198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet

a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-a c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hitelintézetek, valamint a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítésének, az azt alátámasztó könyvvezetésnek a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások információszolgáltatási kötelezettségéből eredő sajátosságaira tekintettel a Kormány - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó hitelintézetre és pénzügyi vállalkozásra, valamint a külön törvény hatálya alá tartozó szakosított hitelintézetre.

(2) A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt: pénzügyi intézmény) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. hátrasorolt eszköz, illetve kötelezettség: az az értékpapír és egyéb követelés, illetve kötelezettség, amely felett az adós felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet rendelkezni, illetve kiegyenlíteni;

2.[1] penziós (elhelyezési) ügylet: olyan ügylet amelyben egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy ügyfél ("penzióba adó") a mérlegében szereplő, tulajdonában lévő vagyontárgyakat - pl. váltót, követeléseket vagy értékpapírokat - (ide nem értve a devizát) ruház át egy másik hitelintézetre, pénzügyi vállalkozásra vagy ügyfélre (a "penzió átvevője"), olyan megállapodás mellett, hogy ugyanezeket a vagyontárgyakat - sorozatban kibocsátott értékpapírok esetén, az azonos sorozathoz tartozó, azonos mennyiségű és névértékű értékpapírokat - egy későbbi, a megállapodásban rögzített időpontban (időpontig) visszaszármaztatja az előre meghatározott áron - az a), illetve a b) pontban foglaltak szerint a penzióba adónak;

a) valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a penzió átvevője kötelezi magát, hogy a vagyontárgyakat egy meghatározott vagy az átadó által meghatározandó időpontban visszaadja;

b) nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a penzió átvevője jogosult arra, hogy a vagyontárgyakat az eladási áron, vagy egy - a szerződésben ettől eltérő feltételeknek megfelelően - előzetesen megállapított más összeg ellenében egy előre meghatározott, vagy egy általa későbbiekben meghatározandó időpontban szolgáltassa vissza, a penzióba adó pedig köteles az átadott vagyontárgyakat visszavenni. Nem valódi penziós ügyletnek minősül az is, ha a penzióba adó és a penzióba vevő úgy állapodnak meg, hogy egy, a későbbiekben bekövetkező feltétel beálltakor a penzióba vevő visszaadja, a penzióba adó pedig visszaveszi a penzió tárgyát képező vagyontárgyat az eladási áron, vagy egy általuk közösen megállapított áron;

3. látra szóló követelések és tartozások: a pénzügyi intézmény által, illetve a hitelintézetnél nem lekötött betétekből származó követelések, illetve kötelezettségek;

4. alárendelt kölcsöntőke: a Hpt. 5. számú melléklete I. részében foglaltak szerint meghatározott kölcsöntőke;

5. kötelező jegybanki számlák: a Magyar Nemzeti Bank elnöke által elrendelt, a Magyar Nemzeti Banknál monetáris okokból vezetett forint (vagy deviza) számlák;

6.[2] pénzeszközök: a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett, forintban és devizában vezetett pénzforgalmi számlák, és éven belüli lejáratú betétszámlák, a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámla, az előbbi számlákhoz kapcsolódó - a pénztár és a pénzforgalmi számla, illetve a fiókok egymás és a központ közötti pénzmozgásánál használt - átvezetési számlák, a készpénz (ideértve a valutát is), a csekk és a törvényes fizetési eszköznek minősülő nemesfémérmék;

7. nettó könyv szerinti érték: a Tv. 41/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése és (4) bekezdése alkalmazása szempontjából a befektetett eszközök közötti részesedések nettó könyv szerinti értékén a hitelintézetek esetében a könyv szerinti értéket (a beszerzési értéket, illetve a beszerzési értéknek az 1993. január 1-jét megelőzően elszámolt értékvesztéssel csökkentett összegét) kell érteni. (Így a mérleg fordulónapján érvényes piaci értéknek a beszerzési értéket meghaladó része az értékhelyesbítés.);

8. a hitelintézetekkel szembeni, illetve az ügyfelekkel szembeni követelés vagy annak törlesztő részlete esedékes:

a) a szerződés szerinti lejárati idő (futamidő) végén a teljes hátralékos összegben (még nem törlesztett összegben), vagy a törlesztő részlet szerződés szerint esedékes napján annak összegében,

b) a felmondás időpontjában a még nem törlesztett összegben,

c) a felszámolási eljárás megkezdésének időpontjában a még nem törlesztett összegben;

9. devizakészlet: a 13. pont, a 9. § (2)-(8) bekezdése, és a 13. § (8)-(11) bekezdése alkalmazása szempontjából devizakészletnek minősül az MNB-nél, hazai vagy külföldi hitelintézetnél vezetett deviza pénzforgalmi (elszámolási) számlák és devizabetétszámlák, továbbá a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok és részesedések (függetlenül attól, hogy a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között szerepel a könyvviteli nyilvántartásokban) bekerülési devizaértéken, forintért történő beszerzés esetén a bekerülési forintértékének a bekerülés napjára vonatkozóan a hitelintézet által meghirdetett vételi árfolyam alapján számított devizaértékén;

10. befektetési szolgáltatás: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 8. §-a szerint meghatározott, a hitelintézet által végezhető befektetési szolgáltatások és kiegészítő befektetési szolgáltatások;

11. pénzügyi instrumentum, elszámolóár, tőzsdén kívüli határidős, opciós és azonnali ügylet, swap ügylet, fedezeti ügylet, 11. § (1) bekezdése szerinti alvállalkozói díj: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott fogalmak;

12. tőzsde, tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet, nyitott pozíció, elszámolóház, központi értékpapír-számla, értékpapír-számla, ügyfélszámla, dematerializált értékpapír, tőzsdeforgalmi számla, befektetési szolgáltató: az Épt. szerint meghatározott fogalmak;

13.[3] nettó deviza pozíció: a 13. § (7) bekezdésének alkalmazása szempontjából nettó deviza pozíciónak kell tekinteni az a)-d) pont alapján meghatározott pozíció értékét:

a) meg kell állapítani devizanemenként külön-külön a mérlegben szereplő devizaeszközök (ideértve a valutakészletet is) és a mérlegen kívüli, devizában fennálló követelések, valamint a mérlegben szereplő devizaforrások, és a mérlegen kívüli, devizában fennálló kötelezettségek közötti különbözetet (az adott devizában kifejezve), ha az adott devizanemben az eszközök és a mérlegen kívüli, devizára szóló követelések együttesen meghaladják a források és a mérlegen kívüli, devizában fennálló kötelezettségek együttes összegét, akkor a többlet értéke a deviza hosszú pozíció, ha a források és a mérlegen kívüli, devizában fennálló kötelezettségek együttesen meghaladják az eszközök és a mérlegen kívüli, devizára szóló követelések együttes összegét, akkor a többlet értéke a deviza rövid pozíció;

b) a devizanemenként megállapított hosszú, illetve rövid pozíciókat a mérleg fordulónapján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon át kell számítani forintra;

c) az összes devizában fennálló, forintra átszámított hosszú pozíciót és külön a rövid pozíciókat össze kell adni, ha az összesített hosszú pozíció meghaladja az összesített rövid pozíciót, akkor a többlet értéke a nettó deviza (hosszú) pozíció, ha az összesített rövid pozíció meghaladja az összesített hosszú pozíciót, akkor a többlet értéke a nettó deviza (rövid) pozíció;

d)[4] a devizanemenként meghatározott hosszú, illetve rövid pozíciók számítása során a mérlegen kívüli, függő kötelezettségek közül (az opció kivételével) csak azokat kell figyelembe venni, amelyek a hitelintézet által végrehajtott, a könyvvizsgáló által elfogadott minősítés - elbírálás - alapján bizonyosan beváltásra kerülnek (azok pénzügyi teljesítése nagy valószínűséggel a hitelintézetet terheli és olyan összegben, amely várhatóan felmerül, ezen devizakötelezettségek kockázatának megfelelő összegű).

14. mérlegen kívüli, devizában fennálló követelés: a határidős ügyletekből, az opciós ügyletekből és a swap ügyletek határidős ügyletrészéből adódó, valamely deviza jövőbeni beszerzésére vonatkozó jogosultság. (Így különösen: határidős devizavételi ügylet esetén a vevő adott devizára szóló követelése; devizára vonatkozó vételi opció vevőjének az adott devizára szóló követelése; devizára vonatkozó eladási opció kiírójának - kötelezettjének - az adott devizára szóló követelése; deviza-swap ügylet esetén a lejáratkor cserébe kapott devizára szóló követelés; devizabetét kamatára vonatkozó swap ügylet esetén a másik fél által vállalt fix, illetve változó kamat értékelés napján fennálló mértékével a devizabetétre számított időarányos kamatra szóló devizakövetelés stb.);

15. pénzügyi szolgáltatás: a Hpt. 3. §-ában meghatározott pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

3. § (1) A pénzügyi intézmény az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból, a 25. § szerinti kiegészítő mellékletből és a Tv. szerinti üzleti jelentésből álló éves beszámolót köteles készíteni.

(2) Az anyavállalatnak leányvállalatnak, illetve közös vezetésű vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény az 1. számú mellékletben meghatározott mérleget a 7. számú melléklet szerint, a 2. számú mellékletben meghatározott eredménykimutatást a 8. számú melléklet szerint köteles továbbrészletezni.

(3) A pénzügyi intézménynek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank információs igényeit.

(4)[5] A pénzügyi intézmény számviteli politikája keretében elkészítendő belső szabályzatok körébe tartoznak - a Tv. 14. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a Hpt., illetve az ahhoz kapcsolódó rendeletekben előírt azon szabályzatok is, amelyek a hitelintézet könyvvezetéséhez és éves beszámoló készítési, továbbá jelentéstételi kötelezettségéhez kapcsolódnak. Ily módon a számviteli politika keretében elkészített szabályzatnak tekintendő a hitelezéshez, a betétgyűjtéshez, a számlavezetéshez kapcsolódó, továbbá az eszközminősítésre, az adósminősítésre, a fedezetértékelésre, a céltartalékképzésre stb. vonatkozó belső szabályzatok is.

(5) A Tv. 14. § (5) bekezdésének d) pontjában foglalt szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél a pénz- és értékkezelési szabályzatot kell érteni.

(6) A pénzügyi intézménynek a szigorú számadás alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről belső szabályzatot kell készítenie.

(7)[6] A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti, eszközök és a források értékelési szabályzatában kell meghatározni az eszközök és források értékelésével (értékvesztésével, értékhelyesbítésével, értékcsökkenésével, időarányos elszámolásával stb.) kapcsolatos mindazon előírásokat, amelyeket a (4) bekezdésben foglalt eszközminősítési, adósminősítési, fedezetértékelési és céltartalék-képzési szabályzatok nem tartalmaznak.

(8) A számviteli politika keretében kell elkészíteni a hitelintézetnek a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot.

(9) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél olyan költségszámítási szabályzatot kell érteni, amely magában foglalja a saját vállalkozásban megvalósított beruházások, a saját vállalkozás keretében működtetett jóléti intézmények, a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások közvetlen és közvetett költségeinek meghatározását, valamint alátámasztja azon pénzügyi és befektetési szolgáltatások díjainak megállapítását, amelyek bevétele a pénzügyi intézmény összes bevételében jelentős részarányt képvisel. A pénzügyi intézmény saját hatáskörben dönti el, és határozza meg számviteli politikájában, hogy milyen mértéket tekint jelentős részaránynak.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

4. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mérleg tartalmára, tételeinek értékelésére vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendelet 5-9. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.

5. § (1) A pénzeszközökön belül elkülönítetten kell a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatni a hitelintézetnél a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető - az elszámolóháznál vezetett tőzsdeforgalmi számlára át nem utalt - pénzösszeget.

(2) Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok között kell kimutatni minden - a tőzsdei vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott - forgalomban részt vevő, elismert piacon forgalmazott tőkearányosan jövedelmező kötvényt, illetve értékpapírt (ide nem értve a kamatozó részvényt), függetlenül annak egyedi elnevezésétől. Ide tartoznak különösen:

a) az olyan kötvény, amelynél a kibocsátó a rögzített kamatlábon túlmenően saját nyereségétől vagy más tényezőtől függő prémiumot fizet,

b) az olyan kötvény és más értékpapír, amelynek kamatát a kibocsátási vagy az esedékességkori kifizetési ár részben vagy egészben tartalmazza,

c) az olyan értékpapír, amelynek kamatlába a kibocsátó hatáskörén kívüli tényezők (pl. a mindenkori jegybanki kamat) szerint változik.

(3) A forgóeszközök között kimutatott kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok között, a Magyar Állam, a helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapírok között elkülönítetten kell nyilvántartani a tőzsdén kötött ügyletekhez kapcsolódóan és - külön - az egyéb esetben az elszámolóháznál fedezetként letétbe helyezett, nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált állampapírok állományát.

(4) Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok között kell kimutatni minden - a tőzsdei, illetve más elismert piacon, vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott - forgalomban részt vevő, nem tőkearányosan jövedelmező részvényt, üzletrészt, illetve értékpapírt, függetlenül annak egyedi elnevezésétől, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdésben meghatározott értékpapírok közé. A részesedések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:

a) az árutőzsdetag hitelintézetnek a tőzsde által megállapított egyszeri belépési díj befizetett összegét, valamint a más tőzsdetagtól, illetve az árutőzsdei szekciók bővítésekor a vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegét mindaddig, amíg a hitelintézet tőzsdetagsága meg nem szűnik, a tőzsdetagságot, illetve az adott szekcióhoz kapcsolódó kereskedési jogot át nem ruházza;

b) a befektetési vállalkozásban való részesedést;

c) valamint a más pénzügyi intézményben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban való részesedést.

(5) Saját részvények között csak a pénzügyi intézmény által visszavásárolt saját kibocsátású részvények állományát szabad szerepeltetni.

