25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet

a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról

A Kormány a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 60. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)[1] A menekültkénti és a menedékeskénti elismerést kérelmezők (a továbbiakban: kérelmező), valamint a menekültek, a menedékesek létfenntartási feltételeinek megteremtése, továbbá a menekültek társadalmi beilleszkedésének elősegítése állami feladat.

(2)[2] Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közvetlenül, illetőleg a befogadó állomás vagy annak megfelelő más szálláshely, valamint az ellátásban vagy a támogatásban részesülő lakóhelye, szálláshelye szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) útján látja el.

(3)[3] Ha az ellátások, illetőleg támogatások biztosítására irányuló kérelem elbírálása a Hivatal hatáskörébe tartozik, másodfokon a Hivatal vezetője jár el.

(4)[4] Ha a Hivatal a kérelemnek helyt ad, egyszerűsített határozatot hoz.

(5)[5] Az ellátással összefüggő feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében a Hivatal az egyes ellátási feladatok teljesítésére e rendelet 30. §-ában foglalt szervekkel az ott meghatározott feltételek szerint szerződést köthet.

AZ ELLÁTÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE

2. § (1) Az ellátások és támogatások formái a következők:

a) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások;

b) a pénzbeli ellátások;

c) a pénzbeli támogatások;

d) részesítés adományokból.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:

a) a befogadó állomáson vagy annak megfelelő más szálláshelyen történő ellátás;

b) az egészségügyi ellátás;

c) a nevelés, oktatás, nevelési-oktatási és gyermekintézményi elhelyezés;

d) a díjmentes magyar nyelvi oktatás.

(3) A pénzbeli ellátások:

a) a rendszeres létfenntartási hozzájárulás;

b) az utazási támogatás;

c) a beiskolázási támogatás;

d) az okmányok fordítási költségének megtérítése.

e)[6] a lakhatási támogatás.

(4) A pénzbeli támogatások:

a) az egyszeri letelepedési segély;

b) az otthonteremtési támogatás;

c)[7]

d) az ország végleges elhagyásának támogatása.

AZ ELLÁTÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

3. § (1)[8] A személyes gondoskodás körébe tartozó térítésmentes ellátást, valamint a pénzbeli ellátást - a 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátás, valamint a rendszeres létfenntartási hozzájárulás kivételével - a kérelmező, a menekült és a menedékes részére - kérelmére - akkor kell biztosítani, ha nem rendelkezik vagyonnal, illetve jövedelemmel, illetőleg a saját és a vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) A menekült az (1) bekezdésben meghatározott vagyon- és jövedelemhatártól függetlenül jogosult díjmentes magyar nyelvi oktatásra.

4. § E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetőleg vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott jövedelem és vagyon.

5. § (1)[9] A kérelmező az elismerése iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg, az 1. számú mellékletben meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről. A menekült, az e rendeletben meghatározott támogatás iránti kérelme benyújtásakor a 2. számú melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről.

(2)[10] A Hivatal a kérelmezőnek a 3. számú mellékletben meghatározott ellátási igazolványába, valamint a menedékesnek a magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányába "ellátásra és támogatásra jogosult", illetőleg "ellátásra és támogatásra nem jogosult" bejegyzést tesz, és az érintettek jegyzékét - jogállásuknak megfelelő bontásban - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) részére havonta megküldi. A változást minden hónap 15. napjáig az OEP felé módosító jegyzéken kell közölni.

(3) Ha az ellátásban, illetőleg támogatásban részesülő vagyona vagy jövedelme elérte a rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértéket,

a) ha befogadó állomáson tartózkodik, akkor a Hivatalnak, egyébként pedig

b) a jegyzőnek

köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül azt bejelenteni.

(4) A Hivatal, illetőleg a jegyző a folyósítás ideje alatt az ellátásban, illetőleg támogatásban részesülőt az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére, illetőleg vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, aki ennek 15 napon belül köteles eleget tenni.

(5) Amennyiben a vagyoni és jövedelmi helyzetben beállt változást a jegyzőnek jelentették be, a jogosultságra vonatkozó bejegyzést a jegyző módosítja, és erről haladéktalanul értesíti a Hivatalt.

6. § (1)[11] Ha az ellátásban, illetőleg támogatásban részesülő az 5. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, és magát kimenteni nem tudja, a számára megállapított ellátás vagy támogatás folyósítását a Hivatal, illetőleg a jegyző a kötelezettség teljesítéséig felfüggesztheti. Ha a felfüggesztés időtartama a 60 napot meghaladja, a pénzbeli ellátás és támogatás visszamenőleg nem fizethető ki. A folyósítás felfüggesztéséről az OEP-et soron kívül értesíteni kell.

(2)[12] A Hivatal a vagyonra, illetve jövedelemre vonatkozóan benyújtott nyilatkozatban vagy igazolásban szereplő adatok ellenőrzése érdekében megkeresheti az ellátásban, illetőleg támogatásban részesülő lakó- vagy szálláshelye szerint illetékes adóhatóságot, illetőleg társadalombiztosítási hatóságot. A megkeresett szerv a megkeresésnek 30 napon belül köteles eleget lenni.

(3)[13] A vagyoni és jövedelmi helyzetről, valamint az abban bekövetkezett változásról történő bejelentés során valótlan adatok közlése esetén a Hivatal megvonhatja az ellátást és támogatást.

(4)[14] A pénzbeli ellátás jogosulatlan igénybevétele esetén a Hivatal az igénylőt az általa - a jogosulatlanná válás időpontjától - jogtalanul igénybe vett ellátási összeg visszafizetésére kötelezheti.

(5)[15] A 3. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell vonni, illetőleg a pénzbeli ellátás folyósítását meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő vagyoni, jövedelmi helyzetében olyan változás következett be, amely alapján ellátásra nem jogosult. A pénzbeli ellátás folyósítását - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni akkor is, ha az ellátásban, támogatásban részesülő azt a folyósítás időpontjától számított 30 napon belül, rendszeres ellátás folyósítása esetén a következő esedékes folyósítás időpontjáig, a jegyző írásbeli felszólítása ellenére sem vette át - magát kimenteni nem tudta -, továbbá akkor is, ha a lakhatási támogatást nem a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott célra használta fel.

(6)[16] A folyósítás megszüntetése esetén a pénzbeli ellátást - a jogosultság fennállásakor - újbóli kérelem alapján kell megállapítani és folyósítani. Ha a Hivatal az igénylőt a pénzbeli ellátás visszafizetésére kötelezte, a visszafizetési kötelezettség teljesítéséig pénzbeli ellátás, illetőleg pénzbeli támogatás akkor sem nyújtható, ha az igénylő időközben a pénzbeli ellátásra jogosulttá vált.

(7)[17] A pénzbeli ellátás folyósítása szünetel, ha a menekült 30 napot meghaladó külföldi tartózkodását a Hivatalnak, illetőleg a jegyzőnek bejelentette.

6/A. §[18] A Hivatal a határozathozatalt mellőzi a pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre történő emelése esetén.

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KÖRÉBE TARTOZÓ ELLÁTÁSOK

A befogadó állomáson vagy annak megfelelő más szálláshelyen való ellátás

7. §[19] (1) Ha a kérelmező, illetőleg a menedékes elhelyezéséről és ellátásáról a befogadó állomás vagy a (3) bekezdésben meghatározott, annak megfelelő szálláshely útján a Hivatal gondoskodik, az ellátás keretében biztosítani kell:

a) szállást,

b) napi háromszori (reggeli, ebéd, vacsora) étkezést,

c) személyes használatú felszerelést (étkező- és tisztálkodási eszközök, ruházat).

(2) A 14. életévét betöltött kérelmező, menekült és menedékes a befogadó állomáson tartózkodás harmadik hónapjától havonként, a belügyminiszter által meghatározott összegű, szabad felhasználású havi költőpénzben részesül. Ha a költőpénzben részesülő - az erre történt előzetes írásbeli figyelmeztetés ellenére - a befogadó állomás házirendjét ismételten vagy súlyosan megszegi, a költőpénzt meg kell vonni.

(3) A befogadó állomáson nyújtott ellátások körére vonatkozó rendelkezések alkalmazásában befogadó állomásnak megfelelő más szálláshely a szerződés alapján működtetett szállás- vagy táborhely, valamint a kísérő nélküli kiskorú kérelmezők elhelyezését biztosító gyermekvédelmi intézmény.

8. §[20]

9. §[21] (1) A menekült az elismeréséről szóló jogerős határozat keltétől számított hat hónap elteltéig a befogadó állomáson tartózkodhat, amennyiben nincs más lakóhelye. Ezt az időtartamot a befogadó állomás vezetője egy ízben, hat hónappal meghosszabbíthatja.

(2) Ha a menekült a befogadó állomást elhagyta és az erre tekintettel számára biztosított ellátásokat és támogatásokat igénybe vette, a befogadó állomáson történő ismételt elhelyezésre nem jogosult.

(3) A menekült befogadó állomáson való tartózkodását a Hivatal az (1) bekezdésben foglalt időn túl is engedélyezheti, ha a menekült a 65. életévét betöltötte, illetőleg a társadalomba való beilleszkedésre, önálló életvitelre tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága miatt nem képes, feltéve, hogy az egészségromlás vagy a fogyatékosság nem igényli a menekült intézményben való szakellátását.

10. §[22]

Egészségügyi ellátás

11. § (1) Ha a kérelmező, illetőleg a menedékes nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult[23]

a) az egészségügyi alapellátásba tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;

b) a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre - ideértve a sürgősségi fogászati ellátást -, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;

c) a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, és ott az orvos előírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket -, valamint gyógyászati ellátásra és a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre, étkezésre;

d) a b)-c) pontban foglalt ellátást követően a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelését követően betegsége gyógyulásig, illetve állapota stabilizálódásáig

da) a szükséges vizsgálatokra és gyógykezelésre,

db)[24] az f) pontban foglalt gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthető gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre;

e) terhesgondozásra és szülészeti ellátásra;

f) külön jogszabály szerint a "közgyógyellátásra jogosultak" részére térítésmentesen és/vagy "egészségügyi rendelkezés" alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre;

g) a b)-e) pontok szerinti ellátások esetében betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg.

