelmező és elrendelő nevét,

b) a vizsgálat célját,

c) az ejtőernyő

ca) üzemeltetőjét,

cb) típusát,

cc) gyári számát,

cd) gyártási idejét,

ce) összes ugrásainak számát,

cf) nagyjavításainak időpontját,

cg) utolsó javítása óta végrehajtott ugrásainak számát.

(7)[44] Az (1) bekezdés ad) alpontja szerinti "Légialkalmassági vizsgálati jegyzőkönyv" a következő adatokat tartalmazza:

a) a beugrás helyét és idejét,

b) a beugró

ba) családi és utónevét, születési családi és utónevét,

bb) a rendfokozatát,

bc) az aláírását,

c) az ugrás körülményeit,

d) az ejtőernyő

da) típusát,

db) nyílásának, süllyedésének és irányításának jellemzőit,

dc) esetleges hibáit, sérüléseit,

dd) minősítését.

XV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

66. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2)[45]

(3)[46]

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 21/1998. (XII. 21.) HM rendelethez[47]

2. számú melléklet a 21/1998. (XII. 21.) HM rendelethez[48]

3. számú melléklet a 21/1998. (XII. 21.) HM rendelethez[49]

4. számú melléklet a 21/1998. (XII. 21.) HM rendelethez[50]

5. számú melléklet a 21/1998. (XII. 21.) HM rendelethez[51]

6. számú melléklet a 21/1998. (XII. 21.) HM rendelethez[52]

7. számú melléklet a 21/1998. (XII. 21.) HM rendelethez[53]

8. számú melléklet a 21/1998. (XII. 21.) HM rendelethez[54]

9. számú melléklet a 21/1998. (XII. 21.) HM rendelethez[55]