14/1999. (IV. 28.) KHVM rendelet

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

2. § Az R. 11. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az első időszakos vizsgálat határidejét a jármű forgalomba helyezésének napjától kell számítani. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredményéről szóló igazolás a jármű forgalomba helyezéséhez 60 napig használható fel."

3. § Az R. e rendelet 1., 2., 3. és 4. számú mellékletében foglalt 5., 6., 7. és 8. számú melléklettel egészül ki.

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályba lép

a) az R. - 12/1998. (V. 22.) KHVM rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 10. §-ának (8)-(12) bekezdése,

b) az R. - 12/1998. (V. 22.) KHVM rendelet 9. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 12. §-ának (11)-(13) bekezdése,

c) az R. - 12/1998. (V. 22.) KHVM rendelet 10. és 11. §-ával megállapított - 12/A. és 12/B. §-a.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az R. 12. §-ának (10) bekezdése, és

b) az R.-t módosító 44/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet 2. §-a.

(3) Az R. 10. §-ának (4) és (7) bekezdése, valamint 12. §-ának (2)-(4) és (9) bekezdése e rendelet hatálybalépését követő 60. napon hatályát veszti. E rendelkezések alapján kiadott feljogosítások e határnapon érvényüket vesztik.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 14/1999. (IV. 28.) KHVM rendelethez

[5. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez]

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat technológiája, a tárgyi feltételek és az ügyrend

I. fejezet:

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat technológiájára, a tárgyi feltételekre és az ügyrendre vonatkozó általános szabályok

1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat technológiája

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során e melléklet II. fejezetében meghatározott általános technológiát kell alkalmazni, az 1.3. és 1.4. pontokban meghatározott eltérésekkel.

1.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája

1.1.1. A vizsgálat általános technológiája meghatározza a vizsgálatok tárgyát (a jármű egyes összetartozóan vizsgálandó részegységeit, tulajdonságait), a vizsgálandó tulajdonság, jellemző vagy részegység, alkatrész körét, a vizsgálat során támasztandó (az MR valamely §-ában meghatározott) műszaki követelmény hivatkozását, valamint a vizsgálathoz alkalmazandó eszközt és módszert.

1.1.2. Az általános technológia szerinti vizsgálati tárgyakat, a vizsgálatok körét, illetőleg a vizsgálat módszerét a vizsgált jármű kategóriája, valamint a jármű konstrukciós sajátosságai figyelembevételével kell alkalmazni.

1.1.3. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatokat az általános technológiában meghatározott módszer alkalmazásával kell elvégezni, amelynek során figyelemmel kell lenni a gépjárműfenntartó szakmai alapképzés, valamint a Közlekedési Főfelügyelet szakmai továbbképzéseinek keretében megismert vizsgálati módszerekre is.

1.1.4. A vizsgabiztos vizsgáló állomáson a rendőrhatóság által biztosított informatikai eszközökkel és módszerrel is ellenőrzi a járművet.

1.1.5. Azon vizsgálati tárgyak, körök esetében, amelyeknél az általános technológia a vizsgálat módszereként a szemrevételezést (is) meghatározza, az eszköz használatával történő vizsgálatot, mérést csak abban az esetben kell elvégezni, ha a vizsgálatot végző (tanúsítványadó, vizsgabiztos) a szemrevételezés alapján megállapítja a követelményeknek való meg nem felelést. Az eszköz használata kötelező, ha a jellemző szemrevételezéssel nem minősíthető teljes bizonyossággal.

1.1.6. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatokhoz azok az eszközök használhatóak, amelyek megfelelnek a 2. pontban a tárgyi feltételekre, valamint a III. fejezetben az egyes vizsgáló berendezésekre meghatározott követelményeknek.

1.2. Vizsgálati alapelvek

1.2.1. A jármű vizsgálatának a célja a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból való alkalmasságának megállapítása, de a vizsgálat közvetlen tárgya az egyes szerkezeti csoportok ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok állapotuk szerint alkalmasak-e a funkcióik biztonságos ellátására.

1.2.2. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat, valamint az ezeket megelőző gépjárműfenntartói vizsgálat során vizsgálni és értékelni kell, hogy

a) a járművön megtalálható-e valamennyi olyan szerkezeti egység, amellyel az MR szerint a járművet fel kell szerelni, és amelynek megléte a jármű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges,

b) a járművön lévő szerkezeti egységek megfelelnek-e a jármű típusának és a rájuk vonatkozó jóváhagyási és minősítési követelményeknek, illetőleg az MR alkalmazásukat megengedi-e,

c) az egyes jármű tulajdonságok és szerkezeti jellemzők tekintetében teljesülnek-e az MR vonatkozó követelményei,

d) a jármű egyes szerkezeti részei biztonságosan betöltik-e funkcióikat, különös tekintettel az üzemeltetésük során rájuk ható igénybevételre, kopásra és korrózióra.

1.2.3. A járműre felszerelt minden tartozéknak és berendezésnek (akkor is, ha az nem kötelező) ki kell elégítenie az MR-ben foglalt előírásokat.

1.2.4. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatra a járművet vizsgálatra alkalmas állapotban kell bemutatni. A vizsgálatot megelőzően a jármű tulajdonosa köteles gondoskodni a jármű tisztított állapotáról, valamint a szerszám nélkül eltávolítható - a vizsgálandó szerkezeti részeket takaró - tartozékok eltávolításáról.

1.2.5. A vizsgálat során a tanúsítványadó és a vizsgabiztos a jármű bemutatott állapotát bírálja el, amelynek során figyelembe veszi azokat a közvetlenül előre látható állapotromlásokat is, amelyek a jármű rendeltetésszerű, szokásos használata mellett a közlekedés biztonságát veszélyeztethetik.

1.2.6. A vizsgálatok végzése során a 2. pontban meghatározott vizsgáló eszközöket olyan módon kell alkalmazni, hogy azokkal a jármű megbontása nélkül (diagnosztikai módszerekkel) feltárható járműjellemzők megismerhetők és dokumentálhatók legyenek, ezért a vizsgálatok során kötelező használni a mérőeszköz dokumentálási és értékelési funkcióit is.

1.3. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat technológiai eltérései

A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során az általános technológiát a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a vizsgálat elvégzésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a jármű konstrukciós jellemzői megegyeznek-e a jármű típusbizonyítványában (műbizonylatában), forgalomba helyezési engedélyében, illetőleg összeépítési engedélyében foglaltakkal,

b) a rendelet 11. §-ában meghatározott - a jármű forgalomba helyezésének rendőrhatóság által történő elvégzéséhez szükséges - igazolás csak abban az esetben adható ki, amennyiben a járművön nem tárnak fel olyan hibát, amely annak a közúti forgalomban való részvételre alkalmatlanságát ("A") vagy korlátozott alkalmasságát ("K") eredményezi.

1.4. Technológiai eltérések a kijelölt vizsgáló állomáson

1.4.1. A kijelölt vizsgáló állomáson végzett vizsgálat során a vizsgabiztos a jármű egyes - az általános technológiában vizsgálni rendelt - jellemzőinek személyes ellenőrzése helyett elfogadhatja a tanúsítványadó által elvégzett előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatról kiállított "Tanúsítvány"-on dokumentált eredményt.

1.4.2. A vizsgabiztos személyesen köteles elvégezni:

a) a "00 Okmányok", valamint a "01 Jármű" vizsgálati tárgykörökben feltüntetett technológiai műveleteket, különös figyelemmel az 1.1.4. pontban előírt vizsgálatra,

b) a "Tanúsítvány"-on hibásnak minősített vizsgálati tárgykörök - felülvizsgálati célú - technológiai ellenőrzését,

c) a hibásnak nem minősített vizsgálati tárgykörökben - az adott körülmények figyelembevételével indokolt mértékű - szúrópróba jellegű ellenőrzést, valamint

d) a tanúsítványadó által javasolt jármű minősítés felülvizsgálatát és a forgalmi engedély érvényesítésével kapcsolatos határozat kiadását.

1.4.3. A vizsgabiztos felelős az 1.4.2. pontban előírt technológiai műveletek végrehajtásáért.

1.4.4. A vizsgabiztos az 1.4.2. pont b) és c) pontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységének tartalmát és mélységét az érintett tanúsítványadó korábbi tevékenységének ellenőrzése során tapasztaltak figyelembevételével köteles megválasztani.

2. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat végzésének tárgyi feltételei

2.1. Általános követelmények

2.1.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat elvégzéséhez a mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket a területi közlekedési felügyelet biztosítja, kivéve, ha a területi közlekedési felügyelet, illetőleg a vizsgabiztos

a) a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a rendelet

aa) 10. §-ának (3) bekezdése szerint a gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető telephelyén, vagy

ab) 10. §-ának (10) bekezdése szerint az érvényes típusbizonyítvány jogosítottja, illetőleg az általa bejelentett közreműködő kereskedő telephelyén,

b) az időszakos vizsgálatot a rendelet

ba) 12. §-ának (11) bekezdése szerint a kijelölt vizsgáló állomáson, vagy

bb) egyéb gépjárműfenntartó vagy üzemeltető telephelyén

végzi.

2.1.2. A 2.1.1. pont a) és b) pontjában meghatározott esetekben a tárgyi feltételeket a jármű előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatának idejére a tanúsítványadó számára, illetőleg a forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat idejére a vizsgabiztos számára kell biztosítani.

2.1.3. A jármű előzetes gépjárműfenntartói vizsgálata, valamint a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálata csak olyan létesítményben (a továbbiakban: vizsgáló állomás) végezhető, amely megfelel az e mellékletben foglalt és a külön jogszabályban meghatározott (munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi stb.) előírásoknak, továbbá rendelkezik a 2.2. pontban meghatározott vizsgáló eszközökkel.

2.1.4. A vizsgáló állomáson a 2.2. pontban meghatározott vizsgáló eszközök közül csak az elvégzendő vizsgálat fajtájához (forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálat), illetőleg a vizsgálni kívánt jármű kategóriájának - a meghatározott technológia szerinti - vizsgálatához szükséges eszközzel (berendezéssel, műszerrel) kell rendelkezni.

2.1.5. A vizsgáló állomáson csak e mellékletben meghatározott, illetőleg a Közlekedési Főfelügyelet által azzal egyenértékűnek elfogadott jellemzőkkel rendelkező, munkavédelmi, telepítési, valamint mérésügyi szempontból kifogástalan, rendszeresen karbantartott mérőeszköz használható.

2.1.6. A mérőeszközök hitelesítésének, kalibrálásának (pontosság ellenőrzésének) dokumentumait a helyszínen kell tárolni.

2.1.7. A dokumentálási, illetőleg értékelési funkcióval rendelkező mérőeszköz abban az esetben alkalmazható, ha annak e funkciói működőképesek.

2.1.8. A vizsgáló állomáson biztosítani kell a tanúsítványadó és a vizsgabiztos számára a tevékenység végzéséhez, valamint az ügyfelek fogadásához a megfelelő körülményeket. Gondoskodni kell továbbá az adminisztrációs tevékenység végzéséhez szükséges, megfelelően zárható helyiségről és a hatósági eszközök biztonságos tárolásáról.

2.1.9. A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetőleg zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen. A túlméretes, illetőleg a hosszúsági méretükben a jogszabályi határértéket megközelítő járművek, szerelvények vizsgálata során a vizsgálat egyes műveletei - nyitott ajtók mellett, de a jármű közterületre kinyúlása nélkül is - elvégezhetők.

2.1.10. Járművizsgálati tevékenység csak azon a vizsgáló állomáson végezhető, amely a közlekedési hatóság információs rendszeréhez kapcsolódik.

2.1.11. Az általános követelményekre vonatkozó átmeneti rendelkezés

A 2.1.10. pontban előírtakat a Közlekedési Főfelügyelet által - 18 hónappal a bevezetési határidő előtt - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közzétett, a csatlakozás feltételeit meghatározó közlemény szerint kell teljesíteni.

2.2. A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat eszközei

2.2.1. Vizsgálóakna:

a) gépi működtetésű aknaperem-emelővel,

b) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és

c) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).

2.2.2. Görgős fékerőmérő berendezés

A görgős fékerőmérő berendezésre vonatkozó követelményeket e melléklet III. fejezet 1. pontja tartalmazza.

2.2.3. Mérő-adatgyűjtő berendezés

A jármű légfékrendszerének ellenőrzéséhez nyomásérzékelőkkel ellátva, időkésedelem mérésre is alkalmas kivitelben, a mérési adatokat értékelő számítógépes programmal és tárolással.

2.2.4. Fényszóró ellenőrző készülék

A fényszóró ellenőrző készülékre és a készülék telepítési helyére vonatkozó követelményeket e melléklet III. fejezet 2. pontja tartalmazza.

2.2.5. Gázelemző műszer:

a) az Országos Mérésügyi Hivatal által I. osztályba sorolt, az infravörös fényelnyelés elvén működő, a kipufogógáz legalább négy komponensét (CO, CH, O2, CO2) mérő és a lamda-értéket kijelző, motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt műszer, nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel,

b) infravörös fényelnyelés elvén működő CO (%) és CH (ppm) tartalmat mérő, az Országos Mérésügyi Hivatal által a II. osztályba sorolt műszer,

c) infravörös fényelnyelés elvén működő kipufogógáz CO (%) tartalmat mérő műszer.

Megjegyzés: Az a) pontban meghatározott műszer biztosítása esetén a b) pont szerinti gázelemző műszer biztosítása nem szükséges.

2.2.6. Füstölésmérő berendezés

A füstölésmérő berendezés jellemzői:

a) a kipufogógázok fényátvilágítása elvén működik,

b) a kipufogócsőből vett minta alapján mér (mintavételes elven működik),

c) időállandója: T90=1000 ms,

d) motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt,

e) nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel rendelkezik.

2.2.7. Fordulatszámmérő

A kipufogógáz emisszióméréshez, valamint a zajméréshez, a vizsgált gépkocsi motorjának működési rendszerétől függően Otto- és/vagy dízelrendszerű motorokhoz egyaránt.

2.2.8. Zajmérő berendezés

Precíziós hangnyomásszint mérő készülék, mely rendelkezik beépített "A" súlyozószűrővel.

2.2.9. Lengéscsillapító vizsgáló próbapad

A lengéscsillapító vizsgáló próbapadra vonatkozó követelményeket e melléklet III. fejezet 3. pontja tartalmazza.

2.2.10. Pótkocsi elektromos-csatlakozóaljzat ellenőrző készülék

2.2.11. Pótkocsi fékvezérlő levegőnyomását ellenőrző műszer

2.2.12. Etalon gömbfej

2.2.13. Tolómérő

A tolómérő idomszerekkel helyettesíthető, amelyek a vizsgált járműkategóriákba tartozó járművekre szerelt vonógömb vagy a csapos vonóberendezés, vonószem, valamint a nyeregszerkezet ellenőrzéséhez készültek.

2.2.14. Mélységmérő

A gumiabroncs-bordázat mélységének vizsgálatához szükséges kivitelben.

2.2.15. Fénymérő

Állvánnyal és fényforrással a fényelnyelő réteggel bevont, fóliázott üvegek vizsgálatához.

2.2.16. A vizsgálathoz szükséges egyéb eszközök:

a) mérőszalag (2 m és 20 m hosszúságú), stopperóra, kézilámpa (szerelőlámpa és zseblámpa), nagyító, kézitükör, szögmérő, tolómérő, csiszolóvászon, drótkefe, tisztítórongy,

b) gumiabroncs légnyomását ellenőrző, töltő műszer,

c) mechanikai vizsgáló eszközök: feszítővas, csavarhúzó, kalapács,

d) UV-lámpa,

e) kézi gázszivárgás-ellenőrző.

2.2.17. Erőmérő

A kormányzási erő mérésére alkalmas kivitelű.

2.3. A meghatározott járműkategóriák vagy járműkivitelek vizsgálatát végző vizsgáló állomásokra vonatkozó eltérések, valamint helyettesítő vizsgáló eszközök

2.3.1. A 3,5 t megengedett össztömeget meg nem haladó gépkocsi vizsgálata esetén a 2.2.1. pont szerinti vizsgálóakna helyettesíthető olyan gépi működtetésű emelőpaddal (oszlopos vagy ollós emelővel), amely rendelkezik:

a) a vizsgálószemély részére szolgáló feljáróval,

b) gépi működtetésű kiegészítő emelővel,

c) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és

d) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).

2.3.2. Azokon a vizsgáló állomásokon, amelyeken kizárólag típusbizonyítvány alapján történő forgalomba helyezés előtti vizsgálatot végeznek, nem kell biztosítani:

a) a 2.2.1. pont c) pontja szerinti futómű mozgatót,

b) a 2.2.8. pont szerinti zajmérő berendezést,

c) a 2.2.9. pont szerinti lengéscsillapító vizsgáló próbapadot,

d) a 2.2.12. pont szerinti etalon gömbfejet,

e) a 2.2.13. pont szerinti tolómérőt, valamint

f) a 2.2.14. pont szerinti mélységmérőt.

2.3.3. A 2.2.3. pontban meghatározott mérő-adatgyűjtő berendezést csak a légfékes gépkocsik forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.4. A lassújármű, a mezőgazdasági vontató és pótkocsijaik vizsgálata esetén a vizsgáló állomáson a 2.2.2. és 2.2.3. pontban meghatározott fékberendezés vizsgáló eszközök helyettesíthetőek - a pótkocsi fékkivezérlést is megjelenítő - kiírószerkezetes lassulásmérő berendezéssel.

2.3.5. A 2.2.5. pont a) pontjában előírt gázelemző műszert csak az Otto-rendszerű, négyütemű motorral működő gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.6. A 2.2.5. pont c) pontjában előírt gázelemző műszert csak az Otto-rendszerű, kétütemű motorral működő gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.7. A 2.2.6. pontban előírt füstölésmérő berendezést csak a dízelrendszerű motorral működő gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.8. A 2.2.6. pontban előírt jellemzőkkel rendelkező füstölésmérő berendezés helyettesíthető olyan attól eltérő egyéb füstölésmérő berendezéssel, melyet a füstkibocsátás ellenőrzéséhez a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló külön jogszabály alkalmazni enged.[2]

2.3.9. A 2.2.9. pontban előírt lengéscsillapító vizsgáló próbapadot csak a 3,5 t megengedett össztömeget meg nem haladó gépkocsik és az általuk vontatható lakópótkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.10. A 2.2.10. pontban előírt pótkocsi elektromos-csatlakozóaljzat ellenőrző készüléket csak a gépkocsik, mezőgazdasági vontatók vagy lassújárművek vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.11. A 2.2.15. pontban előírt fénymérőt csak a gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.12. A 2.2.11. pontban előírt pótkocsi fékvezérlő levegőnyomását ellenőrző műszert csak a légfékes gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.13. A 2.2.12. pontban előírt etalon gömbfejet csak a 3,5 t megengedett össztömeg alatti pótkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.14. A 2.2.14. pontban előírt mélységmérőt csak a használt gépkocsik forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.15. A 2.2.16. pont e) pontjában előírt kézi gázszivárgás ellenőrző készüléket csak a gázüzemű gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.16. A 2.2.17. pontban előírt erőmérőt (kormányzási erőmérőt) csak azokon a vizsgáló állomásokon kell biztosítani, ahol az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadására irányuló eljárást, illetőleg az átalakítást követő időszakos vizsgálatokat (is) végzi a vizsgabiztos.

2.4. Átmeneti rendelkezések a vizsgáló eszközök biztosításához

2.4.1. A rendelet 12. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján kiadott feljogosításra, illetőleg a területi közlekedési felügyelet által rendszeresen igénybe vett időszakos vizsgálati helyként történő működésére tekintettel - 1999. április 30. napja előtt - kijelölt vizsgáló állomásokon (a továbbiakban: feljogosítás alapján kijelölt vizsgáló állomás):

a) 2000. január 1. napjától kell biztosítani a 2.2.9. pontban meghatározott lengéscsillapító vizsgáló próbapadot,

b) 2002. január 1. napjától kell biztosítani:

ba) a 2.2.1. pont c) pontjában, illetőleg a 2.3.1. pont d) pontjában előírt - a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű - futómű mozgatót (mozgatópadot),

bb) a 2.2.3. pontban említett mérő-adatgyűjtő berendezést,

bc) a 2.2.5. pont a) pontjában előírt, illetőleg 2.3.5. pontban is hivatkozott gázelemző műszert,

bd) a 2.2.6. pont b)-e) pontjában előírt jellemzőkkel rendelkező füstölésmérő berendezést, amennyiben a vizsgáló állomáson biztosított egyéb olyan füstölésmérő berendezés, amely megfelel a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.[3]

2.4.2. A 2.4.1. pont bd) pontjában említett füstölésmérő berendezés helyett 2001. december 31. napjáig a korábbi feljogosítás szerinti füstölésmérő berendezés továbbra is alkalmazható.

2.4.3. A feljogosítás alapján kijelölt vizsgáló állomáson azonban - a 2.4.1. pontban foglalt rendelkezésre hivatkozással - nem csökkenthető a korábbi feljogosítás keretei között már biztosított tárgyi feltételek köre, színvonala.

3. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat ügyrendje

3.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatra jelentkezés

3.1.1. A területi közlekedési felügyelet a jármű tulajdonosának (üzembentartójának vagy képviselőjének) a kérelmére folytatja le a forgalomba helyezés előtti, valamint az időszakos vizsgálatot.

3.1.2. A területi közlekedési felügyelet, illetőleg az a szervezet, amely a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat tárgyi feltételeit biztosítja, köteles - a körülmények által indokolt mértékben és módon - vizsgálni és dokumentálni a képviselő képviseleti jogosultságát.

3.1.3. A képviseleti jogosultságot igazoló iratot vagy másolatát a vizsgaanyaghoz csatolni kell, illetőleg a képviselő azonosítását lehetővé tevő adatokat (név, személyi igazolvány száma) rögzíteni kell a jármű vizsgálatához kapcsolódóan - a területi közlekedési felügyeletnél vagy a vizsgáló állomáson - irattározott dokumentumokon.

3.1.4. A forgalomba helyezés előtti, illetőleg az időszakos vizsgálat a jármű tulajdonosára egyébként irányadó általános illetékességi szabálytól függetlenül, a jármű kategóriája, illetőleg gyártmánya tekintetében feljogosított vizsgáló állomáson, illetőleg területi közlekedési felügyeletnél lefolytatható.

3.1.5. A kijelölt vizsgáló állomáson időszakos vizsgálatra állítható járművek körét (kategóriáját, gyártmányát) a vizsgáló állomáson rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, a vevőszolgálati képviseleti jogosultság, illetőleg a kijelölésre kiírt pályázatban meghatározottak alapján kell meghatározni és a kijelölésben rögzíteni.

3.2. A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat ügymenete és a bizonylatok kezelése

3.2.1. A vizsgáló állomás - a vizsgabiztos tevékenységének megkezdése előtt - a vizsgálatra állított és a meghatározott esetekben "Tanúsítvány"-nyal ellátott jármű adatait a - Közlekedési Főfelügyelet által e célra rendelkezésre bocsátott - számítógépes program segítségével rögzíti.

3.2.2. A vizsgabiztos részére a tevékenységének megkezdése előtt át kell adni a vizsgára állított járművek okmányait, a vizsgadíj befizetésének igazolását, a "Tanúsítvány"-t és az előzetes vizsgálat során készült mérési eredmények dokumentumait (mérési bizonylatok, jegyzőkönyv).

3.2.3. A vizsgáztatási idő alatt a vizsgáló állomás üzemeltetője köteles biztosítani:

a) a vizsgabiztos tevékenységének végzéséhez előírt tárgyi feltételeket, valamint a vizsgabiztos irányítása alatt működő olyan segítő személyt, aki jogosult és köteles ellátni

aa) a jármű tulajdonosának képviseletét,

ab) a járműnek a vizsgálathoz szükséges mozgatását,

ac) a vizsgáló állomáson rendszeresített - e mellékletben előírt - vizsgáló eszközök kezelését,

b) a jármű előzetes vizsgálata során általa foglalkoztatott tanúsító személyes jelenlétét, valamint

c) a területi közlekedési felügyelet és a Közlekedési Főfelügyelet által az előírt feltételek meglétének, és a tanúsító és a vizsgabiztos tevékenységének ellenőrzésével megbízott személyek számára - a tevékenységük végzéséhez - szükséges feltételeket.

3.2.4. A 3.2.3. pontban előírt feltételek hiányában a vizsgabiztos a tevékenységét nem végezheti. Amennyiben az előírt feltételeket a vizsgáló állomás vezetője felhívás ellenére nem biztosítja, a vizsgabiztos köteles e tényt az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíteni, és erről a kijelölését adó területi közlekedési felügyeletet haladéktalanul értesíteni.

3.2.5. A vizsgabiztos a jármű forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatának eredménye alapján a "Tanúsítvány" megfelelő rovatait kitölti és hitelesíti.

3.2.6. A "Tanúsítvány" egy-egy példányát

a) a jármű vizsgálatának hatósági iratanyagai mellett, a területi közlekedési felügyeletnél kell irattározni,

b) a kijelölt vizsgáló állomáson kell öt évig, visszakereshető nyilvántartási rendszer vezetése mellett megőrizni,

c) a jármű tulajdonosának vagy képviselőjének kell dokumentáltan átadni.

