197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet

a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 7. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti értékpapír-bizományosra, értékpapír-kereskedőre, befektetési társaságra (a továbbiakban együttesen: befektetési vállalkozás).

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. tőzsde, tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet, nyitott pozíció, elszámolóház, központi értékpapír számla, értékpapír-számla, ügyfélszámla, dematerializált értékpapír, tőzsdeforgalmi számla, forgalmazó, befektetési szolgáltató: az Épt. szerint meghatározott fogalmak;

2. befektetési szolgáltatási tevékenység: az Épt. 4. §-a szerint meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek;

3. pénzügyi instrumentum: az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 45. pontja szerinti tőzsdei termék, valamint az értékpapír, deviza és az opció;

4. elszámoló ár: az értékpapírtőzsde által a határidős ügyletek tárgyát képező pénzügyi instrumentumokra kereskedési naponként megállapított és kihirdetett árfolyam (piaci érték), amely a forgalmazók napi árfolyam-alakulásból adódó pénzügyi kötelezettségei és követelései kiszámításának alapjául szolgál;

5. tőzsdén kívüli határidős ügylet: valamely áru, pénzügyi instrumentum szerződésben előre meghatározott áron (kötési ár), árfolyamon és mennyiségben egy a szerződésben rögzített későbbi időpontban (lejáratkor) tőzsdén kívül történő adásvétele;

6. tőzsdén kívüli opciós ügylet: valamely árura, pénzügyi instrumentumra tőzsdén kívül kötött az Épt. 206. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti ügylet;

7. swap ügylet: valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze;

8. tőzsdén kívüli azonnali ügylet: az ügyletkötést követő legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügylet esetén 2 munkanapon belül teljesített ügylet;

9. fedezeti ügylet: olyan kockázatfedezeti céllal kötött határidős, opciós, swap, illetve azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek) adódó nyitott pozíció, várható kamatveszteség, illetve árfolyamveszteség kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet eredménye és a fedezett ügylet eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség;

10. éves nettó árbevétel: a Tv. 8/C. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából a befektetési vállalkozás éves nettó árbevétele alatt a befektetési szolgáltatás bevételeit kell érteni;

11. alvállalkozói díj: az ügyfelek részére nyújtott befektetési szolgáltatásokhoz más vállalkozótól (közvetítőtől, ügynöktől) igénybe vett szolgáltatásokért fizetett, az - ügyfelekre továbbhárított - díjak.

Éves beszámoló

3. § (1) A befektetési vállalkozás működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év lezárását követően a Tv.-ben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.

(2) A Tv. 1. számú mellékletében előírt mérleget a befektetési vállalkozás e rendelet 1. számú mellékletében foglalt kiegészítésekkel köteles elkészíteni.

(3) Az eredménykimutatást a 2. számú melléklet szerinti tagolásban kell elkészíteni.

(4) Az anyavállalatnak, illetve leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozás éves beszámolójának a (2) bekezdés szerinti mérlegét a 3. számú mellékletben meghatározott részletezésben köteles elkészíteni.

(5) Az anyavállalatnak, illetve leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozás éves beszámolójának a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatását a 4. számú mellékletben meghatározott részletezésben köteles elkészíteni.

(6) Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlegét a (2) bekezdés szerinti szerkezetben, 5. számú mellékletben meghatározott kiegészítések figyelembevételével köteles elkészíteni.

(7) Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolójának eredménykimutatását a 2. számú melléklet szerinti szerkezetben, 6. számú mellékletben meghatározott kiegészítések figyelembevételével köteles elkészíteni.

(8) A számviteli politika keretében - a Tv. 14. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - kell elkészíteni:

a) az Épt., illetve az ahhoz kapcsolódó rendeletekben előírt azon szabályzatokat, amelyek a befektetési vállalkozás könyvvezetéséhez és az éves beszámoló, továbbá - az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, valamint a tőzsde felé történő és egyéb - jelentéstételi kötelezettséghez tartoznak, így különösen: a befektetési szabályzatot (befektetett eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékeléséről); a befektetési társaságnál a hitelezési, az adósminősítési, a fedezetértékelési, az eszközminősítési és a céltartalék képzési szabályzatot;

b) a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján a pénz- és értékkezelési szabályzatot;

c) a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről, ellenőrzéséről készített belső szabályzatot;

d) az ügynökökkel történő elszámolás rendjére vonatkozó szabályzatot;

e)[1] a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot.

(9)[2] A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt szabályzat alatt a befektetési vállalkozásnál olyan költségszámítási szabályzatot kell érteni, amely magában foglalja a saját vállalkozásban megvalósított beruházások, saját vállalkozás keretében működtetett jóléti intézmények, nem befektetési szolgáltatási tevékenységek közvetlen és közvetett költségeinek meghatározását, valamint alátámasztja azon befektetési szolgáltatások díjainak megállapítását, amelyek bevétele a befektetési vállalkozás összes bevételében jelentős részarányt képvisel. A befektetési vállalkozás saját hatáskörben dönti el, és határozza meg számviteli politikájában, hogy milyen mértéket tekint jelentős részaránynak.

(10)[3] A befektetési vállalkozás köteles belső számviteli rendjét, illetve belső ellenőrzési rendszerét úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen a felügyeleti ellenőrzésre.

A mérleg tételeinek tartalma

4. § (1) A részesedések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:

a) a tőzsde által megállapított egyszeri belépési díj befizetett összegét mindaddig, amíg a befektetési vállalkozás tőzsdetagsága meg nem szűnik, vagy a tőzsdetagságot át nem ruházza,

b) a más befektetési vállalkozásban való részesedést,

c) az olyan vállalkozásban való 5%-ot meghaladó közvetlen részesedést, amelynek 5%-ot meghaladó közvetlen részesedése van más befektetési vállalkozásban.

(2) A készletek között elkülönítetten kell kimutatni a követelés ellenében kapott, eladási célú vagyontárgyakat - ide nem értve az értékpapírokat - a kiváltott követelés könyv szerinti értékén.

(3) Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból eredő követeléseken belül kell kimutatni

a) a megbízásra végzett befektetési, szolgáltatási tevékenység után felszámított díjak összegét,

b) az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeknek a megbízásra végzett befektetési, szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a mérleg fordulónapján fennálló Tartozik egyenlegének összegét, ideértve a halasztott fizetésből származó követelést is (amikor a befektetési vállalkozás a megbízó ügyfél javára kötött ügylet, szerződés pénzügyi teljesítését - az ügyféllel történő megállapodás alapján - átmenetileg saját pénzeszközeiből finanszírozza, és az ügyfél annak összegét utólag téríti meg),

c) a jegyzési garanciavállalás után felszámított díjakat,

d) a befektetési hitel összegét,

e) vállalkozások tőkeszerkezetével, átalakításával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás után felszámított díjak, egyéb követelések összegét,

f) az egyéb üzleti tevékenységből eredő követeléseket, ideértve a befektetési tanácsadás után felszámított díjakat, a biztosítópénztárak részére végzett vagyonkezelésből eredő - szerződésenként elkülönítetten nyilvántartott - követeléseket is.

(4) A tőzsdei ügyletek elszámolásaiból eredő követelések között kell kimutatni a tőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) azonnali, illetve határidős ügyletekből adódóan keletkezett követelések mérleg fordulónapján fennálló összegét. A még le nem járt (le nem zárt) határidős ügyletek esetében nem lehet ilyen címen követelést kimutatni.

(5) A tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő követelések között kell kimutatni a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) azonnali, illetve határidős ügyletekből adódóan keletkezett követelések összegét. A még le nem járt (le nem zárt) határidős ügyletek esetében nem lehet ilyen címen követelést kimutatni.

(6) Az elszámolóházzal szembeni követelések között - a tőzsdeforgalmi számla követelésen belül - kell kimutatni (és az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten, saját és az ügyfél pénzeszköze részletezésben kell vezetni) az elszámolóház részére átutalt:

a) az azonnali tőzsdei ügyletek pénzügyi rendezésére szolgáló pénzösszeget;

b) az ügyletek pénzügyi fedezetére, kiegészítő pénzügyi fedezetére szolgáló pénzösszeget;

c) az ügyletenkénti alapbiztosíték céljára szolgáló pénzösszeget;

d) az ügyletenkénti árkülönbözet (változó letétkénti) befizetésére szolgáló pénzösszeget, valamint az elszámolóháztól az ügyletenként árkülönbözet címén kapott pénzösszeget;

e) egyéb célra a tőzsdeforgalmi számlán tartott pénzösszeget.

(7) Az elszámolóházzal szembeni követelések között, egyéb követelésként kell kimutatni:

a) a tőzsdeforgalmi számláról - illetve bankszámláról vagy pénztárból - árkülönbözet címén az elszámolóház részére befizetett pénzösszeget;

b) a befektetési vállalkozások által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - a tőzsdei szabályzatok alapján - létrehozott - az elszámolóház által kezelt - közös pénzeszköz címén átutalt pénzösszeget.

(8) A pénzeszközök között elkülönített betétszámlán kell kimutatni a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan a befektetési vállalkozáshoz átutalt, az ügyfeleket megillető pénzösszegnek - tőzsdeforgalmi számlára át nem utalt - az Épt. 100. §-ának (1) bekezdése szerint banknál vezetett letéti számlán tartott összegét.

(9) A főkönyvi könyvelés, illetve az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy - a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan - az ügyfeleket megillető pénzösszeg - ügyfelekre összesítetten - naprakészen megállapítható legyen:

a) a tőzsdeforgalmi számlán lévő,

b) a banknál vezetett letéti számlán lévő,

c) a pénztárban lévő,

d)[4] az elszámolási betétszámlán lévő

pénzösszeg részletezésben.

(10) A követelések után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a befektetési társaságnál az Épt. 108. §-ának (1) bekezdése alapján, e rendelet 7. számú melléklete szerinti minősítésnek megfelelő mértékben a befektetési hitel és a halasztott fizetés miatt fennálló ügyféllel szembeni követelések után képzett céltartalék állományát.

(11) Készletek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a befektetési társaságnál az Épt. 108. §-ának (1) bekezdése alapján, e rendelet 7. számú melléklete szerinti minősítésnek megfelelő mértékben a követelések ellenében átvett, értékesítési célú - készletként kimutatott - vagyontárgyak (ide nem értve az értékpapírokat) után képzett céltartalék állományát.

(12) Az értékpapírok között, a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az elszámolóháznál pénzügyi fedezetként letétbe helyezett nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált állampapírok állományát.

5. §[5] (1) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a Tv. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti tőke összegét. A jegyzett tőke a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő befektetési vállalkozás esetében az Épt. 9. §-ának (6) bekezdése szerinti - kizárólag pénzben rendelkezésre bocsátott - dotációs tőkét foglalja magában. Azon befektetési vállalkozásnak, amely nem külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, a jegyzett tőkén belül az analitikus könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan tag tulajdoni részesedését, amelynek más befektetési vállalkozásban, illetve befektetési szolgáltatóban is van részesedése.

(2) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként - a mérlegben a források között negatív előjellel - kell kimutatni a jegyzett tőkének a mérleg fordulónapjáig be nem fizetett összegét. A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő befektetési vállalkozásnál jegyzett, de még be nem fizetett tőke nem szerepelhet a mérlegben.

(3) Általános tartalékként kell kimutatni a saját tőke részét képező, az Épt. 107. §-ának (1) bekezdése szerint meghatározott mértékben, az adózott eredményből képzett tartalékot.

(4) A céltartalékok között - a mérlegben a források között - az egyéb céltartalékon belül kell kimutatni:

a) az értékpapír árfolyamveszteségre a 8. § (1) bekezdése szerint képzett céltartalék összegét,

b) a nyitott pozíció veszteségére a 8. § (2) bekezdése szerint képzett céltartalék összegét,

c) a jegyzési garanciavállalás után az Épt. 108. §-ának (1) bekezdése szerint, e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott minősítésnek megfelelő mértékben a befektetési társaság által képzett céltartalék összegét,

d) az általános kockázati céltartalék címén, az Épt. 108. §-ának (2) bekezdése alapján, e rendelet 4. §-ának (10)-(11) bekezdése és a c) pont szerinti céltartalékok mérleg fordulónapi állománya együttes értékének 20%-a erejéig a befektetési társaság által képzett céltartalék összegét,

e) a Tv. 27. §-ának (6) bekezdése szerint a devizaszámlán lévő devizakészlettel nem fedezett importberuházáshoz igénybe vett devizahitel árfolyamveszteségére képzett céltartalék összegét.

(5) Az áruszállításból és a szolgáltatásból (szállító) eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni:

a) a tőzsde által nyújtott szolgáltatások ellenértékét,

b) az elszámolóház által nyújtott szolgáltatások ellenértékét,

c) az alvállalkozói szolgáltatások számlázott összegét,

d) egyéb beszerzések és igénybe vett szolgáltatások számlázott összegét.

(6) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belül kell kimutatni:

a) a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető pénzösszeget (ideértve a bizományosi tevékenység esetén a vételi megbízásnál az ügyfél által közvetlenül átutalt vételár összegét, illetve az ügynökön keresztül a befektetési vállalkozás részére átutalt pénzösszeget, annak befolyásakor; eladási megbízásnál a vevő által átutalt és az ügyfelet megillető eladási ár összegét; értékpapír kibocsátás lebonyolításakor a kibocsátót megillető jegyzési összeget; letétkezelés és portfólió-kezelés esetén az ügyfelet megillető, közvetlenül a kibocsátótól beszedett kamat és törlesztés, valamint a kibocsátótól a főkifizető hely útján beszedett kamat és törlesztés, továbbá osztalék összegét; határidős ügyletek esetén az ügyfél által átutalt alapbiztosíték, árkülönbözet, illetve egyéb pénzügyi fedezetek összegét stb.),

b) az egyéb üzleti tevékenységből eredő kötelezettségeket, ideértve a biztosítópénztárak részére végzett vagyonkezelésből adódóan a - szerződésenként elkülönítetten nyilvántartott - pénztárat (ügyfelet) megillető pénzösszeget is.

(7) A tőzsdei ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettségek között kell kimutatni a tőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek mérleg fordulónapján fennálló összegét.

(8) A tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettségek között kell kimutatni a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek összegét.

(9) Elszámolóházzal szembeni kötelezettségként kell kimutatni, a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén, az elszámolóház által a befektetési vállalkozás tőzsdeforgalmi számlájára átutalt pénzösszeget.

(10)[6] A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő befektetési vállalkozásnál tőketartalékkal szemben kell állományba venni a külföldi székhelyű vállalkozás által a dotációs tőkén felül - a működéshez - tartósan rendelkezésre bocsátott vagyontárgyakat a bekerüléskori piaci értéken.

Mérlegtételek értékelése

6. § (1) A mérlegtételek értékelésére a Tv.-ben előírt általános szabályokat kell alkalmazni a (2)-(11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) Az eladási célra beszerzett, belföldi értékpapírtőzsdén forgalmazott értékpapírokat a mérleg fordulónapi tőzsdei árfolyamlistában közölt átlagáron (átlagárfolyamon) kell értékelni.

(3) Ha a mérleg fordulónapja az értékpapírtőzsdén nem forgalmi nap, akkor a mérleg fordulónapját megelőző utolsó forgalmi nap tőzsdei átlagárait (átlagárfolyamait) kell alkalmazni az értékelés során.

(4) Ha valamely értékpapírnak a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott napokon nem volt tőzsdei forgalma, akkor annak a tőzsdei napnak az átlagárát (átlagárfolyamát) kell alkalmazni, amely napon legutoljára az adott értékpapírra volt tőzsdei üzletkötés.

