2/1999. (I. 18.) KHVM rendelet

az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén lévő közutakra, a közforgalom elől el nem zárt magánutakra (a továbbiakban - ha külön nincs említve - együtt: út), valamint ezeket az utakat keresztező vasúti átjárókra és vasúti gyalogos-átkelőhelyekre terjed ki."

"(3) A rendelet alkalmazásában

a) országos közlekedési hatóság: a Közlekedési Főfelügyelet,

b) területi közlekedési hatóság: a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet."

2. § Az R. 1. §-ának (5) bekezdése a következő c) , d) , e) és f) pontokkal egészül ki:

"c) közforgalomra megnyitott saját használatú utat említ, azon a közforgalom elől el nem zárt magánutat,

d) kiépített átkelőhelyet vagy gyalogos vasúti átjárót említ, azon vasúti gyalogos-átkelőhelyet,

e) mértékadó járműforgalmat említ, azon mértékadó vasúti átjáró forgalmat,

f) mértékadó gyalogosforgalmat említ, azon mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmat

kell érteni."

3. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Az utak forgalmának szabályozása - a 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel az út kezelőjének a feladata.[1]

(2) Az országos közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó helyi közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a helyi közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó közforgalom elől el nem zárt magánúton az útkereszteződés szabályozása miatt szükséges közúti jelzéseket a keresztező út kezelője a keresztezett út kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően köteles elhelyezni.

(3) A vasúti átjárót és vasúti gyalogos-átkelőhelyet biztosító jelzőberendezés, a "Vasúti átjáró kezdete" - és az azzal együtt alkalmazott "Állj! Elsőbbségadás kötelező" - jelzőtábla és a gyalogosok részére szolgáló terelőkorlát elhelyezéséről, fenntartásáról, illetve üzemeltetéséről, valamint a vasúti átjáró és vasúti gyalogos-átkelőhely burkolatának fenntartásáról, továbbá a vasúti átjárónál jelzőőr állításáról a vasút üzembentartója - iparvágány esetén az arra vonatkozó szerződésben meghatározottak szerint - köteles gondoskodni.

(4) A vasúti átjárók biztonságát szolgáló menekítősáv, terelősziget és fénysorompóval függésben lévő közúti forgalomirányító fényjelző készülék létesítése a vasutat keresztező út kezelőjének a kötelessége.

(5) A gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról, a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely létesítéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.

(6) Autóbusz-(trolibusz-)megállóhely létesítése, áthelyezése esetén öböl, járdasziget és járdacsatlakozás építése a létesítés, illetve áthelyezés kérelmezőjének a kötelessége.

(7) Azokon a helyeken, ahol a KRESZ 9. § (1) bekezdésének c) pontjában említett fényjelző készülék van, a fényjelző készülék üzemzavara esetében jelzőőr állítására a villamos, valamint a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű üzembentartója jogosult.

(8) Az út kezelőjének előzetes hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint

a) az út és a vasúti átjáró nem közlekedési célú igénybevétele miatt szükséges közúti jelzéseket - ideértve a részleges vagy teljes forgalomelzárás miatt igénybe venni kívánt terelőutakon szükséges jelzéseket és jelzőőr állítását is -, valamint útkorlátozásokat az igénybevevő,

b) a KRESZ 86. ábrája szerinti veszélyt jelző táblát a veszélyeztetett útszakasz melletti terület vadgazdálkodásáért felelős, illetve a vadászatra jogosult,

c) a KRESZ 95/d. ábrája szerinti "Útzár" jelzőtáblát kizárólag a rendőrség,

d) a KRESZ 107-109., illetve a KRESZ függelékének 5-21. és 26-31. ábrája szerinti tájékoztató táblát a tömegközlekedési járat, illetve a létesítmény üzembentartója,

e) az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál - ideértve a közforgalom elől elzárt magánutat is -, illetőleg az út csatlakozásánál sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket és a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa

köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.

(9) Az út kezelőjének hozzájárulása szükséges tömegközlekedési járat útvonalának és megállóhelyeinek kijelöléséhez.

(10) A (2)-(8) bekezdésben előírt elhelyezési, létesítési, építési, áthelyezési, fenntartási és üzemeltetési költségeket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ott megjelölt kötelezettek viselik.

(11) Ha új autóbuszjárat létesítése miatt, nem biztosított vasúti átjárót biztosítani kell, vagy a vasúti átjáróban a biztosítás módját meg kell változtatni, annak költségei a járat üzembentartóját vagy azt terhelik, akivel az üzembentartó a járat megindítása előtt a költségek viselésében megállapodott.

(12) Azokban az esetekben, amikor

a) új vasúti pálya vagy új út építése miatt új vasúti átjáró létesül,

b) a vasúti átjárót - a vasúti pálya vagy az út nyomvonalának módosítása miatt - áthelyezik,

c) a vasúti átjárót érintően a vasúti pályát, illetőleg az utat korszerűsítik (átépítik),

d) a vasúti átjáró biztosítási módját megváltoztatják,

a költségek az építtetőt (áthelyezést, korszerűsítést, átépítést, megváltoztatást kérelmezőt) terhelik.

(13) A (2)-(8) bekezdésben meghatározott közúti jelzéseket, berendezéseket azok elhelyezőjének vagy üzemeltetőjének tisztán és üzemképes állapotban kell tartania. Ennek elmulasztása, esetén az út kezelője a (8) bekezdés a) és d) pontjában megjelölt jelzést, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően elhelyezett jelzést az elhelyező költségére eltávolíthatja."

4. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Az országos közlekedési hatóság engedélye szükséges - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével - vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez és megszüntetéséhez, amely

a) normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalnak úttal történő kereszteződése, illetve

b) bármely egyéb vasútvonal és országos közút kereszteződése lehet.

(2) A területi közlekedési hatóság engedélye szükséges

a) vasúti gyalogos-átkelőhely és az (1) bekezdésbe nem tartozó vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez, megszüntetéséhez,

b) a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározásához, valamint

c) gyalogos-átkelőhely kijelöléséhez és megszüntetéséhez.

(3) Az engedélyezési jogkört gyakorló közlekedési hatóság a vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely megszüntetését elrendelheti, ha a közúti forgalom jelentéktelen és más vasúti átjáróba, illetve vasúti gyalogos-átkelőhelyhez átterelhető.

(4) A területi közlekedési hatóság a vasút üzembentartójának nyilatkozata alapján határozza meg

a) a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárókat, valamint a zárva tartás leghosszabb időtartamát,

b) az időszakosan üzemelő teljes sorompóval biztosított vasúti átjárókat és azok üzemelési időszakát,

c) a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárókat.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során a közlekedési hatóságnak a döntése előtt ki kell kérnie az út és a vasút kezelőjének, továbbá kijelölt gyalogos-átkelőhely, valamint vasúti gyalogos-átkelőhely esetében a települési önkormányzat véleményét.

(6) Az érdekeltek kérelmére a területi közlekedési hatóság dönt, ha - országos közutat érintően - az út kezelője

a) e rendelet hatálya alá tartozó forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti,

b) előírásainak a 2. § (8) bekezdésének a)-d) pontjaiban megjelölt szervezet vagy személy, illetőleg a 4. § (6) bekezdésében, valamint a 11. § (3) bekezdésében említett jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításnak a kötelezett nem tett eleget."

5. § Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A forgalmi rend megváltoztatását az erre utaló jelzésekkel az FMSZ 29.5 és 36.17 pontjában meghatározottak szerint legalább 3 hónapig jelezni kell."

6. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § Az útkereszteződések forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője elsőbbségadási kötelezettségét és a továbbhaladás lehetőségeit egyértelműen felismerhesse. Közúti jelzőtáblákkal, forgalomirányító fényjelző készülékkel, illetve útépítési eszközökkel kell szabályozni azoknak az útkereszteződéseknek a forgalmát, ahol a forgalom nagysága miatt az útkereszteződésben a különböző irányú jármű- vagy gyalogosforgalom biztonságos áthaladásához szükséges időköz rendszeresen nem áll rendelkezésre, vagy ahol a forgalom biztonsága azt megköveteli."

7. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződéseket úgy kell kialakítani, és forgalmukat úgy kell szabályozni, hogy a forgalmi rend a fényjelző készülék működése nélkül is egyértelmű legyen. Azon az úton, ahol a megengedett sebesség 80 km/óránál nagyobb, forgalomirányító fényjelző készülék nem létesíthető.

(2) Új forgalomirányító fényjelző készülék létesítése esetén csak forgalom által vezérelt berendezés telepíthető.

(3) Az egyenes irányban haladó és egymást keresztező járművek, továbbá a gyalogosok és a gyalogos áthaladási irányokat keresztező egyenes irányban haladó járműforgalom egyszerre szabad jelzést nem kaphat.

(4) A különböző, illetve a (3) bekezdésben tiltott, egymást keresztező forgalmi irányok szabad jelzései között biztonságos időközöket kell hagyni."

8. § (1) Az R. 9. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Új vasúti átjárót és önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet létesíteni csak rendkívül indokolt esetben szabad. Azon a vasúti pályán, ahol a megengedett sebesség 120 km/óránál nagyobb (a továbbiakban: emelt sebességű vasúti pálya) új vasúti átjárót és önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet létesíteni nem szabad. A meglévő önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet - az átkelés külön szinten vagy más meglévő biztosított vasúti átjárón való kijelölése mellett - meg kell szüntetni.

(2) Nem engedélyezhető új vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely létesítése, ha legalább a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás nem szabad (illetőleg vasúti gyalogos-átkelőhelynél a szükséges szabad rálátás nem biztosított) vagy a normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalon a mértékadó vasúti átjáró forgalom a 3000-et meghaladja."

(2) Az R. 9. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró térségében (az átjárótól 30 m távolságon belül) a vasutat keresztező út forgalmi elsőbbségének biztosításával, vagy a forgalom - terelőszigettel elkülönített - menekítő sávra való kötelező irányításával a forgalmi rendet úgy kell kialakítani, hogy a vasúti átjárón áthaladó közúti járművek a vasúti átjárót akadályozás nélkül elhagyhassák, és a keresztező útra ráhajthassanak."

(3) Az R. 9. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Külön tábla elhelyezésével kell feltüntetni a 3. § (4) bekezdésében meghatározott

a) tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárók leghosszabb zárva tartási időtartamát,

b) időszakosan üzemelő vasúti átjárók üzemelési időszakát,

c) felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjáró igénybevehetőségének módját."

(4) Az R. 9. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Normál nyomtávú közforgalmú vasúti pályán a fénysorompóval, illetőleg félsorompóval kiegészített fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt a forgalmi irányokat (az úttest felező vonalában) terelőszigettel kell szétválasztani, ha

a) a vasúti pályát párhuzamos közlekedésre alkalmas út keresztezi,

b) az emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja, és az átjáróban a fénysorompót kiegészítő félsorompó - az úttest bal oldalán - nincs megismételve,

c) azt - az a) és b) pontban nem említett helyeken - a vasúti átjáró közlekedésbiztonsági helyzete (baleseti adatai, észlelhetősége stb.) szükségessé teszi. A terelősziget észlelhetőségét lakott területen kívüli vasúti átjáró esetében forgalomtechnikai elemekkel (festett szegély, fényvisszavető útburkolati elemek, jelzőtestek stb.) biztosítani kell."

(5) Az R. 9. §-ának (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Iparvágányon és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességét a területi közlekedési hatóság állapítja meg.

(12) Új, menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszjárat útvonalát csak biztosított vasúti átjárón keresztül szabad kijelölni."

9. § Az R. VI. fejezete a következő alcímmel és a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"Sürgősségi orvosi ellátás

14/A. § (1) A KRESZ 41. §-ának (9) bekezdése tekintetében a sürgősségi, illetve gondozási ellátást végző orvost (a továbbiakban: kijelölt orvos) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézete jelöli ki.

(2) Az ellátási kötelezettség szerinti települési önkormányzat jegyzője a kijelölt orvos várakozási engedélyére rájegyzi a várakozási engedélynek - az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézete által javasolt -

a) időbeli hatályát (naptári időszak),

b) az orvosi ellátáshoz elengedhetetlenül szükséges területi hatályát,

c) a várakozás megengedett időtartamát, amely legfeljebb 4 óra lehet."

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az R. 1. §-ának (4) bekezdése, 5. §-ának (1) bekezdése, 6. §-ának (1) és (4) bekezdése, 9. §-ának (1), (2), (8) és (12) bekezdése, 12. §-ának (1) bekezdése és 13. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) A rendelet rendelkezései az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott

- az 1980. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett Közúti Közlekedési Egyezmény,

- az 1980. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett Közúti Jelzési Egyezmény, és

- az 1980. évi 6. törvényerejű rendelettel kihirdetett Közúti Jelzési Egyezményt kiegészítő európai Megállapodás rendelkezéseivel összhangban vannak.

(3) A Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat (a továbbiakban: FMSZ) e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

(4) Az FMSZ I. függeléke e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

(5) Az FMSZ II. függeléke e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.

(6) Az FMSZ 18.5. a) pontjában előírtaktól eltérő forgalomirányító fényjelző készülékeket e rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül kell átalakítani.

(7) Az FMSZ 26.8. pontja szerinti félsorompókat a rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül kell felszerelni.

(8) Az FMSZ 26.17. pontjában meghatározott fényvisszavető eszközt a rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül kell elhelyezni.

(9) Az FMSZ 29.4. pontjában meghatározott sebességkorlátozást a rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül kell bevezetni.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 2/1999. (I. 18.) KHVM rendelethez

1. A Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat (a továbbiakban: FMSZ) II. fejezet 2. pontjának címe helyébe a következő cím lép:

"2. Gyorsforgalmi utak (autópályák és autóutak)"

2. Az FMSZ II. fejezet 3.9. b) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) ha a főútvonalat útkereszteződésben másik útnak alárendelik, kivéve a körforgalomba csatlakozó utakat."

3. Az FMSZ II. fejezetének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Körforgalom

7.1. A körforgalom olyan körbejárható egyirányú forgalmú út, amelyhez kettőnél több út csatlakozik.

7.2. Körforgalmat úgy kell kialakítani, hogy

a) az egyirányú forgalmú út által közbezárt terület minden irányból jól látható legyen,

b) a közbezárt területen balesetveszélyt jelentő, illetőleg a járműveknek a körforgalomba való becsatlakozásához szükséges látótávolságot zavaró építmény vagy növényzet ne legyen.

7.3. A "Körforgalom" jelzőtáblát (KRESZ 23. ábra) az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával együtt a körforgalomba csatlakozó minden úton el kell helyezni."

