24/1998. (VI. 9.) BM rendelet

a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló törvény végrehajtásáról

A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozás szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1]

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

7. §[7]

8. §[8]

9. § (1) Személy- és vagyonőri, magánnyomozói képesítésként kell elfogadni az egyetemek állam- és jogtudományi karán, a Rendőrtiszti Főiskolán, a Rendőrtiszti Főiskola átképzőtagozatán, a Rendőrtiszti Akadémián, az Államigazgatási Főiskola Igazgatási Rendszerszervező szakán, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai biztonsági és általános felderítő szakán szerzett diplomát, valamint a rendőri szakközépiskolában szerzett bizonyítványt.

(2) Személy- és vagyonőri képesítésként el kell fogadni a katonai felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevelet, a rendőri szakiskolán, a határrendész képző szakiskolán, a büntetés-végrehajtás tiszthelyettes képző iskolán, a középfokú katonai szakképzési intézményben szerzett képesítést, a kutyavezető szakképesítést, a biztonságszervezői szakképesítést.

(3) Személy- és vagyonőri képesítésként kell elfogadni az üzemrendészeti szervek szervezéséről szóló 14/1960. (III. 24.) Korm. rendelet, valamint a közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló 6/1988. (II. 12.) MT rendelet alapján szerzett rendész képesítést, ha a kérelmező igazolja, hogy az e rendelet hatálybalépését megelőző tíz éven belül legalább három évig rendész munkakörben dolgozott.

(4) Vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, szerelő képesítésként kell elfogadni a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Villamosmérnöki szak, Műszer-automatika szakirány, Felügyeleti informatika és elektronikus vagyonvédelmi szakterületen, a Budapesti Politechnikum (3. számú melléklet) biztonságtechnikai mérnöki szakán szerzett képesítést, valamint az Országos Képzési Jegyzékben szereplő elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő szakképesítést.

10. §[9] (1) E rendelet alkalmazásában személy- és vagyonvédelmi és magánnyomozói szövetség az e tevékenységet folytató vállalkozások és személyek által létrehozott olyan szervezet:

a) amely az egyesülési jogról szóló törvény alapján jött létre, és a Tv. hatálybalépéséig a bíróság mint egyesületet nyilvántartásba vette;

b) a területi ipari és kereskedelmi kamara személy- és vagyonvédelmi tagozata.

(2) A Tv. 41. §-ában meghatározott szövetségek a rendelet hatálybalépését követő tizenöt napon belül jelenthetik be a Belügyminisztériumnak, hogy a Szervező Bizottság (a továbbiakban: bizottság) munkájában részt kívánnak venni.

(3) A bejelentkezéshez csatolni kell a szövetség bírósági nyilvántartásba vételt tanúsító végzésének másolatát, illetve a személy- és vagyonvédelmi tagozatok esetében a megalakulásról készült jegyzőkönyvnek az ipari és kereskedelmi kamara területi szervezete által hitelesített másolatát.

11. § (1) A Belügyminisztérium a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül összehívja a szövetségek képviselőit a bizottság tagjainak megválasztására.

(2) A szövetségek két fő bizottsági tagra tehetnek javaslatot. A bizottság tagjai a megyei szervező bizottságok vezetői is.

(3) A bizottság tagjait a belügyminiszter megbízólevéllel látja el.

12. § A bizottság

a) a megalakulását követő harminc napon belül létrehozza a megyei, fővárosi szervező bizottságokat,

b) tagjai közül elnököt, valamint a Tv. 47. §-ának 4., 5. és 6. pontjában meghatározott szakmai kört képviselő alelnököket választ, és további tisztségviselőket választhat,

c) kijelölt tagja vezetésével munkacsoportokat hozhat létre,

d) meghatározza ügyrendjét, a tisztségviselők, a megyei, fővárosi szervezőbizottságok, továbbá a munkacsoportok feladatait.

13. § (1) A társas vállalkozók szervezési hozzájárulás címén - 1999. évi tagdíjuk terhére - az 1998. évben fizetett gazdasági kamarai tagsági díj 25%-át, de legalább kétezer forintot, az igazolvánnyal rendelkező személyek kétezer forintot a bizottság felhívására harminc napon belül fizetik be a bizottság e célra megnyitott bankszámlájára.

(2) A szervező bizottság gazdálkodására és könyvvezetésére az egyesületekre vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A bizottság részletes elszámolást készít gazdálkodásáról, amelyet az alakuló küldöttgyűlésen terjeszt elő.

14. § A bizottság elkészíti a kamara alapszabályának tervezetét, melyet legalább a küldöttgyűlés időpontja előtt két héttel a megyei szervezőbizottságoknak kell megküldeni.

15. § A küldöttválasztás megszervezésében a megyei, fővárosi szervező bizottság feladata:

a) a területi küldöttválasztó gyűlés megszervezése és levezetése;

b) a megválasztott küldöttek részére megbízólevél kiállítása;

c) a választás jegyzőkönyvének elkészítése.

16. § A rendőrség - a küldöttválasztó gyűlés összehívása érdekében - a bizottság rendelkezésére bocsátja az engedéllyel, illetve igazolvánnyal rendelkezők azonosító adatait megyénkénti megoszlásban, s ennek alapján kell meghatározni a megválasztható küldöttek számát.

17. § (1) A társas vállalkozások, illetve az igazolvánnyal rendelkező személyek - ideértve az egyéni vállalkozókat is - megyénként választják meg küldötteiket.

(2) Az igazolvánnyal rendelkező személyek, a társas vállalkozások és a kizárólag engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozók az általuk birtokolt igazolványok, illetőleg az engedélyezett tevékenységek számától függetlenül egy szavazattal rendelkeznek, s egy területi küldötti mandátumot szerezhetnek.

(3) Több társas vállalkozást ugyanaz a természetes személy a szavazás során nem képviselhet. Az érintett írásban nyilatkozik arról, hogy melyik társas vállalkozás nevében él szavazati jogával.

(4) A Tv. 47. §-ának 4., 5. és 6. pontjában meghatározott szakmai körbe sorolt tevékenységek közül ugyanaz a természetes személy a szavazás során csak egyet képviselhet. Az érintett írásban nyilatkozik arról, hogy melyik szakmai körbe sorolt tevékenységek képviseletében él szavazati jogával.

18. § (1) A megyei, fővárosi küldöttválasztó gyűlésen a személy- és vagyonőri igazolvánnyal rendelkező személyek minden nyolcvan fő után egy, a nyolcvan főt el nem érő hányad tekintetében egy, a magánnyomozói igazolvánnyal rendelkező személyek minden tizenöt fő után egy, valamint a tizenöt főt el nem érő hányad tekintetében egy megyei küldöttet választanak.

(2) A küldöttválasztás során a 17. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatoknak megfelelő arányú képviseletet kell biztosítani a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, szerelő szakmai kör számára.

(3) A társas vállalkozások minden tíz vállalkozás után egy, valamint a tíz vállalkozást el nem érő hányad tekintetében egy küldöttet választanak.

(4) A megválasztott megyei küldöttek maguk közül, titkos szavazással minden igazolvánnyal rendelkező nyolcszáz fő után egy, a nyolcszáz főt el nem érő hányad tekintetében egy, minden negyven társaság után egy, valamint a negyven társaságot el nem érő hányad tekintetében egy országos küldöttet választanak.

(5) A szavazati jogosultság igazolásához a szavazás megkezdése előtt igazolni kell a 13. § (1) bekezdés szerinti szervezési hozzájárulás befizetését.

19. § (1) A küldöttek személyére a megyei szervező bizottság, illetőleg a jelenlévők tehetnek javaslatot.

(2) A javasolt személy akkor kerül fel a szavazólapra, ha jelölését legalább öt fő nyílt szavazással támogatja.

(3) A küldötteket titkos szavazással kell megválasztani.

(4) Küldöttek azok, akik - az e rendeletben meghatározott küldöttszámra tekintettel - sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

(5) A választásról készült jegyzőkönyvet bármely választásra jogosult megtekintheti.

20. § A bizottság feladata az alakuló küldöttgyűlés megszervezésében:

a) a kamara alakuló küldöttgyűlésének (a továbbiakban: küldöttgyűlés) összehívása, a megbízólevelek ellenőrzése, a küldöttgyűlés zavartalanságának biztosítása;

b) javaslattétel a küldöttgyűlés tisztségviselőinek (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítők, szavazatszámláló bizottság) megválasztására;

c) beszámoló a bizottság küldöttgyűlésig végzett munkájáról;

d) javaslattétel a kamara alapszabályára;

e) javaslattétel a kamara tisztségviselőire.

21. § (1) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van.

(2) A küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztása nyílt szavazással történik. A tisztségviselők személyére a bizottság és bármely küldött javaslatot tehet.

(3) Megválasztottnak kell tekinteni azt a tisztségviselőt, aki a legtöbb szavazatot kapta.

(4) Megválasztását követően a levezető elnök vezeti a küldöttgyűlést.

22. § A küldöttgyűlés határoz a kamara megalakulásáról, valamint dönt a Tv. által az országos küldöttgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben.

23. § (1) A bizottság szervező munkájáról szóló beszámolót, illetőleg a gazdálkodásáról készült jelentést a bizottság elnöke vagy kijelölt tagja terjeszti elő.

(2) A küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt a beszámoló elfogadásáról.

24. § (1) Az alapszabály tervezetét a bizottság elnöke vagy kijelölt tagja terjeszti elő.

(2) Az alapszabály elfogadása nyílt szavazással történik, annak, illetve az ahhoz beterjesztett módosító indítványok elfogadásához a jelenlévő küldöttek kétharmadának szavazata szükséges.

25. § (1) A kamara az alapszabályban meghatározott tisztségviselőit titkos szavazással választja meg.

(2) A tisztségviselők személyére a bizottság és bármely küldött javaslatot tehet.

(3) A szavazólapra felvételhez legalább húsz szavazat szükséges.

(4) Több jelölt esetén külön szavazólapon kell szavazni az elnökre, továbbá a felügyelő, illetve az etikai bizottság elnökére.

(5) A meghatározott számú alelnökökre együttesen egy szavazólapon kell szavazni.

(6) Egy szavazólapon, de egymástól elkülönítve kell az elnökség, a felügyelő, illetve az etikai bizottság tagjaira szavazni.

(7) Megválasztottnak kell tekinteni azt a tisztségviselőt, aki a szavazatok többségét megkapta.

(8) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálásáról, továbbá a szavazólapok ezt követő megsemmisítéséről jegyzőkönyvet készít.

26. § A küldöttgyűlésről készült hitelesített jegyzőkönyv egy eredeti példányát az elfogadott alapszabállyal, valamint a szavazatszámlálásról készült jegyzőkönyv egy eredeti példányával együtt a kamara megalakulását követő tizenöt napon belül a belügyminiszternek kell megküldeni.

27. §[10]

Átmeneti és záró rendelkezések

28. §[11]

29. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetésének napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésről szóló 12/1995. (VIII. 18.) BM rendelet , valamint az azt módosító 29/1997. (IV. 18.) BM rendelet , továbbá 65/1997. (XI. 26.) BM rendelet.

(2)[12]

(3)[13]

Dr. Világosi Gábor s. k.,

belügyminisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 24/1998. (VI. 9.) BM rendelethez

Az Tv. 5. §-a szerinti igazolványt az alábbi formában kell kiadni:

2. számú melléklet a 24/1998. (VI. 9.) BM rendelethez

A rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgát szervező rendőri oktatási intézmények:

1. Rendőrtiszti Főiskola

Székhelye: Budapest XII., Farkasvölgyi u. 12.

2. Budapesti Rendőr Szakközépiskola

Székhelye: Budapest XIV., Kerepesi u. 47-49.

3. Miskolci Rendőr Szakközépiskola

Székhelye: Miskolc, Szentpéteri kapu 78.

4. Szegedi Rendőr Szakközépiskola

Székhelye: Szeged.

4. Szegedi Rendőr Szakközépiskola

Székhelye: Csopak, Nosztori major.

6. ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központja

Székhelye: Budapest XI., Böszörményi út 21.

3. számú melléklet a 24/1998. (VI. 9.) BM rendelethez

A Budapesti Politechnikum: a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, a Gábor Dénes Informatikai Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Könnyűipari Műszaki Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szakmai érdekszövetsége. A biztonságtechnikai mérnöki szak szakmai követelményeit a Szak tanterve tartalmazza.