13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelet

a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Nemzeti Kulturális Alapprogram (a továbbiakban: Alapprogram) kezeléséről és felhasználásáról, az ellenőrzés és beszámolás rendjéről, valamint a pályázati rendszerről az alábbiakat rendelem el:

1. § Az Alapprogram működtetésének szervezeti és eljárási részletszabályait a Tv. és e rendelet előírásainak keretei között a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) állapítja meg.

Az Alapprogram Bizottsága

2. § (1) Az Alapprogram céljainak megvalósítását szolgáló elvi, irányító és koordináló döntések meghozatala az Alapprogram Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság) feladata.

(2) A Bizottság élén elnök áll (a továbbiakban: Bizottság elnöke), akit miniszter nevez ki, ha e tisztséget nem saját személyében kívánja ellátni (a továbbiakban: megbízott elnök).

(3) Az Alapprogram működéséről a Bizottság évente legalább egy alkalommal, a pályázati év lezárását követően, a megbízott elnök pedig rendszeresen, de legalább negyedévenként a miniszternek beszámol.

3. § (1) A Bizottság elnöke

a) kapcsolatot tart és együttműködik a hazai és külföldi szervezetekkel, kulturális programokat finanszírozó központi költségvetési szervekkel, kulturális közalapítványokkal és a jelentősebb magánalapítványokkal,

b)[1] ellátja e rendeletben, továbbá az SZMSZ-ben meghatározott egyéb feladatait.

(2)[2] Akadályoztatása esetén - annak időtartamára - a megbízott elnököt az általa - a miniszter előzetes jóváhagyásával - kijelölt bizottsági tag helyettesíti. Ha a megbízott elnök a helyettesének kijelölésében is akadályozott, helyettesét a miniszter jelöli ki.

(3) A Bizottság elnöke feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi keret nagyságáról - a Bizottság előzetes egyetértésével - a miniszter dönt.

4. § (1) A miniszter a Bizottságba mind a saját hatáskörben felkért tagokat, mind pedig az érintett szakmai és társadalmi szervezetek által jelölt tagokat 4 évre bízza meg a bizottsági feladatok ellátásával.

(2)[3]

5. § (1) A Bizottság tagjait a miniszter indokolt esetben felmentheti, ha tisztségükből eredő - a Tv.-ben, e rendeletben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott - jogaikkal visszaélnek, vagy kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. A felmentés előtt a tagot jelölő szakmai és társadalmi szervezet véleményét ki kell kérni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában, indokolás nélkül is felmenthető az a bizottsági tag, akit a miniszter a minisztérium köztisztviselői közül bízott meg a bizottsági feladatok ellátásával.

6. §[4] A bizottsági tagság felmentéssel, lemondással vagy a tag halálával történő megszűnése esetén a miniszter a tag helyére - 30 napon belül - új személyt bíz meg az előző tag mandátumának hátralévő idejére.

7. § (1) A Bizottság elvi, irányító és koordináló jogkörében eljárva

a) meghatározza az Alapprogram rövid és középtávú kulturális támogatási stratégiáját, a különösen fontosnak tartott támogatási célokat, a támogatás során követendő szempontokat, ezek figyelembevételének rangsorát,

b)[5] a Tv. 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti miniszteri keret (a továbbiakban: miniszteri keret) tárgyában a miniszterrel egyeztetést folytat,

c) összehangolja a szakmai kollégiumok tevékenységét, dönt a vitás kérdésekben,

d) javaslatot tesz a miniszternek az egyes kollégiumok vezetőinek személyére,

e) évente beszámoltatja a kollégiumok vezetőit,

f) véleményezi az Alapprogram SZMSZ-ének tervezetét, valamint éves költségvetését és beszámolóját,

g) kezdeményezi, illetve véleményezi az Alapprogram továbbfejlesztéséhez szükséges törvényi és egyéb jogszabályi módosításokat,

h) ellenőrzi az Alapprogram működését,

i) közzéteszi az Alapprogram működéséről szóló éves szakmai és gazdasági beszámolót.

(2)[6] Az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörén túlmenően a Tv. 2. §-a (3) bekezdése c) pontjában megjelölt esetkörben a Bizottság dönt a pályázat kiírásáról, illetve elbírálásáról.

8. §[7] (1) A Bizottság a szakmai kollégiumok javaslatainak figyelembevételével, mérlegelve az egyes kulturális területek súlyát, értékteremtő szerepét

a) dönt az egyes szakmai kollégiumok által felosztható pénzeszközök nagyságáról, e körben kiemelt támogatási célokat határozhat meg, és megjelölheti az ezekre fordítandó keretösszegeket,

b) meghatározza az egyedi elbírálást igénylő támogatásokra (a továbbiakban: egyedi pályázat) felhasználható összeg mértékét.

(2) A miniszter a Bizottsággal egyeztetve állapítja meg a miniszteri keretet.

(3) A miniszteri keretből támogathatók különösen:

a) a hazai vagy nemzetközi kulturális (művészeti) nagyrendezvények,

b) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (a továbbiakban: minisztérium) felügyelete alá tartozó kulturális (művészeti) feladatot ellátó központi költségvetési szervek, továbbá a miniszter által más szervezeti formában alapított kulturális (művészeti) intézmények programjai,

c) a kulturális élet jelentős, nemzetközi rangú, nem a b) pontban foglaltak szerint működő műhelyei,

d) olyan egyedi pályázatok, amelyeket a miniszter - a miniszteri keret terhére - támogatásra méltónak ítél.

(4)[8] A miniszteri keret felhasználásáról, e körben a pályázatok kiírásáról és azok elbírálásáról, ideértve a miniszteri keret terhére benyújtott egyedi pályázatok elbírálását is - az SZMSZ-ben szabályozott módon - a miniszter dönt. A miniszteri keret terhére benyújtott egyedi pályázatok esetén a miniszter - kérelemre és méltányosságból a Tv. 7. §-ában meghatározott kereteken belül - a pályázati cél korrekcióját és ezzel egyidejűleg a szerződés módosítását engedélyezheti. Pályázat kiírása esetén e rendelet pályázati rendszerre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5)[9] A miniszteri keretből támogatható szervezetek [(3) bek. b) pont] a 4. számú mellékletben meghatározott - alapfeladatkörüknek megfelelő - szakmai kollégiumoktól nem kaphatnak támogatást.

9. § A Bizottság tagjai díjazásra és költségtérítésre jogosultak.

A szakmai kollégiumok

10. § (1) A miniszter a Bizottsággal egyeztetve dönt

a) az állandó szakmai kollégiumok létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, továbbá azok létszámáról,

b)[10] ideiglenes szakmai kollégiumok létrehozásáról, azok létszámáról, feladatkörének meghatározásáról, átszervezéséről és megszüntetéséről,

c) több szakmai kollégium által közösen folytatott pályáztatás alkalmazásáról.

(2) Az állandó szakmai kollégiumok felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3)[11] Az ideiglenes szakmai kollégiumok létrehozásának és működésének részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni úgy, hogy az a 11-15. § rendelkezéseitől eltérő szabályokat is megállapíthat.

11. § (1) A miniszter a szakmai kollégiumok vezetőit a kollégium tagjai közül, a Bizottság javaslatának figyelembevételével 2 évre nevezi ki.

(2) A szakmai kollégiumok vezetőinek felmentésére a Bizottság tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)[12] A vezetői kinevezésre, illetve annak meghosszabbítására sor kerülhet akkor is, ha a kinevezés vagy a meghosszabbítás tartama meghaladja a kollégiumi tagsági megbízás 12. § (1) bekezdésében meghatározott határidejének lejártát. A 4 éves határidő lejártát meghaladó vezetői kinevezés, illetve annak meghosszabbítása a kollégiumi tagsági megbízás - az érintett szakmai, társadalmi szervezetek által delegált tagok esetén a küldő szervezet egyetértésével történő - meghosszabbítását vonja maga után. Egyetértés hiányában a vezetői tisztség a kollégiumi tagsági megbízás határidejének lejártakor - a 12. § (1) bekezdés szerinti új kollégiumi tagsági megbízás keletkezésének kivételével - megszűnik.

(4) A vezetői tisztség bármilyen okból történő megüresedése esetén a miniszter - 30 napon belül - új vezetőt nevez ki.

12. § (1) Az egyes szakmai kollégiumokba a miniszter által saját hatáskörben felkért tagok, valamint az érintett szakmai, társadalmi szervezetek által küldött tagok megbízása egyaránt 4 évre szól.

(2)[13] A szakmai kollégiumok tagjainak megbízása a miniszter, illetve a küldő szervezet által - a 11. § (3) bekezdésének kivételével - csak a 13. § (3) bekezdésben meghatározott esetben hosszabbítható meg.