3.2.7. Amennyiben a vizsgabiztos az 1.4.2. pont b)-c) pontjában meghatározott ellenőrzése során a "Tanúsítvány" tartalmától eltérő:

a) közvetlen balesetveszélyt okozó hibát észlel a vizsgált járművön, illetőleg olyan jármű tanúsítását észleli, amelyre a vizsgáló állomás kijelölése nem terjed ki, akkor ennek tényét - a kijelölt vizsgáló állomás vezetőjének értesítése mellett - az ellenőrzési naplóban is rögzíti,

b) nem közvetlen balesetveszélyt okozó hibát észlel, akkor az 1.4.4. pont szerint szigorúbb ellenőrzés alá vonja a tanúsítványadó által előzetesen vizsgált járműveket, és a tanúsítványadót figyelmezteti.

A b) pontban meghatározott hiba ismétlődése esetén az a) pont szerint kell eljárni.

3.3. A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatot követő ügyintézés, irattározás rendje

3.3.1. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján kiadott igazolás, valamint az időszakos műszaki vizsgálat alapján a forgalmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása és a rendszám érvényesítő címke kiadása, továbbá a rendőrhatóság részére további ügyintézés céljából kiadott adatlap - ellenérdekű fél hiányában a kérelemnek helyt adó - elsőfokú államigazgatási határozatnak is minősül.

3.3.2. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat alapján végzett forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat során a "Tanúsítvány"-ok egy-egy példányát be kell vonni, és a vizsga iratanyagához kell csatolni.

3.3.3. A vizsgaanyagok irattározása a területi közlekedési felügyelet feladata.

3.3.4. Az irattározás ideje veszélyes anyagot szállító járművek esetén 10 év, egyéb járművek esetén az adott jármű- és vizsgafajta alapján megállapítható leghosszabb érvényességi időnél egy évvel több.

II. fejezet:

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája

1. Az általános technológia

1.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során az 1. számú táblázatban foglalt tárgyban és körben, illetőleg eszköz és módszer alkalmazásával kell ellenőrizni, hogy a vizsgált jármű meghatározott jellemzői megfelelnek-e a rendelet 10. és 12. §-ában foglalt követelményeknek.

1.2. A vizsgálatok során a jármű egyes műszaki jellemzőire vonatkozó követelményeket az MR tartalmazza, azonban egyes - az 1. számú táblázatban meghatározott - esetekben a külön jogszabályokban foglalt előírások teljesülését is vizsgálni kell.

1.3. Az egyes vizsgálati tárgyak és vizsgálati körök esetében az általánosan előforduló hibákat, hiányosságokat a 2. számú táblázatban meghatározott minősítés szerint kell értékelni.

2. Meghatározások

2.1. A vizsgálati módszerek értelmezése

2.1.1. Szemrevételezés (közvetlen érzékelés): a vizsgált jármű meghatározott jellemzőjének, tulajdonságának, adatának ellenőrzése közvetlen érzékeléssel (eszköz használata nélkül), amely történhet vizuálisan, hallás útján vagy tapintással, miközben a járművet vagy annak szerkezeti egységét - szükség szerint - működtetik.

2.1.2. Mechanikai vizsgálat (mech. vizsg.): a vizsgálatot végző személy a jármű egyes szerkezeti részeire a vizsgáló eszközzel erőhatást kifejtve (mozgatás, ütögetés, feszítés) a szerkezeti anyag, kötőelem vagy kapcsolódó szerkezeti elemek elmozdulását, szilárdságát megfigyeli.

2.1.3. Egyeztetés: a vizsgált járműre vonatkozó valamely okmányban (engedély, műbizonylat, igazolólap stb.) rögzített adat jellemző összevetése a jármű vonatkozó adatával, jellemzőjével.

2.1.4. Próba: a vizsgált jármű egyes alkatrészeinek, felszerelésének, különleges felépítményének működése, a kezelő szervek által történt intenzív működtetése, valamint a felsorolt eszközökkel előidézhető üzemszerű körülmények közben az előírt működőképesség, illetőleg műszaki állapot ellenőrzése.

2.1.5. Mérés: a vizsgált jármű tulajdonságainak, alkatrészei, felszerelései, különleges felépítménye jellemzőinek a meghatározott eszközzel (mérőeszközökkel) történő mérése, a jármű minősítésének megalapozására szolgáló mért érték dokumentálása.

2.1.6. Megfelelőség ellenőrzése: a vizsgált jármű tulajdonságai, alkatrészei, felszerelései, különleges felépítménye jóváhagyottságának, minősítettségének, valamint a vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek való megfelelőségének a megállapítása.

2.2. A járművön feltárt hibák minősítése

2.2.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során "Hibá"-nak kell tekinteni a jármű (annak meghatározott részegysége vagy tulajdonsága) olyan jellemzőjét, amely tekintetében nem teljesíti az MR vagy egyéb jogszabály egyes kötelező rendelkezését, illetőleg amely a jármű üzemeltetése során a jármű típusára jellemző közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi tulajdonság lényeges romlásában nyilvánul meg.

2.2.2. A vizsgálat során a feltárt hibákat a 2. számú táblázatban foglalt minősítések alkalmazásával kell értékelni abból a szempontból, hogy

a) a hiba a jármű közúti forgalomban való részvétele esetén közvetlen balesetveszélyt okozhat-e, vagyis a jármű a hiba miatt ALKALMATLAN a közúti forgalomban való biztonságos részvételre (minősítése: "A"),

b) a hiba nem minősül az a) pontban írtak szerint közvetlen balesetveszélyt okozónak, azonban a hiba szakműhelyben történő kijavíttatása szükséges ahhoz, hogy a jármű további tartós üzemeltetése során megőrizze üzem- és forgalombiztonsági jellemzőit, vagyis a hiba a járművet a közúti forgalomban való részvételre csak korlátozottan teszi alkalmassá (minősítése: "K"),

c) a hiba nem befolyásolja érdemi módon a jármű közúti forgalomban való részvételének biztonságát (minősítése: "H").

2.2.3. A 2. számú táblázatban feltüntetett "hiba" megnevezés mellett a szokásos előfordulására jellemző minősítés van feltüntetve, a vizsgabiztos ettől eltérő minősítés mellett is dönthet, azonban azt írásban részletesen indokolni köteles.

2.2.4. Olyan hibák feltárása esetében, amelyek esetében a 2. számú táblázat több minősítést is meghatároz (pl. A/K, K/H, A/K/H stb.), a minősítést - a (2) bekezdésben meghatározott szempontok mérlegelésével - a "hiba" helye, mértéke és egyéb megnyilvánulási jellemzői alapján kell megállapítani.

3. A jármű minősítése a hibák minősítése alapján

3.1. A járművön feltárt hibák együttesen határozzák meg a jármű forgalmi engedélyének meghosszabbításáról hozott döntést, a következők szerint:

a) a jármű minősítése: ALKALMATLAN ("A"), ha a feltárt hibák között "A" minősítésű hiba van, valamint ha a járművön legalább öt "K" minősítésű hiba van,

b) a jármű minősítése: KORLÁTOZOTTAN ALKALMAS ("K"), ha a feltárt hibák között "K" minősítésű hiba van, valamint ha a járművön legalább öt "H" minősítésű hiba van,

c) a jármű minősítése MEGFELELŐ ("M"), ha az a)-b) pontokban foglalt feltételek nem állnak fenn.

3.2. A 2. számú táblázatban M(R) jellel jelölt minősítés esetén a jármű forgalmi engedélye érvényességét a rendelet 13. §-a szerint kell megállapítani, azonban a forgalmi engedély érvényesítése helyett ezt határozatban kell közölni, mert a jármű adatainak rendőrhatósági eljárásban történő helyesbítése szükséges.

3.3. Az időszakos vizsgálat technológiája szerint a jármű környezetvédelmi jellemzőit is értékelni kell. Amennyiben az MR-ben előírt határértéket meghaladja a gépkocsi szennyezőanyag kibocsátása, akkor a környezetvédelmi igazolólap érvényességét a vonatkozó jogszabály szerint, 15 napra kell korlátozni, egyéb hiba hiányában pedig a járművet "Megfelelő"-nek kell minősíteni [M(I) minősítés].

1. számú táblázat

2. számú táblázat

III. fejezet: A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatok egyes vizsgáló berendezéseire vonatkozó részletes feltételek

1. A görgős fékerőmérő berendezések követelményei

1.1. Szerkezeti követelmények

1.1.6. A görgők felülete:

a) a súrlódási tényező a gumiabroncs és a görgő között száraz és tiszta állapotban nem lehet kisebb mint 0,6,

b) a kivitel nem okozhatja a gumiabroncs sérülését.

1.1.7. A kerékcsúszás érzékelésére a berendezések bal és jobboldali részegysége rendelkezzék a csúszás (szlip) mérésére és jelzésére alkalmas egységgel.

1.1.8. A villamos motor teljesítménye biztosítsa, hogy a hajtógörgők kerületi sebessége a legnagyobb megengedett fékerőnél se csökkenjen 10%-nál nagyobb értékkel.

1.1.9. A görgős fékerőmérő berendezés rendelkezzen a működtető erő mérőműszerével (pedálerő vagy kivezérelt nyomásmérő).

1.2. Vezérlés és kiértékelés követelményei

1.2.1. A görgős próbapadot számítógép vezérelje. A számítógép rendelkezzen nyomtató perifériával.

1.2.2. A számítógép rendelkezzen olyan hardver kiegészítő egységgel, amely alkalmas a fékerők, a működtető erők (pedálerő, kivezérelt fékezőnyomás), valamint a csúszásjelzők jeleit fogadni és feldolgozni a következők szerint:

a) legyen alkalmas a fékerők, működtető erők és a csúszások 20 ms-on belüli egyidejű mérésére,

b) működtető erő digitális értéke minimum 8, a fékerők digitális értéke minimum 10 bit felbontású legyen,

c) biztosítsa a próbapad szoftverből történő indítását leállítását.

1.2.3. A számítógép szoftvere legyen alkalmas:

a) másodpercenként legalább 50 mintavételre,

b) típusadatok tárolására és keresésére,

c) az időszakos pontosságellenőrzés elvégzésére,

d) a mért értékek legalább naponta történő kötelező null helyzet korrekciójára,

e) a mérések technológia szerinti vezérlésére, a mért adatok feldolgozására,

f) a követelmények meghatározására, a minősítés elvégzésére,

g) az eredmények tárolására és kinyomtatására.

1.3. Pontossági követelmények

1.4. Átmeneti rendelkezés Azokon a kijelölt vizsgáló állomásokon, amelyek 1999. április 30. napját megelőzően a rendelet 10. §-ának (4) bekezdése, illetőleg 12. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján kiadott feljogosítással rendelkeztek, valamint amelyeken ezen időpontot megelőzően a fővárosi, megyei közlekedési felügyelet rendszeresen időszakos vizsgálatot végzett, az 1.2. pontban meghatározott követelményt 2001. január 1. napjától kezdődően kell teljesíteni

2. A fényszóró ellenőrző készülékre és a készülék telepítési helyére vonatkozó követelmények

2.1. Általános követelmény

A berendezés legyen alkalmas a járművek fényszórói által kibocsátott távolsági és tompított fény irányának, fényeloszlásának (világos/sötét határ) ellenőrzésére.

2.2. Szerkezeti követelmények

a) A berendezés optikai tengelye a jármű hosszirányú felezősíkjával párhuzamos helyzetbe hozható és rögzíthető legyen.

b) A berendezés optikai tengelyének magassága a talajtól mérve 250-1400 mm között állítható legyen. A magasságállítás során az optikai tengely iránya a függőleges síkban +- 2 szögperc tartományon belül változhat. Az optikai tengely és a talaj síkja közötti párhuzamosság beszabályozható legyen.

c) A vizsgálóernyőn elhelyezett, a tompított fény irányának, fényeloszlásának ellenőrzésére szolgáló világos/sötét határvonal alakja a szabványos európai mérőernyőnek megfelelő legyen.

d) Amennyiben az ernyő nem állítható, a határvonal alakját legalább 10 cm/10 m sűrűséggel tüntessék fel 10-től 40 cm/10 m értékig.

2.3. Mérőterület

A mérőterület a padozaton kialakított, a jármű és az ellenőrző-berendezés mérési helyzetbe történő elhelyezésére alkalmas vízszintes sík, egyenletesen sima felület legyen. Eltérés a síkfelülettől minden irányban legfeljebb 0,1% lehet.

a) A fényszóró ellenőrző berendezés elhelyezését úgy kell kialakítani, hogy a berendezés optikai tengelyének és a mérőfelület síkjának párhuzamossági hibája a jármű hosszirányú felezősíkjában mérve legfeljebb 0,1% lehet.

3. Lengéscsillapító vizsgáló próbapadok követelményei

3.1. Talperő ingadozást mérő lengéscsillapító vizsgáló próbapad

3.2. Amplitúdó-érzékelő lengéscsillapító vizsgáló próbapad

3.2.2. Átmeneti rendelkezés

Az amplitúdó-érzékelő lengéscsillapító vizsgáló próbapad 2005. január 1. napjáig alkalmazható, amennyiben

a) rendelkezésre állnak a vizsgálandó járműtípusokra vonatkozó határértékek, és

b) a berendezést 2000. január 1. napja előtt telepítették.

IV. fejezet:

Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei

1. A fékberendezés görgősfék erőmérő próbapadon történő vizsgálata

1.1. A fékberendezések vizsgálatához a III. fejezetben meghatározott görgős fékerőmérő próbapadot kell alkalmazni.

1.2. A görgős fékerőmérő próbapad forgalomba helyezés előtti, időszakos, valamint előzetes gépjárműfenntartói vizsgálathoz történő használata során működtetni kell a beépített vezérlő, adatgyűjtő, értékelő és dokumentáló (nyomtató) funkciókat.

1.3. A fékberendezés vizsgálati eredményeit tartalmazó mérési jegyzőkönyvet (a berendezés által rögzített és kinyomtatott adatokat, diagramot) a jármű vizsgálatával összefüggően készülő vizsgáztatási bizonylatokhoz csatoltan kell megőrizni.

1.4. A fékberendezés értékelését az MR-ben meghatározott követelmények szerint kell elvégezni.

1.5. A III. fejezetben meghatározott görgős fékerőmérő próbapadon végzett fékvizsgálat részletes technológiáját, a vizsgálat és a vizsgálati eredmények egységes értékelési módszerét a Közlekedési Főfelügyelet - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jóváhagyásával - állapítja meg, és a kötelező alkalmazás időpontját legalább hat hónappal megelőzően, de legkésőbb 2000. január 1. napjáig a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszi közzé.

1.6. A fékvizsgálati technológiára vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.6.1. Az 1.5. pontban az egységes fékvizsgálati technológia közzétételére és a kötelező alkalmazás időpontjára vonatkozóan meghatározott időpontig a vizsgáló állomások a fékberendezések vizsgálatára és minősítésére

a) a korábbi feljogosításban foglaltak szerinti fékvizsgálati módszert,

b) az azonos kategóriájú járművek vizsgálatára kijelölt vizsgáló állomások bármelyike számára engedélyezett fékvizsgálati módszert alkalmazhatják.

1.6.2. Az 1.6.1. pontban meghatározott módszerek közül a vizsgáló állomás vezetője választhat, azonban a választott fékvizsgálati módszer meghatározását a területi közlekedési felügyelettel köteles előzetesen írásban közölni.

2. A gépjárműfényszórók ellenőrzésének technológiai műveletei

2.1. A vizsgált jármű terhelési állapota a járműkategóriától függően

- M1, M2, M3 kategóriák és N kategória, teherhordó felülettel és a pótkocsit vontatók: terheletlen jármű és egy személy a vezetőülésen,

- N kategória, nyergesvontatók: terheletlen jármű (félpótkocsi nélkül vagy terheletlen félpótkocsival) és egy személy a vezetőülésen.

2.2. A gépjármű fényszóró ellenőrzésének műveletei

a) Az ellenőrző készüléket a jármű elé helyezve be kell állítani:

- a gépkönyv előírása szerint a készüléknek a haladási irányban mért távolságát a vizsgálandó fényszórótól,

- a készülék tájoló egységének használatával a készülék optikai tengelyének és a jármű hosszirányú felezősíkjának párhuzamosságát,

- a készülék optikai tengelyének magasságát a fényszóró optikai tengelyének magasságába 2 cm pontossággal,

- a jármű hosszirányú felezősíkjára merőleges irányban a készülék és a fényszóró optikai tengelyének vízszintes irányú egybeesését (eltérése jobbra és balra 2-2 cm lehet).

b) Ha a jármű fényszórója terhelésfüggő magasságállítóval van ellátva, a vizsgálatkori terhelési állapotnak (terheletlen állapot) megfelelő helyzetbe kell állítani.

c) A jármű tompított fényszóróját bekapcsolva, az ellenőrző készülék ernyőjén ellenőrizni kell a sötét-világos határvonal kontúrosságát és alakját az ernyőn lévő jelzésekkel összehasonlítva.

d) A sötét-világos határvonal lefelé vetítési irányát meg kell határozni és össze kell hasonlítania jármű adattábláján szereplő, a tompított fény kezdeti függőleges elhajlására előírt %-értékkel. Megjegyzés: 1% megfelel 10 m-enként 10 cm lefelé vetítésnek. Megengedett eltérés +- 0,5% ( +- 5 cm/10 m).

e) Ha az adattábla hiányzik, a tompított fényszóró fénykibocsátó felülete alsó peremének a talajtól mért "h" távolságát meg kell mérni és a vetítési irányt a következők szerint értékelni. A megkövetelt lefelé vetítési irány:

Megjegyzés: A "-" előjel lefelé vetítést jelent.

f) Meg kell határozni a sötét-világos határvonal töréspontjának oldalirányú eltérését a jármű hosszirányú felezősíkjával párhuzamos iránytól. A megengedett eltérés balra 2,5 cm/10 m, jobbra 10 cm/10 m.

g) Terhelésfüggő magasságállító ellenőrzése: "teljes terhelés" helyzetbe kell állítani. A lefelé vetítésnek mindkét tompított fényszórón azonos mértékben növekednie kell. A megengedett eltérés: 1% (10 cm/10 m).

h) A távolsági fényszóró ellenőrzése:

Ha a járművön:

- terhelésfüggő magasságállító van, "terheletlen helyzet"-be vissza kell kapcsolni,

- egymás mellett két világítótest van, az ellenőrzést külön kell végrehajtani, a nem vizsgált világítótestet le kell takarni.

Ellenőrizni kell a berendezés ernyőjén a legerősebben megvilágított terület elhelyezkedését.

Megfelelő a fényszóró vetítési iránya, ha a legerősebben megvilágított terület középpontja közelítőleg egybeesik a készülék ernyőjén az optikai tengelyt jelző ponttal.

i) A ködfényszóró ellenőrzésekor a fényszóró ellenőrző készülék elhelyezése megegyezik a tompított, illetve távolsági fényszóró vizsgálatára vonatkozó elhelyezési előírásokkal. A megvilágított terület elhelyezkedésének ellenőrzésekor a terület felső határa nem lehet magasabban, mint a tompított fényszóró sötét-világos határvonala.

3. A gépkocsik lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveletei

3.1. Talperő-ingadozást mérő lengéscsillapító vizsgáló próbapadon

3.1.1. Vizsgálati feltételek:

a) vizsgálatkor a referenciafeltételek feleljenek meg a lengéscsillapító vizsgáló próbapad üzemeltetési dokumentációjában előírtaknak;

b) a gumiabroncsok nyomása feleljen meg gépjárműtípusra vonatkozó előírásnak. Amennyiben a gumiabroncs nyomását a terheléstől függően adják meg, a terheletlen állapothoz tartozó értéket kell beállítani;

c) a gumiabroncsokon ne legyen szennyeződés.

3.1.2. A vizsgálat műveletei:

a) mérés előtt ellenőrizni és szűkség szerint helyesbíteni kell a jármű próbapadra való ráállásának pontosságát;

b) a járművet elgurulás ellen rögzítőfékkel, első sebességfokozat vagy automatikus erőátvitelnél "P" állás kapcsolásával vagy kiékeléssel kell biztosítani. A vizsgált kereket rögzítőfékkel befékezni vagy kiékelni tilos;

c) a lengéscsillapító mérést oldalanként kell végrehajtani a gépkönyv utasítása szerint. A másik oldali mérést csak a próbapad teljes leállása után szabad megkezdeni;

d) ha a próbapad mérési ciklusában egyszeri indítás van, akkor a mérést mindkét oldalon meg kell ismételni.

3.1.3. A megfelelés követelménye A keréken mért maradó talperő kormányzott kerekek esetén nem lehet kisebb, mint 40%, nem kormányzott kerekek esetén nem lehet kisebb, mint 20%.

3.2. Amplitúdó-érzékelő lengéscsillapító vizsgáló próbapadon

3.2.1. Vizsgálati feltételek:

a) a próbapad rendelkezzen a vizsgálandó járműtípusokhoz tartozó határértékkel, ennek hiányában a jármű nem vizsgálható;

b) vizsgálatkor a referenciafeltételek feleljenek meg a lengéscsillapító vizsgáló próbapad üzemeltetési dokumentációjában előírtaknak;

c) a gumiabroncsok nyomása gépkocsitípusra előírt legyen;

d) a gumiabroncsokon ne legyen szennyeződés.

3.2.2. A vizsgálat műveletei:

a) mérés előtt ellenőrizni és szükség szerint helyesbíteni kell a jármű próbapadra való ráállásának pontosságát;

b) a járművet elgurulás ellen a gépkönyv előírásai szerint kell biztosítani. A vizsgált kereket rögzítőfékkel befékezni, vagy kiékelni tilos;

c) lengéscsillapító mérést oldalanként kell végrehajtani a gépkönyv utasítása szerint. A másik oldali mérést csak a próbapad teljes leállása után szabad megkezdeni;

d) ha a próbapad mérési ciklusában csak egyszeri indítás volt, a mérést mindkét oldalon meg kell ismételni.

3.2.3. A megfelelés követelménye A mért kerék vizsgálata során a kijelzett érték nem haladhatja meg járműtípushoz tartozó határértéket.

4. A gépkocsi szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai műveletei

4.1. Követelmény A fényáteresztő-képesség mértéke megfelelő:

a) a szélvédő esetében - kivéve a lehajtott napellenzők által takart üvegfelület - ha a fényáteresztő-képesség legalább: Tmin=75%;

b)[4]

c)[5]

4.2. A vizsgálat műveletei

4.2.1. A vizsgálathoz a következő feltételeket kell biztosítani:

a) a mérést az ablaküveg legsíkabb felületén, a rögzített mérőmaszk által kijelölt helyen kell végezni,

b) a vizsgált felület legyen száraz és tiszta,

c) mérés közben 3 m sugarú körben semmilyen felület nem mozoghat,

d) a fényforrás fényerőssége és helyzete legyen állandó, a mérendő felületre merőleges és attól 1000 +- 10 mm távolságra,

e) a fényforrás stabilizált tápegységről működjön (akkumulátor vagy stabilizált 12 V).

4.2.2. A mérés végrehajtása:

a) a megfelelő méréstartományba állított fénymérő, illetőleg Lux-Meter érzékelőjét az üveg külső felületén rögzített pozícionáló maszkon kell elhelyezni, és a stabilizálódott értéket le kell olvasni, ez t1=....... Lux;

b) az érzékelőt az üveg belső felületére kell helyezni a külső méréssel megegyező helyre, és a stabilizálódott értéket le kell olvasni, ez t2 = ..... Lux.

4.2.3. A mérési eredmények kiértékelése:

a) a fényátbocsátási tényezőt a T1=(t2/t1) x 100 képlet alapján kell kiszámítani;

b) a mérést ötször kell megismételni ( T1, T2, T3, T4, T5), és az így kapott fényátbocsátási tényezők közül a legkisebb és a legnagyobb értékűt elhagyva a maradék három számtani átlagát szorozva a mérési összeállításból számolt 1,08 korrekciós tényezővel kapjuk az üvegfelület átlagos fényátbocsátási tényezőjét;

c) az üvegfelület fényátbocsátása megfelelő, ha Ta>Tmin;

d) a mérés elrendezését és a mérőeszköz részeinek javasolt kialakítását tartalmazó ismertetőt a Közlekedési Főfelügyelet bocsátja rendelkezésre.

2. számú melléklet a 14/1999. (IV. 28.) KHVM rendelethez

[6. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez]

Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat tartalmára, a tanúsítványadóra, valamint a "Tanúsítvány"-ra vonatkozó követelmények

1. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatra vonatkozó általános feltételek

1.1. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat tartalma

1.1.1. Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a rendelet 10. §-ának (5) bekezdésében, illetőleg a kijelölt vizsgáló állomáson végzett időszakos vizsgálat során a rendelet 12. §-ának (6) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítését a vizsgabiztos az 5. számú mellékletben meghatározott technológia szerint a tanúsítványadó által elvégzett előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat (a továbbiakban: előzetes járművizsgálat) alapján kiállított "Tanúsítvány" figyelembevételével ellenőrzi.

1.1.2. Az előzetes járművizsgálat tartalma és technológiája megegyezik az adott járműkategóriára vonatkozóan az 5. számú mellékletben meghatározott járművizsgálat tartalmával (a vizsgálat tárgya, köre és terjedelme tekintetében), amelynek eredményéről a tanúsítványadó a 4. pont szerinti "Tanúsítvány"-t állítja ki.

1.2. A kijelölt vizsgáló állomáson vizsgálható járművekre vonatkozó korlátozások

Nem végezhető el az előzetes járművizsgálat a kijelölt vizsgáló állomáson, és nem állítható ki "Tanúsítvány" abban az esetben, ha

a) a jármű kategóriájára vagy gyártmányára vonatkozóan a vizsgáló állomás kijelöléssel nem rendelkezik,

b) a jármű különleges üzemeltetési módja miatt az időszakos vizsgálathoz kapcsolódóan a területi közlekedési felügyeletnek egyéb eljárást is le kell folytatnia (pl. személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatást, autóbusszal nemzetközi személyszállítást, a járművel nemzetközi árufuvarozást vagy gépjárművezetőképzést végző, valamint a különleges felépítményű jármű esetén), kivéve az erre vonatkozó kifejezett feljogosítást,

c) a jármű hatósági engedélye vagy jelzése hiányzik, illetőleg a vámelőjegyzésbe vett járműre kiadott "V" betűjelű rendszámhoz tartozó forgalmi engedélyében meghatározott visszaviteli határidő lejárt,

d) a járművet műszaki okból a rendőrhatóság a forgalomból kivonta, vagy kitiltotta.

1.3. Az előzetes járművizsgálat végzésének feltételei

1.3.1. A tanúsítványadó csak az 1.2. pontban meghatározott korlátozás hatálya alá nem eső járművek esetében végezhet előzetes járművizsgálatot, illetőleg állíthat ki "Tanúsítvány"-t.

1.3.2. A tanúsítványadó az 5. számú mellékletben meghatározott tárgyi feltételek biztosítását az előzetes járművizsgálati tevékenységéhez kapcsolódóan folyamatosan, de a tanúsítványadói tevékenységének megkezdése előtt naponta, tételesen köteles ellenőrizni. A tanúsítványadó az előírt tárgyi feltételek hiánya esetében előzetes járművizsgálatot nem végezhet, és azt a kijelölt vizsgáló állomás vezetője részére haladéktalanul köteles bejelenteni.

1.3.3. A tanúsítványadó köteles a műszeres mérés során keletkezett adatokat a mérőeszközzel kinyomtatni és amennyiben az lehetséges, az adatokat tároltatni. A mérési eredmény kinyomtatására nem alkalmas eszközzel mért adatokat a területi közlekedési felügyelet által arra alkalmasnak nyilvánított bizonylaton (mérési jegyzőkönyv) kell kézzel feltüntetni és azt a "Tanúsítvány"-hoz csatolni.

1.3.4. A tanúsítványadó a tevékenységét az e rendeletben és az MR-ben foglalt előírások, valamint a tanúsítványadói képzés során megszerzett szakmai ismeretek alkalmazásával köteles végezni.

1.3.5. A tanúsítványadó felelős azért, hogy tevékenységét az 5. számú mellékletben meghatározott technológia betartásával végezze, a vizsgált járműhöz kiállított "Tanúsítvány"-ban a rendeletben előírtak szerinti vizsgálati eredményeket és megállapításokat valósághűen feltüntesse, továbbá az ügyvitelre vonatkozó előírásokat teljesítse.

2. Az előzetes járművizsgálatot végző tanúsítványadóra és a járműfenntartóra vonatkozó követelmények

2.1. A tanúsítványadó megbízása és a megbízás bejelentése

2.1.1. A vizsgáló állomásként kijelölt gépjárműfenntartó szervezet vezetője előzetes járművizsgálat végzésével csak azt a személyt bízhatja meg, aki

a) a "Tanúsítványadói névjegyzék"-ben vagy a "Vizsgabiztosi névjegyzék"-ben szerepel,

b) a gépjárműfenntartó szervezet tagja vagy főállású dolgozója, és

c) nincs a tanúsítványadói tevékenységtől eltiltva.

2.1.2. A kijelölt vizsgáló állomás vezetője a vizsgáló állomás kijelölésére irányuló kérelemben, valamint az általa foglalkoztatott tanúsítványadók változása esetén a területi közlekedési felügyeletnél írásban köteles bejelenteni a kijelölt vizsgáló állomáson foglalkoztatott tanúsítványadók adatait (név, tanúsítványadói vagy vizsgabiztosi névjegyzékbe vétel száma), illetőleg az adatokban történt változásokat.

2.1.3. A területi közlekedési felügyelet a kijelölt vizsgáló állomás vezetőjének bejelentése alapján nyilvántartást vezet a kijelölt vizsgáló állomáson megbízott tanúsítványadókról.

2.1.4. A kijelölt vizsgáló állomás vezetője az általa foglalkoztatott tanúsítványadó megbízását azonnali hatállyal visszavonhatja, és ezt a területi közlekedési felügyelet részére távbeszélőn bejelentheti. E bejelentését azonban köteles két munkanapon belül írásban is megerősíteni.

2.2. A vizsgáló állomás (gépjárműfenntartó) vezetőjének ellenőrzési tevékenysége

A kijelölt vizsgáló állomás vezetője:

a) a tanúsítványadó munkavégzéséhez a feltételeket biztosítja, valamint annak tevékenységét esetenként ellenőrzi, azonban a tanúsítványadót az e minőségében végzett tevékenységének szakmai tartalmát illetően - különösen az általa végzett előzetes járművizsgálat során tett megállapításai tekintetében - nem befolyásolhatja,

b) a tanúsítványadó jogkörével való visszaélésének észlelése esetén köteles a tanúsítványadó további tevékenységét megakadályozni, a megbízását visszavonni, és az esetről a területi közlekedési felügyeletet értesíteni,

c) a tanúsítványadó rendszeres vagy súlyos munkaköri mulasztásai alapján, indokolt esetben - a megbízás visszavonása mellett - a területi közlekedési felügyelet útján kezdeményezheti a tanúsítványadónak a "Tanúsítványadói névjegyzék"-ből történő törlését,

d) a 7. számú melléklet 8.4. pontjában meghatározott alkalmazotti vizsgabiztos tevékenységének ellenőrzésére az a)-c) pontban a tanúsítványadóra vonatkozóan előírtakat kell értelemszerűen alkalmazni.

2.3. A tanúsítványadó tevékenységének ellenőrzése a vizsgabiztos, valamint a területi közlekedési felügyelet által

2.3.1. A tanúsítványadó által elvégzett előzetes járművizsgálat alapján kiállított "Tanúsítvány"-on feltüntetett megállapítások és hibák valódiságát, minősítését és szakmai megalapozottságát a vizsgabiztos - a tevékenységére vonatkozóan a 7. számú mellékletben meghatározottak szerint - ellenőrzi.

2.3.2. A területi közlekedési felügyelet, valamint a Közlekedési Főfelügyelet szakmai felügyeleti és ellenőrzési jogkörében - a vizsgabiztos tevékenységének ellenőrzéséhez kapcsolódóan - a tanúsítványadó tevékenységét is ellenőrzi. Az ellenőrzés során tapasztaltakról a kijelölt vizsgáló állomás vezetőjét tájékoztatni kell, és az érdemi megállapításokat az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

2.3.3. Az ellenőrzés alapján tett megállapításokra a kijelölt vizsgáló állomás vezetője észrevételt tehet, a megállapítás megalapozottságának vitatása esetén kérheti a területi közlekedési felügyelet vezetője, valamint a gépjárműfenntartót képviselő szakmai érdekképviseleti szerv által együttesen kijelölt szakértők által történő felülvizsgálatot.

2.3.4. A területi közlekedési felügyelet vezetője - a vizsgabiztos vagy az ellenőrző szerv által a jegyzőkönyvben rögzített ténymegállapítás alapján tett javaslatra - a tanúsítványadót e tevékenység gyakorlásától legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha

a) egy éven belül legalább három esetben, vagy három jármű esetében az ellenőrzés azt állapította meg, hogy a tanúsítványban foglaltaktól eltérően a járművön olyan hiba észlelhető, amely - az 5. számú mellékletben rögzített minősítés alkalmazásával - nem teszi lehetővé a jármű forgalmi engedélyének érvényesítését,

b) a tanúsítványadó az ügyviteli előírásokat egy éven belül tíznél több esetben érdemi módon megsérti,

c) a tanúsítványadó az előzetes járművizsgálatot olyan eszközzel végezte, amely az előzetes vizsgálat időpontjában a vizsgálat elvégzésére az 5. számú melléklet követelményei szerint nem volt alkalmazható,

d) a tanúsítványadó olyan járműhöz állított ki tanúsítványt, amelyhez nem rendelkezik tanúsítványadói jogosultsággal, illetőleg amelynek gyártmányára vagy kategóriájára a kijelölt vizsgáló állomás kijelölése nem terjed ki.

2.3.5. A tanúsítványadói tevékenységtől való eltiltásról a területi közlekedési felügyelet értesíti a tanúsítványadót, a kijelölt vizsgáló állomás vezetőjét, valamint az eltiltás tényének a tanúsítványadói névjegyzékben való rögzítése céljából a Közlekedési Főfelügyeletet. Az eltiltás idejére a kijelölt vizsgáló állomás vezetője a tanúsítványadó megbízását visszavonja.

3. A tanúsítványadói névjegyzék

3.1. A tanúsítványadói névjegyzékbe vétel

3.1.1. A tanúsítványadói névjegyzékbe vételre vonatkozó általános feltételek:

a) a Közlekedési Főfelügyelet a "Tanúsítványadói névjegyzék"-be kérelemre felveszi azt, aki

aa) a 3.1.2. pontban meghatározott személyi és szakmai követelményeknek megfelel, és

ab) a 3.1.3. pontban foglaltak alapján "Tanúsítványadói bizonyítvány"-t szerzett;

b) a "Tanúsítványadói névjegyzék"-be öt éven belül nem vehető fel az a személy, akit a névjegyzékből vagy a "Vizsgabiztosi névjegyzék"-ből töröltek;

c) a "Tanúsítványadói névjegyzék"-be vételkor a 3.1.2. a) pontban előírt feltétel teljesítésétől függően meg kell határozni azokat a járműkategóriákat, amelyekbe tartozó járművek előzetes járművizsgálatának elvégzésével a tanúsítványadó megbízható.

3.1.2. A "Tanúsítványadói névjegyzék"-be vétel személyi és szakmai követelményei

A "Tanúsítványadói névjegyzék"-be vételhez rendelkezni kell:

a) az autószerelő szakiránynak megfelelő legalább középfokú képesítéssel*, amelyet

aa) a kizárólag motorkerékpárok előzetes járművizsgálatát végző tanúsítványadó esetében a mechanikai műszerész szakirányú középfokú végzettség,

ab) a kizárólag mezőgazdasági vontató és lassújármű, valamint ezek pótkocsija előzetes járművizsgálatát végző tanúsítványadó esetében a mezőgazdasági gépszerelő szakirányú középfokú végzettség

helyettesíthet;

b) a szakterületen szerzett legalább két év igazolt szakmai gyakorlattal;

c) három hónapnál nem régebben kiállított, büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvánnyal; és

d) "B" kategóriára érvényes vezetői engedéllyel.

3.1.3. A tanúsítványadók alapképzése, a "Tanúsítványadói bizonyítvány"

a) A "Tanúsítványadói bizonyítvány"-t a Közlekedési Főfelügyelet a tanúsítványadói alapképzést követő sikeres vizsga alapján adja ki. A tanúsítványadói alapképzésre irányuló tanfolyamon - a tanfolyam időtartamának legalább 75%-án - a részvétel kötelező, kivéve a 3.5. pontban meghatározott esetet.

b) A tanúsítványadói alapképzésre a 3.1.2. pontban meghatározott személyi és szakmai követelményeket teljesítő, gépjárműfenntartó szervezetnél foglalkoztatott, tanúsítványadói tevékenység végzésével megbízni kívánt személy jelentkezhet a - területi közlekedési felügyelet útján - Közlekedési Főfelügyeletnél.

c) A tanúsítványadói alapképzés költsége a tanúsítványadó jelöltet, illetőleg annak munkáltatóját terheli.

3.2. A tanúsítványadói névjegyzék kezelése

3.2.1. A "Tanúsítványadói névjegyzék"-et a Közlekedési Főfelügyelet vezeti.

3.2.2. A "Tanúsítványadói névjegyzék"-ben naprakészen vezetni kell:

a) a tanúsítványadók azonosító számát,

b) személyi adatait (nevét, születési időpontját, anyja nevét, lakcímét),

c) munkahelyének megnevezését és címét, valamint

d) az általa tanúsítható járműkategóriákra vonatkozó esetleges korlátozást, és

e) a tanúsítványadói tevékenységtől való eltiltás tényét és időtartamát.

