3/1998. (II. 11.) KHVM rendelet

a közlekedési, hírközlési és vízi építmény-tervezési jogosultság részletes szabályairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, összhangban a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvénnyel, valamint az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

1. § (1) A rendelet hatálya az R. 10. §-ában foglalt tervezési szakterületek közül

a) az 1. számú mellékletben megjelölt közlekedési építmény-tervezési,

b) a 2. számú mellékletben megjelölt hírközlési építmény-tervezési,

c) a 3. számú mellékletben megjelölt vízi építmény-tervezési

tevékenységre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az építési, létesítési engedélyhez nem kötött építmények tervezésére, valamint a tervpályázatokra.

2. § (1) A rendelet mellékleteiben meghatározott, az egyes szakterületekhez sorolt közlekedési, hírközlési és vízi építmény-tervezési munkák önálló végzésére az a természetes személy jogosult, aki a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamarától a szakterületre vagy szakterületen belüli részterületre vonatkozó tervezői engedélyt (a továbbiakban: engedély) kapott, és szerepel a kamara által vezetett hivatalos tervezői névjegyzékben.

(2) Engedély a mellékletekben felsorolt - egy vagy több - szakterületre adható, az alábbi besorolással:

a) "A" kategóriás tervező: teljes körű tervezési tevékenységre jogosult a szakterületen belül,

b) "B" kategóriás tervező: a mellékletekben meghatározott körű tervezési tevékenységre jogosult a szakterületen belül.

3. § (1) Az engedélyt szakmai jellel és nyilvántartási számmal kell ellátni.

(2) A szakmai jel kifejezi:

a) a mellékletekben rögzített tervezési szakterületet,

b) a tervező besorolását.

(3) A nyilvántartási szám kifejezi:

a) a tervező lakóhelye szerinti megye KSH jelzőszámát,

b) a névjegyzéki bejegyzés azonosító számát.

4. § (1) "A" kategóriás tervezői engedély annak adható, aki rendelkezik:

a) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú egyetemi végzettséggel és legalább 5 éves szakirányú tervezői gyakorlattal, vagy

b) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú főiskolai végzettséggel és legalább 10 éves szakirányú tervezői gyakorlattal, vagy

c) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket részlegesen kielégítő szakirányú egyetemi végzettséggel és legalább 10 éves szakirányú tervezői gyakorlattal,

továbbá igazolta szakmai jártasságát az önálló tervezési tevékenységben és a "B" kategóriát meghaladó tervezési feladatok végrehajtásában tervező munkatársként (kivéve, ha a szakterületen nincs "B" kategória).[1]

(2) "B" kategóriás tervezői engedély annak adható, aki rendelkezik:

a) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú egyetemi végzettséggel és legalább 2 éves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy

b) tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú főiskolai végzettséggel és legalább 5 éves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy

c)[2] tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket részlegesen kielégítő szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakirányú szakmai gyakorlattal.

5. § A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott tervezői engedélyek - amennyiben a tervező a rendeletben, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényben, valamint az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben rögzített feltételeknek megfelel - a rendelet hatálybalépésétől számított 5 évig érvényesek az engedélyben feltüntetett szakterületre.

6. § Közlekedési, hírközlési vagy vízi építmény tervezésének részét képező, de más szakterülethez tartozó műszaki tervezés, az adott szakterületre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott tervezői engedéllyel végezhető.

7. §[3] (1) A rendelet 1998. április 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a távközlési építménytervezési, továbbá a távközlési és postaforgalmi tervezési jogosultságról szóló, többször módosított 5/1988. (V. 19.) MP rendelkezés, valamint a vízilétesítmények tervezésére vonatkozó jogosultság részletes feltételeiről szóló, többször módosított 6/1988. (IX. 24.) KVM rendelet.

(2)[4]

(3) A vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló, többször módosított 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az engedélyező hatóság az engedély kiadása előtt köteles megvizsgálni, hogy)

"d) a kérelem részét képező valamennyi tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal."