4. Az FMSZ 8.2., 8.5., 8.6. és 8. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a 8. pont a következő 8.9. ponttal egészül ki:

"8.2. A "Kerékpárút" jelzőtáblát a kerékpárút kezdeténél kell elhelyezni. A jelzőtáblát általában a szilárd burkolatú úttal való kereszteződés után meg kell ismételni. A jelzőtábla megismétlése elegendő a menetirány szerinti második, harmadik és további útkereszteződés után, ha az így elhelyezett táblák a közúton közlekedők, valamint a kanyarodó járművek számára is folyamatosan jól láthatók. A kerékpárút végét jelzőtáblával (KRESZ 26/a. ábra) ott kell jelölni, ahol a kerékpárút megszűnik."

"8.5. Járdát sem gyalogútnak, sem kerékpárútnak kijelölni nem szabad. A járdán kerékpárút kijelölhető, ha a szélessége elegendő a gyalogosok és kerékpárosok egyidejű, (de térben elkülönülő) biztonságos közlekedésére. A járdán kijelölt kerékpárutat a széleit jelző folytonos sárga színű útburkolati jellel vagy eltérő színű, illetve anyagú burkolattal kell jelölni.

8.6. Gyalog- és kerékpárútnak olyan gyalogutat vagy kerékpárutat szabad kijelölni, amelynek szélessége elegendő a gyalogosok és kerékpárosok egyidejű, biztonságos közlekedésére.

8.7. A "Gyalogút" (KRESZ 26/b. ábra), továbbá a "Gyalog- és kerékpárút" jelzőtáblát (KRESZ 26/d. és 26/e. ábra) a gyalogút, illetőleg a gyalog- és kerékpárút kezdeténél kell elhelyezni, és általában a szilárd burkolatú úttal való kereszteződése után meg kell ismételni a 8.2. pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával. Nem vonatkozik az ismétlési kötelezettség az ilyen utak egymással alkotott kereszteződésére. A gyalogút végét (KRESZ 26/c. ábra) és a gyalog- és kerékpárút végét (KRESZ 26/f. és 26/g. ábra) jelölni kell."

"8.9. "Az utat keresztező kerékpárút" útburkolati jellel (KRESZ 158/g. ábra) kell jelölni a kerékpárút helyét az úton. Mindig el kell helyezni a burkolati jelet, ha a kerékpárút az úttest keresztezését követően annak másik oldalán folytatódik."

5. Az FMSZ 9.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9.11. Ha a kerékpársáv melletti forgalmi sávon a járműveknek a kerékpársávval párhuzamos várakozása megengedett, akkor a két sáv között legalább 60 cm széles forgalom elől elzárt területet kell létesíteni, vagy olyan térelválasztó elemeket kell alkalmazni, amelyek biztosítják az előírt szélességű sáv szabadon tartását."

6. Az FMSZ III. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"10. Lakott területek, korlátozott sebességű és lakó-pihenő övezetek kijelölése"

7. Az FMSZ 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"11.1. Korlátozott sebességű övezetek kijelölése.

11.1.1. Korlátozott sebességű övezetnek olyan területet szabad kijelölni,

a) amelynek határoló útjai a területet az átmenő forgalomtól mentesítik,

b) amelynek úthálózata a környezet úthálózatától jól elkülöníthető és kialakítása (beépítése) jól felismerhető építési (környezeti) egységet alkot,

c) amelyeken nagy forgalmú, illetve nagy áruszállítási vonzattal járó ipari vagy mezőgazdasági üzemek, létesítmények, közintézmények - bölcsőde, óvoda és általános iskola kivételével - nincsenek,

d) amelyet normál nyomtávú közforgalmú vasútvonal nem keresztez.

11.1.2. A korlátozott övezetnek kijelölt területre bevezető minden úton a "Korlátozott sebességű övezet" (KRESZ 53/a. ábra), az onnan kivezető minden úton a "Korlátozott sebességű övezet vége" (KRESZ 53/b. ábra) jelzőtáblát kell elhelyezni.

11.1.3. A korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (pl. középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk stb.) lehet feltűnővé tenni. Hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok stb.) helyezhetők el az övezetek úttestjén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetőleg a járműforgalom számára megengedett sebesség betartása érdekében, ezek az eszközök azonban nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást. Útkereszteződésekben, valamint nagyobb gyalogosforgalmat keltő létesítmények környezetében, továbbá járdák, gyalog- vagy kerékpárutak átvezetésénél az úttest szintje megemelhető.

11.1.4. Korlátozott sebességű övezetben

a) párhuzamos közlekedést kijelölni, vagy megengedni, főútvonalat kijelölni nem szabad;

b) útburkolati jelet létesíteni - a forgalom elől elzárt területek, kijelölt gyalogos átkelőhelyek, várakozási területek és a sebességet szabályozó eszközök megjelölésén kívül - nem kell.

11.1.5. Korlátozott sebességű övezetekben csak egyenrangú útkereszteződések lehetnek.

11.1.6. Tömegközlekedési járat útvonalai csak kivételesen vezethetők át a korlátozott sebességű övezeten.

11.1.7. Korlátozott sebességű övezet időszakos jelleggel indokolt esetben csak olyan kereskedelmi, rendezvény részére szolgáló (pl. vásárváros, sportlétesítmény) és üdülő területeken jelölhető ki, amelyeknek közismert nyitvatartási rendje van, vagy a forgalom időszakos jellege egyértelműen meghatározható, és ezen időszakon kívül a gyalogosforgalom lényegesen kisebb.

11.2. Lakó-pihenő övezetek kijelölése

11.2.1. Lakó-pihenő övezetnek az olyan területet szabad kijelölni,

a) amely megfelel a 11.1.1. pontban megjelölt feltételeknek,

b) amelyet tömegközlekedési járat vagy vasúti pálya nem keresztez,

c) amelyen jelentős áruszállítási vonzattal járó, nagy forgalmú kereskedelmi intézmények nincsenek.

11.2.2. A lakó-pihenő övezetnek kijelölt területre bevezető minden úton a "Lakó-pihenő övezet" (KRESZ 122. ábra) az onnan kivezető minden úton a "Lakó-pihenő övezet vége" (KRESZ 123. ábra) jelzőtáblát kell elhelyezni.

11.2.3. A lakó-pihenő övezetekben lévő utak kialakítására és forgalmának szabályozására a 11.1.3-11.1.5. pontokban meghatározott rendelkezések vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy lakó-pihenő övezetben gyalogos-átkelőhelyet, kerékpárutat, gyalogutat kijelölni nem szabad, továbbá a lakó-pihenő övezetek bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más útépítési beavatkozással feltűnővé kell tenni."

8. Az FMSZ 17.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 17. pont a következő 17.6. ponttal egészül ki:

"17.5. A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléknél a zöld és villogó zöld jelzés mellett kiegészítő hangjelzést lehet alkalmazni. A különböző irányokra vonatkozó zöld jelzések kiegészítő hangjelzéseit egymástól megkülönböztethető módon kell kialakítani.

17.6. Abban az esetben, ha a kijelölt gyalogos-átkelőhely mellett utat keresztező kerékpárút van, akkor a gyalogos- és kerékpáros-forgalom együttes irányítására szolgáló fényjelző készüléket is lehet alkalmazni."

9. Az FMSZ 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. Járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek.

18.1. Útkereszteződések forgalomirányítása során a lehetséges legnagyobb átbocsátóképességet kell biztosítani, a lehető legkisebb időveszteséggel, a kanyarodó forgalmi irányok csökkentésével, illetve a kör alakú zöld jelzés lehetőség szerinti alkalmazásával.

18.2. A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek szabad jelzése kör alakú vagy nyíl alakú lehet.

18.3. Kör alakú szabad jelzéssel történő irányítás esetén:

a) kiemelt figyelmet kell fordítani a közforgalmú közlekedésre, a kerékpáros- és gyalogosforgalom biztonságára;

b) fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy

ba) a balra kanyarodni szándékozók számára elegendő időköz álljon rendelkezésre a kanyarodási művelet végrehajtására,

bb) a kereszteződésben legyen elegendő hely a balra kanyarodó járművek felállásához,

bc) az egymás útját keresztező járművek, gyalogosok és kerékpárosok kölcsönösen, megfelelően észlelhetők legyenek;

c) a fényjelző készüléket az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kell elhelyezni, mely az úttest fölött, illetőleg a bal oldalon is megismételhető;

d) a fényjelző készülékkel együtt - szükség esetén - a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblák, illetve a továbbhaladás irányát szabályozó jelzőtáblák elhelyezhetők.

18.4. Kör alakú szabad jelzéssel történő irányítás nem alkalmazható, ha a balra kanyarodni szándékozó járművek vezetőinek a kettőnél több forgalmi sávban egyenes irányban haladó járműforgalom részére kellene elsőbbséget biztosítani.

18.5. Nyíl alakú szabad jelzéssel történő irányítás esetén:

a) a nyíl alakú zöld fényjelzésre továbbhaladó járművek útját minden irányból áthaladást tiltó fényjelzéssel kell biztosítani;

b) a fényjelző készülékek elhelyezhetők az úttest menetirány szerinti jobb, illetőleg bal oldalán és a forgalmi sávok felett, illetve azokkal szemben;

c) mellőzhető a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblák elhelyezése, ha a fényjelző készülékek piros és sárga lámpája a továbbhaladás irányát jelző nyilat mutat.

18.6. A fényjelző készülékkel együtt a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblát a forgalmi sáv mellett elhelyezett fényjelző készülékek felett, a forgalmi sávok felett elhelyezett fényjelző készülékek esetében a fényjelző készülék alatt kell elhelyezni.

18.7. Nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő fényjelző készülék a forgalmi sáv forgalmát önállóan nem szabályozhatja, és csak abban az esetben alkalmazható, ha a nyíl által jelzett irányú továbbhaladás a mellette lévő jelzőlámpa zöld jelzésén kívül is megengedett.

18.8. A fényjelző készülék mellett elhelyezett nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő lámpa a fényjelző készülék zöld jelzésével egyidőben szabad jelzést nem mutathat.

18.9. A fényjelző készülékek bekapcsolása és kikapcsolása - beleértve az időszakosan működő fényjelző készülékeket is - csak bekapcsolási és kikapcsolási programmal történhet.

18.10. Az azonos irányból érkező és egymással párhuzamosan azonos irányban továbbhaladó járműveknek - a villamos- és az autóbusz-forgalmi sávban szabályszerűen közlekedő járművek kivételével - azonos időben, azonos fényjelzést kell kapniuk.

18.11. Ahol a járműforgalom irányítására fényjelző készüléket helyeztek el, ott minden - más forgalmi irányt keresztező - járműforgalmi irányt fényjelző készülékkel kell irányítani. Az olyan úton, ahol a kanyarodás céljára a többi forgalmi sávtól járdaszigettel elkülönített kanyarodósáv áll rendelkezésre, a kanyarodó járművek részére fényjelző készülék elhelyezése mellőzhető.

18.12. A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket olyan útszűkület forgalmának irányítására is el lehet helyezni, ahol a járművek egyszerre csak az egyik irányba haladhatnak át."

10. Az FMSZ 19.1. és 19.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 19. pont a következő 19.3. ponttal egészül ki:

"19.1. Az útkereszteződésben átvezetett kerékpárúton, kerékpársávon közlekedő kerékpárosok forgalmát fényjelző készülékkel kell irányítani, ha az útkereszteződésben a többi jármű forgalmát fényjelző készülék irányítja.

19.2. A kerékpáros forgalmat irányító fényjelző készülék lehet:

- járműforgalmat irányító háromlámpás,

- csak a kerékpáros forgalmat irányító, kerékpárt mutató háromlámpás,

- a gyalogos- és kerékpáros-forgalmat együttesen irányító - gyalogost és kerékpárt ábrázoló - kétlámpás.

19.3. A csak kerékpáros fényjelző készülékkel együtt - szükség esetén - a továbbhaladás irányát szabályozó jelzőtábla helyezhető el."

11. Az FMSZ 22.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"A 22.1. pontban említett fényjelző készülékek működésének olyannak kell lennie, hogy forgalmi sávonként külön-külön, de egy forgalmi sáv fölött az összes fényjelző készülék csak együttesen legyen kapcsolható, és

a) előbb az egyik irányba zöld, a másik irányba piros,

b) majd az egyik irányba villogó sárga, a másik irányba piros,

c) azután mindkét irányba piros,

d) végül az egyik irányba piros, a másik irányba zöld

fényjelzést adjanak. A mindkét irányba piros fényjelzést, az egyik irányba zöld fényjelzésre átkapcsolni csak akkor szabad, ha előzőleg az út ellenőrzésével meggyőződtek arról, hogy az ellenkező irányból behajtó járművek az utat elhagyták, és az úton elakadt jármű nincs."

12. Az FMSZ 24.3., 24.4. és 24.5. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"24.3. Egyirányú forgalmú úton kétirányú kerékpársáv is kijelölhető, ha annak szélessége legalább 2 méter és az a forgalmi sávtól a sárga színű folytonos vonalon felül legalább 60 cm széles forgalom elől elzárt területtel vagy olyan térelhatároló elemekkel is el van választva, amelyek biztosítják az előírt szélességű terület szabadon tartását.

24.4. A kerékpársáv kezdetéről a "Kerékpársáv" (KRESZ 117/a. ábra) jelzőtáblával kell tájékoztatást adni.

24.5. A "Kerékpárosok" (KRESZ 95/b. vagy 95/c. ábra) veszélyt jelző táblát mindig el kell helyezni, ha kerékpárút illetve kerékpársáv megszüntetését követően a kerékpáros-forgalom az úttesten halad tovább, vagy a kerékpárút az úttest keresztezését követően, annak másik oldalán folytatódik."

13.1. Az FMSZ 26.1. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Emelt sebességű vasúti pályán csak - vasúti jelzővel ellenőrzött vonat által vezérelt, vagy vasúti jelzővel függésben lévő - félsorompóval kiegészített fénysorompó alkalmazható."

13.2. Az FMSZ 26.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26.2. Az iparvágányon lévő vasúti átjáró helyből kezelt fénysorompóval, jelzőőr által vagy - ahol a vasúti átjárótól 30 méteren belül lévő útkereszteződés forgalmát közúti forgalomirányító fényjelző készülék irányítja - a közúti fényjelző - jelzőőr által működtetett - jelzésével is biztosítható."

13.3. Az FMSZ 26.3. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Emelt sebességű vasúti pályán minden vasúti átjárót biztosító jelzőberendezéssel kell ellátni."

