11/1999. (III. 19.) GM rendelet

a földgáz díjának megállapításáról

A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: GSZT) 31. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a GSZT 31. §-ának (1) bekezdésére - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a gázértékesítő és a gázszolgáltató által vezetéken értékesített, valamint a földgázüzemű járművek üzemanyagaként felhasznált földgáz (BTO 111020 00 00; VTSZ 2711 21 00 00) hatósági legmagasabb díjainak és áralkalmazási feltételeinek megállapítására terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) szállítóvezetékről ellátott fogyasztó: a gázértékesítő országos szállítóvezeték rendszeréről közvetlenül vételező fogyasztó;

b) földgáz fűtőértéke: az MSZ 2373 szabvány szerinti gáztechnikai normál állapotú, köbméterben mért száraz földgáz fűtőértéke;

c) gáztechnikai normál állapot: a földgáz olyan állapota, amikor az abszolút nyomása 101,325 kPa, a termodinamikai hőmérséklete 288,15 K;

d) téli fogyasztási időszak: a november 1-jétől március 31-ig terjedő időszak;

e)[1] alapdíj: éves díj, melyet a fogyasztó a szolgáltatás rendelkezésre állásáért, a szerződési időszakra vonatkozóan fizet;

f)[2] teljesítménydíj: éves díj, melyet a fogyasztó a téli fogyasztási időszakban lekötött legnagyobb teljesítmény után - annak rendelkezésre állásáért - a szerződési időszakra vonatkozóan fizet;

g) gázdíj: az a díj, amelyet a fogyasztó (vásárló) az átvett földgáz hőmennyisége után fizet;

h)[3]

i)[4] teljesítménydíjas szezonális fogyasztó: az a 100 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű gázmérővel rendelkező fogyasztó, aki a földgázt olyan technológiai jellegű tevékenységhez vételezi (pl. terményszárítás, aszfaltkészítés), amely az e bekezdés d) pontja szerinti téli időszakban nem, vagy csak korlátozott mértékben végezhető, és a téli időszakban igénybe vett legnagyobb órai teljesítménye nem haladja meg az év egészére igénybe vett órai teljesítményét;

j)[5] időszak: az alapdíj és a teljesítménydíj beszedése szempontjából az időszak maximum 1 hónap lehet.

k)[6] telephely: a gázfogyasztó tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, illetve bérlemény, ahol a gázfogyasztó fogyasztói berendezése(i), továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), gázmérőhely(ek) vagy fogyasztói főcsap van. Egy telephely több fogyasztási helyet is tartalmazhat.

l)[7] alapdíjas szezonális fogyasztó: az a 20-100 m3/h közötti névleges teljesítményű gázmérővel rendelkező fogyasztó, aki a földgázt olyan technológiai jellegű tevékenységhez vételezi (pl. terményszárítás, aszfaltkészítés), amely az e bekezdés d) pontja szerinti téli időszakban nem, vagy csak korlátozott mértékben végezhető, és a téli időszakban igénybe vett legnagyobb órai teljesítménye nem haladja meg az év egészére igénybe vett órai teljesítményét;

m)[8] szerződési időszak: adott év július l-je és a következő év június 30-a közötti időszak;

n)[9] kiegyenlítő fogyasztó: a gázértékesítő vagy a gázszolgáltató által a szerződésben meghatározott feltételek alapján rendelkezésre bocsátott mindenkori teljesítmény szerint vételező földgázfogyasztó;

o)[10] időszakos fogyasztó: a gázértékesítő vagy a gázszolgáltató által a szerződésben előre meghatározott számú napon vagy egyéb feltételek alapján rendelkezésre bocsátott mindenkori teljesítmény szerint vételező földgázfogyasztó, akitől a szerződése szerinti teljesítmény csak a téli fogyasztási időszakban vehető el.

(2) Az e rendeletben használt viszonteladói ár fogalma megegyezik a GSZT 31. §-ában használt viszonteladói ár fogalmával.

(3) Az e rendeletben használt szállítóvezetéki, lakossági, nem lakossági ár fogalmak a GSZT 31. §-ában használt szolgáltatási ár fogalma alá tartoznak.

(4) Az e rendeletben külön meg nem határozott fogalmakra a GSZT, a GSZT végrehajtásáról szóló 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VHR), a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, az "MSZ 1648 Közszolgáltatású, vezetékes földgáz" szabvány és a gázüzemű járművek üzemanyagellátó berendezéseiről szóló 6/1993. (V. 12.) IKM rendelet meghatározásai vonatkoznak.

Általános rendelkezések

3. § (1) A gázértékesítő és a gázszolgáltató által értékesített földgáz esetében alkalmazható árszabásokat és az áralkalmazás feltételeit a 4-8. §-ok tartalmazzák.

(2) Az e rendeletben szereplő áralkalmazási feltételeket és díjakat kell alkalmazni a felek eltérő (díjak tekintetében a rendeletben szereplőnél alacsonyabb díjakban történő) megállapodásának hiányában.

(3) A földgáz vásárlója által fizetendő gázdíj összegét

- a szolgáltatott (átvett) földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normál állapotra átszámított térfogatának,

- a mérési időszakra hiteles mérőeszközzel meghatározott átlagos fűtőértéknek, valamint

- az egységnyi hőmennyiségre vonatkozó gázdíjnak az összeszorzásával kell megállapítani.

(4) A gáztechnikai normál állapotra történő térfogatátszámítás okán a gázmérőn leolvasott és a számlán szereplő fogyasztás m3-ben kifejezett mennyisége egymástól eltérhet.

(5) Ha a gázszolgáltató, illetve a fogyasztó rendelkezik a gázmennyiség és a gázminőség mérésére alkalmas hiteles mérőeszközzel, az érintett felek a hőmennyiség elszámolására külön megállapodást köthetnek.

(6) Az elszámolás alapja a hitelesített mérőműszeren mért - a gázértékesítő, illetve a gázszolgáltató által a mérési időszakra meghatározott - átlagos fűtőérték, amit kéttizedes MJ/m3 értékre kell kerekíteni.

(7) Üzemi állapotról gáztechnikai normál állapotra történő átszámításnál a jelen rendelet 2. számú mellékletében felsorolt hitelesítési előírásokban foglaltak az irányadóak.

(8)[11] A fogyasztó a 6-7. §-okban szereplő alapdíjat havi vagy a szerződésben rögzített időszaki ütemezés szerint, telephelyenként köteles megfizetni.

(9)[12] A szolgáltatás fogyasztó kérésére történő szüneteltetése idejére az alapdíjat nem kell megfizetni.

(10)[13][14] Az 5. és 7. §-okban szereplő teljesítménydíj összegét

- a téli fogyasztási időszakban MJ/h-ban megállapított (lekötött) legnagyobb teljesítmény, és

- az egységnyi teljesítményre vonatkozó teljesítménydíj összeszorzásával kell megállapítani.

(11)[15][16] A (8) bekezdés szerinti alapdíj és a (10) bekezdés szerinti teljesítménydíj havi vagy szerződés szerinti hányada legkorábban minden hónap első napján, vagy a szerződésben rögzített megfelelő időszak első napján esedékes. A földgázszolgáltatásba év közben bekapcsolódó új fogyasztó az alapdíj vagy a teljesítménydíj időarányos részét fizeti. A megkezdett hónap vagy időszak egész hónapnak vagy időszaknak számít.

(12)[17] A tárgyhóra eső - az 5-7. §-okban szereplő - alapdíjakat, illetve teljesítménydíjakat hóközi fogyasztóváltozás esetén a korábbi fogyasztó, hó elsejével történő fogyasztóváltozás esetén az új fogyasztó köteles megfizetni.

(13)[18] Ha a fogyasztó egy telephelyén több gázmérő található, az adott árszabáson belüli szabályokat a gázmérők névleges teljesítményének összege alapján kell alkalmazni.

(14)[19] Az egyes árszabások esetén alkalmazható legmagasabb díjakat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

(15)[20] A hatósági (legmagasabb) árak az 1. számú mellékletben meghatározott

- A) árszabás,

- B) árszabás, valamint az

- E) árszabás 4. pontja

esetén két kategória ("1. árkategória" és "2. árkategória") szerint kerülnek meghatározásra.

(16)[21][22] A gázértékesítőnek az 1. számú mellékletben meghatározott A) árszabás "1. árkategória" alatt megjelölt díjtételeket kell alkalmaznia (legmagasabb) hatósági árként, kivéve a gázszolgáltató által az E) árszabáson belüli

1. "(b) árcsoport" és

2. "2. árkategória"

szerint elszámolt gázmennyiséget. Ezen mennyiségekre a gázértékesítőnek az A) árszabás "2. árkategória" alatt megjelölt díjtételeket kell alkalmaznia (legmagasabb) hatósági árként.

(17)[23] A rendelet 1. számú mellékletében meghatározott

B) árszabáson belül a gázértékesítő,

E) árszabás 4. pontján belül a gázszolgáltató

az "1. árkategória" alatt megjelölt díjtételeket köteles (legmagasabb) hatósági árként alkalmazni arra a földgázmennyiségre, amelyet

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 87. § (2) bekezdésében, valamint az annak végrehajtására kiadott, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költségvetési szerv saját célra történő földgáz felhasználása,

b) az a) pontban meghatározott szervek körébe nem tartozó egészségügyi, oktatási, szociális intézmény saját célra történő földgáz felhasználása,

c) a lelkiismeret és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és ugyanezen törvény 9. §-a szerint a bírósági nyilvántartásba felvett egyház a saját - hitéleti tevékenység folytatására szolgáló - épületeinek, helyiségeinek fűtését (hűtését) szolgáló berendezések, használati melegvíz előállítására szolgáló engedélyezett egyedi vagy központi fűtőberendezések, valamint a főzési igényeinek kielégítését szolgáló berendezések földgáz felhasználása,

d) a földgázfogyasztó vagy -továbbadó

1. az 5 MW vagy annál kisebb termikus teljesítményigényű,

2. az a)-c) pontokban meghatározott (5 MW-nál nagyobb termikus teljesítményigényű)

fogyasztók közvetlen vagy közvetett távhőellátása,

e) a földgázfogyasztó a saját egybefüggő telephelyén belüli] 1. 500 m3/h vagy annál kisebb teljesítményigényű (ha 100 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű gázmérővel rendelkezik, akkor a teljesítménylekötése, ha 20-100 m3/h névleges teljesítményű gázmérővel rendelkezik, akkor gázmérői névleges összteljesítménye alapján számítva) fogyasztók számára való közvetlen vagy közvetett továbbadás,

(18)[24][25] A (17) bekezdés hatálya alá nem tartozó fogyasztók esetében az 1. számú mellékletben meghatározott B) árszabáson belül és az E) árszabás 4. pontján belül "2. árkategória" alatt megjelölt díjtételeket kell (legmagasabb) hatósági árként alkalmazni.

(19)[26][27] A gázértékesítő és gázszolgáltató közötti mérési és számlázási időszakra vonatkozóan a gázszolgáltató a jegyzőkönyvezéskor, de legkésőbb az időszak végét követő 5. naptári napon köteles megadni az E) árszabás 4. pont "2. árkategóriá"-ja szerint értékesített gázmennyiséget, amelyre a gázértékesítő az A) árszabás "2. árkategória" szerinti viszonteladói gázdíjat számlázza. A gázszolgáltató az E) árszabás 4. pont "2. árkategória" szerint elszámolt gázmennyiségekről tételes nyilvántartást vezet, és a mérési-számlázási időszakra összesített adatszolgáltatást teljesít a gázértékesítő részére. A Magyar Energia Hivatal ellenőrizheti a gázszolgáltató E) árszabás 4. pontjánál alkalmazott árkategóriák szerint értékesített gázmennyiségeket. Ha az ellenőrzés során helyesbítő mennyiséget állapít meg, a gázértékesítő helyesbítő számlát állít ki, melyben a gázértékesítő a téves áralkalmazás időtartamára az 1. számú mellékletben szereplő A) árszabás "2. árkategóriájában" meghatározott gázdíjon felül kiegészítő díjat érvényesíthet, melynek mértéke a jegybanki alapkamat 1,5-szerese a helyesbített mennyiségre számítva. A gázértékesítő csak akkor köteles a kiegészítő díjat megfizetni, ha a helyesbítésre okot adó téves áralkalmazás neki felróható.

(20)[28][29] A B) árszabás és az E) árszabás 4. pontja alá tartozó fogyasztó a saját felhasználása alapján határozza meg az egyes árkategóriák szerint vételezett földgázmennyiséget, melyről tételes nyilvántartást vezet, és a mérési-számlázási időszakra összesített adatszolgáltatást teljesít annak részére, akitől a földgázt vásárolja. A Magyar Energia Hivatal ellenőrizheti az egyes árkategóriák szerint felhasznált gázmennyiséget. Ha az ellenőrzés során helyesbítő mennyiséget állapít meg, a gázszolgáltató arról helyesbítő számlát állít ki, melyben a gázszolgáltató a téves áralkalmazás időtartamára az 1. számú mellékletben szereplő E) árszabás 4. pontjához tartózó 2. árkategória díjain felül kiegészítő díjat érvényesíthet, melynek mértéke a jegybanki alapkamat 1,5-szerese a helyesbített mennyiségre számítva. A gázszolgáltató csak akkor köteles a kiegészítő díjat megfizetni, ha a helyesbítésre okot adó téves áralkalmazás neki felróható.

(21)[30][31] Az 1. számú mellékletben meghatározott

a) B) árszabás 1. árkategóriáján belül a gázértékesítő,

b) E) árszabás 1-3. pontján, valamint 4. pontjának 1. árkategóriáján belül a gázszolgáltató

az egyes árszabások "(a) árcsoport" jelű rovataiban megjelölt díjakat köteles (legmagasabb) hatósági árként alkalmazni azon földgázmennyiség esetében, amelyet a (földgáz) fogyasztó a lakossági fogyasztók közvetlen vagy közvetett távhőellátása vagy földgáz ellátása céljából vásárol.

(22)[32][33] A (18) és a (21) bekezdés hatálya alá nem tartozó fogyasztás legmagasabb hatósági árát az 1. számú melléklet egyes árszabásain belül a "(b) árcsoport" jelű rovat tartalmazza.

(23)[34] A GSZT 26. §-a (2) bekezdésének c) pontjában említett - gázmérő befolyásolásával - való vételezés, az f), g), h), i) és j) pontjaiban meghatározott szerződésszegés, valamint a GSZT 26. § (3) bekezdésében meghatározott szabálytalan vételezés esetén a fogyasztó a GSZT 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felemelt díjat köteles fizetni a gázszolgáltató részére. A felemelt díj mértékét ezen rendelet 1. számú mellékletének G) fejezete tartalmazza. A felemelt díj alkalmazásánál a mennyiséget a Gázszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (VHR 1. számú melléklete) 14. §-ának (4) bekezdése szerint kell megállapítani.

(24)[35] A gázszolgáltatásból szerződésszegés miatt kikapcsolt fogyasztó a kikapcsolás időtartamára is köteles az alapdíjat vagy teljesítménydíjat megfizetni.

(25)[36] A 21-27,2 MJ/m3 fűtőértékű földgázok teljesítménydíjából, alapdíjából és gázdíjából a fűtőérték minden megkezdett 0,4 MJ/m3 csökkenése után legalább 0,2% engedményt kell adni.

(26)[37] A 21,0 MJ/m3 fűtőértéket meg nem haladó földgáz esetében, az el nem éghető rész (inerttartalom) minden megkezdett térfogatszázaléka után

- 17,01-21,0 MJ/m3 fűtőérték között legalább 41 kJ/m3,

- 13,01-17,0 MJ/m3 fűtőérték között legalább 54 kJ/m3,

- 13,0 MJ/m3 fűtőérték alatt legalább 69 kJ/m3

fűtőérték engedményt kell adni.

(27)[38] Amennyiben az 1. számú mellékletben közzétett díjakkal elszámolt fogyasztóknál a hatálybalépés után tervezett első gázmérő leolvasás a fogyasztó hibájából nem hajtható végre, és a számlázás alapjául szolgáló mérőállás fogyasztói bejelentésből sem állapítható meg, a gázszolgáltató vagy annak megbízottja a gázszolgáltató Üzletszabályzatában rögzített módon - a szolgáltató rendelkezésére álló bázisadat alapján - jogosult a fogyasztást megállapítani. Amennyiben bázisadat nem áll rendelkezésre (pl. új fogyasztó), vagy a fogyasztó a bázisadat ellen bizonyítottan jogos kifogást emel, - a gázszolgáltató Üzletszabályzatában rögzített feltételek mellett - a fogyasztóval történt megállapodás szerint kell eljárni.

Viszonteladói árszabás

4. § (1) Ezt az árszabást kell alkalmazni a gázértékesítő által a gázszolgáltató részére történő földgázértékesítés ellenértékének meghatározására.

(2) A gázszolgáltató az általa átvett földgázért a (3) bekezdés szerinti viszonteladói teljesítménydíjat (Ft/MJ/nap), és a 3. § (3) bekezdés szerinti gázdíjat fizet. A viszonteladói teljesítménydíj havi vagy szerződés szerinti hányada minden hónap első napján vagy a szerződésben rögzített megfelelő időszak első napján esedékes.

(3)[39] A viszonteladói teljesítménydíj éves összegét

- a téli fogyasztási időszakra a gázszolgáltató által gázátadó állomásonként lekötött legnagyobb napi teljesítmények, és

- az egységnyi teljesítményre vonatkozó viszonteladói teljesítménydíj

összeszorzásával kell megállapítani.

(4)[40] Amennyiben egy adott település ellátása több gázátadó állomásról történik, a gázértékesítő és a gázszolgáltató a gázátadó állomások teljesítménylekötéseinek összevonásában is megállapodhatnak.

(5)[41] A gázátadó állomásonként lekötött legnagyobb napi teljesítmények joghatályos bejelentését a szerződési időszakot legalább 45 naptári nappal megelőzően kell megtenni. A lekötött teljesítmény bejelentésének késedelme (elmulasztása) esetén a gázértékesítő a soron következő szerződési időszakot megelőző szerződési időszakra lekötött teljesítményeket jogosult érvényes lekötött teljesítménynek tekinteni mindaddig, amíg a gázszolgáltató a lekötött teljesítmény bejelentésének nem tesz eleget. Ilyen késedelem esetén a gázszolgáltató - a bejelentett teljesítmény után a teljes szerződési évre felszámolt teljesítménydíjon felül - köteles a gázértékesítő részére pótdíjként megfizetni az adott gázátadó állomás(ok)ra a késedelem időtartama alatt figyelembe vett teljesítmény éves teljesítménydíjának 1/365 részét a késedelem minden napjára. A pótdíjra vonatkozó számlát a gázértékesítő a viszonteladói teljesítménydíj számlájával együtt jogosult kiállítani a gázszolgáltató számára, aki a pótdíj számláját a teljesítménydíj számlájával együtt köteles kiegyenlíteni.

(6)[42] Amennyiben az (5) bekezdés szerint bejelentett teljesítmények eltérnek az előző szerződési időszakban ténylegesen igénybe vett teljesítményektől, a gázszolgáltatók kötelesek a változást megindokolni a gázértékesítő részére.

(7)[43] A gázértékesítő szerződést köthet a gázszolgáltatóval és annak kiegyenlítő vagy időszakos (a továbbiakban együtt: megszakítható) fogyasztójával az ezen fogyasztó földgáz vételezéséhez kapcsolódó megszakítási jog átvételére. Az ilyen háromoldalú megállapodásban rögzített megszakíthatóságot a gázszolgáltató köteles a gázértékesítő kizárólagos használatára fenntartani.

(8)[44] A (7) bekezdés szerinti háromoldalú megállapodás esetén a gázszolgáltatót viszonteladói díjkedvezmény illeti meg, amelynek összegét

a) az érintett

- kiegyenlítő fogyasztók éves, valamint - időszakos fogyasztók téli fogyasztási időszakon kívüli igazolt földgáz fogyasztásának hőmennyisége, és

b) az egységnyi hőmennyiségre vonatkozó viszonteladói díjkedvezmény összeszorzásával kell megállapítani.

(9)[45] Amennyiben a (7) bekezdés szerinti háromoldalú megállapodásban érintett megszakítható fogyasztó teljesítménydíjas lekötéssel is vételez, akkor a (8) bekezdés a) pontja szerinti hőmennyiséget a teljesítménydíjas lekötés keretében vételezett földgáz hőmennyisége nélkül kell figyelembe venni. Ennek során

a) ha a telephelyen a megszakítható és teljesítménydíjas fogyasztás hitelesített mérőeszközzel külön-külön mérhető, akkor a tényleges mérésen alapuló megszakítható hőmennyiséget kell alapul venni;

b) ha a fogyasztási helyen a megszakítható és teljesítménydíjas fogyasztás hitelesített mérőeszközzel külön-külön nem mérhető, akkor a hőmennyiségekre vonatkozó számításról a feleknek szerződésben kell megállapodniuk.

(10)[46] A gázátadó állomásonként lekötött napi teljesítmény túllépése esetén a gázszolgáltató-gázátadó állomásonként - a rendelet 5. számú melléklete szerint naponta számított pótdíjak közül az adott hónapra vonatkozó legnagyobb pótdíjat köteles megfizetni a gázértékesítőnek. Az elszámolás alapját a gázértékesítő üzemeltetésében működő Országos Telemechanikai Rendszer (OTR) által szolgáltatott korrigált adatok képezik. A gázértékesítő köteles az OTR által szolgáltatott - szerződésben rögzített - adatokhoz való folyamatos (óránkénti) hozzáférést biztosítani. Túllépés esetén a gázszolgáltató jogosult a gázmérőt a gázátadó állomáson leolvasni.

(11)[47] A téli fogyasztási időszakban az ismételt teljesítménytúllépés esetén a (10) bekezdésben meghatározott pótdíj havonta ismételten felszámításra kerül.

(12)[48] A viszonteladói árszabás díjai a gázszagosítás ellenértékét nem tartalmazzák.

(13)[49] Ezen árszabás díjtételeit e rendelet 1. számú mellékletének A) fejezete tartalmazza.

Szállítóvezetéki árszabás

5. § (1) Ezt az árszabást kell alkalmazni a gázértékesítő által szállítóvezetékről ellátott fogyasztók részére szolgáltatott földgáz elszámolására.

(2) Az (1) bekezdés szerint szolgáltatott földgázért a fogyasztó az e rendelet 3. § (3) bekezdése alapján megállapított gázdíjat és a 3. § (9) bekezdése alapján megállapított teljesítménydíjat fizet.

(3)[50] Ezen árszabás egyéb áralkalmazási feltételei értelemszerűen megegyeznek a nem lakossági árszabásról szóló 7. § (6)-(16) bekezdéseiben szereplő áralkalmazási feltételekkel.

(4)[51] A szállítóvezetéki fogyasztók díjai a gázszagosítás ellenértékét nem tartalmazzák.

(5)[52] Ezen árszabás díjtételeit e rendelet 1. számú mellékletének B) fejezete tartalmazza.

Lakossági árszabás

6. § (1) Ezt az árszabást kell alkalmazni a gázszolgáltató által a lakossági fogyasztó részére, háztartási célra szolgáltatott földgáz elszámolására.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából háztartási célnak minősül:

a) a természetes személyek háztartási, főzési, sütési, fűtési, használati melegvíz-szolgáltató (konyhai, fürdőszobai) és hűtési berendezéseinek,

b) a lakóépületben a lakások rendeltetésszerű használatához tartozó helyiségek (pl. lépcsőház, folyosó, mosókonyha, szárító, gyermekkocsi-tároló, gépkocsitároló, kapualj, központi berendezések helyiségei) fűtését szolgáló berendezések,

c) a lakóépület fűtésére (hűtésére) és használati melegvíz előállítására engedélyezett központi fűtőberendezés földgázfogyasztása.

(3) A lakossági fogyasztó - a (8) bekezdés kivételével - a háztartási célra elfogyasztott földgázért a 3. § (3) bekezdése alapján meghatározott gázdíjat, a szolgáltatás rendelkezésre állásáért pedig fogyasztási helyenként a 3. § (8) bekezdése szerinti alapdíjat fizet.

(4)[53] Ha a fogyasztó fogyasztását mérő gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye eléri vagy meghaladja a 20 m3/h értéket, a fogyasztó az alapdíjat a gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye alapján köteles fizetni.

(5)[54] Ha a (4) bekezdés szerinti alapdíjat fizető fogyasztó gázmérőjének névleges teljesítménye a beépített gázüzemi berendezések névleges teljesítményeinek összegéhez viszonyítva 15%-nál nagyobb, a fogyasztó kezdeményezheti a gázmérő cseréjét a gyártási méretsorozatnak megfelelő típusú és teljesítményű gázmérőre. A fogyasztói kezdeményezést a gázszolgáltató, a rendelkezésére álló műszaki adatok figyelembevételével (beépített gázmérő névleges teljesítménye, üzemelő berendezések száma, teljesítménye, éves gázfelhasználás stb.) köteles 30 napon belül felülvizsgálni. A felülvizsgálat lezárását követő újabb 30 nap elteltével a szolgáltató a fogyasztást a műszakilag indokolt gázmérő teljesítményének megfelelő tarifával köteles elszámolni. Ha a szolgáltató a felülvizsgálat alapján kicseréli a gázmérőt, az új gázmérő beszerzésének költsége a gázmérő tulajdonosát terheli. A fenti mérőcserével kapcsolatos gázmérőkötés kialakításának költsége a fogyasztót terheli. Mérőcsere esetén a földgázfogyasztás elszámolásához újonnan beépíthető gázmérők névleges teljesítményét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(6) Ha a gázszolgáltató egy naptári napnál hosszabb üzemzavar miatt földgázt nem szolgáltat, az alapdíjat a kieső napok arányában nem kell megfizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tervszerű karbantartás miatti kiesésre.

(7)[55] Ha a lakóépületben és a vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben egyéb célra használt) épületben (a továbbiakban együtt: lakóépület) a lakossági fogyasztók és a lakossági fogyasztókon kívüli fogyasztók szükségletét közös kazánból elégítik ki, és a szükséges földgázt közös mérőberendezésen mérik, a földgázfogyasztást meg kell osztani a lakossági és nem lakossági felhasználás között. A lakossági felhasználás céljából igénybe vett földgázt lakossági árszabással, a nem lakossági felhasználás céljából igénybe vett földgázt a megfelelő árszabás (b) árcsoportjá-nak díjtételeivel kell elszámolni.

(8) Azokban a lakóépületekben, amelyekre nem vonatkozik a (7) bekezdés és a szolgáltatott földgáz mérése lakásonként nem megoldott, a fogyasztott földgázért lakásonként

- az 1. számú melléklet D) fejezetében szereplő egységárnak, és

- a 3. számú mellékletben a lakás típusa és a beépített gázfogyasztó készülék(ek) által meghatározott fogyasztásnak az összeszorzásával meghatározott átalánydíjat kell fizetni.

(9) Ezen árszabás díjtételeit e rendelet 1. számú mellékletének C) és D) fejezete tartalmazza.

Nem lakossági árszabás

7. § (1) Ezt az árszabást kell alkalmazni a gázszolgáltató által ellátott azon fogyasztók földgázfogyasztásának elszámolására, akik számára nem a lakossági (6. §) vagy üzemanyag (8. §) árszabást kell alkalmazni.

(2)[56] Ha a nem lakossági fogyasztó fogyasztását mérő gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye telephelyenként nem éri el a 20 m3/h értéket, a fogyasztó a 3. § (3) bekezdése szerint meghatározott gázdíjat és a 3. § (8) bekezdése szerinti alapdíjat köteles fizetni.

(3)[57] Ha a nem lakossági fogyasztó fogyasztását mérő gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye telephelyenként 20-100 m3/h érték között van, a fogyasztó a 3. § (3) bekezdése szerinti gázdíjat és a 3. § (8) bekezdése szerinti - a gázmérő(k) névleges (össz)teljesítményétől függő - alapdíjat köteles fizetni.

(4)[58] Ha a nem lakossági fogyasztó fogyasztását mérő gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye telephelyenként 100 m3/h-nál nagyobb, a fogyasztó a 3. § (3) bekezdése szerinti gázdíjat és a 3. § (9) bekezdése szerinti teljesítménydíjat köteles fizetni. Ezen fogyasztók teljesítménylekötése nem lehet kisebb 101 m3/h-nál.

(5)[59] Ha a gázmérő(k) 100 mbar-nál nagyobb üzemi nyomású szakaszba van(nak) beépítve, a gázszolgáltató jogosult a gázmérő(k) névleges (össz)teljesítményét gáztechnikai normál állapotra átszámítani. Az átszámításnál üzemi értékként a gázmérő(k)nél mért üzemi nyomás átlagát, illetve a szolgáltatott gáz hőmérsékletének éves átlagát kell figyelembe venni.

(6) Ha a gázszolgáltató a (2) és (3) bekezdésben meghatározott fogyasztó esetében egy naptári napnál hosszabb üzemzavar miatt földgázt nem szolgáltat, az alapdíjat a kieső napok arányában nem kell megfizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tervszerű karbantartás miatti kiesésre.

(7)[60] Ha a gázszolgáltató a (4) bekezdésben meghatározott fogyasztó esetében a lekötött teljesítményt 24 óránál hosszabb ideig üzemzavar miatt nem szolgáltatja, a teljesítménydíjat a kieső órákra nem kell megfizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tervszerű karbantartás miatti kiesésre.

(8) Ha a fogyasztó a szerződésben lekötött teljesítménynél legalább egy órán keresztül folyamatosan többet vételez, ez a GSZT 26. §-ának (2) bekezdés a) pontja alapján szerződésszegésnek minősül, és a fogyasztónak a GSZT 27. §-a (1) bekezdés a) pontjában említett pótdíjat kell fizetnie. A pótdíj a jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény éves teljesítménydíjának 1,25-szöröse. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a gázszolgáltató a havi legnagyobb túllépés után havonta külön-külön újra felszámíthatja.

(9) Az időszakos fogyasztó olyan egyedi vagy általános közüzemi szerződést köthet, amelynek alapján a téli fogyasztási időszakban csak azokra a napokra fizet teljesítménydíjat, amely napokon földgázt vételez. A teljesítménydíj összegét

- a időszakos fogyasztó által a téli fogyasztási időszakban lekötött legnagyobb teljesítmény alapján számított teljesítménydíj 365-öd részének, és

- a téli fogyasztási időszak tényleges fogyasztási napjainak

az összeszorzásával kell megállapítani.

(10)[61] A kiegyenlítő fogyasztó a megszakíthatóságot (is) tartalmazó szerződésben szereplő, megszakítható teljesítmény után teljesítménydíjat nem fizet.

(11)[62] A megszakítási helyzet fennállásáról kapott értesítést követően a fogyasztó megszakítási jogával rendelkező gázértékesítő vagy gázszolgáltató felszólítására

az időszakos fogyasztó legfeljebb 2,

a kiegyenlítő fogyasztó legfeljebb 1

órán belül megkezdi a megszakítható vételezés előírt szintre való beállítását, és azt a szerződésben meghatározott időn belül befejezi. Amennyiben a megjelölt határidőn belül az időszakos vagy a kiegyenlítő fogyasztó a kért teljesítménybeállítást nem hajtja végre - azaz megszakítási hibát követ el -, a megszakítási joggal rendelkező jogosult az előírt teljesítményszinttől eltérő teljesítmény alapján számított éves teljesítménydíj 365-öd részét felszámítani minden, a megjelölt határidő után megkezdett órára.

(12)[63] A megszakítható fogyasztó köteles a szerződésben szabályozott folyamatos és azonnali információt biztosítani aktuális és várható gázátvételi szintjéről a megszakításra jogosult számára.

(13)[64] Amennyiben a fogyasztó által önkéntesen vállalt megszakíthatóság nem a (9) és (10) bekezdések szerinti szerződések alapján jön létre, a felek egyéb - a vonatkozó jogszabályokkal összhangban álló - módon is megállapodhatnak a feltételekben.

(14)[65] A (4) bekezdésben meghatározott fogyasztó a lekötött (bejelentett) legnagyobb órai teljesítményére vonatkozó joghatályos nyilatkozatát a szerződési időszakot legalább 70 naptári nappal megelőzően köteles megtenni. A fenti nyilatkozat késedelme (elmulasztása) esetén a gázszolgáltató a soron következő szerződési időszakot megelőző szerződési időszakra lekötött (bejelentett) teljesítményt jogosult érvényes lekötött (bejelentett) teljesítménynek tekinteni mindaddig, amíg a fogyasztó a nyilatkozatát megteszi. Ilyen késedelem esetén a fogyasztó - a korábbi szerződési időszakra érvényes lekötött teljesítményre számított teljesítménydíjon felül - köteles a gázszolgáltató részére pótdíjként megfizetni a késedelem időtartama alatt figyelembe vett teljesítmény éves teljesítménydíjának 1/8760 részét a késedelem minden napjára. A pótdíj számlát a gázszolgáltató a teljesítménydíj számlával együtt jogosult kiállítani a fogyasztó számára, aki a pótdíj számlát a teljesítmény számlával együtt köteles kiegyenlíteni.

(15)[66][67] Azon teljesítménydíjas vagy alapdíjas szezonális fogyasztók, amelyek legnagyobb órai teljesítmény igénybevétele nem a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott téli fogyasztási időszakra esik, a lekötött teljesítmény szerinti legnagyobb teljesítménydíjat vagy a téli fogyasztási időszakban elfogyasztott földgázmennyiség elszámolását szolgáló gázmérők névleges összteljesítménye szerinti legnagyobb alapdíjat csak a téli fogyasztási időszak azon napjaira kötelesek megfizetni, amelyeken a gázszolgáltatást ténylegesen igénybe vették.

(16)[68][69] Azon teljesítménydíjas vagy alapdíjas szezonális fogyasztók esetében, amelyek a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott téli fogyasztási időszakban november 30. után is vételeznek földgázt, a gázszolgáltató jogosult a téli időszakban igénybe vett legnagyobb teljesítmény után a teljesítménydíjat vagy a téli fogyasztási időszakban elfogyasztott földgázmennyiség elszámolását szolgáló gázmérők névleges összteljesítménye szerinti alapdíjat egész évre érvényesíteni.

(17)[70][71] Ha a fogyasztónál üzemelő gázüzemi berendezések névleges teljesítményeinek összege 115 m3/h-nál kisebb és a felszerelt gázmérő névleges teljesítménye 100 m3/h-nál nagyobb, a fogyasztó kezdeményezheti a gázmérő cseréjét a gyártási méretsorozatnak megfelelő típusú és teljesítményű gázmérőre. A fogyasztói kezdeményezést a gázszolgáltató a rendelkezésére álló műszaki adatok figyelembevételével (beépített gázmérő névleges teljesítménye, üzemelő berendezések száma, teljesítménye, éves gázfelhasználás stb.) köteles 30 napon belül felülvizsgálni. A felülvizsgálat után a szolgáltató a fogyasztást a műszakilag indokolt gázmérő teljesítményének megfelelő tarifával köteles elszámolni. Ha a szolgáltató a felülvizsgálat alapján kicseréli a gázmérőt, az új gázmérő beszerzésének költsége a gázmérő tulajdonosát terheli. A fenti mérőcserével kapcsolatos gázmérőkötés kialakításának költsége a fogyasztót terheli, kivéve, ha a gázszolgáltató az indokolt gázmérőcserét 3 hónapon belül nem hajtja végre. Mérőcsere esetén a földgázfogyasztás elszámolásához újonnan beépíthető gázmérők névleges teljesítményét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(18)[72][73] Ha a (3) bekezdés szerinti fogyasztó gázmérőjének névleges teljesítménye a beépített gázüzemi berendezések névleges teljesítményeinek összegéhez viszonyítva 15%-nál nagyobb, a fogyasztó kezdeményezheti a gázmérő cseréjét a gyártási méretsorozatnak megfelelő típusú és teljesítményű gázmérőre. A fogyasztói kezdeményezést a gázszolgáltató, a rendelkezésére álló műszaki adatok figyelembevételével (beépített gázmérő névleges teljesítménye, üzemelő berendezések száma, teljesítménye, éves gázfelhasználás stb.) köteles 30 napon belül felülvizsgálni. A felülvizsgálat után a szolgáltató a fogyasztást a műszakilag indokolt gázmérő teljesítményének megfelelő tarifával köteles elszámolni. Ha a szolgáltató a felülvizsgálat alapján kicseréli a gázmérőt, az új gázmérő beszerzésének költsége a gázmérő tulajdonosát terheli. A fenti mérőcserével kapcsolatos gázmérőkötés kialakításának költsége a fogyasztót terheli, kivéve, ha a gázszolgáltató az indokolt gázmérőcserét 3 hónapon belül nem hajtja végre. Mérőcsere esetén a földgázfogyasztás elszámolásához újonnan beépíthető gázmérők névleges teljesítményét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(19)[74] A közvilágítási célú fogyasztás elszámolása esetén a közterületeket megvilágító berendezések karbantartási és fenntartási költségeinek megfizetése tekintetében külön megállapodást kell kötni (beleértve a világítótestek pótlásának és cseréjének a költségeit is).

(20)[75] Ezen árszabás díjtételeit e rendelet 1. számú mellékletének E) fejezete tartalmazza.

Üzemanyag árszabás

8. § (1) Ezt az árszabást kell alkalmazni annak a földgáz mennyiségnek az elszámolására, amelyet a gázüzemű járművek üzemanyagaként közforgalmú autógáz töltőállomáson kereskedelmi céllal értékesítenek.

(2) Ezen árszabás díjtételét e rendelet 1. számú mellékletének F) fejezete tartalmazza.

Vegyes rendelkezések

9. § (1) A gázszolgáltató a gázellátásba bekapcsolt településeken a mérési időszakra meghatározott átlagos fűtőértéket köteles rendszeresen, a helyileg szokásos módon közzétenni.

(2) Az a gázszolgáltató, amely a lakossági árszabású fogyasztóknál nyomáskorrekciót alkalmaz, a szolgáltatási területére hiteles mérőeszközzel mért légköri (barometrikus) nyomásértékeket köteles rendszeresen, a helyileg szokásos módon közzétenni.

(3) A gázértékesítő és a gázszolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy a gázellátásba bekapcsolt település önkormányzata, valamint a területileg illetékes fogyasztóvédelmi szervezetek az (1)-(2) bekezdések szerinti méréseket és számításokat ellenőrizhessék, vagy ellenőriztethessék.

(4) Ha a fogyasztó a szolgáltatott földgáz ellenértékét előre megfizeti (pl. mágneskártyás gázmérő esetében), átlagos fűtőértéknek a fogyasztási helyre vonatkozóan a vásárlás napját megelőző hat naptári hónap tényleges fűtőértékének kéttized MJ/m3-re kerekített számtani átlagát kell tekinteni, és a gázdíjat

- az így számított átlagos fűtőérték,

- a vásárolt földgáz köbméterben mért mennyiségének, és

- a vásárlás időpontjában az egységnyi hőmennyiségre vonatkozó díjnak

az összeszorzásával kell megállapítani. Az alapdíj fizetése a következő vásárlás alkalmával utólag történik, az előző vásárlás óta eltelt időszakban érvényes alapdíjak összegzésével. A megkezdett hónap egész hónapnak számít.

Átmeneti rendelkezések

10. § (1) E rendelet kihirdetését követően, de még a hatálybalépés előtt a gázszolgáltató köteles az új tarifarendszert a rendelkezésére álló eszközök (röplap, sajtó, ügyfélszolgálati iroda stb.) útján a fogyasztókkal megismertetni. Az ismertetésnek elsősorban a tarifarendszer új elemeire és a hatálybalépés előtt érvényes tarifarendszertől való eltérésekre kell kiterjednie.

(2)[76] A 20 m3/h névleges (össz-)teljesítménynél kisebb gázmérővel rendelkező fogyasztók által fizetendő alapdíj(ak) árváltozások utáni nagysága legfeljebb olyan %-os mértékkel haladja meg az e rendelet kihirdetésekor az 1. számú mellékletben közzétett alapdíj(ak) nagyságát, amilyen mértékben az átlagár árváltoztatások utáni nagysága haladja meg az e rendelet kihirdetésekor az 1. számú mellékletben közzétett díjtételek alapján számított átlagárat.

(3)[77] A 2003. július 1-jével kezdődő szerződési időszakra vonatkozóan a 7. § (14) bekezdésében előírt teljesítmény lekötési bejelentéseiket a fogyasztók 2003. október 31-ig, a 4. § (5) bekezdésében előírt teljesítmény lekötési bejelentéseiket a gázszolgáltatók 2003. november 7-ig módosíthatják.

Záró rendelkezések

11. § (1) E rendelet a 10. § kivételével - és a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - 1999. július 1-jén lép hatályba. E rendelet 10. §-a a kihirdetés időpontjában lép hatályba.

(2)[78] Az e rendelet mellékletében szereplő díjakat a rendelet hatálybalépését követően kell hatósági legmagasabb árként alkalmazni.

(3) Az e rendeletben közzétett ár (díj) a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válik, kivéve, ha a felek az eredeti szerződés változatlan fenntartásában, vagy az e rendeletben foglaltaknál alacsonyabb ár (díj) alkalmazásában állapodtak meg.

(4)[79]

(5)[80]

(6) A rendelet hatálybalépését követően a gázértékesítő és a gázszolgáltató (vagy megbízottja) a szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult minden árváltozást követően egyszeri külön mérőleolvasást végezni.

Dr. Chikán Attila s. k.,

gazdasági miniszter

1. számú melléklet a 11/1999. (III. 19.) GM rendelethez

A földgáz legmagasabb díjai (áfa nélkül)

A) Viszonteladói árszabás

B) Szállítóvezetéki árszabás

C) Lakossági fogyasztás árszabása

* m3/ha gázmérő(k) névleges (össz-)teljesítményére vonatkoztatva.

D) Mérővel nem rendelkező lakások árszabása

E) Nem lakossági árszabás

* m3/ha gázmérő(k) névleges (össz-)teljesítményére vonatkoztatva.

F) Üzemanyag árszabás

G) Felemelt díj

2. számú melléklet a 11/1999. (III. 19.) GM rendelethez

Üzemi állapotról gáztechnikai normál állapotra történő átszámításnál

a) szűkítőelemes (mérőperemes) mérők esetén az Országos Mérésügyi Hivatal HE 64/1989. számú hitelesítési előírásában foglaltakat,

b) turbinás, forgódugattyús, valamint örvényleválásos elven működő mérők esetén az Országos Mérésügyi Hivatal HE 75/1992. számú hitelesítési előírásában foglaltakat,

c) lemezes (membrános) mérő esetén az Országos Mérésügyi Hivatal HE 2/1996. számú hitelesítési előírásában foglaltakat

kell alkalmazni.

3. számú melléklet a 11/1999. (III. 19.) GM rendelethez

Gázmérővel nem rendelkező lakások földgáz fogyasztása

az átalánydíj meghatározásához

* Az 1+2 és 1/2 szobás lakás is ide tartozik.

** Az 1+3 és 1/2 szobás lakás is ide tartozik.

*** A 2+2 és 1/2 szobás lakás is ide tartozik.

Az ebédlő az átalánydíj-fizetés szempontjából félszobának minősül.

4. számú melléklet a 11/1999. (III. 19.) GM rendelethez

Az újonnan beépíthető gázmérők

5. számú melléklet a 11/1999. (III. 19.) GM rendelethez[81]