(5) A külföldi pénznemben kibocsátott eladási célra beszerzett értékpapírokat az alábbiak szerint kell értékelni:

a) Külföldi tőzsdén vagy más intézményes keretek között forgalmazott értékpapíroknál a helyi súlyozott átlagárat (átlagárfolyamot) vagy - ahol ez nincs - a legnagyobb megajánlott árat (árfolyamot) kell figyelembe venni a megfelelő hivatalos tőzsdei jegyzékből, illetve meghirdetett árfolyamlistából. A külföldi pénzértékre szóló értékpapírokat a mérlegben a devizaműveletek végzésére felhatalmazott, választott hitelintézet által közzétett, az év utolsó napján érvényes devizavételi árfolyamon átszámított forint értéken kell kimutatni.

b) Azoknál az értékpapíroknál, amelyek külföldi tőzsdei vagy más intézményes keretek között nem forognak, a beszerzéskori devizaértéket kell figyelembe venni. A devizaértéket az a) pontban foglaltak szerint kell forintra átszámítani.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerint elszámolt értékpapír-felértékelés összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételei között, az értékpapír-leértékelés összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül, a kereskedelmi tevékenység ráfordításai között kell elszámolni.

(7) A követelés ellenében kapott befektetési célú, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírokat a követelés könyv szerinti értékén kell kimutatni.

(8) Ha a befektetési célra vásárolt, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírt a hitelintézettől vásárolt devizáért szerezte be a befektetési vállalkozás, akkor a hitelintézet által érvényesített devizaeladási árfolyamon kell értékelni az értékpapírt.

(9) Ha a (7)-(8) bekezdés szerinti értékpapír tárgyévi utolsó kereskedési napján érvényes külföldi tőzsdei (helyi) súlyozott átlagára (átlagárfolyama), ennek hiányában a legnagyobb megajánlott ára (árfolyama) szerinti devizaértékének, ezek hiányában bekerülési devizaértékének a devizaművelet végzésére felhatalmazott, választott hitelintézet mérleg fordulónapján érvényes devizavételi árfolyamán átszámított forintértéke alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor annak összegéig az értékpapírt le kell értékelni.

(10) A (2)-(5) és a (9) bekezdés szerinti értékeléskor, illetve a kamatozó értékpapírok Tv. alapján történő egyéb értékelésekor alkalmazott hazai és külföldi tőzsdei átlagárakat (átlagárfolyamokat) az értékpapír utolsó kamatfizetési (illetve kibocsátási) időpontjától a tárgyév mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamattal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

(11) A 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti részesedés után értékvesztés nem számolható el.

(12)[7] A (2)-(5) és a (9) bekezdés szerinti értékeléskor, illetve a diszkont értékpapírok Tv. alapján történő egyéb értékelésekor alkalmazott hazai és külföldi tőzsdei átlagárakat (átlagárfolyamokat) a Tv. 24. §-ának (2) bekezdése szerint a vételár és a névérték közötti különbözetnek az értékpapír beszerzésétől (illetve kibocsátási időpontjától) a tárgyév mérleg fordulónapjáig időarányosan elszámolt összegével csökkentett értéken kell figyelembe venni.

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma[8]

7. § (1) Az eredménykimutatás egyes tételeinek tartalmára a Tv.-ben és annak 2. számú mellékletében meghatározottak érvényesek a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével.

(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, illetve ráfordításai között elkülönítetten kell kimutatni:

a) bizományosi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységek - kötött ügyletek - után felszámított bizományi díjak, egyéb jutalékbevételek összegét, illetve az ezzel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, alvállalkozói díjak, közvetítői díjak (ügynöki díjak) összegét;

b)[9] kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok eladási árában érvényesített kamatbevételt, illetve vételárában elismert kamatráfordítást, értékesítése során felmerült (pénzügyileg realizált, illetve időarányos) árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét, az ilyen értékpapírok felértékelési nyereségét, illetve értékvesztését, kamat- és osztalékbevételét, a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamveszteségre képzett céltartalék felhasználását, illetve képzését, a 8. § (2) bekezdés szerint a nyitott pozíció veszteségére képzett céltartalék felhasználását, illetve képzését, a határidős tőzsdei, tőzsdén kívüli és swap ügyletekből származó, várható árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás 13-16. §-ok szerint tárgyévben elszámolható összegét;

c) az értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként, a forgalomba hozatal lebonyolításáért felszámított díjak, egyéb jutalékbevételek összegét, illetve az ezzel kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások, alvállalkozói díjak összegét;

d) letétkezelési, letéti őrzési, portfólió-kezelési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a letétkezelés, letéti őrzés és a portfólió-kezelés miatt felszámított díjak, egyéb jutalékok összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerülő költségek, ráfordítások (pl. elszámolóháznak fizetett őrzési, letéti igazolási egyéb díjak, felmerült közvetítői díjak stb.) összegét;

e) egyéb befektetési szolgáltatási bevételként, illetve ráfordításként az értékpapírszámla vezetéssel, ügyfélszámla vezetéssel, befektetési tanácsadással, befektetési hitelnyújtással, jegyzési garanciavállalással, vállalatok felvásárlásával, átalakulásával kapcsolatos tanácsadással, szolgáltatásnyújtással, az ügynöki tevékenységgel és egyéb befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben felszámított díjak, kamatok, egyéb jutalékbevételek, a befektetési hitelek, halasztott fizetés miatt, valamint a követelés ellenében átvett, készletként kimutatott vagyontárgyak után képzett céltartalékok felhasználását, illetve képzését, és ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások, fizetett alvállalkozói díjak, közvetítői díjak összegét.

(3) A pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok utáni kamat- és osztalékbevétel összegét, és ezen értékpapírok eladása esetén keletkező árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét, valamint az ilyen értékpapírok után elszámolt értékvesztés összegét.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően igénybe vett alvállalkozói teljesítmények számlázott összegét az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni.

Könyvvezetésre vonatkozó előírások

8. § (1) A 6. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt értékpapír-felértékelés nyereségének az értékpapír-leértékelés veszteségét meghaladó összegében céltartalékot kell képezni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között elkülönítetten a kereskedelmi tevékenység ráfordításaival szemben. A tárgyévben ilyen címen képzett céltartalékot a tárgyévet követő év mérleg fordulónapjáig teljes összegében fel kell használni, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között elkülönítetten a kereskedelmi tevékenység bevételeivel szemben kell elszámolni.

(2) A tőzsdén kötött, a tárgyév mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek - nyitott pozíciójának értékeléséből adódó - a 15. § (2) bekezdés szerint - tárgyévben elszámolt várható árfolyamnyereségének a várható árfolyamveszteséget meghaladó összegében céltartalékot kell képezni, amelyet a tárgyévet követő évben teljes összegében fel kell használni.

(3) A befektetési társaság a befektetési hitel és a halasztott fizetés miatt fennálló követelés összegét negyedévente köteles a 7. számú melléklet szerint minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékig céltartalékot képezni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a követelések után képzett céltartalék a tárgynegyedévi minősítés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a többletet fel kell használni. Ha a követelés a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetésre kerül, annak pénzügyi rendezése, eladása, illetve hitelezési veszteségként történő leírása miatt, akkor a céltartalékot fel lehet használni. A céltartalék felhasználását a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között az egyéb befektetési szolgáltatási bevételekkel szemben kell elszámolni.

(4) A befektetési társaság a követelések fejében átvett, értékesítési célú - készletként kimutatott - vagyontárgyakat (ide nem értve az értékpapírokat) negyedévente köteles a 7. számú melléklet szerint minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékig céltartalékot képezni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a készlet után képzett céltartalék a tárgynegyedévi minősítés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a többletet fel kell használni. A készlet eladásakor a céltartalékot fel lehet használni. A céltartalék felhasználását a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között az egyéb befektetési szolgáltatási bevételekkel szemben kell elszámolni.

(5) A befektetési társaság a jegyzési garanciavállalást, mint mérlegen kívüli kötelezettségvállalást negyedévente köteles a 7. számú melléklet szerint minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékig köteles utána céltartalékot képezni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között, az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a jegyzési garanciavállalás után képzett céltartalék a tárgynegyedévi minősítés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a többletet fel kell használni. A jegyzési garancia lejártakor a - mérlegen kívüli - kötelezettség megszűnésével, illetve a garancia beváltásakor a céltartalékot fel lehet használni. A céltartalék felhasználását a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között az egyéb befektetési szolgáltatási bevételekkel szemben kell elszámolni.

(6) A befektetési társaság az általános kockázati céltartalékot az 5. § (4) bekezdésének d) pontja szerinti mértékig, a mérleg fordulónapján köteles megképezni az egyéb ráfordításokkal szemben. Az általános kockázati céltartalékot akkor kell felhasználni, ha az adott követelés, illetve készlet hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor a keletkezett veszteség, valamint a jegyzési garanciavállalás miatt adódó veszteség realizálásakor a 4. § (10)-(11) bekezdése, valamint az 5. § (4) bekezdésének c) pontja szerint megképzett kockázati céltartalékok nem nyújtanak elegendő fedezetet. A kockázati céltartalékkal nem fedezett veszteség realizálásakor, annak összegében kell az általános kockázati céltartalékot felhasználni, az egyéb bevételekkel szemben.

(7)[10] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő befektetési vállalkozás a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben - az egymás közötti elszámolásból adódóan - azonos külföldi pénznemben fennálló, a Tv. szerinti egyéb követeléseit és egyéb kötelezettségeit év végén - elszámolási számla közbeiktatásával - egymással szemben össze kell vezetni, devizában mérve a - a követelés és a kötelezettség közül - kisebbik összegben. Az azonos devizaösszegnek megfelelő forintértékben összevezetett követelés és kötelezettség között az eltérő nyilvántartási árfolyamból adódó árfolyamkülönbözet összegét - jellegének megfelelően - egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. Az összevezetés utáni, azonos külföldi pénznemben fennálló követelés és kötelezettség egyenlegeként fennmaradó különbözet forintértékét egyéb követelésként vagy egyéb kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni.

(8)[11] A befektetési vállalkozás év közben minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Felügyelet részére készített jelentések alátámasztása érdekében - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, valamint főkönyvi kivonatot készíteni, továbbá biztosítani, hogy a nyilvántartási számlák (ideértve a mérlegen kívüli nyilvántartásokat is) és az analitikus nyilvántartások rendelkezésre álljanak.

9. § (1) Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapírállományról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást kell vezetni.

(2) A mérleg fordulónapján tételes leltározással kell ellenőrizni a nyilvántartások helyességét. Az idegen helyen tárolt értékpapírok leltározása a letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetése útján történik.

(3) A saját, illetve a megbízó tulajdonában lévő dematerializált értékpapírokról vezetett nyilvántartásban az elszámolóháztól kapott értékpapír-számlakivonat, illetve a központi értékpapír számlakivonat alapján kell az állományi és értékbeni változásokat elszámolni. A dematerializált értékpapírok leltározása a saját tulajdonú értékpapírok esetében az értékpapír-számlakivonatnak, az idegen tulajdonú értékpapírok esetében a központi értékpapír számlakivonatnak a könyvviteli nyilvántartásokkal való egyeztetése útján történik.

(4) A befektetési vállalkozás az idegen tulajdonban lévő értékpapírokat és azok állományában bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles elszámolni és kimutatni.

(5) Az idegen értékpapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani:

a) a letétkezelés, letéti őrzés, portfólió-kezelés, bizományi ügylet esetén átmenetileg a befektetési vállalkozás birtokába került, nyomdai úton előállított értékpapírokat, valamint

b) az ügyfél tulajdonát képező, - értékpapír számlán nyilvántartott - dematerializált értékpapírokat.

10. § (1) Ha az Épt. 101. §-ának (2) bekezdése alapján a befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződés alapján annak értékpapírját sajátszámlás értékpapír eladási ügyletének teljesítésére használja fel, azzal a feltétellel, hogy meghatározott időn belül azonos fajtájú értékpapírt bocsát ügyfele rendelkezésére, akkor az ügyfél értékpapírját az eladási ügylet eladási árának összegében fennálló követeléssel - illetve pénzeszközzel - szemben kötelezettségként köteles elszámolni.

(2) Az ügyfél értékpapírjával azonos fajtájú értékpapír visszaadásakor az új értékpapír könyv szerinti értékét a kötelezettség csökkentésével egyidejűleg kell a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni. Ha a - ügyfél értékpapírjának eladási ára összegében fennálló - kötelezettség meghaladja az új értékpapír könyv szerinti értékét, akkor a többlet (az ügylet nyeresége) összegét vissza kell fizetni az ügyfélnek. Ha az új értékpapír könyv szerinti értéke nagyobb, mint a kötelezettség összege, akkor a veszteség összegét a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként köteles elszámolni.

(3) A bizományi ügyletek teljesítése során a befektetési vállalkozás - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket számolhatja el a mérleget érintő főkönyvi számláin. Ezeket az eseményeket minden esetben - a 11. § szerinti ügyfélszámlán - a megbízó ügyféllel szembeni kötelezettség növekedéseként, illetve csökkenéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(4) A (3) bekezdés szerinti gazdasági események közé tartoznak többek között:

a) vételi megbízásnál az ügyféltől kapott vételár és annak az eladó részére történő kifizetése,

b) eladási megbízásnál a vevőtől kapott eladási ár és annak az ügyfél részére történő kifizetése,

c) megbízásra történő kamatbeszedésnél a kibocsátótól beszedett kamat és annak az ügyfél részére történő kifizetése,

d) megbízásra történő kamatkifizetésnél a kibocsátótól - mint ügyféltől - átvett kamat és annak az értékpapír-tulajdonosok részére történő kifizetése,

e) határidős, opciós tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek esetén a megbízótól pénzügyi fedezet, alapbiztosíték, árkülönbözet és egyéb fedezet címén, illetve az ügylet zárásakori pénzügyi teljesítésként kapott pénzeszközök és azok felhasználása a tőzsdei ügylet elszámolása során,

f) értékpapír forgalomba hozatalának szervezése esetén a jegyzett összeg beszedése és annak a kibocsátó felé történő átutalása stb.

(5)[12] A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén a befektetési vállalkozás döntésétől függően, az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (másik forgalmazóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. Az adott tőzsdenapi ügyletek pénzügyi rendezésekor az eladásokból származó összes követelést, illetve a vételekből származó összes kötelezettséget - a sajátszámlás ügyletekkel azonos módon, az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára (a továbbiakban: kliring elszámolási számla) kell átvezetni, és a számla egyenlegét kell az elszámolóházzal pénzügyileg elszámolni. Az elszámolóházzal történő pénzügyi rendezést követően az ügyféllel történő elszámolás során:

a) vételi megbízás esetén az ügyféllel szembeni kötelezettséget kell csökkenteni a bizományosi elszámolási számlával szemben,

b) eladási megbízás esetén el kell számolni az ügyféllel szembeni kötelezettség keletkezését a bizományosi elszámolási számlával szemben, és az ügyfélnek kifizetett eladási ár összegével csökkenteni kell az ügyféllel szembeni kötelezettséget a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.

(6) A bizományi ügylet esetén az ügyféllel való elszámoláskor, a felek közti megállapodás alapján, az ügyféllel szembeni kötelezettség csökkenéseként is elszámolható a bizományi díj, valamint a - kifizető helyi minőségben - levont forrásadó összege. A bizományi ügylet során az ügyfél értékpapír-állományában bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számla osztályban köteles a befektetési vállalkozás elszámolni.

(7) Bizományi ügyletek esetén a befektetési vállalkozás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan köteles értesíteni ügyfelét a vállalt megbízások szerződés szerinti teljesítéséről (ideértve azt, hogy az adásvételi szerződést a vevővel vagy az eladóval megkötötte-e).

(8) Ha a befektetési vállalkozás a teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki (utalta át) az eladónak, akkor annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdei ügyletek elszámolásaiból eredő, illetve a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettség növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.

(9) Az ügynökön keresztül az ügyfél részére fizetendő pénzeszközt, az ügynöknek történő kifizetéskor az egyéb követeléseken belül, ügynökkel szembeni követelésként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg az ügyféllel szembeni kötelezettséget és az ügynökkel szembeni követelést egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni (a könyvekből kivezetni).

(10) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ki kell mutatni az ügynök részére kifizetett - az ügyfeleket megillető - pénzösszeget mindaddig, amíg az ügynök az ügyfél részére történő kifizetést - bizonylatokkal alátámasztottan - vissza nem igazolta.

(11) Az ügyfél által a befektetési vállalkozás részére ügynökön keresztül átutalt (fizetett), de a befektetési vállalkozáshoz még be nem folyt pénzösszeget az ügynök - pénzátvételéről szóló - igazolása alapján a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.

(12) A bizományos befektetési vállalkozáson keresztül megkötött ügylet az ügyfél (megbízó), valamint a vevő és az eladó szempontjából saját számlás adásvételi ügyletként kezelendő a számviteli elszámolás során.

(13) A portfólió-kezelési tevékenység során a befektetési vállalkozás ügyfelenként naprakész nyilvántartást köteles vezetni az ügyfél vagyonát képező pénzeszközökről - az ügyfélszámla alapján - és értékpapírokról (befektetésekről) - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartás alapján - azok kamatáról, valamint az ügyfél javára megkötött ügyletekről és az ügyleten realizált eredményről (árfolyamnyereségről, illetve árfolyamveszteségről).

(14) A befektetési vállalkozás a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján ügyfelét folyamatosan köteles tájékoztatni vagyonáról és a javára kötött ügyletekről számlakivonatok formájában és elszámolás keretében.

(15) A befektetési vállalkozás a portfólió-kezelési tevékenység során az ügyfél javára megkötött ügyleteket külön-külön, a bizományi ügyletekre vonatkozó, (3)-(12) bekezdés szerint köteles elszámolni.

(16)[13] A mérleg fordulónapján a pénzügyileg még nem rendezett, tőzsdén kötött bizományi ügyletekből - az (5) bekezdés szerinti elszámolásból - adódóan, a mérlegbe a vevővel, illetve eladóval (másik forgalmazóval) szembeni követelést, illetve kötelezettséget nem lehet beállítani, ezért a mérleg fordulónapján azok összegét - ha a bizományosként eljáró hitelintézet a kötés napján és nem a pénzügyi rendezéskor vette fel könyveibe - a bizományosi elszámolási számlával szemben sztornírozni kell, és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

Ügyfélszámla vezetés

11. § (1) Az ügyfélszámlát - a számviteli nyilvántartásokon belül - az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni.

(2) A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén, az elszámolóháznak átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés (elszámolás) és egyéb jogcímen átutalt összeget a 4. § (6) bekezdése szerint az elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számlakövetelésén belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni az ügyfélszámlával szemben.

(3) A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén, az elszámolóháztól kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig, az elszámolóházzal szembeni kötelezettségeken belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni az ügyfélszámlával szemben.

(4) A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltől beszedett pénzösszeget és az ügyfelet megillető pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelő pénzkifizetéseket az ügyfélszámlán kell elszámolni az ügyfelek pénzeszközeit tartalmazó, - hitelintézetnél vezetett - elkülönített betétszámlával (elkülönített letéti számlával), illetve az elszámolóházzal szembeni - tőzsdeforgalmi számla - követelés vagy kötelezettség számlával szemben.

(5) Ha a befektetési vállalkozás a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyfél általi - az ügylet teljesítését követő, meghatározott időn belüli - halasztott fizetésben állapodott meg megbízójával, akkor a befektetési vállalkozás az ügyfél helyett teljesített pénzkifizetés összegében fennálló követelést nem az ügyfélszámlán, hanem az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból eredő követeléseken belül köteles ügyfelenként elkülönítetten kimutatni.

Értékpapírszámláról vezetett számviteli nyilvántartás

12. § (1) Az ügyfél részére - a tulajdonát képező dematerializált értékpapírról - vezetett értékpapírszámláról a számviteli nyilvántartásokban a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ügyfelenként, értékpapírfajtánként nyilvántartást kell vezetni névértéken.

(2) Az ügyfél értékpapírszámlájáról - az ügyfél írásbeli rendelkezése és a központi értéktár központi értékpapír számláról kiállított értesítése alapján - könyvelni kell a bekövetkező forgalmat, így különösen:

a) az ügyfél megbízása alapján jegyzett dematerializált értékpapír névértékét;

b) az ügyfél megbízása alapján vásárolt, illetve eladott dematerializált értékpapír névértékét;

c) az értékpapírszámlájukat különböző számlavezetőnél (forgalmazónál) vezető ügyfelek tőzsdén kívül egymással kötött megállapodása (ügylete) alapján, az ügyfél számlájára, illetve számlájáról átutalt (transzferált) értékpapír névértékét;

d) egyéb növekedési és csökkenési tételeket.

Határidős, opciós és swap ügyletek elszámolása

13. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumra, egyéb árura vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési ár, árfolyam), amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik (illetve az ügylet lezárásra nem kerül a lejáratkor, vagy a lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylet miatt, tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés miatt).

(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (az ügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet, a swap ügyletek határidős ügyletrészét, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni - ha a szerződés szerint a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával, leszállításával történik -, és mérlegtételként figyelembe venni. Ha a határidős ügylet teljesítése a szerződés szerint a kötési ár és a lejáratkori piaci érték közötti különbözet pénzügyi rendezésével valósul meg - és az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, áru nem kerül átadásra, leszállításra -, akkor az ügylet lezárásakor csak a kötési ár és a 14. § (5) bekezdés szerinti piaci érték közötti különbözet összegét kell - pénzügyileg - elszámolni mérleget érintő tételként.

(3) Ha a határidős, opciós és swap ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő előtt (az ügylet lezárása előtt) pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve az opciós díjat) került sor a felek között, akkor a befektetési vállalkozás az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként köteles kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor - az ügylet azonnali ügyletként történő, végső elszámolásakor, lezárásakor - jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénz visszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.

14. § (1) A fedezeti ügyleteket azok megkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és nyilvántartani. A fedezeti ügyletről vezetett nyilvántartásban a fedezeti ügylethez hozzá kell rendelni a fedezett ügylet (ügyletek) miatt fennálló nyitott pozíciót, és annak várható kamat-, illetve árfolyamveszteségét.

(2) A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor kell elszámolni a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeként vagy ráfordításaként a kereskedelmi tevékenység bevételei, illetve ráfordításai között.

(3) A fedezeti céllal tőzsdén, illetve tőzsdén kívül megkötött és a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a mérleg fordulónapján ismert piaci értéke közötti különbözetet legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) mérleg fordulónapjáig felmerülő elszámolt időarányos eredményének - ellenkező előjelű - összegében el lehet számolni aktív időbeli elhatárolásként és bevételként, illetve passzív időbeli elhatárolásként és ráfordításként.

(4) A fedezeti céllal kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt kamat-swap ügylet esetén, a 15. § (4) bekezdése szerint kell meghatározni az ügylet tárgyévre időarányosan jutó eredményének a mérleg fordulónapján elszámolható összegét.

(5) A (3) bekezdés szerinti, a mérleg fordulónapján ismert piaci értéknek kell tekinteni:

a) tőzsdei ügyletek esetén a pénzügyi instrumentum (tőzsdei index, kamatláb, deviza, értékpapír stb.), egyéb áru tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámoló árát, árfolyamát;

b) tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamat alapú határidős és swap ügyletek) esetén a szerződésben rögzített irányadó kamatláb, ennek hiányában bankközi hitelkamatláb tárgyévben utoljára közzétett mértékét;

c) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében elismert piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve a tárgyév során történt értékesítés adataival alátámasztott, a tárgyév végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat.

(6) Nem minősíthető fedezeti ügyletnek az olyan határidős ügylet, amelynek lezárásakor a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával (delivery) és a kötési ár kifizetésével történik, továbbá a kötési ár (árfolyam), valamint a záráskori piaci ár (árfolyam) közötti különbözet csak elméleti (potenciális) hasznot vagy veszteséget jelent a felek számára, de annak pénzügyi elszámolására nem kerül sor, illetve, ha az tőzsdei ügylet esetén, árkülönbözet címén befolyt vagy kifizetésre került, azt az ügylet zárásakor a felek - az elszámolóházzal való elszámolás útján - visszafizetik egymásnak.

(7) A (6) bekezdés szerinti határidős ügyletek lezárásakor nem lehet a potenciális nyereséget bevételként, a potenciális veszteséget ráfordításként és az ügylet tárgyát képező eszköz könyv szerinti (beszerzési) értékét módosító tételként elszámolni.

