104/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 48. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A rendeletnek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - az 5. §, a 27. §, a 29. § és a 35. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell."

2. § A Vhr. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közúti közlekedési szolgáltatást végző járművet az vezethet, aki a pályaalkalmassági követelményeknek is megfelel. Külön jogszabály egyéb esetben is kötelezővé teheti a pályaalkalmassági vizsgálatot."[1]

3. § A Vhr. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) Azt, aki a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát

a) a közút, annak műtárgya, tartozéka beszennyezésével,

b) közúti jelzés vagy egyéb tárgy - a közút kezelőjének hozzájárulása nélküli vagy attól eltérő - elhelyezésével, eltávolításával, megváltoztatásával

vagy más hasonló módon sérti, vagy veszélyezteti, a közút kezelője az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra felszólítja; a közlekedési hatóság a felszólítás eredménytelensége esetében - a közút kezelőjének kérelmére - kötelezi. Ez az intézkedés nem mentesíti a közút kezelőjét a Tv. 34. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezettsége alól.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt cselekmények miatt a közlekedési hatóság eljár, az útügyi hatósági eljárási díjat annak terhére kell megállapítani, aki az eljárásra okot adott."

4. § A Vhr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A közúthálózat fejlesztésére tervet kell készíteni. A terv készítése során figyelembe kell venni a területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a terület- és településrendezési terveket.

(2) A helyi közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz.

(3) A közúthálózatok fejlesztési tervének készítésére és egyeztetésére a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek készítésének és egyeztetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az országos és a helyi közúthálózat fejlesztésére vonatkozó tervet a közlekedési hatósággal egyeztetni kell.

(4) Az országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter előterjesztése alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Területrendezési Terv figyelembevételével a Kormány hagyja jóvá.

(5) A helyi közúthálózat fejlesztési tervét a településszerkezeti terv részeként a tulajdonos települési önkormányzat képviselő-testülete - több települést összekötő helyi közút esetén a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével, több megyét érintő helyi közút esetén a régió területfejlesztési koncepciója és a régió területrendezési tervének figyelembevételével a külön jogszabályban meghatározott szervezet - hagyja jóvá.[2]

(6) A fővárosban a helyi közúthálózat fejlesztési tervét - a kerületi önkormányzatokkal történt egyeztetést követően - a Fővárosi Szabályozási Kerettervvel összehangoltan a Fővárosi Közgyűlés hagyja jóvá.

(7) A közúthálózat fejlesztési tervét ötévenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(8) Az elfogadott közúthálózat fejlesztési tervet a terület- és településfejlesztések és a településrendezések során figyelembe kell venni."

5. § A Vhr. a következő 6. §-sal egészül ki:

"6. § (1) A közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást megjelenítő jelzéshordozónak azt a - közút kezelőjének hozzájárulásával elhelyezett - berendezést kell tekinteni, amely a közúti közlekedés szabályainak betartására, az elvárt közlekedési magatartásra nevel, illetve figyelmeztet.

(2) A Tv. 12. §-ának (3)-(5) bekezdése alkalmazása szempontjából a tilalom megszegője alatt a reklámozót kell érteni. Ha a reklámozó kiléte nem állapítható meg, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására annak az ingatlannak a tulajdonosát kell kötelezni, amelynek területén a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy van. A tilalom megszegőjével szemben a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - jár el."

6. § A Vhr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A rendőrség, a tűzoltóság és a fegyveres erők a közút kezelőjének hozzájárulásával zárhatják le a közutat és korlátozhatják (elterelhetik) annak forgalmát. Azonnali intézkedést igénylő esetben - ha a kezelő hozzájárulása nem szerezhető be - a közút kezelőjét haladéktalanul értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a közút lezárása és a forgalom korlátozása (elterelése) érdekében szükséges intézkedések megtételéért és a kihelyezett jelzések eltávolításáért a kihelyező szervek felelősek. A kihelyezés okának megszűnésekor el nem távolított közúti jelzések eltávolításáról - a kihelyező szervek értesítése mellett - a közút kezelője gondoskodik.

(3) Ha a közút előre tervezhető lezárása miatt terelőút kijelölése szükséges, a lezárás, illetőleg a kijelölés előtt az érintett közút kezelőjének a hozzájárulását be kell szerezni. A közút lezárásával, a terelőút kijelölésével és az elterelt forgalom elviselésére való alkalmassá tételével, valamint a szükséges jelzések elhelyezésével, eltávolításával kapcsolatban felmerülő költségeket az viseli, aki a közút lezárására okot adott, vagy akinek érdekében azt elrendelték."

7. § A Vhr. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottnak kell tekinteni a közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű vezetőjét."

8. § A Vhr. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járművek hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásáról, valamint nyilvántartásáról - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rendőrhatóság gondoskodik."

9. § A Vhr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A közlekedési hatóság a közút ideiglenes forgalomba helyezését engedélyező határozatot - amennyiben azt a közlekedésbiztonsági követelmények indokolják - azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(2) Magánutat a közforgalom számára megnyitni csak abban az esetben szabad, ha az út a jogszabályi előírásoknak és a biztonságos közúti közlekedés követelményeinek megfelel. Magánút közforgalom számára történő megnyitását, illetőleg a közforgalom elől történő elzárását engedélyező határozatban a közlekedési hatóság feltételeket állapíthat meg.

(3) Az út elbontására vonatkozó kötelezettségről és az elbontás módjáról a megszüntetési engedélyben kell rendelkezni. A kötelezettség az út pályaszerkezetének elbontására, a bontási anyag elszállítására, az út tartozékainak eltávolítására és a földrészlet művelésre való alkalmassá tételére terjedhet ki."

10. § A Vhr. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § (1) A Tv. 32. §-ának (2) bekezdésében szabályozott eljárást kezdeményező kérelmet indokolni kell. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a forgalmi adatokat, azok változását (pl. a forgalom nagysága, a forgalom összetétele),

b) az útnyilvántartási adatokat (pl. az út száma, jele, km szelvénye, neve, helyrajzi száma, hossza, közigazgatási hovatartozása, kategóriába sorolása),

c) az út területét képező földrészlet ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát és térképmásolatát,

d) az átadó és az átvevő útkezelő előzetes megállapodását az átadás feltételeiről, az átmeneti intézkedésekről és az átadás-átvétellel kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről,

e) az átadni kívánt út vagy útszakasz főbb műszaki és minőségi adatait.

(2) A változásoknak az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges megállapodás megkötését és az út tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését az átvevő félnek kell kezdeményeznie."

11. § A Vhr. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § Közút és vasút szintbeni kereszteződésében a vasúti átjáró burkolatának fenntartása a vasúti vágánytengelytől - több vágány esetén a külső vágánytengelytől - számított nyolc-nyolc méter, kerékpárútnál négy-négy méter távolságig, járdánál és gyalogútnál a terelőkorlátig - annak hiányában négy-négy méter távolságig - a vasút üzemeltetőjének feladata."

12. § A Vhr. 27. §-ának szövege (1) bekezdésre változik, és a következő (2), (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiről szóló hozzájárulásában - a közút állagának védelme, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében - a közút kezelője előírhatja

a) az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (a továbbiakban: szakfelügyelet), továbbá azt, hogy

b) az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat - részben vagy egészben történő - helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el.

(3) A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, illetve a burkolat helyreállításáért a közút kezelője a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költsége) számolhatja fel. A költséget az igénybevevő számla alapján 15 napon belül köteles a közút kezelője részére megtéríteni.

(4) A közút nem közlekedési célú igénybevétele esetében az igénybevevőnek a közútkezelői hozzájárulás jogosítottját kell tekinteni."

13. § A Vhr. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közút rendkívüli igénybevételét az igénybevevő köteles a közút kezelőjének - az igénybevétel megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg - bejelenteni, az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, és az igénybe vett útterületet a közút kezelőjének előírásai szerint helyreállítani."