(6) Az értékpapírok után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a hitelintézetnél a forgóeszközök között kimutatott kötvények és más tőkearányosan jövedelmező piacképes értékpapírok, valamint a részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok után a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján és a külön rendelet szerint meghatározott mértékben képzett kockázati céltartalék állományát.

(7) a) Hitelintézetekkel szembeni követelések között éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint elkülönítve kell kimutatni a beszámolót készítő pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatásból származó, hitelintézettel szemben fennálló követeléseit, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírokat.

b) A hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni a konzorcionális hitelezés és a lebonyolításra átadott hitel esetén a résztvevő hitelintézetnek a szervező, a lebonyolító hitelintézet részére átutalt hitel összegét, a (8) bekezdés a) pontja szerinti esetben a törlesztésig, a (8) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hitelfelvevő felé történő továbbításig.

c) Az a)-b) pont és a 7. § (1) bekezdése alkalmazásában hitelintézetnek minősül az 1. § (1) bekezdésén túlmenően a külföldi jegybank, valamint az a külföldi vállalkozó is, amelyet hitelintézetként jegyeztek be, vagy a nemzeti és nemzetközi intézmények bankjellegűnek nyilvánítottak és fő üzleti tevékenysége a magyar jogszabályok szerint is pénzügyi szolgáltatás.

(8) Ügyfelekkel szembeni követelések között kell kimutatni a nem hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból származó követeléseket (ideértve a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket is) éven belüli, illetve éven túli lejárat szerinti bontásban (kivéve az értékpapírokat). Az ügyfelekkel szembeni követeléseken belül kell kimutatni többek között:

a) az állam által közvetlenül a hitelintézet rendelkezésére bocsátott világbanki hitelekből folyósított hitelek állományát, valamint minden olyan hitelt, amely a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és a különféle alapok által, illetve más hitelintézet által - konzorcionális hitelezés céljára vagy lebonyolításra átadott hitelként - a hitelintézet rendelkezésére bocsátott forrásokból a hitelintézet saját kockázatára - illetve konzorcionális hitel és lebonyolításra átvett hitel esetén a szervező, lebonyolító hitelintézet visszkereseti kötelezettsége mellett - került kihelyezésre;

b)[7] a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek - az ügyféllel kötött szerződés szerint -, meg nem fizetett (halasztott) kamatának tőkésített összegét, valamint a tandíjhitel után a felek megállapodása alapján a türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejáratáig elhalasztott kamatok, kamatjellegű jutalékok tőkésített összegét is;

c) az ügyfél kötelezettségéért vállalt garancia beváltásából az ügyféllel szemben fennálló követelést, ideértve a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásából származó követelést is;

d) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fixkamatlába és a bázisköltség különbözetének összegében a - kamatkiegyenlítési rendszer keretében - központi költségvetéstől járó, állammal szembeni követelés összegét;

e) az a) pontban foglaltaktól eltérő konzorcionális hitelnyújtás esetén a részt vevő hitelintézetnek az általa nyújtott - és a szervező banknak átutalt - hitel összegét, valamint az a) pontban foglaltaktól eltérő lebonyolításra átadott hitel esetén a hitelnyújtó hitelintézetnek az általa nyújtott - és a lebonyolító hitelintézetnek átutalt - hitel összegét, ha a szervező bank, illetve a lebonyolító hitelintézet a hitel összegét a hitelfelvevő felé továbbította, és erről a részt vevő, illetve a hitelnyújtó hitelintézetet értesítette.

(9) Az ügyfelekkel, valamint a hitelintézetekkel szembeni követeléseken belül a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni az éven belüli lejáratú, követeléseket (ideértve az egy éves lejáratú követeléseket is), valamint az éven túli lejáratú követelések tárgyévet követő évben esedékes törlesztendő összegét.

6. § (1) Az egyéb követelések között kell kimutatni a pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - eseti jelleggel (nem üzletszerűen) végzett - minden olyan tevékenységből származó követelést - ideértve a pénzügyi intézmény tulajdonába nem leszámítolás utján került váltóból adódó követelést is -, amely nem tartozik a hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni, valamint a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések közé. Az egyéb követelések között elkülönítetten kell kimutatni a halasztott fizetéssel eladott értékpapír, részesedés, illetve a halasztott fizetéssel eladott követelés eladási árának összegében a vevővel szemben fennálló követelés összegét. A halasztott fizetéssel eladott értékpapír könyv szerinti értéke és eladási ára közötti különbözetet, az eladási ár, illetve annak arányos része pénzügyi rendezéséig az aktív, illetve a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni.

(2) Az egyéb követeléseken belül elkülönítetten kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:

a) a tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelésként, a tőzsdén saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett követelések mérleg fordulónapján fennálló összegét;

b) a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelésként, a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi), befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő ügyletekből adódóan keletkezett követelések mérleg fordulónapján fennálló összegét;

c) a befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő ügyfelekkel szembeni követelésként, a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység után felszámított díj, valamint a halasztott fizetés miatt fennálló követelés összegét;

d) az elszámolóházzal szembeni követelésként - a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a forgalmazók által, a tőzsdei szabályzatok alapján létrehozott és - az elszámolóház által kezelt közös pénzeszközbe befizetett összeget, valamint az elszámolóházhoz letétként, elszámoló ár különbözetként és egyéb címen átutalt - a hitelintézet részére vezetett tőzsdeforgalmi számlán kezelt -, az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket, jogcímenkénti bontásban;

e) a különféle egyéb követeléseket.

(3) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésként kell kimutatni a Hpt. 2. számú melléklete I. részének 11. pontjában meghatározott, a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbe vevő részére beszerzett és a lízingbe vevő könyveiben - beruházásként elszámolandó - kimutatott eszközök értékét a következő lehetőségek közül választott módon:

a) a lízingbeadáskor a lízingbe vevő felé számlázott, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó követelés összegében. A számlázott összeg nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés után felszámított kamat összegét. A lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékét a lízingbe adáskor a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai között, a számlázott összeget pedig a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételeként kell elszámolni a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésekkel szemben. Ezzel egyidejűleg a lízingbe vevőnél a kötelezettségekkel szemben a beruházások között kell nyilvántartásba venni a lízingbe vett eszközt;

b) a beszerzéskor az eladó által a lízingbe vevő felé számlázott, a pénzügyi intézmény által kifizetett, az előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték összegében. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem foglalja magában a felszámított kamat összegét.

(4)[8] A követelések után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a hitelintézetnél a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján, a külön rendelet szerint meghatározott mértékben, a követelések után képzett kockázati céltartalék állományát (ideértve a halasztott fizetéssel eladott értékpapír, részesedés, értékesített követelés és (6) bekezdés c) pontja szerinti készlet miatt a vevővel szemben fennálló (az egyéb követelések között kimutatott) követelés után, legfeljebb annak összegében képzett céltartalékot is).

(5)[9] Kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a hitelintézetnél a lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejáratáig elhalasztott kamatainak, kamatjellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalék állományát.

(6) A készletek között kell kimutatni többek között:

a) a kereskedelmi célú nemesfémeket;

b)[10] a törvényes fizetési eszköznek nem minősülő nemesfémérméket;

c) a követelés fejében átvett - értékpapírnak nem minősülő - azon eszközöket, amelyeket a pénzügyi intézmény nem saját célra használ, hanem értékesíteni kíván.

(7) Készletek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a hitelintézetnél a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a külön rendelet szerint meghatározott mértékben képzett kockázati céltartalék állományát.

(8) Az egyéb pénzügyi befektetéseken belül elkülönítetten kell kimutatni a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett éven túli lejáratú betéteket.

(9) Befektetett pénzügyi eszközök után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a hitelintézetnél a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a külön rendelet szerint meghatározott mértékben, a befektetett pénzügyi eszközök után képzett kockázati céltartalék állományát.

(10) A tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a nem közvetlen pénzügyi szolgáltatási célú tárgyi eszközöket.

(11) Az aktív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben szerepeltetni a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévre járó, és a mérlegkészítés napjáig esedékes, befolyt kamatok (késedelmi kamatok) és kamatjellegű jutalékok összegét, továbbá a tárgyévre időarányosan járó, a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között befolyt pénzügyi szolgáltatási díjakat. A mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévre járó, de a mérlegkészítés napjáig nem esedékes kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét csak akkor lehet az aktív időbeli elhatárolások között a mérlegben szerepeltetni, ha az olyan adóstól járó kamat, illetve kamatjellegű jutalék, amely adóssal szemben fennálló követelések problémamentes vagy külön figyelendő minősítésűek.

7. § (1) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a beszámolót készítő pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatásból eredő, hitelintézettel szemben fennálló kötelezettségeit (ideértve az MNB-vel szemben fennálló kötelezettségeket is), függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más forgalomképes értékpapírokat. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeken belül kell kimutatni a más hitelintézettől lebonyolításra átvett hitelek - ideértve konzorciális hitelnyújtás esetén a szervező banknál a részére hitelnyújtás céljából a résztvevő bankok által átutalt hitelek - összegében befolyt pénzösszeget, mindaddig, amíg azt a hitelintézet a hitelfelvevő felé tovább nem utalja, valamint a hitelfelvevő által átutalt törlesztő részletek befolyt összegét, amíg azt a hitelintézet a hitelnyújtó hitelintézet felé tovább nem utalja. Az 5. § (8) bekezdésének a) pontja szerinti konzorcionális hitelezés, illetve lebonyolításra átvett hitel esetén mindaddig a részt vevő hitelintézettel, hitelt nyújtó hitelintézettel szembeni kötelezettségként kell kimutatni az átvett hitelt, amíg azt részére a szervező, lebonyolító hitelintézet nem törlesztette.

(2) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a nem hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeket (ideértve a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket is) éven belüli, illetve éven túli lejárat szerinti bontásban. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:

a) a hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján gyűjtött takarékbetétek együttes összegét;

b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltására a központi költségvetés által átutalt forrás összegében az állammal szemben fennálló kötelezettség összegét, valamint a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásából adódó követelésekre befolyt összegeket;

c) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázis költség különbözetének összegében a - kamatkiegyenlítési rendszer keretében - központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét;

d) a hitelintézetnél a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan azon ügyfeleket megillető pénzeszközöket, amelyek a hitelintézetnél vezetik pénzforgalmi számláikat.

(3) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő és a mérlegkészítés napjáig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű jutalékok (késedelmi kamatok) összegét is. A mérleg fordulónapjáig esedékes és ez időpontig ki nem fizetett kamatok összegével a hitelintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belüli tőketartozást kell növelni (a kamat összegét tőkésíteni kell), ha a felek a szerződésben így állapodtak meg, illetve külön jogszabály így rendelkezik.

(4) A hitelintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni az éven belüli lejáratú kötelezettségeket (ideértve az egyéves lejáratú kötelezettségeket is), valamint az éven túli lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évben esedékes törlesztendő összegét.

(5) Kibocsátott kötvények és más forgalomképes, kamatozó értékpapírok között a pénzügyi intézmény csak a saját kibocsátású értékpapírokból származó kötelezettségeket - kivéve a részvényeket - mutathatja ki.

(6) Az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerint a mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni, ideértve a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó más vagyoni hozzájárulását, továbbá a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és a különféle alapok által közvetlenül rendelkezésre bocsátott világbanki és egyéb hitelek állományát is.

(7) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:

a) a tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kötelezettségként, a tőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek mérleg fordulónapján fennálló összegét;

b) a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kötelezettségként, a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek összegét;

c) a befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettségként, a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető pénzösszeget (ideértve az értékpapír-bizományi tevékenység esetén a vételi megbízásnál az ügyfél által átutalt vételár összegét, eladási megbízásnál a vevő által átutalt és az ügyfelet megillető eladási ár összegét, határidős, opciós ügyletek esetén az ügyfél által átutalt alapbiztosíték, árkülönbözet, illetve egyéb pénzügyi fedezet összegét, letétkezelés esetén az ügyfelet megillető, közvetlenül a kibocsátótól beszedett kamat és törlesztés, valamint a kibocsátótól a fő kifizetőhely útján beszedett kamat és törlesztés, továbbá osztalék összegét stb.), ha az ügyfél pénzforgalmi számláját más hitelintézet vezeti;

d) a különféle egyéb kötelezettségeket.

(8) Hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni (amennyiben a kötelezettség megfelel a 2. § 1. és 4. pontjaiban meghatározott feltételeknek):

a) a szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulását,

b) az alárendelt kölcsöntőkét, és

c) az egyéb hátrasorolt kötelezettséget.

A hátrasorolt kötelezettségeken belül a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az ötéves és öt éven túli, illetve az öt éven belüli hátralévő lejáratú kötelezettségeket.

(9) Függő kötelezettségek és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben a források között - a hitelintézetnél a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján, a külön rendelet szerint meghatározott mértékben, a mérlegen kívüli tételekre képzett kockázati céltartalék állományát.

(10) Az árfolyamkockázatra képzett céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben a források között - a hitelintézetnél a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján, e rendelet 13. §-ának (7) bekezdése szerint meghatározott mértékben képzett kockázati céltartalék állományát.

(11) Árfolyamveszteségre képzett céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben a források között - a hitelintézetnél a devizaeszközök és devizaforrások várható árfolyamveszteségére a 13. § (8)-(11) bekezdése szerint képzett céltartalék összegét.

(12) Általános kockázati céltartalékként - a mérlegben a források között - kell kimutatni a hitelintézetnél a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdése alapján képzett céltartalék összegét.

(13)[11] Egyéb céltartalékként a (9)-(12) bekezdések, az 5. § (6) bekezdése, valamint a 6. § (4)-(5), (7) és (9) bekezdései szerinti céltartalékok közé nem tartozó, a Tv., illetve más jogszabályok által előírt céltartalékok állományának összegét a mérlegben a források között kell kimutatni. Az egyéb céltartalékon belül kell kimutatni:

a) a pénzügyi szolgáltatások (bankügyletek) közé nem tartozó ügyletekhez kapcsolódóan a Tv. 27. §-ának (1) bekezdése alapján a követelések után képzett céltartalékot;

b) a Tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzügyi garanciális kötelezettségek, a korengedményes nyugdíj és a végkielégítés fedezetére képzett céltartalékot;

c) a Tv. 27. §-ának (6) bekezdése alapján a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz kapcsolódó - hiteltartozás értékelése miatti - elhatárolt - devizaárfolyam-veszteség fedezetére képzett céltartalékot;

d) a vonatkozó jogszabály alapján képzett országkockázati céltartalékot;

e) az egyéb jogszabály alapján - és nem a Hpt. szerint - képzett céltartalékot (ideértve a lakástakarékpénztáraknál képzett kiegyenlítési céltartalékot is).

8. §[12] (1) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a Tv. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti tőke összegét. A jegyzett tőke a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézmény esetében a Hpt. 9. §-ának (7) bekezdése szerinti - kizárólag pénzben rendelkezésre bocsátott - dotációs tőkét foglalja magában. Azon befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek, amely nem külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, a jegyzett tőkén belül a főkönyvi, illetve az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan befektetési szolgáltató tulajdoni részesedését, amelynek más befektetési szolgáltatóban is van részesedése.

(2) Jegyzett, de be nem fizetett tőkeként - a mérlegben a források között negatív előjellel - kell kimutatni a jegyzett tőkének a mérleg fordulónapjáig be nem fizetett összegét.

(3) Általános tartalékként - a saját tőkén belül - kell kimutatni a hitelintézetnél a Hpt. 75. §-a alapján képzett tartalék állományát.

(4)[13] A passzív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben feltüntetni a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő és a mérlegkészítés napjáig kifizetett, továbbá a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő (fizetendő), de a mérlegkészítés napjáig nem esedékes kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegben a pénzügyi intézmény által kibocsátott tőkearányosan jövedelmező értékpapír után a tárgyév mérleg fordulónapjáig időarányosan a pénzügyi intézményt terhelő, fizetendő kamat összegét.

(5)[14] A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő pénzügyi intézménynél tőketartalékkal szemben kell állományba venni a külföldi székhelyű vállalkozás által a dotációs tőkén felül - a működéshez - tartósan rendelkezésre bocsátott vagyontárgyakat, a bekerüléskori piaci értéken.

A mérlegtételek értékelése

9. § (1) A hitelintézetnek a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 32. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 33. § (2)-(5) bekezdését és a 40. § (2)-(5) bekezdését e § (2)-(7) bekezdésében foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmaznia.

(2) A hitelintézet a deviza-, a valutakészletet, a külföldi pénzértékre szóló követelést és kötelezettséget annak bekerülésekor, keletkezésekor - az ügylet jellegétől függően - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, a más hitelintézet vagy a saját maga által jegyzett, illetve meghirdetett és érvényesített árfolyamon köteles felvenni könyveibe. A kizárólag devizaeszköz, illetve devizaforrás változással járó ügyletek esetén, a (6) bekezdés szerinti napi átértékelést végző hitelintézet dönthet úgy, hogy az ügyletet, annak keletkezésekor csak az adott devizanemben rögzíti nyilvántartásában és a napi átértékelés során átszámított forintértékben könyveli el főkönyvi számlára a deviza-, a valutakészlet, a külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség összegét.

(3) A hitelintézet a deviza-, illetve valutakészleteket, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléseit és kötelezettségeit érintő árfolyamváltozásokból eredő különbözetnek e devizák forgalmában realizált eredményét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai között köteles elszámolni.

(4) A hitelintézet a devizakészletet, a valutakészletet, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseket és tartozásokat az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni.

(5) Az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a hitelintézet által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

(6) A hitelintézet dönthet úgy, hogy a deviza-, valutakészleteit, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseit és kötelezettségeit naponta, vagy havonta egy alkalommal a saját maga által jegyzett, illetve az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékre átértékeli.

(7) A (4)-(6) bekezdések szerinti átértékelésből adódó árfolyamnyereség és árfolyamveszteség összegét egy - az egyéb követeléseken belüli - elszámolási számlán kell elszámolni az átértékelt devizaeszköz, illetve devizaforrás számlával szemben. Az elszámolási számla egyenlegét év végén, a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - kell átvezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé.

(8) A (6) bekezdés szerinti évközi átértékelést alkalmazó hitelintézetnek a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét havonta a főkönyvi számlák zárásakor - jellegétől függően - át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő hónap elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára.

(9) A hitelintézetnél a céltartalékképzési kötelezettség alá tartozó, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok, részesedések, egyéb pénzügyi befektetések, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és készletek:

a) állományát - az 1993. január 1-je előtt elszámolt értékvesztéssel csökkentett - beszerzési (bekerülési) értékükön kell a mérlegben kimutatni;

b) után 1993. január 1-jétől értékvesztést elszámolni nem lehet;

c) valamint a céltartalékképzési kötelezettség alá nem tartozó, a Magyar Állam és a helyi önkormányzatok által kibocsátott értékpapírok állományát, ha azok követelés ellenében - pénzügyi rendezés nélkül - kerültek a hitelintézet tulajdonába, a mérlegben az eredeti követelés könyv szerinti értékénél magasabb értéken nem lehet kimutatni. A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírokat a beszerzési értéken (a vételárban lévő kamattal csökkentett értéken) kell nyilvántartani, azok után céltartalékot képezni, illetve - az évente kamatozó állampapírok kivételével - értékvesztést elszámolni nem lehet. Az évente kamatozó állampapírok után legfeljebb olyan mértékű értékvesztést lehet elszámolni, hogy a nyilvántartási érték ne csökkenjen az értékpapír még nem törlesztett névértéke és kamatai jelenértékének (diszkontált értékének) együttes összege alá.

(10) A követelés ellenében megszerzett és tárgyi eszközként használni, hasznosítani kívánt eszközök beszerzési ára - az átvétel módjától függően, az átvételkor érvényes piaci érték - nem lehet magasabb a kiváltott eredeti követelés könyv szerinti értékénél, ha az átvételt követően a Tv. 35. §-ának (1), (2), (5), (7) bekezdése szerinti beszerzési, illetve előállítási költség nem merült fel.

(11) A Tv. 41/A. §-át a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni a hitelintézetnél a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések vonatkozásában:

a) a részesedések mérleg fordulónapi piaci értékelése során - a részesedések felértékelésekor - a mérlegben az adott részesedéshez kapcsolódóan céltartalékot és értékhelyesbítést egyidejűleg kimutatni nem lehet;

b) ha a részesedés után korábban céltartalékot képzett a hitelintézet, és a könyvvizsgáló által hitelesített mérlegfordulónapi piaci érték a könyv szerinti (bekerülési) értéket meghaladja, akkor a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetében fennálló értékhelyesbítés összegét - az értékelési tartalékkal szemben - csak a céltartalék egyidejű felhasználása (felszabadítása) mellett lehet elszámolni és a mérlegben kimutatni;

c) ha a részesedéshez kapcsolódóan korábban a hitelintézet értékhelyesbítést számolt el és a részesedés minősítése alapján céltartalékképzési kötelezettség áll fenn, vagy a mérlegfordulónapi piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, akkor az értékhelyesbítés összegének - értékelési tartalékkal szembeni - megszüntetésével egyidejűleg kell a céltartalékképzést elszámolni és annak összegét a mérlegben kimutatni.

(12)[15] A (2)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő hitelintézetnek a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben - az egymás közötti elszámolásból adódóan - külföldi pénznemben fennálló követelései és kötelezettségei tekintetében is alkalmazni kell.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

10. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell szerepeltetni:

a) a hitelkintlevőségek, az egyéb követelések, illetve a hiteltartozások, az egyéb kötelezettségek után befolyt, illetve fizetett (fizetendő) kamatot,

b) a betétek után befolyt, illetve fizetett (fizetendő) kamatot,

c) a tőkearányosan jövedelmező (hitelviszonyt megtestesítő) értékpapírok után a mérleg fordulónapján a tárgyévre időarányosan járó, illetve fizetendő, befolyt, illetve fizetett kamatot,

d) a kihelyezett, illetve igénybe vett bankkölcsön után és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó követelések, illetve kötelezettségek, valamint az ügyleti kamat után felszámított és befolyt, illetve fizetett (fizetendő) késedelmi kamatot,

e) a kamatozó - tőkearányosan jövedelmező - értékpapírok eladási árában érvényesített, illetve vételárában elismert kamatot,

f) az olyan pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó jutalékbevételt, illetve jutalékráfordítást, amelyekhez kamatbevétel, illetve kamatráfordítás is kapcsolódik.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti kamatjellegű jutalékbevételek, illetve jutalékráfordítások közé tartozik többek között: a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktoring díj, illetve kamat, a 22. § szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó kamatként elszámolt bevétel, illetve ráfordítás.

(4) Ha a követelés egynél több kamatidőszakának esedékes kamatösszege nincs kiegyenlítve, a befizetett kamat a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, kamatjellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki. Az ügyféllel kötött, ettől eltérő megállapodást nem lehet figyelembe venni.

(5) Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több tőke törlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, késedelmi kamatot, kamatjellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki először. A befolyt összegből a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni. Felszámolási eljárás esetén a külön törvényben meghatározott kiegyenlítési sorrendet kell figyelembe venni.

(6) A függővé tett kamat (ügyleti kamat és késedelmi kamat), kamatjellegű jutalék összegét a hitelintézetnél nem lehet a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között elszámolni és nem lehet utánuk céltartalékot képezni.

(7) Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni, a hitelintézetek által folytatott, minden olyan pénzügyi szolgáltatásból származó banküzemi bevételt, illetve ráfordítást, amely nem tartozik a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások közé, valamint a befektetett eszközök között kimutatott tőkearányosan és nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok értékesítése során felmerült árfolyamnyereség pénzügyileg realizált teljes vagy időarányos összegét, illetve az árfolyamveszteség összegét, függetlenül annak pénzügyi realizálódásától. Ide tartoznak többek között: a lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok, a postaforgalmi díjak, a garancia- és kezességvállalási díjak, lakossági folyószámla esetén a tételdíjak, a hitelvizsgálati díj, az egyéb pénzügyi szolgáltatások után felszámított díjak és a befolyt, illetve fizetett késedelmi kamatok, a hitelezési veszteségként leírt követelések utólag befolyt összege stb.

11. § (1) A hitelintézetnél a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:

a) az értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként az értékpapír forgalomba hozatalának lebonyolításáért, szervezéséért és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért felszámított díjak és egyéb jutalékbevételek összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, alvállalkozói díjak összegét;

b) a bizományosi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a befektetési szolgáltatási tevékenységek - kötött ügyletek - után felszámított bizományi díjak, egyéb jutalékbevételek összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, alvállalkozói díjak, közvetítői díjak (ügynöki díjak) összegét;

c) a kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok értékesítése során felmerült árfolyamnyereség pénzügyileg realizált, teljes vagy időarányos összegét, illetve árfolyamveszteség teljes összegét - függetlenül annak pénzügyi realizálódásától -, az ilyen értékpapírok után képzett céltartalék felhasználás, illetve képzés összegét, a saját számlára kötött határidős tőzsdei, tőzsdén kívüli és swap ügyletekből származó, várható árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás 21-24. § szerint, tárgyévben elszámolható - a 10. § (3) bekezdésében figyelembe nem vett - összegét;

d) a letétkezelési, letéti őrzési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a letétkezelés miatt felszámított díjak, egyéb jutalékok összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerülő költségek, ráfordítások (pl. elszámolóháznak fizetett őrzési, letéti igazolási, egyéb díjak stb.) összegét;

e) az egyéb befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként az értékpapírszámla vezetéssel, az ügyfélszámla vezetéssel, a befektetési tanácsadással és befektetési hitelnyújtással, az ügynöki tevékenységgel kapcsolatban felszámított díjak, egyéb jutalék bevételek összegét (ide nem értve a befektetési hitel után járó kamatot, amelyet a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni), valamint az ezekkel összefüggésben felmerült költségek ráfordítások összegét.

(2) A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek közé nem tartozó - eseti jelleggel (nem üzletszerűen) végzett - tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között.

(3) A pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei között kell kimutatni a pénzügyi intézmények működése során az összes általános, banküzemi költségként felmerült (anyagjellegű, személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenést és az egyéb) költségeket a forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásra vonatkozó előírások szerint.

(4) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázis költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a központi költségvetéstől járó, állammal szemben fennálló követelés összegét pedig a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell elszámolni.

(5) A behajthatatlan és - szerződésmódosítás alapján - az elengedett követelés összegét egyéb ráfordításként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg.

Könyvvezetési és egyéb előírások

12. § (1) A pénzügyi intézmény számlarendjének a Tv. 79. §-ának (2) bekezdésén túlmenően tartalmaznia kell a hitelintézet által végzett tevékenységekhez kapcsolódó számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.

(2) A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, továbbá főkönyvi kivonatot készíteni.

(3) Konzorciális hitelnyújtás esetén minden egyes résztvevő hitelintézetnek csak az általa nyújtott hitel összegét kell szerepeltetni mérlegében. Ha a mérlegkészítő hitelintézet konzorcionális hitel esetén a saját hitelhányada mellett garanciát is vállal, ennek összegét a függő kötelezettség között kell kimutatnia.

(4) A valódi penziós ügylet nem számolható el eszközeladásként. Az eszközt továbbra is az átadó pénzügyi intézmény eszközei között kell szerepeltetni, az ebből keletkezett pénzbevételt a források között, mint kötelezettséget kell kimutatni. Ha az átvevő pénzügyi intézmény, akkor az eszköz ellenében fizetett összeget követelésként mutatja ki. Az eladási és visszavásárlási ár különbözete kamatnak minősül. A kamatot időarányosan kell elszámolni.

(5) A nem valódi penziós ügylet tényleges eladásnak minősül, azaz a vevő mutatja ki az eszközt a mérlegében. Ebben az esetben az eladó köteles a kiegészítő mellékletben, mérlegen kívüli tételként kimutatni a visszavásárlási kötelezettség értékét.

(6)[16] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő hitelintézetnek a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben - az egymás közötti elszámolásból adódóan - azonos külföldi pénznemben fennálló - a Tv. szerinti - egyéb követeléseit és egyéb kötelezettségeit év végén a 9. § (7) bekezdése szerinti átértékelési különbözetek elszámolását követően - elszámolási számla közbeiktatásával - egymással szemben a - követelés és a kötelezettség közül - kisebbik összegben össze kell vezetni. Az összevezetés utáni, azonos külföldi pénznemben fennálló követelés és kötelezettség egyenlegeként fennmaradó különbözet forintértékét egyéb követelésként vagy egyéb kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni.

(7) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi vállalkozás a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben - az egymás közötti elszámolásból adódóan - azonos külföldi pénznemben fennálló, a Tv. szerinti egyéb követeléseit és egyéb kötelezettségeit év végén - elszámolási számla közbeiktatásával - egymással szemben össze kell vezetni devizában mérve a - követelés és a kötelezettség közül - kisebbik összegben. Az azonos devizaösszegnek megfelelő forintértékben összevezetett követelés és kötelezettség között - az eltérő nyilvántartási árfolyamból - adódó árfolyamkülönbözet összegét - jellegének megfelelően - egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. Az összevezetés utáni, azonos külföldi pénznemben fennálló követelés és kötelezettség egyenlegeként fennmaradó különbözet forintértékét egyéb követelésként vagy egyéb kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni.

13. §[17] (1) Év közben a hitelintézetnek a kintlévőségeket legalább negyedévenként minősítenie kell, és a céltartalék állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő növelését (céltartalékképzés) vagy csökkenését (céltartalék felszabadítás) az egyéb ráfordítások növekedéseként vagy csökkenéseként kell elszámolni. A kockázati céltartalékképzést akkor is el kell számolni ráfordításként, ha emiatt a hitelintézet veszteséges lesz. A kockázati céltartalék felhasználását az egyéb bevételek között kell elszámolni.

(2) A halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek - ügyféllel kötött szerződés szerint - a mérlegkészítés napjáig meg nem fizetett (halasztott) kamatának megfelelő összegben a hitelintézetnek céltartalékot kell képezni. Az ilyen címen képzett céltartalék összegét csak akkor szabad felhasználni, ha a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek tárgyévre járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes (törlesztendő) kamata meghaladja a tárgyévben ilyen címen elszámolt kamatok összegét.

(3) Befektetett pénzügyi eszközök után képzett kockázati céltartalékként kell elszámolni a hitelintézetnél a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok, részesedések és egyéb pénzügyi befektetések minősítése alapján képzett kockázati céltartalék összegét.

(4) Az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után képzett céltartalékokat a hitelintézetnél az eszközök értékesítésekor (ideértve az értékpapír beváltását is), illetve teljes egészében veszteségként történő leírásakor vagy legkésőbb azok minősítésekor kell felhasználni (illetve felszabadítani). Az eszközök minősítésekor, a minősítés szerinti céltartalékképzési igény összegét meghaladó, meglévő céltartalékok összegét kell felhasználni.

(5) A függő kötelezettségek és a jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell elszámolni a hitelintézetnél a - mérlegen kívüli tételek közé tartozó - függő kötelezettségek és jövőbeni kötelezettségek minősítése alapján képzett kockázati céltartalék összegét.

(6)[18] Az általános kockázati céltartlékot a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében - a Hpt. 223. §-ának előírásait is figyelembe véve - meghatározott mértékben, a mérleg fordulónapján kell megképezni az egyéb ráfordításokkal szemben. Az általános kockázati céltartalék képzésekor a korrigált mérlegfőösszeget a tárgyévi általános kockázati céltartalékképzés összege nélkül kell figyelembe venni. Az általános kockázati céltartalékot akkor lehet felhasználni, ha az adott eszköz hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor a keletkezett veszteség, valamint a mérlegen kívüli kötelezettség miatt adódó veszteség realizálásakor az (1)-(5) bekezdés szerint megképzett kockázati céltartalékok nem nyújtanak elegendő fedezetet. Az eszközre, illetve a mérlegen kívüli kötelezettségre egyedileg képzett céltartalékkal nem fedezett veszteség realizálásakor, annak összegében kell a céltartalékot felhasználni. Ha a tárgyév mérleg fordulónapján a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szintet meghaladja az általános kockázati céltartalék állománya, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell használni.

(7) A deviza árfolyamkockázati céltartalékot a mérleg fordulónapján a nettó devizapozíciónak (hosszú pozíció vagy rövid pozíció) a szavatoló tőke 2%-át meghaladó összege 8%-ának megfelelő mértékben kell megképezni. A céltartalékképzés során a szavatoló tőkét a tárgyévi árfolyamkockázati céltartalékképzés nélkül kell figyelembe venni. A deviza árfolyamkockázati céltartalékot a tárgyévet követő évben teljes összegében fel kell használni.

(8) A deviza árfolyamveszteségre képzett céltartalékot a (9)-(11) bekezdés alapján kell képezni és felhasználni.

(9) A mérleg fordulónapján - a 9. § (4)-(6) bekezdése szerinti értékelés után - deviza-(valuta-)nemenként meg kell állapítani:

a) az adott deviza- és valutakészlet, az adott devizában fennálló követelések együttes összegének (az adott deviza eszközértékének), illetve az adott devizában fennálló kötelezettségeknek (az adott deviza forrásértékének) az állományváltozását;

b) az adott deviza (valuta) hivatalos árfolyamának változását a tárgyévet megelőző év december 31-éhez, illetve az a) pont szerinti állományváltozás keletkezéséhez képest.

(10) A (9) bekezdés a) és b) pontja alapján meg kell határozni deviza-(valuta-)nemenként

a) az eszközérték, illetve a forrásérték változásának az árfolyam-különbözetét, annak jellegét;

b) az árfolyam-különbözetek együttes hatását, a deviza-(valuta-)nemenkénti árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget.

(11) Össze kell vonni a (10) bekezdés b) pontja szerinti deviza-(valuta-)nemenkénti árfolyam-különbözeteket, és

a) amennyiben összevontan árfolyamnyereség mutatkozik, annak összegéből céltartalékot kell képezni;

b) amennyiben összevontan árfolyamveszteség van, a korábbi években ilyen címen képzett céltartalékot - legfeljebb a veszteség összegéig - fel kell használni (ha nincs céltartalék, vagy nem elegendő az árfolyamveszteség fedezetére, az árfolyamveszteség különbözete az eredményt terheli).

c)[19] amennyiben az a) pont szerinti céltartalék meghaladja a mérlegben szereplő devizaeszközök és devizaforrások forintértéke közül a nagyobbik összegének 1%-át, a hitelintézet dönthet az 1%-ot meghaladó összegből történő céltartalékképzésről.

(12) Általános tartalékot a hitelintézetnél csak az adózott eredmény pozitív összegéből lehet képezni. Amennyiben az adózott eredmény negatív, akkor az általános tartalékot fel kell használni, legfeljebb a veszteség összegéig, illetve az általános tartalék összegéig.

14. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett kifizetett tartozást az ügyféllel szembeni követelések között számolja el, ezzel egyidejűleg és azonos összegben a követelést átvezeti az egyéb elszámolásból eredő követelések számlán keresztül - mint az állammal szembeni tartozás csökkenését - az ügyfelekkel szembeni kötelezettség számla követel oldalára.

(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett - költségvetési forrásból - kifizetett tartozás összegében az ügyféllel szemben fennálló követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni mindaddig, amíg az ügyfél annak összegét pénzügyileg nem rendezi.

(3)[20] Év közben a pénzügyi intézménynek a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek után időarányosan fizetendő, de még nem esedékes kamatok összegét legalább havonta passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal szemben.

15. § (1) Betétállomány-átruházás esetén az átvevő hitelintézet az átvállalt kötelezettség teljes összegét köteles az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átruházó hitelintézettől kapott térítés összegét a pénzeszközök növekedéseként, a térítéssel nem fedezett - átvállalt - kötelezettség összegét pedig az aktív időbeli elhatárolások között kell elszámolni. Az időbeli elhatárolást a térítéssel nem fedezett, elkülönítetten kimutatott betétállomány (lejáratkori) visszafizetésekor kell megszüntetni az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival, illetve a rendkívüli ráfordításokkal szemben.

(2) A betétállományt átruházó hitelintézet a kötelezettség megszűnését a megtérítésként kifizetett összegben a pénzeszközök csökkentéseként, a térítéssel nem fedezett kötelezettség összegét pedig egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve rendkívüli bevételként köteles elszámolni.

(3) Követelés értékesítése esetén, ha a pénzügyi intézmény saját követelését adja el, akkor annak könyv szerinti értékét az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az eladási ár összegét pedig egyéb bevételként kell elszámolni a pénzeszközökkel, illetve - halasztott fizetéssel történő eladáskor - az egyéb követelésekkel szemben. Saját követelésnek minősül az olyan követelés, amelynek az alapját képező szerződés szerinti jogosultja eredetileg a pénzügyi intézmény, és az nem követelésvásárlás útján került a tulajdonába.

(4) Ha a pénzügyi intézmény vásárolt követelést értékesít, akkor a követelés könyv szerinti értéke és az eladási ár különbözetét kell - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként elszámolni.

(5) A követelést megvásároló pénzügyi intézmény a követelést annak vételárán köteles a könyveiben kimutatni az ügyfelekkel szembeni, illetve a hitelintézetekkel szembeni követelések között. Ezzel egyidejűleg a követelés - szerződés szerint az - adóstól járó, még nem törlesztett összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban is köteles a pénzügyi intézmény kimutatni.

(6) A vásárolt, törvényes fizetési eszköznek minősülő aranyérméket a pénzeszközök között kell nyilvántartásba venni azok névértékén, és a vételár, valamint a névérték különbözetét - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni. Az érme eladásakor a könyv szerinti érték (névérték) és az eladási ár közötti különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni.

16. § (1) Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapírállományról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást kell vezetni.

(2) A mérleg fordulónapján tételes leltározással kell ellenőrizni a nyilvántartások helyességét. Az idegen helyen tárolt értékpapírok leltározása a letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetése útján történik.

(3) A saját, illetve a megbízó tulajdonában lévő dematerializált értékpapírokról vezetett nyilvántartásban az elszámolóháztól kapott értékpapírszámla kivonat, illetve a központi értékpapír számla kivonat alapján kell az állományi és értékbeni változásokat elszámolni. A dematerializált értékpapírok leltározása a saját tulajdonú értékpapírok esetében az értékpapírszámla kivonatnak, az idegen tulajdonú értékpapírok esetében a központi értékpapír számla kivonatnak a könyvviteli nyilvántartásokkal való egyeztetése útján történik.

(4) A hitelintézet az idegen tulajdonban lévő értékpapírok állományát és az abban bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles elszámolni és kimutatni.

(5) Az idegen értékpapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani:

a) a letétkezelés, a letéti őrzés, a bizományi ügylet esetén átmenetileg a hitelintézet birtokába került nyomdai úton előállított értékpapírokat, valamint

b) az ügyfél tulajdonát képező - az értékpapírszámlán nyilvántartott - dematerializált értékpapírokat.

(6) Ha az Épt. 101. §-ának (2) bekezdése alapján a hitelintézet az ügyféllel kötött szerződés alapján annak értékpapírját sajátszámlás értékpapír eladási ügyletének teljesítésére használja fel - azzal a feltétellel, hogy meghatározott időn belül azonos fajtájú értékpapírt bocsát ügyfele rendelkezésére -, akkor az ügyfél értékpapírját az eladási ügylet eladási árának összegében fennálló követeléssel, illetve pénzeszközzel szemben kötelezettségként köteles elszámolni.

(7) Az ügyfél értékpapírjával azonos fajtájú értékpapír visszaadásakor az új értékpapír könyv szerinti értékét a kötelezettség csökkentésével egyidejűleg kell a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni. Ha - az ügyfél értékpapírjának eladási ára összegében fennálló - kötelezettség meghaladja az új értékpapír könyv szerinti értékét, akkor a többlet (az ügylet nyeresége) összegét vissza kell fizetni az ügyfélnek. Ha az új értékpapír könyv szerinti értéke nagyobb, mint a kötelezettség összege, akkor a veszteség összegét a hitelintézet a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként köteles elszámolni.

(8) A bizományi ügyletek teljesítése során a hitelintézet - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket számolhatja el a mérleget érintő főkönyvi számláin. Ezeket az eseményeket minden esetben - a 18. § szerinti ügyfélszámlán - az ügyféllel szembeni kötelezettség növekedéseként, illetve csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(9) A (8) bekezdés szerinti gazdasági események közé tartoznak többek között:

a) vételi megbízásnál az ügyféltől kapott vételár és annak az eladó részére történő kifizetése,

b) eladási megbízásnál a vevőtől kapott eladási ár és annak az ügyfél részére történő kifizetése,

c) a megbízásra történő kamatbeszedésnél a kibocsátótól beszedett kamat és annak az ügyfél részére történő kifizetése,

d) megbízásra történő kamatkifizetésnél a kibocsátótól (ügyféltől) átvett kamat és annak az értékpapír-tulajdonosok részére történő kifizetése,

e) határidős, opciós tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek esetén a megbízótól pénzügyi fedezet, alapbiztosíték, árkülönbözet és egyéb fedezet címén, illetve az ügylet zárásakori pénzügyi teljesítésként kapott pénzeszközök és azok felhasználása a tőzsdei ügylet elszámolása során,

f) értékpapír forgalomba hozatalának szervezése esetén a jegyzett összeg beszedése és annak a kibocsátó felé történő átutalása stb.

(10)[21] A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén, a hitelintézet döntésétől függően az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (másik forgalmazóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. Az adott tőzsdenapi ügyletek pénzügyi rendezésekor az eladásokból származó összes követelést, illetve a vételekből származó összes kötelezettséget - a sajátszámlás ügyletekkel azonos módon, az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára (a továbbiakban: tőzsdei klíring elszámolási számla) kell átvezetni, és a számla egyenlegét kell az elszámolóházzal pénzügyileg elszámolni. Az elszámolóházzal történő pénzügyi rendezést követően az ügyféllel történő elszámolás során:

a) vételi megbízás esetén az ügyféllel szembeni kötelezettséget kell csökkenteni a bizományosi elszámolási számlával szemben,

b) eladási megbízás esetén, el kell számolni az ügyféllel szembeni kötelezettség keletkezését a bizományosi elszámolási számlával szemben, és az ügyfélnek kifizetett eladási ár összegével csökkenteni kell az ügyféllel szembeni kötelezettséget a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.

(11) A bizományi ügylet esetén az ügyféllel való elszámoláskor, a felek közötti megállapodás alapján, az ügyféllel szembeni kötelezettség csökkenéseként is elszámolható a bizományi díj, valamint a - kifizetőhelyi minőségben - levont forrásadó összege. A bizományi ügylet során az ügyfél értékpapír-állományában bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles a hitelintézet elszámolni.

(12) Bizományi ügyletek esetén a hitelintézet a mérleg fordulónapjára vonatkozóan köteles értesíteni ügyfelét a vállalt megbízások szerződés szerinti teljesítéséről (ideértve azt, hogy az adásvételi szerződést a vevővel vagy az eladóval megkötötte-e).

(13) A bizományos hitelintézeten keresztül megkötött ügylet a megbízó, valamint a vevő és az eladó szempontjából saját számlás adásvételi ügyletként kezelendő a számviteli elszámolás során.

(14) Ha a hitelintézet, a teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki (utalta át) az eladónak, akkor annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettségek, illetve a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettségek növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.

(15) Az ügynökön keresztül az ügyfél részére kifizetendő pénzeszközt az ügynöknek történő kifizetéskor az egyéb követeléseken belül, ügynökkel szembeni követelésként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg az ügyféllel szembeni kötelezettséget és az ügynökkel szembeni követelést egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni (a könyvekből kivezetni).

(16) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ki kell mutatni az ügynök részére kifizetett - az ügyfeleket megillető - pénzösszeget mindaddig, amíg az ügynök az ügyfél részére történő kifizetést - bizonylatokkal alátámasztottan - vissza nem igazolta.

(17) Az ügyfél által a hitelintézet részére ügynökön keresztűl átutalt (fizetett), de a hitelintézethez még be nem folyt pénzösszeget az ügynök - pénz átvételéről szóló - igazolás alapján a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.

(18)[22][23] A mérleg fordulónapján a pénzügyileg még nem rendezett, tőzsdén kötött bizományi ügyletekből - a (10) bekezdés szerinti elszámolásból - adódóan, a mérlegbe a vevővel, illetve az eladóval (másik forgalmazóval) szembeni követelést, illetve kötelezettséget nem lehet beállítani, ezért a mérleg fordulónapján azok összegét - ha a bizományosként eljáró hitelintézet a kötés napján és nem a pénzügyi rendezéskor vette fel könyveibe - a bizományosi elszámolási számlával szemben sztornírozni kell, és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A tárgyévet követő évben ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra felvenni a bizományosi elszámolási számlával szemben.

A kamatok elszámolása és függővé tétele

17. § (1) A hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések után járó kamatokat (szerződés szerinti ügyleti kamatok, valamint késedelmi kamatok), kamatjellegű jutalékokat a hitelintézeteknél év közben és év végén a következőképpen kell elszámolni:

a) év közben járó kamatokat, kamatjellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában függővé kell tenni, ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos vagy azt meghaladó idejű késedelemben van, és összegük nem folyt be. A függővé tett kamatot, jutalékot nem lehet követelésként és bevételként elszámolni, továbbá nem lehet utánuk céltartalékot képezni, azok összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni és kimutatni;

b) év közben járó kamatokat, kamatjellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában kamatkövetelésként és kamatbevételként kell elszámolni, ha azok összege nem folyt be, és ha azokat nem kell az a) pont szerint függővé tenni;

c) év közben - a b) pont szerint - követelésként kimutatott kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét függővé kell tenni - azaz stornó tételként való elszámolással csökkenteni kell azok összegével a követeléseket és bevételeket, ha azok az esedékességet követő 30 napon belül nem folytak be;

d) év közben a kamatok és kamatjellegű jutalékok még nem esedékes, időarányosan járó összegét legalább havonta az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között el kell számolni. Nem lehet időbeli elhatárolásként és kamatbevételként elszámolni a még nem esedékes, időarányosan járó kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét,

- ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott (a legutóbbi minősítését figyelembe véve);

- ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos, illetve azt meghaladó idejű késedelemben van és összegük nem folyt be;

e) év végén függővé kell tenni a mérleg fordulónapján a tárgyévre időarányosan járó, a mérlegkészítés napjáig esedékes, be nem folyt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét;

f) év végén függővé kell tenni a tárgyévre időarányosan járó, a mérlegkészítés napjáig nem esedékes kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét, ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott;

g) év végén a tárgyévre időarányosan járó, a mérlegkészítés napjáig esedékes és befolyt kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapján a tárgyévre időarányosan járó, de a mérlegkészítés napjáig nem esedékes, a problémamentes vagy külön figyelendő minősítésű alapköveteléshez kapcsolódó kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között kell elszámolni;

h) ha a járó kamat, kamatjellegű jutalék az esedékesség időpontjában befolyik, vagy a függővé tett kamat, kamatjellegű jutalék utólag befolyik, akkor azok összegét a pénzeszközök és a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek növekedéseként kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdés a), c) és e) pontjának előírásait alkalmazni kell az olyan pénzügyi szolgáltatási díjakra is, amelyek

a) olyan - hitelintézetekkel szembeni -, valamint ügyfelekkel szembeni követelések (alapkövetelések) után járnak, amelyekre a hitelintézet kamatot, kamatjellegű jutalékot számít fel,

b) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételének minősülnek,

c) a hozzákapcsolódó alapkövetelések után felszámított kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét a hitelintézet függővé tette.

(3) A halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek után szerződés szerint járó, esedékes - nem halasztott - kamat esetén is alkalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, ha annak összege az esedékesség időpontjában nem folyt be.

(4)[24][25] A tandíjhitel után a szerződés szerint járó, esedékes - nem halasztott - kamat, kamatjellegű jutalék esetén is alkalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, ha annak összege az esedékesség időpontjában nem folyt be.

Befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyfélszámla vezetése

18. § (1) Az ügyfélszámlát - a számviteli nyilvántartásokon belül - a főkönyvi könyvelés vagy az analitikus nyilvántartás keretében az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve az egyéb kötelezettségek között kell vezetni.

(2) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén, az elszámolóháznak átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés és egyéb jogcímen átutalt összeget az elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számlakövetelésén belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni az ügyfélszámlával szemben.

(3) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén, az elszámolóháztól kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig, az elszámolóházzal szembeni kötelezettségeken belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni az ügyfélszámlával szemben.

(4) Az ügyfélszámlán kell elszámolni a pénzeszköz számlával szemben a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltől beszedett pénzösszeget, és az ügyfelet megillető pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelő pénzkifizetéseket.

(5) Ha a hitelintézet a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyfél általi - az ügylet teljesítését követő, meghatározott időn belüli - halasztott fizetésben állapodott meg megbízójával, akkor a hitelintézet az ügyfél helyett teljesített pénzkifizetés összegében fennálló követelést nem az ügyfélszámlán, hanem az ügyfeleknek nyújtott befektetési szolgáltatásokból eredő követeléseken belül köteles ügyfelenként elkülönítetten kimutatni.

Befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó értékpapírszámláról vezetett számviteli nyilvántartás

19. § (1) A hitelintézetnek az ügyfél részére - a tulajdonát képező, dematerializált értékpapírról - vezetett értékpapírszámláról a számviteli nyilvántartásokban a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, ügyfelenként, értékpapírfajtánként nyilvántartást kell vezetni névértéken.

(2) Az ügyfél értékpapírszámlájáról vezetett nyilvántartási számlán - az ügyfél írásbeli rendelkezése és a központi értéktár központi értékpapír számláról kiállított értesítése alapján - könyvelni kell a bekövetkezett forgalmat, így különösen:

a) az ügyfél megbízása alapján jegyzett dematerializált értékpapír névértékét;

b) az ügyfél megbízása alapján vásárolt, illetve eladott dematerializált értékpapír névértékét;

c) az értékpapírszámlájukat különböző számlavezetőnél (forgalmazónál) vezető ügyfelek tőzsdén kívül egymással kötött megállapodása (ügylete) alapján, az ügyfél számlájára, illetve számlájáról átutalt (transzferált) értékpapír névértékét;

d) az egyéb növekedési és csökkenési tételeket.

Mérlegen kívüli tételek

20. § (1) A mérlegen kívüli tételnek minősülő, a (2)-(3) és az (5) bekezdésben felsorolt tételeket a kiegészítő melléklet részeként a mérleg hátoldalán kell kimutatni.

(2) Függő kötelezettségek az olyan, általában harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján fennállnak, de mérlegtételkénti szerepeltetésük - a mérleg fordulónapján - jövőbeni eseményektől függ. Idetartoznak többek között:

1. az opciós ügyletek (ideértve az eladási opció kiírójának kötelezettségét, illetve a vételi opció vevőjének kötelezettségét);

2. a garanciavállalás;

3. a kezességvállalás;

4. a visszavonható készenléti (standby) hitellevél;

5. a visszavonhatatlan hitellevelek és az akkreditívek;

6. a hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszeg;

7. a harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló, a mérlegben nem szereplő vagyontárgyak;

8. a nem valódi penziós ügyletek;

9. a hiteligérvények;

10. a forint- vagy devizaértékre szóló, a névérték összegében a lejáratig fennálló váltókezesség-vállalás (avalizálás);

11. a tovább forgatott, eladott vagy az MNB-nél viszontleszámítoltatott váltó, névértékének összegében a lejáratig;

12. a hitelintézettel mint váltóforgatmányossal szemben támasztott, a mérleg fordulónapján fennálló megtérítési igény (visszkereset), a váltóban foglalt követelésből az utolsó váltóbirtokos által meghatározott (a főkötelezett által ki nem fizetett névértéke) érték a pénzügyi teljesítésig;

13. egyéb (váltón kívüli) a pénzügyi intézmény által megvásárolt (leszámítolt) és eladott (viszontleszámítolt) piacképes forgatható okmányokon alapuló pénzkövetelések olyan értékben, amelyen a pénzügyi intézménnyel szemben megtérítési igény érvényesíthető (fizetésre kötelezhető);

14. a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek.

(3) Jövőbeni kötelezettségek az olyan visszavonhatatlan kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján már fennállnak, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethetők. (Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek.) Idetartoznak többek között:

1. a határidős adásvételi ügyletek,

2. a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségek (a kamatok cseréjére vonatkozó swap ügylet esetén a vállalt fix, illetve változó kamat értékelés napján - a mérleg fordulónapján - fennálló mértékével számított időarányos kamatra vonatkozó fizetési kötelezettség).

(4) A függő kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletekből adódó be nem váltott kötelezettség összegét.

(5) Mérlegen kívüli követelésként kell kimutatni a határidős és az opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló, forintra szóló követelések, valamint a 2. § 14. pontja szerinti mérlegen kívüli, devizában fennálló követelések összegét.

(6) A (2)-(3) és az (5) bekezdésben felsorolt mérlegen kívüli tételeket azok szerződés szerinti értékén a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani. A devizára szóló mérlegen kívüli tételek esetén, ha a szerződés szerinti érték csak devizában rögzített, akkor annak a mérleg fordulónapján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékét is ki kell mutatni 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.

Határidős, opciós és swap ügyletek elszámolása

21. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumra, egyéb árura vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési ár, árfolyam), amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik (illetve az ügylet lezárásra nem kerül a lejáratkor, vagy a lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylet miatt, vagy a tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés miatt).

(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (illetve az ügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet, a swap ügyletek határidős ügyletrészét, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni, és mérlegtételként figyelembe venni. Ha a határidős ügylet teljesítése a szerződés szerint, a kötési ár és a lejáratkori piaci érték közötti különbözet pénzügyi rendezésével valósul meg, - és az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, áru nem kerül átadásra, leszállításra - akkor az ügylet lezárásakor csak a kötési ár és a 22. § (5) bekezdése szerinti piaci érték közötti különbözet összegét kell - pénzügyileg - elszámolni mérleget érintő tételként.

(3) Ha a határidős, opciós és swap ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve az opciós díjat) került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor - az ügylet azonnali ügyletként történő, végső elszámolásakor, lezárásakor - jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénz visszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.

22. § (1) A fedezeti ügyleteket azok megkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és nyilvántartani. A fedezeti ügyletről vezetett nyilvántartásban a fedezeti ügylethez hozzá kell rendelni a fedezett ügylet (ügyletek) miatt fennálló nyitott pozíciót, és annak várható kamat-, illetve árfolyamveszteségét.

(2) A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor - elszámolásakor - kell elszámolni kamatbevételként vagy kamatráfordításként, ha a fedezett ügylet eredménye is kamatként realizálódik, illetve befektetési szolgáltatás bevételeként vagy ráfordításaként, ha a fedezett ügylet eredménye árfolyamkülönbözetként realizálódik.

(3) A fedezeti céllal, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül megkötött és a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a mérleg fordulónapján ismert piaci értéke közötti különbözetet legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) mérleg fordulónapjáig felmerülő elszámolt időarányos eredményének - ellenkező előjelű - összegében el lehet számolni aktív időbeli elhatárolásként és bevételként, illetve passzív időbeli elhatárolásként és ráfordításként.

(4) A fedezeti céllal kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt,

a) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében 23. § (5) bekezdése,

b) a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében a 23. § (6) bekezdése,

c) a kamat-swap ügylet esetében a 23. § (7) bekezdése

szerint kell meghatározni az ügylet tárgyévre időarányosan jutó eredményének a mérleg fordulónapján elszámolható összegét.

(5) A (3) bekezdés szerinti, a mérleg fordulónapján ismert piaci értéknek kell tekinteni:

a) tőzsdei ügyletek esetén a pénzügyi instrumentum (a deviza kivételével), illetve egyéb áru tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóárát, árfolyamát;

b) határidős deviza ügyletek, deviza swap ügyletek esetén a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot;

c) tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamat alapú határidős és swap ügyletek) esetén a szerződésben rögzített irányadó kamatláb, ennek hiányában a bankközi hitelkamatláb tárgyévben utoljára közzétett mértékét;

d) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében, az elismert piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve a tárgyév során történt értékesítés adataival alátámasztott, a tárgyév végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat.

(6) Nem minősíthető fedezeti ügyletnek az olyan - nem devizára szóló - határidős ügylet, amelynek lezárásakor a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával (delivery) és a kötési ár kifizetésével történik, továbbá a kötési ár (árfolyam), valamint a záráskori piaci ár (árfolyam) közötti különbözet csak elméleti (potenciális) hasznot vagy veszteséget jelent a felek számára, de annak pénzügyi elszámolására nem kerül sor, illetve ha az - tőzsdei ügylet esetén - árkülönbözet címén befolyt vagy befizetésre került, azt az ügylet zárásakor a felek - az elszámolóházzal való elszámolás útján - visszafizetik egymásnak.

(7) A (6) bekezdés szerinti határidős ügyletek lezárásakor nem lehet az elméleti (potenciális) nyereséget bevételként, az elméleti (potenciális) veszteséget ráfordításként és az ügylet tárgyát képező eszköz könyv szerinti (beszerzési) értékét módosító tételként elszámolni.

23. § (1) A nem fedezeti céllal kötött tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyletek és a swap ügyletek határidős ügyletrészének eredményét - a (2)-(3), valamint a (5)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel -, csak az ügylet lezárásakor lehet elszámolni, a ténylegesen realizált összegben.

(2) A nem fedezeti céllal kötött határidős tőzsdei ügyletek esetén, ha az ügylet jövőbeni eredménye a tőzsdei ár (árfolyam) alakulásának tendenciáját figyelembe véve nagy valószínűséggel veszteség lesz, akkor az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru mérleg fordulónapi piaci értéke és kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegében az eladó által - az ár (árfolyam) emelkedés esetén -, illetve a vevő által - az ár (árfolyam) csökkenés esetén - az elszámolóház részére árkülönbözetként (változó letétként) befizetett és egyéb követelésként kimutatott összeget - mint a jövőbeni veszteség tárgyévre jutó részét - passzív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási ráfordításként el kell számolni.

(3) A tárgyévben vagy azt megelőzően kötött olyan tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyletek esetében, amelyek a tárgyévet követő évben a mérlegkészítés időszakában kerülnek lezárásra (járnak le), és amelyek eredménye ez időszakban realizálódik, a realizált eredmény tárgyévre jutó időarányos részét, a tárgyévi mérleg fordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási bevételként (ha az eredmény nyereség), illetve passzív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási ráfordításként (ha az eredmény veszteség) kell elszámolni.

(4) A deviza vételére, eladására (cseréjére) szóló határidős ügyletek miatt az adott devizára vonatkozó - a mérlegben nem szereplő - jövőbeni követelés, illetve kötelezettség a mérleg fordulónapján érvényes az MNB által közzétett hivatalos deviza-árfolyamon átszámított forintértéke és a határidős ügyletkötés napján érvényes az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti - átértékelésből adódó - árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a tárgyévi eredményben nem lehet figyelembe venni. Az ilyen mérlegen kívüli tételek átértékeléséből adódó árfolyamnyereség és -veszteség együttes eredményhatását - amennyiben az jelentős - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

(5) Forint- és devizacserére vonatkozó - a mérleg fordulónapjáig le nem zárt - swap ügylet esetén a deviza kötési árán - árfolyamán - és a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözet összegét - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni a mérleg fordulónapjával.

(6) A különböző devizák cseréjére vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt - swap ügylet esetén a két devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes keresztárfolyama (kötéskori spot keresztárfolyama) és a kötési keresztárfolyama közötti devizában fennálló árfolyamkülönbözet tárgyévre jutó időarányos összegét, a mérleg fordulónapján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni a mérleg fordulónapjával.

(7) Kamat-swap ügylet esetén, ha valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és - bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított - változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréjére kerül sor, akkor a hitelintézet a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét számolja el a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között. A mérlegkészítés időszakában pénzügyileg rendezett kamatkülönbözet tárgyévre jutó időarányos összegét a tárgyévi mérleg fordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként, illetve passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a kapott kamatok és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal szemben.

24. § (1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóházhoz átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig az egyéb követeléseken belül elkülönítetten - az elszámolóházzal szembeni követelésként - kell kimutatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén az elszámolóház által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül elkülönítetten - az elszámolóházzal szembeni kötelezettségként - kell kimutatni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg, vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét, a befektetési szolgáltatási ráfordítások között kell elszámolni a követelés csökkenésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Az elszámolóháztól visszakapott alapletét összegét a pénzeszközök növeléseként és az egyéb követelés csökkenéseként kell elszámolni.

(4) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügylet - függetlenül attól, hogy fedezeti céllal, vagy nem fedezeti céllal kötötték - mérleg fordulónapjáig várható időarányos eredményét nem lehet a tárgyévi eredményben figyelembe venni és időbeli elhatárolásként a mérlegben kimutatni.

(5) Az opció vevője a fizetett opciós díjat befektetési szolgáltatási ráfordításként köteles a kifizetéskor elszámolni, az opció kiírója pedig befektetési szolgáltatási bevételként köteles elszámolni a kapott opciós díjat.

(6) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletek kifizetett opciós díját a mérleg fordulónapján a vevő aktív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási ráfordítások csökkenéseként, az opció kiírója passzív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási bevétel csökkenéseként köteles elszámolni.

(7)[26] Az opciós díjat - a (8)-(9) bekezdésben fogalaltak kivételével - annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a határidős ügylet lezárásra kerül, azaz amikor az opciót érvényesíti az opció vevője. Ha az opciós ügylet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között lezárul, és az opció vevője érvényesíti az opciót, akkor - az ügylet realizált eredménye tárgyévre jutó időarányos részének a 23. § (3) bekezdése szerint történő elszámolásával egyidejűleg - az opciós díj tárgyévre időarányosan jutó összegét a tárgyévi eredményt érintő tételként kell elszámolni.

(8) Ha az opciós ügylet tárgyát az opció vevője befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat a beszerzési ár részének kell tekinteni.

(9) Ha a tárgyévben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét a tárgyévben kell elszámolni és kimutatni a befektetési szolgáltatás ráfordításaként.

Kiegészítő melléklet

25. § A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:

1. A hitelintézet esetében az alapvető pénzügyi szolgáltatásokon (hitelezés, betétgyűjtés, pénzforgalmi számlavezetés) túlmenően végzett - volumenében jelentős - tevékenységeket;

2. A tárgyévi céltartalékképzés és -felhasználás összegét az ügyfelekkel szembeni követelések, a hitelintézetekkel szembeni követelések, a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések, az - halasztott fizetéssel eladott értékpapír, illetve követelés miatt fennálló - egyéb követelések, a kamatkövetelések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök, a kötelezettségek után, valamint az árfolyamkockázatra, az árfolyamveszteségre, egyéb célra és az általános kockázati célra képzett céltartalék bontásban;

3. Az általános kockázati tartalék - a Hpt. 223. §-át figyelembe véve - még meg nem képzett összegét;

4. A mérleg fordulónapján fennálló, a Hpt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti nagy kockázatvállalásnak minősülő hitelek, értékpapírok, részesedések, váltó, csekk, vállalt kötelezettségek, pénzügyi lízing miatti követelés együttes összegét;

5. A hitelintézeteknek az Országos Betétbiztosítási Alapban, az önkéntes betétbiztosítási alapokban, valamint az intézményvédelmi alapokban, a befektetővédelmi alapban való tagságát és külön-külön az azokhoz való hozzájárulás összegét;

6. A hátrasorolt eszközök tételes összegét, kamatlábát, esedékességét, pénznemét. Ez a tájékoztatás kimaradhat akkor, ha az egyedi hátrasorolt eszközök összege az összes hátrasorolt eszközök 10%-ánál kevesebb;

7. A hátrasorolt kötelezettségek, ezen belül az alárendelt kölcsöntőke tételes összegét, kamatlábát, esedékességét, pénznemét és a jövőben lehetséges tőkésítés vagy átminősítés feltételeit. Ez a tájékoztatás kimaradhat akkor, ha az egyedi hátrasorolt kötelezettségek összege az összes hátrasorolt kötelezettségek 10%-ánál kevesebb, kivéve az alárendelt kölcsöntőkét, amelyről minden esetben tájékoztatást kell adni;

8. A mérleg eszköztételei közül az A. III. 1. b), 2., valamint forrástételei közül a D. I. 1. b), 2. b), 2. e) II. 1., 2., 4. tételeknek a következő esedékesség szerinti bontását:

3 hónapon belül esedékesek,

3 hónapon túl és 1 éven belül esedékesek,

1 éven túl és 5 éven belül esedékesek,

5 éven túl esedékesek;

9. A saját eszköz terhére adott zálog- és ahhoz hasonló jogokat tételenkénti bontásban;

10. A valódi penziós ügylet esetén a penzióba adónál a visszavásárlási kötelezettség mellett penzióba adott vagyontárgyakat, a penzióba vevőnél pedig a penzióba kapott vagyontárgyakat;

11. A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírokat mérlegtételenkénti bontásban;

12. Az összes eszközökön, forrásokon belüli külföldi pénznemre szóló eszközöket, forrásokat forintban kifejezve, külön feltüntetve a külföldi értékpapírokat;

13. Általános tájékoztatást fajtánként (az ügylet tárgya szerint) a még nem esedékes határidős, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek részét képező határidős ügyletek szerződés szerinti értékéről és az eredményre - külön bemutatva azokat, amelyek eredményhatását a 22. § (3)-(4), a 23 § (2)-(3), (5)-(7) bekezdései alapján már a tárgyévben figyelembe vette a hitelintézet -, illetve a cash-flowra való várható hatásáról, részletezve aszerint, hogy kamat-, árfolyamkockázat fedezeti vagy kereskedelmi célokat szolgálnak, továbbá bankközi piacon, vagy tőzsdén (áru-, illetve értékpapírtőzsdén) kötött ügyletről van szó;

14. Az eredménykimutatás 11. tétele alatt kimutatott pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei és 14. nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai költségnemenkénti bontását;

15. A 1. pont szerinti bontásban a meg nem képzett céltartalékok összegét (a Hpt. 5. számú melléklete II. részében az 1. pont f) alpontja szerinti kockázati céltartalék hiányát);

16. A 4. számú melléklet A-D részeiben bemutatott változatok közül a pénzügyi intézmény által választott szerkezetben a pénzmozgásokat (a pénzforrásokat és azok felhasználását) bemutató cash-flow-kimutatást;

17. A hitelintézetnél függővé tett kamat (ügyleti kamat és késedelmi kamat), kamatjellegű jutalék és - a 17. § (2) bekezdése szerinti - pénzügyi szolgáltatási díjak összegét;

18. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság esetében a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett garanciaügyletek beváltásából adódóan az ügyféllel szemben fennálló követelések, illetve az állammal szemben fennálló tartozások összegét a 0. Nyilvántartási számlaosztályból;

19. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság esetében a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett garanciaügyletek beváltásából adódó és behajthatatlannak minősített követelések összegét a 0. Nyilvántartási számlaosztályból;

20. A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során átvett, a megbízó tulajdonát képező értékpapírok névértékét, továbbá az ügyfelet megillető pénzeszközök összegét (külön kimutatva azoknak az ügyfeleknek a pénzét, amelyek pénzforgalmi számláját - elszámolási betétszámláját - a hitelintézet vezeti, valamint azokét az ügyfelekét, amelyek pénzforgalmi számláját más hitelintézet vezeti);

21. A saját tulajdonú értékpapírok állományát névértéken, valamint könyv szerinti értéken, az idegen tulajdonú értékpapírok állományát névértéken részletezve aszerint, hogy nyomdai úton előállított, illetve dematerializált értékpapír, továbbá a nyomdai úton előállított értékpapír őrzése az elszámolóházban, más helyen, illetve saját szervezés keretében történik;

22. A biztosítópénztárak részére végzett vagyonkezelés esetén pénztáranként külön - a 0. számlaosztályban elszámolt - a pénztár tulajdonát képező eszközök tárgyév január 1-jén és december 31-én meglévő állományát a vagyonkezelési szerződésben meghatározott nyilvántartás szerinti értéken, és a tárgyévben bekövetkezett változását, valamint a vagyonkezelési szerződés alapján kötött és a mérleg fordulónapján le nem zárt (érvényben lévő) határidős és opciós ügyleteket a szerződésben rögzített értéken;

23. A befektetési szolgáltatás bevételeit és ráfordításait - értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység,

- bizományosi tevékenység,

- kereskedelmi tevékenység,

- letétkezelési és letéti őrzési tevékenység,

- egyéb tevékenység

bontásban;

24. A pénzfeldolgozási tevékenység során átvett, idegen tulajdonú pénzeszközöket;

25. A Hpt. 75. §-ának (3) bekezdése szerint az általános tartalék képzése alól kapott felmentést;

26. Az azonnali deviza adásvételi ügyletekből a mérleg fordulónapjáig nem teljesült ügyletek miatt devizában fennálló követelést, illetve kötelezettséget;

27. A lakástakarékpénztárnak a mérleg fordulónapján fennálló kiutalási összeget, a ki nem utalt összes szerződéses összeget, a kiutalási összegben lévő állami támogatást és annak kamatát, a nyújtott áthidaló kölcsönök összegét, a szabad eszközök összegét, a kiegyenlítési céltartalék állományának összegét, valamint tárgyévi képzésének és felhasználásának összegét.

28.[27] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézménynél a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit és kötelezettségeit - a tárgyévi összevezetést megelőzően -, előző évről áthozott egyenleg és tárgyévben keletkezett tételek bontásban, a keletkezés jogcímének megjelölésével.

29.[28] Az Eximbanknál - a központi költségvetés kockázatának felmérése céljából -, a Kormány készfizető kezességével fedezett exportcélú garanciaügyletekből adódó be nem váltott kötelezettségek saját kockázattal azonos módon történő minősítésének eredményét és a kötelezettségek egyes minősítési kategóriákba tartozó állományának nagyságát.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló

26. § (1) Ha a pénzügyi intézmény anyavállalat (a továbbiakban: pénzügyi intézmény anyavállalat), a kiegészítő mellékletben ismertetni kell az alkalmazott konszolidálási módszereket.

(2) A leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: pénzügyi intézmény leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás) az éves beszámoló mérlegét és eredménykimutatását az anyavállalat által kért szerkezetben köteles részletezni.

(3) A pénzügyi intézmény anyavállalat összevont (konszolidált) mérlegének előírt tagolása az 5. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától.

(4) A pénzügyi intézmény anyavállalat összevont (konszolidált) eredménykimutatásának előírt tagolása a 6. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától.

Közzététel

27. § A pénzügyi intézmény a 3. számú melléklet szerinti mérleget és a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatást, valamint - a könyvvizsgáló megítélése szerint - a kiegészítő mellékletet, vagy annak egy részét köteles közzétenni a Tv. szerint meghatározott módon.

Pénzügyi vállalkozások sajátos előírásai

28. §[29] A pénzügyi vállalkozás e rendeletnek a következő előírásait köteles alkalmazni: 1. §; 2. § 1-4., 6., 8., 15. pont; 3. §; 4. §; 5. § (2)-(3) bekezdés, (4) bekezdés b)-c) pont, (5) bekezdés, (7) bekezdés a)-b) pont, (8) bekezdés c) pont, (9) bekezdés; 6. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (6) bekezdés a)-c) pont, (8) bekezdés, (10)-(11) bekezdés; 7. § (1) bekezdés, (2) bekezdés [a)-d) pontok rendelkezései kivéve], (3)-(6) bekezdés, (8) bekezdés b)-c) pont, (13) bekezdés; 8. § (1)-(2), (4)-(5) bekezdés; 9. § (10) bekezdés; 10. § (1)-(5) bekezdés, (7) bekezdés; 11. § (2)-(3) bekezdés, (5) bekezdés; 12. § (1)-(2) bekezdés, (4) bekezdés; 14. § (3) bekezdés; 15. § (3)-(6) bekezdés; 16. § (1)-(3) bekezdés; 20. § (1)-(3) bekezdés; 21. § (1)-(3) bekezdés; 24. § (5) bekezdés, (8) bekezdés; 25. § 2., 4., 6-12., 14., 16., 21-22., 24-26., 28. pont; 26. § (1)-(4) bekezdés; 27. § (29. § (2)-(3); 30. §.

Átmeneti rendelkezések

29. § (1) A kamatkövetelések után 1996. január 1-jét megelőzően képzett céltartalékok összegét mindaddig a kamatkövetelések utáni céltartalékok között kell kimutatni, amíg az adott kamatkövetelést a hitelintézet könyveiből ki nem vezeti (nem érvényesíti, behajthatatlan követelésként le nem írja, szerződés alapján el nem engedi, illetve nem értékesíti).

(2) A pénzügyi vállalkozás az 1997. évi éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles bemutatni a bázisul szolgáló 1996. évi éves beszámoló adatainak e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleg és 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás szerkezetébe való átrendezését, valamint az áttérés 1997. évi eredményre gyakorolt hatását.

(3)[30] Az a pénzügyi vállalkozás, amely összbevételének 1997-ben a 25%-át, 1998-ban a 10%-át nem éri el a pénzügyi szolgáltatásból származó bevétel összege és külön nyilatkozatot mellékel az éves beszámolóhoz arra vonatkozóan, hogy 1998. december 31. után pénzügyi szolgáltatásokat nem fog végezni, az 1997. évi, illetve az 1998. évi éves beszámolóját - saját döntése szerint - elkészítheti a számviteli törvény általános előírásai szerinti szerkezetben. Amennyiben a nyilatkozatot tevő pénzügyi vállalkozás 1998. december 31. után nem szünteti meg a pénzügyi szolgáltatások végzését, legkésőbb 1999. május 31-ig köteles e rendelet előírásainak megfelelő szerkezetben és tartalommal (az 1. számú melléklet szerinti mérleg és a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásának figyelembevételével) visszamenőleg elkészíteni és ismételten közzétenni az 1997. évi és 1998. évi éves beszámolóját.

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet , valamint a 47/1992. (III. 13.) Korm. rendelet , a 63/1993. (IV. 27.) Korm. rendelet , a 22/1994. (II. 16.) Korm. rendelet , a 180/1994. (XII. 28.) Korm. rendelet és a 35/1996. (III. 5.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A mérleg előírt tagolása

ESZKÖZÖK (Aktívák)

A. FORGÓESZKÖZÖK

I. PÉNZESZKÖZÖK

II. ÉRTÉKPAPÍROK

1. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező, piacképes értékpapírok

a) a Magyar Állam, a helyi önkormányzat által kibocsátott

b) más kibocsátó által kibocsátott

c) saját kibocsátású és visszavásárolt

2. Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

3. Saját részvények

4. Értékpapírok után képzett céltartalék (-)

III. KÖVETELÉSEK

1. Hitelintézettel szembeni követelések éven belüli lejáratra

a) látra szóló

b) egyéb

c) Magyar Nemzeti Bankkal szembeni követelések

2. Ügyfelekkel szembeni követelések éven belüli lejáratra

3. Egyéb követelések

a) Tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések

b) Tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések

c) Befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő ügyfelekkel szembeni követelések

d) Elszámolóházzal szembeni követelések

e) Különféle egyéb követelések

4. Hitelintézetekkel szembeni követelések éven túli lejáratra

Ebből: Magyar Nemzeti Bankkal szembeni követelések

5. Ügyfelekkel szembeni követelések éven túli lejáratra

6. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések

7. Követelések után képzett kockázati céltartalék (-)

8. Kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalék (-)

IV. KÉSZLETEK

1. Anyagok

2. Áruk

3. Alvállalkozói teljesítmények

4. Saját termelésű készletek

5. Készletekre adott előlegek

6. Készletek után képzett céltartalék (-)

B. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

1. Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

a) hitelintézetekben

b) egyéb vállalkozásokban

2. Egyéb pénzügyi befektetések

3. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

a) a Magyar Állam, helyi önkormányzat által kibocsátott

b) más kibocsátó által kibocsátott

4. Befektetett pénzügyi eszközök után képzett kockázati céltartalék (-)

5. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

II. IMMATERIÁLIS JAVAK

1. Immateriális javak

2. Immateriális javak értékhelyesbítése

III. TÁRGYI ESZKÖZÖK

1. Pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei

a) ingatlanok

b) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek

c) beruházások

d) beruházásra adott előlegek

2. Nem közvetlenül pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei

a) ingatlanok

b) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek

c) beruházások

d) beruházásra adott előlegek

3. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

FORRÁSOK (Passzívák)

D. KÖTELEZETTSÉGEK

I. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

a) látra szóló kötelezettségek

b) meghatározott időre lekötött kötelezettségek

c) Magyar Nemzeti Bankkal szembeni kötelezettségek

2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

a) látra szóló takarékbetétek

b) meghatározott időre lekötött takarékbetétek

c) egyéb látra szóló kötelezettségek

d) befektetési szolgáltatásból eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

e) egyéb meghatározott időre lekötött kötelezettségek

3. Kibocsátott kötvények és más forgalomképes kamatozó értékpapírok egy éven belüli lejáratra

a) kötvények

b) egyéb értékpapírok

4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

a) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása

b) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettségek

c) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettségek

d) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

e) elszámolóházzal szembeni kötelezettség

f) különféle egyéb kötelezettség

II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

1. Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben

Ebből: Magyar Nemzeti Bankkal szembeni kötelezettségek

2. Kötelezettségek ügyfelekkel szemben

3. Kibocsátott kötvények és más forgalomképes kamatozó értékpapírok egy évnél hosszabb lejárattal

a) kötvények

b) egyéb értékpapírok

4. Hátrasorolt kötelezettségek

a) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása

b) alárendelt kölcsöntőke

c) egyéb

5. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

E. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

F. CÉLTARTALÉKOK

1. Függő kötelezettségek és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalék

2. Árfolyamkockázatra képzett céltartalék

3. Árfolyamveszteségre képzett céltartalék

4. Általános kockázati céltartalék

5. Egyéb céltartalék

G. SAJÁT TŐKE

1. Jegyzett tőke

Ebből:

a) visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken

b)[31]

2. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

3. Tőketartalék

a) ázsió (részvénykibocsátásból)

b) egyéb

4. Eredménytartalék (±)

5. Értékelési tartalék

6. Általános tartalék

7. Mérleg szerinti eredmény (±)

2. számú melléklet a 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az eredménykimutatás előírt tagolása

1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

2. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

3. Kamatkülönbözet (1-2)

4. Kapott osztalékok és részesedések

5. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei

6. Egyéb bevételek

7. Befektetési szolgáltatás bevételei

8. Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai

9. Egyéb ráfordítások

10. Befektetési szolgáltatás ráfordításai

11. Pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei

12. Pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye (+3+4+5+6+7-8-9-10-11)

13. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele

14. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai

15. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye (13-14)

16. Szokásos vállalkozási eredmény (± 12 ± 15)

17. Rendkívüli bevételek

18. Rendkívüli ráfordítások

19. Rendkívüli eredmény (17-18)

20. Adózás előtti eredmény (± 16 ± 19)

21. Adófizetési kötelezettség

22. Adózott eredmény (20-21)

23. Általános tartalék képzése és felhasználása (±)

24. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

25. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés

26. Mérleg szerinti eredmény (22 ± 23 + 24 - 25)

3. számú melléklet a 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A mérleg előírt tagolása

ESZKÖZÖK (Aktívák)

A. FORGÓESZKÖZÖK

I. PÉNZESZKÖZÖK

II. ÉRTÉKPAPÍROK

1. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező, piacképes értékpapírok

2. Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

3. Saját részvények

4. Értékpapírok után képzett céltartalék (-)

III. KÖVETELÉSEK

1. Hitelintézettel szembeni követelések éven belüli lejáratra

2. Ügyfelekkel szembeni követelések éven belüli lejáratra

3. Egyéb követelések

4. Hitelintézetekkel szembeni követelések éven túli lejáratra

5. Ügyfelekkel szembeni követelések éven túli lejáratra

6. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések

7. Követelések után képzett kockázati céltartalék (-)

8. Kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalék (-)

IV. KÉSZLETEK

1. Anyagok

2. Áruk

3. Alvállalkozói teljesítmények

4. Saját termelésű készletek

5. Készletekre adott előlegek

6. Készletek után képzett céltartalék (-)

B. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

1. Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

2. Egyéb pénzügyi befektetések

3. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

4. Befektetett pénzügyi eszközök után képzett kockázati céltartalék (-)

5. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

II. IMMATERIÁLIS JAVAK

1. Immateriális javak

2. Immateriális javak értékhelyesbítése

III. TÁRGYI ESZKÖZÖK

1. Pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei

2. Nem közvetlenül pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei

3. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

FORRÁSOK (Passzívák)

D. KÖTELEZETTSÉGEK

I. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

3. Kibocsátott kötvények és más forgalomképes kamatozó értékpapírok éven belüli lejáratra

4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

1. Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben

2. Kötelezettségek ügyfelekkel szemben

3. Kibocsátott kötvények és más forgalomképes kamatozó értékpapírok egy évnél hosszabb lejárattal

4. Hátrasorolt kötelezettségek

5. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

E. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

F. CÉLTARTALÉK

1. Függő kötelezettségek és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalék

2. Árfolyamkockázatra képzett céltartalék

3. Árfolyamveszteségre képzett céltartalék

4. Általános kockázati céltartalék

5. Egyéb céltartalék

G. SAJÁT TŐKE

1. Jegyzett tőke

2. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

3. Tőketartalék

4. Eredménytartalék (±)

5. Értékelési tartalék

6. Általános tartalék

7. Mérleg szerinti eredmény (±)

4. számú melléklet a 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A cash-flow előírt tagolása

"A"

Kamatbevételek

+ Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei

+ Egyéb bevételek (céltartalék-felhasználás és a céltartaléktöbblet visszavezetésének kivételével)

+ Befektetési szolgáltatások bevételei

+ Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei

+ Osztalék bevétel

+ Rendkívüli bevétel

- Kamatráfordítások

- Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai

- Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés kivételével)

- Befektetési szolgáltatások ráfordítása

- Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai

- Pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei

- Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség összegét)

- Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség

- Kifizetett osztalék

Működési pénzáramlás

± Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -)

± Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

± Készlet állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

± Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

± Befektetett pénzügyi eszközök állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

± Beruházások (beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

± Immateriális javak állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

± Tárgyi eszközök (a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (ha növekedés -, ha csökkenés +)

± Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

± Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -)

+ Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon

+ Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök

- Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök

- Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke

Nettó pénzáramlás

ebből:

- készpénz (forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása

- számlapénz (az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizában vezetett pénzforgalmi számla, és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámla) állományváltozása

"B"

Pénzforrások

Kamatbevételek

Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei

Egyéb bevételek

Befektetési szolgáltatások bevételei

Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei

Osztalék bevétel

Rendkívüli bevétel

Céltartalékképzés

Amortizáció

Kötelezettségek növekedése

Követelések csökkenése

Készletek csökkenése

Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok csökkenése

Befektetett pénzügyi eszközök csökkenése

Beruházások (beleértve az előleget is) csökkenése

Immateriális javak nettó értékének csökkenése (az amortizáció kivételével)

Tárgyi eszközök (a beruházások és beruházási előlegek kivételével) nettó értékének csökkenése (az amortizáció kivételével)

Aktív időbeli elhatárolások csökkenése

Passzív időbeli elhatárolások növekedése

Részvénykibocsátás

Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök

Visszavásárolt és bevont részvény, vagyonjegy ellenértéke Készpénz állományváltozás, amennyiben csökkenés

Számlapénz állományváltozás, amennyiben csökkenés

Összes forrás

Pénzfelhasználás

Kamatráfordítások

Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai

Egyéb ráfordítások

Befektetési szolgáltatások ráfordítása

Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai

Pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei

Tárgyévi társasági adófizetési kötelezettség

Kifizetett osztalék

Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség összegét)

Céltartalék felhasználás

Céltartalék többlet visszavezetése

Kötelezettségek csökkenése

Követelések növekedése

Készletek növekedése

Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok növekedése

Befektetett pénzügyi eszközök növekedése

Beruházások (beleértve a beruházási előleget is) növekedése

Immateriális javak növekedése

Tárgyi eszközök (a beruházások és beruházási előlegek kivételével) növekedése

Aktív időbeli elhatárolások növekedése

Passzív időbeli elhatárolások csökkenése

Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök

Visszavásárolt és bevont részvény, vagyonjegy névértéke

Készpénz állományváltozás, amennyiben növekedés

Számlapénz állományváltozás, amennyiben növekedés

Összes felhasználás

"C"

Pénzforrások

Adózott eredmény

Céltartalék képzés

Amortizáció

Kötelezettségek növekedése

Követelések csökkenése

Készletek csökkenése

Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok csökkenése

Befektetett pénzügyi eszközök csökkenése

Beruházások (beleértve a beruházási előleget is) csökkenése

Immateriális javak nettó értékének csökkenése (az amortizáció kivételével)

Tárgyi eszközök (beruházások és beruházási előlegek kivételével) nettó értékének csökkenése (az amortizáció kivételével)

Aktív időbeli elhatárolások csökkenése

Passzív időbeli elhatárolások növekedése

Részvénykibocsátás

Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök

Visszavásárolt és bevont részvény, vagyonjegy ellenértéke

Készpénz állományváltozás, amennyiben csökkenés

Számlapénz állományváltozás, amennyiben csökkenés

Összes forrás

Pénzfelhasználás

Tárgyévi társasági adófizetési kötelezettség

Kifizetett osztalék

Céltartalék felhasználás

Céltartalék többlet visszavezetése

Kötelezettségek csökkenése

Követelések növekedése

Készletek növekedése

Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok növekedése

Befektetett pénzügyi eszközök növekedése

Beruházások (beleértve a beruházási előleget is) növekedése

Immateriális javak növekedése

Tárgyi eszközök (beruházások és beruházási előlegek kivételével) növekedése

Aktív időbeli elhatárolások növekedése

Passzív időbeli elhatárolások csökkenése

Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök

Visszavásárolt és bevont részvény, vagyonjegy névértéke

Készpénz állományváltozás, amennyiben növekedés

Számlapénz állományváltozás amennyiben növekedés

Összes felhasználás

"D"

a) Működési tevékenység pénzáramlása

Kapott kamatok és jutalékok (kölcsön, hitel után ügyleti és késedelmi kamatok, eladási célú értékpapírok utáni kamatok, értékpapírok eladási árában érvényesített kamatok)

+ Kapott díjak és jutalékok (pénzügyi és befektetési szolgáltatás után)

+ Eladási célú értékpapír-értékesítés befolyt eladási ára

- Eladási célú értékpapír-vásárlás kifizetett vételára

+ Lízingdíjakban lévő kamat befolyt összege

- Fizetett kamatok, jutalékok (igénybe vett kölcsön, hitel utáni kamatok, késedelmi kamatok, vásárolt értékpapírok vételárában lévő kamatok)

- Szállítóknak (beruházási szállító kivételével) és munkavállalóknak kifizetett összegek

+ Eladott készletek eladási árának befolyt összege

- Befizetett adók, hatósági díjak, illetékek összege

- Alapokhoz történő hozzájárulás címén befizetett összeg

+ Kapott támogatások, adóvisszatérítések összege

+ Egyéb követelések befolyt összege

- Egyéb kötelezettségek pénzügyileg teljesített összege

Nettó pénzmozgás működési tevékenységből

b) Pénzügyi szolgáltatás pénzáramlása

Hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú hitel és betétügyletekből adódó követelések nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi kihelyezés és törlesztés]

+ Hitelintézetekkel szembeni hosszú lejáratú hitel és betétügyletekből adódó követelések nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi kihelyezés és törlesztés]

+ Ügyfelekkel szembeni rövid lejáratú hitelügyletekből adódó követelések nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi kihelyezés és törlesztés]

+ Ügyfelekkel szembeni hosszú lejáratú hitelügyletekből adódó követelések nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi kihelyezés és törlesztés]

+ Hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú hitel és betétügyletekből adódó kötelezettségek nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi hiteligénybevétel, betételfogadás és törlesztés]

+ Hitelintézetekkel szembeni hosszú lejáratú hitel és betétügyletekből adódó kötelezettségek nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi hiteligénybevétel betételfogadás és törlesztés]

+ Ügyfelekkel szembeni rövid lejáratú betétügyletekből adódó kötelezettségek nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi betételfogadás és törlesztés]

+ Ügyfelekkel szembeni hosszú lejáratú betétügyletekből adódó kötelezettségek nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi betételfogadás és törlesztés]

- Váltóleszámítolásért és követelés megvásárlásáért fizetett összeg

- Követelés eladás során befolyt eladási ár összege

- Utólag befolyt (már leírt) követelések, kamatok, jutalékok összege

+ Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátási árának befolyt összege

- Hosszú lejáratra kibocsátott értékpapírok beváltásáért, visszavásárlásáért kifizetett összeg

+ Rövid lejáratú értékpapírok kibocsátási árának befolyt összege

- Rövid lejáratra kibocsátott értékpapírok beváltásáért, visszavásárlásáért kifizetett összeg

- Kibocsátott értékpapírok után kifizetett kamatok összege

+ Részvény kibocsátásból befolyt pénzösszeg

- Kifizetett osztalék

- Véglegesen átadott pénzösszeg

+ Véglegesen kapott pénzösszeg

- Visszavásárolt részvényekért fizetett összeg

Nettó pénzmozgás pénzügyi szolgáltatásból

c) Befektetési tevékenység pénzáramlása

- Befektetési célra vásárolt kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok kifizetett kamattal csökkentett vételára

- Befektetési célra vásárolt részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok kifizetett vételára

+ Befektetési célú kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok eladásáért befolyt eladási ár összege, beváltásakor kapott névérték összege, valamint törlesztésekor kapott törlesztő összeg

+ Befektetési célú részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok eladásáért befolyt eladási ár összege

+ Befektetési célú kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok után kapott kamatok befolyt összege

+ Befektetési célú részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok után kapott osztalék, részesedés befolyt összege

- Lízingbeadás céljára beszerzett tárgyi eszközök beszerzési áraként fizetett összeg

+ Lízingdíjak befolyt tőketörlesztő részlete (kamat nélkül)

- Beruházási költség kifizetett összege, vásárolt immateriális javak fizetett beszerzési ára

+ Ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, immateriális javak eladásáért befolyt eladási ár összege

Nettó pénzmozgás befektetési tevékenységből

Nettó növekedés vagy csökkenés a pénzeszközökben

Év végi pénzállomány

- Év eleji pénzállomány

[Az előzőekben felsorolt tételek csak a tárgyévben pénzügyileg rendezett összegeket foglalják magukba.]

5. számú melléklet a 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleg tagolásától

1. Az A. III. pont kiegészül az alábbi 9. sorral:

"9. Konszolidációból adódó (számított) társasági adókövetelés"

2. A B. I. pont kiegészül az alábbi 6. sorral:

"6. Tőkekonszolidációs különbözet

- leányvállalatokból

- társult vállalkozásokból"

3. A D. I. pont kiegészül az alábbi 5. sorral:

"5. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adótartozás"

4. A D. II. pont kiegészül az alábbi 6. sorral:

"6. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból"

5. A G. pont kiegészül az alábbi 8-10. sorokkal:

"8. Leányvállalati saját tőkeváltozás (+, -)

9. Konszolidáció miatti változások (+, -)

- adósságkonszolidálás különbözetéből

- közbenső eredmény különbözetéből

10. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése"

6. számú melléklet a 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a rendelet 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás tagolásától

1. A "4. Kapott osztalék és részesedés" sor helyett a következő sorokat kell felvenni:

"4/I. Kapott osztalék, részesedés társult vállalkozástól

4/II. Kapott osztalék, részesedés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól"

2. A "6. Egyéb bevételek" sor az alábbi sorral egészül ki:

"6/a) Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt növelő - konszolidációs különbözet"

3. A "9. Egyéb ráfordítások" sor az alábbi sorral egészül ki:

"9/a) Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt csökkentő - konszolidációs különbözet"

4. A "21. Adófizetési kötelezettség" sor az alábbi sorral egészül ki:

"21/I. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó különbözet (+, -)"

7. számú melléklet a 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez[32]

Az éves beszámoló mérlegének részletezése a konszolidációba bevont pénzügyi intézményeknél

(Csak a rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleg részletezendő tételeit tartalmazza)

Eszközök (aktívák)

A/II.1. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező piacképes értékpapírok

b) más kibocsátó által kibocsátott

A/II.2. Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

A/III.1. Hitelintézettel szembeni követelések éven belüli lejáratra

a) látra szóló

b) egyéb

A/III.2. Ügyfelekkel szembeni követelések éven belüli lejáratra

A/III.3. Egyéb követelések

A/III.4. Hitelintézetekkel szembeni követelések éven túli lejáratra

A/III.5. Ügyfelekkel szembeni követelések éven túli lejáratra

A/III.6. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések

B/I.1. Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

B/I.2. Egyéb pénzügyi befektetések

B/I.3. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

b) más kibocsátó által kibocsátott

A felsorolt eszköz tételeket

- anya- és leányvállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- egyéb

megbontásban kell részletezni.

Források (passzívák)

D/I.1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

a) látra szóló kötelezettségek

b) meghatározott időre lekötött kötelezettségek

D/I.2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

a) látra szóló takarékbetétek

b) meghatározott időre lekötött takarékbetétek

c) egyéb látra szóló kötelezettségek

d) befektetési szolgáltatásból eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

e) egyéb meghatározott időre lekötött kötelezettségek

D/I.3. Kibocsátott kötvények és más forgalomképes kamatozó értékpapírok

a) kötvények

b) egyéb értékpapírok

D/I.4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

f) egyéb

D/II.1. Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben

D/II.2. Kötelezettségek ügyfelekkel szemben

D/II.4. Hátrasorolt kötelezettségek

b) egyéb

D/II.5. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

D/III.3. Kibocsátott kötvények és más forgalomképes kamatozó értékpapírok egy évnél hosszabb lejárattal

a) kötvények

b) egyéb értékpapírok

A felsorolt forrás tételeket

- anya- és leányvállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- egyéb

megbontásban kell részletezni.

A G.1. Jegyzett tőke mérlegtételt, valamint a G.2. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke mérlegtételt

- anya- és leányvállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- visszavásárolt saját részvények, üzletrészek

- egyéb

megbontásban kell részletezni.

Az eszköz és a forrás tételek részletezése során az "egyéb" sorban a pénzügyi intézmény tíz százalékos tulajdoni hányada alatti részesedési viszonyban álló vállalkozókkal és a részesedési viszonyban nem álló személyekkel szembeni ügyletekből adódó tételeket kell kimutatni.

8. számú melléklet a 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az éves beszámoló eredménykimutatásának részletezése a konszolidációba bevont pénzügyi intézményeknél

(Csak a rendelet 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás részletezendő tételeit tartalmazza)

1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

2. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

4. Kapott osztalékok és részesedések[33]

5. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei

6. Egyéb bevételek

7. Befektetési szolgáltatások bevételei

12. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele

24. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés

A felsorolt tételeket

- anya- és leányvállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- egyéb

megbontásban kell részletezni.

A részletezés során az "egyéb" sorban a pénzügyi intézmény tízszázalékos tulajdoni hányada alatti részesedési viszonyban álló vállalkozókkal és a részesedési viszonyban nem álló személyekkel szembeni ügyletekből adódó tételeket kell kimutatni.