220/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására a következőket rendeli el:

1. § (1) Az R. 2. §-a 2. pontjának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. penziós (elhelyezési) ügylet: olyan ügylet amelyben egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy ügyfél ("penzióba adó") a mérlegében szereplő, tulajdonában lévő vagyontárgyakat - pl. váltót, követeléseket vagy értékpapírokat - (ide nem értve a devizát) ruház át egy másik hitelintézetre, pénzügyi vállalkozásra vagy ügyfélre (a "penzió átvevője"), olyan megállapodás mellett, hogy ugyanezeket a vagyontárgyakat - sorozatban kibocsátott értékpapírok esetén, az azonos sorozathoz tartozó, azonos mennyiségű és névértékű értékpapírokat - egy későbbi, a megállapodásban rögzített időpontban (időpontig) visszaszármaztatja az előre meghatározott áron - az a), illetve a b) pontban foglaltak szerint a penzióba adónak;"

(2) Az R. 2. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. pénzeszközök: a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett, forintban és devizában vezetett pénzforgalmi számlák, és éven belüli lejáratú betétszámlák, a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámla, az előbbi számlákhoz kapcsolódó - a pénztár és a pénzforgalmi számla, illetve a fiókok egymás és a központ közötti pénzmozgásánál használt - átvezetési számlák, a készpénz (ideértve a valutát is), a csekk és a törvényes fizetési eszköznek minősülő nemesfémérmék;"

(3) Az R. 2. §-a 13. pontjának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. nettó deviza pozíció: a 13. § (7) bekezdésének alkalmazása szempontjából nettó deviza pozíciónak kell tekinteni az a)-d) pont alapján meghatározott pozíció értékét:"

(4) Az R. 2. §-ának 13. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

[13. nettó deviza pozíció: a 13. § (7) bekezdésének alkalmazása szempontjából nettó deviza pozíciónak kell tekinteni az a)-d) pont alapján meghatározott pozíció értékét:)

"d) a devizanemenként meghatározott hosszú, illetve rövid pozíciók számítása során a mérlegen kívüli, függő kötelezettségek közül (az opció kivételével) csak azokat kell figyelembe venni, amelyek a hitelintézet által végrehajtott, a könyvvizsgáló által elfogadott minősítés - elbírálás - alapján bizonyosan beváltásra kerülnek (azok pénzügyi teljesítése nagy valószínűséggel a hitelintézetet terheli és olyan összegben, amely várhatóan felmerül, ezen devizakötelezettségek kockázatának megfelelő összegű)."

2. § (1) Az R. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A követelések után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a hitelintézetnél a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján, a külön rendelet szerint meghatározott mértékben, a követelések után képzett kockázati céltartalék állományát (ideértve a halasztott fizetéssel eladott értékpapír, részesedés, értékesített követelés és (6) bekezdés c) pontja szerinti készlet miatt a vevővel szemben fennálló (az egyéb követelések között kimutatott) követelés után, legfeljebb annak összegében képzett céltartalékot is)."

(2) Az R. 6. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A készletek között kell kimutatni többek között:)

"b) a törvényes fizetési eszköznek nem minősülő nemesfémérméket;"

3. § Az R. 7. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) Egyéb céltartalékként a (9)-(12) bekezdések, az 5. § (6) bekezdése, valamint a 6. § (4)-(5), (7) és (9) bekezdései szerinti céltartalékok közé nem tartozó, a Tv., illetve más jogszabályok által előírt céltartalékok állományának összegét a mérlegben a források között kell kimutatni. Az egyéb céltartalékon belül kell kimutatni:

a) a pénzügyi szolgáltatások (bankügyletek) közé nem tartozó ügyletekhez kapcsolódóan a Tv. 27. §-ának (1) bekezdése alapján a követelések után képzett céltartalékot;

b) a Tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzügyi garanciális kötelezettségek, a korengedményes nyugdíj és a végkielégítés fedezetére képzett céltartalékot;

c) a Tv. 27. §-ának (6) bekezdése alapján a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz kapcsolódó - hiteltartozás értékelése miatti - elhatárolt - devizaárfolyam-veszteség fedezetére képzett céltartalékot;

d) a vonatkozó jogszabály alapján képzett országkockázati céltartalékot;

e) az egyéb jogszabály alapján - és nem a Hpt. szerint - képzett céltartalékot (ideértve a lakástakarékpénztáraknál képzett kiegyenlítési céltartalékot is)."

4. § (1) Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Év közben a hitelintézetnek a kintlévőségeket legalább negyedévenként minősítenie kell, és a céltartalék állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő növelését (céltartalékképzés) vagy csökkenését (céltartalék felszabadítás) az egyéb ráfordítások növekedéseként vagy csökkenéseként kell elszámolni. A kockázati céltartalékképzést akkor is el kell számolni ráfordításként, ha emiatt a hitelintézet veszteséges lesz. A kockázati céltartalék felhasználását az egyéb bevételek között kell elszámolni."

(2) Az R. 13. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az általános kockázati céltartlékot a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében - a Hpt. 223. §-ának előírásait is figyelembe véve - meghatározott mértékben, a mérleg fordulónapján kell megképezni az egyéb ráfordításokkal szemben. Az általános kockázati céltartalék képzésekor a korrigált mérlegfőösszeget a tárgyévi általános kockázati céltartalékképzés összege nélkül kell figyelembe venni. Az általános kockázati céltartalékot akkor lehet felhasználni, ha az adott eszköz hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor a keletkezett veszteség, valamint a mérlegen kívüli kötelezettség miatt adódó veszteség realizálásakor az (1)-(5) bekezdés szerint megképzett kockázati céltartalékok nem nyújtanak elegendő fedezetet. Az eszközre, illetve a mérlegen kívüli kötelezettségre egyedileg képzett céltartalékkal nem fedezett veszteség realizálásakor, annak összegében kell a céltartalékot felhasználni. Ha a tárgyév mérleg fordulónapján a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szintet meghaladja az általános kockázati céltartalék állománya, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell használni.

(7) A deviza árfolyamkockázati céltartalékot a mérleg fordulónapján a nettó devizapozíciónak (hosszú pozíció vagy rövid pozíció) a szavatoló tőke 2%-át meghaladó összege 8%-ának megfelelő mértékben kell megképezni. A céltartalékképzés során a szavatoló tőkét a tárgyévi árfolyamkockázati céltartalékképzés nélkül kell figyelembe venni. A deviza árfolyamkockázati céltartalékot a tárgyévet követő évben teljes összegében fel kell használni."

(3) Az R. 13. §-ának (11) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(11) Össze kell vonni a (10) bekezdés b) pontja szerinti deviza-(valuta-)nemenkénti árfolyam-különbözeteket, és]

"c) amennyiben az a) pont szerinti céltartalék meghaladja a mérlegben szereplő devizaeszközök és devizaforrások forintértéke közül a nagyobbik összegének 1%-át, a hitelintézet dönthet az 1%-ot meghaladó összegből történő céltartalékképzésről."

5. § (1) Az R. 16. §-a (10) bekezdésének felvezető szövegében az első mondat helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén, a hitelintézet döntésétől függően az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (másik forgalmazóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben...."

(2) Az R. 16. §-ának (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(18) A mérleg fordulónapján a pénzügyileg még nem rendezett, tőzsdén kötött bizományi ügyletekből - a (10) bekezdés szerinti elszámolásból - adódóan, a mérlegbe a vevővel, illetve az eladóval (másik forgalmazóval) szembeni követelést, illetve kötelezettséget nem lehet beállítani, ezért a mérleg fordulónapján azok összegét - ha a bizományosként eljáró hitelintézet a kötés napján és nem a pénzügyi rendezéskor vette fel könyveibe - a bizományosi elszámolási számlával szemben sztornírozni kell, és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A tárgyévet követő évben ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra felvenni a bizományosi elszámolási számlával szemben."

6. § Az R. 25. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:

(A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:)

"29. Az Eximbanknál - a központi költségvetés kockázatának felmérése céljából -, a Kormány készfizető kezességével fedezett exportcélú garanciaügyletekből adódó be nem váltott kötelezettségek saját kockázattal azonos módon történő minősítésének eredményét és a kötelezettségek egyes minősítési kategóriákba tartozó állományának nagyságát."

Hatálybalépés

7. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, előírásai az 1998. évi éves beszámoló elkészítésekor alkalmazhatók.

(2) E rendelet hatálybalépésével a Rendelet 1. számú mellékletének "G. SAJÁT TŐKE" mérleg főcsoportjában az "1. Jegyzett tőke" mérlegcsoportból hatályát veszti az

"b) a részvénytársaságnál a cégbíróságon még be nem jegyzet

- tőkeemelés, illetve

- tőkeleszállítás

összege(i)" szövegrész.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Befr.) 6. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A (2)-(5) és a (9) bekezdés szerinti értékeléskor, illetve a diszkont értékpapírok Tv. alapján történő egyéb értékelésekor alkalmazott hazai és külföldi tőzsdei átlagárakat (átlagárfolyamokat) a Tv. 24. §-ának (2) bekezdése szerint a vételár és a névérték közötti különbözetnek az értékpapír beszerzésétől (illetve kibocsátási időpontjától) a tárgyév mérleg fordulónapjáig időarányosan elszámolt összegével csökkentett értéken kell figyelembe venni."

(4) E rendelelet hatálybalépésével egyidejűleg a Befr. 10. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén a befektetési vállalkozás döntésétől függően, az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (másik forgalmazóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. ..."

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Befr. 10. §-ának (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(16) A mérleg fordulónapján a pénzügyileg még nem rendezett, tőzsdén kötött bizományi ügyletekből - az (5) bekezdés szerinti elszámolásból - adódóan, a mérlegbe a vevővel, illetve eladóval (másik forgalmazóval) szembeni követelést, illetve kötelezettséget nem lehet beállítani, ezért a mérleg fordulónapján azok összegét - ha a bizományosként eljáró hitelintézet a kötés napján és nem a pénzügyi rendezéskor vette fel könyveibe - a bizományosi elszámolási számlával szemben sztornírozni kell, és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni."

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Befr. 1. számú mellékletének c) pontjában a "D. Saját tőke" mérlegfőcsoportban a "I. Jegyzett tőke" mérlegcsoportból hatályát veszti az

"b) cégbíróságon még be nem jegyzett

- tőkeemelés, illetve

- tőkeleszállítás

összegei" szövegrész.

(7) A (2) és a (6) bekezdések előírásait az 1998. június 16-át követő tőkeemelések és tőkeleszállítások esetében kell alkalmazni. Az 1998. június 16-át megelőzően történt, cégbíróságon még be nem jegyzett tőkeemelések és tőkeleszállítások esetében a korábbi szabályok alkalmazandók.

(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 18/1997. (II. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jegybr.) 6. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az MNB a tárgyév január 1-jétől a tárgyhónap utolsó napjáig elszámolt, devizaeszközök és -források átértékelési különbözeteként jelentkező nyereség mértékéig - december hónap kivételével - céltartalékot képezhet az egyéb ráfordításokkal szemben a tárgyévben várható, a devizaeszközök és -források átértékelési különbözeteként jelentkező veszteség fedezésére. A céltartalékképzés mértéke nem haladhatja meg a tárgyhónap utolsó napján fennálló tényleges árfolyam és az árfolyamsáv erős széle közötti százalékosan meghatározott különbözetnek, valamint a tárgyhónapot követő hónapra megállapított leértékelési ütemnek a százalékban kifejezett különbözetét.

(7) A (6) bekezdés szerinti tényleges árfolyam az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam.

(8) A céltartalékképzés alapja a tárgyhónap utolsó napján fennálló, forintban összesített nyitott devizapozíció.

(9) A forintban összesített nyitott devizapozíciót a mérlegben lévő devizaeszközök és devizaforrások devizanemenként számított különbözeteként meghatározott nyitott pozíciók tárgyhó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékeinek összesítésével kell meghatározni.

(10) A (6) bekezdés alapján megállapított céltartalékot a tárgyhónapot követő hónapra vonatkozó céltartalékképzéssel egyidejűleg fel kell használni az egyéb bevételekkel szemben."

(9) A Jegybr. 1. számú melléklete szerinti mérleg "VIII. KÖTELEZETTSÉGEK CÉLTARTALÉKA" szövegrész helyébe a

"VIII. CÉLTARTALÉK

a) kötelezettségek után

b) egyéb"

szövegrész lép.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök