Tippek

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

1998. évi XXXIX. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről[1]

1. § (1)[2] Az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban együtt: Alap) felügyelete, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: igazgatási szerv) irányítása állami feladat.

(2)[3] Az alapokat és azok kezelését a Kormány felügyeli.

(3)[4]

(4)[5]

2. §[6] (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelését az egészségbiztosításért felelős miniszter - mint fejezetet irányító szerv - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv közreműködésével, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését a központi nyugdíjbiztosítási szerv (a továbbiakban együtt: alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv) végzi.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos költségek fedezetét az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni.

(3)[7] A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos költségeket a központi nyugdíjbiztosítási szerv költségvetésében kell meghatározni.

3. §[8] (1) Az alapokhoz tartozó vagyon állami tulajdon, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó működési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.

(2) Az alapok javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében elfogadott ingatlanok kivételével, az alapokhoz tartozó állami tulajdonú ingatlanok tekintetében - beleértve a működési vagyonba tartozó ingatlanokat is - a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.

(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az MNV Zrt. kérelme alapján kerül sor.

4. §[9]

5. §[10] Az Alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv végzi

a)[11] a 3. § (2) bekezdése szerinti vagyon kivételével az Alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, valamint jogszabályban meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat,

b) az Alapból finanszírozott ellátások megállapításának és folyósításának jogszabályban meghatározott feladatait, illetőleg ellátja a külön jogszabály alapján végzett, nem az Alapból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat.

6. §[12]

7. §[13]

8. §[14]

9. § (1)[15] Minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) hoz létre. A kifizetőhely helyett a társadalombiztosítási, illetve egyéb feladatokat - az erre irányuló megállapodás alapján - más szervezet is elláthatja; az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben azonban a felelősség ez esetben is a foglalkoztatót terheli. A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik.

(2)[16] Magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni. Ha a kifizetőhely létesítésére irányuló eljárásban az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) azt állapítja meg, hogy megállapodás megkötése nem indokolt, a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet erre irányuló kérelmét határozattal elutasítja.

(3)[17] A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes igazgatási szerv megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét.

(4) A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a (2) bekezdésében említett megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.

(5)[18] Az (1) bekezdés alapján a munkáltató akkor köteles kezdeményezni a kormányhivatalnál a kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vételét, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottak létszáma tartósan - legalább hat egymás követő hónapban - meghaladja a 100 főt.

(6)[19] Ha a munkáltató az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (6) bekezdése szerinti mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.

(7)[20] A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

a) az (5) bekezdésben foglalt feltétel bekövetkezése esetén a (8) bekezdésben,

b) az (1) bekezdés szerint kifizetőhelyet működtető foglalkoztató foglalkoztatotti létszámának 100 fő alá csökkenése esetén a (9) bekezdésben,

c) a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából a (10) bekezdésben

d)[21] a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokkal, a baleseti táppénzzel, a nyugellátásokkal és a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatban fennálló követelések keresetből történő levonása céljából a (10a) bekezdésben

foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít elektronikus úton a Magyar Államkincstár részére.

(8)[22] A (7) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza

a) a foglalkoztató nevét,

b) a foglalkoztató adószámát,

c) annak a jelzését, hogy a foglalkoztató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottainak a létszáma meghaladta a 100 főt.

(9)[23] A (7) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza

a) a foglalkoztató nevét,

b) a foglalkoztató adószámát,

c) annak a jelzését, hogy a foglalkoztató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottainak a létszáma 100 fő alá csökkent.

(10)[24] A (7) bekezdés c) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza a biztosítotti nyilvántartásba bejelentett személy

a) foglalkoztatójának nevét,

b) foglalkoztatójának adószámát,

c) nevét,

d) TAJ számát,

e) jogviszonyának megnevezését és jogcímkódját,

f) jogviszonyának időtartamát,

g) jogviszonya szünetelésének időtartamát,

h) jogviszonya szerinti munkakört (FEOR),

i) jogviszonya szerinti munkaidő mértékét.

(10a)[25] A (7) bekezdés d) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza a biztosítotti nyilvántartásba bejelentett személy

a) foglalkoztatójának nevét,

b) foglalkoztatójának adószámát.

(11)[26] Az (1) bekezdés szerinti munkáltató és a (2) bekezdés szerinti magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kifizetőhely létesítése iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében megjelölt honlapon (a továbbiakban: központi honlap) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus úton (a továbbiakban: elektronikus út) nyújthatja be.

(12)[27] A (11) bekezdés szerinti kérelem benyújtására szolgáló űrlap az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a foglalkoztató neve, székhelye, adószáma, bankszámlaszáma és a kifizetőhelyi feladatok ellátásának (iratőrzésnek) helye,

b) a kifizetőhelyi feladatokat ellátó szervezet neve, székhelye, adószáma (ha a kifizetőhelyi feladatokat a foglalkoztató helyett más látja el),

c) a kapcsolattartóként kijelölt személy (kifizetőhelyi ügyintéző) neve és elérhetőségei,

d) a kifizetőhely létesítésének oka,

e) a kifizetőhely létesítésének napja,

f) a foglalkoztatottak, illetve a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyek létszáma,

g) a foglalkoztató kifizetőhelyi nyilvántartásba történő vétele szempontjából jelentős egyéb körülmények.

(13)[28] Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által foglalkoztatott, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult biztosítottak létszáma tartósan - legalább hat egymást követő hónapban - 100 fő alá csökken, valamint, ha a (2) bekezdés szerinti magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodását fel kívánja mondani, a kifizetőhely az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített a központi honlapon közzétett űrlap alkalmazásával, elektronikus úton kezdeményezi a kifizetőhely megszüntetését.

(14)[29] Ha a kifizetőhely létrehozása és fenntartása az (1) bekezdés szerint kötelező, azonban a kormányhivatal megállapítja, hogy a kifizetőhely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatai ellátására nem képes, a kifizetőhelyet határozattal megszünteti. Ilyen oknak minősül különösen, ha a kifizetőhely, illetve annak képviselője a foglalkoztató nyilvántartására kötelezett szervezet adatai szerinti, illetve a kormányhivatal részére bejelentett elérhetőségeken nem elérhető, illetve, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeiből megalapozottan feltehető, hogy a társadalombiztosítási feladatok általa történő további ellátása a biztosítottak részére járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz kifizetését veszélyeztetné.

(15)[30] A kifizetőhely megszűnése esetén a kormányhivatal a kifizetőhelynél záró ellenőrzést tart, amelynek során a kormányhivatal a kifizetőhelytől átveszi azon biztosítottak kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratanyagát, akik részére a kifizetőhely a megszűnése időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátást vagy baleseti táppénzt folyósított. Az ellátásokat a kifizetőhely megszűnését követő naptól az egészségbiztosító folyósítja tovább.

(16)[31] Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató vonatkozásában jogutódlás következik be, és a jogutód foglalkoztatónál is működik kifizetőhely, a jogutódlás időpontjától a jogutód kifizetőhelyet illetik meg mindazon jogosultságok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogutódlásig a jogelőd kifizetőhelyet illették, illetve terhelték. A jogutódlás időpontjától kezdődően a jogutód kifizetőhely köteles - hivatalból, külön erre irányuló biztosítotti kérelem nélkül - továbbfolyósítani mindazon biztosítottak ellátásait, akik a jogutódlás időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra vagy baleseti táppénzre voltak jogosultak. Jogutódlás bekövetkezése esetén a jogelőd kifizetőhely köteles átadni a kifizetőhelyi feladatellátása során - a kifizetőhely létesítésének a kezdetétől - keletkezett teljes irattári iratanyagát a jogutód kifizetőhely részére, beleértve a papíralapú iratokat és az elektronikus formában tárolt adatokat is.

(17)[32] A kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratok megőrzési idejére megfelelően alkalmazni kell a kormányhivatalok mindenkori egységes iratkezelési szabályzatáról szóló szabályozásban foglalt, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátási ügyekben keletkezett iratokra vonatkozó rendelkezéseket.

(18)[33] A kifizetőhelyekről az egészségbiztosító nyilvántartást vezet. A kifizetőhelyek nyilvántartása - a foglalkoztatók kifizetőhelyi minőségével összekapcsoltan - a (19) bekezdés a)-c) és e)-f) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(19)[34] A (18) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kifizetőhely neve, székhelye, adószáma,

b) a kifizetőhelyi feladatokat ellátó szervezet neve, székhelye, adószáma (ha a kifizetőhelyi feladatokat a foglalkoztató helyett más látja el),

c) a kifizetőhelyi feladatok ellátásának (iratőrzésnek) helye,

d) a kapcsolattartóként kijelölt személy (kifizetőhelyi ügyintéző) neve és elérhetőségei,

e) a kifizetőhely létesítésének napja,

f) a kifizetőhely megszűnésének napja.

(20)[35] A (19) bekezdés d) pontja szerinti adatokat az egészségbiztosító a kifizetőhely megszűnésének napját követő 5 évig kezeli.

9/A. §[36]

9/B. §[37]

9/C. §[38]

10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[39]

(3)[40]

(4)[41]

11. §[42]

12. §[43]

13. §[44]

14. §[45]

15. §[46]

16. §[47]

17. §[48]

18. §[49]

19. §[50]

20. §[51]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1998. július 8-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 80. § (1) bekezdése r) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[3] Megállapította a 2016. évi CIV. törvény 48. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[4] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[6] Megállapította a 2016. évi CIV. törvény 48. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[7] Megállapította a 2018. évi XL. törvény 19. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[8] Megállapította a 2022. évi LI. törvény 3. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[9] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[10] Megállapította a 2006. évi CIX. törvény 79. § (5) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[11] Megállapította a 2022. évi LI. törvény 4. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[15] Megállapította a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[16] Megállapította a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[17] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 80. § (1) bekezdése r) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[18] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[19] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[20] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[21] Beiktatta a 2023. évi CIX. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[22] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[23] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[24] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[25] Beiktatta a 2023. évi CIX. törvény 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[26] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[27] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[28] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[29] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[30] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[31] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[32] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[33] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[34] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[35] Beiktatta a 2022. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[36] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi V. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2018.05.18.

[37] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi V. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2018.05.18.

[38] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi V. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2018.05.18.

[39] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[40] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[41] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[42] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[43] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[44] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 366. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[45] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 366. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[46] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 366. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[47] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 366. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[48] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 366. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[49] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 366. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[50] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[51] Az 1998. évi XXXIX. törvény 20. §-át az 1998. évi XC. törvény 128. § 1. bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte