18/1997. (II. 4.) Korm. rendelet

a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól[1]

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a jegybanki funkció sajátosságaira tekintettel -, a Magyar Nemzeti Bank véleményének előzetes kikérésével, a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) terjed ki.

(2) Az MNB a Tv. előírásait az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[2][3] jegybanki célú nemesfémkészlet: törvényben megállapított jegybanki feladatok megvalósításához felhasznált nemesfémen túl az olyan nemesfémkészlet, amely likvid eszköznek tekinthető, a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon forgalmazható, így különösen az arany, az ezüst, a platina;

2. IMF tartalék kvóta: a Nemzetközi Valuta Alapba SDR-ben (Special Drawing Right = különleges lehívási jog) befizetett IMF kvóta szabadon lehívható - még le nem hívott - hányada;

3.[4] repo-ügylet: olyan ügylet, ahol a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyik szerződő fél per-, igény- és tehermentesen eladja vagy fedezetül átadja értékpapírjait a másik szerződő félnek meghatározott összeg ellenében, meghatározott későbbi időpontban és feltételekkel történő visszavételi kötelezettség mellett;

a)[5]

b)[6]

4. pénzügyi instrumentum, fedezeti ügylet, tőzsdén kívüli határidős ügylet, elszámolóár, swap-ügylet: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott fogalom;

5. kamatozó deviza-swap (currency swap) ügylet: olyan - általában közép, illetve hosszú lejáratra kötött - ügylet, amely különböző devizák cseréjét, a tőke utáni kamatfizetések sorozatát és az ügylet lezárásakor a tőkék törlesztését foglalja magába;

6. deviza-swap ügylet: olyan - általában rövid lejáratra kötött - ügylet, amely különböző devizák cseréjét és az ügylet lezárásakor a szerződésben - a keresztárfolyam és a devizák kamatrátája által - meghatározott áron történő visszacserélését foglalja magába;

7. kamat-swap ügylet: olyan - általában hosszú lejáratra kötött - ügylet, amelynek alapján a szerződő felek azonos devizanemben, különböző típusú kamatot fizetnek egymásnak meghatározott időtartam alatt, a tőke összege csak a kamatszámítás alapjául szolgál;

8. tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet, elszámolóház, értékpapír-számla: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) szerint meghatározott fogalmak;

9. az MNB nyitott pozíciója: adott értéknapra vonatkozó deviza-, kamatláb-, piaci és egyéb kockázati tényezőnek kitett eszköz- vagy forrástöbblet;

10. devizaeszközök és devizaforrások átértékelési különbözete: az átértékelési körbe bevont devizaeszközök és devizaforrások könyv szerinti forint értékének - a forint külföldi pénznemhez viszonyított árfolyama módosulásából eredő - forintban kimutatott változása;

11.[7] devizaeszközök és devizaforrások értékelési különbözete: az értékelési körbe bevont devizaeszközök és devizaforrások beszerzési értékének és azonos tartalmú aktuális piaci devizaértékének különbsége;

12. piaci érték: aktív piacon egy pénzügyi instrumentum értékesítése révén megszerezhető vagy megvétele során kifizetendő összeg;

13. piaci értékelésbe és elszámolásba bevont ügylet (mark to market ügylet): bármely határidős ügylet köthető oly módon, hogy

a) a futamidő alatt, a szerződésben meghatározott időszakonként a szerződő felek az ügyletet értékelik, a piaci ár és a kötési ár (vagy az előző értékelésnél alkalmazott ár) közötti különbözetet kölcsönösen elszámolják;

b) a futamidő alatt az egyik fél kérésére az ügyletet értékelik és a szerződésben előzetesen rögzített feltételek mellett lezárják;

14.[8] az átértékelési körbe bevonandó eszközök és források: a mérlegben kimutatott devizaeszközök és devizaforrások, továbbá ezen eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos fedezeti ügyletek miatti, mérlegen kívüli követelések és tartozások;

15. deviza pozíció: egy adott devizanem összes eszköz- és forrásszámláinak egyenlege.

16.[9] értékpapírok beszerzésének piaci értékkülönbözete: a kamatozó értékpapírok kamatot nem tartalmazó vételára (beszerzési értéke) és névértéke közötti különbözet;

17. monetáris célból tartott értékpapír: a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának megvalósítása céljából vásárolt Magyar Állam által kibocsátott értékpapír;

18. monetáris célból kötött swap ügylet: belföldön, belföldi hitelintézetekkel, a monetáris politikai eszköztár részeként kötött, deviza-forint rövid lejáratú swap ügylet.

19.[10] centrum árfolyam: az MNB által az árfolyam-megállapítás napján ekként megállapított, a pénz- és devizapiac szereplői számára közzétett olyan árfolyam, melyhez képest állapítja meg az MNB az intervenciós sáv szélső értékeit.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

3. § (1) Az MNB kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.

(2) Az MNB összevont (konszolidált) éves beszámolót is készíthet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti éves beszámoló az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, a kiegészítő mellékletből és a makrogazdasági összefüggéseket bemutató üzleti jelentésből áll.

(4) Az MNB statisztikai és elemzési célokra a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő összetételű és tagolású beszámolót is készít, és tesz közzé.

(5)[11] Az MNB belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 78. §-a szerinti havi osztalékelőleg-fizetési kötelezettségének hitelt érdemlő módon eleget tehessen.

A monetáris bázis számítása szempontjából a hitelintézetek által az MNB-nél szabad elhatározásból forintban elhelyezett 3 hónapos vagy annál hosszabb lejáratú betéteinek összegét, továbbá a hitelintézetek MNB-nél vezetett pénzforgalmi számláinak egyenlegét kell betétként figyelembe venni.

(6)[12] A Tv. 18. §-ának (4) bekezdésében meghatározott értékhatár az MNB esetében a mérleg főösszegének 1%-a.

