6/1993. (V. 12.) IKM rendelet
a gázüzemű járművek üzemanyagellátó berendezéseiről
A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel, a 38. § (2) bekezdése alapján, a gázüzemű járművek üzemanyagellátó berendezéseiről az alábbiakat rendelem:
1. §
(1) A közúti járművekbe (a továbbiakban: jármű) beépítésre kerülő gázüzemű üzemanyagellátó berendezéseket és azok részegységeit (a továbbiakban: berendezés) gyártani, külföldről behozni csak engedély birtokában lehet.[1]
(2) Az (1) bekezdésben írt engedéllyel nem rendelkező berendezést tilos forgalomba hozni.
(3)[2] A berendezések vizsgálata, valamint egyedi, illetve típusengedélyek kiadása az Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Energiafelügyelet) hatáskörébe tartozik. Másodfokon az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jár el.
(4) Az Energiafelügyelet eljárásaira az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni.
2. §
A cseppfolyós gázberendezésekre, továbbá a sűrített földgázzal vagy egyéb gázzal üzemeltethető járművek au-tőgáztartályaira vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.[3]
3. §
(1) A gyártási típusengedélyt a gyártó köteles beszerezni.
(2) Külföldről történő behozatal esetében a behozatali típusengedélyt az importálónak kell beszereznie.
(3) A járműbe csak olyan autógáztartály szerelhető be, amely behozatali, illetve gyártási engedéllyel rendelkezik, továbbá az Energiafelügyelet egyedi vizsgálat alapján tanúsítja, hogy a gáztartály megfelel (a továbbiakban: megfelelőségi tanúsítvány) az 1. és 2. bekezdésben meghatározott engedélyeknek (7. számú melléklet).
4. §
(1)[4] A 3. § (3) bekezdésében meghatározott megfelelőségi tanúsítvány cseppfolyós gáztartály esetében a kiadástól számított 10 évig érvényes.
(2)[5] Sűrített földgáz vagy egyéb gáztartály megfelelőségi tanúsítványa a tanúsítványon feltüntetett időtartamig érvényes.
(3)[6] A megfelelőségi tanúsítvány érvényességi idejét az Energiafelügyelet kérelemre, vizsgálat alapján - az első időtartam figyelembevételével - meghosszabbítja. Az első vizsgálat időpontjától számított 15 év eltelte után az érvényességi idő nem hosszabbítható meg.
(4)[7] A sérült tartályú gázüzemű jármű a közúti forgalomban nem vehet részt. A jármű elszállítása előtt a szivárgó tartályt biztonságos körülmények között nyomásmentesíteni kell.
(5)[8] A gázüzemű jármű üzemben tartója köteles a sérült tartályt soron kívül megvizsgáltatni.
5. §[9]
A berendezések engedélyezéseire vonatkozó szabályokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az Energiafelügyelet a mellékletben szabályozott előírásoktól - azonos biztonsági követelmények szem előtt tartása mellett kérésre, a biztonságot nem veszélyeztető - eltérést engedélyezhet.
6. §
A berendezések járművekbe történő beépítési követelményeiről, a járművek műszaki megvizsgálásának szabályairól, illetve a beépítést végző gépjármű-fenntartó szervezetekről külön jogszabály rendelkezik.[10]
7. §
Autógáz e rendelet szerint:
a) a cseppfolyós gáz (propán, propilén, bután, izobután, izobutilén, butilén, valamint ezek elegyei);
b) a sűrített földgáz;
c) egyéb gáz.
8. §
Az egyéb gázzal üzemeltethető gázüzemű járművek berendezéseire az Energiafelügyelet feltételeket határozhat meg.
9. §
Az autógázzal üzemelő gázüzemű jármű gáztartályának töltése csak engedélyezett telepítésű autógáztöltő berendezéssel történhet.
10. §
(1) Az autógáz töltőállomások, egyedi sűrített földgáztöltő berendezések gyártásának, behozatalának, létesítésének, átalakításának, áthelyezésének, használatba vételének, valamint a töltőállomásokon elhelyezett tartályok felállításának, a kimérőszerkezetek és azok önállóan forgalomba hozható részegységeinek engedélyezése az Energiafelügyelet hatáskörébe tartozik.
(2) Az engedélykérelemhez csatolandó műszaki dokumentációra és az engedélyezés feltételeire vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben szabályozottak alól más biztonságtechnikailag egyenértékű műszaki megoldás esetén a hatóság eltérést engedélyezhet.
11. §
(1) Az autógáz töltőállomás, egyedi sűrített földgáz töltőberendezés létesítésének, üzemeltetésének biztonságtechnikai előírásait e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az Energiafelügyelet a környezet biztonságának megóvása mellett, különlegesen indokolt esetben a biztonsági övezet terjedelmétől, továbbá az előírt tilalmak és korlátozások alól eltérést engedélyezhet, és ennek feltételeit írásban közli. Az eltérések megadásához az építésügyi hatóság hozzájárulása is szükséges.
(3) Az üzemeltető az autógáz töltőállomás használatbavételekor, de legkésőbb az attól számított 90 napon belül köteles a biztonsági övezet határát feltüntető térkép másolatát elkészíttetni, és az illetékes építésügyi hatóságnak, továbbá a keresztezett nyomvonalas létesítmények üzemeltetőinek megküldeni. A hatóságok a biztonsági övezetet érintő engedélyek kiadásánál a biztonsági övezettel kapcsolatos tilalmakat és korlátozásokat kötelesek figyelembe venni.
(4) Ha a biztonsági övezet terjedelme vagy az ezzel kapcsolatos korlátozások és tilalmak megállapítása alapjául szolgáló műszaki, biztonsági feltételek megváltoznak, vagy azok jelentős változását tervezik, az üzemeltető köteles azt az Energiafel ügyeletnek bejelenteni, és a biztonsági övezettel kapcsolatos korlátozások módosítását kérni.
(5) Ha a (4) bekezdésben szereplő változásokat más természetes vagy jogi személy tervezi, vagy hajtja végre, e személy is köteles az Energiafelügyeletnél eljárni a biztonsági övezetet érintően.
12. §
Az autógáz töltőállomásokat az Energiafelügyelet ellenőrzi. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
13. §
E rendeletben előírt hatósági eljárásokért az Energiafelügyelet külön jogszabályban meghatározott díjat számít fel.
14. §
Az autógáz töltőállomás fogalommeghatározásai: 1. Autógáz töltőállomás: Közúti járművek autógáz ellátására létrehozott - üzemi vagy közforgalmú - létesítmény.
2. Üzemi autógáz töltőállomás: Az üzemben tartó saját járműveinek ellátására létrehozott töltőállomás.
3. Közforgalmú autógáz töltőállomás: Kereskedelmi célú töltőállomás, amely egyéb szolgáltatásokat is nyújthat.
4. Kimérőszerkezet: Az autógáz kimérésére alkalmas, helyhez kötött, legalább mérő- és adagolószerkezetet tartalmazó berendezés.
5. Autógáz tárolótartály: Az a telepített nyomástartó edény, mely üzemszerűen kimérőszerkezeten keresztül üríthető, és kielégíti a Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata (a továbbiakban: NYEBSZ) követelményeit.
6. Biztonsági övezet: A gázüzemű létesítmények, berendezések és környezetük védelmére meghatározott terület, amely védi a létesítmény részéről esetleg keletkező veszély ellen a környezetet, és biztosítja a létesítmény biztonságos üzemét.
7. Lefejtés: A szállítóeszközön lévő tartályból a cseppfolyós gáznak zárt rendszerben történő továbbítása az autógáz tárolótartályba.
8. Lefejtőhely: A szállítóeszköz számára a biztonságos lefejtés céljára megfelelően kialakított terület.
9. Töltés: Megfelelő kimérőszerkezeten keresztül az autógáznak zárt rendszerű továbbítása az autógázzal üzemelő közúti jármű külön e célra kialakított tartályába.
10. Töltőhely: Az autógázzal üzemelő közúti jármű számára biztonságos töltés céljára megfelelően kialakított terület.
11. Egyedi sűrített földgáz töltőberendezés: Az üzemben tartó saját járműveinek ellátására létrehozott töltőberendezés.
15. §
E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Dr. Latorcai János s. k.,
ipari és kereskedelmi miniszter
1. számú melléklet a 6/1993. (V. 12.) IKM rendelethez
A gázüzemű járművek üzemanyagellátó berendezéseinek engedélyezése
A gázüzemű járművek üzemanyagellátó berendezéseinek engedélyezési folyamata:
I. Cseppfolyós gázüzemű járművek autógáztartályának (a továbbiakban: tartály) gyártása, behozatala, átalakítása és megfelelőségének tanúsítása
1. Gyártási, illetve behozatali engedélyezési eljárás.
a) Az engedélykérelemhez három példányban műszaki dokumentációt kell mellékelni, mely az alábbiakat tartalmazza:
- a tartály méretezett összeállítási rajzát,
- szilárdsági számítást,
- legyártott tartály szerkezeti anyagának mechanikai tulajdonságait és anyagösszetételét,
- műszaki leírást,
- gyártásra vonatkozó különleges tervezői előírásokat (pl. hegesztett kötések kivitelezési módja, minősége, vizsgálata stb.),
- próbatestek kivételi helyeinek vázlatát,
- külföldről származó tartály esetében a külföldi vizsgáló szerv minősítő tanúsítványát.
b) Az engedélyezés előtt a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet vagy a területi műszaki biztonsági felügyeletek ellenőrzik, hogy fennállnak-e a megfelelő feltételek a beadott dokumentációval egyező kivitelű gyártás biztosítására.[11]
c) A tartály külön jogszabály alapján engedélyezhető.[12]
2. Gyártási szabályok, megfelelőségi tanúsítás.
a) A cseppfolyós gáztartályokba gázmegnevezésként a gyártónak a nemzetközileg használatos "LPG" feliratot kell beleütnie.
b) A tartályok szerelvényeit házzal kell védeni.
c) A tartályokat beszerelés előtt el kell látni korrózió elleni védelemmel.
d) A tartályba csak a gyártó által meghatározott típusú és az Energiafelügyelet által jóváhagyott üzemi és biztonsági szerelvények szerelhetők be. A tartályba csak olyan üzemi és biztonsági szerelvények szerelhetők, amelyek - a tartály beállított dőlésszögét figyelembe véve - biztosítják a töltés automatikus leállítását 80%-os töltési fok elérésénél és közvetlenül csatlakoztathatók. A vonatkoztatási jelnek a tartály vízszintes szimmetriasíkjában, beépített állapotban jól látható helyen kell lennie.[13]
e) Az Energiafelügyeletnek a gyártóműben az engedélyezett típussal megegyező minden tartályon el kell végeznie az I/1c) pontban meghatározott jogszabályban előírt vizsgálatokat.
Az Energiafelügyelet elfogadja az ENSZ Titkárságán bejegyzett olyan vizsgáló intézmény tanúsítványát is, amellyel kétoldalú megállapodást kötött a vizsgálatok kölcsönös elismerésére.
A mechanikai vizsgálatokra minden kettőszáz (200) azonos gyártási technológiával gyártott, azonos típusú tartályból egy darabot, plusz a fennmaradó tételből egy darabot kell szúrópróbaszerűen kiválasztani.
f) Kedvező eredményű vizsgálatok esetén, illetve az 1/1a) és l/2e) pont szerint elismert intézmények minősítő tanúsítványa (bizonylata) alapján, az Energiafelügyelet beleüti engedélyező bélyegzőjét az autógáztartályok adattáblájába és a tartályokra megfelelőségi tanúsítványt állít ki.
3. A tartályon bármiféle javítást, átalakítást csak az Energiafelügyelet által erre feljogosított szakműhely vagy gyártó végezhet.
II. Sűrített földgáz üzemű járművek tartályainak gyártása, behozatala és megfelelőségének tanúsítása
1. A sűrített földgáz üzemű járművekbe beépítendő tartályok gyártásának, külföldről történő behozatalának engedélyezésével összefüggő biztonságtechnikai követelmények, továbbá biztonságtechnikai eljárások tekintetében a GBSZ-ben foglaltak szerint kell eljárni.[14]
2. A sűrített földgáz tartályokba gázmegnevezésként a gyártónak a nemzetközileg használatos "CNG" feliratot kell beleütnie.
3. Sűrített földgáz üzemű járművekbe kizárólag 200 bar töltetnyomásra engedélyezett tartályok építhetők be.
III. Egyéb gázüzemű járművek tartályainak gyártása, behozatala és megfelelőségének tanúsítása
Az e mellékletet hatálybaléptető miniszteri rendelet 8. §-ában foglaltaknak megfelelően.
IV. A tartályra szerelt tartozékok és egyéb berendezések gyártási vagy behozatali engedélyezése
1. Az engedély iránti kérelemhez három-három példányban az alábbiakat szükséges mellékelni:
a) A tartályra szerelt tartozékok típusára vonatkozólag:
- a tartályra szerelt tartozékok részletes leírását,
- ezeknek a tartozékoknak részletes és megfelelő méretarányú rajzát.
b) Az elpárologtató és/vagy a nyomáscsökkentő típusára vonatkozólag:
- az elpárologtató és/vagy a nyomáscsökkentő részletes leírását,
- az elpárologtató és/vagy a nyomáscsökkentő részletes és megfelelő méretarányú rajzát.
c) A leválasztószelep típusára vonatkozólag:
- a leválasztószelep részletes leírását,
- a leválasztószelep részletes és megfelelő méretarányú rajzát.
d) A csővezetékek típusára vonatkozólag:
- a csővezetékek részletes leírását,
- a csővezetékek (hajlékony tömlő) részletes és megfelelő méretarányú rajzát.
e) A távtöltőnyílás típusára vonatkozólag:
- a távtöltőnyílás részletes leírását,
- a távtöltőnyílás részletes és megfelelő méretarányú rajzát.
f) Az a)-e) pontokban írt berendezés részegységeire vonatkozó:
- pentánállósági vizsgálati jelentést, illetve a felhasznált autógáz fajtájának való megfelelőségi vizsgálati jelentést,
- nyomáspróbák bizonylatait,
- rezgésvizsgálati jelentést.
2. Amennyiben a berendezés külföldről kerül behozatalra, úgy az engedélykérelemhez mellékelni kell a dokumentációnak hiteles magyar nyelvű fordítását is.
V. Általános előírások
1. Cseppfolyós gázüzemű üzemanyagellátó berendezések esetében jelen melléklet I/1c) pontjában meghatározott jogszabályban rögzített nemzetközi jóváhagyó jelképpel nem rendelkező berendezéseknek is ki kell elégíteniük, a jóváhagyó jelképpel rendelkező berendezésekkel szemben támasztott műszaki biztonságtechnikai követelményeket.
2. Külföldön már használt és külföldi vizsgáló szerv által tanúsított tartályok esetében is le kell folytatni a behozatali típus engedélyezési eljárását. Ez esetben a típusengedéllyel nem rendelkező használt tartály engedélykérelméhez mellékelni kell az I/1a) pont szerinti dokumentációt és az elvégzett gyártóművi vizsgálatok teljes körű bizonylatainak hiteles magyar nyelvű fordítását. Az Energiafelügyelet által már engedélyezett típusú használt, külföldi gyártású tartály behozatali engedélyezéshez elegendő a külföldi vizsgáló szerv tanúsítványa. A behozatali típus engedélyezés után a használt tartályokat az Energia-felügyeletnek meg kell vizsgálnia. (Szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba.) Kedvező eredményű vizsgálatok esetén az Energiafelügyelet beleüti engedélyező bélyegzőjét a tartályokba és azokról megfelelőségi tanúsítványt állít ki.
3. A járművekbe a gépjármű-fenntartó szervezet csak az Energiafelügyelet által megfelelőségi tanúsítvánnyal ellátott tartályt és típusengedélyezett, tartályra szerelt tartozékokat, valamint egyéb berendezéseket építhet be. A gépjármű-fenntartó szervezet a beépítés során köteles meggyőződni arról, hogy az egyes részegységek a típusengedélynek megfelelnek-e és a berendezés gyártója által meghatározott típusúak-e.
4. A tartályt csak gépjármű-fenntartó szervezet szerelheti ki a járműből és juttathatja el a vizsgálati helyre.
5. A tartály időszakos vizsgálatának sikeres eredményét az Energiafelügyelet szakembere által a tartály adattáblájába beütött bélyegzés tanúsítja.
6. Sikertelen vizsgálat esetén a tartályt a szakműhelynek oly mértékben kell roncsolni, hogy azt a továbbiakban ne lehessen gáz tárolására felhasználni.
VI. Nyilvántartás
1. Az Energiafelügyelet a gyártási, illetve behozatali típusengedély másodpéldányát öt évig, a tartály első töltés előtt adott megfelelőségi tanúsítványát annak lejártáig köteles megőrizni.
2. A tartály gyártója a típusengedélyt annak lejártáig, a megfelelőségi tanúsítványt annak lejártától számított két évig, a gyártóművi vizsgálati bizonylatokat húsz évig köteles megőrizni.
3. Az egyéb berendezések gyártási, illetve behozatali típusengedélyét a gyártó, illetve importáló az engedély érvényességének lejártától számított két évig köteles megőrizni.
4. A jármű tulajdonosa a megfelelőségi tanúsítványt, annak érvényességi idejéig kell hogy megőrizze.
2. számú melléklet a 6/1993. (V. 12.) IKM rendelethez
Az autógáz töltőállomás engedélyezési feltételei
1. Az autógáz tárolótartály engedélyezése
a) Az autógáz töltőállomáson elhelyezésre kerülő autógáz tárolótartályok gyártására, külföldről történő behozatalára, felállítására, használatára, átalakítására és javításának engedélyezésére a külön jogszabály rendelkezései vonatkoznak.[16]
b) Külföldön már használt és külföldi vizsgáló szerv által engedélyezett tárolótartályok behozatala esetében is, le kell folytatni a biztonságtechnikai behozatali engedélyezési eljárást a behozatal előtt. Ez esetben az engedélykérelemhez mellékelni kell a NYEBSZ szerinti engedélyezési dokumentáción kívül, a külföldi szerv által kiállított gépkönyvet, valamint az elvégzett gyártóművi vizsgálatok teljes körű bizonylatainak hiteles magyar nyelvű fordítását.[17]
2. Ki mérőszerkezet engedélyezése
Az Energiafelügyelet részére a kimérőszerkezet típusengedélyéhez az alábbi dokumentációt kell benyújtani három-három példányban:
- a komplett kimérőszerkezet és szerelvényeinek rajzát,
- a komplett szivattyúmotor és szerelvényeinek rajzát,
- komplett kimérőszerkezetet vizsgáló szerv minősítő vizsgálatának dokumentációját,
- kezelési, működtetési és karbantartási utasítást,
- robbanásbiztonsági ellenőrző vizsgálati jelentést. Külföldi szerkezet esetén, a dokumentáció magyar nyelvű hiteles fordítását is mellékelni kell.
3. Létesítési engedély
a) Töltőállomás, egyedi sűrített földgáz töltőberendezés létesítésénél csak az Energiafelügyelet által engedélyezett autógáz tárolótartályt, engedélyezett típusú kimérőszerkezetet, illetve engedélyezett típusú egyedi sűrített földgáz töltőberendezést lehet felhasználni.
b) A létesítési engedélykérelemhez legalább az alábbi dokumentációt szükséges mellékelni:
- autógáz tárolótartály gyártási, illetve behozatali engedély másolatát,
- a kimérőszerkezet I/2. szerinti típusengedélyét,
- tervezett töltőállomás helyszínrajzát legalább 1:200 méretarányban,
- telepítési leírást (melyben szerepelnek a telepítésre vonatkozó gázbiztonságtechnikai, tűzvédelmi, villamos berendezések érintés- és villámvédelmi előírásai),
- üzemeltetési és karbantartási előírásokat,
- sűrített földgáz töltőállomás esetén a területileg illetékes gázszolgáltató és villamos energia szolgáltató hozzájáruló nyilatkozatát.
c) Az engedélyezési eljárás lefolytatása során az Energiafelügyelet létesítési engedélyt ad ki, melyben meghatározza a használatbavételi engedély kiadásához szükséges feltételeket.
4. Használatbavételi engedélyezés
A létesítési engedélyben előírt vizsgálatok kedvező eredményei esetén az Energiafelügyelet használatbavételi engedélyt ad ki.
3. számú melléklet a 6/1993. (V. 12.) IKM rendelethez
Az autógáz töltőállomás létesítésének, üzemeltetésének biztonságtechnikai tűzvédelmi előírásai
1. Elhelyezés, telepítés
1.1 A cseppfolyós gáz töltőállomás tartályai és a töltőállomáson lévő egyéb építmények elhelyezésének szabályát külön jogszabály tartalmazza.[18]
1.2 Az autógáz töltőállomást - a veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályától függetlenül - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeknek kell tekinteni.[19]
1.3 A cseppfolyós gáz töltőállomáson földdel nem fedett (föld feletti) kivitelben csak egy darab, legfeljebb 5 m3 névleges űrtartalmú autógáz tárolótartály helyezhető el.
1.4 A cseppfolyós gáz töltőállomáson 5 m3 névleges űrtartalom feletti befogadóképességű cseppfolyós gáz tárolótartály csak földdel fedett (föld alatti) kivitelben helyezhető el, legfeljebb 30 m3 befogadóképességgel egy vagy legfeljebb három darab tárolótartály alkalmazásával.
1.5 Egyazon cseppfolyós gáz töltőállomáson, vagy csak földdel nem takart (egy db 5 m3-es), vagy csak földdel takart (legfeljebb 30 m3) kivitelű tartály helyezhető el.
1.6 A földdel fedett (föld alatti) cseppfolyós gáz tartályok egymástól való telepítési távolságai:
- fekvőhengeres tárolók 0.75 D-re telepíthetők egymástól, de ez a távolság 1 méternél kevesebb nem lehet,
- gömbtárolók 0.5 D-re telepíthetők egymástól, de ez a távolság 1 méternél kevesebb nem lehet (D a nagyobb tartály átmérője).
1.7 A cseppfolyós gáz töltőállomás tartályainak, lefejtőhelyeinek és kimérőhelyeinek 15 méteres sugarú körzetében talajszintnél mélyebb létesítmény (pl. akna, pince, kút, árok, csatorna stb.) nem lehet.
1.8 A sűrített földgáz töltőállomás (kompresszoros állomás puffertartállyal vagy anélkül) villamos-veszélyességi övezet nagyságának a meghatározása az MSZ 1600/8 szerint.
2. A tárolótartályokra és szerelvényeire vonatkozó előírások
2.1 A tárolótartályok szerelvényeinek kialakítása során a NYEBSZ, a GOMBSZ IV. fejezet és jelen melléklet előírásait kell figyelembe venni.
2.2 Az autógáz töltőállomásokon elhelyezett gáztároló berendezést nem éghető anyagú, átszellőzést biztosító kerítéssel kell bekeríteni.
2.3 Az autógáz töltőállomásokon elhelyezett földdel nem fedett (föld feletti) cseppfolyós gáz tárolótartályok és szerelvényeik meg nem engedett tűzhatásokkal szembeni védelmére az alábbiakat kell megvalósítani:
2.3.1 Hőszigetelés
- A tartály és acélszerkezetű tartólábait, valamint a folyékony gázt továbbító csővezetékeket az elzáró szerelvényekkel bezárólag nem éghető, hőszigetelő anyaggal kell körülvenni.
- A hőszigetelő anyagokat korrózióálló acélköpenynyel (melynek falvastagsága legalább 1 mm) kell körülvenni. Az acélköpenyt úgy kell rögzíteni, hogy a hőszigetelő anyag és az acélköpeny között 30 mm távolság legyen. Az acélköpenyt úgy kell kialakítani, hogy a hőszigetelőanyag és az acéllemezköpeny között részben alul a levegő be-, felül pedig kifelé áramolhasson.
A hőszigetelést
- a szerelvények környékén,
- a tartályfenéken lévő vizsgáló nyílásoknál,
- a tartály körkörös hegesztési varratinái a tartály hosszirányú varratainak kezdetével bezárólag és a
- folyékony fázis vételezésére szolgáló csőcsatlakozás környékén úgy kell kialakítani, hogy szükség esetén szabadon hozzáférhetővé váljék.
2.3.2 Szerelvények
A szerelvényeket úgy kell kialakítani és beépíteni, hogy 250 °C-ra történő felmelegedés ne eredményezzen tömítetlenséget a szerelvények csatlakozási pontjainál.
A biztonsági szelepet lefúvócsővel kell felszerelni, amely függőlegesen felfelé mutat. A kifúvócső nyílása legalább 0,50 m magasan legyen a hőszigetelés felett. A csőtoldat végződését csapadékvíz bejutása ellen védeni kell, és a csonk végződését úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a lefúvott gáz a környezetet, a gáztárolót és szerelvényeit nem veszélyeztetheti.
2.4 Az autógáz töltőállomásokon föld feletti tartályt minden esetben sík, szikrát nem húzó, statikus feltöltődést nem okozó és nem éghető anyagú, a környező talajszinttől 0,15 m magasságúra kiemelt felületen kell elhelyezni. Ennek mérete minden irányban 1-1 m-rel haladja meg a tartály vetületét.
2.5 A cseppfolyós gáz tárolótartályt vízzel feltöltött tömegének a figyelembevételével, szilárdságilag megfelelően méretezett alapra kell helyezni. A tartószerkezet egyenletes teherelosztást tegyen lehetővé.
2.6 A föld felett elhelyezett tartályt (tartályokat) legalább 2 óra tűzállósági határértékű tartószerkezeten kell elhelyezni.
3. Kimérőszerkezet
3.1 A kimérőszerkezetet az autógáz töltőállomás közlekedési útjainak szintjétől legalább 0,15 m-re kiemelkedő alapon, az alapzathoz szilárdan rögzítve kell elhelyezni.
3.2 A kimérőszerkezet váza és borítólemezei a várható igénybevételekkel szemben ellenállóképes, időtálló és nem éghető (MSZ 595/2) anyagú legyen.
3.3 A burkolat a belső szerkezetet mechanikai sérülés és illetéktelen behatás ellen védje.
3.4 A kimérőszerkezet szerkezeti egységként nem szabad olyan anyagokat alkalmazni, amelyeknél az üzemszerű folyamatok elektrosztatikus feltöltődéseket idézhetnek elő.
3.5 Az esetleges elektrosztatikus feltöltődés levezetésére a kimérőszerkezet fémszerkezeti részeit egymással fémesen össze kell kötni, és be kell kötni a védőföldelő hálózatba (MSZ 16040, MSZ 16041).
3.6 Az üzemi autógáz töltőállomás önkiszolgáló jellegét jól láthatóan és időtállóan a kimérőszerkezeten jelezni kell.
3.7 Az üzemi töltőállomás kimérőszerkezeten maradandó módon és jól olvasható szöveges, ábrás kezelési utasítást kell elhelyezni.
3.8 A kimérőszerkezethez tartozó kiszolgálótömlő hajlékony, antisztatikus tulajdonságú, az autógáz hatásának ellenálló és a szivattyú üzemi nyomásnál legalább 1,5-ször nagyobb nyomás elviselésére legyen alkalmas. A kiszolgálótömlő közforgalmú autógáz töltőállomáson elzárható vagy lezárható legyen.
3.9 Autógázt kimérni csak olyan kimérőszerkezeten keresztül lehet, amely rendelkezik a mérésügyi típusvizsgálat eredményeként az Országos Mérésügyi Hivatal által kiadott hitelesítési engedéllyel.
4. Villamos berendezés, érintés- és villámvédelem
4.1 Az autógáz töltőállomás villamos berendezéseit az MSZ 1600 sorozat, érintésvédelmét az MSZ 172/1, villámvédelmét pedig az MSZ 274 sorozat szerint kell tervezni és kivitelezni.
4.2 Az autógázt kimérőszerkezet villamos berendezései motor, kapcsoló, elosztó- és csatlakozószerelvények, fénycsöves lámpatest, fénycsőelőtét, elektronikus berendezések stb. az MSZ 1600/8 szerinti villamos veszélyességi fokozatnak megfelelő kivitelűek legyenek.
4.3 Autógázt kimérni csak olyan kimérőszerkezeten keresztül lehet, melynek részegységei robbanásbiztonsági ellenőrző vizsgálat után a megfelelő védettséget igazoló minősítő okirattal rendelkeznek.
4.4 Az autógáz töltőállomásokon kábel- és csővezetékcsatornákat létesíteni nem szabad. Az utak, a járdák és az épületalapok alatt elhelyezett védőcsővek folyamatos csőrendszert ne képezzenek.
4.5 A gázt szállító közúti tartályos jármű földelővezető csatlakoztatására csatlakozási pontot kell készíteni 15 x 50 x 180 mm-es vörösréz hasáb felrögzítésével. A gázt lefejtő tartálykocsit minden esetben földelni kell.
5. Tűzoltóeszközök, tűzmegelőzés, tűzvédelem, gázbiztonságtechnika, üzemeltetés
5.1 Az autógáz töltőállomás területén elhelyezett földtakarás nélküli tartály közvetlen közelében, a lefejtő akna közvetlen közelében és a földdel takart tartály dómaknája mellett szembetűnő módon, mindig olvasható állapotban tartott 630x400 mm-es nagyságú fémlemezből készített, fehér alapon 35 mm széles, vörös szegéllyel ellátott, fekete színű betűkkel írt: TŰZ- ÉS ROBBANÁSVESZÉLY! NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA ÉS A DOHÁNYZÁS TILOS! szövegű tűzvédelmi előírást tartalmazó táblákat, alatta pedig a nemzetközi piktogram képét kell elhelyezni.
5.2 Jelen melléklet 2.2 pontjában írt kerítés bejárati ajtajára el kell helyezni az 5.2 pontban írt figyelmeztető és tiltó táblán kívül az IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS! szövegű tiltó táblát is.
5.3 Az autógáz töltőállomáson
- a földdel nem takart tartály közelében egy db 50 kg töltettömegű,
- a lefejtőhely mellett, a földdel takart tartályok dómaknál mellett egy db 12 kg töltettömegű,
- a kimérőhely mellett egy db 12 kg töltettömegű,
- a sűrített földgáz töltőállomás (kompresszoros állomás puffertartállyal vagy anélkül) területén egy db 50 kg töltettömegű és két db 12 kg töltettömegű porral oltó tűzoltókészüléket kell elhelyezni.
Az egyedi sűrített földgáz töltőberendezés mellett egy db 6 kg-os töltettömegű porral oltó tűzoltókészüléket kell elhelyezni.
5.4 Az autógáz töltőállomást csak rendeltetésének megfelelően a megelőző tűzvédelmi és gázbiztonságtechnikai rendelkezések szerint szabad használni.
5.5 Az üzemelő autógáz töltőállomást annak kezelője köteles állandó felügyelet alatt tartani, üzemszünet idején pedig lezárni.
5.6 Autógázt lefejteni csak a kijelölt helyre (lefejtőhely) beállt tartályos szállító járműről szabad végezni.
5.7 Autógázt tölteni csak a kijelölt helyre (töltőhely) beállt közúti jármű e célra kialakított tartályába lehet, azután, hogy a jármű motorjának működése leállításra került, a jármű sebességbe kapcsolással és a kézifék behúzásával elgurulás ellen rögzítve lett.
5.8 Autógáz töltőállomás kezelője csak érvényes tűzvédelmi és autógáz töltőállomás kezelői szakvizsgával rendelkező olyan személy lehet, aki a munkakör betöltésére egészségügyileg alkalmas.[20][21][22]
5.9 Az autógáz töltőállomás kezelését csak testhezálló, antisztatikus védőruhában, fedett fővel és szikrát nem okozó bőr lábbeliben szabad végezni. Műanyagból készült alsó- és felsőruházatot viselni tilos! Töltéskor védőkesztyűt kell használni.
5.10 A cseppfolyós gáz lefejtésekor a gázt szállító közúti tartályos jármű lefejtő csonkjának 20 m-es körzetében csak a kezelőszemélyzet tartózkodhat. A területet a 6.2 pontban írt táblával meg kell jelölni.
5.11 A lefejtés ideje alatt az autógáz töltőállomás kezelőjén kívül, a tartályos jármű személyzete is köteles a töltés helyén állandó felügyeletet tartani.
5.12 Az autógáz töltőállomás területéről az éghető hulladékot rendszeresen el kell távolítani. Az útburkolatot üzemzárás után a kimérőszerkezettől számított legalább 5 méteres körzetben tisztítani kell.
5.13 A kimérőszerkezetet a legkisebb szivárgás észlelése esetén azonnal üzemen kívül kell helyezni, és az elektromos hálózatról le kell választani. Ismételten üzembe helyezni csak a hiba - szakszervizzel történő - elhárítása után szabad.
5.14 Minden autógáz töltőállomásra üzembe helyezéskor olyan utasítást kell készíteni, amely legalább a következőket tartalmazza:
- a berendezés kezelésével kapcsolatos előírásokat,
- a gázbiztonságtechnikai előírásokat,
- az időszakos ellenőrzések idejét és módját,
- a munka- és a tűzvédelmi utasítást,
- a karbantartás idejét, módját,
- a szakszerviz címét.
Lábjegyzetek:
[1] Lásd: A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-HM együttes rendeletet.
[2] Módosította az 58/2003. (IX. 23.) GKM rendelet 2. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2003.09.23.
[3] Lásd: A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló, módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet, továbbá a Gázpalack Biztonsági Szabályzat hatálybalépéséről szóló 1/1980. (I. 19.) NIM rendeletet.
[4] Megállapította a 24/1995. (VII. 13.) IKM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.08.12.
[5] Megállapította a 24/1995. (VII. 13.) IKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.08.12.
[6] Beiktatta a 24/1995. (VII. 13.) IKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.08.12.
[7] Számozását módosította a 24/1995. (VII. 13.) IKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.08.12.
[8] Számozását módosította a 24/1995. (VII. 13.) IKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.08.12.
[9] Módosította a 24/1995. (VII. 13.) IKM rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.08.12.
[10] Lásd: A közúti járművek forgalomba helyezéséről és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló, módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, módosított 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet, a gépjármű-fenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló, módosított 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendeletet.
[11] Megállapította a 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet 5. § (4) bekezdés c) pontja. Hatályos 1998.02.11.
[12] Lásd: A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. számú mellékletének 67. pontját.
[13] Módosította a 24/1995. (VII. 13.) IKM rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.08.12.
[14] Lásd: A Gázpalack Biztonsági Szabályzat hatálybaléptetéséről szóló 1/1980. (I. 19.) NIM rendeletet.
[15] Megállapította a 24/1995. (VII. 13.) IKM rendelet 4. §-a (lásd Melléklet). Hatályos 1995.08.12.
[16] Lásd: A Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata hatálybaléptetéséről szóló 4/1979. (III. 7.) NIM rendeletet.
[17] Lásd: A Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata hatálybaléptetéséről szóló 4/1979. (III. 7.) NIM rendeletet.
[18] Lásd: A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1977. (IV. 6.) NIM rendeletet.
[19] Lásd: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1980. (XI. 25.) BM rendeletet.
[20] Lásd: A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 3/1980. (VIII. 30.) BM rendeletet.
[21] Lásd: Az iskolarendszeren kívüli, az ipari és kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szakmai oktatásról és képesítésről szóló 12/1992. (IV. 4.) IKM rendeletet.
[22] Lásd: A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló, módosított 4/1981. (III. 1.) EüM rendeletet.