(2)[25] A kérelmező, a menedékes jogosult az életkorhoz kötött kötelező védőoltásra.

(3)[26] A menedékes az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi ellátásokon túl jogosult az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyászati segédeszközre, illetve annak javítására a "közgyógyellátásra jogosultakra" vonatkozó feltételek szerint.

(4)[27] Kísérő nélküli kiskorú kérelmező és menedékes az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi ellátásokon túl az állapotának megfelelő egészségügyi ellátásokra teljeskörűen jogosult.

12. § (1)[28] A kérelmező és a menedékes háziorvosi ellátása a befogadó állomáson történik.

(2)[29] A befogadó állomáson kívül lakó kérelmező és menedékes a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra.

(3) A 11. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt egészségügyi szolgáltatások igénybevétele akkor térítésmentes, ha az az alapellátást végző orvos beutalására vagy a járóbeteg-szakellátás, illetve fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt.

(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

(5) A Hivatal a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított, a 29. § a)-c) pont szerinti okirat megjelölését, számát is tartalmazó vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát téríti meg.

13. § (1)[30] A Hivatal a 11. §-ban felsorolt egészségügyi szolgáltatások díját, illetve a szolgáltatás költségét, továbbá a menedékes terhesség-megszakításának költségét az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta.

(2) A menekültügyi hatósági eljárás során elvégzett egészségügyi vizsgálat és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által elrendelt kötelező védőoltások költségét a Hivatal az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti.

(3) A felsoroltakat meghaladó ellátás térítés díjához a Hivatal nem nyújt támogatást.

(4) A 11. §-ban és a 13. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatások díját - ha a szolgáltatást a jogosult nem a befogadó állomáson működő egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe - a Hivatal - az (5) bekezdésben foglalt elszámolási rendben - megtéríti az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak. A díj mértéke az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozására vonatkozó szabályokban az elvégzett szolgáltatás finanszírozására irányadó rendelkezések alkalmazásával, az adott szolgáltatónak járó díj, azzal, hogy a befogadó állomáson kívül egészségügyi alapellátást nyújtó háziorvos az eseti ellátás díját számolhatja el.

(5)[31] Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást - az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet által - az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon az OEP egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervének jelenti, amely a térítés ellenjegyzése után a jelentést továbbítja az OEP részére. A jelentések alapján történő elszámolást - az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben - az OEP küldi meg havonta a Hivatalnak.

(6)[32] A 11. § (1) bekezdésének db) és f) pontja szerinti ellátás költségét az egészségügyi szolgáltató az ellátásokra jogosító okmány számát feltüntető vény (vényköteles készítmények esetében), valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, a Hivatal mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató az OEP egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervéhez továbbítja.

Nevelés, oktatás, nevelési-oktatási és gyermekintézményi elhelyezés

14. § (1)[33] A menedékes és a kísérő nélküli kiskorú kérelmező óvodai nevelésével, gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésével, továbbá általános iskolai oktatásával kapcsolatos költségeket a Hivatal megtéríti, feltéve, hogy a menedékes, illetőleg a kérelmező a tankötelezettségét a szálláshelyéhez legközelebbi alapfokú oktatási intézményben teljesíti. A Hivatal megtéríti továbbá a nevelési, oktatási és gyermekvédelmi intézményben igénybe vett étkezés költségét, valamint az utazás (bérlet) költségét is. Az iskolai tanfelszerelési költségekből a Hivatal a tankönyvek és füzetek (tantárgyi munkafüzetek) oktatási intézmény által igazolt költségét téríti meg. A menedékes kérelmére a Hivatal a középiskolai, szakiskolai képzéssel kapcsolatos költségeket átvállalhatja.

(2) A magyar nevelési-oktatási intézményben történő neveléssel, illetve oktatással kapcsolatos működési és fenntartási költségekből:

a) ha a menedékesek részére nem szerveznek külön óvodai csoportot, tanulócsoportot, osztályt, kollégiumi csoportot, az intézményi működési költség menedékesekre eső része és a normatíva közötti különbség összegét,

b) ha a menedékesek részére nem szerveznek külön óvodai csoportot, tanulócsoportot, osztályt, kollégiumi csoportot és a menedékesek anyanyelvi vagy két tanítási nyelvű oktatásban részesülnek, az intézményi működési költség menedékesekre eső része és a nemzetiségi kiegészítő normatíva közötti különbség összegét,

c) ha a menedékesek részére szerveznek külön óvodai csoportot, tanulócsoportot, osztályt, kollégiumi csoportot - és a Hivatal a megbízott szervezettel szerződést kötött - a menedékesekre eső teljes összegét

téríti meg a Hivatal.

(3) Ha a menedékesek részére a magyar közoktatási rendszerbe nem illeszthető oktatási intézményt hoznak létre - és a Hivatal a megbízott szervezettel szerződést kötött -, az oktatással és neveléssel összefüggő működési és fenntartási költségek teljes összegét téríti meg a Hivatal.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott - az intézménye költségvetését terhelő - költségeket az önkormányzati intézmény a jegyző útján, más intézmény pedig közvetlenül a Hivataltól igényelheti vissza.

15. § (1)[34] A menekült kérelmére a Hivatal - legfeljebb a képzettség megszerzéséhez előírt időtartamra - átvállalhatja az első alapképzésben, államilag finanszírozott hallgatóként, államilag elismert felsőoktatási intézményben folytatandó, magyar nyelvű felsőfokú oktatás, kollégiumi elhelyezési és étkezési költségét. A Hivatal átvállalhatja továbbá egyes kötelező tankönyvek és tantárgyi munkafüzetek költségét, a menekült kérelmére, tanévenként legfeljebb hatvanezer forintot meg nem haladó mértékig. A kérelemhez csatolni kell az 5. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot és a felvételről szóló, valamint az említett elhelyezési és étkezési költségek mértékére vonatkozó igazolást, illetőleg a tankönyvek, tantárgyi munkafüzetek kötelező jellegét alátámasztó hiteles intézményi (tanszéki) igazolást.

(2) A megállapított támogatás folyósításának feltétele, hogy a menekült minden év szeptemberének, illetőleg februárjának utolsó napjáig igazolja, hogy a felsőoktatási intézménybe beiratkozott.

(3) A Hivatal az átvállalt költséget az oktatási intézmény bankszámlájára utalja át.

Díjmentes magyar nyelvi oktatás

16. §[35] (1) A menekülteknek a menekültként való elismeréstől számított 12 hónapon belül, a Hivatal által megjelölt intézményben szervezett 360 órás alapfokú magyar nyelvi oktatáson való részvétele díjmentes, ha tanulmányait az intézmény által meghatározott feltételek szerint, folyamatosan végzi és a vizsgakövetelményeknek eleget tesz.

(2) Díjmentes a menekült részére a Hivatal által megjelölt intézményben szervezett alapfokú magyar nyelvvizsga.

(3) Az alapfokú oktatási intézményben, középiskolában, szakmunkásképzőben vagy szakiskolában tanulmányokat folytató tanköteles korú menekültnek, menedékesnek a Hivatal által megjelölt intézményben szervezett felzárkóztató magyar nyelvi képzése díjmentes.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott képzés, illetőleg vizsga költségét a Hivatal az intézmény részére megtéríti.

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Rendszeres létfenntartási hozzájárulás

17. §[36] (1) A menedékesnek - ha befogadó állomáson vagy annak megfelelő más szálláshelyen térítésmentes ellátásra vagyoni, jövedelmi helyzete miatt jogosult, de azt nem veszi igénybe - rendszeres létfenntartási hozzájárulás jár.

(2) A rendszeres létfenntartási hozzájárulás a menekültet is megilleti - az elismerésétől számított két évig -, ha a 16. §-ban meghatározottak szerint magyar nyelvből alapfokú nyelvvizsgát tett, vagy magyar nyelvi oktatásban vesz részt.

(3) A magyar nyelvi oktatásban való részvétel nem feltétele a rendszeres létfenntartási hozzájárulás megállapításának, ha a menekült a 60. életévét már betöltötte, vagy a betegség vagy fogyatékosság jellege szerinti klinika, kórház vagy szakellátási intézmény igazolásával bizonyítja, hogy tőle a magyar nyelv elsajátítása tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága miatt nem várható el.

(4) Annak a létfenntartási hozzájárulásban részesülő nagykorú menekültnek, akinek vagyoni, jövedelmi viszonyai a 3. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladják meg, kérelmére a rendszeres létfenntartási hozzájárulás legfeljebb további két évig folyósítható, ha igazolja, hogy

a) elhelyezkedése érdekében a hozzájárulás folyósításának ideje alatt legalább egy évig az illetékes munkaügyi központtal folyamatosan együttműködött, amelynek keretében

aa) a munkaügyi központnál jelentkezett, ott nyilvántartásba vétette magát és a kapcsolatot rendszeresen fenntartja,

ab) a felajánlott munkalehetőséget mérlegeli,

ac) maga is részt vesz megfelelő munkahely felkutatásában,

ad) a saját maga által talált, vagy a felkínált munkahelyen munkaviszonyt létesít,

ae) a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőséget elfogadja;

b) szakképzésben vagy átképzésben vett részt;

c) közcélú munkát, közmunkát, illetőleg közhasznú munkát végzett.

(5) A rendszeres létfenntartási hozzájárulást az érintett kérelmére a Hivatal állapítja meg, és azt a jegyző havonta - a hónap 15. napjáig - folyósítja, majd visszaigényli a Hivataltól.

(6) A rendszeres létfenntartási hozzájárulás havi összegét úgy kell megállapítani, hogy az

a) a menekült esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 50%-a, de legfeljebb 80%-a,

b) a menedékes esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a

legyen.

Utazási támogatás

18. § (1) A menekült útiköltségének megelőlegezését vagy menetlevél kiadását, illetőleg útiköltségének utólagos megtérítését kérheti, ha

a) szakképzésen, átképzésen vesz/vett részt;

b) magyar nyelvi oktatáson vesz/vett részt;

c) jogállásának rendezésével kapcsolatos hatósági ügyét intézi.

(2)[37] A menedékes utazási támogatást kérhet, ha a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi ellátást vesz igénybe vagy jogállásával összefüggő hatósági ügyét intézi.

(3) Utazási támogatás csak helyközi utazáshoz, vonattal történő utazás esetén másodosztályú vasúti jegy árának erejéig nyújtható.

(4)[38] Az utazási támogatás iránti kérelmet a menekült lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél - befogadó állomáson lakó menekült esetén a Hivatalhoz - kell benyújtani. A jegyző a folyósított támogatást a Hivataltól visszaigényli.

Beiskolázási támogatás

19. § (1)[39] Az általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakmunkásképző és szakiskolai tanulmányokat folytató menekült tanévenként egyszer beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a jegyzőhöz. A támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a menekült ilyen jellegű támogatást a lakóhely szerint illetékes helyi önkormányzattól nem kap. Ha a kérelmet benyújtó menekült nem rendelkezik vagyonnal, illetve jövedelemmel, illetőleg havi jövedelme - a vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelme szerint számított egy főre jutó havi jövedelem - nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, a jegyző a támogatást megítéli, majd a folyósított összeget visszaigényli a Hivataltól

(2) A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.

(3)[40]

Okmányok fordítási költségének megtérítése

20. § (1)[41] A Hivatal a menekült kérelmére a munkavállalás elősegítése céljából iskolai végzettségét, illetőleg szakképesítését igazoló okmánya magyar nyelvre történő fordításának költségét átvállalhatja.

(2) A fordítás költségét az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda részére a Hivatal megtéríti.

Lakhatási támogatás[42]

20/A. § (1) A településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, szálláson lakó menekültnek a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyző - a Hivatal előzetes jóváhagyásával - lakhatási támogatást nyújthat. A támogatás igénylésekor igazolni kell, hogy a menekült a lakásbérleti, albérleti díj, illetőleg szállásköltség támogatáson felüli részére fedezettel rendelkezik. A lakhatási támogatás igénylésére ugyanazon lakásban együttlakó menekültek közül csak az egyikük jogosult.

(2) A támogatás csak érvényes bérleti, albérleti szerződés vagy befogadó nyilatkozat alapján, előzetes környezettanulmány után folyósítható. A támogatásról szóló határozatot a jegyző megküldi a Hivatalnak.

(3) A támogatás hat hónapra állapítható meg. Kérelemre a támogatás időtartamát a jegyző legfeljebb egy ízben, további hat hónapra meghosszabbíthatja. További hosszabbítást legfeljebb két alkalommal - a jegyző erre vonatkozó javaslata alapján - a Hivatal engedélyezhet. A Hivatal a hosszabbítást különösen akkor engedélyezheti, ha a támogatást igénylő a háztartásában kiskorú gyermek ellátásáról gondoskodik. A hosszabbítás további feltétele, hogy a hatodik hónap lejárta után az ismételt kérelem benyújtásáig egy hónapnál hosszabb idő még nem telt el.

(4) A támogatás folyósítása közben bekövetkező lakcímváltozást a Hivatalnak kell bejelenteni, amellyel egyidejűleg új kérelmet kell benyújtani. A támogatás lakcímváltozás miatt történő ismételt megállapításánál figyelembe kell venni, és be kell számítani a korábbi lakhatási támogatások folyósításának időtartamát. A Hivatal gondoskodik a korábbi és az új lakhely szerint illetékes jegyző értesítéséről.

(5) A támogatás összege egy személy vagy kiskorú gyermeket nem nevelő igénylő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, az igénylő háztartásában nevelt legalább egy - menekültként elismert - kiskorú gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb kétszerese, az igénylő háztartásában nevelt legalább három - menekültként elismert - kiskorú gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb háromszorosa. A támogatást úgy kell megállapítani, hogy annak összege a támogatás első alkalommal történt megállapításától számított egy éven belül a bérleti, albérleti díj vagy szállásköltség 70%-át, egy éven túli folyósítás esetén 50%-át ne haladja meg.

(6) A támogatás összegét a jegyző havonta folyósítja és igényli vissza a Hivataltól.

PÉNZBELI TÁMOGATÁSOK

Egyszeri letelepedési segély

21. § (1) A Hivatal a menekült kérelmére személyenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb hatszorosáig terjedő összegű egyszeri letelepedési segélyt állapíthat meg.

(2) A kérelem

a) a menekültkénti elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől,

b) a közvetlen családtagjának a menekülthöz érkezésétől, valamint a gyermeke születésétől,

c) a befogadó állomáson vagy annak megfelelő más szálláshelyen tartózkodó menekült a befogadó állomás, illetőleg más szálláshely elhagyásától számított

hat hónapon belül nyújtható be a Hivatalnál.

(3) Az egyszeri letelepedési segélyt a Hivatal folyósítja.

Otthonteremtési támogatás

22. § (1) A nagykorú menekült részére, kérelmére, a menekültkénti elismerésétől számított 5 éven belül egy alkalommal otthonteremtési támogatás adható, amennyiben a kérelem tárgyát képező ingatlan nem haladja meg a magyar állampolgárok által igénybe vehető, a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.

(2) Az otthonteremtési támogatás felhasználható:

a) első lakás, családi ház, építési telek vásárlására;

b) első lakás, családi ház építésére;

c) a saját tulajdonú lakás, családi ház első alkalommal történő felújítására, bővítésére.

(3) Az otthonteremtés támogatása kamatmentes kölcsön formájában történik.

(4)[43] A támogatás összege a menekült és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó, az Szt. 4. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozókat (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) számításba vett öt- vagy annál több tagú család esetében 1 millió 500 ezer, négytagú család esetében l millió 300 ezer, háromtagú család esetében 1 millió, 1 kéttagú család esetében 800 ezer, egyedülálló esetében 600 ezer forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a vételár, építés, felújítás és bővítés költségének 70%-át.

23. § (1)[44] A kamatmentes kölcsön 1-15 évi időtartamra nyújtható. A visszafizetést a kölcsön folyósítását követő hónap első napján kell megkezdeni. A visszafizetés megkezdésére - a menekült kérelmére - legfeljebb l évig terjedő türelmi idő állapítható meg. Különös méltánylást érdemlő esetben (különösen a menekült önhibáján kívüli súlyos és tartós egészségromlása, munkanélkülivé válása) a menekült kérelmére a visszafizetés legfeljebb öt évre felfüggeszthető.

(2) A támogatás visszafizetési feltételeinek megállapításánál figyelembe kell venni a menekült és közeli hozzátartozója jövedelmét, vagyonát, rendszeres pénzellátásra szóló jogosultságát, keresőtevékenységét, továbbá az igénybe vett központi, illetve önkormányzati forrásból finanszírozott kedvezményeket és támogatásokat, családi körülményeit (pl. fogyatékos családtagról történő gondoskodás).

(3) A támogatást folyósító szerv által felszámított kezelési költség a menekültet terheli.

(4) Ha a kamatmentes kölcsönt több személy közösen kapta, a kölcsön törlesztéséért, illetőleg visszafizetéséért egyetemlegesen felelősek.

24. § (1) A kamatmentes kölcsön biztosítására annak visszafizetéséig arra az ingatlanra, amelyre a támogatást igénybe vették, elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt az ingatlant csak a Hivatal írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni, vagy megterhelni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha a menekült

a) az ingatlan elidegenítésével egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntörlesztés egyösszegű visszafizetését, vagy

b) a támogatással megszerzett ingatlant a tulajdonába kerülő másik ingatlanra úgy cseréli el, illetőleg újabb ingatlant úgy szerez, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom az újabb ingatlanra átjegyezhető.

25. § (1)[45] Az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző a tudomásra jutástól számított 8 napon belül értesíti a Hivatalt, ha a támogatással szerzett ingatlant a támogatás folyósításától számított 5 éven belül a támogatásban részesített elidegenítette, vagy építési telek vásárlása esetén 5 éven belül az építést nem fejezte be. A Hivatal az értesítéstől számított 15 napon belül felszólítja a támogatásban részesítettet a támogatás egy összegben, 8 napon belül történő visszafizetésére, kivéve, ha a támogatással vásárolt ingatlant másik, saját tulajdonú ingatlanra cserélte, illetőleg másik ingatlant is szerzett.

(2) Egy összegben kell visszafizetni a támogatást akkor is, ha a támogatásban részesített véglegesen külföldre távozik.

26. § (1) A menekült az otthonteremtési támogatás iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a menekült nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi igazolványának számát, lakóhelyét (tartózkodási helyét), közeli hozzátartozóinak nevét, születési helyét és idejét;

b) a megszerezni, bővíteni, felújítani kívánt ingatlanra vonatkozó lényeges adatokat (az ingatlan helye, forgalmi értéke, nagysága stb.).

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodást (előszerződést, vételre történő kijelölést), a tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi másolatát, építkezés esetén a jogerős építési engedélyt;

b) a menekült, illetőleg közeli hozzátartozója büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát vagyoni helyzetükről;

c) a menekült és közeli hozzátartozója keresetének, jövedelmének igazolását;

d) értékbecslést az ingatlanról, illetőleg hiteles költségvetési főösszesítőt;

e) a különös méltánylást igénylő körülmények mérlegeléséhez szükséges igazolásokat.

(3) Az otthonteremtési támogatásra - menekült kérelme alapján - a jegyző tesz javaslatot. A javaslat tartalmazza:

a) a támogatás összegére, a visszafizetés időtartamára és megkezdése időpontjának esetleges halasztására vonatkozó véleményt;

b) különös méltánylást érdemlő körülményeket.

(4) Az otthonteremtési támogatásról a Hivatal dönt.

(5)[46] A jegyző a Hivatal döntése alapján a támogatásra szerződést köt a menekülttel, gondoskodik a támogatás pénz- vagy hitelintézet útján történő folyósításáról, az ingatlanra jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről, illetőleg törléséről, valamint a törlesztésnek a Hivatal, illetőleg a jegyző írásbeli felszólításának ellenére történő elmulasztása esetén a lejárt követelés bírósági úton történő érvényesítéséről.

(6) Ha a menekült a támogatás odaítéléséről szóló értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül a támogatás összegét nem veszi át, azt a támogatást folyósító pénzintézet, illetve jegyző visszautalja a Hivatalnak.

Lakhatási támogatás

27. §[47]

Az ország végleges elhagyásának támogatása

28. §[48] A Hivatal a kérelmező, a menekült és a menedékes végleges hazatérése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén, kérelmére, az érintett ország külképviselete által kiállított igazolás alapján, az igazolásban megjelölt célállomásig érvényes menetjegyet biztosíthat, illetőleg a menetjegy árát, továbbá az utazással összefüggő igazolt költséget részben vagy egészben megtérítheti.

A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

29. § Az ellátást, támogatást kérő a következő okiratokkal igazolhatja jogosultságát:

a) a kérelmező a tartózkodásra jogosító okmányával;

b)[49] a menekült személyazonosító igazolvánnyal, annak kiállításáig a menekültként való elismerésről szóló jogerős határozattal;

c)[50] a menedékes a menekültügyi hatóság által kiállított okmánnyal;

d)[51]

SZERZŐDÉS ALAPJÁN TELJESÍTETT ELLÁTÁSOK

30. § (1) A Hivatal társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, jogi személlyel, egyesülettel, alapítvánnyal, ezek intézményével, gazdasági társasággal (a továbbiakban: szolgáltató) köthet szerződést

a)[52] a menekült, a menedékes elszállásolására;

b) a 7. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások teljesítésére;

c)[53] a menekült, menedékes szociális és mentálhigiénés gondozására;

d)[54] a kérelmező, a menekült, a menedékes jogaira és kötelezettségeire irányuló tájékoztatására;

e) a menekült szak- és átképzésére;

f) a menekült magyar nyelvi oktatására;

g) a menekült társadalmi beilleszkedésének elősegítésére;

h)[55]

i) a menekült szolgálattal összefüggő egyéb feladatok ellátására.

(2) Az (1) bekezdés c)-h) pontjában foglalt feladatokra pályázat útján kell kiválasztani a szolgáltatót. A pályázati felhívást a Hivatal bocsátja ki. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az ellátásban részesítendők számát és körét, a nyújtandó ellátások megnevezését és időtartamát.

(3)[56] A szerződést írásban kell megkötni. A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az ellátásban részesítendők körét, a nyújtandó ellátások megnevezését és időtartamát;

b) a szerződés tárgyát képező ellátások, feladatok teljesítésének módját és ellenértékét;

c) az ellátások, feladatok nyilvántartására, valamint teljesítésük ellenértékének elszámolására és átutalására vonatkozó kikötéseket;

d) a Hivatalnak a szerződés teljesülésére irányuló ellenőrzési jogosultságát és az ellenőrzés módját;

e) a szerződés felmondásának módját, hónapokban meghatározott idejét, valamint az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó kikötéseket.

(4) A szerződéshez csatolni kell a szolgáltató jogállására vonatkozó bírósági végzés, illetőleg hatósági engedély másolatát.

A menekült társadalmi beilleszkedésének elősegítése[57]

30/A. § (1) Az e rendelet szerint biztosítható ellátásokra és támogatásokra vonatkozó szabályok figyelembevételével a menekültnek - beilleszkedése elősegítése céljából - a Hivatal integrációs programot ajánlhat fel.

(2) Az integrációs program célja a beilleszkedéshez szükséges magyar nyelvismeret, alapvető társadalmi, kulturális, életvezetési és munkajogi ismeretek, valamint a munkaerőpiacon való elhelyezkedést könnyítő egyéb ismeretek elsajátítása.

(3) A Hivatal befogadó állomást vagy - a fenntartó hozzájárulásával - annak megfelelő más szálláshelyet integrációs központnak jelölhet ki. Az integrációs központ feladata az integrációs program előkészítése, lebonyolítása, a programban közreműködő állami, önkormányzati szervekkel és társadalmi szervezetekkel való együttműködés.

AZ ELLÁTÁSRA, TÁMOGATÁSRA FORDÍTOTT KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSE

31. § (1) E rendelet szerint ellátást vagy támogatást nyújtó szerv, intézmény, személy a Hivatal költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve köteles nyilvántartani, és köteles a támogatást kérő jogosultságának fennállását ellenőrizni.

(2) A jelen rendelet alapján nyújtott ellátás, támogatás költségeit a Hivatal utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítést - az ellátásban, támogatásban részesített nevének és a 29. §-ban felsorolt okiratok valamelyike sorszámának vagy ügyiratszámának feltüntetésével - az ellátás, támogatás biztosításától számított 1 hónapon belül, részletezett számla alapján lehet igényelni a Hivataltól, az általa meghatározott nyomtatványon.

(3) A Hivatal a külföldi ellátásához nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az ellátást vagy támogatást folyósító szervnek megelőlegezheti.

(4)[58] Amennyiben a kérelmező vagy a menedékes magyarországi köztemetéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodott, az ezzel járó igazolt kiadásait a jegyző igénylésére a Hivatal megtéríti.

ADOMÁNY ELFOGADÁSA, KEZELÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA

32. § (1) A Hivatal és a befogadó állomás a külföldiek ellátására és a menekültügyi hatósági és ellátási tevékenység feltételeinek javítására szolgáló pénzbeli és természetbeni adományt fogadhat el bel- és külföldi természetes és jogi személyektől, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől. Befogadó állomás egy millió forintot meghaladó összegű, illetőleg értékű adományt a Hivatal előzetes hozzájárulásával fogadhat el.

(2) Az adomány felhasználásáról - amennyiben az adományozó meghatározta a felhasználás feltételeit, azok betartásával - az elfogadó szerv gondoskodik.

(3) A Hivatal és a befogadó állomás a pénzbeli és a természetbeni adományokról, valamint azok felhasználásáról elkülönített nyilvántartást vezet.

(4) Az adományok elfogadásának rendjéről, felhasználásáról, kezeléséről és nyilvántartásáról a Hivatal szabályzatot készít.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt megtérítési kötelezettséggel nyújtott támogatásokra fennálló visszafizetési igényt a támogatási szerződésben foglaltaktól függően az érintett pénzintézet, illetőleg a jegyző érvényesíti.

(2) Amennyiben a menekült a rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződés alapján az otthonteremtési támogatás törlesztő részleteit az önkormányzathoz fizeti be, a jegyző félévente tájékoztatja a Hivatalt a törlesztésről.

34. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg a 7. § (3) bekezdése szerinti költőpénz havi összegét.

35. § (1) Ez a rendelet 1998. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a menekülteket és a Magyar Köztársaság területén ideiglenes menedéket élvezőket megillető egyes ellátásokról szóló 129/1996. (VII. 31.) Korm. rendelet , valamint a Magyar Köztársaság területén ideiglenes menedéket élvezők pénzbeli támogatásának összegéről szóló 19/1996. (VII. 31.) BM rendelet hatályát veszti.

JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK[59]

35. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelethez[60]

*A megfelelő rész aláhúzandó.

D) Változás bejelentése

A kérelmező és köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) bejelenteni, ha[61]

a) vagyontárgyai külön-külön számított forgalmi értéke (összege) elérte a ......................................................... Ft-ot, együttes forgalmi értéke (összege) a ............................................................ Ft-ot;

b) havi jövedelme meghaladta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2002-ben a ............................................. Ft-ot).

E) Nyilatkozat

Kijelentem, hogy a jelen nyilatkozatban foglalt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy

a) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítést kell fizetnem, amennyiben vagyonom Ft értéke (összege) vagy jövedelmem havi összege meghaladja a jelen Nyilatkozat D) pontjában meghatározott értéket (összeget);

b) a Hivatal - amennyiben térítésmentes ellátásban, illetőleg támogatásban részesülök - újabb vagyon- és jövedelemnyilatkozat benyújtására kötelezhet, amelynek 15 napon belül köteles vagyok eleget tenni;

c) a Hivatal a nyilatkozatban szereplő adatok valódiságát ellenőrizheti;

d) a vagyoni, jövedelmi helyzetemben bekövetkezett, a jelen Nyilatkozat D) pontja szerinti változás bejelentésének elmulasztása esetén a Hivatal az ellátás és a pénzbeli támogatás folyósítását a kötelezettség tejesítéséig felfüggesztheti;

e) a vagyoni és jövedelmi helyzetemről, valamint az abban bekövetkezett változásról kitöltött Nyilatkozatban valótlan adatok közlése esetén a Hivatal megvonhatja az ellátást és a támogatást.

2. számú melléklet a 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelethez[62]

* A megfelelő rész aláhúzandó.

D) Változás bejelentése

A menekült, ha befogadó állomáson tartózkodik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), egyébként pedig a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül bejelenteni, ha[63]

a) vagyontárgyai külön-külön számított forgalmi értéke (összege) elérte a ...................................................... Ft-ot, együttes forgalmi értéke (összege) a ........................................................... Ft-ot;

b) havi jövedelme meghaladta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2002-ben a .................................................. Ft-ot).

E) Nyilatkozat

Kijelentem, hogy a jelen nyilatkozatban foglalt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy

a) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítést kell fizetnem, amennyiben vagyonom Ft értéke (összege), vagy jövedelmem havi összege meghaladja a jelen Nyilatkozat D) pontjában meghatározott értéket (összeget);

b) a Hivatal, illetőleg a jegyző, amennyiben térítésmentes ellátásban, illetőleg támogatásban részesülök, újabb vagyon és jövedelem nyilatkozat benyújtására kötelezhet, amelynek 15 napon belül köteles vagyok eleget tenni;

c) a Hivatal a nyilatkozatban szereplő adatok valódiságát ellenőrizheti;

d) a vagyoni, jövedelmi helyzetemben bekövetkezett, a jelen Nyilatkozat D) pontja szerinti változás bejelentésének elmulasztása esetén a Hivatal, illetőleg a jegyző az ellátás vagy a pénzbeli támogatás folyósítását a kötelezettség tejesítéséig felfüggesztheti.

e) vagyoni és jövedelmi helyzetemről, valamint az abban bekövetkezett változásról kitöltött Nyilatkozatban valótlan adatok közlése esetén a Hivatal megvonhatja az ellátást és a támogatást.

Minden menekült (tehát házastárs, kiskorú helyett a törvényes ügygondnok) külön nyilatkozatot tölt ki. A nyilatkozatot nyomtatott betűvel kell kitölteni

3. számú melléklet a 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelethez[64]

ELLÁTÁSI IGAZOLVÁNY

(menekült részére)