112/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet

a Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság feladat- és hatásköréről, valamint működési rendjéről

A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 10/A. §-ában meghatározottaknak megfelelően a Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) feladat- és hatásköréről, valamint működésének rendjéről a következő rendeletet alkotja:

1. § (1)[1] A TÁTB a gyógyászati ellátások árához, valamint a gyógyászati segédeszközök árához, kölcsönzési díjához (a továbbiakban együtt: gyógyászati segédeszköz árához) nyújtott támogatás mértékének meghatározására irányuló kormány-előterjesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: előterjesztő) javaslattevő, véleményező szerve.

(2) A TÁTB az előzőekben meghatározott feladat- és hatáskörében

a) javaslatot tesz

aa)[2] az árhoz nyújtott támogatással forgalmazott gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások támogatási szintekbe történő besorolásának alapelveire,

ab)[3] a gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdők, gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatási előirányzat megtartását célzó, a támogatási rendszer alapelveivel összhangban álló eszközrendszer megteremtésére;

b) véleményezi

ba)[4] az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások árára és a támogatás mértékére vonatkozó előterjesztéseket,

bb) az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtó intézmények finanszírozásának rendszerére vonatkozó javaslatokat,

bc) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit;

c) jelentést tesz az éves munkájának eredményéről legkésőbb minden év november 1-jéig.

2. § (1) A TÁTB köztisztviselőkből álló, testületként működő szervezet.

(2)[5] A TÁTB a tagjaiból - a gyógyászati segédeszközök és egyes fürdőellátások ügykörök szerint - albizottságokat hozhat létre, amelyek egy-egy tagja a gazdasági minisztert, valamint a szociális és családügyi minisztert, két-két tagja az egészségügyi minisztert, a pénzügyminisztert, illetőleg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatóját képviseli.

(3) A TÁTB egy-egy tagja több albizottságban is részt vehet.

3. § (1) Nem nevezhető ki a TÁTB tagjává az, akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(2)[6] Összeférhetetlenségi ok áll fenn, ha a TÁTB tagjának gazdasági érdekeltsége összefügg a gyógyszert, egészségügyi terméket gyártó vagy forgalmazó, illetve a gyógyászati ellátást nyújtó, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet gazdasági érdekével. Ilyen érdekeltségnek tekintendő, ha az érintett személy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetben tulajdonrésszel rendelkezik, e szervezetben igazgatótanácsi tag, felügyelő bizottsági tag vagy vezető tisztségviselő, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, továbbá ilyen személyek Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy ezektől természetbeni juttatásban, támogatásban vagy más előnyben részesült.

(3) A TÁTB tagságra javasolt személy a kinevezését megelőzően írásban nyilatkozik az összeférhetetlenség fennállásáról. Ha az összeférhetetlenségi ok a kinevezés után következik be, köteles azt 8 napon belül megszüntetni, ellenkező esetben a kinevezést ezen időpontban megszűntnek kell tekinteni.

4. § (1) A TÁTB szükség szerint ülésezik. A TÁTB üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott tag hívja össze.

(2) A TÁTB határozatképességéhez a tagok 70%-ának jelenléte szükséges, javaslatait, állásfoglalásait a jelenlévő tagok több mint felének egyetértése esetén hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ügyrendjének elfogadásához, módosításához a tagok egyetértése szükséges.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal képviselője tanácskozási joggal vesz részt a TÁTB ülésein. Az ülésekre külső szakértők is meghívhatók. Az összeférhetetlenségi okok fennállását a tanácskozási joggal résztvevők tekintetében is vizsgálni kell. Ezt a vizsgálatot ki kell terjeszteni az adott termékkörben érintett cégre és annak versenytársaira is.

(4) A TÁTB üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát az ülést követő 8 napon belül a tagoknak, valamint az előterjesztőnek meg kell küldeni.

(5)[7] A TÁTB működési költségeit és a működés koordinálásához szükséges adminisztratív hátteret a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő biztosítja.

5. §[8] Ez a rendelet 2000. július 1-jén lép hatályba. A TÁTB működési rendjét és eljárásának részletes szabályait ügyrendjében határozza meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök