78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelet

a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről

A közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 29. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a közterület-felügyelői kinevezés előtt állókra, a közterület-felügyelőkre (a továbbiakban: felügyelők), a vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatókra, valamint a közterület-felügyeletekre terjed ki.

(2) Az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálat alatt

a) a kinevezés előtt állók előzetes, valamint

b) a felügyelők időszaki és soron kívüli

alkalmassági vizsgálatát kell érteni.

Az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmasság elbírálása

2. § (1) A munkavégzés követelményeinek való megfelelés és a közbiztonság érdekében a felügyelők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságát, valamint állapotát a köztisztviselői jogviszony létesítése előtt, illetve annak fennállása alatt időszakonként, vagy indokolt esetben soron kívül vizsgálni és véleményezni kell.

(2) Az egészségi alkalmasság elbírálására orvos, a pszichikai alkalmasság elbírálására pszichológus is jogosult, akik e tevékenységükben nem korlátozhatók és nem befolyásolhatók.

A kinevezés előtti alkalmassági vizsgálat

3. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat célja annak elbírálása, hogy a vizsgált személy megfelel-e az e rendeletben meghatározott egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmassági követelményeknek, alkalmas-e a fokozott pszichés terheléssel, az időjárási viszonyoktól függő klimatikus, valamint környezeti tényezők okozta ártalmakkal járó tevékenység végzésére.

(2) A vizsgálat során azt kell elbírálni, hogy az érintett:

a) egészségi szempontból alkalmas-e a munkakörrel kapcsolatos feladatok ellátására,

b) egészségének vagy testi épségének előrelátható károsodása nélkül alkalmas-e a felügyelői munkakörbe tartozó tevékenységek végzésére,

c) szenved-e olyan betegségben, amelynek következtében bármikor munkavégzésre alkalmatlanná válhat,

d) fizikailag alkalmas-e, illetve képes-e teljesíteni az adott munkakörrel járó feladatokat.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak elbírálása érdekében egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie köztisztviselővé való kinevezése előtt az érintett személynek.

(4) A vizsgálatot 15 munkanap alatt kell elvégezni.

Az egészségi és fizikai alkalmassági vizsgálat

4. § A felvételre jelentkezőnek az egészségi alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia:

a) a vizsgálatot kérő nyomtatványt,

b) háziorvosától beszerzett, korábbi egészségi állapotára vonatkozó egészségügyi dokumentációt,

c) egy éven belüli tüdőszűrésének eredményét,

d) az egészségi állapotára vonatkozó összes egyéb dokumentációt.

5. § Az egészségi és fizikai alkalmassági vizsgálatot az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően, a szakmai irányelvek, valamint a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló külön jogszabály figyelembevételével kell végezni.

A pszichikai vizsgálat

6. § (1) Az alkalmassági vizsgálat keretében - az egészségi és fizikai vizsgálattól elkülönítetten - pszichikai vizsgálatot kell végezni.

(2) A pszichikai vizsgálatnak ki kell terjednie az anamnézisre, képességvizsgálatra és személyiségvizsgálatra.

(3) Ha a pszichikai vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan, rendellenességre utaló jeleket tapasztal, melyek a (2) bekezdésben említett vizsgálatok segítségével nem tisztázhatók, akkor ennek tisztázására célzott vizsgálatot kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén a további vizsgálatra kizárólag pszichiáter szakorvos jogosult.

Az alkalmasságot kizáró egészségi és pszichés okok

7. § (1) A felügyelőként való alkalmazást kizáró egészségi okok:

a) eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórképek (bel- és ideggyógyászati),

b) veleszületett, vagy szerzett mentális károsodás,

c) alkoholizmus, narkománia,

d) személyiségzavarok,

e) elmebetegség bármely formája,

f) beszéd útján történő kommunikáció nehezített volta,

g) a látást korlátozó betegség vagy maradványtünet,

h) egyensúlyzavarral járó kórképek,

i) a passzív és aktív mozgásrendszert gátló veleszületett vagy szerzett rendellenességek,

j) a szív és keringés azon betegségei, amelyben akut szívelégtelenség hirtelen bármikor felléphet,

k) olyan légzőrendszeri megbetegedés, amely a szabadban végzett munkát ellenjavallja,

l) immunhiányos állapotok.

(2) A felügyelőként való alkalmazást kizáró pszichés okok:

a) személyiségzavarok (depresszió és paranoia),

b) agresszivitás,

c) rossz stressztűrő képesség,

d) súlyos neurózis.

Az alkalmasság összetett minősítése

8. § (1) Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálat eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet:

a) alkalmas,

b) alkalmatlan.

(2) A minősítésről a vizsgálatot végző orvosnak személyi orvosi bélyegzőjével és dátummal ellátott írásbeli állásfoglalást kell kiadnia.

(3) Alkalmatlanná minősítés esetén a vizsgálatot végző orvos köteles az érintettet tájékoztatni az alkalmatlanná nyilvánítás okáról, és azt a minősítésben feltüntetni.

(4) Aki a kinevezés előtti alkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, vagy a vizsgálatok eredményeképpen alkalmatlannak minősül, felügyelőnek nem nevezhető ki.

(5) Az alkalmas minősítés annak kiadásától számított négy évig jogosít felügyelői munkakörben való munkavégzésre. Alkalmas minősítéssel nem rendelkező köztisztviselővel felügyelői munkakörbe tartozó tevékenységet végeztetni tilos.

Időszakos alkalmassági vizsgálat

9. § (1) Az egészségi, fizikai és pszichés alkalmasság elbírálása céljából a munkáltató köteles négy évenként a felügyelőket időszakos egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatra küldeni. Ezen utasítását a munkáltató köteles írásba foglalni A felügyelő köteles a vizsgálaton részt venni.

(2) Az időszakos alkalmassági vizsgálatra az 5-8. §-t megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha

a) a korábbi adatok rendelkezésre állnak, akkor az életrajzi adatokból a változásokat kell regisztrálni, a képesség vizsgálatból pedig csak a figyelem vizsgálatot kell elvégezni,

b) a felügyelő az időszakos alkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, vagy a vizsgálat eredményeképpen alkalmatlannak minősül, akkor felügyelői munkakörben tovább nem foglalkoztatható.

(3) Ha a munkáltató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, és a felügyelő előző minősítésétől számított négy év eltelt, akkor az érintett felügyelő mindaddig nem foglalkoztatható felügyelői munkakörben, amíg az időszakos alkalmassági vizsgálatát el nem végzik, és azon alkalmas minősítést nem szerez.

(4) Ha az időszakos alkalmassági vizsgálatot az előző minősítéstől számított négy éven belül megkezdik, de a minősítés eredménye nem áll rendelkezésre a 8. § (5) bekezdésében megjelölt határidőn belül, akkor felügyelő a minősítés megszerzéséig, de legfeljebb 15 napig végezhet az előző minősítés alapján felügyelői munkakörbe tartozó tevékenységet.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat

10. § (1) A felügyelőnek soron kívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie:

a) ha egészségi, fizikai vagy pszichés állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására,

b) 30 napos keresőképtelenségét követően,

c) ha munkavégzése (nem egészségi ok miatt) 6 hónapot meghaladóan szünetel.

(2) A soron kívüli alkalmassági vizsgálat esetén az egészségi, fizikai, pszichikai vizsgálat közül az indokolt vizsgálatot kell elvégezni.

(3) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a felügyelő és a munkáltató egyaránt kezdeményezheti, a munkáltató az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén kezdeményezni köteles.

(4) A munkáltató az (1) bekezdés a) pontja esetén a változásról történt tudomásszerzését követően 30 napon belül kezdeményezi a soron kívüli alkalmassági vizsgálat elvégzését. A vizsgálatra kötelező munkáltatói utasításnak a felügyelő részére történő átadásától az alkalmas minősítés megszerzéséig a felügyelővel felügyelői munkakörbe tartozó tevékenység nem végeztethető.

(5) A felügyelő soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezése esetén mindaddig nem kezdheti meg újra a munkavégzést, ameddig az alkalmassági vizsgálatot el nem végzik, és a felügyelő alkalmas minősítést nem szerez.

(6) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatra az 5-8. §-t megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha

a) a korábbi adatok rendelkezésre állnak, akkor az életrajzi adatokból a változásokat kell regisztrálni, a képességvizsgálatból pedig csak a figyelemvizsgálatot kell elvégezni,

b) a felügyelő a soron kívüli alkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, vagy a vizsgálat eredményeképpen alkalmatlannak minősül, akkor felügyelői munkakörben tovább nem foglalkoztatható,

c) nem minden alkalmassági vizsgálatot végeznek el, akkor az alkalmas minősítés csak az elvégzett egészségi, vagy fizikai vagy pszichikai vizsgálat tekintetében érvényes négy évig.

Az alkalmassági vizsgálat végzésére jogosultak

11. § (1) Az egészségi és fizikai alkalmassági vizsgálatot a munkáltatóval szerződésben álló foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa végzi.

(2)[1] A pszichikai alkalmassági vizsgálatot a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) honlapján feltüntetett vizsgálóhelyek végzik.

Felülvizsgálati lehetőség

12. § (1) Ha a kinevezés előtt álló személy, a felügyelő vagy a munkáltató az alkalmassági minősítéssel nem ért egyet, akkor a minősítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti annak felülvizsgálatát az arra jogosult szervezettől.

(2) Az egészségi és fizikai alkalmassági vizsgálat eredményét a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó vizsgálja felül.

(3)[2] A pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét az NNGYK vizsgálja felül.

(4) A felülvizsgálat során hozott döntésig a minősítés eredménye szerint kell eljárni.

(5) A felülvizsgálatot 8 munkanap alatt kell elvégezni.

Az alkalmatlan minősítés

13. § (1) Ha a felügyelő az alkalmassági vizsgálat során alkalmatlannak minősül és nem kérik az alkalmassági minősítés felülvizsgálatát, illetve a felülvizsgálat szerint is alkalmatlannak minősül, akkor ez a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-a (4) bekezdésének e) pontja szerinti egészségi ok miatti alkalmatlanságnak minősül, és a Ktv. 17. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(2) Azon időszak alatt, mely során a felügyelővel felügyelői munkakörbe tartozó tevékenység nem végeztethető, a felügyelőt más munkakörben lehet foglalkoztatni, vagy a munkavégzés alól ideiglenesen fel lehet menteni.

Térítési díj

14. § (1) Az alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos költségek a munkáltatót terhelik.

(2) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatért a munkáltató a rendelet 2. számú melléklete szerinti térítési díjakat fizeti.

Az egészségügyi dokumentáció

15. § (1) A kinevezés előtt álló személy, valamint a felügyelő alkalmassági vizsgálatát végző - a munkáltatóval szerződésben lévő - foglalkozás egészségügyi szakorvos a 3. számú melléklet szerinti "Felügyelő egészségügyi törzslapja" elnevezésű nyomtatványt állítja ki, valamint megküldi a munkáltató számára az alkalmassági minősítést.

(2) A munkáltatónak a 8. § szerinti alkalmassági minősítést a személyi nyilvántartásban kell kezelnie. A köztisztviselői jogviszony megszűnésekor az érintett felügyelőnek a munkáltató által kezelt egészségügyi dokumentációját a felügyelő, illetve hozzátartozója számára át kell adni.

(3) Ha a kinevezés előtt álló személyt nem nevezik ki köztisztviselővé, akkor a munkáltatónak a kinevezés ügyében történt döntését követően haladéktalanul meg kell küldenie az érintett számára a rá vonatkozó, a munkáltatónál lévő egészségügyi dokumentációt.

(4) A vizsgálat során keletkezett valamennyi egészségügyi dokumentációt a vizsgálatot végző orvos a vizsgálatot követő 30 évig őrzi meg.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[3]

(3)[4]

Dr. Gógl Árpád s. k.,

egészségügyi miniszter

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelethez[5]

2. számú melléklet a 78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelethez

Közterület-felügyelőként dolgozni kívánó, illetve dolgozó személyek pszichológiai alkalmassági vizsgálatának és felülvizsgálatának díjai

3. számú melléklet a 78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelethez

Felügyelő egészségügyi törzslapja

Kinevezés előtti alkalmassági vizsgálat

Időszakos, soron kívüli alkalmassági vizsgálati lap