15/1980. (VII. 25.) KPM-ÉVM együttes rendelet

a nyomvonal jellegű távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről[1]

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a nyomvonal jellegű távközlési építmények létesítésére, bővítésére, átalakítására és áthelyezésére (a továbbiakban együtt: építés), használatba vételére, megszüntetésére és ellenőrzésére terjed ki.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából nyomvonal jellegű távközlési építmény (a továbbiakban: távközlési építmény):

a) a távíró, a távbeszélő, az adatátviteli, a távjelző, valamint a rádió- és televízió-műsorszóró hálózat létesítményei közötti lég- és föld alatti vezetékes összeköttetés;

b) az a) pontban említett vezetékes összeköttetésekkel összefüggő - közbeiktatott - műtárgy, tartozék és helyhez kötött egyéb építmény (oszlop, tetőtartó kábelszekrény- és csatorna, föld feletti jelzőkő, jelzőtábla, felügyelet nélküli erősítő stb.);

c)[2]

d) a közösségi rádió- és televízió vevőantennarendszerekhez tartozó lég- és föld alatti vezetékes összeköttetés.

(3)[3] A közúti forgalmi irányítórendszerhez tartozó föld alatti vezetékes összeköttetés elhelyezését a tervező, illetőleg a beruházó a postai kábelek biztonságának védelme érdekében a Magyar Postával előzetesen egyeztetni köteles.

2. §[4] (1) A rendelet hatálya alá tartozó engedélyezési ügyekben első fokon az illetékes területi hírközlési felügyelet (a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el.

(2)[5] A több területi hírközlési felügyelet illetékességi területét érintő ügyben első fokon a Budapesti Hírközlési Felügyelet jár el.

3. § (1)[6] Az engedélyezési eljárásban a 2. számú mellékletben felsorolt szakhatóságok és közművek, továbbá - közlekedési nyomvonal jellegű építményekeket érintő építés esetén a rendeletben meghatározott módon - az építmények kezelői működnek közre. Közreműködésük formája és a közreműködők köre nem bővíthető.

(2) Nem szabad igénybe venni a szakhatóság közreműködését - a (3) bekezdés kivételével - ha

a) a kérelem az általános érvényű hatósági előírások - egyes területek (pl.: természetvédelmi, tájvédelmi, műemléki, régészeti, bányatelkek) vonatkozásában pedig a védettséget elrendelő vagy különleges feltételeket megállapító általános érvényű határozatok - alapján elbírálható,

b) a szakhatósági követelmények az előzetes eljárásokban tisztázódtak, vagy

c) a szakhatóság előzetesen bejelentette, hogy az eljárásban nem kíván részt venni.

(3) A Honvédelmi Minisztérium szakhatósági közreműködését valamennyi engedélyezési eljárásban igényelni kell.

(4) Általános érvényű kötelező hatósági előírások és határozatok hiánya vagy elégtelensége esetén, vagy ha azoktól eltérés szükséges, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.

(5)[7] A szakhatóságnak a (4) bekezdés szerint szükséges hozzájárulását nem magánszemély építtető esetében a tervező, magánszemély építtető esetében pedig az engedélyező hatóság köteles beszerezni. Az érdekelt víz- és csatornázási műveknek, a gáz-, távhő- és áramszolgáltató szerveknek, a villamosmű üzemben tartójának (a továbbiakban: közmű) - a hálózatát vagy más üzemi létesítményeit érintő bekötések (csatlakozások), illetőleg építési munkák szakszerű megoldására vonatkozó - nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni.

A szakhatóságok hozzájárulását és a közművek nyilatkozatát a tervező az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt köteles beszerezni.

(6) A szakhatóságok és közművek - a (3) és (4) bekezdésben említett eseteket kivéve - kötelesek az eljárásban részt venni, illetőleg a tervező kérésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani, továbbá eseti előírásokat írásban közölni és indokolni.

4. § (1) Távközlési építmény építéséhez és használatba vételéhez a rendeletben szabályozott elvi építési engedély és építési engedély, valamint használatba vételi engedély szükséges.

(2) Nincs szükség az (1) bekezdésben említett engedélyekre:

a) távközlési építményeknek meglevő nyomvonalon történő korszerűsítéséhez, bővítéséhez vagy átalakításához, feltéve, hogy ennek során az 1. § (2) bekezdésének b) pontjában említett építmény nem épül;

b) az olyan távközlési építmény létesítéséhez, amely kizárólag a fegyveres erők vagy a fegyveres testületek távközlési igényeinek kielégítését szolgálja, kivéve, ha az az említett szervek távközlési hálózatán kívül más távközlési hálózathoz is csatlakozik, vagy e szervek kezelésében levő földrészleten kívül eső területeket is érint;

c) a közforgalmú vasút területén üzemi célokat szolgáló távközlési építmény építéséhez;

d) a kőolajvezeték, a földgázvezeték és a villamosmű tartozékának minősülő távközlési építmény építéséhez;

e) az üzemi célokat szolgáló bányabeli föld alatti (mélyszinti) távközlési építmény építéséhez;

f)[8] a közcélú távközlő hálózathoz csatlakozó távközlési építmény építéséhez, feltéve, hogy a vezeték hossza az 1000 métert nem haladja meg és területfelhasználási engedélyre szükség nincs;

g) a házon vagy telken belüli használatra szolgáló, idegen területet nem érintő távközlési építmény építéséhez, feltéve, hogy az a helység államigazgatási határán túl nem terjed.

4/A. §[9]

Elvi építési engedély

5. § Távközlési építmény építésére elvi építési engedély abban az esetben adható, ha

a) az építés nem ütközik jogszabályba vagy általános érvényű hatósági előírásba;

b)[10]

c) a távközlési építmény beilleszthető az ország egységes távközlési hálózatába;

d) az építés népgazdasági szempontból gazdaságos és célszerű.

e)

6. § (1)[11] Az elvi építési engedély iránti kérelmet az építtetőnek - a kiviteli tervek elkészítése előtt - kell benyújtania. Az építtető a kérelmet a tervező útján is benyújthatja.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét és székhelyét (telephelyét);

b) a tervező nevét és székhelyét (telephelyét);

c) az üzemben tartó nevét és székhelyét (telephelyét);

d) a tervezett távközlési építmény rendeltetését és jellegét (állandó vagy ideiglenes);

e) az építés szükségességének indokolását.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a távközlési építmény legfőbb műszaki jellemzőit tartalmazó leírást, kiemelve az építésre és az üzemben tartásra vonatkozó különleges szempontokat;

b) a távközlési építmény teljes nyomvonaláról készített 1 : 25 000 méretarányú átnézeti térképvázlatot;

c) a nyomvonallal érintett helységek belterületére vonatkozó 1 : 10 000 vagy 1 : 4000 - Budapesten 1 : 5000 - méretarányú átnézeti térképvázlatot;

d) a távközlési építmény alépítményének a helységek belterületén történő elhelyezésére vonatkozó adatokat;

e) a távközlési építmény és az út, vasút, víz-, nagynyomású kőolaj-, kőolajtermék-, távhőellátási és gázvezeték, valamint villamosmű keresztezéseinek (megközelítéseinek) hossz-szelvényszám szerint feltüntetett jegyzékét;

f) a területileg illetékes közművek írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a tervezett távközlési építmény az e) pontban megjelölt jegyzékben felsoroltakon túl más meglevő, tervezett, illetőleg olyan építményt nem érint, amelyre az építési hatóság területfelhasználási engedélyt adott,

g) az e) pontban említett keresztezésekre vonatkozó egy-egy mintarajzot, villamosmű keresztezése (megközelítése) esetén a külön jogszabály előírásai szerinti beruházási program szinten készített dokumentációknak a villamosmű üzemben tartója által záradékolt példányait;

h) a távközlési építménynek az épületeken, a műtárgyakon (hidak, alagutak stb.) és az egyéb építményeken történő átvezetésére vonatkozó elképzeléseket;

i) az érintett ingatlanok tulajdonosainak, használóinak, kezelőinek (a továbbiakban együtt: tulajdonos) nevét és címét (székhelyét, telephelyét) feltüntető jegyzéket;

j) üzemi távközlési építmény építése esetén a külön jogszabályban meghatározott létesítési engedély másolatát.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt mellékleteket (a továbbiakban: engedélyezési terv) öt példányban kell benyújtani.

(5) A kérelemhez egy példányban mellékelni kell az érintett ingatlanok tulajdonosainak az ingatlan igénybevételére vonatkozó beleegyező nyilatkozatát is.

(6)[12] A kérelemhez mellékelni kell a 18/1984. (XII. 13.) ÉVM rendelet 4. §-ában előírt nyilatkozatot.

7. § (1) Az elvi építési engedély iránti kérelem benyújtása után az engedélyező hatóság megvizsgálja, hogy

a) az engedély - az 5. §-ban foglaltakra tekintettel - megadható-e;

b) a kérelem megfelel-e a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak;

c) az építtető csatolta-e a szükséges mellékleteket a 6. § (3)-(5) bekezdés szerint, s azok megfelelnek-e a vonatkozó állami szabványoknak, műszaki előírásoknak és egyéb követelményeknek;

d) a kérelem elbírálásához kell-e helyszíni bejárást tartani.

(2) Ha az elvi építési engedély megadható, az engedélyező hatóság a továbbiakban a (3)-(4) bekezdés rendelkezései szerint jár el.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglaltaknak, az engedélyező hatóság az engedélyt kérőt - megfelelő határidő kitűzésével - a hiányok pótlására hívja fel.

(4) Ha a kérelem megfelel az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglaltaknak és elbírálásához

a) helyszíni bejárásra szükség nincs, az engedélyező hatóság a területfelhasználási engedély megadása tárgyában a területileg illetékes első fokú építésügyi hatóságot, a 3. § (3) bekezdésében említett, valamint egyéb érdekelt szakhatóságot megkeresi;

b) helyszíni bejárás szükséges, az engedélyező hatóság gondoskodik annak megtartásáról.

8. § (1) A helyszíni bejárásra az engedélyező hatóságnak - a kitűzött időpont előtt legalább 30 nappal - meg kell hívni az építtetőt, a tervezőt, a közreműködő szakhatóságokat, az érintett közműveket és az ingatlanok tulajdonosait, valamint minden egyéb érdekeltet. Az ingatlanok tulajdonosainak meghívása a helyben szokásos közhírré tétellel is történhet.

(2) A helyszíni bejárásról szóló meghívónak tartalmaznia kell:

a) a bejárás helyét és időpontját;

b) a bejárás vezetőjének nevét és hivatali beosztását;

c) a figyelem felhívását arra, hogy a szakhatóság az előírásait, az egyéb meghívott az észrevételeit az engedélyező hatósággal a bejárást megelőzően, a bejáráson, de legkésőbb az azt követő 8 napon belül írásban közölheti;

d) utalást arra, hogy a bejárást a meghívott távolmaradása esetén is megtartják.

(3) A helyszíni bejárásról szóló meghívóhoz mellékelni kell az engedélyezési terv egy példányát; az engedélyező hatóság ezt - a nyomvonal jellegű építmények kivételével - egyes meghívottak tekintetében mellőzheti. Az utóbbi esetben a meghívóban meg kell jelölni azt, hogy az engedélyezési terv a bejárást megelőzően hol tekinthető meg.

(4)[13] Az engedélyező hatóság megkeresésére a helyi tanács végrehajtó bizottságának illetékes építésügyi szakigazgatási szerve az érdekeltek részére az engedélyezési terv megtekintését hivatalos helyiségében lehetővé teszi.

(5)[14]

(6) Mezőgazdasági rendeltetésű földnek a mezőgazdasági művelés alól történő kivonása esetén a szakhatósági hozzájárulást a külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint kell beszerezni.

9. § (1) A helyszíni bejáráson részletesen meg kell tárgyalni a tervezett távközlési építmény építésének, üzembe helyezésének feltételeit.

(2) A közreműködő szakhatóságok nyilatkozatainak megtétele után az első fokú építésügyi hatóság dönt a területfelhasználási engedély megadásáról vagy megtagadásáról.

(3) A helyszíni bejárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a megjelentek megnevezését és nyilatkozatait;

b) a területfelhasználási engedélyre vonatkozó döntést;

c) a bejárás vezetőjének megállapításait.

10. § (1) Az elvi építési engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét és székhelyét (telephelyét);

b) a távközlési építmény legfőbb műszaki jellemzőit;

c) a távközlési építmény nyomvonalának vázlatos leírását;

d) a területfelhasználás engedélyezését;

e) a kiviteli terv elkészítésére vonatkozó előírásokat;

f) az engedélyező hatóság esetleges egyéb kikötéseit;

g) a szakhatóságok eseti előírásait;

h) a közművek keresztezésére vonatkozó esetleges külön kikötéseket;

i) az engedély érvényességének időtartamát.

(2) Az engedélyező hatóság az elvi építési engedély megadását megtagadja, ha

a) az engedélyt kérő a hiánypótlási kötelezettségének a kitűzött határidőn belül nem tett eleget;

b) az építés jogszabályba vagy általános érvényű hatósági előírásba ütközik;

c)[15]

d) a tervezett távközlési építmény nem illeszthető be az ország egységes távközlési hálózatába;

e)

f)[16]

g) az első fokú építésügyi hatóság területfelhasználási engedélyt nem adott;

h) valamely közreműködő szakhatóság az engedély megadásához nem járult hozzá.

i)[17] a kérelem részét képező bármely tervrészlet felelős tervezője nem rendelkezik a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.

(3) Helyszíni bejárás tartása esetében a határozathoz mellékelni kell a bejárásról készített jegyzőkönyv egy másolati példányát.

(4) A határozatot kézbesíteni kell az építtetőnek, az érdekelt szakhatóságoknak és közműveknek, valamint a tervezőnek és egyéb olyan érdekelteknek, akiknek a jogait vagy jogos érdekeit a határozat rendelkezései érintik.

11. § (1) Az elvi építési engedély a távközlési építmény kiviteli tervének elkészítésére, valamint az érintett ingatlanokon a kiviteli tervek elkészítéséhez szükséges tevékenység végzésére jogosít.

(2)[18] Az elvi építési engedély érvényét vveszti, ha a jogerőre emelkedéstől számított 1 év alatt az építési munkára nem kérnek építési engedélyt. Az engedély érvénye azonban egy ízben, legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényű kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg.

Építési engedély

11/A. §[19] Üzemi berendezés létesítése esetében, ha a kérelem az egyéb jogszabályban foglaltakon túl megfelel az e rendeletben szabályozott elvi építési engedély iránti kérelemmel szemben támasztott követelményeknek is, az üzemi berendezés létesítési engedélye egyben elvi építési engedély a távközlési építmény nyomvonalas részére.

12. § (1)Az[20] építési engedély iránti kérelmet az építtetőnek - az elvi építési engedély érvényének lejárta előtt - kell benyújtania.Az építtető a kérelmet a tervező útján is benyújthatja.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét és székhelyét (telephelyét);

b) a tervező nevét és székhelyét (telephelyét);

c) az üzemben tartó nevét és székhelyét (telephelyét);

d) az elvi építési engedély számát és keltét;

e) az építési munka tervezett kezdési és befejezési időpontját.

(3) A kérelemhez - három példányban - mellékelni kell:

a) a távközlési építmény kiviteli terveit;

b)[21] a távközlési építmény és az út-, vasút-, víz-, nagynyomású kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és távhőszolgáltató vezetékek keresztezésére vonatkozó, az illetékes szakhatóság által jóváhagyott - közlekedési nyomvonal jellegű építmények esetében a kezelő által véleményezett - terveket;

c) a távközlési építmény, és villamosmű vagy távhőszolgáltató vezeték keresztezése (megközelítése) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kivitelezési tervszinten készítendő dokumentációknak a villamosmű, illetve a vezeték üzemben tartója által záradékolt példányait;

d) a közműveknek az egyeztetés megtörténtére vonatkozó - a kiviteli tervekre vezetett vagy azokhoz csatolt - nyilatkozatát;

e) a területileg illetékes közművek írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a tervezett távközlési építmény a c), illletve d) pont szerint egyeztetett keresztezéseken (megközelítéseken) túlmenően más meglevő tervezett, illetőleg olyan építményt nem érint, amelyre az építési hatóság területfelhasználási engedélyt adott;

f) a műtárgy (híd, alagút stb.) igénybevételére vonatkozó engedélyt, illetőleg hozzájárulást;

g) az elvi építési engedélyben meghatározott esetleges egyéb iratokat.

13. § (1) Az építési engedély iránti kérelem benyújtása után az engedélyező hatóság megvizsgálja, hogy

a) a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a 12. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az elvi építési engedélyben foglaltaknak;

b) a kérelem elbírálásához kell-e helyszíni bejárást tartani;

c)[22] a tervezőként megjelölt szerve, illetve személy jogosult volt-e távközlési tervezésre.

(2) Ha a kérelem, illetőleg mellékletei nem felelnek meg a 12. § (2)-(3) bekezdésében vagy az elvi építési engedélyben foglaltaknak, az engedélyező hatóság az engedélyt kérőt - megfelelő határidő kitűzésével - a hiányosságok pótlására hívja fel.

(3) Ha a kérelem, illetőleg mellékletei megfelelnek a 12. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az elvi építési engedélyben foglaltaknak és a kérelem elbírálásához

a) helyszíni bejárásra szükség nincs, az engedélyező hatóság a 3. § (3) bekezdésében említett, valamint egyéb érdekelt szakhatóságok nyilatkozatainak beszerzése után határozatot hoz,

b) helyszíni bejárás szükséges, az engedélyező hatóság gondoskodik annak megtartásáról.

(4) A helyszíni bejárásra a 8-9. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

14. § (1) Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét és székhelyét (telephelyét);

b) a távközlési építmény megnevezését és építésének engedélyezését;

c) a kiviteli tervek kiegészítését vagy az azoktól való eltérést tartalmazó esetleges előírásokat;

d) az építési munkák végzésére (kivitelezésére) vonatkozó esetleges előírásokat;

e)[23] a szakhatóságok eseti előírásait, illetve a közlekedési nyomvonal jellegű építmények kezelőjének a hozzájárulásában meghatározott feltételeit;

f) a közművek keresztezésére (megközelítésére) vonatkozó esetleges külön kikötéseket;

g) a közterület állandó jellegű használatára vonatkozó engedélyt;

h) az engedély érvényességének időtartamát;

i)[24] a 18/1984. (XII. 13.) ÉVM rendelet 3. §-ában előírt adatszolgáltatási kötelezettségre, továbbá az építményre vonatkozó használatbavételi engedély kérésének kötelezettségére való utalást.

(2) Az engedélyező hatóság az építési engedély megadását megtagadja, ha

a) az engedélyt kérő hiánypótlási kötelezettségének a kitűzött határidőn belül nem tett eleget;

b) a kiviteli terv nem felel meg az elvi építési engedélyben meghatározott feltételeknek;

c) valamely közreműködő szakhatóság az engedély megadásához nem járult hozzá.

d)[25] a kérelem részét képező bármely tervrészlet felelős tervezője nem rendelkezik a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.

(3) Helyszíni bejárás tartása esetében a határozathoz mellékelni kell a bejárásról készített jegyzőkönyv egy másolati példányát.

(4) A határozatot a 10. § (4) bekezdésében meghatározott érdekeltekkel kell közölni.

(5) Az építési engedély megadása esetében az engedélyező hatóság - a határozat jogerőre emelkedése után - a kiviteli terveknek engedélyezési záradékkal ellátott egy példányát az engedélyt kérőnek kiadja.

15. § (1) Az építési engedély a távközlési építmény építésére (kivitelezésére), valamint az érintett ingatlanokon az építési munkák végzésére jogosít, nem menti fel azonban az építtetőt a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) Az érdekeltek a postáról és a távközlésről szóló jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel kötelesek tűrni a jogerős építési engedélynek és a hozzá tartozó kiviteli terveknek megfelelő építési munkák végzését. Azt, aki az építési munkák végzését akadályozza, az engedélyező hatóság az építtető kérelmére - a (3) bekezdés kivételével - az építési munkák tűrésére kötelezi és teljesítésre szorítja.

(3) A (2) bekezdésben említett tűrésre kötelezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a villamosmű keresztezésénél (megközelítésénél) a külön jogszabályban előírt szakmai felügyeletet, illetőleg feszültségmentesítést a villamosmű üzemben tartója üzemviteli okból a távközlési építmény építtetője által kért időpontban nem tudja biztosítani, illetőleg elvégezni.

(4) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított két évig érvényes, feltéve, hogy az engedélyező hatóság - az engedély megadásáról hozott határozatában - ennél rövidebb határidőt nem állapított meg.

(5) Az engedélyező hatóság az építési engedély érvényét - az építtető kérelmére - ismételten meghosszabbíthatja mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennállott szabályok vagy körülmények nem változtak meg. A kérelemhez csatolni kell a keresztezett (megközelített) közművek üzemben tartójának nyilatkozatát.

16. § (1) A 14. § (1) bekezdésének c)-f) pontjában rögzített, az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől csak az engedélyező hatóság engedélyével szabad eltérni.

(2)[26] Ha az eltérés a szakhatóságok előírásait, illetőleg a közlekedési nyomvonal jellegű építmény kezelőjének a hozzájárulásában meghatározott feltételeket, vagy a közművek, illetőleg villamosmű vagy távhőszolgáltató vezeték keresztezésére (megközelítésére) készített dokumentáció tartalmát érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságoknak, a közlekedési nyomvonal jellegű építmények kezelőinek; a közművek, illetőleg a keresztezett (megközelített) villamosmű, távhőszolgáltató vezeték üzemben tartójának a bevonásával kell eljárni.

(3) Az engedélyező hatóság - az eltérés jellégtől függően - az építési engedélyt módosítja, vagy visszavonja és új építési engedélyt ad ki.

(4) Az eltérés engedélyezésére a 12-14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Egyszerűsített eljárás

16/A. §[27] (1) Az építési engedélyt egyszerűsített eljárásban kell kiadni

a) a 4. § (2) bekezdése f) pontjának engedélyköteles esetében;

b) föld feletti postai távközlési vezeték kisfeszültségű (0,4 kV-os) hálózat oszlopsorán történő elhelyezése esetén.

(2) Az egyszerűsített eljárásban csak az építtető, a tervező, az üzembentartó nevét és székhelyét (telephelyét), az építési munka tervezett kezdési és befejezési időpontját kell tartalmaznia, továbbá csatolni kell az építmény a szakhatóságokkal és a közművekkel előzetesen egyeztetett tartalmú dokumentációját.

(3) Az egyszerűsített eljárásban kiadott építési engedély alapján épített távközlési építmény használatbavételéhez csak az engedélyező hatóság külön rendelkezése esetén kell használatbavételi engedélyt kérni.

Használatba vételi engedély

17. § (1)Az[28] építési engedély alapján épített távközlési építmény használatba vételéhez szükséges használatba vételi engedély iránti kérelmet az építtetőnek - az építési munka befejezésétől számított 30 napon belül - kell benyújtania.

(2) A használatba vételi engedélyt a távközlési építmény egyes - önállóan üzemben tartható - szakaszaira is lehet kérni.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető és - ha nem azonos az építtetővel - az üzemben tartó nevét és székhelyét (telephelyét);

b) a távközlési építmény megnevezését;

c) az építési engedély számát és keltét;

d) az építés befejezésének időpontját.

(4) A kérelemhez - egy-egy példányban - mellékelni kell a távközlési építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és ennek mellékleteit, ideértve a megvalósult nyomvonal rajzát, valamint a közműnyilvántartó igazolását a távközlési építmény beméréséről.

18. § (1) A használatba vételi engedély iránti kérelem benyújtása után az engedélyező hatóság megvizsgálja, hogy

a) a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a 17. § (3)-(4) bekezdésében, valamint az építési engedélyben foglaltaknak;

b) a kérelem elbírálásához kell-e helyszíni bejárást tartani.

(2) Ha a kérelem, illetőleg mellékletei nem felelnek meg a 17. § (3)-(4) bekezdésében vagy az építési engedélyben foglaltaknak, az engedélyező hatóság az engedélyt kérőt - megfelelő határidő kitűzésével - a hiányok pótlására hívja fel.

(3) Ha a kérelem, illetőleg mellékletei megfelelnek a 17. § (3)-(4) bekezdésében, valamint az építési engedélyben foglaltaknak és a kérelem elbírálásához

a) helyszíni bejárásra szükség nincs, az engedélyező hatóság határozatot hoz;

b) helyszíni bejárás szükséges, az engedélyező hatóság gondoskodik annak megtartásáról.

(4) A helyszíni bejárásra a 8-9. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a helyszíni bejárásra a kivitelezőt is meg kell hívni.

(5) A távközlési építmény rendeltetésszerű használatra és biztonságos üzemeltetésre való alkalmasságának megállapításához esetleg szükséges vizsgálatok elvégeztetéséről és szakvélemények beszerzéséről az engedélyt kérő köteles gondoskodni.

19. § (1) A használatba vételi engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:

a) az építtető és - ha nem azonos az építtetővel - az üzemben tartó nevét és székhelyét (telephelyét);

b) a távközlési építmény megnevezését;

c) az építési engedély számát és keltét;

d) a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó esetleges hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést, megfelelő határidő kitűzésével és pénzbírság kiszabásának kilátásba helyezésével;

e) a távközlési építmény használatbavételével és üzemben tartásával kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat.

(2) Az engedélyező hatóság a használatba vételi engedély megadását megtagadja, ha

a) az engedélyt kérő hiánypótlási kötelezettségének a kitűzött határidőn belül nem tett eleget;

b) a távközlési építmény a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan;

c) valamely közreműködő szakhatóság az engedély megadásához nem járult hozzá.

(3) Helyszíni bejárás tartása érdekében a határozathoz mellékelni kell a bejárásról készített jegyzőkönyv egy másolati példányát.

(4) A határozatot - a tervező kivételével - a 10. § (4) bekezdésében meghatározott érdekeltekkel kell közölni.

(5) Minden olyan esetben, amikor a megvalósult nyomvonal közterületen kívül eső földrészletet is érint, a vezetékjognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése céljából a bejegyzésre alkalmas okiratot (nyomvonalrajzot) az építtető küldi meg az illetékes földhivatalnak.

Ellenőrzés

20. § (1) A használatba vett távközlési építményre vonatkozó üzemben tartási feltételek, valamint a műszaki leírások és egyéb követelmények megtartását az engedélyező hatóság ellenőrzi.

(2)[29] Az engedélyező hatóság az ellenőrzési feladat ellátásába irányítása alá tartozó szervet, egyéb ellenőrző szervet vagy szakértőt vonhat be, illetőleg az ellenőrzéssel más államigazgatási szervet bízhat meg.

(3) Az ellenőrzést végző személy részére ellenőrzési jogosultságának igazolása céljára - általános vagy eseti - megbízást kell adni, aki e jogosultságát az ellenőrzés megkezdése előtt igazolni köteles.

(4)[30] A távközlési építmény üzemben tartója köteles az ellenőrzéshez szükséges eszközöket és munkaerőt rendelkezésre bocsátani.

21. § (1) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát az üzemben tartó szerv vezetőjének rendelkezésére kell bocsátani. Az üzemben tartó szerv vezetője az ellenőrzés megállapításaira észrevételeket tehet.

(2) Az engedélyező hatóság az üzemben tartót az ellenőrzés során megállapított hibáknak, hiányosságoknak határidőre történő megszüntetésére kötelezi.

22. § (1) Ha az engedélyező hatóság ellenőrzés során vagy más módon megállapítja, hogy a rendelet szerint engedélyhez kötött távközlési építményt építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben foglaltaktól eltérő módon létesítettek,

a) a távközlési építményre végleges fennmaradási engedélyt adhat, feltéve, hogy a távközlési építmény üzemben tartásához népgazdasági érdek fűződik, s építése e rendeletnek, az egyéb jogszabályoknak és állami szabványoknak, valamint a hatósági előírásoknak egyébként megfelel;

b) a távközlési építmény átalakítását rendelheti el, feltéve, hogy a távközlési építmény üzemben tartásához népgazdasági érdek fűződik és átalakítással megfelel e rendeletnek, az egyéb jogszabályoknak és állami szabványoknak, valamint a hatósági előírásoknak;

c) a távközlési építmény lebontását rendelheti el, feltéve, hogy a távközlési építmény üzemben tartásához népgazdasági érdek nem fűződik, és átalakítással sem felel meg e rendeletnek, az egyéb jogszabályoknak és az állami szabványoknak, valamint a hatósági előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben az építtetőnek az engedélyező hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérnie. A kérelem tartalmára és mellékleteire a 12. § (2) és (3) bekezdései az irányadók.

(3) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a távközlési építményre - az átalakítási munkák befejezéséig - ideiglenes fennmaradási engedélyt, az elrendelt átalakítási munkák elvégzése után végleges fennmaradási engedélyt ad.

(4) A végleges és az ideiglenes fennmaradási engedély megadására a 7-10. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

Egyéb rendelkezések

23. § Az elvi építési, az építési és használatba vételi, valamint a végleges és az ideiglenes fennmaradási engedély átruházása vagy egyéb jogutódlás esetében az engedélyt a jogutód is felhasználhatja. A jogutódlást - az engedély számára és keltére hivatkozással, a jogutódlás napjától számított 30 napon belül - az engedélyező hatóságnak be kell jelenteni.

24. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmény megszüntetését, illetőleg lebontását az üzemben tartó - a munka megkezdése előtt legalább 60 nappal - az engedélyező hatóságnak köteles bejelenteni.

(2)[31] Az engedélyező hatóság a bejelentést a 3. §-ban meghatározott szakhatósági közreműködés mellett tudomásul veszi, a távközlési építmény megszüntetését, illetőleg lebontását feltételhez kötheti.

(3) Ha az engedélyező hatóság a bejelentés benyújtásától számított 30. napon belül határozatát nem közli, a bejelentést tudomásul vettnek kell tekinteni.

(4) Az engedélyező hatóság az üzemben tartót az elhagyott távközlési építmény lebontására kötelezheti.

25. § (1) Az építtető a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában említett építési munka végzésére irányuló szándékát - a munka megkezdése előtt legalább 45 nappal - az engedélyező hatóságnak köteles bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét és székhelyét (telephelyét);

b) az építési munka ismertetését;

c) az építési munka tervezett kezdési és befejezési időpontját.

(3) A bejelentéshez - egy példányban - mellékelni kell:

a) a távközlési építmény legfőbb műszaki jellemzőit tartalmazó leírást;

b) a távközlési építmény nyomvonaláról készített 120:202520000 méretarányú átnézeti térképvázlatot.

(4) Az engedélyező hatóság a bejelentést határozattal tudomásul veszi, illetőleg ha a tervezett építési munka a jogszabályok rendelkezéseinek vagy az egyéb előírásoknak nem felel meg, valamint ha az építési munka csak engedély alapján végezhető, az 5-10. §-ban foglaltak szerint jár el.

(5) Ha az engedélyező hatóság a bejelentés benyújtásától számított 30 napon belül határozatát az építtetővel nem közli, a bejelentést tudomásul vettnek kell tekinteni.

26. § Az elvi építési, az építési és használatba vételi, valamint a végleges és az ideiglenes fennmaradási engedély tárgyában hozott határozat szakhatósági előírásai ellen irányuló fellebbezést a másodfokú engedélyező hatóság - az érdekelt másodfokú szakhatóság állásfoglalása alapján - bírálja el. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az engedélyező hatóság az engedély megadását valamely szakhatóság hozzájárulásának hiánya miatt tagadta meg.

27. § A távközlési építmények építésének, használatba vételének és megszüntetésének engedélyezésével kapcsolatos eljárásban, valamint az ellenőrzés során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

28. § A jogerős elvi építési, építési és használatba vételi, valamint végleges és ideiglenes fennmaradási engedélyekről az engedélyező hatóság nyilvántartást vezet.

29. § Az engedélyezési eljárás, valamint az ellenőrzés és az engedélyek nyilvántartása során az államtitok és a szolgálati titok védelmére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit meg kell tartani.

30. § A rendelet hatálybalépése előtt kiadott jogerős építési engedély - a határozatban megállapított érvényességi időtartamon belül -, valamint használatba vételi engedély továbbra is érvényes.

31. § A távközlési építmény elhelyezésére szolgáló épület építésének és használatba vételének engedélyezésére az építési engedélyezési eljárásról, valamint az épületek és egyes építmények használatba vételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

32. § (1) Ez a rendelet az 1981. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[32] A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 5/1969. (VII. 12.) KPM rendelettel kiadott Távbeszélőszabályzat 66. §-a (2) bekezdésének d) pontja hatályát veszti, a (3) bekezdése helyébe pedig a következő rendelkezés lép:

(3) A kérelemhez két példányban csatolni kell az üzemi berendezés részletes műszaki leírását és az üzemi hálózat vázrajzát, feltüntetve azon a berendezések tervezett elhelyezését."

1. számú melléklet a 15/1980. (VII. 25.) KPM-ÉVM számú együttes rendelet 2. §-ának (2) bekezdéséhez[33]

2. számú melléklet a 15/1980. (VII. 25.) KPM-ÉVM számú együttes rendelet 3. §-ának (1) bekezdéséhez[34]

Az engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok és egyéb szervek

1. első fokon: az illetékes jegyző,

másodfokon: az illetékes köztársasági megbízott

hírközlési építmény létesítésére vonatkozó területfelhasználás engedélyezése céljából;

2. a Honvédelmi Minisztérium területén

első fokon: a Honvéd Vezérkar,

másodfokon: a Honvédelmi Minisztérium

a honvédelmi érdekek biztosítása céljából;

3. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területén

a) műemlékvédelmi szervek

első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,

másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke

hírközlési építmények műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű épületet, továbbá műemléki jelentőségű területet és műemléki környezetet érintő építése, átalakítása, megszüntetése esetében a műemlékvédelem;

b) természetvédelmi hatóság

országos jelentőségű védett természeti értékek esetében

első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi, illetve nemzeti park igazgatóság,

másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség

a védett természeti értékeket, a területeket érintő vagy azokra hatással lévő távközlési építmény építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, lebontása esetében a természet- és tájvédelem;

c) környezetvédelmi hatóság

a veszélyes hulladékok keletkezése és kezelése, valamint a vizek mennyiségének és minőségének védelme tekintetében

első fokon: az illetékes környezetvédelmi felügyelőség,

másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség

a környezetvédelem;

4. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén

a) hajózási ügyekben

első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

a távközlési építmények hajóútban vagy hajóút mentén történő építése, megszüntetése esetében

a hajózás biztonsága;

b) polgári repülési ügyekben

első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

a távközlési építmények repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezés biztonsági övezetét érintő építése, megszüntetése esetében

a polgári repülés biztonsága;

c) útügyekben

első fokon: országos közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet

helyi közútnál a települési önkormányzat jegyzője (főjegyzője),

másodfokon: országos közútnál a Közlekedési Főfelügyelet

helyi közútnál a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet

távközlési építmények közút területén, alatta vagy felette, továbbá közút külterületi szakasza mentén a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya és autóút, valamint kijelölt főútvonal esetében 100 méteren belül tervezett építése, megszüntetése esetében,

az útügy és a közúti közlekedés biztonsága;

d) vasútügyekben

első fokon: a vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján országos közforgalmú vasút esetében a Közlekedési Főfelügyelet

helyi és saját használatú vasút esetében a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,

másodfokon: a vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján, az országos közforgalmú vasút esetében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

helyi és saját használatú vasút esetében a Közlekedési Főfelügyelet

a vasút védőtávolságon belüli távközlő berendezés vagy létesítmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén

a vasúti közlekedés biztonsága;

e) vízügyekben

első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,

másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság ivóvíz, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámteret, fakadó vagy szivárgóvizes vízjárásos területet, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrének vagy partjának állapotát, valamint a vízi építményeket, illetőleg azok üzemeltetését érintő távközlési célt szolgáló építmény építése, bővítése vagy rendeltetésének módosítása esetében

a vízügy

követelményeinek érvényesítése céljából;

5. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium területén

első fokon: a megyei múzeum,

a fővárosban: a Budapesti Történeti Múzeum

másodfokon: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium távközlési építménynek régészeti területet érintő építése, megszüntetése esetében

a történelmi emlékek védelmi;

6. A Földművelésügyi Minisztérium területén

első fokon: a körzeti földhivatal,

másodfokon: a megyei, fővárosi földhivatal

távközlési építmények építése, elhelyezése esetében

a földvédelmi;

7. a Magyar Bányászati Hivatal területén

első fokon: a területileg illetékes bányakapitányság,

másodfokon: a Magyar Bányászati Hivatal

a távközlési építménynek bányatelek területet, bányaüzemi területet és védőterületét, a bányászati célt szolgáló csővezetéket, távolsági szalagpályát és függőpályát, továbbá szénhidrogén szállítóvezetéket, valamint tartozékai biztonsági övezetét érintő építése, megszüntetése esetében

a biztonság

követelményeinek érvényesítése céljából.