(4) A nyomvonal jellegű távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló, többször módosított 15/1980. (VII. 25.) KPM-ÉVM együttes rendelet 10. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az engedélyező hatóság az elvi építési engedély megadását megtagadja, ha)

"i) a kérelem részét képező bármely tervrészlet felelős tervezője nem rendelkezik a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal."

(5) A nyomvonal jellegű távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló, többször módosított 15/1980. (VII. 25.) KPM-ÉVM együttes rendelet 14. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az engedélyező hatóság az építési engedély megadását megtagadja, ha)

"d) a kérelem részét képező bármely tervrészlet felelős tervezője nem rendelkezik a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal."

Dr. Lotz Károly s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelethez

A közlekedési építmény-tervezési tevékenységek szakterületi besorolása

1. "A" kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül teljeskörűen végezhetők az alábbi tervezési munkák:

1.1. Általános közlekedéstervezési szakterület:

- komplex közlekedési rendszerek,

- kombinált szállítási rendszerek,

- nemzetközi, országos és regionális közlekedési hálózatok,

- terület- és településrendezési tervek közlekedési munkarésze,

- országos vagy regionális forgalmi vizsgálatok,

- komplex építési feladatok és közlekedésüzemi létesítmények organizációs és techológiai

tervezése.

1.2. Közúti szakterület:

- valamennyi országos és helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút tervezése, beleértve azok csomópontjait, útcsatlakozásait, vízelvezetését, berendezéseit, tartozékait és üzemi létesítményeit (töltőállomások, közúti határátkelők, pihenőhelyek, díjfizető helyek, parkolók, zajvédelmi létesítmények),

- gyalogosút, kerékpárút, építményeket kiszolgáló utak és térburkolatok tervezése,

- az előzőek forgalomtechnikai tervezése.

1.3. Közúti műtárgy szakterület:

- közúti hidak,

- átereszek,

- alagutak,

- aluljárók,

- támfalak tervezése.

1.4. Vasúti pálya szakterület:

- az országos közforgalmú vasutak, helyi vasutak, saját használatú vasutak, iparvágányok, földalatti vasutak pályatervezése,

- az előzőek üzemi létesítményeinek (állomások, pályaudvarok, rendezők, rakodók, átfejtők, tárolók, közúti és gyalogos forgalom átvezetés) tervezése,

- az előzőek üzemviteli forgalmi és környezetvédelmi tervezése,

- különleges vasutak mint személyszállító függőpálya, teherszállító függőpálya, sikló és sífelvonó tervezése.

1.5. Vasúti felépítmény-szerkezeti szakterület:

- a vasúti sínleerősítések, kitérők, dilatációs szerkezetek tervezése,

- különféle vágányelzáró szerkezetek tervezése.

1.6. Vasúti műtárgy szakterület:

- vasúti hidak,

- hídprovizóriumok,

- átereszek,

- alagutak,

- támfalak,

- vasúti terhet viselő egyéb szerkezetek (rakodó, vagonbuktató, tolópad, mérlegelő stb.)

tervezése.

1.7. Vasútvillamosság szakterület:

- vasút villamosítás,

- villamos üzemű városi közlekedési rendszerek,

- villamosenergia-ellátás,

- energia-távvezérlés,

- villamos üzemű biztosító berendezések

tervezése.

1.8. Földalatti-vasúti szakterület:

- földalatti-vasúti alagutak, állomások, mozgólépcső lejtaknák, térszín alatti műtárgyak, gyalogos aluljárók szerkezeti és vízszigetelési

tervezése.

1.9. Légiközlekedési szakterület:

- repülőtér létesítés, fejlesztés,

- repülőtéri védőterület,

- futópálya, gurulóút, légijármű-állóhely,

- repülőtéri tárolóterek,

- fénytechnikai rendszerek és telepítés,

- irányítástechnikai rendszerek és telepítés

tervezése.

1.10. Víziközlekedési szakterület:

- hajókikötők parti műtárgy és közlekedési létesítményeinek tervezése.

2. "B" kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül az alábbi tervezési munkák végezhetők, legfeljebb a meghatározott körben:

2.1. Általános közlekedéstervezés szakterület. Csak "A" kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.

2.2. Közúti szakterület:

- az 1.2. pontban leírtak a gyorsforgalmi utak és azok üzemi létesítményei kivételével,

- tervezői művezetés korlátozás nélkül.

2.3. Közúti műtárgy szakterület:

- 30 m szabadnyílás alatti közúti hidak,

- 3 m átmérő alatti átereszek,

- 6 m szerkezeti magasság alatti támfalak

tervezése.

2.4. Vasúti pálya szakterület:

- iparvágány,

- helyi és saját használatú vasúti pályák tervezése.

2.5. Vasúti felépítmény-szerkezet. Csak "A" kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.

2.6. Vasúti műtárgy szakterület:

- 12 m szabadnyílás alatti vasúti hidak,

- 3 m átmérő alatti átereszek,

- 6 m szerkezeti magasság alatti támfalak

tervezése.

2.7. Vasútvillamossági szakterület. Csak "A" kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.

2.8. Földalatti-vasúti szakterület:

- földalatti-vasutak föld- és víznyomásnak ki nem tett szerkezeteinek tervezése.

2.9. Légiközlekedési szakterület:

- repülőtéri gurulóutak és belső üzemi utak tervezése.

2.10. Víziközlekedési szakterület. Csak "A" kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.

2. számú melléklet a 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelethez

A hírközlési építmény-tervezési tevékenységek szakterületi besorolása

1. "A" kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül teljeskörűen végezhetők az alábbi tervezési munkák:

1.1. Távközlő hálózatok műtárgyai szakterület:

- kábelhálózatok alépítményei és műtárgyai,

- antenna tartószerkezetek,

- távközlés-technikai acélszerkezetek

tervezése.

1.2. Nyomvonalas átviteltechnikai szakterület:

- az országos gerinchálózat és regionális (két vagy több megyét érintő) hálózat tervezése,

- helyi hálózatok tervezése,

- kábeles kép- és hangjelelosztó rendszerek tervezése.

1.3. Nyomvonal jellegű átviteltechnikai szakterület:

- mikrohullámú rendszerek tervezése és a kapcsolatos frekvencia-engedélyezési tervek készítése,

- mikrohullámú összeköttetés tervezése és a kapcsolatos frekvencia-engedélyezési tervek készítése,

- műholdas földi állomások (VSAT hub és műholdas feladó állomások)

tervezése.

1.4. Pont-többpont közötti átviteltechnikai szakterület:

- műsorszóró adók frekvencia- és besugárzási tervezése,

- országos, regionális és helyi mobil rádiótelefon rendszerek frekvencia- és besugárzási tervezése,

- vezeték nélküli állandó helyű szolgáltatás hozzáférés tervezése,

- országos, regionális és helyi személyhívó rendszerek frekvencia- és besugárzási tervezése.

1.5. Kapcsolástechnikai szakterület:

- kapcsolástechnikai rendszerek tervezése,

- kapcsoló rendszerek forgalmi tervezése,

- központok áramellátásának tervezése.

2. "B" kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül az alábbi tervezési munkák végezhetők, legfeljebb a meghatározott körben:

2.1. Távközlő hálózatok műtárgyai szakterület:

- kábelhálózatok alépítményei és műtárgyai tervezése 12 csőnyílásig,

- 30 m magasság alatti és 10 m-nél kisebb átmérőjű antennák tartószerkezetének tervezése,

- távközlés-technikai acélszerkezetek tervezése.

2.2. Nyomvonalas átviteltechnikai szakterület:

- helyi hálózatok tervezése,

- kábeles kép- és hangjelelosztó rendszerek tervezése.

2.3. Nyomvonal jellegű átviteltechnikai szakterület:

- mikrohullámú összeköttetés tervezése és a kapcsolatos frekvencia-engedélyezési tervek készítése,

- műholdas földi állomások (VSAT hub és műholdas feladó állomások)

tervezése.

2.4. Pont-többpont közötti átviteltechnikai szakterület:

- helyi műsorszóró adók frekvencia- és besugárzási tervezése,

- helyi rádiótelefon rendszerek frekvencia- és besugárzási tervezése,

- helyi személyhívó rendszerek frekvencia- és besugárzási tervezése.

2.5. Kapcsolástechnikai szakterület:

- alközponti kapcsolástechnikai rendszerek tervezése,

- alközponti kapcsoló rendszerek forgalmi tervezése,

- alközpontok áramellátásának tervezése.

3. számú melléklet a 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelethez

A vízi építmény-tervezési tevékenységek szakterületi besorolása

1. "A" kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül teljeskörűen végezhetők az alábbi tervezési munkák:

1.1. Vízépítési nagy-műtárgyak tervezési szakterület:

- folyók és egyéb vízfolyások duzzasztó- és vízerőművei,

- hajózsilipek, árvízkapuk,

- hajókikötők vízilétesítményeinek

tervezése.

1.2. Mezőgazdasági vízhasznosítás tervezési szakterület:

- öntözőtelepek,

- öntözőcsatornák,

- halastavak, tógazdaságok,

- az előzőek földműveinek és műtárgyainak

tervezése.

1.3. Víziközmű tervezési szakterület:

- víziközművek közüzemi hálózatai (beleértve az ipari, ivó- és tűzivíz hálózatokat, az egyesített és elválasztott rendszerű csatornahálózatokat, a nyílt és zárt rendszerű csapadékvíz elvezető hálózatokat),

- szennyvíztisztító telepek,

- korszerű helyi szennyvízelhelyezés létesítményei,

- víztermelő telepek,

- vízkezelő létesítmények,

- víztárolók,

- hévízhasznosítási létesítmények

tervezése.

1.4. Vízkárelhárítás tervezési szakterület:

- árvízmentesítés,

- folyó- és tószabályozás,

- sík-, domb- és hegyvidéki vízrendezés, belvízmentesítés,

- nagytérségi vízelosztás,

- árvízvédelmi szükségtározók,

- árvízvédelmi, folyó- és tószabályozási, vízrendezési és vízkormányzó földművek, műtárgyak és vízimunkák tervezése.

1.5. Hidrogeológia szakterület:

- valamennyi hidrogeológiai munka.

2. "B" kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül az alábbi tervezési munkák végezhetők, legfeljebb a meghatározott körben:

2.1. Vízépítési nagy-műtárgyak tervezési szakterület. Csak "A" kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.

2.2. Mezőgazdasági vízhasznosítás tervezési szakterület:

- 1 m3/s teljesítménynél kisebb öntözőtelep és öntözőcsatorna,

- halastó,

- az előzőek földműveinek és műtárgyainak

tervezése.

2.3. Víziközmű tervezési szakterület:

- a 150 l/s vízszállítást meg nem haladó vezetékű víziközművek közüzemi hálózatai,

- kémiai szennyvíztisztítási fokozattal nem rendelkező és az 5000 m3/d kapacitást meg nem haladó szennyvíztisztító telepek,

- 10 000 m3/d kapacitást meg nem haladó víztermelő telepek,

- 5000 m3/d kapacitást meg nem haladó önálló vízkezelő létesítmények,

- 2000 m3/d kapacitást meg nem haladó víztárolók

tervezése.

2.4. Vízkárelhárítás tervezési szakterület:

- árvízvédelmi művek az elsőrendű védvonalak kivételével,

- 100 ha-nál kisebb terület vízrendezése,

- kül- és belterületi csapadékvíz-elvezetés,

- az előzőek földműveinek és műtárgyainak

tervezése.

2.5. Hidrogeológia szakterület. Csak "A" kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.