14. § A Vhr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) Ha a nem közlekedési célú vagy a rendkívüli igénybevétel miatt a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belül a közúton süllyedés vagy más hiba keletkezik, a közútkezelői hozzájárulás jogosultja - amennyiben lakóhelye vagy székhelye ismeretlen, a közút területén (alatt) elhelyezett létesítmény tulajdonosa (üzemeltetője) - köteles azt kijavítani. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el.

(2) Ha az (1) bekezdésben szabályozott eljárás során szakértő kirendelése válik szükségessé, a szakértő költségeinek előlegezésére a kérelmező, viselésére pedig az köteles, aki az eljárásra okot adott."

15. § A Vhr. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § (1) E rendelet alkalmazásában építménynek minősül a külön jogszabályban meghatározott építmény, továbbá a nyomvonal jellegű létesítmény, annak műtárgya, szerelvénye és berendezése.[3]

(2) A közút területén, az alatt vagy felett levő építmények felújítását az út korszerűsítésével vagy felújításával összehangoltan kell elvégezni. Út felújítása, korszerűsítése esetén a közút kezelője (építtetője) az építményt, illetőleg az útcsatlakozást érintő munkákat az eredeti műszaki színvonal mértékéig köteles elvégezni.

(3) Az ingatlan megközelítését szolgáló útcsatlakozás fenntartásáról annak az ingatlannak a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni, amelyre az útcsatlakozás a járművek számára a közútról való ráhajtást lehetővé teszi."

16. § A Vhr. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

"30/A. § Belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető."

17. § A Vhr. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) A közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közút tengelyétől számított száz méteren belül tilos tarlót, avart, szemetet vagy más anyagot égetni. E távolságon kívül, valamint lakott területen belül égetni állandó felügyelet mellett és abban az esetben szabad, ha a közúton a láthatóságot nem csökkenti.

(2) Azt, aki a Tv. 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, a közút kezelője a tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére felszólítja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - kötelezi.

(3) A közút lakott területen kívüli szakasza esetében a külterületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni."

18. § A Vhr. 32. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(1) Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási háromszög - lakott területen a csökkentett rálátási háromszög - területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.[4]

(2) A közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, illetve egyéb növényzet kivágását.

(3) A közlekedési hatóság a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében - a közút kezelőjének kérelmére - az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, illetve egyéb növényzet eltávolítását rendelheti el."

19. § A Vhr. a következő 33. §-sal egészül ki:

"33. § (1) A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles

a) gondoskodni arról, hogy az ingatlanáról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb anyag ne kerülhessen,

b) saját költségén elvégezni az ingatlanán lévő fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkákat.

(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosát a közút kezelője a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére felszólíthatja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - kötelezheti."

20. § A Vhr. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § Az ingatlan használatának a Tv. 12. §-ának (3)-(5) bekezdésében, 42. §-ában és 42/A. §-ában, valamint e rendelet 31-33. §-ában meghatározott korlátozása miatt a tulajdonost kártalanítás nem illeti meg."

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A (4) és az (5) bekezdés rendelkezéseit 2000. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A Tv. 32. §-ának (1) bekezdésében említett kerékpárutak tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a jogot szerző félnek kell kezdeményeznie e rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Vhr. 4. §-a, 8. §-ának (4) bekezdése és 38. §-a,

b) a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 5. §-a.

(4) A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (10) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A belföldi közúti árufuvarozói engedélyt a területi közlekedési felügyelet visszavonja, ha a vállalkozás)

"d) a közlekedési hatóság által - külön jogszabály alapján hozott - jogerős és végrehajtható határozatban előírt pótdíj fizetési kötelezettségének az esedékességét követő 30 napon belül, egy naptári év alatt kettőnél több alkalommal nem tesz eleget."[5]

(5) Az R. 4/A. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nemzetközi közúti árufuvarozói engedély annak a vállalkozásnak adható)

"d) amelynek a közlekedési hatóság által - külön jogszabály alapján hozott - jogerős és végrehajtható határozatban megállapított fizetési kötelezettsége nincs."[6]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök