45/1999. (XII. 13.) OM rendelet

a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel, valamint e rendelet 23. §-a tekintetében a pénzügyminiszterrel, az 1. § b) pontja, továbbá 19., 20., 21., 22., 24., 25., 26., 27. §-a és a rendelet melléklete tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) az Szt. 2. §-ában meghatározott iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra (a továbbiakban: szakképzést folytató intézmény);

b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központ szervezeti egységére (a továbbiakban: munkaügyi központ).

(2) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ft.) 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekre, amennyiben az Ft. 7. §-ának (8) és (9) bekezdésében meghatározott szakképzést folytatnak.

(3) Iskolai rendszerű szakképzés a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony alapján folytatott szakképzés. E jogviszonyok hiányában az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A képzési program

2. § (1) Szakképzés megkezdésére kizárólag képzési programmal rendelkező, szakképzést folytató intézmény jogosult.

(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmények teljesülését, amennyiben a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítésre való felkészítésre irányul.

(3)[1]

(4)[2]

(5) A szakképzést folytató intézménynek a képzés megkezdésekor időarányosan, illetve a képzés során folyamatosan biztosítania kell a képzési program megvalósításához szükséges feltételeket.

A szakképzést folytató intézmény tájékoztatási kötelezettsége

3. § (1) A szakképzést folytató intézmény köteles - a képzési programon alapuló - tájékoztatást nyújtani a képzés iránt érdeklődők számára.

(2) A szakképzést folytató intézmény a képzési program alapján köti meg a képzésben résztvevőkkel az Szt. 52. §-ának (2) bekezdésében említett képzési szerződést. A képzési program megvalósításához kapcsolódó egyéb (alvállalkozói, megbízási stb.) szerződéseknek is a képzési programon kell alapulniuk.

A szakképzés személyi feltételei

4. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben csak olyan oktató vehet részt, aki a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kt.), valamint az Szt.-ben előírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy alkalmazható, aki

a) középiskolai végzettséggel és az oktatni kívánt szakképesítés szintjének megfelelő szakmai képesítéssel, továbbá legalább hároméves és a szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlattal, vagy

b) szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevéllel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

5. § Gyakorlati képzést szervező:

a) a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola (a továbbiakban: szakképző iskola);

b) a speciális szakiskola;

c) a munkaerő-fejlesztő és -képző központ, amennyiben az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben (a továbbiakban: képző központ);

d) az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése alapján a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az egyéni vállalkozó.

A szakképzés megszervezése

6. § Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésre történő felkészítés akkor szervezhető, ha a szakmai tantárgyak központi programjaiban (a továbbiakban: tanterv) foglaltak végrehajtása biztosított, illetőleg a képzés során fejlesztéssel biztosítható.

7. § Ha a tanuló képzésére - gazdálkodó szervezettel a gyakorlati képzés céljából kötött - tanulószerződés alapján kerül sor, a tanuló elméleti képzésének megszervezéséről a szakképesítés szakirányának megfelelő szakképző iskolában - a 10., 11. §-okban foglaltakra is figyelemmel - gondoskodni kell.

A szakmai elméleti képzés

8. § A szakmai elméleti képzéshez szükséges pedagógusokról, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakról a szakképző iskola, valamint a speciális szakiskola gondoskodik a Kt.-ben előírt követelmények és normatívák figyelembevételével.

9. § (1) A szakképző iskolában, valamint a speciális szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyakhoz, a szakmai-pedagógiai feladatok megfelelő feldolgozásához szükséges oktatástechnikai és demonstrációs eszközök felsorolását az eszközjegyzék tartalmazza. Az eszközjegyzék a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát határozza meg.

(2) Az eszközjegyzéket a szakmai elméleti tantárgy tanterve határozza meg.

10. § (1) A szakképzés beszámoltató formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám indokolja.

(2) A beszámoltató rendszerű képzés esetén a szakképző iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti.

(3) A felmentett tanuló az igazgató által kijelölt szakképző iskolában beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben - konzultációs csoportba beosztva - vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító - e feladat ellátásával megbízott - tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak.

11. § (1) A 10. § (2) bekezdése szerint felmentett tanuló havonként - három munkanap kivételével - folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt.

(2) A beszámoltató képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles:

a) a tanév első és harmadik negyedévének végén beszámolni,

b) félévkor és tanév végén beszámoltató vizsgát tenni.

(3) A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámolóra és a beszámoltató vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából - az (1) bekezdésben meghatározott három munkanap terhére - havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet.

(4) A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoltató vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette.

(5) A beszámoltató rendszerű képzés költségeinek viselésében, továbbá a képzéssel és a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos együttműködésben a tanulóval tanulói jogviszonyban álló, valamint a beszámoltatást végző szakképző iskola kölcsönösen állapodik meg.

A gyakorlati képzés

12. § A gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételeiről, a képzési helyek létesítéséről a Szt.-ben és a Kt.-ben foglalt előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzést szervező gondoskodik.

13. § (1) A gyakorlati képzés tantervében meghatározott alapképzést tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben stb. (a továbbiakban: tanműhely) lehet megszervezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapképzésre épülő specializáló képzést - a munkahelyi körülmények között - csoportos képzési vagy egyedi munkahelyen, illetőleg megfelelő feltételekkel rendelkező tanműhelyben lehet megszervezni.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak rendelkezésre, de a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételei biztosíthatóak, a teljes gyakorlati képzés megszervezhető munkahelyi körülmények között is.

14. § (1) A tanműhely a képzési feladata és felszereltsége szerint lehet:

a) a szakmai előkészítő és alapképzési feladatot ellátó alapképző tanműhely, és

b) a teljes gyakorlati képzést ellátó tanműhely.

(2) A tanműhely létesítése szerint lehet:

a) iskolai tanműhely,

b) gazdálkodó szervezet által működtetett üzemi tanműhely,

c) több gazdálkodó szervezet által működtetett üzemközi tanműhely, valamint

d) képző központ által működtetett tanműhely.

15. § (1) A tanműhely felszerelését a szakképesítésenként kiadott felszerelési jegyzék tartalmazza. A felszerelési jegyzék a tantervben előírt gyakorlati képzési feladatok teljesítéséhez szükséges - közösen és egyedileg használt - oktatástechnikai eszközök, berendezések, gépek, műszerek stb. minimumát határozza meg, amelyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetők.

(2) A felszerelési jegyzéket a gyakorlati képzés tanterve határozza meg.

(3) A tanműhelyi gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, műszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben szükséges gondoskodni.

16. § (1) A tanműhelyben a tantervi feladatoknak és követelményeknek megfelelő munkaprogramot kell készíteni.

(2) Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a Kt.-ben előírtak figyelembevételével a fenntartó gondoskodik.

(3) Az üzemi tanműhely működésének személyi feltételeiről

a) a tanműhelyvezetőről (aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja),

b) a gyakorlati oktatóról (az Szt. 17. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint), továbbá

c) a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról

a gazdálkodó szervezet gondoskodik.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában érintett feladat a gazdálkodó szervezet technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető.

(5) Az üzemközi tanműhely működéséhez a (3) bekezdésben foglaltak szerint szükséges személyi feltételekről a tanműhely létesítésében és az üzemeltetésében érintett gazdálkodó szervezetek közösen gondoskodnak.

(6) A képző központ iskolai rendszerű gyakorlati képzést ellátó tanműhelyének személyi feltételeiről a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képző központ gondoskodik.

17. § Az iskolai, valamint az üzemi, az üzemközi és a képző központ által működtetett tanműhelyben a tanulócsoport létszámát a Kt.-ben meghatározott normatívák szerint kell kialakítani.

18. § (1) Egyedi munkahelyen akkor folyhat gyakorlati képzés, ha

a) a munkahely felszereltsége,

b) a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma, jellege,

c) a képzési időt leterhelő munka,

lehetővé teszi a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelményekre való felkészülést.

(2) Az egyedi munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka-, környezetvédelmi előírásoknak.

(3) Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére a gazdálkodó szervezet köteles az Szt. 17. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő szakembert megbízni.

(4) Amennyiben a gazdálkodó szervezet több tanulót foglalkoztat egyedi munkahelyen, köteles felelős személyt megbízni a tanulók foglalkoztatásának és szakmai fejlődésének figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet más munkája mellett is elláthatja.

AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Nyilvántartási rendszer

19. §[3]

20. §[4]

21. §[5]

22. §[6]

23. §[7]

24. §[8]

25. §[9]

26. §[10]

27. §[11]

28. §[12]

Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997. (I. 22.) MüM rendelet hatályát veszti.

30. § E rendeletnek az iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó rendelkezéseit a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek keretében működő szakképző iskolák tekintetében az Szt. 5. § (3) bekezdésének d) pontja, valamint az 55. §-ának (4) bekezdése alapján az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelethez

3. A szakmai gyakorlat oktatására használt helyiségek adatai

Saját rendelkezésű helyiségek