Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

11/1999. (X. 6.) IM rendelet

a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1] (1) A rendelet hatálya kiterjed a bírósági fogalmazókra (a továbbiakban: fogalmazók), a bírósági vezetőkre, a bírákra, a fogalmazók képzésében és felvételében részt vevő igazságügyi alkalmazottakra, valamint a fogalmazói állásra pályázókra (a továbbiakban: pályázók).

(2)[2] E rendelet vonatkozásában bíróság a fogalmazót foglalkoztató Kúria, ítélőtábla, valamint törvényszék.

A fogalmazók felvételi rendje[3]

1/A. § (1)[4] A fogalmazói utánpótlás folyamatos biztosítása érdekében a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnökök (a továbbiakban: kinevező) évente két alkalommal közös, összesített pályázatot (a továbbiakban: központi felvételi) írnak ki. A bírósági igények összesítéséről, valamint a pályázatok egységes feltételekkel, beérkezési és elbírálási határidővel történő közzétételéről az Országos Bírósági Hivatal elnöke (a továbbiakban: OBH elnöke) gondoskodik.

(2)[5]

(3)[6] A pályázati kiírást a Bírósági Közlönyben, a bíróságok központi honlapján, valamint - amennyiben a bíróság rendelkezik vele - a bíróság saját honlapján kell közzétenni. Az OBH elnöke - a hallgatók számára történő közzététel érdekében - az egyetemek állam- és jogtudományi karainak dékáni hivatalait is tájékoztatja a pályázati kiírásról.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a bíróság megnevezését,

b) a betöltendő munkakör megnevezését,

c) a fogalmazói állás betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt,

d) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,

e)[7] a pályázat benyújtásának feltételeit, beérkezésének és elbírálásának határidejét,

f) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást,

g) az állás betöltésének időpontját, valamint

h) a pályázathoz csatolandó okiratok felsorolását.

1/B. § (1)[8] Az évente két alkalommal tartandó központi felvételi esetében a pályázatot - amennyiben a pályázó több álláshelyre is pályázik, a sorrend megjelölésével - az OBH elnökéhez kell benyújtani. Az OBH elnöke a beérkezett pályázatokról - ideértve a több álláshelyre beadott pályázatokat is - tájékoztatja a kinevezőket. Ha a pályázó az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 14. §-ának (9) bekezdése alapján a felvételi versenyvizsgára (a továbbiakban: versenyvizsga) nem köteles (a továbbiakban: versenyvizsgára nem köteles pályázó), az OBH elnöke - a pályázó nyilvántartásban szereplő adatainak megküldésével egyidejűleg - e tényre utalással tájékoztatja a kinevezőt a pályázat benyújtásáról. A pályázat elbírálása szempontjából versenyvizsgára nem köteles pályázónak kell tekinteni azt is, aki a pályázat beérkezésének időpontjában bírósági fogalmazói kinevezéssel rendelkezik.

(2)[9]

(3)[10] A versenyvizsgát az OBH elnöke a beérkezési határidőtől számított 45 napon belül bonyolítja le. A vizsga eredményéről az OBH elnöke - a pályázó pályázati anyagának, pontszámának a megküldésével - értesíti a kinevezőt.

(4) A versenyvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga célja, hogy felmérje a pályázónak a jogi problémák felismerésére, eldöntésére, illetve álláspontjának megfogalmazására vonatkozó képességét. A szóbeli vizsgán a pályázónak az általános jogi műveltségéről, szóbeli kifejező-, döntés- és konfliktuskezelési képességéről kell számot adnia. Szóbeli vizsgára az a pályázó bocsátható, aki az írásbeli vizsgán elérhető pontszám több mint 50%-át megszerezte.

(5)[11] A szóbeli vizsgát a pályázónak egy 3 főből álló vizsgabizottság előtt kell letennie. A vizsgabizottság tagjait az OBH elnöke a Felvételi Versenyvizsga-bizottság tagjaiból esetenként jelöli ki. A Felvételi Versenyvizsga-bizottság tagjait az OBH elnöke nevezi ki 5 évre. A kinevezés - az érintett beleegyezésével - az eredeti kinevezés időtartamával meghosszabbítható.

(6)[12] Az eredményesen letett vizsgáról az OBH elnöke az 1. számú melléklet szerinti tanúsítványt állít ki, amelyet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírnak. A tanúsítványt a vizsgabizottság az OBH elnöke körbélyegzőjével látja el.

(7)[13] Ha a (6) bekezdés szerinti tanúsítvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott, az OBH elnöke a tanúsítványt pótolja.

(8)[14] A versenyvizsga tartalmának, értékelésének és lebonyolításának, valamint a Felvételi Versenyvizsga-bizottság tagjai kinevezésének részletes szabályait az OBH elnöke határozza meg.

1/C. §[15] (1) A kinevező dönt a pályázat elbírálásáról. Ennek során a sikeres versenyvizsgát tett pályázót meghallgathatja.

(2) A kinevező tájékoztatja az OBH elnökét a kinevezni kívánt pályázóról. A több álláshelyet is megjelölő, sikeres versenyvizsgát tett pályázó kinevezéséről elsőként az első helyen megjelölt bíróság elnöke jogosult dönteni, melyről az OBH elnökét, a sorrendben következőként megjelölt további bíróságok elnökét és a pályázót értesíti.

1/D. §[16] Az 1/A. §-1/C. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fogalmazónak az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 17. § (3) bekezdésében szereplő áthelyezése esetén.

A joggyakorlat célja

2. § (1) A joggyakorlat célja az, hogy a fogalmazó a munka végzése során, a bírósági jogalkalmazás szempontjából meghatározó jogi ismeretek elmélyítése mellett megismerje a bírói gyakorlatot, elsajátítsa az ítélkezés szakmai szabályait és munkamódszerét, alakítsa ki a bírótól megkívánt, az ítélkezéshez szükséges képességeket.

(2) A joggyakorlat eredményeként el kell érni, hogy a fogalmazó képes legyen alkalmazni a bírósági ügyvitel szabályait, behatóan ismerje az anyagi jogi és eljárásjogi szabályok gyakorlatát, szerezzen ismereteket a bírói munkához nélkülözhetetlen munkaszervezési módszerekről; sajátítsa el a bírói jogállásra vonatkozó jogszabályokat, ismerje meg a bírói hivatás etikai normáit.

A joggyakorlat tartalma

3. § (1) A fogalmazót valamennyi beosztásában olyan munkával kell foglalkoztatni, amely a bírói hivatásra való felkészülését segíti.

(2) A joggyakorlat alatt biztosítani kell, hogy a fogalmazó mind első és másodfokon - a peres és peren kívüli eljárásokban -, minden ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, és tartson önállóan ügyfélfogadást.

4. §[17] A joggyakorlat ideje alatt elő kell segíteni, hogy a fogalmazó a jogalkalmazás egyéb területein (ügyészi, ügyvédi, közjegyzői, közigazgatási, nyomozó hatósági tevékenység) is ismereteket szerezzen. Erre a joggyakorlati idő alatt, legfeljebb 6 hónapos időtartamban kerülhet sor, ha a feltételek biztosíthatók. Az e § szerinti foglalkoztatás meghatározásánál lehetőleg figyelembe kell venni a fogalmazó véleményét.

5. § (1) A fogalmazó számára a joggyakorlat ideje alatt legalább egy alkalommal biztosítani kell, hogy országosan szervezett képzésben vehessen részt.

(2)[18] A joggyakorlat ideje alatt a fogalmazó nyelvi képzéséhez és továbbképzéséhez, nyelvvizsgára való felkészüléséhez a bíróság elnöke munkaidő-kedvezményt biztosíthat. Ilyen kedvezmény megadása esetén a nyelvvizsga letételét elő kell írni.

A joggyakorlatot vezető bíró (instruktor)

6. § (1)[19] A joggyakorlat helye szerinti bíróság - járásbíróság esetében a törvényszék - elnöke a fogalmazó képzésére megfelelő elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező joggyakorlatot vezető bírót jelöl ki.

(2)[20] A joggyakorlat helye szerinti bíróság elnöke a joggyakorlatot vezető és a fogalmazó képzésében részt vevő bíró számára külön díjazást vagy munkaidő-kedvezményt az OBH elnöke által meghatározott szabályok alapján állapít meg.

(3) A joggyakorlatot vezető bíró szakmai véleményét, irányítását a fogalmazó köteles figyelembe venni.

A joggyakorlat ideje és számítása

7. § (1) A fogalmazó joggyakorlati ideje három év, amely a munkába lépésének napján kezdődik.

(2)[21] A fogalmazó joggyakorlati idejének számítására a jogi szakvizsgáról szóló IM rendelet az irányadó.

A joggyakorlat tervezése, a joggyakorlati kimutatás

8. § (1)[22] A fogalmazó joggyakorlati beosztásáról terv készül, foglalkoztatása e szerint történik. A tervben biztosítani kell a gyakorlati munka és a képzés összhangját. A tervet a bíróság elnöke hagyja jóvá, és azt írásban közli az érintett bíróságok elnökével és az érdekelt fogalmazóval.

(2) A bíróság elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a fogalmazó beosztása és foglalkoztatása a terv szerint történjen, továbbá, hogy a fogalmazó a beosztásához és a képzéséhez kapcsolódó kollégiumi üléseken, bírói megbeszéléseken, valamint szakmai tanácskozásokon részt vehessen.

(3)[23] A fogalmazó joggyakorlati idejét úgy kell beosztani, hogy polgári, büntető, illetve közigazgatási és munkaügyi ügyszakban első és másodfokon, valamint a többi ügyszakban is megfelelő időt töltsön el, továbbá - a 4. §-nak megfelelően - a jogalkalmazás más területein is tapasztalatot szerezhessen. A fogalmazók joggyakorlati idejének beosztására vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke határozza meg. A fogalmazónak évente legalább 50 érdemi határozattervezetet kell készítenie.

(4)[24] Ha ez indokolt - különösen a más munkaterületről érkezett fogalmazók esetében - a bíróság elnöke eltérhet a (3) bekezdésben meghatározott beosztási rendtől.

9. § (1)[25] A fogalmazó munkájáról joggyakorlati kimutatás készül. A feladatok teljesítését az a bíró vagy más vezető igazolja és értékeli, aki mellett a fogalmazó a munkáját végezte. A joggyakorlati kimutatás tartalmát és vezetésének részletes szabályait az OBH elnöke határozza meg.

(2)[26] A joggyakorlati idő befejezése után a bíróság elnöke a joggyakorlati kimutatást lezárja. A joggyakorlati kimutatás egy példányát a fogalmazó részére át kell adni, további egy példányát a fogalmazó személyi anyagában kell megőrizni.

A fogalmazó képzése

10. § (1) A fogalmazóképzés a joggyakorlathoz kapcsolódóan három év.

(2) A fogalmazó képzésének alapja az egyéni tanulás.

(3)[27] A jogi szakvizsgára való felkészüléshez és a gyakorlati ismeretek elmélyítése érdekében a bíróság elnöke szervezett képzést (tanulókörök) biztosít a fogalmazó részére, amelyen a részvétel kötelező.

(4)[28] A bíróság elnöke a bíróság sajátosságainak megfelelően határozhatja meg a tanulókörök és a fogalmazó beszámoltatásának rendjét.

11. § (1)[29] Az egyéni tanulás folyamatosságának és eredményességének ellenőrzése céljából a fogalmazó a kijelölt anyagrészekből a bíróság elnöke vagy az általa erre felkért bíró előtt beszámol. A beszámoltatás alkalmával értékelni kell a fogalmazó által készített határozattervezeteket is. A beszámoló eredményét be kell vezetni a joggyakorlati kimutatásba.

(2) Ha a fogalmazó a kijelölt anyagot nem sajátította el kellő alapossággal, meg kell ismételnie a beszámolót.

12. § (1)[30] A fogalmazó joggyakorlatával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megtartásáért a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a fogalmazó a joggyakorlatát tölti, együttesen felel.

(2)[31] A bíróság elnöke a jogi szakvizsgára és a beszámolókra való felkészüléshez az OBH elnöke által meghatározott szabályok szerint munkaidő-kedvezményt biztosít.

13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit első ízben azoknak a fogalmazóknak az esetében kell alkalmazni, akiknek a képzése az 1999/2000. oktatási évben kezdődik.

(2)[32]

Dr. Dávid Ibolya s. k.,

igazságügy-miniszter

1. számú melléklet a 11/1999. (X. 6.) IM rendelethez[33]

Felvételi Versenyvizsga-bizottság
............../200........ szám
Tanúsítvány
A Felvételi Versenyvizsga-bizottság tanúsítja, hogy
aki.....................................................................,................ év ......................... hó .......... napján született, a bírósági
fogalmazói kinevezéshez szükséges felvételi versenyvizsgát ............... év ........................ hó ......... napján letette.
.........................................,............. év................................... hó ........... nap.
a vizsgabizottság elnöke
a vizsgabizottság tagjaa vizsgabizottság tagja
P.H."

2. számú melléklet a 11/1999. (X. 6.) IM rendelethez[34]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 1. §-a. Hatályos 2007.09.08.

[2] Módosította a 40/2011. (XII. 30.) KIM rendelet 13. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[3] Beiktatta a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 2. §-a. Hatályos 2007.09.08.

[4] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte a 7/2009. (IV. 8.) IRM rendelet 4. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2009.04.23.

[6] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[7] Megállapította a 7/2009. (IV. 8.) IRM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.23.

[8] Módosította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (10) bekezdés a) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[9] Hatályon kívül helyezte a 7/2009. (IV. 8.) IRM rendelet 4. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2009.04.23.

[10] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[11] Módosította a 40/2011. (XII. 30.) KIM rendelet 13. § f) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[12] Módosította a 40/2011. (XII. 30.) KIM rendelet 13. § g) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[13] Módosította a 40/2011. (XII. 30.) KIM rendelet 13. § h) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[14] Módosította a 40/2011. (XII. 30.) KIM rendelet 13. § i) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[15] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[16] Beiktatta a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[17] Módosította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (9) bekezdés b) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[18] Módosította a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.09.08.

[19] Módosította az 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 8. §-a. Hatályos 2013.01.01.

[20] Módosította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (9) bekezdés a) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[21] Lásd a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 2. §-ának (3) bekezdését.

[22] Módosította a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.09.08.

[23] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (6) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[24] Módosította a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.09.08.

[25] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[26] Módosította a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.09.08.

[27] Módosította a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.09.08.

[28] Módosította a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.09.08.

[29] Módosította a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.09.08.

[30] Megállapította a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 4. §-a. Hatályos 2007.09.08.

[31] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (8) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[32] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 18. § 132. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[33] Beiktatta a 43/2007. (VIII. 31.) IRM rendelet 5. §-a. Hatályos 2007.09.08.

[34] Hatályon kívül helyezte a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 6. § (10) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.

Tartalomjegyzék