(7) Az MNB a mérlegben és az eredménykimutatásban az egyes tételeket millió forintra kerekítve köteles kimutatni.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

Eszközök - aktívák

4. § (1) A mérleget legalább az 1. számú melléklet szerinti tagolásban kell elkészíteni. A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)[13] Az éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni:

a) a központi költségvetés MNB-nél vezetett folyószámláján jelentkező átmeneti tartozásállományt, valamint - elkülönítetten - a Magyar Állam által kibocsátott, monetáris céllal vásárolt értékpapírok állományát, függetlenül a lejárattól;

b)[14] a hitelintézeteknél elhelyezett rövid lejáratú betétek és dollárelszámolású egyezményes (klíring) számlák állományát, a hitelintézetek MNB-nél vezetett folyószámláin jelentkező átmeneti tartozásállományt és a hitelintézetek által kibocsátott váltókon alapuló, továbbá a hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal kötött repo-ügyletekből származó rövid lejáratú követeléseket.

(3) Az éven belüli lejáratú egyéb devizakövetelések között kell kimutatni:

a) a konvertibilis devizában fennálló, "kockázatos" és "külön figyelendő" minősítésű betéteket, értékpapírokat, hiteleket és azok tőkésített kamatait;

b) a devizára szóló váltó- és egyéb deviza-követeléseket;

c) a nem konvertibilis devizában fennálló külföldi követeléseket;

d) a nem konvertibilis valutakészleteket;

e) a külföldi hitelintézetek MNB-nél vezetett folyószámláin jelentkező átmeneti tartozásállományt;

f)[15] a (7) bekezdés a) pontja alá nem tartozó jegybanki célú nemesfémkészletet;

g) a külföldi devizapozíciók árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú (éven belüli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan aktív egyenlegét.

(4)[16] Az éven belüli lejáratú egyéb követelések között kell kimutatni a beváltott bankgaranciákat, a visszavásárolt saját kibocsátású kötvényeket, az egyéb (nem hitelintézeti) váltón alapuló követeléseket, a központi költségvetéssel kapcsolatos elszámolási számla egyenlegét (tartozik egyenleg esetén), a munkavállalóktól levonandó és előlegezett nyugdíjpénztári tagdíjjal összefüggő követelést.

(5) Az éven túli lejáratú devizakövetelések között kell kimutatni az MNB és a központi költségvetés közötti adósságcsere során az MNB által devizában nyújtott hitelt. Itt kell kimutatni az e hitel árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú (éven túli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan aktív egyenlegét is. A devizakövetelések között kell kimutatni Magyarország forintban és SDR-ben befizetett - devizában nyilvántartott - IMF kvótájának a tartalék kvótával csökkentett részét, továbbá a devizatartaléknak nem minősülő értékpapírok állományát.

(6) Az egyéb éven túli devizakövetelések között kell kimutatni a külföldi devizapozíciók árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú (éven túli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan aktív egyenlegét.

(7) Az arany- és devizatartalékok között kell kimutatni:

a)[17] a jegybanki célú aranykészletet,

b) a konvertibilis valutakészletet,

c) az IMF tartalék kvótát,

továbbá

d) "rendben lévő" minősítés esetén a konvertibilis és likvid devizaeszköznek minősülő

1. az MNB külföldi hitelintézetnél vezetett folyószámláinak, betéti és letéti számláinak állományát,

2.[18] egyéb külföldi betételhelyezéseket, illetve repo-ügylet miatti követeléseket,

3.[19] devizatartalék kezelési céllal vásárolt külföldi értékpapírok állományát piaci értéken,

4.[20]

(8) Elkülönítetten kell kimutatni a pénzforgalmi közvetítő tevékenység lebonyolításával kapcsolatban a Magyar Postának nyújtott hitelek miatti követelések összegét.

(9) Úton levő tételként kell kimutatni - tartozik egyenleg esetén - a posta pénzforgalmi közvetítő tevékenységével kapcsolatos, valamint a giro elszámolásával összefüggő tételeket.

(10)[21] A banküzem működésének eszközei között egyéb eszközként kell kimutatni az értékpapír-forgalmazással kapcsolatos aktív elszámolásokat, a bankügyletekkel kapcsolatos egyéb elszámolások, a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolási számlák, egyéb aktív jellegű elszámolások, követelések áruszállításból és szolgáltatásból számlák tartozik egyenlegeit, a költségvetési befizetési kötelezettségek, adóelszámolási számlák összevont tartozik egyenlegeit, vegyes aktív elszámolások, Vám- és Pénzügyőrség elszámolási számlák tartozik egyenlegeit, valamint az egyéb aktív elszámolási számlák tartozik egyenlegét.

(11) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig járó, a fordulónap és a mérlegkészítés napja között pénzügyileg realizált kamatok és jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, de a mérlegkészítés napjáig nem esedékes kamatok összegét, továbbá a monetáris célból tartott értékpapírok beszerzésének - nyereség jellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget. Az aktív időbeli elhatárolásokon belül a mérlegben külön kell kimutatni a devizatartaléknak minősülő eszközök után időarányosan járó kamatok és kamatjellegű bevételek összegét.

Források - passzívák

5. § (1) Az éven belüli lejáratú betétek között kell kimutatni:

a)[22] a hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal kötött repo-ügyletekből származó rövid lejáratú kötelezettségeket;

b) az MNB dolgozóinak látra szóló devizabetéteit, az egyéb devizabetétek között;

c) egyéb kötelezettségként a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött, fedezeti célú (éven belüli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan passzív egyenlegét.

(2) Az éven túli lejáratú devizakötelezettségek között kell kimutatni:

a) a Nemzetközi Valuta Alap által swap hitel formájában nyújtott devizahitelek forintellenértékét, az éven túli IMF kvóta forintfedezetét (együttesen az IMF forintkészlete) és a forintkészlet értékállandóságát biztosító évenkénti átértékelési különbözetek összegét;

b) az MNB és a központi költségvetés közötti adósságcsere során az MNB által devizában nyújtott hitel árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú (éven túli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan passzív egyenlegét;

c) egyéb kötelezettségként, a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött, fedezeti célú (éven túli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan passzív egyenlegét;

d) egyéb kötelezettségként, a központi költségvetésen és a belföldi hitelintézeteken kívüli hitelezőkkel szemben fennálló devizakötelezettségeket.

(3) Úton levő tételként kell kimutatni - követel egyenleg esetén - a posta pénzforgalmi közvetítő tevékenységével kapcsolatos, valamint a giro elszámolásával összefüggő tételeket.

(4)[23]

(5)[24]

(6)[25] Az egyéb források között kell kimutatni a központi költségvetéssel, az egészségbiztosítási pénztárral és az önkormányzatokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket, a munkavállalókkal kapcsolatos passzív elszámolásokat, az áruszállításból és szolgáltatásból eredő kötelezettségeket. Itt kell kimutatni a mérleg fordulónapján a fizetendő és a mérlegkészítés napjáig esedékes és ki nem fizetett kamatok és jutalékok összegét.

(7)[26] Az MNB mérleg szerinti eredménye a tárgyévi eredménynek az MNB tv. 78. §-ának (1) és (4) bekezdése szerint meghatározott osztalékfizetés után fennmaradó összege.

(8)[27] Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig felmerült, a fordulónap és a mérlegkészítés napja között fizetett kamatok és jutalékok összegét, a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő (fizetendő), de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok összegét, a monetáris célból tartott értékpapírok beszerzésének - veszteség jellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget.

(9)[28] A devizaeszközök és devizaforrások tárgynapi hivatalos árfolyamon és tárgynapi centrumárfolyamon átszámított forintértékének különbözetét a banküzem egyéb forrásain belül megnyitott kiegyenlítési tartalékba kell helyezni.

(10)[29] Az eredménytartalékba kell helyezni - a Tv. előírásain túlmenően -:

a) az összevontan negatív egyenlegű kiegyenlítési tartaléknak és a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékának az eredménytartalékot meghaladó összegére átutalt,

b) a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év eredménye veszteség jellegű átlagára a tárgyévben átutalt,

c) a veszteséges mérleg szerinti eredmény fedezetére átutalt,

a központi költségvetés által közvetlenül megtérített összeget.

A mérlegtételek értékelése

Az eszközök értékelése

6. §[30] (1) A monetáris céllal és a forgatási céllal vásárolt értékpapírokat beszerzési értéken - kamattal csökkentett vételáron - kell kimutatni. A forgatási céllal vásárolt értékpapírok mérlegfordulónapi állományát minősíteni kell, és a veszteségek kockázatának mértékével arányos céltartalékot kell képezni az MNB elnöke által jóváhagyott belső szabályzat alapján. A monetáris céllal vásárolt értékpapírok után céltartalékot képezni és értékvesztést elszámolni nem lehet.

(2) A devizában belföldön és külföldön fennálló követeléseket (hitelek, betétek, váltókövetelések, értékpapírok, fedezeti célú, határidős ügyletek miatt fennálló követelések), a valutakészletet az MNB által közzétett, a tárgyév utolsó naptári napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni. Amennyiben egyes külföldi pénznemre hivatalos devizaárfolyam nincs, akkor az állományt magyar, országos napilapban a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatóban közzétett árfolyamon kell szerepeltetni, ennek hiányában az MNB által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamot kell alkalmazni.

(3)[31] A 11. § (4) bekezdése szerinti készletként kimutatott nemesfém kivételével a jegybanki célú nemesfémkészleteket a tárgyév utolsó naptári napjának világpiaci árfolyamán kell - devizaként - kimutatni.

(4) A befektetési céllal vásárolt belföldi értékpapírokat beszerzési értéken, a külföldi pénznemben befektetett pénzügyi eszközöket az MNB által közzétett, a tárgyévi mérleg fordulónapján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni. Céltartalékot kell képezni ezen értékpapírok után, ha a gazdasági társaság piaci megítélése a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a befektetés értéke alá csökken.

(5)[32] A devizában fennálló, értékpapíron alapuló követeléseket piaci értéken kell kimutatni. Az értékelés alapján megállapított értékelési különbözetet a banküzem egyéb forrásain belül megnyitott deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába kell helyezni.

(6)

(7)[33]

(8)[34]

(9)[35]

(10)[36]

A források értékelése

7. § (1) A devizában fennálló belföldi és külföldi kötelezettségeket (hiteleket, betéteket, váltókötelezettségeket, értékpapíron alapuló kötelezettségeket, mérlegen kívül nyilvántartott, fedezeti célú határidős ügyletek miatti kötelezettségeket) az MNB által hivatalosan közzétett, a tárgyévi mérleg fordulónapján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni.

(2) Jegybanki kötelezettség a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány, melyet a címlettel egyezően könyv szerinti értéken kell szerepeltetni.

Az eredménykimutatás tagolása, tartalma

A bevételek tagolása

8. § (1) Az eredménykimutatást legalább a 2. számú melléklet szerinti tagolásban kell elkészíteni. Az eredménykimutatás tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A diszkont értékpapírok névértéke és vételára közötti különbözetként számított, a tárgyévre időarányosan jutó kamatjellegű hozamot kamatbevételként kell elszámolni.

(3) Az éven belüli lejáratú követelések utáni kamatbevételek között kell kimutatni:

a) a Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok kamatbevételét, függetlenül az értékpapírok lejárati idejétől,

b)[37] a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében a repo-ügylet és a viszontleszámítolt váltók után számított kamatbevételt,

c)[38]

d) az MNB-nél vezetett folyószámlán jelentkező átmeneti tartozásállomány után kapott büntetőkamatok összegét.

(4)[39] Az éven túli lejáratú követelések utáni kamatbevételek között kell kimutatni az éven túli egyéb ügyletek kamatbevételeit.

(5) Az egyéb követelések utáni kamatbevételek között kell kimutatni:

a) a hitelügyletekkel kapcsolatosan kapott különféle késedelmi és büntető kamatokat,

b) a folyósított dolgozói kölcsönök után kapott kamatok összegét,

c) az egyéb szervezetek MNB-nél elhelyezett betéteihez kapcsolódó - bármely jogcímű - kamatbevételeket.

(6)[40] Kamatjellegű bevételek között - forintban, illetve devizában elszámolt részletezésben - kell nyilvántartásba venni:

a) a monetáris célból tartott értékpapírok, valamint a visszavásárolt saját kibocsátású kötvények beszerzésének - nyereség jellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget,

b)[41]

c) a egyéb célú határidős ügyletek esetében - a konverziós árfolyamnyereségként kimutatott összeg kivételével - a lejáratkor vagy lezáráskor elszámolt bevételek teljes összegét,

d) a kamatozó deviza-swap ügyletek után elszámolt kamatbevételek - hivatalos deviza árfolyamon számított - időarányos részét,

e) a fedezeti célú határidős devizaügylet esetében a (két) devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes (kereszt)árfolyama és a határidős kötési árfolyam közötti, a deviza-swap ügylet esetében az azonnali (kereszt)árfolyam és a határidős kötési árfolyam közötti devizában fennálló árfolyamkülönbözet és a tőkeösszeg szorzataként megállapított bevétel - hivatalos deviza árfolyamon számított - időarányos összegét (termin és swap költség),

f) kamat-swap ügylet esetén a kamatösszegek cseréjéből származó - bevétel jellegű - kamatkülönbözet tárgyidőszakra járó időarányos részét,

g) a fedezeti célú határidős ügyletek határidő előtti lezárásakor a nyilvántartás szerinti érték (a kötési ár, árfolyam) és a pénzügyileg rendezett összeg közötti különbözet összegét nyereség esetén,

h) az átsorolásból eredő értékelési módszer megváltoztatásakor az eddig fedezetinek minősített ügylet nyilvántartás szerinti értéke és a megváltozott minősítés szerinti értéke közötti különbözetet, nyereség esetén.

(7)[42] A pénzforgalommal kapcsolatos bevételek között kell kimutatni:

a) a betét- és hitelszámlákkal kapcsolatos forgalmi jutalékokat, postaforgalmi díjakat,

b) a bankszámlákkal kapcsolatos külön kezelési díjakat,

c) az emissziós szolgáltatáshoz kapcsolódó (pénztári szolgálat, pénzszállítás, pénzfeldolgozás) bevételeket.

(8)[43] Az egyéb bevételek között kell kimutatni az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi tevékenységből származó bevételt, amely nem tartozik a (2)-(7) bekezdés szerinti bevételek közé, így különösen:

a) a forintban befolyt jutalékokat és forgalmi jutalékokat,

b) a devizában befolyt jutalékokat és költségtérítéseket, Világbanki hitellel kapcsolatos megbízási díjat, rendelkezésre tartási jutalékot,

c)[44]

d)[45] az exportfinanszírozási hitelkompenzációt, a kapott osztalékot.

(9)[46] A deviza-árfolyamváltozásból származó bevételek között kell kimutatni elszámolási időszakonként az MNB-nek a külföldi pénznemben fennálló követeléseivel és kötelezettségeivel kapcsolatos napi átértékelésből származó árfolyamnyereségnek és a kiegyenlítési tartalék tárgynapi egyenlegváltozásának különbözetét, ha az nyereség jellegű, valamint a konverziós árfolyamnyereség összegét.

(10) Konverziós árfolyamnyereségként kell kimutatni:

a) a spot ügyletek kötési és kötésnapi hivatalos deviza árfolyamainak különbségéből eredő nyereséget,

b) az egyéb célú határidős devizaügyletek és az egyéb célú deviza swapok lejáratakor, illetve lezárásakor végrehajtott devizacsere kötési árfolyama és a hivatalos deviza árfolyamok különbözetéből származó nyereséget,

c) az eladott deviza opciók opciós díjbevételét, illetve a vásárolt vagy kiírt opciós jog érvényesítésekor végrehajtott devizacsere kötési árfolyama és a hivatalos deviza árfolyamok különbözetéből származó nyereséget.

A ráfordítások tagolása

9. § (1) Az éven belüli lejáratú betétek utáni kamatráfordítások között kell kimutatni:

a) a Magyar Államkincstár elszámolási betétszámlája után fizetett kamatok összegét, valamint a központi költségvetés által elhelyezett egyéb betétek kamatait,

b)[47] a hitelintézetek kötelező jegybanki (forint- és deviza-) tartalékai után fizetendő és az MNB által visszavásárlási kötelezettséggel eladott értékpapírok után fizetett kamatokat,

c) egyéb kamatráfordításként az MNB-vel munkaviszonyban álló munkavállalók betétei után fizetett kamatok összegét.

d)[48] az MNB által kibocsátott kötvény után fizetett (fizetendő) kamatot, illetve kamatjellegű árfolyamkülönbözetet.

(2) Az éven túli lejáratú betétek utáni kamatráfordítások között kell kimutatni:

a) a központi költségvetés által az MNB-nél elhelyezett betétek után fizetett kamatok összegét;

b) a Központi Váltó és Hitelbank Rt. által kibocsátott hosszú lejáratú kötvények után fizetett kamatok összegét.

(3)[49] Kamatjellegű ráfordítások között - forintban, illetve devizában elszámolt részletezésben - kell nyilvántartásba venni:

a) a monetáris célból tartott értékpapírok, valamint a visszavásárolt saját kibocsátású kötvények beszerzésének - veszteség jellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget,

b)[50]

c) a egyéb célú határidős ügyletek esetében - a konverziós árfolyamveszteségként kimutatott összeg kivételével - a lejáratkor vagy lezáráskor elszámolt ráfordítások teljes összegét,

d) a kamatozó deviza-swap ügyletek után elszámolt kamatráfordítások - hivatalos deviza árfolyamon számított - időarányos részét,

e) a fedezeti célú határidős devizaügylet esetében a (két) devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes (kereszt)árfolyama és a határidős kötési árfolyam közötti, a deviza-swap ügylet esetében az azonnali (kereszt)árfolyama és a határidős kötési árfolyam közötti devizában fennálló árfolyamkülönbözet és a tőkeösszeg szorzataként megállapított ráfordítás - hivatalos deviza árfolyamon számított - időarányos összegét (termin és swap költség),

f) kamat-swap ügylet esetén a kamatösszegek cseréjéből származó - ráfordítás jellegű - kamatkülönbözet tárgyidőszakot terhelő időarányos részét,

g) a fedezeti célú határidős ügyletek határidő előtti lezárásakor a nyilvántartás szerinti érték (a kötési ár, árfolyam) és a pénzügyileg rendezett összeg közötti különbözet összegét veszteség esetén,

h) az átsorolásból eredő értékelési módszer megváltoztatásakor az eddig fedezetinek minősített ügylet nyilvántartás szerinti értéke és a megváltozott minősítés szerinti értéke közötti különbözetet, veszteség esetén.

(4)[51] A pénzforgalommal kapcsolatos ráfordítások között kell kimutatni a pénzforgalommal és pénzkibocsátással kapcsolatos költségeket, így:

a) a bankjegy- és érmegyártás ráfordításait,

b) a pénzcserével összefüggő ráfordításokat,

c)[52] a fizetési forgalommal közvetlenül összefüggő ráfordításokat.

(5) Az egyéb ráfordítások közé tartoznak az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi tevékenységből származó ráfordítások, amelyek nem tartoznak a kamat és kamatjellegű ráfordítások közé, így különösen:

a) a forintban elszámolt jutalékok és költségek, az értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatási és forgalmazási ráfordítások,

b) a devizában elszámolt jutalékok és költségek [a Nemzetközi Valuta Alappal, a Világbankkal és a SWIFT-tel (Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Távközlési Társaság) stb. kapcsolatos költségek].

(5)[53]

(6) A banküzem működési költségei és ráfordításai között kell kimutatni az MNB gazdálkodásával kapcsolatban, a tárgyévben felmerült és elszámolt összes költséget és ráfordítást.

(7)[54] A deviza-árfolyamváltozásból származó ráfordítások között kell kimutatni elszámolási időszakonként az MNB-nek a külföldi pénznemben fennálló követeléseivel és kötelezettségeivel kapcsolatos napi átértékelésből származó árfolyamveszteségnek és a kiegyenlítési tartalék tárgynapi egyenlegváltozásának különbözetét, ha az veszteség jellegű, valamint a konverziós árfolyamveszteség összegét.

(8) Konverziós árfolyamveszteségként kell kimutatni:

a) a spot ügyletek kötési és kötésnapi hivatalos deviza árfolyamainak különbségéből eredő veszteséget,

b) az egyéb célú határidős devizaügyletek és az egyéb célú deviza-swapok lejáratakor, illetve lezárásakor végrehajtott devizacsere kötési árfolyama és a hivatalos deviza árfolyamok különbözetéből származó veszteséget,

c) a vásárolt deviza opciók opciós díj ráfordítását, illetve az eladott opciós jog érvényesítésekor végrehajtott devizacsere kötési árfolyama és a hivatalos deviza árfolyamok különbözetéből származó veszteséget.

Az osztalék elszámolása

10. §[55] (1)[56] Az MNB az osztalékelőleg befizetését év közben a rövid lejáratú kötelezettségekre teljesített előleg-befizetésként mutatja ki.

(2)[57] Az MNB az éves eredményelszámolás során az MNB tv. 78. §-a (4) bekezdése szerint meghatározott osztalékot számolja el a tárgyévi eredményt csökkentő tételként az (1) bekezdés szerinti rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben.

(3)[58] Az MNB az osztalékfizetési kötelezettség és az osztalékelőleg központi költségvetéssel történő elszámolása során, a befizetéseket millió forintra kerekítve számolja el.

Könyvvezetési és egyéb előírások

A forint-, deviza- és nemesfémkészletek elszámolása

11. § (1) Az MNB forintpénzkészlete - mint forgalomba nem került pénz - a bank eszközei között értékben nem mutatható ki.

(2) A forgalomban lévő forint készpénzállományt havonta a források között nyilvántartott bankjegy- és érmeállomány, valamint a pénztárban lévő készpénz különbözeteként meg kell állapítani, és a források között elkülönítetten - mint rövid lejáratú kötelezettséget - kell kimutatni.

(3)[59] A vám és forgalmi típusú adók megfizetése nélkül beszerzett jegybanki célú nemesfémkészletek kereskedelmi célú nemesfémkészletté átminősítése során az MNB a vámot és a forgalmi típusú adókat a kereskedelmi készletre vételkor tartozik bevallani és megfizetni. Belföldön csak kereskedelmi célú nemesfém értékesíthető.

(4)[60] A nem jegybanki célú (kereskedelmi célú), valamint az érmeverésre szolgáló jegybanki célú nemesfémeket készletként kell kimutatni.

(5) Az MNB a bankjegy- és érmeelőállításhoz, -kibocsátáshoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi költségét - ideértve a tervezés, forgalomból kivont bankjegy és érme esetében a megsemmisítés költségeit is - ráfordításai között számolja el.

(6) A törvényes fizetési eszköznek minősülő nemesfém érméket a pénzeszközök között - névértéken - kell nyilvántartásba venni. Az érmék értékesítésekor az eladási ár és a névérték különbözetét az érmekibocsátás árfolyam-különbözeteként kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolni. Törvényes fizetőeszköznek minősülő nemesfémérmék vásárlásakor a vételár és a névérték különbözetét az érmekibocsátás árfolyam-különbözeteként kell az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között elszámolni.

(7)[61] A (4) bekezdés alapján készletként nyilvántartott nemesfém kivételével a jegybanki célú nemesfémkészleteket devizaként kell elszámolni, azzal az eltéréssel, hogy az árfolyamváltozásból származó átértékelési különbözetet elkülönítve kell kimutatni.

A repo-ügyletek elszámolása

12. §[62] A hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal kötött repo-ügyleteket a 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 12. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.

(1) Az óvadék típusú aktív repo-ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező értékpapír fedezetbe vételekor az értékpapír továbbra is az átadó eszközei között marad. Az értékpapír ellenében folyósított összeget az MNB az átadóval szembeni követelésként mutatja ki.

(2) Az óvadék típusú passzív repo-ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező értékpapír fedezetbe adásakor az értékpapír továbbra is az átadó eszközei között marad. Az értékpapír ellenében kapott összeget az MNB az átvevővel szemben fennálló kötelezettségként mutatja ki.

(3) A szállításos típusú repo-ügyletek tényleges értékpapír adásvételnek minősülnek határidős visszaadási-vételi kötelezettség mellett. A visszaadási-vételi kötelezettséget mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.

Az értékpapírok elszámolása

13. §[63] (1) A kamatozó értékpapírok vételárában megfizetett kamatot kamatbevételt csökkentő tételként, az értékesítéskor az eladási árban realizált kamatot kamatbevételként kell elszámolni.

(2) Az MNB által belföldön kibocsátott diszkont értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartásba venni, névértéken. Eladáskor kell a kötelezettségek között névértéken kimutatni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mennyiség egyidejű csökkentése mellett.

(3)[64]

(4)[65] A devizatartalékként kezelt - devizaeszköznek minősülő - külföldi diszkont értékpapírok esetében az értékelési különbözet meghatározásakor az értékpapír piaci értékének a névérték és a vételár közötti különbözet értékelés napjáig - aktív időbeli elhatárolásként időarányosan - elszámolt összegével csökkentett részét kell viszonyítani az értékpapír könyv szerinti értékéhez.

Egyéb sajátosságok

14. § (1) Az MNB a befektetett eszközök között elkülönítetten mutatja ki a bankjegy- és érmemúzeum készletét. A múzeum készlete után értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet.

(2) Az MNB a követeléseit és a mérlegen kívül nyilvántartott vállalt kötelezettségeit azok értékelése során a "rendben levő", a "külön figyelendő" és a "kockázatos" kategóriák egyikébe sorolja be.

(3)[66] A befektetett eszközök, a követelések, az értékpapírok és a jövőbeni kötelezettségek minősítésének rendjéről, valamint a céltartalék képzésének, továbbá a piaci érték meghatározásának rendjéről - a sajátosságok figyelembevételével - az MNB elnöke belső szabályzatot készít.

(4) A befektetett eszközök, a követelések után képzett céltartalék állományát az MNB-nek a mérlegben az eszközök között kell kimutatni negatív előjellel.

(5) A mérlegen kívüli függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett céltartalék állományát a mérlegben a források között kell kimutatni.

(6) Az egyéb követelések, illetve az egyéb kötelezettségek között kimutatott - a külföldi devizapozíciók árfolyamkockázatára kötött, fedezeti célú határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek miatti - aktív, illetve passzív elszámolási számlákat, a határidős ügyletek lezárásakor meg kell szüntetni.

(7)[67] A követeléseket és a kötelezettségeket az eredeti lejárat szerinti bontásban kell a mérlegben kimutatni.

(8) A 9. § (6) bekezdésben megjelölt költségeket költségnemenkénti bontásban kell kimutatni.

(9)[68] A járó és fizetendő kamatokkal, kamatjellegű bevételekkel és ráfordításokkal, illetve a Tv.-ben rögzített egyéb tételekkel összefüggésben az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat legalább havonta kell megállapítani és el- számolni.

(10)[69] Az elszámolási időszak végén az eredménykimutatásban a devizaállományok átértékeléséből származó eredmény és a kiegyenlítési tartalék tárgyévi állományváltozásának különbözetét összevontan - előjelétől függően - (nettó módon) vagy bevételként, vagy ráfordításként kell kimutatni.

(11) A monetáris célból kötött swap ügyleteket a fedezeti ügyletekkel azonos módon kell elszámolni.

(12)[70] Az MNB a számviteli politikájában rögzített módon, minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan - a tulajdonos részére történő adatszolgáltatás alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, továbbá főkönyvi kivonatot készíteni. A nyilvántartások zárásakor biztosítani kell, hogy a tárgynegyedévi eredmény és a tárgyévben a tárgynegyedév végéig (halmozottan) keletkezett eredmény megállapítható legyen.

Mérlegen kívüli tételek

15. § (1) Mérlegen kívüli tételnek minősülnek a (2)-(5) bekezdésben meghatározott tételek.

(2) Függő kötelezettségek és követelések az olyan, általában harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségek vagy kimutatott követelések, amelyek a mérleg fordulónapján fennállnak, de a mérleg fordulónapján mérlegtételkénti szerepeltetésük jövőbeni eseményektől függ.

(3) Jövőbeni kötelezettségek az olyan visszavonhatat-lan kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján már fennállnak, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethetők.

(4) Függő követelések közé tartoznak az olyan követelések is, amelyeket az MNB korábban hitelezési veszteségként leírt, de nem engedett el.

(5) Mérlegen kívüli tételnek minősül a 16-18. §-ban meghatározott ügyleteknek az a része, mely jövőbeni kötelezettségnek, illetve követelésnek minősül.

(6) A (2)-(5) bekezdésben felsorolt, mérlegen kívüli tételeket - azok szerződés szerinti értékén - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani.

A határidős ügyletek elszámolása

16. § (1) A határidős követeléseket és kötelezettségeket - ideértve az opciós jogokat és kötelezettségeket - mérlegen kívüli tételként a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési áron) bruttó módon kell nyilvántartani, amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik, vagy az ügyletet le nem zárják.

(2)[71] Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik, akkor a határidős ügylettel, a swap ügylet határidős ügyletrészével, valamint az érvényesített opciókkal összefüggő bevételeket és ráfordításokat a 8. és 9. § szerint kell elszámolni.

(3) A határidős ügyleteket azok keletkezésekor pontos egyedi megnevezéssel a következő csoportokba kell besorolni:

a) fedezeti jelleggel,

b) egyéb céllal kötött

határidős ügyletek.

(4) Ha az ügylet keletkezését követően bekövetkező gazdasági események indokolják, a pénzügyi instrumentum első besorolását követően a pénzügyi instrumentumot át kell sorolni, az értékelést meg kell változtatni és az értékelés alapjának változásából származó nyereséget vagy veszteséget az átsorolás időszakában kell az eredményben elszámolni.

(5) Az opciós díjat annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben az opciót érvényesítik (az ügyletet lezárják). Amennyiben az opció tárgyát befektetett eszközként hasznosítják, akkor az opciós díj a beszerzési ár részét képezi.

Fedezeti céllal kötött ügyletek

17. § (1) Fedezeti ügyletként kell elszámolni azokat az ügyleteket, amelyek az alábbi feltételeknek egyidejűleg megfelelnek:

a) a fedezeti ügyletet egyértelműen hozzárendelték valamely nyitott pozícióhoz, amely az MNB-t deviza-, kamatláb-, piaci kockázatnak teszi ki,

b) az ügyletet indításkor kifejezetten fedezeti ügyletként jelölték meg,

c) a fedezet kizárja vagy lényegesen csökkenti a fedezendő pozícióból eredő kockázatot.

(2) Mérlegkészítéskor a még le nem zárt, mérlegen kívüli tételként nyilvántartott, a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket, és az ebből származó eredményt (ügyletek értékét) a fedezett alapügylettel, pozícióval azonos módon kell értékelni és a fedezett alapügylethez, pozícióhoz igazodóan kell a mérlegben, illetve az eredménykimutatásban megjeleníteni.

(3)[72] Mérlegkészítéskor a fedezeti ügylettel összefüggő kamat, kamatjellegű és deviza árfolyamváltozással összefüggő bevételeket és ráfordításokat a 8-9. §-ok szerint kell elszámolni.

(4) Ha a fedezeti ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő előtt pénzmozgással járó kifizetésre kerül sor az ügylet lezárása nélkül, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt összeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell a mérlegben megjeleníteni.

(5)[73] Az MNB és a központi költségvetés között - a központi költségvetés devizapozíciójának kockázata miatt -, és az ezek miatt más partnerral kötött határidős ügyletek egymáshoz képest fedezeti ügyletnek minősülnek.

Egyéb céllal kötött határidős ügyletek

18. § (1) Az egyéb céllal kötött határidős ügyletekkel kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket a nyilvántartásba vételt követően minden mérleg fordulónapon piaci értéken kell értékelni.

(2) A mérleg fordulónapján a piaci érték meghatározásának alapja:

a) tőzsdei ügyletek esetén az elszámolóház által megállapított, az adott határidőre szóló elszámolóár, árfolyam, kamatláb;

b) a tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, deviza, kamatswap, opciós ügyletek esetén a piacon általánosan elfogadott modellekkel számított érték;

c) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében a mérlegké-szítéskor a piaci értékítéletet megfelelően jellemző ár.

(3) Az egyéb céllal kötött határidős ügyleteknek a piaci érték változásából eredő nyereségét csak az ügylet lezárásakor lehet elszámolni.

(4) A nyitott (le nem zárt) határidős ügyletnek a piaci érték változásaiból származó veszteségére céltartalékot kell képezni.

Kiegészítő melléklet

19. § A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a következőket:

(1) Az MNB-nek a központi költségvetéssel, a belföldi hitelintézetekkel szembeni nettó pozíciójának és nettó kamategyenlegének alakulását, összetevőit, meghatározó tényezőit.

(2) Az MNB nettó deviza pozíciójának alakulását, összetevőit, meghatározó tényezőit.

(3) A külföldi és belföldi hitelintézeti, az egyéb belföldi követelésekhez, a befektetésekhez, a várható és jövőbeni kötelezettségekhez kapcsolódó céltartalékképzést, illetve -felszabadítást.

(4) Az MNB részesedéseit, és az abban bekövetkezett változások megjelölését, valamint a kapott osztalékot.

(5)[74] A saját tőke összetételét tőkeelemenként, azok változását.

(6)[75] A kiegyenlítési tartalék összetételét, elemeinek változását.

(7)[76] A követeléseknek és kötelezettségeknek az MNB számviteli politikájában meghatározott lejárat szerinti bontását.

(8) Az MNB tv. 21. §-ában meghatározott pénzbevonási nyereség tárgyévi alakulását és összegének felhasználását.

(9)[77]

(10) A fejlesztési forrásokat és azok felhasználását.

(11) A központi költségvetéssel, az egészségbiztosítási pénztárral és az önkormányzatokkal szembeni egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket külön-külön részletezve.

Az üzleti jelentés

20. §[78] Az MNB üzleti jelentésének tartalmaznia kell arra vonatkozó közgazdasági számításokat is, hogy a bankjegy- és érmeállomány, valamint a hitelintézetek folyószámla betétállományának összegével szembenálló eszközök elszámolt bevételei hogyan viszonyulnak a kihelyezésükkel elérhető bevételekhez.

A közzététel

21. § Az MNB az éves beszámolót - az éves mérleget megállapító - rendes közgyűlés által meghatározott módon és formában teszi közzé.

Záró rendelkezések

22. § (1) A Tv. 15. §-ának (2) bekezdése, a 16. §-a, a 17. §-a, a 19. §-ának (4) bekezdése, a 26. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdésének d) pontja és az (5) bekezdése, a 29. §-ának c) pontja, a 37. §-ának (3) bekezdése, a 41/A. §-a, a 42. §-ának (1) bekezdése, a 46. §-ának (4) bekezdése, a 73. §-ának (1) bekezdése, a 79. §-ának (5) bekezdése és a 80. §-ának (4) bekezdése vonatkozásában az MNB a vállalkozókkal esik egy tekintet alá.

(2) A Magyar Nemzeti Bank a rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül köteles számviteli politikáját írásba foglalni.

(3) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 180/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet , a 71/1993. (V. 6.) Korm. rendelet , valamint a 40/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 18/1997. (II. 4.) Korm. rendelethez

A mérleg előírt tagolása[79]

ESZKÖZÖK (Aktívák)

I. KÖVETELÉSEK FORINTBAN

A) FORINTKÖVETELÉSEK

1. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

a) éven belüli lejáratú követelések

b) éven túli lejáratú követelések

2. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

a) éven belüli lejáratú követelések

b) éven túli lejáratú követelések

3. PÉNZKIBOCSÁTÁSBÓL, PÉNZFORGALOMBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK

a) Magyar Postával szembeni követelések

b) úton lévő tételek

4. EGYÉB KÖVETELÉSEK

a) éven belüli lejáratú követelések

b) éven túli lejáratú követelések

B) FORINTKÖVETELÉSEK CÉLTARTALÉKA

1. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK CÉLTARTALÉKA

2. EGYÉB FORINTKÖVETELÉSEK CÉLTARTALÉKA

II. KÖVETELÉSEK DEVIZÁBAN

A) DEVIZAKÖVETELÉSEK

1. ARANY- ÉS DEVIZATARTALÉK

2. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

a) éven belüli lejáratú követelések

b) éven túli lejáratú követelések

3. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

a) éven belüli lejáratú követelések

b) éven túli lejáratú követelések

4. EGYÉB DEVIZAKÖVETELÉSEK

a) éven belüli lejáratú követelések

b) éven túli lejáratú követelések

B) DEVIZAKÖVETELÉSEK CÉLTARTALÉKA

1. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK CÉLTARTALÉKA

2. EGYÉB DEVIZAKÖVETELÉSEK CÉLTARTALÉKA

III. BANKÜZEMI ESZKÖZÖK

A) ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

1. Befektetett eszközök

2. Értékhelyesbítés

3. Pénzeszközök

4. Egyéb eszközök

B) BANKÜZEMI ESZKÖZÖK CÉLTARTALÉKA

IV. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Ebből: devizatartaléknak minősülő eszközök után járó kamatok és kamatjellegű bevételek

V. ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

FORRÁSOK (Passzívák)

VI. KÖTELEZETTSÉGEK FORINTBAN

1. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BETÉTEI

a) éven belüli lejáratú betétek

b) éven túli lejáratú betétek

2. HITELINTÉZETEK BETÉTEI

a) éven belüli lejáratú betétek

b) éven túli lejáratú betétek

3. PÉNZKIBOCSÁTÁSBÓL, PÉNZFORGALOMBÓL SZÁRMAZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

a) forgalomban lévő bankjegy és érme

b) úton lévő tételek

4. EGYÉB BETÉTEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

a) éven belüli lejáratú betétek

b) éven túli lejáratú betétek

VII. KÖTELEZETTSÉGEK DEVIZÁBAN

1. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BETÉTEI

a) éven belüli lejáratú betétek

b) éven túli lejáratú betétek

2. HITELINTÉZETEK BETÉTEI

a) éven belüli lejáratú betétek

b) éven túli lejáratú betétek

3. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK DEVIZÁBAN

a) éven belüli lejáratú kötelezettségek

b) éven túli lejáratú kötelezettségek

VIII. CÉLTARTALÉK

a) kötelezettségek után[80]

b) egyéb[81]

IX. BANKÜZEM EGYÉB FORRÁSAI

X. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

XI. SAJÁT TŐKE

1. Jegyzett tőke

2. Tőketartalék

3. Eredménytartalék

4. Értékelési tartalék

5. Általános tartalék

6. Mérleg szerinti eredmény

XII. FORRÁSOK ÖSSZESEN

2. számú melléklet a 18/1997. (II. 4.) Korm. rendelethez

Az eredménykimutatás előírt tagolása[82]

BEVÉTELEK

I. FORINTBAN ELSZÁMOLT KAMAT- ÉS KAMATJELLEGŰ BEVÉTELEK

1. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK KAMATBEVÉTELEI

a) éven belüli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

b) éven túli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

2. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK KAMATBEVÉTELEI

a) éven belüli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

b) éven túli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

3. EGYÉB KÖVETELÉSEK KAMATBEVÉTELEI

a) éven belüli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

b) éven túli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

4. FORINTBAN ELSZÁMOLT KAMATJELLEGŰ BEVÉTELEK

II. DEVIZÁBAN ELSZÁMOLT KAMAT- ÉS KAMATJELLEGŰ BEVÉTELEK

1. DEVIZATARTALÉKOK UTÁNI KAMATBEVÉTELEK

2. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK KAMATBEVÉTELEI

a) éven belüli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

b) éven túli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

3. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK KAMATBEVÉTELEI

a) éven belüli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

b) éven túli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

4. EGYÉB KÖVETELÉSEK KAMATBEVÉTELEI

a) éven belüli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

b) éven túli lejáratú követelések utáni kamatbevételek

5. DEVIZÁBAN ELSZÁMOLT KAMATJELLEGŰ BEVÉTELEK

III. DEVIZA ÁRFOLYAMVÁLTOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

1. Devizaállományok átértékeléséből származó eredmény

2. Konverziós árfolyamnyereség

IV. PÉNZFORGALOMMAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK

V. EGYÉB BEVÉTELEK

1. Forintban kapott jutalékok és díjak

2. Devizában kapott jutalékok és díjak

3. Az előző tételekbe nem sorolt szokásos mértékű és rendkívüli bevételek

VI. CÉLTARTALÉK FELHASZNÁLÁS

VII. BANKÜZEM BEVÉTELEI

VIII. BEVÉTELEK ÖSSZESEN

RÁFORDÍTÁSOK

IX. FORINTBAN ELSZÁMOLT KAMAT- ÉS KAMATJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

1. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BETÉTEINEK KAMATRÁFORDÍTÁSAI

a) éven belüli lejáratú betétek után fizetett (fizetendő) kamatok

b) éven túli lejáratú betétek után fizetett (fizetendő) kamatok

2. HITELINTÉZETI BETÉTEK KAMATRÁFORDÍTÁSAI

a) éven belüli lejáratú betétek után fizetett (fizetendő) kamatok

b) éven túli lejáratú betétek után fizetett (fizetendő) kamatok

3. EGYÉB BETÉTEK KAMATRÁFORDÍTÁSAI

a) éven belüli lejáratú betétek után fizetett (fizetendő) kamatok

b) éven túli lejáratú betétek után fizetett (fizetendő) kamatok

4. FORINTBAN ELSZÁMOLT KAMATJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

X. DEVIZÁBAN ELSZÁMOLT KAMAT- ÉS KAMATJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

1. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BETÉTEINEK KAMATRÁFORDÍTÁSAI

a) éven belüli lejáratú betétek után fizetett (fizetendő) kamatok

b) éven túli lejáratú betétek után fizetett (fizetendő) kamatok

2. HITELINTÉZETI BETÉTEK KAMATRÁFORDÍTÁSAI

a) éven belüli lejáratú betétek után fizetett (fizetendő) kamatok

b) éven túli lejáratú betétek után fizetett (fizetendő) kamatok

3. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK KAMATRÁFORDÍTÁSAI

a) éven belüli lejáratú kötelezettségek utáni kamatráfordítások

b) éven túli lejáratú kötelezettségek utáni kamatráfordítások

4. DEVIZÁBAN ELSZÁMOLT KAMATJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

XI. DEVIZA ÁRFOLYAMVÁLTOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ RÁFORDÍTÁSOK

1. Devizaállományok átértékeléséből származó eredmény

2. Konverziós árfolyamveszteség

XII. PÉNZFORGALOMMAL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK

XIII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

1. Forintban elszámolt jutalékok és költségek

2. Devizában elszámolt jutalékok és költségek

3. Az előző tételekbe nem sorolt szokásos mértékű és rendkívüli ráfordítások

XIV. CÉLTARTALÉKKÉPZÉS

XV. BANKÜZEM MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEI ÉS RÁFORDÍTÁSAI

XVI. RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN

XVII. TÁRGYÉVI EREDMÉNY

XVIII. EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA

XIX. FIZETETT (JÓVÁHAGYOTT) OSZTALÉK

XX. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY[83]