15. § (1) A nem fedezeti céllal kötött tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyletek és a swap ügyletek határidős ügyletrészének eredményét - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az ügylet lezárásakor lehet elszámolni, a ténylegesen realizált összegben.

(2) A nem fedezeti céllal kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős tőzsdei ügyletek esetén, az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru mérleg fordulónapi piaci értéke és kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegében:

a) az eladó - az ár (árfolyam) emelkedés esetén -, illetve a vevő - az ár (árfolyam) csökkenés esetén - az elszámolóház részére árkülönbözetként (változó letétként) befizetett és követelésként kimutatott összeget - mint a jövőbeni eredmény tárgyévre jutó részét - passzív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási ráfordításként - a kereskedelmi tevékenység ráfordításai között - köteles elszámolni;

b) az eladó - az ár (árfolyam) csökkenés esetén -, illetve a vevő - az ár (árfolyam) emelkedése esetén - a kapott és kötelezettségként kimutatott összeget - mint a jövőbeni eredmény tárgyévre jutó részét - aktív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási bevételként - a kereskedelmi tevékenység bevételei között - elszámolhatja.

(3) A tárgyévben vagy azt megelőzően kötött olyan tőzsdén kívüli határidős ügyletek esetében, amelyek a tárgyévet követő évben a mérlegkészítés időszakában kerülnek lezárásra (járnak le), és amelyek eredménye ez időszakban realizálódik, a realizált eredmény tárgyévre jutó időarányos részét a tárgyév mérleg fordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási bevételként - a kereskedelmi tevékenység bevételei között - (ha az eredmény nyereség), illetve passzív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási ráfordításként - a kereskedelmi tevékenység ráfordításai között - (ha az eredmény veszteség) kell elszámolni.

(4) Kamat-swap ügylet esetén, ha valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és - bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított - változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréjére kerül sor, akkor a befektetési vállalkozás a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét számolja el a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként. A mérlegkészítés időszakában pénzügyileg rendezett kamatkülönbözet tárgyévre jutó időarányos összegét a tárgyév mérleg fordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként, illetve passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni - a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, illetve ráfordításai között - a kereskedelmi tevékenység bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben.

16. § (1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóházhoz átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig az elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számla követeléseken belül elkülönítetten kell kimutatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén az elszámolóház által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig az elszámolóházzal szembeni kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg, vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet:

a) elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számla követelésként kimutatott összegét, a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül, kereskedelmi tevékenység ráfordításaként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg, illetve

b) az elszámolóházzal szembeni kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkentésével egyidejűleg.

Az elszámolóháztól visszakapott alapletét összegét a pénzeszközök növeléseként és az elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számla követelés csökkentéseként kell elszámolni.

(4) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügylet - függetlenül attól, hogy fedezeti céllal, vagy nem fedezeti céllal kötötték - mérleg fordulónapjáig várható időarányos eredményét nem lehet a tárgyévi eredményben figyelembe venni és időbeli elhatárolásként a mérlegben kimutatni.

(5) Az opció vevője a fizetett opciós díjat befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként köteles a kifizetéskor elszámolni, az opció kiírója pedig befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételei között köteles elszámolni a kapott opciós díjat.

(6) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletek kifizetett opciós díját a mérleg fordulónapján a vevő aktív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételeként, a kiíró passzív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként köteles elszámolni.

(7)[14] Az opciós díjat - a (8)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel - annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a határidős ügylet lezárásra kerül, azaz az opciót érvényesíti az opció vevője. Ha az opciós ügylet a mérleg fordulónapja és a mérleg készítés napja között lezárul, és az opció vevője érvényesíti az opciót, akkor - az ügylet realizált eredménye tárgyévre jutó időarányos részének a 15. § (3) bekezdése szerint történő elszámolásával egyidejűleg - az opciós díj tárgyévre időarányosan jutó összegét a tárgyévi eredményt érintő tételként kell elszámolni.

(8) Ha a tárgyévben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét a tárgyévben kell elszámolni, és kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül, a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként.

(9) Ha az opció tárgya befektetett eszközként kerül hasznosításra, akkor a kifizetett opciós díj a beszerzési ár részét képezi.

Kiegészítő melléklet

17. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően a következőket tartalmazza:

1. a mérleg fordulónapján tulajdonban lévő értékpapírokat:

a) belföldön kibocsátott, tőzsdén forgalmazott értékpapírok,

b) belföldön kibocsátott egyéb értékpapírok,

c) külföldi pénznemben kibocsátott tőzsdén forgalmazott értékpapírok,

d) külföldi pénznemben kibocsátott egyéb értékpapírok

bontásban, dematerializált, illetve nyomdai úton előállított értékpapír részletezésben, azon belül értékpapírtípusonként (kötvény, részvény, állampapír stb.) a névértéket, a beszerzési árat, a könyv szerinti értéket;

2. a mérleg fordulónapján érvényben lévő (le nem zárt) határidős és opciós ügyletek részletezését, ügylettípusonként (pénzügyi instrumentumonként megkülönböztetve a határidős vételi, eladási ügyleteket, vételi, illetve eladási jog vételére, kiírására vonatkozó opciós ügyleteket), saját számlás és bizományi ügylet bontásban kimutatva:

a) a kötési árfolyamot,

b) a nyitott pozíció értékét,

c) a fizetett vagy kapott opciós díjat,

d) a lejárat időpontját,

e) az elszámolóházhoz befizetett, illetve attól kapott árkülönbözet összegét,

f) az ügylet eredményre - külön bemutatva azokat, amelyek eredményhatását a 13-16. § alapján már a tárgyévben figyelembe vette a befektetési vállalkozás -, illetve a cash-flowra való várható hatását,

g) az ügylet célját aszerint, hogy kamat-, árfolyamkockázati fedezeti vagy kereskedelmi célokat szolgál,

h) az ügyletkötés helyét aszerint, hogy tőzsdén (áru-, illetve értékpapírtőzsdén) vagy tőzsdén kívül kötött ügyletről van szó [ha az ügylet tárgya értékpapír, akkor az ügyletre vonatkozó adatokat az 1. pont a)-d) alpontjai szerinti részletezésben kell bemutatni].

3. a tárgyévi céltartalékképzés és -felhasználás összegét a 4. § (10)-(11) bekezdése, az 5. § (4) bekezdés a)-e) pontjai, valamint a Tv. 27. § (1)-(2) bekezdés szerinti céltartalék fajtánkénti bontásban;

4. a befektető védelmi alapban való tagságot, a befizetett csatlakozási díjat, és a rendszeres hozzájárulásként tárgyévben befizetett (fizetendő) összeget (éves díj);

5. a Tv-ben előírt tagolásban a cash-flow kimutatást;

6. a külföldi pénznemre szóló eszközöket és forrásokat forintban kifejezve egy-egy összegben;

7. az értékpapírok év végi felértékeléséből adódó árfolyamnyereség és leértékeléséből adódó árfolyamveszteség összegét értékpapírtípusonkénti bontásban;

8. a bizományi ügyletek során átvett, a megbízó tulajdonát képező értékpapírok névértékét, eladási árát, illetve vételi árát, továbbá a 4. § (8) bekezdése szerint az ügyfelet megillető pénzeszközök összegét;

9. az elszámolóházban, más helyen, illetve saját szervezés keretében őrzött saját tulajdonú értékpapírok állományát névértéken, valamint könyv szerinti értéken, és az idegen értékpapírok állományát névértéken;

10. az elszámolóházban a központi értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapírok állományát saját tulajdonú és - az ügyfél tulajdonát képező - idegen értékpapírok bontásban névértéken és - a saját értékpapírokat - könyv szerinti értéken is;

11. a biztosító pénztárak részére végzett vagyonkezelés esetén pénztáranként külön - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban elszámolt -:

a) a pénztár tulajdonát képező eszközök tárgyév január 1-jén és december 31-én meglévő állományát a vagyonkezelési szerződésben meghatározott nyilvántartás szerinti értéken, és a tárgyévben bekövetkezett változását;

b) a vagyonkezelési szerződés alapján kötött és a mérleg fordulónapján érvényben lévő határidős és opciós ügyleteket a szerződésben rögzített értéken;

12. a mérleg fordulónapján fennálló, az Épt. 112. §-ának (1) bekezdése szerint nagykockázat vállalásnak minősülő, befektetési hitelek, halasztott fizetés miatti követelések, váltó, értékpapírok, csekk, jegyzési garanciavállalás, illetve megkötött ügyletek nyitott pozíciójában fennálló követelés összegét, valamint ezek kockázati összértékének összegét az Épt. 104-106. §-ai szerint.

13.[15] a Magyar Nemzeti Bank által - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 10. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében - előírt kötelező tartalék Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett összegét;

14. a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő befektetési vállalkozásnál a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni - pénzügyileg nem rendezendő - követeléseit és kötelezettségeit - a tárgyévi összevezetést megelőzően -, előző évről áthozott egyenleg és tárgyévben keletkezett tételek bontásban, a keletkezés jogcímének megjelölésével.

Közzététel

18. § A befektetési vállalkozás az Épt. 151. §-a és a Tv. 72. §-ának (2) bekezdése szerint egyaránt köteles éves beszámolóját közzétenni.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Hatálybalépés

19. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 183/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet , valamint az azt módosító 39/1994. (III. 25.) Korm. rendelet és a 136/1995. (XI. 22.) Korm. rendelet hatályát veszti.

1. számú melléklet a 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A befektetési vállalkozás a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérleget a következő kiegészítéssel köteles elkészíteni:

a) A "B/I. Készletek" mérlegcsoport a "7. Készletek után képzett kockázati céltartalék (-)" mérlegtétellel egészül ki.

b) "B. Forgóeszközök" mérlegfőcsoport tagolása a következő:

"II. Követelések

1. Vevőkövetelések

2. Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból

3. Követelések tőzsdei ügyletek elszámolásaiból

4. Követelések a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból

5. Elszámolóházzal szembeni követelések

a) tőzsdeforgalmi számla követelés

b) egyéb követelések

6. Váltókövetelések

7. Alapítókkal szembeni követelések

8. Egyéb követelések

9. Követelések után képzett kockázati céltartalék (-)"

c) A "D. Saját tőke" mérlegfőcsoport tagolása a következő:

"I. Jegyzett tőke

ebből: a) visszavásárolt saját részvény névértéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III. Tőketartalék

IV. Eredménytartalék (±)

V. Értékelési tartalék

VI. Általános tartalék

VII. Mérleg szerinti eredmény (±)"

d) "F. Kötelezettségek" mérlegfőcsoport tagolása a következő:

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek[16]

1. Beruházási és fejlesztési hitelek

2. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

3. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

4. Tartozások kötvénykibocsátásból

5. Alapítókkal szembeni kötelezettségek

6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

7. Alárendelt kölcsöntőke.

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

1. Vevőtől kapott előlegek

2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

3. Ügyfelekkel szembeni kötelezettség

4. Kötelezettségek tőzsdei ügyletek elszámolásaiból

5. Kötelezettségek a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból

6. Elszámolóházzal szembeni kötelezettségek

7. Váltótartozások

8. Rövid lejáratú hitelek

9. Rövid lejáratú kölcsönök

10. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

2. számú melléklet a 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Eredménykimutatás tagolása

a) Bizományosi tevékenység bevételei

b) Kereskedelmi tevékenység bevételei

c) Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei

d) Letétkezelési, letéti őrzési, portfólió kezelési tevékenység bevételei

e) Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

01. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei (a+b+c+d+e)

f) Bizományosi tevékenység ráfordításai

g) Kereskedelmi tevékenység ráfordításai

h) Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai

i) Letétkezelési, letéti őrzési, portfólió kezelési tevékenység ráfordításai

j) Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai

02. Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai (f+g+h+i+j)

I. Befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye (01-02)

II. Egyéb bevételek

III. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

IV. Aktivált saját teljesítmények értéke

V. Anyagjellegű ráfordítások

0.3. Bérköltség

0.4. Személyi jellegű egyéb kifizetések

0.5. Társadalombiztosítási járulék

VI. Személyi jellegű egyéb ráfordítások

VII. Értékcsökkenési leírás

VIII. Egyéb költségek

IX. Egyéb ráfordítások

X. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai

A. Üzleti tevékenység eredménye (±I+II+III-IV-V-VI-VII-VIII-IX)

07. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

08. Kapott osztalék és részesedés

09. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

XI. Nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei (07+08+09)

10. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések

11. Pénzügyi befektetések leírása

12. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

XII. Nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításai (10+11+12)

B. Pénzügyi műveletek eredménye (XI-XII)

C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B)

XIII. Rendkívüli bevételek

XIV. Rendkívüli ráfordítások

D. Rendkívüli eredmény (XIII-XIV)

E. Adózás előtti eredmény (±C±D)

XV. Adófizetési kötelezettség

F. Adózott eredmény (±E-XV)

XVI. Általános tartalék képzés, felhasználás (±)

13. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

14. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény (±F±XVI+13-14)

3. számú melléklet a 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az éves beszámoló mérlegének részletezése az anyavállalatnak, leányvállalatnak, illetve közös vezetésű vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozásoknál.

[Csak a 3. § (2) bekezdése szerinti mérleg részletezendő tételeit tartalmazza.]

A/III/1. Részesedések

A/III/2. Értékpapírok

A/III/3. Adott kölcsönök

A/III/4. Hosszú lejáratú bankbetétek

B/II/1. Vevőkövetelések

B/II/2. Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból

B/II/4. Követelések a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból

B/II/8. Egyéb követelések

B/III/1. Eladásra vásárolt kötvények

B/III/2. Eladásra vásárolt részvények üzletrészek, visszavásárolt saját részvények

B/III/3. Egyéb értékpapírok

F/I/6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

F/II/2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

F/II/3. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

F/II/5. Kötelezettségek a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból

F/II/10. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

A felsorolt eszköz- és forrástételeket

- anya- és leányvállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- egyéb

megbontásban kell részletezni a mérlegben.

A "D/I. Jegyzett tőke" forrástételt a következő bontásban kell részletezni a mérlegben:

- anya- és leányvállalatok által jegyzett

- közös vezetésű vállalkozások által jegyzett

- társult vállalkozások által jegyzett

- visszavásárolt saját részvények, üzletrészek.

A "B/III/2. Eladásra vásárolt részvények, üzletrészek, visszavásárolt saját részvények" eszköztétel részletezésekor a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek értékét az "egyéb" soron kell kimutatni.

4. számú melléklet a 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az éves beszámoló eredménykimutatásának részletezése a anyavállalatnak, leányvállalatnak, illetve közös vezetésű vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozásnál.

[Csak a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás részletezendő tételeit tartalmazza.]

a) Bizományosi tevékenység bevételei

b) Kereskedelmi tevékenység bevételei

c) Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei

d) Letétkezelési, letéti őrzési és portfólió kezelési tevékenység bevételei

e) Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

01. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

II. Egyéb bevételek

III. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

07. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

08. Kapott osztalék és részesedés

10. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések

14. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

A felsorolt tételeket

- anya- és leányvállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- egyéb

megbontásban kell részletezni az eredménykimutatásban.

A "g) Kereskedelmi tevékenység ráfordításai" tételt a következő bontásban kell részletezni az eredménykimutatásban:

ga) Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kamatráfordítások

- anya- és leányvállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- egyéb

gb) Kereskedelmi tevékenység egyéb ráfordításai.

5. számú melléklet a 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) mérlegének előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 3. § (2) bekezdése szerinti mérleg tagolásától.

1. Az A/III. pont kiegészül az alábbi 6. sorral:

"6. Tőkekonszolidációs különbözet

- leányvállalatokból

- társult vállalkozásokból"

2. A B/II. pont kiegészül az alábbi 10. sorral:

"10 Konszolidációból adódó (számított) társasági adókövetelés"

3. A "D. Saját tőke" sor az alábbi sorokkal egészül ki:

"VIII. Leányvállalati saját tőke változás (±)

IX. Konszolidáció miatti változások (±)

- adósságkonszolidálás különbözetéből

- közbenső eredmény különbözetéből

X. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése"

4. Az F/I. pont kiegészül az alábbi 7. sorral:

"7. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból"

5. Az F/II. pont az alábbi 11. sorral egészül ki:

"11. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó tartozás"

6. számú melléklet a 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) eredménykimutatása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától:

1. A "II. Egyéb bevételek" sor az alábbi sorral egészül ki:

"II/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt növelő - konszolidációs különbözet"

2. A "IX. Egyéb ráfordítások" sor az alábbi sorral egészül ki:

"IX/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt csökkentő - konszolidációs különbözet"

3. A "b) Kereskedelmi tevékenység bevételei" sor helyett a következő sorokat kell felvenni:

"ba) Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban társult vállalkozástól kapott osztalék és részesedés

bb) Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól kapott osztalék és részesedés

bc) Kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei"

4. A "08. Kapott osztalék és részesedés" sor helyett a következő sorokat kell felvenni:

"08/a. Kapott osztalék és részesedés társult vállalkozástól

08/b. Kapott osztalék és részesedés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól"

5. A "XV. Adófizetési kötelezettség" sor az alábbi sorral egészül ki:

"XV/A. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó különbözet (±)

6. Az "F. Adózott eredmény" és a "G. Mérleg szerinti eredmény" sorok és a köztük lévő sorok a következők szerint változnak:

"F. Adózott eredmény (± E - XV ± XV/A)

XVI. Általános tartalék képzés, felhasználás (±)

F/1. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény (± F ± XVI - F/1.)

7. számú melléklet a 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A befektetési hitel, a halasztott fizetés miatti követelés, valamint a jegyzési garanciavállalás minősítése

1. A befektetési társaság negyedévente köteles minősíteni a befektetési hitel és a halasztott fizetés miatt fennálló követeléseit (a továbbiakban: követelések), a követelések ellenében átvett - készletként kimutatott - vagyontárgyakat (a továbbiakban: készletek) és a jegyzési garanciavállalás miatt fennálló - mérlegen kívüli - kötelezettségeit. A minősítés során a követelés, a készlet és a garanciavállalás miatt a jövőben várható veszteséget kell felbecsülni.

2. A követelések minősítésekor alapvetően a tőke és kamattörlesztési késedelmet, az adós pénzügyi helyzetének stabilitását, jövedelemtermelő képességét és a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, mobilizálhatóságát, valamint ezen tényezőkben bekövetkezett változásokat kell együttesen vizsgálni a 3. pontban foglalt szabályzatok előírásai alapján.

3. Az 1. pont szerinti minősítéshez a befektetési társaság által kötelező jelleggel elkészített

a) adósminősítési,

b) fedezetértékelési,

c) eszközminősítési,

d) befektetési

szabályzatok szolgálnak alapul.

4. A minősítés alapján a követeléseket és a készleteket az 5. pont szerinti kategóriákba kell sorolni, és a kategória mellé rendelt kockázati sávban - a minősítés szerint - kiválasztott súllyal számított céltartalékot kell utánuk képezni.

5. Minősítési kategóriák:

a) problémamentes: 0%

b) átlag alatti: 1-30%

c) kétes: 31-50%

d) rossz: 51-70%

6. Problémamentesnek minősíthetők azok a követelések, illetve készletek, amelyről valószínűsíthető, hogy azok értéke megtérül, illetve a befektetési társaságnak abból vesztesége nem származik, továbbá követelés esetén a tőke-, illetve kamattörlesztési késedelme a tíz napot nem haladja meg, valamint a rendelkezésre álló fedezet, illetve a készlet piaci értéke fedezi a követelés, illetve a készlet könyv szerinti értékét.

7. Átlag alattinak minősíthetők az olyan követelések és készletek, amelyek esetében a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű veszteség valószínűsíthető, illetve, amelyek a szokásosnál magasabb kockázatúnak minősülnek az adós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete, illetve a készlet piaci értéke alapján, továbbá a követelés késedelmi ideje a tíz napot meghaladja, de a harminc napot nem éri el.

8. Kétesnek minősíthetők azok a követelések, illetve készletek, amelyek esetében egyértelműen megállapítható, hogy az a befektetési társaságnak a jövőben veszteséget okoz, de a veszteség mértéke a minősítés időpontjában még nem ismert, továbbá a követelés törlesztési késedelme a harminc napot meghaladja, de a kilencven napot nem éri el, valamint a rendelkezésre álló fedezetek értéke a várható veszteség mértékét nem fedezi. A peresített összeg erejéig kétesnek minősül az az egyébként a 6-7. pont alá tartozó követelés is, amely a minősítés időpontjában bírósági per tárgyát képezi.

9. Rossznak minősíthető a követelés, illetve a készlet, ha értékének 70%-át a jövőben várható veszteség előreláthatóan eléri, az adós törlesztési kötelezettségét rendszeresen nem teljesíti, annak többszöri felszólítás után sem tesz eleget, illetve, ha ellene a felszámolási eljárás megindult, továbbá a készlet piaci értéke, annak könyv szerinti értékét nem fedezi vagy eladhatatlansága miatt piaci értékkel nem rendelkezik.

10. Az adósminősítési szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy az adós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét milyen szempontok szerint kell felmérni, külön kitérve a magánszemélyek, illetve a gazdálkodó szervezetek helyzetének értékelésére, az ehhez szükséges adatokra.

11. A fedezetértékelési szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy milyen szempontok szerint és mi fogadható el fedezetként, az milyen kockázat fedezetére szolgál, hogyan kell a fedezetek értékét, illetve annak változását megállapítani, milyen időszakonként kell azok értékét felülvizsgálni, a fedezet értéke milyen módon kerül figyelembevételre az egyedi minősítés során, a fedezet mobilizálhatóságának vizsgálatánál milyen szempontokra kell tekintettel lenni.

12. A befektetési szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy milyen szempontok szerint kell a befektetéseket és a készleteket, értékpapírokat értékelni, hogyan kell azok piaci értékét meghatározni, és annak változását figyelemmel kísérni, az adósság-tőke konverziós ügyletek lebonyolítása milyen feltételek szerint történik.

13. Az eszközminősítési szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy az értékelés során az adós minősítés, a fedezetértékelés, a késedelmi idő, egyéb körülmények, rendkívüli helyzetek, illetve a készletértékelés együttes figyelembevételével hogyan kell az adott követelést, illetve készletet az 5. pont szerinti kategóriákba besorolni, kockázati súllyal ellátni és a céltartalék szükséges összegét megállapítani.

14. A jegyzési garanciavállalás minősítésekor a jegyzési garanciavállalási ügylet kockázati súlyát és az ügyfél - pénzügyi helyzetéből, egyéb jellemzőiből adódó - kockázati súlyát - mint bizonytalansági tényezőt - kell figyelembe venni a 15. pont szerint.

15. A jegyzési garanciavállalási ügylet esetén az alábbi ügylet- és ügyfélkockázati súlyokat kell figyelembe venni:

Ügyletkockázati súly: 50%

Ügyfélkockázati súlyok:

a) 0%-os súly:

aa) a magyar állam által kibocsátott értékpapírok,

ab) a magyar állami garanciával kibocsátott értékpapírok,

ac) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európai Unió (EU) tagországai, illetve olyan országok államai által kibocsátott, vagy általuk vállalt garanciával kibocsátott értékpapírok, amelyek speciális kölcsönmegállapodást kötöttek a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF), annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint és a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságukat nem ütemezték át;

b) 20%-os súly:

ba) a hazai hitelintézetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

bb) a hazai hitelintézeti garanciával kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

bc) a jelzáloglevél,

bd) az ac) alpont szerinti országok hitelintézetei által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

be) az ac) alpont szerinti országok hitelintézetei által vállalt garanciával kibocsátott értékpapírok;

c) 50%-os súly: minden egyéb kibocsátó által kibocsátott értékpapír.

16. A jegyzési garanciavállalás - a még le nem jegyzett értékpapír állomány miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettség - után a 15. pont szerinti ügyfél és ügyletkockázati súlyok szorzatának mértékével meghatározott összegben kell céltartalékot képezi.