Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

2016. évi CIV. törvény

a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról

1. Egyes költségvetési szervek feladatainak átadásával összefüggő rendelkezések

1. § (1) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) 2016. december 31-én megszűnik, jogutódja - a (2), (3) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Eszterházy Károly Egyetem.

(2) Az ágazati kutatási, fejlesztési, tartalmi, módszertani és tankönyvfejlesztési, -kiadási tevékenység, valamint a tartalomszolgáltatási és köznevelési tankönyvellátási feladatok irányításával kapcsolatos OFI feladatok jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

(3) Az OFI által kiadott köznevelési tankönyvek sokszorosítási, e tankönyvekkel kapcsolatos készletraktározási és kereskedelmi feladatait a Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KELLO) látja el.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogutódlás, a (3) bekezdés szerinti feladatátadás tárgyát képezi - figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra - valamennyi jogosultság és kötelezettség, valamint az átvett feladatok ellátásával összefüggő jogviszony, így különösen

a) a vagyoni jogok és kötelezettségek,

b) az átvett feladatokhoz tartozó ingó és ingatlan eszközállomány,

c) a feladatokat ellátó közalkalmazottak, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint közalkalmazotti jogviszonyuk és munkaviszonyuk.

(5) Az átvett feladatokhoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó és ingatlan állomány tekintetében ingyesen, e törvény erejénél fogva következik be a jogutódlás az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti jogutódok tekintetében.

(6) 2017. január 1-jétől a Budapest 32528/36 helyrajzi számú, a természetben 1143 Budapest, Szobránc u. 6-8. címen találhatói ingatlan vagyonkezelői joga az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőt illeti meg.

(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyoni jogok és kötelezettségek, amelyek tekintetében kizárólagos jogosulttá és egyben kizárólagos kötelezetté a KELLO válik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:3. § b) pontjának megfelelően a feladatátadás időpontjában megszűnik.

(8) Az OFI feladatainak a KELLO részére történő átadása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esik egy tekintet alá.

(9) 2017. január 1-jével az OFI által 2016. december 31-ig elindított köznevelési tankönyvek sokszorosításával összefüggő közbeszerzési eljárásokban az OFI helyébe a KELLO lép.

(10) A megszűnéssel kapcsolatos feladatok rendezéséről, valamint az ehhez kapcsolódó vagyon-, létszám- és forrásátcsoportosításról, továbbá a hazai és európai uniós pályázatok és egyéb kötelezettségvállalások tekintetében az OFI-nak, valamint az (1)-(3) bekezdés szerinti szervezeteknek átadás-átvételi megállapodást kell kötniük 2016. december 15-ig.

(11) Az OFI megszűnésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek átszállása az OFI-val szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni, az átszállás szerzői jogdíjfizetési igényt nem keletkeztet.

2. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

2. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

a) 38. § (1) bekezdésében, 41/A. § (3) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "az anyakönyvi szerv" szöveg,

b) 38. § (1a) bekezdésében az "A központi anyakönyvi szerv" szövegrész helyébe az "Az anyakönyvi szerv" szöveg

lép.

3. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

3. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az országos illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által első fokon meghozott közlekedési hatósági döntéssel szemben - ideértve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedési beruházásokat is - fellebbezésnek van helye.

(5) A közlekedési hatóság által hozott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye."

(2) A Kkt. a következő 46/K. §-sal egészül ki:

"46/K. § (1) A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) országos közúti vagyonkezelői feladatait 2017. január 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el, ezzel összefüggésben megilletik a KKK magánjogi jogai és kötelezettségei.

(2) Az (1) bekezdés alapján a a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelői jogát a Magyar Közút Nonprofit Zrt. egyoldalú nyilatkozata alapján, annak kérelmére kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba azon ingatlanok vonatkozásban, amelyek bejegyzett vagyonkezelője a KKK, vagy annak valamely jogelőd szervezte.

(3) A 32. § (6) bekezdése szerinti vagyonkezelői feladat ellátásával kapcsolatos jogviszonyokba és az (1) bekezdés szerinti feladatátadással összefüggő szerződésekbe, továbbá valamennyi, a korábban a KKK által a vagyonkezelésében álló vagyonra vonatkozóan megkötött szerződésbe - ide értve az ezen vagyonelemekre vonatkozó, de nem a vagyonkezelői jogviszonyon alapuló szerződéseket is, így különösen a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződéseket - a KKK helyébe 2017. január 1-jén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. lép."

(3) A Kkt.

a) 15/D. § (2) bekezdésében a "gépjárműnyilvántartás központi szervéhez" szövegrész helyébe a "gépjárműnyilvántartási szervhez" szöveg,

b) 32. § (6) bekezdésében a "29. § (1) bekezdésében, a 32/A. §-ban" szövegrész helyébe a "29. § (1) bekezdésében" szöveg, a "Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK)" szövegrész helyébe a "Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Közút Nonprofit Zrt.), amely a vagyonkezelői feladatokat közfeladatként látja el" szöveg,

c) 32/A. § (2) és (5) bekezdésében a "KKK" szövegrész helyébe a "Magyar Közút Nonprofit Zrt." szöveg,

d) 33/A. § (5) bekezdésében, 48. § (3) bekezdés b) pont 29. alpontjában a "32. § (4) és (5) bekezdésében" szövegrész helyébe a "32. § (4) bekezdésében" szöveg,

e) 33/A. § (6) bekezdésében a "KKK szerződést köt a NÚSZ Zrt.-vel" szövegrész helyébe a "NÚSZ Zrt. által nyújtott szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el" szöveg,

f) 39. § (6) bekezdésében a "vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) és (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdésben" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti a Kkt.

a) 32. § (5) bekezdése,

b) 33. § (5) bekezdésében az "által alapított költségvetési szerv" szövegrész,

c) 39. § (1) bekezdésében a "- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -" szövegrész,

d) 39. § (2) bekezdése.

4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

4. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik)

"c) az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével"

(kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.)

(2) Az Itv.

a) 5. § (1) bekezdés h) pontjában a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg,

b) 73. § (2) bekezdésében az "A járási hivatalnál" szövegrész helyébe az "A fővárosi és megyei kormányhivatalnál, járási (fővárosi kerületi) hivatalnál" szöveg

lép.

5. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

5. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 23. pontjában az "Országos Egészségbiztosítási Pénztárral" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítási szervvel" szöveg lép.

6. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

6. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)

a) 21. § (5) bekezdésében, 37. § (5) bekezdésében az "a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szerv vezetője" szöveg,

b) 54. § (10b) bekezdés b) pontjában az "a népegészségügyi feladatkörében eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "a népegészségügyi feladatokat ellátó szerv" szöveg,

c) 56. § (3) bekezdésében a "jogorvoslatnak" szövegrész helyébe a "fellebbezésnek" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Flt.

a) 52. §-a,

b) 54. § (14a) bekezdés a) pontjában a " , vagy az állami felnőttképzési intézmény által szervezett" szövegrész,

c) 57/C. § (1) bekezdés d) pontja,

d) 57/C. § (4) bekezdése.

7. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

7. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A büntetés-végrehajtási szervek tevékenységének közegészségügyi ellenőrzésével összefüggésben az egészségügyi államigazgatási szerv által hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(7b) Az egészségügyi államigazgatási szerv által a következő hatósági ügyekben hozott első fokú döntésekkel szemben fellebbezésnek van helye:

a) ivóvízbiztonsági engedély kiadása,

b) további vizsgálatokra kötelezés, ha a hatóság az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint egy már nyilvántartásban lévő anyagot, terméket vagy ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológiát közegészségügyi szempontból kockázatosnak ítél meg,

c) természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos hatósági ügyek,

d) víz természetes ásványvízként való elismerése,

e) harmadik országból származó természetes ásványvíz elismerése,

f) egészségügyi, egészségvédelmi és kémiai terhelési bírság kiszabása."

8. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

8. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kárpótlási hatóság határozatának felülvizsgálata iránti perben a kárpótlásra jogosult lakóhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. Ha a kárpótlásra jogosultnak belföldi lakóhelye nincs, a perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el."

(2) A Kpt. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kárpótlási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított hat hónap."

9. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

9. § A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A mérésügyi szerv által országos illetékességgel hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek."

10. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosítása

10. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A határozat felülvizsgálata iránti pert a szövetkezet, a fórum vagy a részarány-földtulajdonosok képviselője kezdeményezheti. A perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel jár el."

11. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása

11. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi XXXII. törvény) 20/A. § (2) és (3) bekezdésében a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az 1992. évi XXXII. törvény 14. § d) pontja.

12. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

12. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot

a) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagy

b) az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra jogosult szerv által alapított és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló

gazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni."

(2) A Kjt. 25/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény vagy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a (6) és (7) bekezdésben, valamint a (12) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át."

(3) A Kjt. 25/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló, az állami tisztviselőkről szóló vagy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - kell megfizetni."

(4) A Kjt. 25/C. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8) A jogviszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, állami szolgálati jogviszonyra vagy az igazságügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(9) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át."

(5) A Kjt. 25/C. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, állami szolgálati jogviszonyra vagy igazságügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani."

(6) A Kjt. 37. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha)

"c) közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (7) bekezdése vagy a 25/C. § (12) bekezdése szerint alakult át."

13. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

13. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kárpótlási hatóság határozatának felülvizsgálata iránti perben a kárpótlásra jogosult lakóhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. Ha a kárpótlásra jogosultnak belföldi lakóhelye nincs, a perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el."

14. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

14. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 7. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A járási hivatal)

"k) ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat."

(2) Az Nytv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)

a) ellátja a nyilvántartással, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

b) ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - feladatokat;

c) ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

d) ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

e) ellátja az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő - jogszabályban meghatározott - hatósági feladatokat, valamint

f) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb hatósági feladatokat."

(3) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A központi szerv)

"i) ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat;

j) ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat."

(4) Az Nytv. 14. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik)

"k) a nyilvántartás illetékes szerve, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;"

(5) Az Nytv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 4. § (2d) bekezdése szerinti Magyarországon élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a lakóhelyre vonatkozó - adatokat átvezeti a nyilvántartáson."

(6) Az Nytv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére

a) a nyilvántartást kezelő szervnél a szerv vezetője,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott

adatvédelmi felelőst nevez ki."

(7) Az Nytv. 47. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"b) a 8/A. § szerinti kijelölt kormányhivatalt."

(8) Az Nytv.

1. 4. § (2a) bekezdés f) pontjában, 6. § (4) bekezdésében, 14. § p) pontjában, 16. § (2) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrész helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv" szöveg,

2. 4. § (2c) bekezdésében, 4. § (2d) bekezdésében az "értesítése alapján" szövegrész helyébe az "eljárását követően" szöveg,

3. 4. § (2d) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrészek helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv" szöveg,

4. 6. § (1) bekezdésében a "nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv)" szövegrész helyébe a "nyilvántartást kezelő szerv" szöveg,

5. 6. § (3) bekezdésében a "magyar állampolgárok" szövegrész helyébe a "magyar állampolgárok, valamint a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok" szöveg,

6. 6. § (4) bekezdésében a "magyar állampolgárok" szövegrész helyébe a "magyar állampolgárok, a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok" szöveg,

7. 9. § (1) bekezdésében, 9. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 13. § (5) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 21. § k), l) és z) pontjában, 24/F. § (1) és (3) bekezdésében, 29/B. § (1) bekezdésében, 29/C. § (2) bekezdés a) pontjában, 29/C. § (5) és (8) bekezdésében, 29/D. § (7) bekezdésében, 29/D. § (8) bekezdés b) és c) pontjában, 29/H. § (1)-(3) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, 31. § (7) bekezdésében, 39. § (3) és (4) bekezdésében, 47. § (1) bekezdés d) pontjában, 52. § (4) és (5) bekezdésében a "központi" szövegrész helyébe a "nyilvántartást kezelő" szöveg,

8. 9. § (3) bekezdésében az "A központi szerv Központi Okmánytárában" szövegrész helyébe az "A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban" szöveg,

9. 15. § (1a) bekezdés nyitó szövegrészében a "hazai anyakönyvezést végző hatósággal" szövegrész helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervvel" szöveg,

10. 15. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "helyi vagy a központi nyilvántartó szervvel" szövegrész helyébe a "helyi nyilvántartó szervvel vagy a kijelölt kormányhivatallal" szöveg,

11. 15. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "központi nyilvántartó szervvel" szövegrész helyébe a "kijelölt kormányhivatallal" szöveg,

12. 26. § (2b) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóságnál" szövegrész helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél" szöveg,

13. 26. § (2c) bekezdésében az "a központi szerv" szövegrész helyébe az "az eljáró hatóság" szöveg,

14. 26. § (2d) bekezdésében, 29/A. § (2) bekezdésében, 29/F. § (6) bekezdésében a "központi szerv" szövegrész helyébe a "kijelölt kormányhivatal" szöveg,

15. 28/A. § (1) bekezdésében az "A nyilvántartás központi szerve" szövegrész helyébe az "A nyilvántartást kezelő szerv" szöveg,

16. 29/A. § (4) bekezdésében a "központi szerv" szövegrész helyébe a "nyilvántartást kezelő szerv és a kijelölt kormányhivatal" szöveg,

17. 29/A. § (5) bekezdésében a "központi szerv" szövegrészek helyébe a "kijelölt kormányhivatal" szöveg,

18. 29/G. § (4) bekezdésében a "központi szerv" szövegrészek helyébe a "kijelölt kormányhivatal" szöveg,

19. 29/I. §-ában az "a központi szerv" szövegrész helyébe az "a nyilvántartást kezelő szerv" szöveg,

20. 29/J. § (6) bekezdésében a "nyilvántartását kezelő központi szerv" szövegrész helyébe az "a nyilvántartását kezelő szerv" szöveg,

21. 31. § (3a) bekezdésében a "központi" szövegrészek helyébe a "nyilvántartást kezelő" szöveg,

22. 31. § (5) és (7) bekezdésében az "A járási hivatal" szövegrész helyébe az "A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal" szöveg,

23. 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében a "központi szerv" szövegrész helyébe a "nyilvántartás szervei" szöveg,

24. 48. § (1) és (3) bekezdésében a "jogosult" szövegrész helyébe a "jogosultak" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az Nytv.

a) 9. § (2) bekezdés m)-s) pontja,

b) 11. § (1) bekezdés p) pontjában az "a nyilvántartás helyi vagy központi szervének" szövegrész.

15. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

15. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket a nyugdíjbiztosítási költségvetési szerv költségvetésében kell biztosítani, amelyek forrása a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzeszközei és a nyugdíjbiztosítási költségvetési szerv egyéb bevételei. Az Egészségbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni, amelyek forrása az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközei és az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének egyéb - az Egészségbiztosítási Alaphoz kapcsolódó - bevételei. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kiadásai nem az Alapokat terhelik."

(2) A Tbtv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a központi nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter,

mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt."

(3) A Tbtv. 11. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv ellátja az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatban a kijelölő jogszabályban meghatározott feladatokat.

(3b) E törvény alkalmazása során az Egészségbiztosítási Alap kezelője alatt a (3a) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban kijelölt kezelő szervet, egyéb esetekben a (2) bekezdés b) pontja szerinti irányító szervet kell érteni."

(4) A Tbtv.

a) 11. § (3) bekezdésében az "egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv" szövegrész helyébe az "Alapok kezelőinek" szöveg,

b) 11. § (4) bekezdésében a "kezelő szervezeteik" szövegrész helyébe a "kezelőik" szöveg,

c) 11/A. § (1) bekezdésében az "egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv" szövegrész helyébe az "Alapok kezelőinek" szöveg,

d) 11/A. § (2) bekezdésében az "egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv" szövegrész helyébe az "Egészségbiztosítási Alap kezelője és a központi nyugdíjbiztosítási szerv" szöveg,

e) 11/A. § (3) bekezdésében az "egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv" szövegrész helyébe az "Alapok kezelői" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Tbtv. 11. § (12) bekezdése.

16. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

16. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti ingatlanügyi hatóságot rendeletben jelölje ki."

(2) Az Fbtv.

a) 3. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg,

b) 4/A. § (1) bekezdésében az "a járási hivatalnál" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságnál" szöveg,

c) 4/A. § (2) bekezdésében és 4/B. § (2) bekezdésében az "A járási hivatal" szövegrész helyébe az "Az ingatlanügyi hatóság" szöveg

lép.

17. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

17. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal),

d) a szociális hatóság, vagy

e) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter

gyakorolja [az a)-e) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv]."

(2) A Szoctv. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/A. § (1) A 18/B. §, a 20. § (2a) bekezdése, a 20/B. § és a 20/C. § szerinti nyilvántartási és egyéb rendszerekhez, valamint a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszeréhez kapcsolódó elektronikus adatfeldolgozást a Kormány által kijelölt szerv végzi.

(2) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, rendszerezése és közzététele, valamint a széles körű tájékoztatás érdekében - Szociális Ágazati Portál elnevezéssel - honlapot működtet."

(3) A Szoctv. 43/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely nem haladhatja meg a tíz évet."

(4) A Szoctv. 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról - annak hiánya esetén új szakvélemény elkészítéséről - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő útján gondoskodik."

(5) A Szoctv. 58/A. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2d) A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter vizsgálja. Ha a (2c) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a befogadásról az általa meghatározott és közleményben közzétett kapacitások alapján dönt."

(6) A Szoctv. 92/K. §-a a következő (4g) bekezdéssel egészül ki:

"(4g) A működést engedélyező szerv döntése ellen nincs helye fellebbezésnek."

(7) A Szoctv. 94/K. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ellátottjogi képviselőt a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium foglalkoztatja."

(8) A Szoctv. 131/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"131/A. § (1) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás és az utcai szociális munka működtetését az állam - kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződés legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási szerződést - az állam fenntartói feladatainak ellátására - a Kormány rendeletében kijelölt szerv köti meg.

(2) Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.

(3) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a finanszírozási szerződés megkötése, az elszámolás vizsgálata és az ellenőrzés lefolytatása céljából

a) betekinthet a 20. § és a 20/C. § szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat,

b) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és

c) betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet."

(9) A Szoctv.

a) 18/B. § (3) bekezdésében a "jegyző, a járási" szövegrész helyébe a "jegyző és a járási" szöveg,

b) 20/B. §-ában a "működtet" szövegrész helyébe a "vezet" szöveg,

c) 58/A. § (2h) bekezdésében, 58/A. § (2i) bekezdésében, 58/A. § (2j) bekezdésében a "szociális hatóság" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

d) 92/K. § (4f) bekezdésében az "a módszertani feladatokat ellátó szervet" szövegrész helyébe az "az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szervet" szöveg,

e) 92/K. § (8) bekezdés d) pontjában az "az a)-c)" szövegrész helyébe az "a b) és c)" szöveg

lép.

(10) Hatályát veszti a Szoctv.

a) 18/B. § (3) bekezdésében a " , valamint a járási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve" szövegrész,

b) 92/K. § (8) bekezdés a) pontja,

c) 92/K. § (9) bekezdés f) pontjában a "vagy annak hiányára" szövegrész.

18. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

18. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/B. § Az Alapot az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (a továbbiakban: kezelő szerv) kezeli. A kezelő szerv felel a bizottsági és kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht.-ban meghatározott feladatokat."

(2) Az NKA tv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) Az NKA tv. a következő 10/C. §-sal egészül ki:

"10/C. § (1) A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 2016. december 31-én, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe való beolvadással megszűnik.

(2) A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonon fennálló vagyonkezelői joga 2017. január 1-jén, ingyenesen átszáll az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőre.

(3) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba jogutódlás jogcímén történő bejegyeztetéséről - a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága ingatlan-nyilvántartásban szereplő vagyonkezelői joga törlésének kezdeményezésével együtt - az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő köteles legkésőbb 2017. február 1-jéig gondoskodni.

(4) A vagyoni jogutódlással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a felek közötti átadás-átvételi megállapodás rögzíti. Az átadás-átvételi megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi az átadás-átvétel tárgyát képező ingatlanok azonosító adatokkal történő felsorolása, valamint ingó vagyontárgyak esetében az ingó vagyontárgyakról felvett teljes körű leltár."

19. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

19. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) "Statisztikai adatgyűjtések" alcíme a következő 9/C. §-sal egészül ki:

"9/C. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a 9/A. § és 9/B. § szerinti eljárásban hozott határozatával és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti önálló fellebbezéssel támadható végzésével szemben fellebbezésnek van helye."

(2) Az Stt.

a) 9/A. § (1) bekezdésében és a 9/B. § (1) bekezdésében a "megyei, fővárosi kormányhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 10. § (4) bekezdésében a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv" szöveg,

c) 10. § (4) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóságok" szövegrész helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervek" szöveg

lép.

20. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

20. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Hatósági ügyekben országos illetékességgel eljáró bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet."

(2) A Btv. 43/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A bányafelügyelet bányászati szakigazgatási hatósági elsőfokú műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, bányászati tevékenység engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos, piacfelügyeleti és földtani hatáskörében, valamint a 44. § (1) bekezdés b)-o), q), s) és t) pontjában meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben fellebbezésnek van helye."

(3) A Btv.

a) 38. § (6a) bekezdésében és az 50/D. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "kisajátítási hatóság" szöveg,

b) 47/C. § (2) bekezdés h) pontjában a "bányászati hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatal" szövegrész helyébe a "bányafelügyelet" szöveg

lép.

21. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

21. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 17. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek."

(2) Hatályát vesztik az Ápt. 6. § (3) bekezdésében, 20/A. § (3) bekezdésében az "a miniszter vagy" szövegrészek, valamint a 19. § (2) bekezdésében az "illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóságot," szövegrész.

22. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

22. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) a következő 85. §-sal egészül ki:

"85. § A munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek."

(2) Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdésében a "munkavédelmi hatóság vezetője" szövegrész helyébe a "foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

23. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

23. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 62. § (4) bekezdés g) pontjában a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg lép.

24. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

24. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 34/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Kart az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a Kar hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében; az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai, továbbá a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt egyéb közfeladatok ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.

(2) Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a Kar hivatali szervének. Az általános költségátalány 50%-a a minisztérium bevétele, amit a Kar hivatali szerve utal át a minisztériumnak. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik."

(2) A Vht. 47/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus formában lévő adatairól papír alapú másolatot készíthet, amelyet a végrehajtási ügy iratai között zártan helyez el, és azt csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint jogosult Kar hivatali szerve részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó iratokat a végrehajtó a végrehajtási iratok irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt követően gondoskodik a megsemmisítésükről."

(3) A Vht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"102. § (1) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével három napon belül értesíti a kulturális örökségvédelmi hatóságot, ha

a) a lefoglalt tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik,

b) a lefoglalt tárgyról nem állapítható meg, hogy a védett kulturális javak közé tartozik, de valószínűsíthető, hogy a védetté nyilvánítás kritériumainak megfelel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében biztosítani kell a végrehajtás során, hogy a kulturális örökségvédelmi hatóság a lefoglalt tárgyat megvizsgálja."

(4) A Vht. 230. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A miniszter felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével."

(5) A Vht. 230. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a Kar hivatali szervének feladata.

(4) A Kar hivatali szerve a végrehajtó működésének ellenőrzését a Kormány rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében a Kormány rendeletében meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének vizsgálatát el kell végezni."

(6) A Vht. 230. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A végrehajtói tevékenység vizsgálatának és ellenőrzésének eredményéről a minisztert - a törvényszéki végrehajtókra vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnökét is - tájékoztatni kell."

(7) A Vht. 230/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatán részt venni, a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni."

(8) A Vht. 250. § (2) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki:

(A Kar jogai és feladatai különösen)

"34. ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és pénzkezelését ellenőrizni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni."

(9) A Vht. 255. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvényszéki végrehajtó foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés)

"d) egyéb jogcímen illeti meg a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot,"

(10) A Vht. 278. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a miniszter, a törvényszék elnöke vagy a Kar hivatali szervének vezetője feljelentést tesz az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökénél, aki a feljelentést haladéktalanul közli a gyanúsított személlyel."

(11) A Vht.

a) 103. § (6) bekezdésében az "az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe az "a miniszternek" szöveg,

b) 140. § (7) bekezdésében az "az igazságügyért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg

lép.

(12) Hatályát veszti a Vht.

a) 230/A. § (2) bekezdésében az "a Kar nyilvántartásaiból adatot igényelhet" szövegrész,

b) 254/I. §-a és az azt megelőző alcím.

25. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

25. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az állami foglalkoztatási szerv által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek."

26. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

26. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A környezetbarát vagy környezetkímélő termékek minősítő-tanúsító rendszerének működtetését, továbbá egyes környezetvédelmi igazgatási feladatokat a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Herman Ottó Intézet) látja el.

(4) A Herman Ottó Intézet tekintetében a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja."

27. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

27. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (3) bekezdés b) pontjában "a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet" szövegrész helyébe a "Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv" szöveg lép.

28. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

28. § Hatályát veszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. § (4a) bekezdésében az "és az általa irányított központi hivatal" szövegrész.

29. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

29. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 20/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát

a) polgári célú légiközlekedéssel összefüggő szakértői tevékenység esetén a légiközlekedési hatóságnak,

b) állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos szakértői tevékenység esetén a katonai légügyi hatóságnak, vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara)

bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét.

(3) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult - (2) bekezdés szerinti - bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat."

(2) Az Lt. 20/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara a légiközlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és hogy nem áll-e a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli."

(3) Az Lt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges."

(4) Az Lt. 66. § (7) bekezdésében a "közlekedésbiztonsági szervezettel" szövegrész helyébe a "közlekedésbiztonsági szervvel" szöveg lép.

30. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

30. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 20. § (2) bekezdés f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a (2) bekezdés kiegészül a következő h) ponttal:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

"f) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti szerv az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben meghatározott hatósági feladatai ellátásához;

g) a kincstár az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív hozzájárulásokkal, támogatásokkal, továbbá a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, valamint a családtámogatások és a bányászati keresetkiegészítések ügyében eljáró szerv a családtámogatási ellátásokkal és a bányászati keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, az ellátások megállapításával, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben;

h) a lakáscélú támogatási hatáskörében eljáró hatóság a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez a hozzájárulások, támogatások megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben;"

(2) A Szaztv. 23. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik)

"i) a családtámogatások, a fogyatékossági támogatás és a bányászati keresetkiegészítés ügyében eljáró szerv a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, a bányászati keresetkiegészítés megállapításával és ellenőrzésével, a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben, valamint a törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során, továbbá a nagycsaládos gázdíjkedvezmény ügyében eljáró szerv a nagycsaládos gázdíjkedvezmény megállapításával, érvényesítésével és a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével összefüggésben;"

(3) A Szaztv. 23. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

"n) a családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások megállapításával és ellenőrzésével, a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben, valamint a törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során."

(4) A Szaztv. 24. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(A TAJ szám továbbítására jogosultak)

"m) a családtámogatások, a fogyatékossági támogatás és a bányászati keresetkiegészítés ügyében eljáró szerv, valamint a családtámogatási kifizetőhely a 23. § i) és n) pontjában meghatározott feladatainak teljesítéséhez."

(5) A Szaztv. 37. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni)

"e) a családtámogatások és a fogyatékossági támogatás ügyében eljáró szerv részére az ellátásban részesülő személy és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/B. §-a szerinti egységes szociális nyilvántartásban szereplő személy családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról;"

(6) A Szaztv.

a) 20. § (2) bekezdés i) pontjában a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg,

b) 32. § q) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv" szöveg,

c) 37. § (2) bekezdés d) pontjában az "a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek" szövegrész helyébe az "a közúti közlekedési nyilvántartó szervnek" szöveg

lép.

(7) Hatályát vesztik a Szaztv. 14. §-ában, 21. § (7) bekezdésében a "központi" szövegrészek, valamint a 28. §-ában, valamint a 36. § m) pontjában a "központi" szövegrész.

31. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása

31. § A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában az "a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal" szövegrész helyébe az "az idegenrendészeti és menekültügyi hatósággal" szöveg lép.

32. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

32. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek."

(2) Hatályát veszti a Met. 8/A. § (6) bekezdésében az "A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye." szövegrész.

33. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

33. § (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 24. § (6b) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Ltp. 24. § (6c) bekezdése.

34. A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény módosítása

34. § A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 3. § (4), (5) és (6) bekezdésében a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg lép.

35. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény

35. § Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7. § (8) bekezdése.

36. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

36. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Gyermekek napközbeni ellátása esetén a jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat a miniszter által kijelölt szervezet, egyéb esetben az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban együtt: módszertani feladatokat ellátó szerv) látja el."

(2) A Gyvt. 98. §-a a következő (10c) bekezdéssel egészül ki:

"(10c) A működést engedélyező szerv döntése ellen nincs helye fellebbezésnek."

(3) A Gyvt. 139. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az ellenőrzésre jogosult szerv a 145/C. § szerinti finanszírozás ellenőrzése céljából betekinthet a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba, és kezelheti annak a 145/C. § szerinti szolgáltató tevékenységekkel kapcsolatos adatait."

(4) A Gyvt. 142. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 137. § (3a) bekezdése, a 139. § (2) bekezdése és a 141/A. § szerinti nyilvántartási és egyéb rendszerekhez, valamint a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszeréhez kapcsolódó elektronikus adatfeldolgozást a Kormány által kijelölt szerv végzi."

(5) A Gyvt. 145. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2d) A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a miniszter vizsgálja. Ha a (2c) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a miniszter a befogadásról az általa meghatározott és közleményben közzétett kapacitások alapján dönt."

(6) A Gyvt. 145/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"145/C. § (1) A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését az állam - kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződés legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási szerződést az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv köti meg.

(2) Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.

(3) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a finanszírozási szerződés megkötése, az elszámolás vizsgálata és az ellenőrzés lefolytatása céljából

a) betekinthet a 139. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat,

b) megismerheti és kezelheti a szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait,

c) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és

d) betekinthet az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet."

(7) A Gyvt.

a) 11/A. § (4) bekezdésében a "képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik" szövegrész helyébe a "képviselőt a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) foglalkoztatja" szöveg,

b) 11/B. § (1) bekezdésében a "gyermekjogi képviselet céljából létrehozott szervezet vezetője (a továbbiakban: vezető)" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,

c) 11/B. § (3)-(6) bekezdésében a "vezető" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,

d) 68/A. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés b) pontjában, (4) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalnál" szövegrész helyébe a "családtámogatási feladatokat ellátó hatóságnál" szöveg,

e) 69/C. § (5) bekezdésében a "miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)" szövegrész helyébe a "minisztérium" szöveg,

f) 96. § (11) és (13) bekezdésében az "az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó" szövegrész helyébe az "a módszertani feladatokat ellátó" szöveg,

g) 98. § (11) bekezdés d) pontjában az "az a)-c)" szövegrész helyébe az "a b) és c)" szöveg,

h) 103/B. § (3) bekezdésében a "honlapján" szövegrész helyébe a "Szociális Ágazati Portálon" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 162. § (1) bekezdés f) pontjában az "a 96. § (8a) bekezdésében," szövegrész,

b) 98. § (11) bekezdés a) pontja,

c) 98. § (12) bekezdés f) pontjában a "vagy annak hiányára" szövegrész.

37. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

37. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény hatálya

a) a bíróságok,

b) az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH),

c) az igazságügyi szakértői intézmény (a továbbiakban: egyéb igazságügyi szerv)

igazságügyi alkalmazottainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki."

(2) Az Iasz. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szolgálati jogviszony alanya egyrészről az igazságügyi szerv, másrészről az igazságügyi alkalmazott.

(2) Igazságügyi alkalmazott:

a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,

b) a technikus,

c) az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,

d) a tisztviselő,

e) az írnok, valamint

f) a fizikai dolgozó."

(3) Az Iasz. 8. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltatói jogkört)

"c) az egyéb igazságügyi szerv vezetője, vezetőjének helyettese, valamint az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottai tekintetében - a 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - jogszabályban meghatározott személy"

(gyakorolja.)

(4) Az Iasz. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) A munkáltatói jogkört

a) az egyéb igazságügyi szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása és jogviszonya fegyelmi vagy egyéb eljárás keretében történő megszüntetése tekintetében a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - az igazságügyért felelős miniszter javaslatának figyelembevételével -,

b) az egyéb igazságügyi szerv vezetőjének igazságügyi helyettese kinevezése, felmentése, a vezetői megbízatása visszavonása és jogviszonya fegyelmi vagy egyéb eljárás keretében történő megszüntetése tekintetében az igazságügyért felelős miniszter - a miniszter javaslatának figyelembevételével -

gyakorolja.

(2) Az egyéb igazságügyi szerv intézményi költségvetése és beszámolójának tervezetét - annak elfogadása előtt - az igazságügyért felelős miniszter véleményezi."

(5) Az Iasz. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket - így az (5) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is -

a) az OBH és a bíróságok képesítési követelményei esetében az OBH elnöke véleményének kikérésével az igazságügyért felelős miniszter,

b) egyéb igazságügyi szerv esetében - a c) pontban foglalt kivétellel - az a miniszter,

c) az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi szakértője és szakértőjelöltje esetében a miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletben határozza meg."

(6) Az Iasz. 35/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az OBH és a bíróságok igazságügyi alkalmazottainak elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH elnöke határozza meg."

(7) Az Iasz. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet a munkáltató által megjelölt határidőn belül a kijelölt vizsgálóbiztos folytat le. Vizsgálóbiztosnak kizárólag a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb - egyéb igazságügyi szervnél magasabb vezető esetében legalább azonos - beosztású igazságügyi alkalmazott, továbbá az OBH-nál és a bíróságokon az ott működő bíró jelölhető ki. Magasabb beosztású igazságügyi alkalmazottnak az minősül, aki a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb fizetési osztályba tartozik, illetve magasabb mértékű vezetői pótlékra jogosító munkakört lát el."

(8) Az Iasz. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltató vagy az általa megbízott bíró vagy vezető munkakörű igazságügyi alkalmazott, tagjai a munkáltató által felkért, a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb - egyéb igazságügyi szervnél magasabb vezető esetében legalább azonos - beosztású igazságügyi alkalmazottak, illetve az igazságügyi szervnél működő bírák lehetnek."

(9) Az Iasz. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni

a) bírósági titkárnál a kinevezése előtt jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga letételének napjától számított időt,

b) igazságügyi szakértő, szakértőjelölt és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét,

c) az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, hivatásos szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati jogviszony idejét."

(10) Az Iasz. 134/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"134/C. § Az egyéb igazságügyi szerv által 2016. december 31-én

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottját vagy közalkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az őt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői szervénél,

b) az egyéb igazságügyi szervnek minősülő szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az akkori egyéb igazságügyi szervnél

2017. január 1-jét megelőzően megillető egyes illetményelemek együttes összegénél. Az esetleges illetménykülönbözet alapilletmény jogcímen fizethető ki."

(11) Az Iasz. 135. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerv vezetője, vezetőjének helyettese, valamint az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottai tekintetében - e törvényben nem szabályozott - munkáltatói jogkört gyakorló személyt rendeletben határozza meg."

(12) Az Iasz. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket - az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével -,

b) a bírósági fogalmazók felvételi rendjére és joggyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke véleményének kikérésével,

c) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat

rendeletben állapítsa meg."

(13) Az Iasz. a következő 138. §-sal egészül ki:

"138. § (1) A 2016. december 31-én egyéb igazságügyi szervnek minősülő szerv állományába tartozó igazságügyi alkalmazottak 2017. január 1-jétől - munkáltatói jogutódlás útján - az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szerv alkalmazottaivá válnak.

(2) A 2016. december 31-én az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői feladatokat ellátó szerve 2017. január 1-től az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szervnek minősül."

(14) Az Iasz.

a) 28. § (3) bekezdésében az "A rendőrség szakértői szervénél" szövegrész helyébe az "Az egyéb igazságügyi szervnél" szöveg,

b) 42/B. § (1) és (2) bekezdésében, 42/C. § (1) és (2) bekezdésében, az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az igazságügyért felelős miniszter" szöveg,

c) 108. § (3) bekezdésében és a 123. §-ában az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter" szöveg,

d) 135. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "a rendészetért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a miniszter" szöveg,

e) 135. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "d) pontjában" szövegrész helyébe a "c) pontjában" szöveg

lép.

(15) Hatályát veszti az Iasz.

a) 2/A. § (2) és (3) bekezdése,

b) 8. § (1) bekezdés d) pontja,

c) 13. § (3) bekezdésében az "és a rendőrség szakértői szervéhez" szövegrész.

38. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

38. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

a) 4. § r) pont 2. alpontjában a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv" szövegrész helyébe a "központi nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjfolyósító szerv" szöveg,

b) 40. § a) pontjában, 41. § (3) bekezdésében, 43/A. § b) pontjában, 44/A. § (4) bekezdésében a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg

lép.

39. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

39. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed)

"c) a nyugdíjfolyósító szervre, a központi nyugdíjbiztosítási szervre, valamint a nyugdíj-megállapítás során és az e törvény szerinti egyéb eljárásokban eljáró szervekre (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv)."

(2) A Tny. 95. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági eljárásaiban fellebbezésnek akkor van helye, ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el."

(3) A Tny. 96/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A társadalombiztosítási egyéni számlát a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezeti."

(4) A Tny. 101/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"101/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a központi nyugdíjbiztosítási szervet,

b) a nyugdíjfolyósító szervet és

c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveket."

(5) A Tny.

a) 66. § (1) bekezdésében a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben meghatározott" szöveg,

b) 71. § (1) bekezdésében a "tizenöt munkanapon" szövegrész helyébe a "huszonegy napon" szöveg,

c) 71. § (2) bekezdésében a "huszonkét munkanapon" szövegrész helyébe a "harminc napon" szöveg, a "három munkanapon belül" szövegrész helyébe a "haladéktalanul" szöveg,

d) 72. § (1) bekezdésében a "huszonkét munkanap" szövegrész helyébe a "harminc nap" szöveg, a "harmincöt munkanap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg,

e) 72. § (3) bekezdésében a "tíz munkanap" szövegrész helyébe a "tizenöt nap" szöveg,

f) 79. § (2) bekezdésében a "határozat vele való közlését követő tíz munkanapon belül" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben meghatározott esetekben a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül, egyéb esetben a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő tizenhárom napon belül" szöveg,

g) 83/B. § (1) bekezdésében a "nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell" szövegrész helyébe a "nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell" szöveg,

h) 83/B. § (2) bekezdésében, 83/C. § (2) bekezdésében a "nyugdíjfolyósító" szövegrész helyébe a "nyugdíjbiztosítási igazgatási" szöveg,

i) 90. §-ában a "Ha a nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátást a határozat közlését követő tíz munkanapon belül nem folyósítja," szövegrész helyébe az "A nyugdíjfolyósító szerv" szöveg,

j) 96. § (7) bekezdésében, 99. § (1) bekezdésében, 99. § (2) bekezdésében a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg,

k) 96/C. § (1) bekezdésében a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrészek helyébe a "központi" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti a Tny. 64. § (5) bekezdése.

40. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

40. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

a) 29. § (10) bekezdésében a "12. § (6) bekezdésében" szövegrész helyébe a "20-21. §-ában" szöveg,

b) 29. § (10) bekezdésében az "a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles" szövegrész helyébe a "köteles" szöveg,

c) 123. § (12) bekezdésében a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg

lép.

41. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

41. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § A baleseti járadékkal összefüggő felelősségre és a felelősség érvényesítésére a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabály

a) nyugellátást, saját jogú nyugellátást vagy baleseti hozzátartozói nyugellátást említ, azon baleseti járadékot,

b) az elhunyt jogszerző halálát említi, azon a jogosult üzemi balesetét és foglalkozási megbetegedését

kell érteni."

(2) Az Ebtv.

a) 26/A. § (2) bekezdésében az "Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)" szövegrész helyébe az "egészségbiztosító" szöveg,

b) 26/A. § (3), (5) és (8) bekezdésében, a 26/B. § (1)-(3) bekezdésében az "OEP" szövegrész helyébe az "egészségbiztosító" szöveg,

c) 26/A. § (4) bekezdésében az "OEP-pel" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítóval" szöveg,

d) 26/A. § (6) bekezdésében az "OEP-nek" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítónak" szöveg

e) 26/A. § (6) és (7) bekezdésében, a 61. § (5a) és (5b) bekezdésében az "OEP" szövegrészek helyébe az "egészségbiztosító" szöveg

f) 70. § (3) bekezdésében a "folyósította" szövegrész helyébe a "megállapította" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Ebtv. 66. § (1) bekezdésében a "baleseti járadékot," szövegrész.

42. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

42. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 61. § (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai)

"n) részt vesz a magyar kulturális örökség digitális megőrzésében és széleskörű hozzáférhetőségének megteremtésében."

(2) A Kultv. a következő 87/A. §-sal egészül ki:

"87/A. § Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait - közszolgáltatási szerződés keretei között, ha a jogszabályi feltételeknek egyebekben megfelel - államháztartáson kívüli szervezet is elláthatja, ha a feladat szerepel a létesítő okiratában."

(3) A Kultv. 88. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében)

"h) gondoskodik az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatási feladatok ellátásáról,"

(4) A Kultv. 91. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani)

"a) az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatási feladatok ellátásának fedezetét,"

(5) A Kultv. a következő 99. §-sal egészül ki:

"99. § (1) A közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése, valamint a 85. § és a 87. § szerinti feladatainak államháztartáson kívüli szervezet részére a 87/A. § alapján történő átadása esetén az átvevő szervezetet a közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szerv jogutódjának kell tekinteni azzal, hogy a megszűnő költségvetési szerv közfeladata ellátásával összefüggő magánjogi jogviszonyaiból eredő valamennyi joga és kötelezettsége e törvény erejénél fogva a közfeladat ellátását átvevő új közművelődési szakmai szolgáltató szervezetre száll át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatátadás a megszűnő közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szervvel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, ez okból szerződésszegésre hivatkozásnak vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igény érvényesítésének nincs helye, az átszállás szerzői jogdíjfizetési igényt nem keletkeztet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feladatátadást a megszűnő költségvetési szerv tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározottaknak felel meg."

(6) A Kultv. 3. számú melléklet g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"g) Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum,"

(7) A Kultv. 3. számú melléklet j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"j) Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára,"

(8) A Kultv.

a) 85. § (2) bekezdésében a "közművelődési szakmai szolgáltató szervvel" szövegrész helyébe a "közművelődési szakmai szolgáltató szervezettel" szöveg,

b) 87. §-ában a "közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szerv" szövegrész helyébe a "közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezet" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti a Kultv.

a) 59. § (6) bekezdése,

b) 100. § (1) bekezdés a) pontjában a " , valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szerv vagy szervek" szövegrész.

43. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

43. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 88. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az eljárást lezáró döntésnek tartalmaznia kell az ingatlanügyi hatóságnak a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás lefolytathatóságára vonatkozó döntését is."

(2) Az Inytv. 85. §-ában az "a körzeti földhivatalhoz" szövegrész helyébe az "az elsőfokú ingatlanügyi hatósághoz" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az Inytv. 86. §-a.

44. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

44. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A betegjogi képviselőt az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv) foglalkoztatja."

(2) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"k) a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató, továbbá a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézmények egészségügyi dokumentációjának kezeléséért, valamint az egészségügyi minőségfejlesztési feladatok és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs tevékenységének koordinálásáért felelős, illetve a betegjog-, -biztonság érvényesülését elősegítő szerv feladat- és hatáskörét, a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő jogállását és eljárását, a jogviszonyára, a képzettségére, a tevékenysége végzésének feltételeire, az összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat, a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervre vonatkozó részletes szabályokat, a szervvel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásának módját, valamint a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi nyilvántartás vezetésének szabályait, továbbá a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők továbbképzésére vonatkozó szabályokat,"

(rendeletben megállapítsa.)

(3) Az Eütv. 111. § (6) bekezdésében, 112. § (7a) bekezdésében az "országos tisztifőorvosi hivatal" szövegrész helyébe az "országos tisztifőorvosi feladatokat ellátó szerv" szöveg lép.

45. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

45. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 41. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adatkezelő szervet rendeletben jelölje ki."

(2) Az Utv. 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg]

"c) az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, valamint kijelölje azokat az adatfeldolgozónak nem minősülő szerveket, amelyek az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;"

(3) Az Utv.

a) 16/D. § (1) bekezdésében a "központi szerv (a továbbiakban: központi szerv)" szövegrész helyébe a "kijelölt kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)" szöveg,

b) 16/D. § (2) és (4) bekezdésében a "központi szervet" szövegrész helyébe a "kijelölt kormányhivatalt" szöveg,

c) 16/D. § (3) és (5) bekezdésében a "központi szerv" szövegrész helyébe a "kijelölt kormányhivatal" szöveg,

d) 20. § (1) bekezdés k) pontjában a "központi" szövegrész helyébe a "nyilvántartást kezelő" szöveg,

e) 23/B. § (2) bekezdésében a "központi államigazgatási szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: központi szerv)" szövegrész helyébe a "szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv)" szöveg,

f) 23/B. § (5) és (6) bekezdésében a "központi" szövegrész helyébe a "kijelölt" szöveg,

g) a 24. § (1) és (3) bekezdésében, 24/A. § (1) bekezdésében, 25. §-ában, 27. § (1)-(2), (5), (10) és (12) bekezdésében, 27/A. §-ában, 28. § (7) és (8) bekezdésében, 31. § (1) és (2) bekezdésében az "A központi adatkezelő" szövegrész helyébe az "Az adatkezelő" szöveg,

h) a 24/A. § (2) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 27. § (2a)-(4) és (6) bekezdéseiben, 28. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében az "a központi adatkezelő" szövegrész helyébe az "az adatkezelő" szöveg,

i) 27. § (7) bekezdésében az "a központi adatkezelő szervet, a központi adatkezelő szerv" szövegrész helyébe "az adatkezelő szervet, amely" szöveg

lép.

(4) Hatályát vesztik az Utv. 21. §-ában a "központi" szövegrészek, valamint a 41. § (1) bekezdés d) pontjában a "központi államigazgatási" szövegrész.

46. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

46. § (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) a következő 29/B. §-sal egészül ki:

"29/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a fogyatékossági támogatás ügyében első- és másodfokon eljáró fogyatékossági támogatási szervet, a fogyatékossági támogatást folyósító szervet, valamint a nyilvántartást vezető szervet rendeletben jelölje ki."

(2) A Fot.

a) 23/B. § (1) bekezdésében, 23/C. § (1) bekezdésében, 23/E. § (7) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "fogyatékossági támogatási szerv" szöveg,

b) 23/D. § (3) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szövegrész helyébe a "fogyatékossági támogatási szervet" szöveg,

c) 23/E. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "Kormány által kijelölt szerv" szöveg,

d) 23/E. § (9) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrészek helyébe a "fogyatékossági támogatási szerv" szöveg,

e) 23/E. § (9) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szövegrész helyébe a "fogyatékossági támogatási szervnek" szöveg,

f) 23/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fogyatékossági támogatás ügyében másodfokon eljáró hatóság (a továbbiakban együtt: nyilvántartást vezető szerv)" szövegrész helyébe az "A Kormány által a nyilvántartás vezetésére kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv)" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a Fot. 23/B. § (2) bekezdése.

47. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

47. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény a következő 46. §-sal egészül ki:

"46. § Az állatvédelmi hatóság döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek."

48. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása

48. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tpatv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alapokat és azok kezelését a Kormány felügyeli."

(2) A Tpatv. 2. § és 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelését az egészségbiztosításért felelős miniszter - mint fejezetet irányító szerv - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv közreműködésével, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését a központi nyugdíjbiztosítási szerv (a továbbiakban együtt: alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv) végzi.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos költségek fedezetét az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni.

(3) A központi nyugdíjbiztosítási szerv központi költségvetési szerv, amelynek költségvetését a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni.

3. § Az alapokhoz tartozó vagyon állami tulajdon, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó működési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezetője."

49. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

49. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kizárólag az ellátás megnevezésében - a tankötelezettség kezdetével vagy megszűnésével összefüggésben - bekövetkező, a családi pótlék összegét és az arra való jogosultság fennállást nem érintő változásokról hozott döntést nem kell határozatba foglalni."

(2) A Cst. 36/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A köznevelési intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerven, szervezeten keresztül adatot szolgáltat a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv és a központi családtámogatási szerv megállapodást köt."

(3) A Cst. 36/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatók hallgatói jogviszonyának fennállásáról és annak megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerven, szervezeten keresztül adatot szolgáltat a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv és a központi családtámogatási szerv megállapodást köt."

(4) A Cst. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az ellátás jogosulatlan igénybevételét megállapító szerv hozza meg."

(5) A Cst. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a központi családtámogatási szerv megteszi a követelés végrehajtásához szükséges intézkedéseket és a követelést adók módjára hajtatja be."

(6) A Cst. 51. § a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"d) a Kormány, hogy a családtámogatási ügyben eljáró hatóságot és a központi családtámogatási szervet rendeletben kijelölje."

(7) A Cst.

a) 15. § (1) bekezdés b) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatalnál" szövegrész helyébe a "családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál" szöveg,

b) 15. § (3) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés a) pontjában, 36/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "családtámogatási ügyben eljáró hatóság" szöveg,

c) 22. §-ában a "családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság" szövegrész helyébe a "családtámogatási ügyben eljáró hatóság" szöveg,

d) 41. § (6) bekezdésében az " , illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

e) 43. § (5) és (6) bekezdésében, 48. § (2) és (3) bekezdésében a "családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság" szövegrész helyébe a "központi családtámogatási szerv" szöveg,

f) 45. § (1) bekezdésében a "családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során -" szövegrész helyébe a "családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során -, valamint a központi családtámogatási szerv" szöveg,

g) 49. § (1) bekezdésében a "családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság" szövegrész helyébe a "központi családtámogatási szerv" szöveg,

h) 49. § (2) bekezdésében a "családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "családtámogatási ügyben eljáró hatóság - családtámogatási kifizetőhely esetében a központi családtámogatási szerv -" szöveg,

i) 49/B. § (1) bekezdésében a "családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság" szövegrészek helyébe a "központi családtámogatási szerv" szöveg,

j) 49/B. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság" szövegrész helyébe a "családtámogatási ügyben eljáró hatóság, valamint a központi családtámogatási szerv" szöveg,

k) 49/B. § (3) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fogyatékossági ellátással kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság" szövegrész helyébe a "fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatban eljáró hatóságok, valamint a fogyatékossági ellátásokkal összefüggő nyilvántartás vezetésére a Kormány által kijelölt szerv" szöveg,

l) 49/C. § (3) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság" szövegrész helyébe a "központi családtámogatási szerv" szöveg, a "családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság" szövegrész helyébe a "Kormány által kijelölt szerv" szöveg

lép.

50. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

50. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó feladat- és hatásköre)

"a) engedélyezi az adatigénylő részére a közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást:"

(2) A Kknyt. 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Kormány által rendeletben kijelölt közlekedési igazgatási hatóság

a) végzi a járművek előzetes eredetiségvizsgálatát;

b) lefolytatja a járművek azonosító jellel történő utólagos ellátásának engedélyezési eljárását;

c) a külföldről behozott használt jármű származásellenőrzési nyilvántartásba vételét követően, az első magyarországi forgalomba helyezését megelőzően a jármű származását ellenőrzi, és ennek érdekében

ca) jogosult a nemzetközi körözési nyilvántartásból, a SIS II-ből, valamint más külföldi hatóság nyilvántartásából adatot igényelni,

cb) jogosult, az Európai Unión kívüli országok részére nemzetközi szerződés, viszonosság alapján, illetve az Európai Unió tagállamának közlekedési nyilvántartása számára a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat továbbítani,

cc) a ca) pontban meghatározott adatigénylés lehetőségének hiányában, illetve annak kiegészítése céljából jogosult a jármű- és okmányazonosító, valamint műszaki adatok átadásával technikai adatok beszerzésére, és a körözés tényének a nemzeti nyilvántartásokban történő ellenőrzésére külön jogszabály szerint közreműködő igénybevételére."

(3) A Kknyt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartásból

a) a nyilvántartótól csoportos adatszolgáltatás és - a Kormány által rendeletben az e törvény szerint adatigénylésre jogosult szervek közül kijelölt szervek eseti jellegű megkeresése esetén - egyedi adatszolgáltatás,

b) a közlekedési igazgatási hatóságtól egyedi adatszolgáltatás igényelhető."

(4) A Kknyt. a következő 41/B. §-sal egészül ki:

"41/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje azokat az e törvény szerint adatigénylésre jogosult szerveket, amelyek eseti jellegű megkeresése esetén a nyilvántartó egyedi adatszolgáltatást végez a nyilvántartásból."

(5) A Kknyt.

a) 9. § (5) bekezdés a) pontjában a "Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal általa" szövegrész helyébe a "Kormány által rendeletben kijelölt szerv által" szöveg,

b) 16. § (2) bekezdésében a "nyilvántartótól" szövegrész helyébe a "közlekedési igazgatási hatóságtól" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti a Kknyt.

a) 3. §-ában a "központi" szövegrész, valamint az "- az okmánytár, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás adatait kivéve -" szövegrész,

b) 4. § (1) bekezdés d)-g) pontja,

c) 6. §-a.

51. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

51. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Víziktv.) 41. § (5) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrész helyébe a "hazai anyakönyvezésre kijelölt anyakönyvi szerv" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Víziktv. 4. § (2) bekezdésében a "központi és" szövegrész.

52. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása

52. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21/A. § A 21. § (6) bekezdése szerinti közhiteles hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során az alábbi bizonyítási eszközök használhatóak fel:

a) okirat,

b) az ügyfél nyilatkozata."

(2) A Szátv. 28. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)

"a) az elbíráló hatóság és a nyilvántartó szerv kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról, továbbá a "Magyar igazolvány" és a "Magyar hozzátartozói igazolvány" kiadásának, cseréjének, visszavonásának eljárási szabályairól szóló előírásokat;"

(3) A Szátv. 28. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)

"g) a "Magyar igazolvány" és a "Magyar hozzátartozói igazolvány", továbbá önálló mellékleteinek nyilvántartására vonatkozó, valamint a nyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult központi államigazgatási szerv kijelöléséről és a nyilvántartás eljárási szabályairól szóló előírásokat;"

(4) A Szátv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § E törvény alkalmazásában

a) magyar kultúra különösen: a magyar nyelv, az irodalom, a történelem, a művelődéstörténet és a magyar tudományosság;

b) adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok és igazolványok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül

ba) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár vagy igazolvány adatainak közlése,

bb) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok vagy igazolványok adatainak rendszeres vagy eseti közlése."

(5) A Szátv.

a) 21. § (6) bekezdésében az "az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv)" szövegrész helyébe az "a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv)" szöveg,

b) 21. § (6b) bekezdésében az "Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban" szövegrész helyébe az "A nyilvántartó szerv a nyilvántartásban" szöveg,

c) 21. § (6b) bekezdésében az "Az adatkezelő szerv a (6) bekezdés" szövegrész helyébe az "A nyilvántartó szerv a (6) bekezdés" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti a Szátv. 19. § (2) bekezdésében a "magyar központi" szövegrész.

53. A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

53. § A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 23. § (1) bekezdésében a "központi anyakönyvi szervnél" szövegrész helyébe a "Kormány által kijelölt anyakönyvi szervnél" szöveg lép.

54. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

54. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 142/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerven keresztül biztosítja. Az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerv az általa nyújtott szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait - ideértve az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési azonosítót és jelszót - nem kezelheti."

55. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

55. § Hatályát veszti a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. § (4) bekezdésében az "országos illetékességgel" szövegrész.

56. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

56. § Hatályát veszti a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

a) 65. § g) pontja,

b) 71/A. § (3) bekezdése.

57. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

57. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 189. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 3. számú melléklet G. pont 7. alpontját 2012. január 1-jén vagy azt követően létesített vagy megszüntetett ügyfélkapu vonatkozásában kell alkalmazni."

(2) Az Art.

a) 17. § (5) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe az "az ügyfélkapu regisztrációs szervnél" szöveg,

b) 20. § (4) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

c) 52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) pont ba) alpontjában, d) és f) pontjában, 54. § (15) bekezdésében, 175. § (29) bekezdés a) pontjában a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg,

d) 52. § (7) bekezdés e) pontjában az "a nyugdíjfolyósító" szövegrész helyébe az "az ellátás folyósításának szüneteltetésére hatáskörrel rendelkező nyugdíjbiztosítási igazgatási" szöveg,

e) 72. § (6) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv" szöveg

lép.

58. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

58. § (1) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rat.) 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A közlekedési hatóság gépjármű-átalakítás engedélyezése iránti eljárásában hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek."

(2) A Rat. 10. § (3) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál" szövegrész helyébe az "ügyfélkapu regisztrációs szervnél" szöveg lép.

59. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

59. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

a) 17. § (10) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "a kisajátítási hatóság" szöveg,

b) 17/C. § (2) bekezdés h) pontjában a "bányászati hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatal" szövegrész helyébe a "bányafelügyelet" szöveg

lép.

60. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

60. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 1/A. Fejezet 2. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Magyar Nemzeti Filmarchívum

5/B. § (1) A magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) látja el akként, hogy szervezeti egységeként, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményként működteti a Magyar Nemzeti Filmarchívumot.

(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Filmarchívum működtetése keretében gondozza a részére jogszabály alapján átadott filmalkotásokat és e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő, más audiovizuális műveket (a továbbiakban: más audiovizuális művek), valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat.

(3) Az MNF szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul a magyar filmkultúra fejlődéséhez, és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást."

(2) Az Mktv. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5/C. § (1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat az MNF gyakorolja.

(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az MNF végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az MNF korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a filmvagyon egészére vonatkozó terjesztési megállapodást nem köthet.

(3) A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások és más audiovizuális művek terjesztéséről az MNF e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet."

(3) Az Mktv. 5/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5/D. § (1) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és más audiovizuális művek terjesztéséből az MNF-hez befolyt bevételekből a (2) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeget az MNF az e Fejezet szerinti célokra fordítja.

(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésével kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat - kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét - az MNF fizeti meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdést az MNF és a más audiovizuális művek vagyonkezelője közötti terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell."

(4) Az Mktv. II. Fejezet 2. Cím címe helyébe a következő szöveg lép:

"A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogállása, szervezete, bevételi forrásai és támogatási tevékenysége"

(5) Az Mktv. 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hatoslottó szerencsejáték játékadójának 80%-át az MNF a II. Fejezet szerinti feladatai ellátására fordítja. Ezt a kiadást az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezetében kell megtervezni. Az MNF az I/A. Fejezet szerinti feladatainak ellátásával összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból, és az 5/D. § (1) bekezdése szerinti bevételből fedezi."

(6) Az Mktv. V. Fejezet 1. Címe a következő 36/J. §-sal egészül ki:

"36/J. § (1) A MaNDA 2016. december 31-én megszűnik. Az 1/A. Fejezet szerinti feladatok körében a nemzeti filmvagyonhoz kapcsolódó felhasználási és egyéb jogok - beleértve a 36/B. § (4) és (5) bekezdése szerinti jogok és kötelezettségek gyakorlását is -, a vagyonkezelői feladatellátáshoz szükséges eszközök és vagyoni értékű jogok, továbbá a 2013. december 31. előtt már a MaNDA vagy annak jogelődje vagyonkezelésében álló álló ingatlanok, így különösen az 1021 Budapest, Budakeszi út 51/E. (10937/26 hrsz.) és 1021 Budapest, Budakeszi út 51/C. (10937/18 hrsz.) ingatlanok, továbbá a vagyonkezelői feladatellátáshoz szükséges eszközök és vagyoni értékű jogok tekintetében a vagyonkezelési szerződésekben a MaNDA jogutódja az MNF.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a jogutódlás és feladatátadás tárgyát képezi az átvett feladatok ellátásával összefüggő valamennyi jogviszony, beleértve a vagyoni jogokat és kötelezettségeket, az átvett feladatokhoz tartozó tárgyi eszközállományt, így különösen az archiválási és digitalizálási feladatok ellátásához kapcsolódó eszközöket és az MNF-nél e törvény szerinti feladatok ellátására az átadás-átvételt követően továbbfoglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonyát és a kapcsolódó munkáltatói jogok gyakorlását.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonátadás ellenérték nélküli és illetékmentes, és azt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés h) pontjában leírt feltételeknek felel meg, és egyebekben adómentes.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek MaNDA megszűnéséből eredő átszállása a MaNDA-val szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, ezen okból szerződésszegésre való hivatkozásnak vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igény érvényesítésének nincs helye, az átszállás szerzői jogdíj fizetési igényt nem keletkeztet.

(5) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás alapján az ingatlanokra vonatkozóan a jogutód vagyonkezelői jogát az MNF egyoldalú nyilatkozata alapján, annak kérelmére kell - jogutódlás jogcímén - bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba azon ingatlanok vonatkozásban, amelyek bejegyzett vagyonkezelője a MaNDA vagy annak jogelődje.

(6) A jogutódláshoz kapcsolódó vagyon- és létszámátcsoportosításról, valamint a MaNDA feladatait, kötelezettségvállalásait illetően a MaNDA és az MNF átadás-átvételi megállapodást köt. Az átadás-átvételi eljárásban a feladatok ellátása során keletkezett valamennyi iratot, elektronikusan tárolt adatot és egyéb dokumentumot legkésőbb 2016. december 31-ig át kell adni az MNF részére, amely azokat tárolja és kezeli."

(7) Az Mktv. 37. § (1) helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a települési önkormányzat, valamint az állam tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata kapcsán a filmforgatáshoz kapcsolódó eljárások lefolytatásának és a hatósági bejelentések, kérelmek továbbításának a rendjét, valamint az MNF eljárásához kapcsolódó nyilvántartásokkal kapcsolatos részletes szabályokat."

(8) Az Mktv.

a) 5/E. § (2) bekezdésében "a MaNDA, illetve az MNF" szövegrész helyébe "az MNF",

b) 5/E. § (3) bekezdésében az "és egyéb mozgóképes művek" szövegrész helyébe az "és más audiovizuális művek",

c) 36/B. § (4) bekezdésében a "MaNDA" szövegrész helyébe a "Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA)"

szöveg lép.

61. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény módosítása

61. § A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 4/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alap a NAVA-t érintő és az e törvényben nem szabályozott feladatok ellátására - ideértve a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal való együttműködésből eredő feladatokat is - a Médiatanács és a kultúráért felelős miniszter jóváhagyásával megállapodást köthet."

62. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

62. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fellebbezésnek)

"e) törvény eltérő rendelkezése hiányában, ha az elsőfokú döntést központi államigazgatási szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője hozta,"

63. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

63. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az áldozatsegítő szolgálat visszatérítés tárgyában hozott döntése ellen fellebbezésnek van helye."

(2) Az Ást. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az áldozatsegítő szolgálatnak az áldozati státusz igazolása tárgyában hozott döntésével szemben fellebbezésnek van helye."

(3) Az Ást. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A döntő hatóság kárenyhítés tárgyában hozott döntésével szemben fellebbezésnek van helye."

(4) Az Ást. 43. § (1) bekezdésében a "bevándorlási és állampolgársági hivatallal" szövegrész helyébe a "menekültügyi hatósággal, az idegenrendészeti hatósággal" szöveg lép.

(5) Hatályát veszti az Ást.

a) 15/A. § (3) bekezdése,

b) 27. § (2) bekezdése.

64. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

64. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (5) bekezdés b) pontjában, 6. § (7) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrészek helyébe a "gyámhivatal" szöveg lép.

65. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

65. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 1/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban: 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 1-7., 9., 12. pontját, 4. cikk (1), (2) és (5) bekezdését, 15-16. cikkét és I. mellékletét a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő légijárművel, valamint állami légijárművel bekövetkezett eseményekkel összefüggésben megfelelően kell alkalmazni."

(2) A Kbvt. 2. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"r) üzemben tartó:

ra) a jármű, illetve az infrastruktúra működését szervező, fenntartó természetes vagy jogi személy,

rb) az állami légijármű, a pilóta nélküli állami légijármű és rendszer esetén az üzemeltető szervezet szolgálati elöljárója, amely a honvédelmi szervek céljára szolgáló légijármű, pilóta nélküli légijármű és rendszer tekintetében a Magyar Honvédség középszintű vezető szerve."

(3) A Kbvt. 2. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"t) közlekedésbiztonsági szervek: a közlekedésbiztonsági szerv és az állami közlekedésbiztonsági szerv;"

(4) A Kbvt. "Értelmező rendelkezések" alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § E törvény alkalmazásában az üzemben tartóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azon személy tekintetében is, akinek tevékenysége üzemben tartói engedélyhez nem kötött, üzemben tartói engedélyének érvényessége lejárt, illetve jogsértő módon vagy engedély nélkül folytatta tevékenységét."

(5) A Kbvt. 3. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek megelőzése érdekében elvégzi)

"ab) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, illetékességébe tartozó eseménnyel,

ac) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő légijárművel bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magában hordozó, illetékességébe tartozó eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését,"

(6) A Kbvt. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek megelőzése érdekében)

"c) lefolytatja az illetékességébe tartozó közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai és tematikus vizsgálatát és"

(7) A Kbvt. az 5. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

"Az állami közlekedésbiztonsági szerv jogállása és szervezete

5/A. § (1) Az állami közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek megelőzése érdekében

a) elvégzi a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magában hordozó eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését;

b) lefolytatja a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai és tematikus vizsgálatát;

c) bizottsági tagként részt vesz az állami légijármű érintettségével bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magában hordozó eseményeknek a közlekedésbiztonsági szerv által végzett szakmai vizsgálatában és közreműködik az eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtésében és elemzésében, valamint

d) biztonsági ajánlást dolgozhat ki.

(2) Az állami közlekedésbiztonsági szerv irányítását a honvédelemért felelős miniszter látja el. Az állami közlekedésbiztonsági szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A honvédelemért felelős miniszter az állami közlekedésbiztonsági szervnek feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására egyedi utasítást nem adhat.

(3) Az állami közlekedésbiztonsági szerv működésében független minden olyan személytől és szervezettől, akinek, vagy amelynek érdekei a kivizsgáló szervezet feladataival ütköznek, így különösen:

a) az állami légijárművek gyártását, karbantartását, javítását, légialkalmasságát, típusalkalmasságát, légi üzemeltetését engedélyező, a szakszolgálati engedélyek kiadását, és annak ellenőrzését végző katonai légügyi hatóságtól;

b) a légiforgalmi irányítás, a repülőtér, az állami légijármű üzemeltetése és üzemben tartása tekintetében illetékes fenntartótól, üzemben tartótól és üzemeltetőtől, valamint

c) minden olyan féltől vagy szervezettől, amelynek az érdekei vagy feladatai az eseményvizsgálatokat végző állami közlekedésbiztonsági szerv feladataival ütközhetnek vagy objektivitását befolyásolhatják.

(4) Az állami közlekedésbiztonsági szerv huszonnégy órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetekről, súlyos repülőeseményekről és repülőeseményekről szóló bejelentések fogadására, valamint a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelező bejelentések fogadására, és a szükséges jelentések és intézkedések megtételére.

Közös rendelkezések

5/B. § (1) Ha az esemény kapcsán hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárás is indul, a vizsgálati cselekmények ezen eljárásokkal párhuzamosan is lefolytathatóak. Ezen eljárásokat és szakmai vizsgálatokat úgy kell lefolytatni, hogy egymást ne akadályozzák.

(2) A szakmai vizsgálat a büntetőeljárás lefolytatását nem akadályozhatja.

(3) A közlekedési balesettel és az egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban indult szakmai és tematikus vizsgálat, továbbá a szakmai vizsgálattól függetlenül indult közigazgatási hatósági eljárás, szabálysértési és büntetőeljárás során a közlekedésbiztonsági szerv, valamint a hatóságok és egyéb eljáró szervek - az együttműködés, továbbá a szakmai vizsgálat szabályainak figyelembevételével, az eseménnyel összefüggő tényekre vonatkozó adatok vagy a közigazgatási hatósági, szabálysértési, illetve büntetőeljárás során keletkezett adatok, dokumentumok beszerzése érdekében - egymást megkereshetik."

(8) A Kbvt. 7. § (1) bekezdés b) pontjának nyitó szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedésbiztonsági szerv)

"b) kivizsgálhatja - az állami légijármű kivételével - azokat a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének hatálya alá tartozó légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, a lajstromozásra nem kötelezett úszólétesítménnyel bekövetkezett - az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában nem szereplő - nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket, valamint az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint"

(9) A Kbvt. 7. § (1) bekezdés f) pont fb) és fc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közlekedésbiztonsági szerv: a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást tesz)

"fb) a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőinek, a járművet üzemeltetőnek, (a továbbiakban együtt: üzemeltető),

fc) állami légijármű érintettsége esetén a légijármű üzemben tartójának, továbbá a katonai légijármű érintettsége esetén a honvédelemért felelős miniszternek,"

(10) A Kbvt. 7. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedésbiztonsági szerv)

"g) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eseményjelentések, elemzések, és a légiközlekedési balesetekre, súlyos repülőeseményekre, repülőeseményekre - ide nem értve a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket, súlyos repülőeseményeket, repülőeseményeket - vonatkozó adatok, információk nyilvántartására, nyomon követésére és feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;"

(11) A Kbvt. 7. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedésbiztonsági szerv)

"l) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint - kivéve az állami légijárműre vonatkozó - bejelentett adatokat gyűjti, feldolgozza, tárolja"

(12) A Kbvt. "A közlekedésbiztonsági szerv hatásköre és feladatai" alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Az állami közlekedésbiztonsági szerv

a) kivizsgálja

aa) a kizárólag állami légijárművel belföldön bekövetkezett légiközlekedési baleseteket, súlyos repülőeseményeket, és repülőeseményeket,

ab) a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket, súlyos repülőeseményeket és repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot;

b) az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást tesz

ba) állami légijármű érintettsége esetén a légijármű üzemben tartójának, továbbá a honvédelemért felelős miniszternek,

bb) a katonai légügyi hatóságnak, és az eljárásban érintett más hatóságnak;

c) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eseményjelentések, elemzések, és az állami légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetekre, súlyos repülőeseményekre, repülőeseményekre vonatkozó adatok, információk nyilvántartására, nyomon követésére és feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;

d) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint az állami légijárművekre vonatkozó bejelentett adatokat gyűjti, feldolgozza, tárolja;

e) folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más államok szervezeteivel, a nemzetközi szervezetekkel a műszaki és tudományos fejlődéssel összhangban lévő közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából;

f) a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt formai és tartalmi követelményeknek megfelelő zárójelentést készít;

g) a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési események bejelentése, vagy a szakmai vizsgálat során tudomására jutott információk alapján tematikus vizsgálatot végezhet és a vizsgálat alapján biztonsági ajánlást adhat ki.

(2) Az állami közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt adatbázisban tartja nyilván az e törvényben meghatározott kizárólag állami légijármű vagy annak érintettségével bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő bejelentéseket, valamint a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatokat, információkat, továbbá a szakmai vizsgálat során az e törvénnyel és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban birtokába került adatokat."

(13) A Kbvt. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott eseményeket

a) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott légijármű - az állami légijármű kivételével - parancsnoka, vagy ha a parancsnoknak nem áll módjában, a személyzet egyéb tagja,

b) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott légijármű - az állami légijármű kivételével -, vagy annak alkatrésze, berendezése tervezésében, gyártásában, karbantartásában, üzembe helyezésében, üzemben tartásában, üzemeltetésében, műszaki alkalmasságának megállapításában részt vevő személy

köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul személyesen vagy a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott adattartalommal.

(3a) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott eseményeket

a) az állami légijármű parancsnoka, akadályoztatása esetén a személyzet más tagja,

b) az állami légijármű, vagy annak alkatrésze, berendezése tervezésében, gyártásában, karbantartásában, üzembe helyezésében, üzemben tartásában, üzemeltetésében, műszaki alkalmasságának megállapításában részt vevő személy,

c) az a személy, aki állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartásával kapcsolatos feladatokat lát el,

d) az a személy, aki olyan állami léginavigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatot lát el, amelyhez szakszolgálati engedély szükséges,

e) az a személy, aki állami léginavigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el,

f) az a személy, aki állami légijármű földi kiszolgálásával, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a terhelési adatlap kitöltést, a berakodást, a jégtelenítést és a légijármű vontatást, valamint egyéb földi üzemeltetésével kapcsolatos feladatot lát el,

g) pilóta nélküli állami légijármű tekintetében annak vezetője vagy segítő személyzete

köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul személyesen vagy a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján jelenteni az állami közlekedésbiztonsági szervnek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott adattartalommal."

(14) A Kbvt. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint összegyűjtött eseményekre vonatkozó adatokat és biztonsági vonatkozású egyéb információkat az 5. cikk (6) bekezdésében meghatározott letelepedett szervezet - állami légijármű tekintetében az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat - köteles haladéktalanul jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek."

(15) A Kbvt. 10/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közlekedésbiztonsági szerv baleseti ügyeleti szolgálata a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és Magyarország Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) - az állami közlekedésbiztonsági szerv esetében a Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban (MILAIP) - közzétett elérhetőségeken. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a bejelentést és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót értesíti. Légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény esetében az illetékes közlekedésbiztonsági szerv a bejelentés 10/C. § (4) bekezdésében meghatározott eredeti adattartalmával haladéktalanul értesíti a légiközlekedési hatóságot."

(16) A Kbvt. 10/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A vizsgálóbizottság munkájában történő részvételre az állami közlekedésbiztonsági szerv hivatásos, szerződéses szolgálati jogviszonyban álló tagján, kormánytisztviselőjén kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott - szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető."

(17) A Kbvt. 10/B. § a követező (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény szakmai vizsgálatának vezetője az állami közlekedésbiztonsági szervnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban álló személy."

(18) A Kbvt. 10/C. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatot indít olyan légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel vagy repülőeseménnyel kapcsolatban, amelyben állami légijármű is érintett, az állami közlekedésbiztonsági szerv a közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottságába tagot delegál. A tag jogaira, kötelezettségeire és a vele szemben alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokra a közlekedésbiztonsági szervre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A belföldön külföldi járművel bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény bekövetkezésekor a közlekedésbiztonsági szerv, kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény bekövetkezésekor az állami közlekedésbiztonsági szerv, a lehető legkisebb késedelemmel értesíti a járművet lajstromozó (nyilvántartó), üzemben tartó (üzemeltető), tervező, gyártó, valamint nemzetközi szerződésben meghatározott érintettségű állam eseményvizsgáló szervét. Az értesítést a nemzetközi szerződésekben meghatározott hivatalos munkanyelven kell megküldeni. Az értesítés az adott időpontban rendelkezésre álló információkat tartalmazza, az egyes információk hiánya miatt az értesítés nem szenvedhet késedelmet. A hiányzó adatokat és az egyéb kapcsolódó információkat azok beszerzését követően haladéktalanul pótolni kell."

(19) A Kbvt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közlekedésbiztonsági szerv az őrizetébe került bizonyítékokat erre alkalmas módon berendezett, elkülönített és az illetéktelenek elől elzárt helyen őrzi meg, és a megőrzés során gondoskodik a bizonyítékok azonosíthatóságáról és megváltoztathatatlanságáról."

(20) A Kbvt. 15. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül meghatalmazott képviselőt delegálhat továbbá

a) az állami légiközlekedési infrastruktúrát érintő légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény szakmai vizsgálatában - a közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága mellé - az állami közlekedésbiztonsági szerv,

b) légiközlekedési infrastruktúrát érintő légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény szakmai vizsgálatában - az állami közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága mellé - a közlekedésbiztonsági szerv.

(2b) A (2) és (2a) bekezdés szerinti meghatalmazott képviselő a vizsgálóbizottság vezetőjének felügyelete alatt a szakmai vizsgálat során jogosult

a) megtekinteni a baleset helyszínét és megvizsgálni a roncsokat,

b) javaslatot tenni a tanúmeghallgatás témaköreire és hozzáférni a tanúk által szolgáltatott információkhoz,

c) másolatot kapni minden vonatkozó dokumentumból és hozzáférni a releváns tényadatokhoz,

d) jelen lenni az adatrögzítő kiolvasásánál,

e) részt venni a helyszínen kívüli vizsgálati tevékenységekben, például az egyes alkatrészek vizsgálatában, műszaki megbeszéléseken, a tesztekben és szimulációkban,

f) részt venni a kivizsgálás előre haladásáról tartott, az elemzéseket, megállapításokat, okokat és biztonsági ajánlásokat vizsgáló értekezleten, és

g) előterjesztést tenni a kivizsgálás különböző elemeire."

(21) A Kbvt. "Zárójelentés-tervezet" alcíme a következő 15/C. §-sal egészül ki:

"15/C. § Az állami közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottságának zárójelentés-tervezetére - a 15/B. §-ban foglaltaktól eltérően - a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak az irányadók."

(22) A Kbvt. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintetteknek, a biztonsági ajánlás címzettjeinek, valamint minden olyan szervezetnek, amely abból, biztonsági szempontból hasznos következtetéseket vonhat le. A zárójelentést meg kell küldeni az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Vasúti Ügynökségnek."

(23) A Kbvt. 16. §-a a következő (16)-(18) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Az állami közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottságának zárójelentésére a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak az irányadók.

(17) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény kapcsán elkészített zárójelentés kibocsátásának határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított tizenkét hónap, kivéve, ha az állami közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le.

(18) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő zárójelentést az állami közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni az érintett üzemben tartónak és üzemeltetőnek, továbbá az állami légijárművel összefüggő biztonsági ajánlást - érintettségük esetén - a NATO-tagországok repülésbiztonsági szervezeteinek."

(24) A Kbvt. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16/A. § (1) A közlekedésbiztonsági szervek a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek megelőzése érdekében, a közlekedési balesetek vagy egyéb közlekedési események bejelentése, vagy a szakmai vizsgálat, vizsgálatok során tudomásukra jutott információk alapján, egy témakör alaposabb vizsgálatára kiterjedő tematikus vizsgálatot indíthatnak.

(2) A tematikus vizsgálat zárójelentése biztonsági ajánlást tartalmazhat. A tematikus vizsgálat kizárólag hivatalból indulhat meg és egyebekben a szakmai vizsgálat szabályai vonatkoznak rá."

(25) A Kbvt. 18. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közlekedésbiztonsági szervekkel hivatásos vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személy, továbbá a 10/B. § (6) bekezdése szerinti megfigyelő köteles a szakmai vizsgálat során tudomására jutott személyes adatokat megőrizni. Ez a kötelezettség a kormányzati szolgálati jogviszony, a szolgálati viszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a megbízási jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

(6) A vizsgálóbizottság vezetője és tagja, az (5) bekezdésben meghatározott személy, és a meghatalmazott képviselő köteles megőrizni és más hatóság számára nem köteles hozzáférhetővé tenni a szakmai vizsgálat során tudomására jutott adatot, amely tekintetében az adat birtokosa az adatközlést jogszabály alapján megtagadhatta volna."

(26) A Kbvt. 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18/A. § Ha légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény során állami légijármű is érintett, az illetékes közlekedésbiztonsági szerv a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekekre figyelemmel ad tájékoztatást a sajtó részére."

(27) A Kbvt. 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18/B. § A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel összefüggésben minősítésre jogosult."

(28) A Kbvt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési esemény tekintetében, ha a közlekedésbiztonsági szerv nem folytat le szakmai vizsgálatot, a közlekedés biztonsága érdekében a közlekedési esemény kivizsgálására a légiközlekedésről szóló vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján létrehozott biztonsági szervezetet irányító személyt, vagy a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott vezetőt hívja fel (a továbbiakban: üzemben tartói vizsgálat)."

(29) A Kbvt. 20. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1d) A kezelt adatokat legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő harmincadik napon helyreállíthatatlan módon törölni kell. A honvédelmi célú állami légijármű érintettsége esetén a személy azonosítására szolgáló adatokat legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő harmincadik napon helyreállíthatatlan módon törölni kell."

(30) A Kbvt. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény üzemben tartói vizsgálatát a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni."

(31) A Kbvt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályait, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályait."

(32) A Kbvt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közlekedésbiztonsági szervet és az állami közlekedésbiztonsági szervet rendeletben jelölje ki."

(33) A Kbvt.

a) II. Fejezetének címében, a 7. §-a előtti alcím címében, a IV. Fejezetének címében a "közlekedésbiztonsági szerv" szövegrész helyébe a "közlekedésbiztonsági szervek" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában a "polgári és állami légijárművel" szövegrész helyébe "polgári légijárművel" szöveg,

c) 10/C. § (2) bekezdésében az "a Magyar Honvédséget" szövegrész helyébe az "az állami közlekedésbiztonsági szervet" szöveg,

d) 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "A vizsgálóbizottság vezetőjének" szövegrész helyébe az "A közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága vezetőjének" szöveg,

e) 15. § (8) bekezdésében az "a közlekedésbiztonsági szerv" szövegrészek helyébe az "az állami közlekedésbiztonsági szerv" szöveg,

f) 20/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "katonai célú állami légiközlekedés" szövegrész helyébe a "honvédelmi célú állami légiközlekedés" szöveg

lép.

(34) Hatályát veszti a Kbvt.

a) 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja,

b) 4. § (2)-(4) bekezdése,

c) 16. § (11) és (14) bekezdése.

66. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

66. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 63. § (1) bekezdésében a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg lép.

67. Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása

67. § Hatályát veszti az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. § (4) bekezdése.

68. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

68. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 18/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat e törvényben és a rendeletben meghatározott szabályai betartásának hatósági ellenőrzésére

a) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és gyógyászati segédeszköz tekintetében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv,

b) tápszer esetén az egészségügyi államigazgatási szerv

is jogosult."

69. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

69. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 83. § (1) bekezdésében a "nyilvántartását kezelő központi szerv" szövegrész helyébe a "nyilvántartását kezelő szerv" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Szmtv. 27. § (2) és (3) bekezdésében, a 81. § (1) bekezdésében, valamint a 83. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a "központi" szövegrész.

70. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

70. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 32. § (5) és (6) bekezdésében a "központi" szövegrész.

71. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

71. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 9. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:

(A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"zs) adatkezelő: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a 9. § d) pont db) alpont szerinti irányító hatóság, valamint az 1305/2013/EU rendelet 66. cikk (2) bekezdés szerinti közbenső szervezet."

(2) A Támtv. 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt - a 9. § c) pontja, a 11. § (10) bekezdése, a 13. §-a, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)-g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)-d), j) és k) pontja kivételével - a 2007-2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni."

(3) A Támtv. 24. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél)

"d) a jogosulatlan részvétel, vagy szabálytalanság miatt visszafizetett támogatás összege."

(4) A Támtv. 25. § (4) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult - tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról)

"j) az országos támogatási monitoringrendszer működtetőjét."

(5) A Támtv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. § Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete 85. cikk (4) bekezdése szerinti intézkedést az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeli el."

(6) A Támtv. a következő 57/B. §-sal egészül ki:

"57/B. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által,

a) az állati termékek közvetlen támogatási jogcímeivel, továbbá bármely állatállomány-alapú támogatási jogcímmel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

b) a nemzeti támogatásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

c) a tejkvóta jogcímmel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

d) a bel- és külpiaci intézkedésekkel, piaci engedélyezésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

e) a növényi termékek közvetlen támogatási jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

f) a területhez kapcsolódó történelmi bázis jogcímhez kapcsolódó jogorvoslati eljárás,

g) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében az egységes területalapú közvetlen támogatások és a hozzá kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatáshoz kapcsolódó jogorvoslati eljárás,

h) intervenciós ügyek jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

i) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

j) a kifizető ügynökség által hozott pénzügyi határozatok és végzések elleni jogorvoslati eljárás,

k) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) változásvezetéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

l) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az Agrár-vidékfejlesztési Operatív Program nyomán nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárás

során hozott elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye."

(7) A Támtv. 81. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszternek és az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszternek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szakmai irányítására vonatkozó szabályait rendeletben állapítsa meg."

(8) A Támtv. 81. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben)

"j) az EMVA-ból finanszírozott egységes kérelemmel érintett támogatások benyújtásának általános szabályait,

k) az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetén a kedvezményezett mezőgazdasági bevételének nyilvántartásával kapcsolatos szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

(9) A Támtv.

a) 9. § c) pontjában, 13. § (1) és (2) bekezdésében az "agrárpolitikáért" szövegrész helyébe az "agrár-vidékfejlesztésért" szöveg,

b) 9. § d) pont db) alpontjában a "(2013. december 17.) 65. cikk" szövegrész helyébe a "(2013. december 17.) (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 65. cikk" szöveg,

c) 22. § (2) és (4) bekezdésében, 23. § (2) és (3) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 24. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 25. § (4) bekezdésében, 26. § (3)-(4) és (8) bekezdésében, 29/A. § (1) bekezdésében az "A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe az "Az adatkezelő szerv" szöveg,

d) 22. § (3) és (4) bekezdésében, 23. § (1) és (3) bekezdésében, 24. § (1), (2) és (6) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 29/A. § (2) bekezdésében az "a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrészek helyébe az "az adatkezelő szerv" szöveg,

e) 23. § (2) bekezdésében és 26/A. §-ban az "a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet" szövegrész helyébe az "az adatkezelő szervet" szöveg,

f) 25. § (1) bekezdésében az "a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerven" szövegrész helyébe az "az adatkezelő szerven" szöveg,

g) 26. § (3) bekezdés 23. pontjában az "az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adattárából" szövegrész helyébe az "a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásból" szöveg,

h) 27. § (3) bekezdésében az "az 1782/2003/EK tanácsi rendelet II. Cím 4." szöveg helyébe az "az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. Cím II." szöveg

lép.

(10) Hatályát veszti a Támtv.

a) 12. § (4) bekezdése,

b) 13. § (1) bekezdés d) pontja,

c) 13. § (4) bekezdése.

72. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

72. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény

a) 3. § (4) bekezdés c) pontjában, 6. § (2) és (3) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében a "központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv" szövegrész helyébe a "közúti közlekedési nyilvántartó szerv" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében a "központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek" szövegrész helyébe a "közúti közlekedési nyilvántartó szervnek" szöveg,

c) 6. § (4) bekezdésében a "központi közúti közlekedési nyilvántartó szervet" szövegrész helyébe a "közúti közlekedési nyilvántartó szervet" szöveg

lép.

73. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

73. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éghtv.) 14. § (5) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"p) a klímavédelemért felelős hatóság kijelölését."

(2) Az Éghtv.

a) 5. § (1) és (5) bekezdésében, 13/B. § (1), (2) és (4)-(6) bekezdésében, 13/C. § (1) és (2) bekezdésében, 13/D. §-ában és 13/E. §-ában a "környezetvédelmi" szövegrészek helyébe a "klímavédelemért felelős" szöveg,

b) 10/G. § (1) bekezdésében a "fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság" szöveg

lép.

74. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

74. § Hatályát veszti a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 44/A. § (1) bekezdése.

75. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

75. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 151. § (4) bekezdés f) pontjában a "Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelmi hatóságnak" szöveg lép.

76. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

76. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 66. § (1a) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) és d) pontja.

77. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

77. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény IV. Fejezete a következő 64/B. §-sal egészül ki:

"64/B. § A gyümölcsültetvénnyel kapcsolatos - e fejezetben szabályozott - eljárásokban hozott hatósági döntésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek."

78. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

78. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 125. § (4) bekezdés f) pontjában a "Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelmi hatóságnak" szöveg lép.

79. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

79. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 52. § (2) bekezdésében

a) a "járási (fővárosi körzeti) hivatallal" szövegrész helyébe a "járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjével" szöveg,

b) a "járási (fővárosi körzeti) hivatal" szövegrész helyébe a "járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Éltv. 26. § (2) bekezdése.

80. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

80. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) látja el. Ennek keretében]

"c) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre és adójóváírásra jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolást és 24/A. § (18) bekezdése szerinti igazolást,"

(2) Az Emtv. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A kijelölt szerv döntése ellen nincs helye fellebbezésnek."

(3) Az Emtv. 24. § (3) bekezdés d) pontjában az "a kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "az 5/A. § (2) bekezdése szerinti előadó-művészeti bizottságok" szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az Emtv. 6. § (1) bekezdés e) pontja.

81. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

81. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)

a) 9. § (5) bekezdésében a "Nemzeti Földalapkezelő Szervezet" szövegrész helyébe a "Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv" szöveg,

b) 103. § (4)-(5) bekezdésében az "erdővédelmi szolgálat tagja" szövegrész helyébe az "erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Evt.

a) 103. § (3) bekezdése,

b) 112. § (2) bekezdés 15. pontja,

c) 112. § (2) bekezdés 26. pontjában a " , valamint az erdővédelmi szolgálat tagjának" szövegrész.

82. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

82. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 5. § (1a) és (3) bekezdésében, 33/A. § (2) és (4) bekezdésében, 74. § (2) bekezdésében a "központi anyakönyvi szerv" szövegrész helyébe a "Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv" szöveg lép.

83. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

83. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény a következő 50/A. §-sal egészül ki:

"50/A. § A kötvénynyilvántartó szerv által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek."

84. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

84. § (1) Az egyéni vállalkozóról az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság kérelemre adatszolgáltatást teljesít és hatósági bizonyítványt állít ki."

(2) Az Evectv. 39. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartást vezető szervet és a Hatóságot."

(3) Az Evectv.

a) 3/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv)" szövegrész helyébe a "nyilvántartást vezető szerv" szöveg,

b) 3/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, Kormány által rendeletben kijelölt szerv" szöveg

lép.

85. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosítása

85. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 148. § (5) bekezdésében a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős" szövegrész helyébe a "központi" szöveg lép.

86. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

86. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az anyakönyvbe adatot a kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező

a) polgármester,

b) jegyző,

c) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, [az a)-c) pont a továbbiakban együtt: anyakönyvvezető] vagy

d) a Kormány által kijelölt anyakönyvi szerv kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője

jegyezhet be.

(1a) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból adatot az anyakönyvvezető, illetve a Kormány által kijelölt anyakönyvi szerv - a 12/B. §-ban foglalt eseteket kivéve - a saját maga által teljesített bejegyzés tekintetében töröl."

(2) Az At. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az anyakönyvi szerv

a) végzi a hazai anyakönyvezést,

b) dönt a névváltoztatási kérelemről,

c) eljár a 14. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

d) eljár a 89. § (4) bekezdésében meghatározott esetben,

e) végzi a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1a) bekezdésében és a 41/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat,

f) felügyeletet gyakorol az anyakönyvvezető tevékenysége felett,

g) anyakönyvezi az ismeretlen holttestet,

h) dönt a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi okirat elfogadhatóságáról,

i) a hazai anyakönyvezés kivételével teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy nem magyar állampolgár apa által tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi okirat, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó,

j) eljár a 12/B. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

k) eljár a 70. § (3) bekezdésében meghatározott esetben."

(3) Az At. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Anyakönyvi okirat kiállítására az (1) bekezdésben meghatározott szervek, valamint a hivatásos konzuli tisztviselő jogosultak. Az anyakönyvi szerv - a 89. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Ha a névváltoztatás iránti kérelmet hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be, a névváltoztatási eljárással összefüggésben az anyakönyvi kivonatot a hivatásos konzuli tisztviselő állítja ki."

(4) Az At. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az anyakönyvi szerv döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek."

(5) Az At. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"71/A. § Az okirat-nyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott rend szerint adatszolgáltatásra kötelezett

a) az anyakönyvvezető,

b) a képviselő-testület hivatalának jegyzője,

c) az anyakönyvi szerv,

d) a nyilvántartó szerv,

e) a külpolitikáért felelős miniszter."

(6) Az At. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"81. § Az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv, valamint az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából."

(7) Az At. 94. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"a) jelölje ki az anyakönyvi szervet, valamint a nyilvántartó szervet és határozza meg az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és a nyilvántartó szerv nyilvántartás működtetésével kapcsolatos együttműködésének kereteit,"

(8) Az At.

1. 2/A. §-ában a "Ha e törvény rendelkezései alapján a hazai anyakönyvezést végző hatóság jár el, eljárására" szövegrész helyébe az "A hazai anyakönyvezés végzésére Kormány által kijelölt szerv eljárására" szöveg,

2. 3. § f) pontjában, 69. § (4) bekezdésében, 69/I. §-ában, 72. § (4) bekezdésében, 73/B. § (1) bekezdésében, 77. § a)-b) és e) pontjában, 80. § (2) bekezdésében, 82. § (1) bekezdésében, 83. § (1) és (3) bekezdésében, 84. § (3a) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 93. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "központi nyilvántartó" szövegrész helyébe a "nyilvántartó" szöveg,

3. 3. § j) pontjában az "anyakönyvvezető, aki" szövegrész helyébe az "anyakönyvvezető, aki, illetve az anyakönyvi szerv, amely" szöveg,

4. 4. § (3) bekezdésében, a 10. § nyitó szövegrészében, 11. § (1) bekezdésében, 12/B. § (2) bekezdésében, 14. § (3c) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és záró szövegrészében, 16. § (2) bekezdésében, 44. § (6) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 57/A. § (1) bekezdésében, 58. § (4) bekezdésében, 59. § (1) és (2) bekezdésében, 66. § (2) bekezdésében, 69/I. §-ában, 70. § (3) és (6) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 77. § b)-c) és e) pontjában, 78. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 80. § (1) bekezdésében, 82. § (3) és (4) bekezdésében, 84. § (1) és (3) bekezdésében, 89. § (3) bekezdésében, 91/A. §-ában, 93. § (1) bekezdés b) pontjában a "hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrészek helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv" szöveg,

5. 6. §-ában a "központi nyilvántartó szerv" szövegrész helyébe a "Kormány által kijelölt nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv)" szöveg,

6. 12/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 14. § (2) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében, 51. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 59/A. § (1) bekezdésében az "a központi anyakönyvi szerv" szövegrészek helyébe az "az anyakönyvi szerv" szöveg,

7. 12/B. § (1) bekezdésében az "a fővárosi vagy megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "az anyakönyvi szerv" szöveg,

8. 13. § (1) bekezdésében az "A központi anyakönyvi szerv - e feladatok tekintetében - ellátja" szövegrész helyébe az "Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter ellátja" szöveg,

9. 13. § (2) bekezdésében, 14/A. § (1) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "az anyakönyvi szerv" szöveg,

10. 14. § (2) bekezdésében, 89. § (4) bekezdésében, 90. §-ában az "A központi anyakönyvi szerv" szövegrész helyébe az "Az anyakönyvi szerv" szöveg,

11. 14/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal és a hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrész helyébe az "Az anyakönyvi szerv" szöveg,

12. 44. § (8) bekezdésében az "A anyakönyvben" szövegrész helyébe az "Az anyakönyvben" szöveg,

13. 48. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóságnak" szövegrészek helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek" szöveg,

14. 57. § (4) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti" szövegrész helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv értesíti" szöveg,

15. 57. § (4) bekezdésében, 57/A. § (2) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 59/A. § (1) és (2a) bekezdésében a "megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrész helyébe a "megkeresett nyilvántartó anyakönyvvezető" szöveg,

16. 58/A. § (1)-(3) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt" szövegrész helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az elhalt" szöveg,

17. 59. § (2) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy" szövegrész helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv vagy" szöveg,

18. 59/A. § (1) bekezdésében, 89. § (4) bekezdésében az "a központi anyakönyvi szervet" szövegrész helyébe az "az anyakönyvi szervet" szöveg,

19. 69/G. § (2) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "anyakönyvi szerv" szöveg,

20. 70. § (5) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóságnak vagy a központi anyakönyvi szervnek" szövegrész helyébe az "az anyakönyvi szervnek", az "a központi anyakönyvi szerv" szövegrész helyébe az "az anyakönyvi szerv" szöveg,

21. 72. § (4) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "a 4. § (5) bekezdés f) pontja szerinti anyakönyvi szerv" szöveg,

22. 72/A. § (2) bekezdésében az "az anyakönyvvezető, vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrész helyébe az "a nyilvántartó anyakönyvvezető" szöveg,

23. 73. § (5) bekezdésében a "hazai anyakönyvezést végző hatóságnál" szövegrész helyébe a "hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél" szöveg,

24. 87. §-ában az "A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe az "Az anyakönyvi szerv a 4. § (5) bekezdés i) pontja" szöveg,

25. 89. § (2) bekezdésében az "Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrész helyébe az "A 4. § (5) bekezdés f) pontja szerinti anyakönyvi szerv, valamint a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv" szöveg,

26. 93. § (1) bekezdés a) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal és a központi anyakönyvi szerv" szövegrész helyébe az "az anyakönyvvezető tevékenysége felett felügyeletet gyakorló szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az At.

a) 4. § (5a)-(6) bekezdése,

b) 5. § (1) bekezdése,

c) 12. § (2) bekezdésében, 45. § (4) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében, 58. § (2) és (3) bekezdésében, 58/A. § (1)-(3) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 59/A. § (3) bekezdésében a "vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrész,

d) 12. § (3) bekezdésében a "vagy hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrész,

e) 12/A. § (2) bekezdés b) pontjában az" , illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság" szövegrész,

f) 13/A. §-a,

g) 48. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 57. § (4) bekezdésében, 57/A. § (1) bekezdésében, 58. § (2) és (3) bekezdésében, 58/A. § (1)-(3) bekezdésében, 59. § (2) és (3) bekezdésében, 59/A. § (1), (2a) és (3) bekezdésében, 61/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot" szövegrész,

h) 55/A. § (1) bekezdésében, 70. § (4) és (5) bekezdésében a "vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak" szövegrész,

i) 67. § (4) bekezdésében az "a központi anyakönyvi szerv útján" szövegrész,

j) 95. § (2) bekezdése,

k) 98. §-a,

l) 99. §-a.

87. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

87. § Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

a) 4. § (3) bekezdés b) pontja,

b) 4. § (8) bekezdése,

c) 5. §-ában az "az ellenőrző bizottság és" szövegrész,

d) 7. § (1) bekezdés h) pontja,

e) 9. § (4) bekezdése,

f) 10. § (2) bekezdés b) pontja,

g) 11. § (2) bekezdése,

h) 11. § (4) bekezdésben, 12. § (1) bekezdésben az "és az ellenőrző bizottság" szövegrész,

i) 12. § (2) bekezdésben az "és az ellenőrző bizottság" szövegrész,

j) 14. § (2)-(12) bekezdése,

k) 26. § (2) bekezdésében az "a földrészletek fekvése szerinti területi szervezeti egységeinél," szövegrész,

l) 27. §-ában az "és a területi szervezeti egységeinél," szövegrész,

m) 32. § (2) bekezdése.

88. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

88. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a miniszter útján irányítja. A szakmai irányító miniszter által irányított feladatok ellátásával összefüggő ágazati és szakpolitikai kérdésekben a szakmai irányító miniszter egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak, illetve a kormánymegbízott útján a járási hivatal vezetőjének. A 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a központi államigazgatási szerv vezetője ágazati kérdésekben egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak."

(2) A Khtv. 6. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy

a) ügyek egyes csoportjaival összefüggésben az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a szakmai irányító miniszter,

b) a megyei kormányhivatalok európai uniós és nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében az Áht. 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket központi államigazgatási szerv vezetője,

c) közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, illetve a felügyeleti szerv

gyakorolja.

(4) A miniszter a szakmai irányító miniszter és a (3) bekezdés b) pontja esetében a központi államigazgatási szerv vezetője közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.

(5) A szakmai irányító miniszter és a (3) bekezdés b) pontja esetében a központi államigazgatási szerv vezetője a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal általa irányított szakmai feladatai tekintetében a miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott hatásköröket a szakmai irányító miniszter, illetve a felügyeleti szerv a járási hivatal tekintetében a kormánymegbízott útján gyakorolja."

(3) A Khtv. a következő 7. §-sal egészül ki:

"7. § A szakmai irányító miniszter normatív utasításban szabályozhatja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a járási hivatalnak a szakmai irányító miniszter által irányított feladatai ellátásának szakmai szabályait."

(4) A Khtv. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kormánymegbízott feladat- és hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek politikai, a szakmai irányító miniszternek, illetve a 6. § (3) bekezdés b) pontja esetében a központi államigazgatási szerv vezetőjének szakmai felelősséggel tartozik."

(5) A Khtv. a következő 11/D. §-sal egészül ki:

"11/D. § A kormánymegbízott jogviszonyára egyebekben a Kttv. 26-73. §, 80-88. §, 98. §, 100. § (1) bekezdése, 101. §, 116-130. §, 131. § (2)-(7) bekezdése, 133-142. §, 150. §, 152. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 155-159. §, 181-183/B. §, 190-191. §, 195-225. § kivételével a Kttv. kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

(6) A Khtv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A főigazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát nem haladhatja meg. A főigazgatóra a Kttv. 151. §-a nem alkalmazható."

(7) A Khtv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. Az igazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg. Az igazgatóra a Kttv. 151. §-a nem alkalmazható."

(8) A Khtv. 20. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő h)-i) ponttal egészül ki:

(A fővárosi és megyei kormányhivatal)

"g) jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet,

h) - jogszabályban meghatározott szolgáltató feladatkörébe tartozó informatikai szolgáltatások kivételével - ügyintézéshez kapcsolódó informatikai szolgáltatást biztosít,

i) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait."

(9) A Khtv. 20/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal vagy felsőfokú végzettséggel és közigazgatási szervnél vezetői munkakörben eltöltött legalább három év gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a megyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is."

(10) A Khtv. a következő 20/F. §-sal egészül ki:

"20/F. § A Kormány rendeletben jelöli ki Pest megyében a megyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó járási hivatalt, illetve a fővárosban a megyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó kerületi hivatalt."

(11) A Khtv. a következő 9/B. és 9/C. alcímmel egészül ki:

"9/B. A fővárosi és megyei kormányhivatal adatkezelésével összefüggő rendelkezések

20/H. § (1) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett adatok tekintetében megfelelő műszaki és technikai intézkedésekkel gondoskodik a személyes adatok célhoz kötött kezelése elvének érvényesítéséről.

(2) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében - a nyilvántartás vonatkozásában - adatkezelőnek minősül.

(3) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások adattartalmát - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem kapcsolhatja össze, a törvényben meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.

20/I. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében belső technikai azonosítót alkalmaz, amely

a) sem az ügyintéző, sem az ügyfél által nem megismerhető, az informatikai rendszerből továbbításra nem kerül,

b) semmilyen módon nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és

c) a természetes személyhez rendelése a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény előírásai szerinti titkosított kapcsolati kódokkal történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és megyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása.

20/J. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz rendszeresíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eszközök rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartást vezet.

(3) A kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartás a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerint kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírás-minta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyazonosító vagy biometrikus adatot nem tartalmazhat.

(4) A nyilvántartásba csak az ügyfél önkéntes beleegyezésével lehet mintát rögzíteni, az ügyfél az (1) bekezdés szerinti hitelesítési mód alkalmazására nem kötelezhető.

(5) Az (1) bekezdés szerint rendszeresített eszközön történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető, a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást a dokumentumhoz kell csatolni. Az igazolás az aláírás dinamikai és íráserősségi adatait nem tartalmazhatja.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elektronikus igazolással ellátott dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat.

(7) A kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartásból adattovábbítást - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet teljesíteni.

9/C. Egyedi eljárásrend alkalmazhatósága a fővárosi és megyei kormányhivatal eljárásaiban

20/K. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal - ha törvény eltérően nem rendelkezik - jogosult mind a hatósági, mind a működéséhez kapcsolódó egyéb ügyviteli eljárást elektronikusan lefolytatni, határozatait elektronikusan meghozni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.

(3) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható.

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárások lefolytatásának támogatására zártnak minősülő informatikai szakrendszert alkalmazhat, ennek használatakor az ügyintéző általi hitelesítésre a zárt rendszeren belüli működés szabályi alkalmazhatók.

(5) Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet azzal értesíti.

(6) A (2) és (3) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és megyei kormányhivatal

a) az iratkezelési szabályzata szerint őrzi és jogvita esetén bemutathatóságát biztosítja, vagy

b) megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet tájékoztatni kell.

(8) A (6) bekezdés b) pontja alkalmazható

a) az ügyfél által átadott közokiratnak minősülő iratra,

b) a miniszteri rendeletben ebbe az eljárási körbe sorolt iratra."

(12) A Khtv. 21. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"g) a fővárosi és megyei kormányhivatal elektronikus űrlapra épülő ügyintézésnél alkalmazott egyedi eljárásrendjének, az automatikus döntéshozatalnak, a kapcsolódó nyilvántartási és ügyfélkapcsolati szolgáltatásoknak a részletes szabályait"

(rendeletben határozza meg.)

(13) A Khtv. 21/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"a) a járási hivatalok - kivéve a fővárosi kerületi hivatalok - székhelyeit, illetékességi területét, Pest megyében a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó járási hivatalt, a fővárosban a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó kerületi hivatalt,"

(rendeletben határozza meg.)

(14) A Khtv. 21/B. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakmai irányító miniszter egyetértésével kiadott rendeletben a fővárosi és megyei kormányhivataloknál az ügyfelek megőrzésében maradó papír alapú iratok körét, a megőrzés időtartamát meghatározza."

89. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

89. § (1) A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.)

a) 4. § (2) bekezdés m) pontjában a "Kormányrendeletben kijelölt szerv útján" szövegrész helyébe a "jogszabályban meghatározott módon" szöveg,

b) 6. § b) pontjában a "kulturális, valamint a természetvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalok," szövegrész helyébe "az országos természetvédelmi hatóság és a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Vötv. 9. § (2) bekezdésében a "vagy kikéri a miniszter világörökségi feladatait segítő, kormányrendeletben meghatározott szerv véleményét" szövegrész.

90. Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CI. törvény módosítása

90. § Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CI. törvény az alábbi 26. §-sal egészül ki:

"26. § A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet e törvény alapján megállapított jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Földalap kezelésére törvényben kijelölt szerv gyakorolja."

91. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

91. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén)

"b) az Mt. XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,"

(2) A Kftv.

a) 1. § (4b) bekezdésében a "szerv járási szerve (a továbbiakban: járási foglalkoztatási szerv)" szövegrész helyébe a "szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 1. § (4c), (4e), (4h) és (4i) bekezdésében, 2. § (3a) bekezdésében a "foglalkoztatási szerv" szövegrész helyébe a "hivatal" szöveg,

c) 1. § (4d) bekezdésében a "járási foglalkoztatási szerv" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

d) 1. § (4d) bekezdésében az "állami foglalkoztatási szerv megyei szerve (a továbbiakban: megyei foglalkoztatási szerv)" szövegrész helyébe az "állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

e) 2. § (3e) bekezdésében a "foglalkoztatási szervet" szövegrész helyébe a "hivatalt" szöveg,

f) 2. § (3f) bekezdésében a "foglalkoztatási szerv" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

g) 3. § (1) bekezdés a) pontjában a "fővárosi és megyei" szövegrész helyébe a "megyei" szöveg

lép.

92. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

92. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 4. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Az MMA közfeladatai a következők)

"r) ellátja az Építészeti Múzeum fenntartói feladatait."

93. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

93. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 71. § (3) bekezdés d) pontjában a "központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv" szövegrész helyébe a "közúti közlekedési nyilvántartó szerv" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Kat. 23. § (4) bekezdés j) pontjában a "központi" szövegrész.

94. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

94. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 21/A. § (3) bekezdésében az "a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal" szövegrész helyébe az "az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság" szöveg lép.

95. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

95. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CLVI. törvény) 462/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti."

(2) A 2011. évi CLVI. törvény 462/D. § (6) bekezdésében a "családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "családtámogatási feladatokat ellátó hatóság" szöveg lép.

96. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása

96. § (1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban. Szt.) 4/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott miniszter feladatkörébe tartozó szakképzés tekintetében a szakmai feladatok végrehajtása körében a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság működik közre, e gazdasági társaság vezető tisztségviselője jogosult a szakképesítések vizsgafeladataival kapcsolatos, a kezelésében lévő adatok minősítésére a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint."

(2) Az Szt.

a) 58. § (2) és (4) bekezdésében, 74. § (2) bekezdésében, a "megyei, fővárosi" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei" szöveg

b) 84. § (7) és (8) bekezdésében a "fővárosi, megyei" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Szt. 74. § (7) bekezdése.

97. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

97. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a) 21. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal)" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál" szöveg,

b) 21. § (4a) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatokat ellátó hatóságot" szöveg,

c) 21. § (5a) bekezdésében, 23. § (3), (7) és (8) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 33. § (5) bekezdésében, 34. § (1) és (4) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 44. § (2a) bekezdésében, 45. § (8) bekezdésében, 47. § (6) bekezdésében, 50. § (7) és (8) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 79. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 82. § (4) bekezdésében, 84. § (6) bekezdésében, a "kormányhivatal" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatokat ellátó hatóság" szöveg,

d) 21. § (9) bekezdésében, 23. § (6) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 34. § (2) és (3) bekezdésében, 38. § (7) bekezdésében, 79. § (6) és (7) bekezdésében, 93. §-ában a "kormányhivatal" szövegrészek helyébe a "közoktatási feladatokat ellátó hatóság" szöveg,

e) 30. § (5) bekezdés a) pontjában a "körzeti" szövegrész helyébe a "kerületi" szöveg,

f) 33. § (1) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében a "kormányhivatallal" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatokat ellátó hatósággal" szöveg,

g) 38. § (7) bekezdésében a "kormányhivatalhoz" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatokat ellátó hatósághoz" szöveg,

h) 39. § (3) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében a "kormányhivatalnál" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál" szöveg,

i) 44. § (6) bekezdésében a "személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv" szöveg, a "személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek" szöveg,

j) 44. § (11) bekezdésében a "személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek" szöveg, a "személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve" szövegrészek helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv" szöveg,

k) 50. § (8) és (9) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés h) pontjában, 99/F. §-ában a "kormányhivatalnak" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak" szöveg,

l) 50. § (9) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 94. § (4) bekezdés l) pontjában a "kormányhivatalok" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatokat ellátó hatóságok" szöveg,

m) 77. § (4) bekezdésében a "kormányhivatalt" szövegrész helyébe a "közoktatási feladatokat ellátó hatóságot" szöveg,

n) 94. § (1) bekezdés h) pontjában a "kormányhivatali" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatokat ellátó hatósági" szöveg

lép.

98. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

98. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Eltv.) 6. alcíme a következő 21/C. §-sal egészül ki:

"21/C. § (1) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti eljárással, valamint az akkreditált munkáltató részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig - a 21. § (7) bekezdésben és a 21/B. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatáshoz, képzéshez nyújtott, valamint a foglalkozási rehabilitációt elősegítő egyéb támogatások ügyében jogszabály alapján eljáró szerv a támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat."

(2) Az Eltv. 25. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "rehabilitációs hatóság" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

99. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

99. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 106/C. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv" szöveg,

b) 106/C. § (3) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrészek helyébe a "lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv" szöveg

lép.

100. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

100. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)

a) 134. § (1) bekezdés 13. pontjában az "a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatalnál" szövegrész helyébe az "a központi nyugdíjbiztosítási szervnél" szöveg,

b) 134. § (2) bekezdésében a "Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatal központi igazgatási szerveinél" szövegrész helyébe a "nyugdíjfolyósító szervnél" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Kttv.

a) 134. §

aa) (1) bekezdés 7., 8., és 16. pontja,

ab) (1) bekezdés 13. pontja,

ac) (3) bekezdésében az "és az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási szerv" szövegrész,

ad) (4) bekezdésében a " , valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatal legalább helyi szintű belső" szövegrész,

b) 183/A. §-a.

101. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

101. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet III. "Az adatkezelésnek és az adattovábbításnak a felsőoktatási információs rendszer működéséhez kapcsolódó egyes kérdései" című részének 2. pontjában, az 5. melléklet 6. és 7. pontjában a "személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi" szövegrészek helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő" szöveg lép.

102. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

102. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 151. § (5) bekezdés a) pontjában a "személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Sztv. 244. §-ában "az erdővédelmi szolgálat tagja," szövegrész.

103. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

103. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (2) bekezdés b) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatalok az ingatlanügyi hatóságon keresztül" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságok" szöveg lép.

104. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

104. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény

a) 17/A. § (2) bekezdésében a "Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH)" szövegrész helyébe a "műszaki biztonsági hatóság" szöveg,

b) 17/A. § (3) bekezdésében az "MKEH" szövegrész helyébe a "műszaki biztonsági hatóság" szöveg

lép.

105. A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény módosítása

105. § (1) A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény (a továbbiakban: 2012. évi XCV. törvény) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanúsítvány kiállítására vonatkozó kérelmet a kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) által rendszeresített formanyomtatványon kell a kiállítónak benyújtania."

(2) Hatályát veszti a 2012. évi XCV. törvény 8. § c) pontja.

106. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

106. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CXX. törvény) 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben foglaltakat kell alkalmazni)

"d) az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjára,"

(2) A 2012. évi CXX. törvény

a) 2. § a) pont af) alpontjában az "erdővédelmi szolgálat tagja," szövegrész helyébe az "erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja," szöveg,

b) 2. § b) pont bh) alpontjában az "erdővédelmi szolgálat" szövegrész helyébe az "erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja" szöveg,

c) 21. § (2) bekezdés b) pontjában az "erdővédelmi szolgálat tagja" szövegrész helyébe az "erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja" szöveg

lép.

107. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

107. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 64. § (1) bekezdés b) pontjában a "Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelmi hatósággal" szöveg lép.

108. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

108. § (1) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II. tv.) 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az (1)-(4) bekezdés szerinti tárgy lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözéséről vagy a körözési adatok nyilvántartásból való törléséről, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv elektronikus úton értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezésére hatáskörrel rendelkező központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szervét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet, az útiokmány-nyilvántartó szervet vagy a közúti közlekedési nyilvántartó szervet az okmány vagy hatósági jelzés érvénytelenítésének a központi nyilvántartásba történő bejegyzése és a figyelmeztető jelzés elhelyezése vagy a figyelmeztető jelzés törlése céljából."

(2) A SIS II. tv.

a) 11. § (3) bekezdésében az "A központi útiokmány-nyilvántartó szerv" szövegrész helyébe az "Az útiokmánynyilvántartó szerv" szöveg,

b) 11. § (5) bekezdésében az "a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv, a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a központi útiokmány-nyilvántartó szerv" szövegrész helyébe az "a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, a közúti közlekedési nyilvántartó szerv és az útiokmány-nyilvántartó szerv" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a SIS II. tv. 11. § (2) és (4) bekezdésében a "központi" szövegrész.

109. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

109. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 79. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti minősítés ügyintézési határideje 50 nap."

110. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

110. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 3. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi" szövegrész helyébe a "klímavédelemért felelős" szöveg lép.

111. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

111. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed)

"h) a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervre (a továbbiakban: hatóság),"

(2) Az Fktv. 1. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed)

"k) az állami szakképzési és felnőttképzési szervre."

(3) Az Fktv. 1. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya - a 23. § (1)-(3) bekezdésében, a 25. §-ban és a 26. § a) és d) pontjában foglaltak kivételével, a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem terjed ki]

"i) a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzésekért, a hátrányos helyzetűek humán szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzésekért, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatásra felkészítő képzésekért felelős szerv által - e felelőssége keretében a 3. § (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - szervezett képzésekre, továbbá a társadalmi felzárkózást szolgáló és a közfoglalkoztatottak alapkompetenciafejlesztő, a szakképzettséggel nem rendelkezők kompetenciafejlesztő képzéseire, valamint a helyi, járási esélyegyenlőségi szakemberek és esélyegyenlőségi mentorok egyéb képzéseire."

(4) Az Fktv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § A központi költségvetési szerv megszűnésének időpontjában folyamatban lévő, engedélyezett képzéseit jogutódja, vagy - jogutód hiányában - a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatait átvevő szerv a megszűnt szerv számára kiadott engedély alapján - e törvény rendelkezései szerint - folytathatja le."

(5) Az Fktv. 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § A hatóságnak a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során meghozott döntése ellen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani."

(6) Az Fktv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatóság felnőttképzési szakértőkkel kapcsolatos feladatainak megoldását, valamint a felnőttképzést folytató intézmények által alkalmazható minőségbiztosítási rendszerek kialakításának elősegítését legalább négy fő felnőttképzési szakértő, továbbá felnőttképzési programszakértő tagokból álló, hattagú Felnőttképzési Szakértői Bizottság (a továbbiakban: FSZB) támogatja. Az FSZB-t az állami szakképzési és felnőttképzési szerv működteti."

(7) Az Fktv. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A hatóság az (1)-(3) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait - azok keletkezésétől számított öt évig - kezeli.

(6a) A hatóság az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére - a (7) bekezdésben foglalt célból - elektronikus hozzáférést biztosít az engedélyezett képzések (1) és (2) bekezdésben meghatározott adataihoz. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az adatokat a (7) bekezdés szerinti célból történő felhasználás időpontjáig kezeli."

(8) Az Fktv. 28. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"e) a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzésekért, a hátrányos helyzetűek humán szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzésekért, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatásra felkészítő képzésekért, valamint e képzések szervezéséért felelős szervet."

(9) Az Fktv. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy - az a) pontban foglaltak vonatkozásában a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével - határozza meg

a) a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatásra felkészítő képzésekért felelős szerv által - e felelőssége keretében a 3. § (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - szervezett képzéseinek, továbbá a társadalmi felzárkózást szolgáló és a közfoglalkoztatottak alapkompetenciafejlesztő, a szakképzettséggel nem rendelkezők kompetenciafejlesztő képzéseinek részletes szabályait,

b) a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzéseinek, a hátrányos helyzetűek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzéseinek, valamint a helyi, járási esélyegyenlőségi szakemberek és esélyegyenlőségi mentorok egyéb képzéseinek részletes szabályait."

(10) Az Fktv. 14. alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:

"28/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervet rendeletben jelölje ki."

(11) Az Fktv. 16. alcíme a következő 33/B. §-sal egészül ki:

"33/B. § Az FSZB-nek a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének az e törvény 14. § (2) bekezdése szerinti külső értékelését első alkalommal 2018-ban kell elvégeznie azon intézményeknél, amelyek a külső értékelést - 2016. június 18-át megelőzően - a 2016. évben már elvégeztették."

(12) Az Fktv.

a) 1. § (7) bekezdésében, 11/A. §-ában, 15. § (4), (5) és (10) bekezdésében, 19. § (2) és (4) bekezdésében, 21. § (5) bekezdésében, valamint 23. § (6) bekezdésében az "a hatóság" szövegrész helyébe az "az állami szakképzési és felnőttképzési szerv" szöveg,

b) 15. § (7) bekezdésében, 19. § (2) és (5) bekezdésében, 23. § (6) és (7) bekezdésében az "A hatóság" szövegrész helyébe az "Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv" szöveg,

c) 15. § (10) bekezdésében az "A hatóság" szövegrészek helyébe az "Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv" szöveg,

d) 23. § (7) bekezdésében az "a hatóság" szövegrészek helyébe az "az állami szakképzési és felnőttképzési szerv" szöveg,

e) 28. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "f) pontban foglaltak vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a) pontban foglaltak vonatkozásában az adópolitikáért felelős miniszter" szöveg,

f) 28. § (2) bekezdés b) pontjában a "felmentésére" szövegrész helyébe a "felmentésére, kinevezésének visszavonására" szöveg

lép.

(13) Hatályát veszti az Fktv.

a) 5/A. §-a,

b) 23. § (4) bekezdése,

c) 28. § (2) bekezdés f) pontja,

d) 30. § (2)-(4) bekezdése,

e) 32. §-a,

f) 33. §-a.

112. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

112. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (7) bekezdés a) pontjában a "személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve" szövegrész helyébe a "személyiadat és lakcímnyilvántartást kezelő szerv" szöveg lép.

113. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása

113. § A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény

a) 29. § (2) bekezdésében, 30. § (2) és (4) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, 34. § (2) bekezdés a) pontjában a "személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv" szöveg,

b) 48. § (1) bekezdésében a "központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv" szövegrész helyébe a "közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv" szöveg,

c) 8. mellékletének címében a "személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv" szöveg

lép.

114. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

114. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"21/A. A fellebbezés kizárása

70/A. § A halgazdálkodási hatóság elsőfokú hatósági döntése ellen nincs helye fellebbezésnek."

115. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény módosítása

115. § Hatályát veszti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény

a) 3. § (1a) bekezdése,

b) 15/A. §-a.

116. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

116. § (1) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi CLXXV. törvény) 6. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni)

"j) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatainak ellátásához, továbbá a jogszabály alapján személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárása során a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat."

(2) Hatályát veszti a 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés i) pontjában a "szervezeti egységeként működő okmányiroda" szövegrész.

117. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

117. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § A mezőgazdasági igazgatási szerv elsőfokú határozatával szemben nincs helye fellebbezésnek, felügyeleti jogkör gyakorlásának, továbbá nem nyújtható be újrafelvételi kérelem."

(2) A Fétv. 63. § (2) bekezdésében a "Nemzeti Földalapkezelő Szervezet" szövegrész helyébe a "Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv" szöveg lép.

118. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény módosítása

118. § (1) A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (a továbbiakban: Tk.) 2. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv közreműködik a miniszter által jóváhagyott tankönyvfejlesztési terv végrehajtásában, ennek keretében)

"ab) az adott tanév tankönyvellátásának biztosítása céljából az általa kiadott tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek engedélyezett imprimatúráját, a tankönyvellátás további teendőinek ellátása érdekében, elektronikus úton vagy egyéb nyomtatható formában átadja a Kormány rendeletében kijelölt nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: könyvtárellátó) részére,"

(2) A Tk. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolák számára történő eljuttatásának megszervezése, a tankönyvek vételárának beszedése, (a továbbiakban: tankönyvellátás) állami feladat, amelyet az állam a könyvtárellátó útján lát el. Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint átvett imprimatúrák alapján - a tankönyvellátás keretében - a könyvtárellátó végzi el az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerv által kiadott tankönyvek engedélyezett sokszorosítását, és e tankönyvekkel kapcsolatos készletraktározási és kereskedelmi feladatokat is."

119. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

119. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. §

a) (2) bekezdés i) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatallal," szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel," szöveg,

b) (2) bekezdés l) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatallal," szövegrészek helyébe a "lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel," szöveg

lép.

120. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

120. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.)

a) 282. § (1) bekezdésében, 286. § (1) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrész helyébe a "pártfogó felügyelői szolgálat" szöveg,

b) 283. § (5) bekezdésében, 286. § (3) bekezdésében a "kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatánál" szövegrész helyébe a "pártfogó felügyelői szolgálatnál" szöveg,

c) 290. § (4) bekezdésében a "kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát" szövegrész helyébe a "pártfogó felügyelői szolgálatot" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Bvtv. 282. § (2) bekezdése.

121. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

121. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 10. § (1) bekezdés h) pontjában a "központi hivatallal" szövegrész helyébe a "szervvel" szöveg lép.

122. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása

122. § Hatályát veszti az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény

a) 3. § (1) bekezdése, valamint

b) 3. § (2) bekezdés d) pontja.

123. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. LXXXVIII. törvény módosítása

123. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 138. § (1) bekezdés l) pontjában a "Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával" szövegrész helyébe a "közúti közlekedési nyilvántartási szervével" szöveg lép.

124. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény módosítása

124. § A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § A veszélyes anyagot szállító járművekre előírt "jóváhagyási igazolás" kiadásával kapcsolatos hatósági eljárásban hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek."

125. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

125. § (1) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet jogosult, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban együtt: egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktató). Egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt."

(2) Hatályát veszti az Ekpt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában az "a képzési engedély kiadása," szövegrész.

126. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

126. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 5. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

"8. ARE nyilvántartás: természetes személyek adósságrendezési nyilvántartása, a Családi Csőd védelmi Szolgálat által vezetett közhiteles országos központi nyilvántartás,"

(2) Az Are. tv. 5. § 14. és 15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

"14. Családi Csődvédelmi Szolgálat: a Kormány által rendeletben kijelölt, az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó szerv,

15. családi vagyonfelügyelő: a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő fizetésképtelenségi szakértő, aki a területi Családi Csődvédelmi Szolgálattal áll munkavégzésre irányuló tartós jogviszonyban,"

(3) Az Are. tv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A családi vagyonfelügyelőket és a feladataik ellátásában közreműködőket a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei foglalkoztatják."

(4) Az Are. tv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendezés elrendelésére, az adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására, a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat közhiteles országos központi nyilvántartást vezet (ARE nyilvántartás). Az ARE nyilvántartásba a Családi Csődvédelmi Szolgálat jegyzi be az e törvényben meghatározott adatokat, adatváltozásokat, és tölti fel a dokumentumtárba az e törvényben meghatározott okiratokat digitalizált formában. A Családi Csődvédelmi Szolgálat mint adatkezelő az ARE nyilvántartással összefüggő, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott elektronikus adatfeldolgozás ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg."