3.2.3. A "Tanúsítványadói névjegyzék"-ben feltüntetett adatokban történt változást a tanúsítványadó a területi közlekedési felügyelet útján, két munkanapon belül köteles bejelenteni.

3.2.4. A "Tanúsítványadói névjegyzék"-ben szereplő adatokra vonatkozóan a kijelölt vizsgáló állomás vezetője - a területi közlekedési felügyelet útján - díjmentesen tájékoztatást kérhet.

3.2.5. A Közlekedési Főfelügyelet a "Tanúsítványadói névjegyzék"-ből törli:

a) a 3.3. pontban meghatározott továbbképzési kötelezettségét - felhívás ellenére - határidőben nem teljesítő, vagy

b) a tanúsítványadói tevékenységével összefüggésben bűncselekményt elkövető, illetőleg

c) a harmadik alkalommal a tanúsítványadói tevékenységétől eltiltott

tanúsítványadót, és értesíti az érintett személyt, a munkáltatóját, valamint a területi közlekedési felügyeletet.

3.3. A tanúsítványadók továbbképzése

3.3.1. A tanúsítványadók két évente szakmai továbbképzésen kötelesek részt venni. A továbbképzés időtartama az öt napot nem haladhatja meg.

3.3.2. A továbbképzési kötelezettséget a Közlekedési Főfelügyelet által legalább három hónappal előre meghirdetett időpontok közül a tanúsítványadó által megválasztott időpontban lehet teljesíteni.

3.3.3. A továbbképzés költsége a tanúsítványadót, illetőleg annak munkáltatóját terheli.

3.4. A tanúsítványadói képzés felügyelete

A tanúsítványadói képzés tekintetében a Közlekedési Főfelügyelet gondoskodik:

a) a tanúsítványadói képzés tematikájának, tananyagának meghatározásáról,

b) a tanúsítványadói képzésben közreműködők kijelöléséről és tevékenységük ellenőrzéséről,

c) a tanúsítványadói alapképzésre irányuló tanfolyam negyedévenként legalább egy alkalommal történő indításáról,

d) a tanúsítványadói vizsga havonta legalább egy alkalommal történő megszervezéséről,

e) a tanúsítványadói képzés és továbbképzés szakmai irányításáról, valamint

f) a tanúsítványadók vizsgáztatásáról.

3.5. A tanúsítványadói bizonyítvány megszerzésére, valamint a tanúsítványadói névjegyzékbe való felvételre vonatkozó átmeneti rendelkezések

A 3.1.2. a)-c) pontokban foglalt feltételeket teljesítő, 1999. április 30. napja előtt tanúsítványadói tevékenységre feljogosított és e tevékenységet folyamatosan végző tanúsítványadók a tanúsítványadói alapvizsgát, valamint a 3.1.2. d) pontban a vezetői engedélyre vonatkozóan előírt feltételt 2000. június 30. napjáig teljesíthetik. Ezen időpontig - kérelemre, ideiglenesen - e személyeket a tanúsítványadói névjegyzékbe fel kell venni, illetőleg a tanúsítványadói vizsgát az alapképzésben való részvétel mellőzésével tehetik le.

4. A tanúsítvány tartalmára, formájára, kezelésének és nyilvántartásának módjára vonatkozó követelmények

4.1. A tanúsítvány tartalma, formája

4.1.1. Az előzetes járművizsgálat során a tanúsítványadó a 4.3. pontban meghatározott "Tanúsítvány"-on rögzíti a jármű azonosítási adatait, az előzetes vizsgálat eredményeit, az észlelt hibákat és azok javasolt minősítését, valamint a jármű forgalmi engedélye érvényességi idejének meghosszabbítására vonatkozó javaslatát.

4.1.2. A tanúsítványadó az előzetes járművizsgálat során tett észrevételeit, a megállapított hibákat a "Tanúsítvány" "3. Hibajegyzék" rovatainak kitöltésével rögzíti. Az előzetes járművizsgálat eredménye alapján a tanúsítványadó a "2. Minősítés" rovat kiállításával tesz javaslatot a forgalmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítására.

4.1.3. Átmeneti rendelkezés

Az 1998. december 31. napja előtt a rendelet 10. §-ának (4) bekezdése, illetőleg 12. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján feljogosított gépjárműfenntartók a részükre korábban engedélyezett tanúsítványokat - a függelékben meghatározott formájú tanúsítvány tartalmának értelemszerű alkalmazásával - legfeljebb 2000. január 1-jéig használhatják.

4.2. A tanúsítvány kezelése és nyilvántartása

4.2.1. A kijelölt vizsgáló állomáson előzetes járművizsgálatra állított járművek adatait (rendszám, gyártmány, típus, tulajdonos neve és címe, a kapcsolódó javítás munkaszáma) visszakereshető, öt évig nem selejtezhető nyilvántartásba kell venni.

4.2.2. Az előzetes járművizsgálatról szóló "Tanúsítvány"-t három példányban kell elkészíteni, amelyeket a vizsgabiztos részére kell átadni.

4.2.3. A vizsgabiztos a "Tanúsítvány"-ok további rovatait a járművizsgálat során kitölti, és azokat aláírásával, valamint bélyegzőlenyomattal hitelesíti. A "Tanúsítvány"-nyal kapcsolatos további bizonylatkezelési előírásokat az 5. számú melléklet I. fejezetének 3.2.6. pontja tartalmazza.

4.2.4. Amennyiben a kijelölt vizsgáló állomáson végzett időszakos vizsgálat alkalmával a jármű tulajdonosa (üzembentartója) nem tartózkodik a vizsgálat helyszínén, akkor a jármű tulajdonosától (üzembentartójától) származó - az időszakos vizsgálat során a képviselete ellátására szóló - meghatalmazást kell a "Tanúsítvány" - 5. számú melléklet I. fejezetének 3.2.6. pont a) pontjában megjelölt - példányához csatolni.

4.2.5. A kijelölt vizsgáló állomáson időszakos vizsgálatra állított olyan jármű esetében, amelynek a vizsgálatához kapcsolódóan előzetesen javítási tevékenységet is végeztek, valamint a kereskedelmi értékesítéshez kapcsolódóan elvégzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a 4.2.4. pontban említett meghatalmazás helyettesíthető a javítási, illetőleg értékesítési bizonylatokon történő dokumentálással is.

4.3. A "Tanúsítvány" formája és tartalma

* Lásd a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendeletet.

3. számú melléklet a 14/1999. (IV. 28.) KHVM rendelethez

[7. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez]

A vizsgabiztosok névjegyzékbe való felvételére, a szakmai képzésükre és vizsgáztatásukra, valamint a vizsgálatok végzéséhez történő kijelölésükre vonatkozó feltételek

1. A vizsgabiztosi névjegyzék

1.1. A vizsgabiztosi névjegyzékbe vétel

1.1.1. A Közlekedési Főfelügyelet a "Vizsgabiztosi névjegyzék"-be kérelemre felveszi azt, aki

a) az 1.1.2. pontban meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek megfelel, és

b) a vizsgabiztosi alaptanfolyamot eredményesen elvégezte.

1.1.2. A vizsgabiztosra vonatkozó személyi és szakmai alkalmassági feltételek:

a) autószerelői szakiránynak megfelelő legalább középfokú képesítés*,

b) öt év szakirányú szakmai gyakorlat vagy az autószerelő szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítés esetén legalább két év szakirányú szakmai gyakorlat,

c) "B" kategóriára érvényes vezetői engedély,

d) büntetlen előélet,

e) magyar állampolgárság,

f) számítógépes alapismeretek,

g) három évet meghaladó tanúsítói szakmai gyakorlati idő, vagy három hónapot meghaladó - a területi közlekedési felügyeletnél eltöltött - vizsgabiztosi, segédvizsgabiztosi szolgálati idő.

1.1.3. A vizsgabiztosi névjegyzékbe vételre vonatkozó kérelem benyújtásakor eredetiben be kell mutatni:

a) a szakképesítést igazoló bizonyítványt,

b) a gyakorlati időről kiállított munkáltatói igazolást,

c) a vezetői engedélyt,

d) három hónapnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványt,

e) a személyi igazolványt,

f) a számítógépes alapismeretről, valamint a 1.1.2. pont g) pontjában előírt feltétel teljesítésének adatairól szóló nyilatkozatot.

1.1.4. Öt éven belül nem vehető fel ismételten a "Vizsgabiztosi névjegyzék"-be az a személy, akit e névjegyzékből vagy a "Tanúsítványadói névjegyzék"-ből töröltek

2. A vizsgabiztosok alap- és továbbképzése

2.1. A vizsgabiztosok képzése alaptanfolyamon, továbbképzése továbbképző tanfolyamon történik.

2.2. A vizsgabiztosi alap- és továbbképző tanfolyamra a területi közlekedési felügyelet főállású dolgozói, illetőleg a területi közlekedési felügyelettel létesített megbízási jogviszony alapján vizsgabiztosi tevékenység végzését vállaló - az 1.1.1. pont a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő - személyek jelentkezhetnek.

2.3. A tanfolyamra a jelentkezőt, kérelmére a területi közlekedési felügyelet veszi fel. A tanfolyam megkezdése előtt a képzés és vizsgáztatás költségeit fedező tanfolyami díjat be kell fizetni.

2.4. A területi közlekedési felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló vizsgabiztosok képzésének és vizsgáztatásának költsége a területi közlekedési felügyeletet terheli, a vizsgabiztos megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén a képzés és vizsgáztatás költségeinek megfizetését a területi közlekedési felügyelet vállalhatja.

2.5. A vizsgabiztosi tanfolyamot végzett és eredményes írásbeli, szóbeli és gyakorlati képesítő vizsgát tett hallgató részére a Közlekedési Főfelügyelet bizonyítványt ad ki, és a vizsgabiztosi névjegyzékbe felveszi.

2.6. A vizsgabiztos háromévente köteles továbbképző tanfolyamon és azt követően vizsgán részt venni. A továbbképző tanfolyamra és az azt követő vizsgára az alapképzés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

3. A vizsgabiztosi képzés feltételei

3.1. A vizsgabiztosok alap- és továbbképző tanfolyami képzését a Közlekedési Főfelügyelet, illetőleg az általa feljogosított szakirányú felsőfokú oktatási intézmény (a továbbiakban: képzőszerv) végzi.

3.2. A vizsgabiztosi alap- és továbbképző tanfolyamokat a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott "Tanterv és Útmutató" alapján kialakított tartalommal, a 3.4-3.6. pontokban meghatározott feltételek biztosítása mellett kell megtartani.

3.3. A képzésre, valamint a vizsga szervezésére vonatkozó feltételek be nem tartása esetén a képzőszervtől a Közlekedési Főfelügyelet a feljogosítást visszavonja.

3.4. A vizsgabiztosok elméleti képzése olyan teremben történhet, amely megfelel

az oktatási létesítményekre vonatkozó előírásoknak.

3.5. A vizsgabiztosok gyakorlati oktatásához biztosítani kell a képzési tanterv szerint:

a) a hallgatói létszámnak megfelelő számítógépparkot;

b) a diagnosztikai mérések, járművizsgálati feladatok bemutatására és gyakorlására alkalmas oktató helyiséget (diagnosztikai műhely), amelyben

ba) az oktatott járművizsgálati (diagnosztikai) eszközök és járművek oly módon helyezhetők el, hogy a hallgatók a bemutatott feladatokat kellően megfigyelhessék,

bb) a kipufogógáz zárt rendszerű elvezetése biztosított,

bc) a higiéniás feltételek biztosítottak (WC, kézmosási lehetőség),

bd) a fűtés és szellőzés megoldott (oktatás alatt a hőmérséklet minimum 18 Celsius-fok);

c) a diagnosztikai műhelyben vizsgálható járműfajtánként legalább 1-1 db üzemképes járművet.

3.6. A képzőszerv tanfolyami előadóként csak olyan személyt bízhat meg, aki az egyes témakörök oktatásához rendelkezik:

a) felsőfokú szakirányú végzettséggel,

b) pedagógiai (előadói) gyakorlattal.

3.7. A vizsgabiztosi tanfolyam közigazgatási tantárgyának oktatását a közlekedési közigazgatás szakterületén szerzett legalább ötéves államigazgatási gyakorlattal rendelkező oktató végezheti.

3.8. A képzéshez szükséges jegyzeteket - azok tartalmának a Közlekedési Főfelügyelet által történő jóváhagyását követően - a képzőszerv biztosítja.

4. A vizsgabiztosok vizsgáztatásának rendje

4.1. Vizsgát csak az a vizsgabiztos jelölt tehet, aki mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás legalább 75%-án részt vett. Az önhibáján kívül mulasztott hallgató a mulasztott előadásokat a következő tanfolyamon díjmentesen látogathatja, és díjmentes vizsgát tehet.

4.2. A vizsgabiztosi vizsga elméleti (írásbeli és szóbeli), valamint gyakorlati vizsgarészekből áll. Az elméleti vizsga tesztkérdéseit és szóbeli vizsga tételeit, valamint a gyakorlati vizsgafeladatatok tételeit a Közlekedési Főfelügyelet állítja össze, és biztosítja a vizsgához.

4.3. Az írásbeli vizsga módszere: tesztvizsga, melyet a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott szabályzat alkalmazásával kell lebonyolítani.

4.4. A tesztvizsga témakörei:

a) általános jogszabályismeret,

b) közúti járművekkel kapcsolatos előírások rendszere,

c) közúti járművek műszaki megvizsgálásának rendszere,

d) vizsgáztatás a kijelölt vizsgáló állomáson,

e) eljárási és ügyviteli szabályozások,

f) járművek hatósági megvizsgálására vonatkozó előírások és folyamata, megítélési szempontok, valamint szerkezeti ismeretek.

4.5. A szóbeli vizsgát a kiadott tételsorból húzott vizsgatétel számonkérésével kell lebonyolítani. A szóbeli vizsgán a felelet kiegészítéseként írásos, rajzos feladat is adható.

4.6. A gyakorlati vizsga során a kihúzott tétel alapján a vizsgázók a gyakorlatban mutatják be megszerzett tudásukat, ideértve a számítógép-kezelési ismeretet is. A gyakorlati vizsga során a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel.

4.7. A hallgatónak javítóvizsgát csak abból a vizsgarészből (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) kell tennie, amelyből nem felelt meg. Nem tehet javítóvizsgát az a hallgató, akit az alapvizsgáról súlyos rendzavarás miatt tiltottak ki.

4.8. Javítóvizsga csak két alkalommal, a képzést követő első vizsga után legalább 14 nappal és legfeljebb három hónapon belül tehető. Aki ezen időszak alatt sikeres vizsgát nem tesz, az csak ismételt tanfolyam elvégzése után vizsgázhat újra.

4.9. Ha a vizsgabiztos-jelölt önhibáján kívül eső ok miatt nem tud a vizsgán megjelenni és távolmaradását elfogadható indokkal kimenti, ismételt képesítővizsgát tehet, amely nem minősül javítóvizsgának.

4.10. A vizsgabizottság elnöke felfüggeszti annak a hallgatónak a vizsgáját, aki az írásbeli feladatok megoldása vagy a szóbeli feleletek során meg nem engedett eszközöket használ, illetve a gyakorlati vizsgán a bizottság megtévesztésére tesz kísérletet. A felfüggesztett vizsgát követő újabb vizsga javítóvizsgának minősül.

4.11. A vizsgabizottság elnöke eltiltja a vizsgától azt a hallgatót, aki magatartásával a vizsga rendjét megzavarja, szabályos lebonyolítását akadályozza, és az elnök figyelmeztetése ellenére sem változtat magatartásán, illetőleg a vizsgabizottságot előny adásával, ígéretével vagy fenyegetéssel befolyásolni törekszik.

5. A vizsgabiztosok képzésére és a névjegyzékbe való felvételre vonatkozó átmeneti rendelkezések

5.1. Annak a személynek, aki 1999. április 30. napját megelőzően - ezen időpontig folyamatosan - a területi közlekedési felügyelet feljogosítása alapján tanúsítóként vagy vizsgabiztosként tevékenykedett:

a) az 1.1.2. pont c) pontjában meghatározott követelményt 2000. július 1. napjáig kell teljesítenie,

b) az 1.1.2. pont d) pontjában meghatározott követelmény teljesítését ismételten igazolnia nem kell,

c) az 1.1.2. pont g) pontjában meghatározott gyakorlati idejét teljesítettnek kell tekinteni.

5.2. Az 1.1.2. pontban foglalt feltételeknek megfelelő, a területi közlekedési felügyelettel legalább egy éve közszolgálati jogviszonyban álló vizsgabiztos és vizsgaellenőr, valamint a megbízási jogviszonyban legalább öt éve folyamatosan foglalkoztatott vizsgabiztos az 1.1.1. pont b) pontjában foglalt feltételt vizsgabiztosi továbbképző tanfolyam és vizsga útján teljesítheti.

5.3. Az 5.1. és 5.2. pontban meghatározott személyeknek az 1.1.1. pont b) pontjában meghatározott vizsgabiztosi alap-, illetőleg továbbképző tanfolyamot követő eredményes vizsgát 2000. július 1. napjáig kell letenni. E személyeket - az előírt további feltételek határidőig történő teljesítésének nyilatkozatban vállalása mellett - kérelemre ideiglenesen kell a vizsgabiztosi névjegyzékbe felvenni.

5.4. Felsőfokú szakirányú végzettség esetén az 1.1.2. pont b) pontjában meghatározott szakirányú szakmai gyakorlati idő teljesítése alól a területi közlekedési felügyelet vezetője - indokolt esetben - felmentést adhat.

6. A vizsgabiztos tevékenységének ellenőrzése és vizsgabiztosi névjegyzékből történő törlés indokai

6.1. A területi közlekedési felügyelet a vizsgabiztosi létszámhoz igazodó belső ellenőrzési rendszert köteles működtetni. A területi közlekedési felügyelet a belső ellenőrzés keretében rendszeresen, véletlenszerűen, valamint - a közúti műszaki ellenőrzés tapasztalatai alapján - célirányosan ellenőrzi, hogy a vizsgabiztos tevékenységének végzése során a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja-e.

6.2. A Közlekedési Főfelügyelet a vizsgabiztosi névjegyzékből törli azt, aki

a) a megadott határidőben - felhívás ellenére - nem tesz eleget a továbbképzési, valamint azt követő vizsgakötelezettségének;

b) a 2. pontban meghatározott feltételeket nem teljesíti (az előírt feltételek teljesítése megszűnt);

c) a területi közlekedési felügyelet a névjegyzékből való törlését kezdeményezte, mert

ca) nem megfelelő munkavégzés miatt a területi közlekedési felügyelet vizsgabiztosi tevékenységét már három alkalommal felfüggesztette,

cb) a rendeletben foglalt kötelezettségét súlyosan megszegte, illetőleg vizsgabiztosi jogkörében visszaélést követett el,

cc) a vezénylési rendet megszegte (a területi közlekedési felügyelet kijelölése nélkül, jogosulatlan helyen vagy időben, illetőleg járműkörben időszakos vizsgálatot végzett),

cd) az időszakos vizsgálatra történő vezénylésnek - elfogadható indok nélkül - felróható okból vagy rendszeresen nem tesz eleget.

7. A vizsgabiztos kijelölése a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat végzéséhez

7.1. A területi közlekedési felügyelet jelöli ki (vezényli) a vizsgabiztosi névjegyzékbe felvett vizsgabiztost a meghatározott

a) helyen (vizsgáló állomáson),

b) időben (időtartamon belül), és

c) jármű körre vonatkozó felhatalmazással

a forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatokhoz.

7.2. Vizsgabiztost jelöl ki a területi közlekedési felügyelet a vizsgáló állomás működésének azon időszakára, amelyben a vizsgáló állomás gondoskodik a vizsgabiztos folyamatos tevékenységét biztosító járművek vizsgálatra állításáról (vizsgáztatási időszak).

7.3. A vizsgabiztos vezénylése során a területi közlekedési felügyelet köteles figyelembe venni és lehetőség szerint kielégíteni a kijelölt vizsgáló állomás gépjárműfenntartói működésének érdekeit is, valamint egyidejűleg biztosítani, hogy a vezényelt vizsgabiztos ne kerüljön összeférhetetlen helyzetbe a hatósági tevékenysége során.

7.4. A vizsgáztatási időszakot a vizsgáló állomás kijelölésekor - a gépjárműfenntartó szervezet igénybejelentése, valamint a megelőző negyedévben vizsgálatra állított járművek száma alapján - a területi közlekedési felügyelet határozza meg.

7.5. A vizsgáztatási időszak kijelölését módosíthatja a területi közlekedési felügyelet, illetőleg a módosítást kérheti a kijelölt vizsgáló állomás is, amennyiben a kijelölt vizsgáztatási időszakban a vizsgálatra állított járművek száma rendszeresen (havonta több mint három alkalommal), jelentősen (30%-ot meghaladó mértékben) eltér a kijelölésben a vizsgáztatási időszak meghatározásának alapjául vett járműszámtól.

8. A vizsgabiztosok függetlenségének biztosítása

8.1. A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálathoz csak olyan vizsgabiztos jelölhető ki, akinek függetlensége biztosított a vizsgált jármű üzembentartójától, valamint - a vizsgálatot közvetlenül megelőzően azt javító, vizsgáló - gépjárműfenntartótól.

8.2. Nem tekinthető függetlennek a vizsgabiztos különösen akkor, ha

a) az időszakos vizsgálatot olyan járművön kellene elvégezni, amely

aa) saját maga, közvetlen hozzátartozója, illetőleg munkahelyi közvetlen felettese tulajdonában (üzembentartásában) van, vagy

ab) az aa) pontban meghatározott személyek által javított (időszakos vizsgára felkészített), vagy a 6. számú melléklet szerint tanúsított; illetőleg

b) az időszakos vizsgálatot olyan kijelölt gépjárműfenntartónál kellene végeznie, amelynél

ba) a tulajdonosi részesedése vagy a cég képviseletére való jogosultsága miatt, vagy

bb) munkakörére is figyelemmel a vele létesített munkaviszonyból, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyból fakadó kötelezettsége folytán

nem várható el a vizsgált járműre vonatkozó független döntés meghozatala.

8.3. A vizsgabiztos nem jelölhető ki annál a gépjárműfenntartónál történő járművizsgálathoz, amelynél alkalmazásban (munkaviszonyban, tagsági viszonyban stb.) áll, kivéve a 8.4. pontban meghatározott kereskedelmi, illetőleg járműjavítói tevékenységet rendszeresen folytató vizsgáló állomást.

8.4. A vizsgáló állomást üzemeltető gépjárműfenntartónál alkalmazásban álló, a 8.2. pont szerint függetlennek tekinthető munkakörben foglalkoztatott vizsgabiztos (a továbbiakban: alkalmazotti vizsgabiztos) abban az esetben jelölhető ki, amennyiben

a) a vizsgáló állomást olyan

aa) gépjárműfenntartó vállalkozás üzemelteti, amely a járművek vizsgálatát közvetlenül megelőzően, rendszeresen (a vizsgált járművek több mint 2/3-része esetében) a járművek javítását is elvégzi, illetőleg

ab) új járművek forgalmazását is végző vállalkozás üzemelteti, amely rendelkezik a forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatra állított járműgyártmányok tekintetében a gyártó hazai képviseleti jogosultságával; valamint

b) a vizsgáló állomáson foglalkoztatott szakmai személyzet éves átlagos létszáma a 10 főt meghaladja, és

c) a vizsgáló állomáson a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatra állított járművek száma a megelőző évben 400 db-ot meghaladta.

8.5. A vizsgabiztos e tevékenységének végzése során hatósági jogkörben eljáró, hivatalos személynek minősül, akire a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok értelemszerűen vonatkoznak. A vizsgabiztos a tevékenysége során a közlekedési felügyelet nevében jár el, tevékenységéért a közlekedési felügyelettől díjazásban részesül, függetlenül attól, hogy a vizsgáló állomás alkalmazottja-e.

8.6. A vizsgabiztos a területi közlekedési felügyelet vezetőjének (vagy a vizsgabiztosok szakmai felettesének) haladéktalanul köteles jelenteni, ha a vezénylése során a 8.2. pontban meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetőleg ha a járművet vizsgára állító személy, illetőleg a járműfenntartó a tevékenységében akadályozza, zavarja, vagy döntését befolyásolni igyekszik.

9. A vizsgabiztos kijelölése (vezénylése)

9.1. A vizsgabiztosokat a területi közlekedési felügyelet a 7. pontban meghatározott feltételek betartásával, a vizsgáztatási időszakban a vizsgáló állomáson történő folyamatos vizsgálati tevékenység biztosítása érdekében jelöli ki.

9.2. A vizsgabiztosokat rendszeresen változó módon kell a vizsgáló állomásokra kijelölni, kivéve a 8.4. pontban említett alkalmazotti vizsgabiztos esetét.