13.4. Az FMSZ 26.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26.4. Vasúti átjárónál, illetve vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátási háromszögben, illetve a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás akkor szabad, ha abban - külön jogszabályban meghatározott magasságot meghaladó - olyan épület, terepalakulat, létesítmény, fa, illetve növényzet nincs, amely a vasúti pályára a rálátást akadályozza."[2]

13.5. Az FMSZ 26.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26.6. Kerékpárúton, valamint gyalog- és kerékpárúton lévő vasúti átjárót a vele párhuzamosan haladó úttal együtt kell biztosítani. Önálló kerékpárutat közforgalmú vasúti pályán

- terelő korláttal ellátott vasúti gyalogos-átkelőhelyen, vagy

- biztosított vasúti átjárón kell átvezetni."

13.6. Az FMSZ 26.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26.8. Félsorompóval kiegészített fénysorompót kell létesíteni, ahol

- normál nyomtávú, 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű két- vagy többvágányú országos közforgalmú vasúti pályát szilárd burkolatú út keresztez,

- normál nyomtávú országos közforgalmú vasúton a mértékadó vasúti átjáróforgalom 3000-nél nagyobb,

- azt közlekedésbiztonsági indokok szükségessé teszik.

A félsorompót - emelt sebességű vasúti pályán lévő vasúti átjáróban - az úttest bal oldalán meg kell ismételni, ha a rendelet 9. §-a (10) bekezdésének b) pontjában említett terelőszigetet nem helyezték el, és az átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja."

13.7. Az FMSZ 26.11. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén - amennyiben a vasúti átjárót jelzőőr nem biztosítja - a vasúti átjáróhoz a vasúti jármű - a már nem értesíthető vasúti jármű kivételével - legfeljebb 15 km/óra sebességgel érkezhet;"

13.8. Az FMSZ 26.13. pontja a következő mondattal egészül ki:

"Az úttest bal oldalán megismételt félsorompó megrongálása, meghibásodása esetén a jobb oldali félsorompókat leszerelni nem szabad, a berendezés legfeljebb 72 óráig félsorompóval kiegészített fénysorompóként üzemben tartható."

13.9. Az FMSZ 26.17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26.17. A teljes sorompó és a félsorompó rúdját - a forgalom iránya felőli oldalon - minden esetben fényvisszavető felülettel kell ellátni a rúd teljes hosszában."

14.1. Az FMSZ 27.2. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Emelt sebességű vasúti pályán a vasúti átjáró melletti vasúti gyalogos átkelőhelyet félsorompóval kell biztosítani, ha a mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalom a 600-at meghaladja."

14.2. Az FMSZ 27.3. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ilyen esetben a fénysorompó a vasúti gyalogos-átkelőhely után, a vasúti pálya túlsó oldalán is elhelyezhető. Emelt sebességű vasúti pályán a fénysorompót az átkelőhely után minden esetben meg kell ismételni."

14.3. Az FMSZ 27.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"27.4. Gyalogosok részére önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet csak olyan helyen szabad létesíteni, ahol a II. függelék i) pontjában meghatározott rálátás a vasúti pályára szabad. A vasúti gyalogos-átkelőhelynél terelőkorlátot kell létesíteni, illetve rendkívül indokolt esetben az átkelőhelyet biztosítani lehet."

15.1. Az FMSZ 29.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"29.2. A vasúti átjáró előtt a KRESZ 18. §-a (1) bekezdésének o) és p) pontjában foglalt veszélyes helyre figyelmeztető közúti jelzések, továbbá az útburkolaton figyelemfelkeltő elemek helyezhetők el."

15.2. Az FMSZ 29. pontja a következő 29.4. és 29.5 ponttal egészül ki:

"29.4. Normál nyomtávú országos közforgalmú vasúti pályán lévő, csak fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt, szilárd burkolatú úton "Sebességkorlátozás" jelzőtáblát kell elhelyezni, ha

a) a vasúti pálya 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű, vagy

b) az átjáró, illetve a vasúti pálya észlelhetősége, illetve egyéb közlekedésbiztonsági indokok azt szükségessé teszik.

A sebességkorlátozás mértéke lakott területen legfeljebb 30 km/óra, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/óra.

29.5. A vasúti átjáró biztosítási módjának megváltozását a veszélyt jelző tábla (KRESZ 90., 91., 92. ábrák) alatt elhelyezett "Vasúti átjáró biztosítása megváltozott" feliratú kiegészítő táblával kell jelezni."

16. Az FMSZ 35. pontja a következő 35.18. ponttal egészül ki:

"35.18. Korlátozott várakozási övezetnek olyan területet szabad kijelölni,

- amelynek teljes úthálózatán, az útterületen rendelkezésre álló várakozóhelyek száma a várakozási igényektől jelentősen elmarad, és az igények kielégítése csak időbeni korlátozással érhető el,

- amelynek környezetében a járművek várakozása az úttesten vagy útterületen kívül megoldható,

- ahol a kijelölt várakozóhelyek korlátozott idejű igénybevételének elrendeléséhez szükséges feltételek adottak,

- ahol a mozgáskorlátozottakat szállító gépkocsik részére a helyi igényeknek megfelelő számú várakozóhely kialakítására lehetőség van."

17. Az FMSZ 36.17. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Forgalmi rend változás" feliratú kiegészítő táblát kell az "Egyéb veszély" jelző tábla alatt elhelyezni, ha

- az útkereszteződésben az elsőbbségi viszonyok megváltoztak,

- az útkereszteződésben forgalomirányító fényjelző készüléket helyeztek el,

- az útkereszteződésben valamely irányban a továbbhaladást, kanyarodást megtiltották,

- gyalogos-átkelőhelyet jelöltek ki."

18. Az FMSZ 38. pontja a következő 38.7. ponttal egészül ki:

"38.7. Forgalomirányító fényjelző készülékkel együtt elhelyezett valamennyi jelzőtáblának belső átvilágításúnak kell lennie. A belső átvilágítású jelzőtábla helyettesíthető fényvisszavető kivitelű táblával, ha az úton a szabványoknak megfelelő közvilágítás üzemel, és ezáltal a tábla láthatósága állandóan biztosított."

2. számú melléklet a 2/1999. (I. 18.) KHVM rendelethez

Az FMSZ I. függeléke a következő r) és s) ponttal egészül ki:

"r) Összehangolt jelzőlámpás csomópontok: közös időalappal működő a "vezérlő-vezérelt" logikai kapcsolatban lévő forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződések (kijelölt gyalogos átkelőhelyek).

s) A fényjelző készülékek jelzésidői:

Bekapcsolás esetén minden irányba legalább

- 3 másodperc villogó sárga,

- 3 másodperc folyamatos sárga,

- 10 másodperc tilos,

majd a KRESZ-ben meghatározott irányító fényjelzések kövessék egymást.

Kikapcsolás esetén minden irányba legalább 5 másodperc tilos, majd sárga villogó, illetve sötét jelzések következzenek.

A folyamatos sárga fényjelzés időtartama:

- 3 másodperc 60 km/óra vagy annál kisebb,

- 4 másodperc 70 km/óra,

- 5 másodperc 80 km/óra

engedélyezett sebesség esetén.

A piros-sárga fényjelzés időtartamának mindig 2 másodpercnek, a villogó zöld fényjelzés időtartamának legalább 5 másodpercnek kell lennie."

3. számú melléklet a 2/1999. (I. 18.) KHVM rendelethez

1. Az FMSZ II. függelékének b) és c) pontja hatályát veszti.

2. Az FMSZ II. függelékének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) Vasúti gyalogos-átkelőhely: a gyalogosforgalom részére kiépített - vasúti átjáróként nem jelölt - szilárd burkolatú átvezetés a vasúti pályán, amely ha vasúti átjárónál van, annak részét képezi."

3. Az FMSZ II. függeléke

a) e) pontjának címe helyébe "Mértékadó vasúti átjáró-forgalom",

b) f) pontjának címe helyébe "Mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalom"

cím lép.

4. Az FMSZ II. függelékének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"g) Teljes rálátási háromszög: az a háromszög terület, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének a metszéspontjától

- az úttesten a vasúti átjáró előtt Lk távolságban, és

- a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban levő pontok határoznak meg. Az Lk távolságot a következő ábra szerint kell meghatározni:

Á B R A

Az Lk távolság meghatározásánál:

- lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton 80 km/óra,

- lakott területen lévő szilárd burkolatú úton a "Sebességkorlátozás" jelzőtáblával engedélyezett sebességet, annak hiányában 50 km/óra,

- földúton 30 km/óra

sebességet kell alapul venni.

Az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett - km/órában kifejezett - sebesség számértékének ötszöröse, méterben."

5. Az FMSZ II. függelék i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"i) vasúti gyalogos-átkelőhelynél szükséges szabad rálátás.

Vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátás akkor szabad, ha az elsodrási határtól a vasúti pálya mindkét irányban Lv távolságra belátható. Lv távolság (méterben) a vasúti pályára engedélyezett sebesség km/órában megadott számértékének

- háromszorosa egy- és kétvágányú,

- ötszöröse kettőnél több vágányú pálya esetén."

6. Az FMSZ II. függelékének s) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Jelzővel ellenőrzött vonat által vezérelt sorompó: az a sorompó, ahol a berendezés üzemképes működését vasúti jelző ellenőrzi."

7. Az FMSZ II. függeléke a következő y) ponttal egészül ki:

"y) Előzárási idő:

A fénysorompó villogó piros fényre váltásától a - vasúti pályára engedélyezett legnagyobb sebességgel közlekedő - vonatnak a vasúti átjáróhoz érkezéséig eltelt idő. A fény-, illetve félsorompóval kiegészített, fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előzárási idejének számításánál 1,6 m/sec legkisebb közúti járműsebességet és 10 sec biztonsági többletidőt kell figyelembe venni."