(5) Az Are. tv. 106. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"i) a Családi Csődvédelmi Szolgálatként eljáró szervek kijelölését, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő részletes feladatait, az adósságrendezési eljárásban részt vevő személyek, szervezetek közötti kapcsolattartás szabályait és az együttműködési megállapodások megkötésével, kötelező tartalmi elemeivel összefüggő szabályokat,"

(6) Az Are. tv.

a) 16. § (7)-(9) bekezdésében a "Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve" szövegrészek helyébe a "Családi Csődvédelmi Szolgálat" szöveg,

b) 17. § (7) bekezdésében, 20. § (5) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében a "szerinti területi" szövegrész helyébe a "szerint illetékes" szöveg,

c) 31. § (6) bekezdésében az "az illetékes területi" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

d) 35. § (2) bekezdés e) pontjában az "az illetékes területi" szövegrészek helyébe az "a" szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az Are. tv.

a) 11. § (1) bekezdése,

b) 12. § (5) bekezdésében a "területi szerve" szövegrész,

c) 12. § (6) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés g) pont gg) alpontjában, 16. § (2) bekezdés o) pontjában, 16. § (3) bekezdésében, 19. § (5a) bekezdésében, 39. § (1) bekezdés e) pontjában, 99. § (3) bekezdésében a "területi" szövegrész.

127. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

127. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 182. § (2) bekezdés i) pontjában a "Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője vagy az általa" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelemért felelős miniszter által" szöveg lép.

128. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

128. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arctv.) 6. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogosultság nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét megismerheti)

"a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),"

(2) Az Arctv. 19. § (2) bekezdésében az "A központi útiokmány-nyilvántartást vezető szerv" szövegrész helyébe az "Az útiokmány-nyilvántartást vezető szerv" szöveg lép.

129. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény módosítása

129. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 106. § (5) bekezdésében a "Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal" szövegrész helyébe a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szöveg lép.

130. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

130. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. igazságügyi szakértői intézmény: a Kormány által jogszabályban alapított, az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által alapított, a miniszter és a Kormány más tagja által közösen alapított vagy a miniszterrel egyetértésben a Kormány más tagja által alapított központi költségvetési szerv, amelynek feladata jogszabályban meghatározott igazságügyi szakértői kirendelés teljesítése,"

(2) A Szaktv. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy szervezet nevében jár el, tevékenységét]

"a) a társaság, szolgáltató vagy szervezet alkalmazásában álló igazságügyi szakértő a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban,"

[(a továbbiakban együtt: munkavégzésre irányuló jogviszony) végezheti.]

(3) A Szaktv. 4. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy szervezet nevében jár el, tevékenységét]

"c) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerint egyéb igazságügyi szervnek minősülő igazságügyi szakértői intézmény esetében az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban; egyéb igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban"

[(a továbbiakban együtt: munkavégzésre irányuló jogviszony) végezheti.]

(4) A Szaktv. 30. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Igazságügyi szakértői intézményt a Kormány, a miniszter, a miniszter és a Kormány más tagja közösen vagy a miniszterrel egyetértésben a Kormány más tagja alapíthat és szüntethet meg.

(2) Az igazságügyi szakértői intézmény központi költségvetési szerv. Az igazságügyi szakértői intézmény

a) irányításával kapcsolatos, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörök középirányító szervre, illetve

b) irányításával kapcsolatos, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § b)-i) pontja szerinti hatáskörök más központi költségvetési szervre

átruházhatók.

(3) Az igazságügyi szakértői intézmény alaptevékenységének minősül

a) olyan ügyben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását,

b) jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése,

c) az a) és b) pontban meghatározott alaptevékenység ellátása érdekében jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi, és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a működési feltételek biztosítása, és

d) jogszabályban megjelölt egyéb feladatok ellátása.

(4) Az igazságügyi szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek - jogszabályban előírt nyilvántartási feladatain kívül - a más tevékenységét megelőzően köteles eleget tenni."

(5) A Szaktv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szakértőjelölti tevékenység

a) az Iasz. szerinti igazságügyi szakértői intézményben alkalmazott szakértőjelölt az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban, más szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben alkalmazott szakértőjelölt esetén az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban vagy

b) nem igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben alkalmazott szakértőjelölt esetén a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető."

(6) A Szaktv. 57. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés a) pontja szerinti szakértőjelölti tevékenységnek minősül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél 2016. december 31-ig a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban végzett szakértőjelölti tevékenység is."

(7) A Szaktv. 139. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"g) az igazságügyi szakértői intézmény irányításával kapcsolatos, a középirányító szervre átruházható hatásköröket, a középirányító kijelölését, a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hatáskör-átruházás szabályait, valamint az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi szakértői tevékenységnek nem minősülő egyes feladatait"

(rendeletben határozza meg.)

131. Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény módosítása

131. § (1) Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nem kell alkalmazni az állami szolgálati jogviszonyra a Kttv. 37. § (1) bekezdését, 43. § (1) és (2) bekezdését, 48. §-át, 63. § (2) bekezdés a) és e) pontját, 64. §-át, 69. § (1) és (2) bekezdését, 93. § (2) bekezdését,101. § (1)-(5) bekezdését, 116-117. §-át, 118. § (1), (2) és (7)-(12) bekezdését, 119-123. §-át, 126-128. §-át, 129. § (2) és (3) bekezdését, 130-139. §-át, 140. § (4)-(6) bekezdését, 141-143. §-át, 150. § (1) és (2) bekezdését, 151. §-át, 152. § (1)-(3) bekezdését, 185-188. §-át, VII-VII/A. Fejezetét és Negyedik Részét."

(2) Az Áttv. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az állami tisztviselők képesítésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."

(3) Az Áttv. 14. §-a a következő (1a), (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

(1b) Ha az állami tisztviselő az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül felróhatóan elmulasztja a szakképzettség megszerzését, magasabb előmeneteli fokozatba nem sorolható és illetményét - a határidő leteltének napját követő hónap első napjától - a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határnak megfelelő összegben kell megállapítani.

(1c) A szakképzettség megszerzését követően az állami tisztviselőt az (1) bekezdésnek megfelelően kell besorolni és illetményét a 19. § rendelkezései szerint kell megállapítani."

(4) Az Áttv. 19. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az állami tisztviselő illetményét csak)

"d) a 14. § (1b) bekezdésében meghatározott munkáltatói intézkedések"

[során lehet csökkenteni. Az állami tisztviselő illetménye az (1) bekezdés szerinti összeg alá nem csökkenthető.]

(5) Az Áttv. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény rendelkezéseit az állami ügykezelőkre az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

(6) Az Áttv. 28. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 28. § kiegészül a következő e) ponttal:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"c) az állami tisztviselők képesítésére vonatkozó részletes szabályokat;

d) az állami tisztviselők továbbképzésével, valamint az e törvény alapján fennálló és előírható képzési és továbbképzési kötelezettségekkel összefüggő részletes szabályokat, valamint a képzések és továbbképzések finanszírozásának részletes szabályait

e) azt a testületet, amely meghatározza azokat a szakképzettségeket és fokozatokat, melyek egyenértékűként elfogadottak az e törvény 5. § (6) bekezdésében, 11. § (6) bekezdésében és a 14. § (3) bekezdésében meghatározott szakképzettségekkel és fokozatokkal."

(7) Az Áttv.

a) 5. § (3) bekezdés a) pontjában a "felsőfokú oklevéllel" szövegrész helyébe a "szakképzettséggel" szöveg,

b) 5. § (3) bekezdés b) pontjában "az oklevélnek" szövegrész helyébe az "a szakképzettségnek" szöveg,

c) 5. § (4) bekezdésében a "képesítés, illetve a szakképzettség" szövegrész helyébe a "szakképzettség" szöveg,

d) 5. § (7) bekezdésében az "a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott képesítés, illetve szakképzettség" szövegrész helyébe az "a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szakképzettség" szöveg,

e) 5. § (8) bekezdésében az "aki a (2) és (3) bekezdésben" szövegrész helyébe az "aki a (2) bekezdésben" szöveg,

f) 11. § (3) bekezdésében a "megjelölt szerinti" szövegrész helyébe a "megjelölt" szöveg,

g) 12. § (4) bekezdésében a "kötelezettségek költségeivel összefüggő" szövegrész helyébe a "kötelezettséggel összefüggő" szöveg,

h) 14. § (1) bekezdésében a "vagy az e szakképzettség megszerzését vállalta" szövegrész helyébe a "vagy vállalja, hogy e szakképzettséget három éven belül megszerzi" szöveg,

i) 14. § (2) bekezdésében az "az oklevélnek"szövegrész helyébe az "a szakképzettségnek" szöveg,

j) 19. § (5) bekezdés b) pontjában a "munkáltatói intézkedések, valamint" szövegrész helyébe a "munkáltatói intézkedések," szöveg,

k) 19. § (5) bekezdés c) pontjában a "munkáltatói intézkedések" szövegrész helyébe a "munkáltatói intézkedések, valamint" szöveg,

l) 21. § (3) bekezdésében a "kell alkalmazni." szövegrész helyébe a "kell alkalmazni azzal, hogy az állami tisztviselő nem jogosult az (1) bekezdés a) pontja szerinti elismerésre, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már magasabb fokozatú jubileumi jutalomban részesült." szöveg,

m) 28. § (2) bekezdés b) pontjában a "14. §-ban" szövegrész helyébe a "11. §-ban", a "részletes" szövegrész helyébe az "eljárási" szöveg,

n) 28. § (2) bekezdés c) pontjában az "oklevelet" szövegrész helyébe a "szakképzettséget" szöveg,

o) 35. § (1) bekezdésében az "5. § szerint meghatározott képesítési feltételek" szövegrész helyébe az "5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek" szöveg

lép.

132. A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény módosítása

132. § A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény 44. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"44. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250. § (2) bekezdése a következő 35. ponttal egészül ki:

(A Kar jogai és feladatai különösen)

"35. ellátja a 655/2014/EU rendelet 14. cikke szerinti információs hatósági feladatokat.""

133. Záró rendelkezések

133. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A törvény 2. §-a, 3. § (1), (3) és (4) bekezdése, 4-11. §-a, 13-17. §-a, 18. § (1)-(2) bekezdése, 19-36. §-a, 37. § (1)-(11) és (13)-(14) bekezdése, 38-41. §-a, 42. § (1), (5)-(7) és (9) bekezdése, 43-59. §-a, 60. § (1)-(5) és (8) bekezdése, 61-70. §-a, 71. § (1)-(8) bekezdése, valamint a (9) bekezdés b)-h) pontja, 72-73. §-a, 75-86. §-a, 87. § a), c)-j) és m) pontja, 88. § (1)-(2), (4), (6)-(8), (10)-(14) bekezdése, 89-99. §-a, 100. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pont aa) és ac)-ad) alpontja, valamint b) pontja, 101-110. §-a, 111. § (1)-(12) bekezdése, 111. § (13) bekezdés b)-f) pontja, 112-130. §-a, 131. § (1) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 100. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja 2017. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 87. § b), k) és l) pontja, valamint a 111. § (13) bekezdés a) pontja 2017. július 1-jén lép hatályba.

134. § (1) A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozatban (a továbbiakban: kormányhatározat) meghatározott, jogutóddal megszűnő költségvetési szervek jogutódját kormányrendelettel alapított költségvetési szerv, valamint a kormány által rendeletben kijelölt, bármely szervezeti formában működő szerv esetén - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - kormányrendeletben kell kijelölni.

(2) Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti jogutódlás tárgyát képezi az átvett közfeladatok ellátásával összefüggő valamennyi jogviszony, így különösen

a) a közfeladat ellátását szolgáló vagyoni jogok és kötelezettségek,

b) a közfeladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan eszközállomány,

c) a feladatokat ellátó kormánytisztviselők, állami tisztviselők, közalkalmazottak, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormányzati szolgálati jogviszonyuk és munkaviszonyuk.

(3) A vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyvelésében szereplő nyilvántartási értékkel.

(4) Az (1) bekezdésben szereplő vagyonszerzést olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételnek.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt, a költségvetési szerv megszűnésével járó változás a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 69. § (1) bekezdése, az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 10. § (1) bekezdése, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítési igényt nem alapoz meg.

135. § (1) Az e törvény alapján a 2017. január 1-jei átalakítások végrehajtásához kapcsolódó átadás-átvételi megállapodásokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére átadott hatósági feladatok tekintetében a törvény kihirdetésétől számított 15 napon belül kell megkötni. A határidő elmulasztása esetén az átcsoportosítandó előirányzatokról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslata alapján a Kormány határozattal dönt.

(2) Az e törvény alapján végrehajtott 2017. január 1-jei határidejű átalakítások végrehajtásához kapcsolódó - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó - átadás-átvételi megállapodásokat 2016. december 31-ig, a 2017. március 31-ei határidejű átalakítások végrehajtásához 2017. március 30-ig kell megkötni.

(3) Az e törvény rendelkezéseivel összhangban, a kormányhatározat alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalba beolvadó és jogutódlással megszűnő költségvetési szerv esetében e törvény kihirdetését követő naptól új kötelezettség az átvevő fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottjának jóváhagyása nélkül nem vállalható, valamint az érintett költségvetési szervnél jóváhagyása nélkül nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony.

(4) Az e törvény rendelkezéseivel összhangban 2017. január 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy szervezeti egysége részére történő - nem általános jogutódlás keretében végrehajtott - átadás-átvétel során a foglalkoztatott az átadó szerv állományában marad, vagy annak megszűnése esetén az általános jogutód állományába kerül, ha az átvételhez a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nem járul hozzá. Az átadás-átvétel ebben az esetben az álláshely fedezetéül szolgáló előirányzatokra, továbbá az átadott feladatkör ellátásához szükséges vagyonelemekre terjed ki.

136. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő, folyamatban lévő elsőfokú ügyekben az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.

(2) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, e törvény hatályba lépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő, folyamatban lévő másodfokú ügyekben az a szerv jár el, amely szervnél az eljárás megindításra került.

(3) Ha az ügyben e törvény hatályba lépésével a fellebbezés kizárttá válik, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a folyamatban lévő fellebbezési eljárást a fellebbezést kizáró rendelkezés hatálybalépését megelőzően hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.

(4) Ha a (2)-(3) bekezdés alapján a fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező szerv a 134. § (1) bekezdése alapján megszüntetésre került, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a folyamatban lévő fellebbezési eljárást a megszűnt szerv felügyeleti szerve folytatja le.

(5) A folyamatban lévő ügyekben az e törvény hatálybalépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása e törvény hatályba lépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

(6) A (5) bekezdés megfelelően alkalmazandó az e törvény hatálybalépésével a más szervhez kerülő, valamely hatóság eljárásában felhasználandó szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló, folyamatban lévő szakhatósági eljárásra.

(7) Ha a folyamatban lévő ügyben az e törvény hatálybalépését megelőzően olyan szakhatóság adott ki szakhatósági állásfoglalást, amelyet az e törvény hatálybalépését követően már nem kell bevonni az adott eljárásba, az eljáró hatóság a határozatát a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott szakkérdés tekintetében kizárólag a már kiadott szakhatósági állásfoglalásra alapozza.

(8) Az e törvény hatálybalépését megelőzően indult ügyben folyamatban lévő szakhatósági eljárás e törvény hatálybalépése napján a törvény erejénél fogva egyesül azzal az eljárással, amelyben a szakhatóság megkeresésére sor került, ha a szakhatósági eljárásban vizsgálandó szakkérdést az e törvény hatálybalépése napján hatályos jogszabályok alapján az ügyben hatáskörrel rendelkező hatóság szakhatósági közreműködés nélkül a saját eljárásában vizsgálja. Az eljárások egyesítésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33/B. §-a alkalmazandó azzal, hogy az egyesítés nem érinti az e törvény hatálybalépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket.

137. § (1) A Magyarország 2017. évi központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépésének napján beolvadással vagy jogutód nélküli megszűnéssel már megszűnt, azonban a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) külön címként nevesített költségvetési szervek esetén a Kincstár címenként egy-egy átmeneti, technikai szervezetet rendel. A technikai szervezet a törzskönyvbe nem kerül bejegyzésre.

(2) A címek és a hozzá tartozó technikai szervezetek kiadási és bevételi előirányzatairól a költségvetési törvénnyel összhangban, a költségvetési szervekre irányadó szabályok szerint elemi költségvetés készül azzal az eltéréssel, hogy az elemi költségvetésről a fejezetet irányító szerv szolgáltat adatot a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe.

(3) Az (1) bekezdés szerinti címek és a hozzá tartozó technikai szervezetek vonatkozásában a fejezetet irányító szerv fejezeti hatáskörben legkésőbb 2017. január 5-éig eljár a Kincstárnál

a) a központi, irányító szervi támogatás bevételi, valamint az azzal fedezett kiadási előirányzatok átcsoportosítására a jogutód vagy az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szerv, vagy - ha a megszűnő költségvetési szerv közfeladatait a jövőben államháztartáson kívüli szervezet látja el - az államháztartáson kívüli szervezetet finanszírozó fejezeti kezelésű előirányzat javára,

b) a központi, irányító szervi támogatás kivételével a bevételi és az azokkal fedezett kiadási előirányzatok csökkentésére és - ha a bevételt az a) pont szerinti költségvetési szervnél, illetve fejezeti kezelésű előirányzatnál kell a jövőben elszámolni - az a) pont szerinti költségvetési szervnél, illetve fejezeti kezelésű előirányzatnál azok növelésére.

(4) Az (1) bekezdés szerinti címeken és a hozzá tartozó technikai szervezeteken kizárólag a költségvetési törvény szerinti eredeti kiadási és bevételi előirányzatok megnyitását, valamint azok évközi módosítását lehet elszámolni. Kiadás és bevétel, maradvány, vagyon a címeken és a hozzá tartozó technikai szervezeteken nem mutatható ki.

(5) A Kincstár a technikai szervezeteket a (3) bekezdés szerinti intézkedések elszámolását követően lezárja. A címekről és a hozzá tartozó technikai szervezetekről a fejezetet irányító szerv az év közben megszűnő költségvetési szervekre irányadó szabályok szerint éves költségvetési beszámolót készít.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

Tartalomjegyzék