13. § (1) Indokolt esetben a miniszter felmentheti az általa megbízott, a küldő szervezetek pedig visszahívhatják az általuk küldött kollégiumi tagokat. A felmentésre, illetve a visszahívásra a Bizottság tagjainak felmentésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(2) A szakmai kollégiumi tagság - a felmentéssel, lemondással vagy a tag halálával történő megszűnés esetkörén kívül - megszűnik az érintett szakmai kollégium megszüntetése, átszervezése, illetve létszámának csökkentése esetén is. Átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén az érintett szakmai kollégiumok tagjainak megbízása - az újonnan kialakított kollégiumi tagsági helyek arányában - mandátumaik még hátralévő idejére meghosszabbítható.

(3)[14] A bármilyen okból megüresedett szakmai kollégiumi tag helyét a miniszter, illetőleg a küldő szervezet a megüresedés időpontjától számított 60 napon belül tölti be.

(4)[15]

14. § A szakmai kollégiumok feladatai:

a) a Bizottság által meghatározott kulturális támogatási stratégiának megfelelően kidolgozzák a szakterület támogatási célkitűzéseit, és megfogalmazzák az elsődleges célokat,

b) javaslatokat tesznek a Bizottságnak a támogatni kívánt célokhoz szükséges összegek nagyságrendjére, valamint a rangsorban kiemelt célok előnyben részesítésére,

c) döntenek az Alapprogram keretében a szakterületre jutó pénzeszközök feladatonkénti felhasználásáról,

d) meghirdetik a pályázatokat, és meghatározzák a pályázati feltételeket, továbbá nevezési díjakat állapíthatnak meg,

e)[16] elbírálják a benyújtott pályázatokat, meghatározzák a támogatás mértékét, felhasználásának körét (a kiadások elszámolásának jogcímét), figyelemmel a Bizottság által meghatározott kiemelt támogatási célokra és a jóváhagyott pénzügyi keret nagyságára,

f)[17] az elbírálás eredményéről értesítik a támogatott és a támogatásban nem részesült pályázókat,

g) figyelemmel kísérik a pályázatokban kitűzött feladatok teljesítését, értékelik az eredményeket,

h) részt vesznek a támogatások felhasználásának ellenőrzésében,

i) beszámolót készítenek a Bizottság részére a kollégium pénzügyi keretének felhasználásáról és a célkitűzések megvalósításáról.

15. § A szakmai kollégiumok vezetői és tagjai díjazásra és költségtérítésre jogosultak.

A Bizottság és a szakmai kollégiumok tagjainak felelőssége

16. § A Bizottság elnöke, annak tagjai, a szakmai kollégiumok vezetői és tagjai a feladatkörük ellátása során okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága

17. § (1) Az Alapprogramot a nemzeti kulturális örökség minisztere által, önállóan gazdálkodó költségvetési szervként alapított Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. A kezelő szervezet igazgatóját a miniszter határozatlan időre nevezi ki. Az intézmény vezetői és munkatársai felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.

(2) Az Igazgatóság feladata a Bizottság és a szakmai kollégiumok tevékenységének ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az Alapprogram pénzeszközeinek kezelése, a pályázati rendszer működtetése, a döntések előkészítése, végrehajtása és a támogatások felhasználásának ellenőrzése.

(3) Az Igazgatóság működtetéséhez szükséges forrásokat az Alapprogram célelőirányzatból kell biztosítani, a költségvetési törvényben meghatározott mértékben. Az Igazgatóság költségvetése a Bizottság és a szakmai kollégiumok működési költségeit is tartalmazza.

(4) Az Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

(5)[18] A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét és pótlékának mértékét, továbbá az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket és megnevezésüket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(6) A 3. számú mellékletben foglalt szempontoknak megfelelően minősíteni kell az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottat, ha

a) bármely fizetési osztályban az egyik fizetési fokozatból az előírt várakozási idő csökkentésével a következő fizetési fokozatba lép, az átsorolás időpontjában,

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével meghatározott címet kap, a cím odaítélését megelőzően.

(7) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól véglegesen mentesül az a számítógépes rendszergazda munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, aki a rendelet hatálybalépéséig legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett, és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez kevesebb mint öt éve van hátra.

Az Alapprogram pénzeszközeinek kezelése

18. § (1) Az Igazgatóság az Alapprogram pénzeszközeit a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Kulturális Alapprogram elnevezésű 10032000-00282259-51000008 jelzőszámú pénzforgalmi számlán kezeli.

(2) Az Alapprogram bevételi forrásait képező támogatásokat - a Tv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fizetendő kulturális járulékon kívül - az Alapprogram javára az (1) bekezdésben megjelölt bankszámlára lehet, illetőleg kell teljesíteni.

(3)[19]

A kulturális járulék teljesítése

19. §[20] A kulturális járulékot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kezelt Nemzeti Kulturális járulék számla javára kell teljesíteni. A számla száma: 10032000-06056047.

A pályázati rendszer

20. §[21] (1) A szakmai kollégium az általa kidolgozott pályázati felhívást annak meghirdetése előtt köteles a Bizottság elnökének megküldeni, aki egyetértéséről, vagy annak megtagadásáról - ez utóbbi esetben ennek indokairól is - a pályázati felhívás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nyilatkozik. Ha a Bizottság elnöke a megszabott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot, azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázati felhívással egyetértett.

(2) Ha a Bizottság elnöke nem ért egyet a pályázati felhívással, azt - a pályázat kiírásáról való döntéshozatal céljából - a Bizottság elé terjeszti.

(3)[22] A pályázati kiírás tényéről, ezen belül a pályázatot kiíró kollégium megnevezéséről, a pályázat benyújtási határidejéről, valamint a pályázati felhívás teljes szövegének elérhetőségéről legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 45. napon legalább egy országos napilapban tájékoztató közleményt kell megjelentetni. A pályázati felhívás teljes szövegét az Alapprogram honlapján legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 30. napon közzé kell tenni, valamint a Kulturális Közlöny mellékleteként és önállóan is megjelenő, az Alapprogram Hírlevele című kiadványban meg kell jelentetni. Meghívásos pályázat esetén csak a pályázati felhívás megjelentetése kötelező, legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 7. napon, az Alapprogram honlapján.

21. § (1)[23] A pályázati felhívás tartalmazza a pályázati célokat, a pályázók körét, a támogatás felhasználási jogcímét, a pályázó által vállalandó esetleges önrészt, a pályázat kötelező tártalmi elemeit, a pályázatok beküldésének határidejét, az elbírálás rendjét és egyéb, a pályázók számára fontos tájékoztató adatokat.

(2) A pályázatokat az Igazgatósághoz, az általa kiadott nyomtatványon kell benyújtani.

22. § A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, címét és társadalombiztosítási adóazonosító jelét, illetve folyószámlaszámát vagy adószámát, illetve adóazonosító jelét,

b) a pályázó számlavezető pénzintézetének megnevezését és a pályázó számlaszámának megjelölését, ahová a támogatás összege átutalható,

c) az elérni kívánt pályázati cél leírását és szakmai szempontú információs anyagot,

d)[24] az elvégezni kívánt feladatok felsorolását és leírását,

e)[25] részletes forrásonkénti bevételi és költségkalkulációját,

f)[26] az igényelt támogatás összegét és módját,

g)[27] a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét és fedezetigazolását,

h)[28] a pályázati cél megvalósításához esetleges szükséges szerződések, hatósági engedélyek, illetve nyilatkozatok másolatát,

i)[29] visszatérítendő támogatások esetén a biztosítékok megjelölését,

j)[30] más pályázat igénybevételéről tett nyilatkozatot,

k)[31] a pályázati cél megvalósításának kezdő és befejező időpontját,

l)[32] a szakmai kollégiumok által előírt esetleges egyéb adatokat.

23. § A pályázati kiírásnak nem megfelelő pályázatok érvénytelenek, amiről az Igazgatóság a pályázókat értesíti.

24. §[33] (1) A pályázatokat a szakmai kollégium a benyújtás határidejétől számított 60 napon belül elbírálja, és döntéséről tájékoztatja a Bizottság elnökét.

(2)[34] A Bizottság elnöke a szakmai kollégium (1) bekezdésben meghatározott döntésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nyilatkozik a támogató döntésekkel való egyetértéséről vagy ennek megtagadásáról. Ha e határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázat elbírálásával kapcsolatos kollégiumi döntéssel egyetértett. A szakmai kollégium a döntéséről - támogató döntés esetén a Bizottság elnökének egyetértő nyilatkozatától, nyilatkozattétel hiányában pedig az egyetértésére biztosított határidő leteltétől számított - 15 napon belül értesíti a pályázókat.

(3) Ha a Bizottság elnöke a szakmai kollégiumnak a pályázat elbírálásával kapcsolatos támogató döntésével nem ért egyet, úgy az egyetértésére biztosított határidőn belül - a kifogásolt döntés végrehajtásának felfüggesztésével, indokainak közlésével és a szakmai kollégium erről történő tájékoztatásával egyidejűleg - intézkedik a Bizottság - szükség szerint rendkívüli - ülésének összehívása iránt, amelyen a Bizottság a kifogásolt határozat tárgyában dönt. A Bizottság döntéséről - annak meghozatalától számított 10 napon belül - a Bizottság elnöke tájékoztatja a szakmai kollégiumot, és értesíti az érintett pályázót.

(4) Az Igazgatóság gondoskodik a támogatásban részesülő pályázók adatainak, a juttatott támogatás összegének és módjának 15 napon belüli nyilvános közzétételéről.

25. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes támogatás - együttesen is - nyújtható.

(2) A visszatérítendő támogatást az Alapprogram nyilvántartásaiban követelésként kell kimutatni.

(3)[35] Nem támogatható az olyan pályázat, amely, vagy amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye

a) bűncselekménynek vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak minősül, illetve e nélkül is, ha az

b) az alapvető emberi és alkotmányos jogokat, így különösen a személyek - neme, faja, nemzetisége vagy felekezete szerinti - megkülönböztetésének tilalmát, mások vallásos meggyőződését (a lelkiismereti és vallásszabadságot) sérti,

c) a nemzet, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, valamint más nemzetek méltóságának és a társadalom más alapvető érdekeinek sérelmével jár, így különösen a közrendbe, a közerkölcsbe, a család és a kiskorúak védelmének követelményébe ütközik.

26. § (1) Nem részesülhet támogatásban, aki

a) a korábbi pályázatban megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott,

b) a korábban kapott támogatást a pályázatban megjelölt céltól részben vagy egészében eltérő célra használta fel,

c) a korábbi szerződésben foglalt feltételeket megszegte,

d) az Alapprogram nyilvántartásai szerint lejárt, teljesítetlen kötelezettséggel rendelkezik,

e) ellen csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás folyik.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti kizáró feltételek az igénybevételt, illetve a visszafizetési határidőt követő három évig érvényesek, ez alól a szakmai kollégium felmentést adhat.

(3)[36]

27. § (1)[37] Az Alapprogram keretében nyújtott támogatás építési beruházásra, felújításra a műemléki és régészeti célból nyújtott támogatás kivételével nem fordítható. Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alapprogram keretében nyújtott támogatás csak a (2) bekezdésben foglalt esetben fordítható.

(2) A támogatás terhére fenntartási és üzemeltetési kiadásokra a pályázó vagy a lebonyolító, a pályázóval történő megállapodás alapján, a jóváhagyott összeg 5%-át számolhatja el átalánydíjként.

(3) A támogatás törzstőke-, illetve alaptőke-emelésre nem fordítható, és harmadik fél javára át nem ruházható.

(4) Mentes az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás alól az Alapprogram javára meghatározott célra nyújtott támogatás felhasználása.

28. §[38] (1) A szakmai kollégium, a 24. § (3) bekezdése esetén a Bizottság, a miniszteri keret tekintetében pedig a miniszter döntése alapján az Igazgatóság a minisztérium nevében szerződést köt a pályázóval, amely tartalmazza a támogatás folyósításának, elszámolásának és egyéb feltételeinek részletes szabályait.

(2)[39]

(3)[40] A pályázó köteles a támogatás felhasználásával megvalósított kulturális terméken vagy esemény során, illetve ezek reklám- és propagandaanyagán feltüntetni, illetve közzétenni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram teljes nevét, a két logót, valamint a támogatás tényét a szerződésben foglaltak szerint.

29. §[41] A kedvezményezettek a támogatásról és annak felhasználásáról a gazdálkodásukra vonatkozó előírások szerint kötelesek számot adni.

30. §[42] A pályázó a szerződés teljesítéséről szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást köteles a szerződésben megjelölt határidőben és módon benyújtani.A szerződés teljesítését szakmai szempontból a miniszteri keret terhére nyújtott támogatás esetén a Bizottság elnöke, egyéb esetben a szakmai kollégium, pénzügyi szempontból pedig mindkét esetben az Igazgatóság - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - ellenőrzi.

31. § A szerződésszegő fél a Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti felelősséggel tartozik.

Összeférhetetlenség

32. § (1) A szakmai kollégium döntéseinek meghozatalában nem vehet részt a Bizottság elnöke vagy tagja.

(2) A szakmai kollégium vezetője, illetve tagja összeférhetetlenség miatt

a) nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek kedvezményezettje, vagy amelynek kedvezményezettjével

1. a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban,

2. munkaviszonyban, tulajdonosi (tulajdonostársi) jogviszonyban, vagy

3. más olyan jogviszonyban áll, amely részére vagy a vele ilyen jogviszonyban állók számára anyagi előnyt biztosíthat,

b) nem dönthet olyan pályázat sorsáról, amelynek megítélésében tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható (elfogultság).

(3) A (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget az érintettnek vagy annak, akinek arról hitelt érdemlő tudomása van, a pályázatok elbírálását megelőzően be kell jelentenie, vita esetén az összeférhetetlenség fennállásáról a szakmai kollégium határoz.

(4) Ha a döntéshozatalban az összeférhetetlenség által érintett személy vett részt, szavazatát figyelmen kívül kell hagyni.

Vegyes és záró rendelkezések

33. § (1) A Bizottság tagjainak, a szakmai kollégiumok vezetőinek és tagjainak díjazását a miniszter állapítja meg.

(2) A Bizottság elnöke és tagjai, valamint a szakmai kollégiumok vezetői és tagjai a megbízatásukkal kapcsolatos feladataik végrehajtása során felmerült, bizonylatokkal igazolható költségeiknek az Alapprogram terhére történő megtérítésére jogosultak.

(3) A Nemzeti Kulturális Alap Bizottságaként létrehozott bizottság tagjainak, valamint a Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiumaiként létesített szakmai kollégiumok vezetőinek és tagjainak megbízása az abból még hátralévő időtartamra - a Bizottság tagjaként, valamint az Alapprogram szakmai kollégiumainak vezetőjeként, illetve tagjaként - fennmarad.

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy a 8. §-ban foglalt, a miniszteri keret megállapítására vonatkozó rendelkezéseket első alkalommal 2000. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 8/1994. (IV. 26.) MKM rendelet , valamint az azt módosító 3/1995. (III. 24.) MKM rendelet , 12/1996. (X. 15.) MKM rendelet és 16/1997. (III. 19.) MKM rendelet hatályát veszti.

Dr. Hámori József s. k.,

nemzeti kulturális örökség minisztere

1. számú melléklet a 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelethez[43]

A Nemzeti Kulturális Alapprogram állandó szakmai kollégiumai

1. Mozgókép Kollégium

2. Szépirodalmi Kollégium

3. Színházi Kollégium

4. Zenei Kollégium

5. Táncművészeti Kollégium

6. Képzőművészeti Kollégium

7. Iparművészeti Kollégium

8. Fotóművészeti Kollégium

9. Népművészeti Kollégium

10. Közművelődési Kollégium

11. Könyvtári Kollégium

12. Levéltári Kollégium

13. Múzeumi Kollégium

14. Építőművészeti Kollégium

15. Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégium

16. Műemléki és Régészeti Kollégium[44]

2. számú melléklet a 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelethez[45]

I. Magasabb vezetői és vezetői beosztások

II. Közalkalmazotti munkakörök

3. számú melléklet a 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelethez

Minősítési lap

1. Személyi adatok

Név (leánykori név): .............................................

Anyja neve: ......................................................

Születési helye: .................................................

Születési ideje: .................................................

2. Munkakörre vonatkozó adatok

Munkaköre: .......................................................

Szakképzettsége: .................................................

A jogszabályban előírt, munkáltató által meghatározott

alkalmazási feltételek: ..........................................

..................................................................

Munkaköri feladatok: .............................................

..................................................................

3. Szempontok a szakmai tevékenység megítéléséhez

a) a munkakör szempontjából fontos szakmai ismeretek és jártasság foka;

b) hivatástudat;

c) felelősségérzet;

d) ítélőképesség, elemzőkészség;

e) pontosság a munkában;

f) szorgalom, igyekezet;

g) kapcsolatteremtő, -fenntartó képesség;

h) szóbeli és írásbeli kifejezőkészség;

Vezető esetén ezen túlmenően:

i) a vezetett szervezeti egység tevékenységének színvonala;

j) a munka szervezettsége.

4. Egyéb szempontok

A minősített alkalmasságának megítélése (a 2-3. pontok alapján).

A minősítést a minősítettel megismertettem.

Kelt: ..........................................

.........................

a minősítő neve, aláírása,

beosztása

A minősítés tartalmát megismertem, észrevételeim: ................

..................................................................

..................................................................

Kelt: ..........................................

4. számú melléklet a 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelethez[46]