9.3. Az alkalmazotti vizsgabiztos kijelölése a vizsgáló állomás meghatározott vizsgáztatási időszakában, meghatározott járműkategóriába, illetőleg gyártmányhoz tartozó járművek forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatához történik. A 8.4. pontban meghatározott feltételek fennállása esetén a vizsgáló állomás vezetőjének kérelme alapján az alkalmazotti vizsgabiztost tartósan kell kijelölni.

9.4. A vizsgabiztos vezénylésénél figyelemmel kell lenni a vizsgabiztos tevékenységi körének esetleges korlátozására, a különleges további felkészültséget igénylő vizsgálatfajták vagy járműkategóriák vizsgálatához szükséges felkészültségű vizsgabiztos kiválasztására, valamint a vizsgafajtához előírt többlet személyi feltételekre is (pl. gázüzemű gépkocsi időszakos vizsgálatához autógáz-biztonsági vizsgával rendelkező vizsgabiztos vezénylése szükséges).

9.5. A területi közlekedési felügyelet a vizsgáló állomás működési sajátosságait is figyelembe véve, a vizsgáló állomás vezetőjével egyeztetve állapítja meg a vizsgabiztosok vezénylési rendjét.

9.6. A vezénylési rend kialakításánál biztosítani kell, hogy

a) a rendszeresen alkalmanként hat vagy annál több javított (a vizsgálat előtt átvizsgált és a szükséges karbantartási, javítási műveletek elvégzésével vizsgálatra, vagy a forgalomba helyezés céljából felkészített) járművet kiállító vizsgáló állomásra, vagy az időszakos vizsgálatra folyamatosan járműveket állító kijelölt vizsgáló állomásra a teljes vizsgáztatási időszakban vizsgabiztost vezényeljenek,

b) az a) pontban meghatározott járműmennyiséget el nem érő vizsgáló állomás esetében (a vizsgáló állomás által felajánlott egyéb vizsgaszervezési lehetőségek mérlegelésével) a területi közlekedési felügyelet dönt a vizsgabiztos vezényléséről,

c) a területi közlekedési felügyelet - saját vizsgáló állomásának működési idejében - köteles a vizsgáló állomásán a b) pont szerint helyszínen nem vizsgáztatott járművek részére közvetlen fogadási kapacitást fenntartani, és ennek terhére a gépjárműfenntartó által vizsgára előkészített járművek - lehetőség szerint soron kívüli - vizsgáztatását biztosítani.

9.7. A vezénylési rendet a vizsgáló állomás kijelölésében rögzíteni kell, amely indokolt esetben - a 7.5. pontban foglaltak szerint - módosítható.

9.8. A kijelölt vizsgáló állomás vezetője (megbízottja) a vizsga napja előtt legalább két munkanappal köteles értesíteni a területi közlekedési felügyeletet, ha a vizsgálatra állítani kívánt (tanúsított) járművek száma jelentősen eltér a vizsgáló állomás kijelölésében meghatározottól (az eltérés meghaladja a három járművet és az előzetesen vizsgálatra állítani tervezett járműmennyiség 10%-át).

9.9. A területi közlekedési felügyelet a bejelentés alapján megvizsgálja a többlet (vagy csökkentett) vizsgáztatási igény kielégítésének lehetséges gazdaságos módjait (helyszíni többlet vizsgáztatás biztosítása, vagy más vizsgahelyen, illetőleg a területei közlekedési felügyelet vizsgáló állomásán történő vizsgára fogadás), és gondoskodik a gépjárműfenntartó részére is elfogadható vizsgaszervezésről (időpont, helyszín).

*Lásd a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendeletet.

4. számú melléklet a 14/1999. (IV. 28.) KHVM rendelethez

[8. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez]

A gépjárműfenntartó szervezet vizsgáló állomássá kijelölésének pályázati feltételei, az ellenőrzés módja, a kijelölés felfüggesztésének és visszavonásának indokai

1. A vizsgáló állomássá kijelölés pályázati feltételei

1.1. A vizsgáló állomásként történő kijelölésre a területi közlekedési felügyelet abban az esetben ír ki pályázatot, ha az illetékességi területén valamely járműkategóriára vonatkozóan a járművizsgáztatási igény kielégítési szintje nem megfelelő (ellátatlan terület).

1.2. A pályázat feltételeit a területi közlekedési felügyelet - a gépjárműfenntartó szervezetek szakmai érdekképviseleteinek véleményét is figyelembe véve - az általa indokoltnak tartott ellátottság mértékében határozhatja meg az alábbiak figyelembevételével:

a) járműfajta,

b) járműkategória,

c) járműgyártmány,

d) területi elhelyezkedés,

e) vizsgálati kapacitás,

f) járműmennyiség,

g) vizsgáztatási tevékenység idejét (a vizsgáztatási időszakot).

1.3. Amennyiben a gyári márkaképviselettel (vezérképviselet) vevőszolgálati szerződésben álló, a rendeletben a vizsgáló állomás kijelöléséhez meghatározott feltételeket teljesítő járműfenntartó vállalja - a 7. számú melléklet 8.4. pontjában meghatározott - alkalmazotti vizsgabiztos foglalkoztatását, akkor a területi közlekedési felügyelet kérelmére vizsgáló állomássá jelöli ki az általa képviselt gyártmányú járművek vonatkozásában.

1.4. Az 1.3. pontban meghatározottak alapján kijelölt vizsgáló állomás kijelölését vissza kell vonni, amennyiben az 1.3. pont szerinti feltételek nem teljesülnek.

1.5. A kijelölt vizsgáló állomáson a tanúsítható járművek körének további járműkategóriával, vagy gyártmányokkal történő bővítéséről, illetőleg egyéb gépjárműfenntartók esetében a vizsgáló állomássá történő kijelölésről a területi közlekedési felügyelet az 1.2. pontban meghatározottak szerint kiírt pályázat alapján dönt.

1.6. A vizsgáló állomás hálózat bővítésére kiírt pályázat alapján - a pályázati kiírás valamennyi feltételét teljesítő benyújtott pályázatok közül - az alábbi szempontok összességének értékelése alapján kell a pályázati kiírásban meghatározott vizsgálati kapacitás biztosításához szükséges számú gépjárműfenntartó szervezetet kijelölni:

a) a gépjárműfenntartó által végzett tevékenységek választéka, a személyi és a dologi feltételek minősége,

b) a végzett gépjárműfenntartó tevékenység minősége, a minőségi reklamációk intézése,

c) a szakirodalom megléte, a dolgozók felkészültsége (szakirányú képesítése), a továbbképzések rendszere,

d) az alkatrészek (új és lecserélt) kezelése,

e) az ügyfélfogadó helyiségek kulturáltsága, tisztasága,

f) a nyitvatartási idő, a járműfenntartói kapacitás,

g) a járművek állagmegóvása, tárolása.

1.7. A pályázatok elbírálása során csak az adott telephelyen - a vizsgáztatási időszakban - kizárólagos használati joggal rendelkezésre álló feltételek vehetők figyelembe.

1.8. A pályázatokat a benyújtásra előírt határidő lejártát követő 90 napon belül kell elbírálni és az eredményt kihirdetni, amelynek során közzé kell tenni a nyertes pályázók névsorát és az elbírálás indokolását. A pályázaton nem nyert gépjárműfenntartók az eredmény kihirdetését követő 15 napon belül észrevételt tehetnek, amelyet a területi közlekedési felügyelet és a Közlekedési Főfelügyelet szakembereiből álló bizottság az érdekképviseleti szervezetek bevonásával bírál el.

1.9. A pályázat elbírálásánál a területi közlekedési felügyelet figyelembe veszi a független szakmai szervezetek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek véleményét is.

1.10. A nyertes pályázókat az eredményhirdetést követően e mellékletben foglalt kijelölési okirat kiadásával vizsgáló állomássá kell kijelölni.

1.11. A vizsgáló állomásként kijelölt gépjárműfenntartónál az 1.2. és az 1.6. pontokban felsorolt minőségi szempontok értékelésére is kiterjed az ellenőrzés.

1.12. A vizsgáló állomássá történő kijelölésre vonatkozó átmeneti rendelkezések

A rendelet 12. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján kiadott feljogosításra, illetőleg a területi közlekedési felügyelet által rendszeresen igénybe vett időszakos vizsgálati helyként történő működésére tekintettel a gépjárműfenntartó szervezetet - az előírt határnapig benyújtott kérelme alapján - ki kell jelölni vizsgáló állomássá. A vizsgáló állomássá történő kijelölést azon járműkörre kell kiadni,

a) amelynek kategóriájára vonatkozóan a gépjárműfenntartó szervezetnél az 5. számú mellékletben meghatározott feltételek teljesülnek, és

b) amelynek gyártmányához tartozó járműtípusok időszakos vizsgálatát a gépjárműfenntartónál végezték.

2. A vizsgáló állomások ellenőrzése, a kijelölés felfüggesztése és visszavonása

2.1. A vizsgáló állomások ellenőrzése

2.1.1. A vizsgáló állomásokat és a járművizsgálati tevékenységet a területi közlekedési felügyeletek - a vizsgabiztosokat közvetlenül irányító szervezeti egységüktől függetlenített ellenőrzés útján - rendszeresen és esetenként ellenőrzik, és az ennek során szerzett tapasztalatokat értékelik.

2.1.2. Az ellenőrzés történhet:

a) éves felülvizsgálat keretében, amelynek során az 5. számú mellékletben, valamint a külön jogszabályban* előírt tárgyi feltételek, továbbá az 1. pontban meghatározott minőségi szempontokat mérik fel és értékelik,

b) rendszeres felülvizsgálatként, amelynek során a folyamatos munkavégzéshez előírt feltételek (pl. mérésügyi megfelelőség, ügyrend és adminisztráció stb.) teljesítését értékelik, valamint

c) a tanúsított, illetőleg a forgalomba helyezés előtti, vagy időszakos vizsgálaton minősített járművek esetenkénti teljes vagy részellenőrzése, valamint

d) a vizsgáló állomáson folyó előzetes gépjárműfenntartói átvizsgálás technológiai folyamataira kiterjedő ellenőrzésként, valamint

e) a 6. számú mellékletben foglaltak szerint a vizsgáló állomás vezetője és a vizsgabiztos által.

2.1.3. A területi közlekedési felügyelet az éves ellenőrzés eredményéről és javaslatairól összefoglaló értékelést készít.

2.2. A vizsgáló állomás kijelölésének felfüggesztése, a kijelölés visszavonása

2.2.1. Amennyiben a vizsgáló állomás a rendelet mellékleteiben, illetőleg a gépjárműfenntartóra a külön jogszabályban* meghatározott feltételeket nem teljesíti, a területi közlekedési felügyelet a vizsgáló állomás kijelölését felfüggeszti, illetőleg a kijelölésnek háromszor történő felfüggesztése esetén visszavonja.

2.2.2. A vizsgáló állomás kijelölésének felfüggesztéséről, illetőleg a kijelölés visszavonásáról szóló - írásban meghozott, indokolással ellátott - döntés felülvizsgálatát a Közlekedési Főfelügyelettől lehet kérni.

2.2.3. A Közlekedési Főfelügyelet - a gépjárműfenntartó szervezet által a kijelölési kérelemben meghatározott szakmai érdekképviseleti szervezet véleményét is beszerezve - dönt a területi közlekedési felügyelet döntésének fenntartásáról, illetőleg - jogszabálysértés esetén - annak megváltoztatásáról.

2.2.4. A vizsgáló állomás kijelölése megszűnik, ha a kijelölt

a) azt kéri,

b) jogutód nélkül megszűnik,

c) a vizsgáló állomási tevékenységét három hónapot meghaladóan - alapos indok nélkül - szünetelteti.

3. A kijelölési okirat mintája

......................................

Közlekedési Felügyelet

Ikt. sz.:

KIJELÖLÉS

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 12/B. § alapján

............................

név

............................

cím

gépjárműfenntartó szervezetet vizsgáló állomássá kijelölöm.

A vizsgáló állomásnak a tevékenységét a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglaltak szerint és a területi közlekedési felügyelet szakmai irányítása alapján kell végeznie.

A járművizsgáztatási tevékenység idejét (a vizsgáztatási időszakot) és a vizsgára állítandó járművek számát az alábbiak szerint határozom meg:

Hétfő:.........órától.........óráig..........db jármű

Kedd:..........órától.........óráig..........db jármű

Szerda:........órától.........óráig..........db jármű

Csütörtök:.....órától.........óráig..........db jármű

Péntek:........órától.........óráig..........db jármű

A tanúsítható járműkategóriák és gyártmányok felsorolása:

Kelt:...............................

P. H.

.....................................

aláírás a kijelölő részéről

A fentieket tudomásul vettem:

Kelt:...............................

P. H.

.....................................

aláírás a kijelölt részéről

*Lásd a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendeletet.