16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló - a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelettel módosított - 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1-5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közoktatásról szóló törvény 9. §-ának (1) bekezdése alapján szervezett gimnáziumi és a szakközépiskolai (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola) érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat).
2. § Az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) - szakmai előkészítő tantárgyak esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben - a vizsgatantárgyak általános követelményei (a továbbiakban: általános vizsgakövetelmények) alapján dolgoztatja ki. A vizsgakövetelmények kiadása előtt - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét.
3. § Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
a) rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;
b) szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;
c) felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.
4. § (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga.
(2) E szabályzatban meghatározott esetben és módon az idegen nyelv érettségi vizsgatantárgyból az emelt szintű érettségi vizsga, illetőleg a középszintű érettségi vizsga államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű vizsgaként is megszervezhető.
5. § (1) A középiskolának a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint - emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a középiskola határozza meg helyi tantervében, hogy mely tantárgyakból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést.
(3) Az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni - az iskolai diákönkormányzat egyetértésével - hogy a tanuló a tizedik évfolyam végéig milyen módon választhatja meg az érettségi vizsgatantárgyra történő felkészülési szintet, továbbá, hogy e választását milyen módon és feltételekkel módosíthatja."
2. § Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A követelmények akkreditálását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól (a továbbiakban: országos vizsgaközpont) lehet kérni."
3. § (1) Az R. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Szeptember-októberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket az országos vizsgaközpont - a fenntartói önkormányzat jegyzőjével, illetve más, nem önkormányzati intézményfenntartó esetén a fenntartó képviselőjével egyetértésben arra - kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén való vizsgázás lehetőségét."
(2) Az R. 11. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti az országos vizsgaközpontnak, a középiskola fenntartójának, továbbá, ha az érettségit kisebbségi oktatásban szervezik meg és az iskola fenntartója nem kisebbségi önkormányzat, a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (10) bekezdése alapján illetékes kisebbségi önkormányzatnak (a továbbiakban: illetékes kisebbségi önkormányzat)."
4. § Az R. 12. §-a (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(11) Az összesítő jelentés megkeresést tartalmaz]
"a) az országos vizsgaközpontnak, hogy - a szabályzatban foglaltak szerint - bízza meg a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát államilag elismert nyelvvizsgaként szervezik meg, a kérdező tanárt."
5. § (1) Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét - az Országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplők közül - az országos vizsgaközpont bízza meg."
(2) Az R. 13. §-a (3) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok."
(3) Az R. 13. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az országos vizsgaközpont továbbá megbízást ad az adott nyelvből egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusnak arra, hogy - a (3) bekezdés alapján az igazgató által megbízott kérdező tanár mellett - kérdező tanárként vegyen részt a vizsgabizottság munkájában."
(4) Az R. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A vizsgabizottság tagja nem működhet közre közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] vizsgáztatásában."
6. § Az R. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen)
"b) eljárást kezdeményez az országos vizsgaközpontnál, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi,"
7. § Az R. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgató feladata különösen:)
"d) ellenőrizni a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatni az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét,"
8. § Az R. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyak írásbeli központi (standardizált) vizsgakövetelményeit tartalmazó feladatlapokat és az útmutatókat az oktatási miniszter, szakmai előkészítő tantárgy esetén a szakképesítésért felelős miniszter készítteti el, hagyja jóvá és juttatja el az országos vizsgaközpontba. Az országos vizsgaközpont a feladatlapokat - fenntartóra tekintet nélkül - átadja a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának. A feladatlapok átadásának-átvételének napját a tanév rendjében kell meghatározni."
9. § Az R. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával - az iratok megküldésével - az országos vizsgaközpont intézkedését kezdeményezheti."
10. § Az R. 32. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az emelt szintű érettségi vizsgán a 31. §-ban foglaltakra a következő eltéréssel kell alkalmazni:)
"a) Az általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyak szóbeli tételeit az oktatási miniszter, szakmai előkészítő tantárgy esetén a szakképesítésért felelős miniszter készítteti el, hagyja jóvá és juttatja el az országos vizsgaközpontba, amely - az írásbeli vizsga feladatlapjaival együtt - eljuttatja azokat a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának."
11. § Az R. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak - az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának - jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke - a vizsga folytatása mellett - a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható."
12. § Az R. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat."
13. § (1) Az R. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat."
(2) Az R. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésre álló idő letelt vagy súlyosan tévedett."
14. § Az R. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A törzslap tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatantárgyat, azok értékelését és minősítését."
15. § (1) Az R. 50. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
"Az érettségi bizonyítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény OM azonosítóját."
(2) Az R. 50. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Abban az esetben, ha jogorvoslati eljárásban az országos vizsgaközpont döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, s látja el a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.
(8) A kiadott érettségi bizonyítványokról a vizsgabizottság jegyzője összesítő kimutatást készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő - tizenöt napon belül megküld az Országos Közoktatási Intézetnek. A kimutatásban a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény nevét és címét, a vizsgázó nevét, születési idejét, a törzslapszámát, a vizsga időpontját lehet feltüntetni. Az Országos Közoktatási Intézet a kiadott érettségi bizonyítványokról évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként központi nyilvántartást készít."
16. § Az R. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató
a) tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és - az osztályozóív kivételével - a csatolt iratok egy példányát az országos vizsgaközpontnak,
b) harminc napon belül az érettségi vizsga eredményéről készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes kisebbségi önkormányzatnak, az országos vizsgaközpontnak, továbbá a tanév rendjében meghatározottak szerint a szakképesítésért felelős miniszternek megküldi."
17. § Az R. a "Vegyes rendelkezések" alcímet követően a következő 56/A. §-sal egészül ki:
"56/A. § (1) Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát a Nemzetközi Érettségi Szervezet által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket.
(2) Nem magyar érettségi bizonyítványt a középiskola nemzetközi szerződés alapján állíthat ki."
18. §[1]
19. § (1) Az R. 2. számú mellékletének AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI, I. Közismereti tantárgyak fejezete a "A TESTNEVELÉS TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYE" részt követően az e rendelet 1. számú mellékletével kiadott "A FILOZÓFIA TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYE" résszel egészül ki.
(2) Az R. 2. számú mellékletének AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI II. Szakmai előkészítő tantárgyak fejezete "A MARKETINGISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI" rész után az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott "A BŐRFELDOLGOZÓIPARI ALAPISMERETEK, A FAMEGMUNKÁLÁS ALAPJAI, A KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ALAPISMERETEK, A RUHAIPARI ALAPISMERETEK, A VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI" résszel egészül ki.
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)[2]
(3) A rendelet hatálybalépésének napján
a)[3] az R. 7. §-ának (4) bekezdésében az "Nemzeti alaptantervben" szöveg helyébe a "kerettantervben" szöveg; az R. 30. §-át megelőző alcímben, valamint az R. 30. §-ában, továbbá 61. §-ában a "vizsgaközpont" szöveg és ragozott formája helyébe az "országos vizsgaközpont" szöveg, illetve megfelelően ragozott formája; az R. 51. §-ának (2) bekezdésében az "Országos Közoktatási Intézet" szöveg helyébe az "országos vizsgaközpont" szöveg; az R. 57-59. §-ában az "főjegyző" szöveg és annak ragozott formája helyébe az "országos vizsgaközpont" szöveg, illetve annak megfelelően ragozott formája; az R. 61. §-a (4) bekezdésének záró részében a "2000. szeptember 1-jén" szöveg helyébe a "2001. szeptember 1-jén" szöveg, továbbá a § (8) bekezdésében a "2004. május-júniusi" szöveg helyébe a "2005. május-júniusi" szöveg; az R. 62. §-ának (2) bekezdésében a "2004. január 31-én" szöveg helyébe a "2005. január 31-én" szöveg, továbbá a "2005. január 31-én" szöveg helyébe a "2006. január 31-én" szöveg; az R. 63. §-ának (7) bekezdésében az "1999/2000. tanévben" szöveg helyébe az "1999/2000. és 2000/2001. tanévben" szöveg, valamint a § (8) bekezdésének első mondatában a "2003-ig" szöveg helyébe a "2004-ig" szöveg, valamint a "2004-ig" szöveg helyébe a "2005-ig" szöveg, továbbá a bekezdés második mondatában a "2002. és 2003. években" szöveg helyébe a "2003. és 2004. években" szöveg lép.
(4)[4] A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 2. §-a utáni "A középiskola felkészítési kötelezettsége és a tanuló tantárgyválasztási joga" cím; az R. 31. §-a (1) bekezdéséből a "részletes" szöveg; az R. 61. §-a (4) bekezdésében a 30. §-ra történő utalás, továbbá az (5) és (7) bekezdése; valamint a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról szóló 129/1981. (MK 17.) MM utasítással kiadott vizsgaszabályzat 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése.
(5) A rendelet hatálybalépésének napján
a) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről szóló - többször módosított - 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TR.) 5. § (2) bekezdés b) pont harmadik gondolatjelében a "zsidó" kifejezés helyébe a "héber" kifejezés lép;
b) a TR. 17. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A tanulmányi szerződés nem terjedhet ki az (1) és (3) bekezdés alapján járó hozzájárulás összegére";
c) a TR. 18. §-a (1) bekezdésében az "- az indítási engedély kiadásának évét kivéve -" szöveg helyébe a "- hat helyszínig az indítási engedély kiadásának évét kivéve -" szöveg lép;
d) a TR. 23. §-ában a "[19. § (5) bekezdése, 128. §-ának (9) bekezdése]" szöveg helyébe a "[19. §-ának (8) bekezdése, 128. §-ának (9) bekezdése]" szöveg lép;
e) hatályát veszti a TR. 14. §-ának (2) bekezdéséből az "azt, hogy a szakvizsga letétele mely időponttól kezdődően alkalmazási feltétel" szöveg és a § (3) bekezdése, valamint (4) bekezdésének második mondata, 22. §-ának (3) bekezdéséből az "Addig az időpontig, ameddig a pedagógus-szakvizsga megléte nem alkalmazási feltétel" szöveg, 24. §-ának (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklete I. RÉSZ 2.11. alpontjában és a III. RÉSZ 6.4. alpontjában a "Nem jellemző" szöveg, továbbá az I. RÉSZ 3.1.1. alpont zárójeles részéből a 3.2. alpontra történő utalás.
(6) A rendelet hatályba lépésének napján az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vr.) 6. §-ának a) pontjában a "kiadja" szöveg helyébe az "átadja" szöveg lép.
Orbán Viktor s. k.
miniszterelnök
1. számú melléklet a 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelethez
A FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája:
középszinten: szóbeli
emelt szinten: írásbeli és szóbeli
1. A filozófia tantárgy általános jellemzése
A filozófia nem a végleges megfogalmazások, hanem a kérdések felvetésének tudománya. A felmerülő kérdések és válaszok a gondolkodás, a szellem történetét tárják fel, így műveltségünk szerves tartozékai. Az európai szellemtörténet ismeretének igénye mélyen gyökerezik a magyar hagyományokban is. Integráló szerepe a középiskolai oktatásban kívánatossá teszi módszeres tanítását és vizsgatárgyként való kodifikálását.
Eredményes oktatása nem elsődlegesen ismeretközlés, hanem inkább törekvés speciális képességek és készségek kialakítására. A filozófia különböző nézetek és vitapozíciók tiszteletére nevel, hatásos személyiségformáló erő, történeti szemléletet és speciális műveltséget nyújt. Segíti a diákot az önálló világkép kialakulásában és a humánus értékrend iránti elkötelezettségben, annak elfogadásában.
2. A filozófia érettségi vizsga általános követelményei
A filozófia érettségin a filozófiai gondolkodási készséget, a filozófiatörténeti alapismereteket és a filozófiai alapfogalmak alkalmazását és - emelt szinten - helyes meghatározását várjuk el.
A filozófia vizsgakövetelményei nem egy kizárólagos tanítási koncepcióra épülnek, hanem lehetővé teszik a különböző megközelítési módok alkalmazását az oktatásban (történeti szempontú, problémacentrikus, tematikus). Éppen a sokféleség indokolja az egységes vizsgakövetelményeket, amelyek a diákok tudásának összemérhetőségén túl az oktatás színvonalának emelését is szolgálják.
A középszintet a filozofálást kedvelő, az alapvető filozófiatörténeti ismereteket és fogalmakat ismerő minden diák elérheti. A középszint a tematikus, illetve a problémacentrikus metodikájú tantervekhez is jól alkalmazkodó (alkalmazható) követelményeket fogalmaz meg. Ezt a középszintű filozófiai érettségit választják majd mindazok, akik szükségesnek látják filozófiai ismeretekkel is gazdagítani tudásukat.
Az emelt szintű vizsga feltételezi a középszintű tudást, egyszersmind messze meghaladja azt.
Követelményei megkívánják a képességek sokoldalúságát és a széles körű ismereteket.
Az emelt szintű követelmények a képességjellegű tudáson túl jelentős filozófiatörténeti ismeretet és olvasottságot is feltételeznek, a középszint pedig elsősorban a filozofálási készséget kéri számon.
A vizsga képesség jellegű követelményei:
Minden érettségiző diáktól elvárható az önálló kérdésfelvetés képessége, a nyitottság más gondolarendszerek befogadására és a személyes állásfoglalás kialakításának igénye. Gondolkodásmódját hassa át a tolerancia és az intellektuális felelősség.
Mindkét szinten elvárható képességek és készségek:
- A diák tudjon logikusan érvelni, és következtetéseit tudja világos nyelvi formában előadni.
- Alkalmazza helyesen a filozófia szaknyelvét.
- Értelmezzen eredeti forrásból merített filozófiai szöveget. (A két szint különbözősége a szövegek terjedelmében és nehézségében mutatkozzon meg. A válogatás alapja a megadott olvasmányjegyzék.)
- Legyen képes megalapozott önálló ítéletalkotásra; ítéleteiben a kritika és a kompromisszumkészség érvényesüljön.
Elsősorban emelt szinten elvárható készségek:
- A diák legyen képes a filozófiai problémák és az adott kor történeti összefüggéseinek meglátására.
- Legyen járatos a különböző filozófiai kérdésfelvetések összehasonlításában.
- Mutasson rá egy korszak művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjaira.
- A válaszok sokféleségében tudjon kronológiailag tájékozódni.
Minden érettségiző diáktól elvárható az önálló kérdésfelvetés képessége, a nyitottság más gondolatrendszerek befogadására és a személyes állásfoglalás kialakításának igénye.
Tartalmi követelmények:
A több szempont szerint összeállítható témaköröknek a következő ismeretanyagot kell tartalmazniuk:
I. Pályaképek
| Középszinten | Emelt szinten |
| Platon, Arisztotelész | Platon |
| Szent Ágoston, SzentTamás | Arisztotelész |
| Kant | Szent Ágoston |
| Egy Kant utáni választott filozófus | Szent Tamás |
| Descartes | |
| Kant | |
| Egy életfilozófus | |
| Egy XX. századi fiolozófus | |
| Filozófiai rendszerük lényege, főbb műveik szövegrészleteken alapuló értelmezése | Életrajzi tények, kötődések más filozófusokhoz, illetve filozófiákhoz, kortársi reagálások. Filozófiai rendszerük fontosabb diszciplínáinak szövegismeretén alapuló értelmezése. |
II. A felsorolt filozófusok és legalább egy művük ismerete
Egy művet jellemző részletei is reprezentálhatnak. Középszinten rövidebb műrészletek ismerete is elegendő (a szöveggyűjtemények anyagai), míg emelt szinten vagy teljes művek vagy hosszabb részletek olvasása (ismerete) elvárt.
| Középszinten | Emelt szinten |
| Descartes | Szent Tamás |
| Nietzsche | Locke vagy Hume |
| Hegel | Rousseau |
| Marx vagy Kieerkegaard | Spinoza |
| Heidegger vagy Wittgenstein | Nietzsche |
| Marx | |
| Comte vagy Mill | |
| Husserl vagy Frege | |
| Wittgenstein | |
| Kieerkegaard | |
| Sartre vagy Heidegger |
III. A szaktanár e filozófusok közül választhat
(az I. és II. pontban felsoroltakon kívül)
Középszinten öt (közülük egy magyar), emelt szinten nyolc, (közülük egy magyar) filozófus legjellemzőbb gondolatainak ismeretét várjuk el. A szövegrészletek terjedelme a szintnek megfelelően változik.
Pascal
Leibniz
Berkeley
Hume
Fichte
Schelling
Schopenhauer
Russell
K. Popper
(a Bécsi kör filozófusai)
Bergson
Sartre
Heidegger
Wittgenstein
Kuhn
Moore
Jaspers
Frege
A magyar bölcselők közül:
Apáczai Csere János
Hamvas Béla
Karácsony Sándor
Lukács György
Palágyi Menyhért
Pauler Ákos
Polányi Mihály
IV. Korszakok és irányzatok
| Középszinten | Emelt szinten |
| preszokratika | preszokratika |
| hellenizmus | hellenizmus |
| felvilágosodás | patrisztika |
| egzisztencializmus | skolasztika |
| tudományfilozófiák | reneszánsz és reformáció |
| felvilágosodás | |
| egzisztencializmus | |
| tudományfilozófiák | |
| posztmodern |
A filozófia érettségi ismeretanyagát a témakörök tartalmazzák. Ezeket a kétéves képzés megkezdése előtt állítja össze a szaktanár a vizsga szintjének és választott módszerének megfelelően.
A vizsgakövetelményekben megadott szerzőket, irányzatokat, műveket több szempont szerint foglalhatják magukba a témakörök, amelyek egyúttal a szóbeli tételek alapjául szolgálnak.
Lehetséges megközelítési módok
1. Filozófiatörténeti
2. Tematikus
3. Problémacentrikus
Például:
1. Filozófiatörténeti megközelítés
- Magába foglalhat életműveket
pl. Platon filozófiai rendszere
- Bemutathatja egy korszak filozófiáját
pl. a preszókratika
a felvilágosodás
- Elemezheti egy filozófus művét
pl. Descartes: Elmélkedések a metafizikáról
Kant: A tiszta ész kritikája
- Ismertethet egy filozófiai irányzatot
pl. egzisztencializmus
pozitivizmus és neopozitivizmus
2. Tematikus megközelítés
A filozófia alább felsorolt alapvető diszciplínái felől közelítve állíthatók össze a témakörök.
A filozófia fogalma, megkülönböztetése a hétköznapi, a mágikus, a szaktudományos és a vallásos szemlélettől.
A filozófia kérdései.
Metafizika mint a létre vonatkozó kérdés
- arche
- monizmus - dualizmus
- általános, különös, egyes
= Platon
= Arisztotelész
= nominalizmus - realizmus
- klasszikus német filozófia
- metafizika-kritikák a XX. században
Tudás és megismerés
- a valóság és a látszat közti különbség
- igazság, bizonyosság
- a hit és tudás
- a tudás forrása
- empirizmus - racionalizmus
= egyesítési kísérlet: a kanti kopernikuszi fordulat
= az életforma mint a tudás forrása: gyakorlati filozófiák és Wittgenstein
- a helyes megismerés módszerei
= Arisztotelész
= Bacon
= Descartes
= logikai pozitivizmus
= hermeneutika
= pragmatizmus
- a világ és a nyelvviszonya a világról formált tudásunkban
= nyelv és gondolkodás
= a jelentés elméletei
Az én problematikája
- Descartes
- klasszikus német filozófia
- élet- és egzisztencia-filozófiák
- mélylélektani fordulat
A jó problematikája
- etikai racionalizmus
- eudaimonisztikus etikák
- az eredendő bűn keresztényi felfogása
- egoisztikus etikák
- a kanti formális etika
- Nietzsche az értékről
- az etika keresése a XX. században
Társadalomfilozófiák
- az ideális társadalom
- Platontól az utópizmusig
- az igazságosság
- társadalmi szerződéselméletek
- hatalom, uralom, politika
- totalitariániuzmus és demokrácia
A vallásfilozófia főbb kérdései
- a transzcendencia fogalma
- a hit és tudás
- Istenérvek
Esztétikai kérdések
- mimézis kontra valóságalkotó művészetelméletek
- a műalkotás eredete
- mi a szép
- katarzis
- a művészet mint kommunikáció
3. Problémacentrikus megközelítés
Lehetőséget nyújt a más témakörben nem szereplő kérdések beillesztésére.
Alkalmazkodhat a tanár és a csoport speciális igényeihez.
Pl. A szabadság kérdése
A "Mit tudhatok?" problematikája
A "jó" fogalmának változatai
Nyelvfilozófiai problematika
Természettudományos felvetések
Matematika és filozófia
2. számú melléklet a 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelethez
BŐRFELDOLGOZÓ-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája:
középszinten: szóbeli
emelt szinten: írásbeli és szóbeli
1. A bőrfeldolgozó-ipari alapismeretek tantárgy általános jellemzése
A tantárgy funkciója, hogy
- megalapozza a későbbi - szakképző szakaszban - sorra kerülő szaktantárgyak (gyártásismeret, anyag- és áruismeret stb.) tanulását,
- felkészítse a tanulókat a szakirányú továbbtanulásra: az érettségire épülő szakmai képzésben, továbbá a felsőoktatásban,
- felkészítse a tanulókat szakirodalom, a szabványok és egyéb szakmai dokumentációk használatára,
- komplex egységbe foglalja az alapozó szakmai ismeretanyagot.
A tantárgy oktatásának célja, hogy
- integrálja a bőrfeldolgozó-iparban alkalmazott főbb technológiai műveleteket, megismertesse a tanulókkal a feldolgozásra kerülő alap- és kellékanyagokat,
- fejlessze a tanulók logikai és műszaki feladatmegoldó képességeit,
- fejlessze a tanulók esztétikai igényét,
- kialakítsa a tanulókban a szakmaszeretet, a gazdaságos, önálló, kreatív munkavégzés iránti igényt.
A tantárgy sajátos pedagógiai feladatai
- A tanuló a széleskörű és integrált alapismeretek elsajátításával megbízható alapot kap mely elősegíti a szakképzési szakaszban történő sikeres szakmaválasztást, specializálódást.
- A tantárgy ismeretanyagának elsajátítása kialakítja az e területen elengedhetetlen kreativitást, pontosságot, esztétikai igényességet, tervszerűséget.
A tantárgy tananyagának jellemzői
- A tantárgy tananyagtartalma felöleli a gyártásismeret, az anyag- és áruismeret, az általános munka és környezetvédelem alapvető ismereteit a bőrfeldolgozó-ipar legfontosabb szakmacsoportjain belül (cipőipar, szűcs-, bőrdíszműves- és kesztyűipar).
- Ismeretei kapcsolódnak fizikai, kémiai, gépészeti, gyártmánytervezési tantárgyakban tanult alapismeretekhez. A bőrfeldolgozóipari alapismeretek tantárgyat ezen tantárgyakkal szoros koncentrációba kell feldolgozni.
- A szakmai alapozást minden esetben elméleti és alapgyakorlati oktatás keretén belül célszerű végezni.
2. A bőrfeldolgozó-ipari alapismeretek érettségi vizsga általános tartalmi követelményei
Az emelt szintű követelmények oszlopa csak a középszintet kiegészítő követelményeket tartalmazza. Ha adott témakörnek nincsenek középszinten követelményei, akkor a téma csak az emelt szintű érettségi vizsgán követelmény.
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű (érettségi vizsgára | |
| 1. A bőrfeldolgozói-pari méretrendszerek, mérettáblázatok - Lábbeli méretek, méretrendszerek | - Kesztyűipari mérettáblázatok - Szőrmekonfekciós méretrendszerek, mérettáblázatok | Ismerjék a tanulók: - az egyes bőripari szakmák jellemző méretrendszereit, - méreteit. Tudják a tanulók: - az egyes mérettáblázatok alkalmazását. | |
| 2. A bőrfeldolgozó-ipar területeinek és termékeinek csoportosítása - Statisztikai csoportosítás - Rendeltetés szerinti csoportosítás - Bőrtermékek méret szerinti csoportosítása - Alapanyag szerinti csoportosítás | Ismerjék a tanulók: - a bőr- és szőrme-feldolgozóipar egyes termékeit, - a termékeket gyártó szakmák megnevezéseit, | - a szakmák közötti alapvető kapcsolatrendszereket, összefüggéseket. Tudják rendszerezni a különféle alapanyagokból készült termékeket. | |
| 3. A bőrfeldolgozó-ipari termékek felépítése főbb alkatrészeik | Ismerjék a tanulók a bőrfeldolgozóipari termékek és alkatrészeinek csoportosítását. | Ismerjék a tanulók a termékekkel és az alkatrészekkel szemben támasztott legfontosabb követelményeket. | |
| 4. A bőrfeldolgozó-iparban felhasznált alapanyagok jellemzi tulajdonságai | Ismerjék a tanulók: - az anyagok csoportosítását molekulaméretük és - molekulaszerkezetük alapján, - az anyagok egészségügyi tulajdonságait | Jellemezzék a tanulók: - a bőriparban felhasznált anyagokat szilárdsági tulajdonságaik, - összeerősíthetőségi jellemzőik alapjan. | |
| 5. Nyersbőrismeret - A nyersbőr felépítése - A nyersbőr topográfiája - A nyersbőr minőségét meghatározó tényezők - A nyersbőr tartósítása | Ismerjék a tanulók: - a nyersbőr szövettani felépítését, - kémiai összetételét. | Jellemezzék a tanulók a bőrfeldolgozó-iparban felhasznált nyersbőröket tulajdonságaik alapján. | |
| 6. A bőrgyártás alapjai - A bőrgyártás műveletei - A cserzés és kikészítés anyagai, fajtái - A bőrgyártás hibai | Ismerjék a tanulók: - a bőrgyártás folyamatát, - a leggyakoribb kikészítési hibákat. | Ismerjék a tanulók: - a vizesműhely műveleteit, - a bárcserzés anyagait, fajtáit, - a cserzés utáni mechanikai és kikészítési műveleteket. | |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| 7. A szőrmekikészítés alapműveletei - Áztatás, mosás - Csávázás - Cserzés - Gyapjúoldal kidolgozása | Ismerjék a tanulók: - a szőrmekikészítés folyamatát, - a leggyakoribb kikészítési hibákat. | Tudják a tanulók: - részletezni a bőrgyártás és szőrmekikészítés folyamatát, - a két területre jellemző speciális műveleteket összehasonlítani. |
| 8. Készbőr-ismerete, a készbőrök csoportosítása - Cipőipari készbőrök - Díszműipari készbőrök - Szőrmekonfekció-ipari készbőrök - Kesztyűipari készbőrök | Ismerjék a tanulók: - az egyes bőrfeldolgozó-ipari szakmák legfontosabb alapanyagait, - azok minőségi mutatóit, - a rendeltetés szerinti csoportosítás alapelveit. | Tudják a tanulók: - a készbőrfajtákat csoportosítani a kikészítés jellege szerint, - a minőségi osztályba sorolás alapelveit. |
| 9. Az anyagvizsgálatok - Érzékszervi vizsgálat | - Laboratóriumi vizsgálat | Tudják a tanulók az alapvető vizsgálati módszereket. |
| 10. Kellék- és segédanyagok - Műanyagok - Műbőrök - Rostműbőrök - Textilanyagok - Fa- és papíranyagok - Fémanyagok - Oldószerek - Ragasztóanyagok - Kikészítőszerek | Ismerjék a tanulók: - a felhasznált kellékek és segédanyagok legfontosabb jellemzőit, - felhasználásuk területeit. | Tudják a tanulók: - az anyagok kémiai jellemzőit, felépítésüket, - az előállításuk során alkalmazott legfontosabb kémiai átalakulásukat, - rendszerezésük alapelveit felhasználási területük szerint. |
| 11. A gyártmánykészítés általános folyamata - Gyártmánytervezés - Gyártáselőkészítés - Technológiai folyamat | Ismerjék a tanulók: - a főbb folyamatok célját, - alapelveit. | Tudják a tanulók a gyártmánykészítés kapcsolatrendszerét elemezni. |
| 12. A bőrfeldolgozó-ipari technológiai alapműveletek - Bőrdíszműipari alapműveletek - Cipőipari alapműveletek - Kesztyűipari alapműveletek - Szűcsipari alapműveletek | Ismerjék a tanulók: - a bőrdíszműipari termékek gyártástechnológiai sorrendjét, - a szőrme konfekcionálás technológiai folyamatát, - a kesztyűgyártás műveleti sorrendjét, - a lábbelik készítésének alaptechnológiai folyamatát. | Tudják a tanulók: - a bőrfeldolgozó-ipari alapműveleteket összehasonlítani az egyes szakmákban, - felismerni az összefüggéseket a vizsgált technológiák között, - a megfelelő bőr- és szőrmetermékekhez alkalmazott alapanyagokat, valamint kellékanyagokat önállóan meghatározni. |
| 13. A bőrfeldolgozó-ipari szabászat - Kézi szabászat - Gépi szabászat - Az anyagelőirányzat meghatározása | Ismerjék a tanulók: - a különféle bőrfeldolgozó-ipari szabásmódokat, - a szabás 'gazdaságosságát befolyásoló tényezőket, - a szabászat kéziszerszámait, gépi berendezéseit. | Tudják a tanulók: - a szabás gazdaságosságával kapcsolatos összefüggéseket, - az anyagelőirányzat, anyag- és kellék-anyagnorma meghatározásával kapcsolatos számításokat elvégezni. |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| 7. A szőrmekikészítés alapműveletei - Áztatás, mosás - Csávázás - Cserzés - Gyapjúoldal kidolgozása | Ismerjék a tanulók: - a szőrmekikészítés folyamatát, - a leggyakoribb kikészítési hibákat. | Tudják a tanulók: - részletezni a bőrgyártás és szőrmekikészítés folyamatát, - a két területre jellemző speciális műveleteket összehasonlítani. |
| 8. Készbőr-ismerete, a készbőrök csoportosítása - Cipőipari készbőrök - Díszműipari készbőrök - Szőrmekonfekció-ipari készbőrök - Kesztyűipari készbőrök | Ismerjék a tanulók: - az egyes bőrfeldolgozó-ipari szakmák legfontosabb alapanyagait, - azok minőségi mutatóit, - a rendeltetés szerinti csoportosítás alapelveit. | Tudják a tanulók: - a készbőrfajtákat csoportosítani a kikészítés jellege szerint, - a minőségi osztályba sorolás alapelveit. |
| 9. Az anyagvizsgálatok - Érzékszervi vizsgálat | - Laboratóriumi vizsgálat | Tudják a tanulók az alapvető vizsgálati módszereket. |
| 10. Kellék- és segédanyagok - Műanyagok - Műbőrök - Rostműbőrök - Textilanyagok - Fa- és papíranyagok - Fémanyagok - Oldószerek - Ragasztóanyagok - Kikészítőszerek | Ismerjék a tanulók: - a felhasznált kellékek és segédanyagok legfontosabb jellemzőit, - felhasználásuk területeit. | Tudják a tanulók: - az anyagok kémiai jellemzőit, felépítésüket, - az előállításuk során alkalmazott legfontosabb kémiai átalakulásukat, - rendszerezésük alapelveit felhasználási területük szerint. |
| 11. A gyártmánykészítés általános folyamata - Gyártmánytervezés - Gyártáselőkészítés - Technológiai folyamat | Ismerjék a tanulók: - a főbb folyamatok célját, - alapelveit. | Tudják a tanulók a gyártmánykészítés kapcsolatrendszerét elemezni. |
| 12. A bőrfeldolgozó-ipari technológiai alapműveletek - Bőrdíszműipari alapműveletek - Cipőipari alapműveletek - Kesztyűipari alapműveletek - Szűcsipari alapműveletek | Ismerjék a tanulók: - a bőrdíszműipari termékek gyártástechnológiai sorrendjét, - a szőrme konfekcionálás technológiai folyamatát, - a kesztyűgyártás műveleti sorrendjét, - a lábbelik készítésének alaptechnológiai folyamatát. | Tudják a tanulók: - a bőrfeldolgozó-ipari alapműveleteket összehasonlítani az egyes szakmákban, - felismerni az összefüggéseket a vizsgált technológiák között, - a megfelelő bőr- és szőrmetermékekhez alkalmazott alapanyagokat, valamint kellékanyagokat önállóan meghatározni. |
| 13. A bőrfeldolgozó-ipari szabászat - Kézi szabászat - Gépi szabászat - Az anyagelőirányzat meghatározása | Ismerjék a tanulók: - a különféle bőrfeldolgozó-ipari szabásmódokat, - a szabás 'gazdaságosságát befolyásoló tényezőket, - a szabászat kéziszerszámait, gépi berendezéseit. | Tudják a tanulók: - a szabás gazdaságosságával kapcsolatos összefüggéseket, - az anyagelőirányzat, anyag- és kellék-anyagnorma meghatározásával kapcsolatos számításokat elvégezni. |
FAMEGMUNKÁLÁS ALAPJAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája:
középszinten: írásbeli és szóbeli
emelt szinten: írásbeli és szóbeli
A famegmunkálás alapjai tantárgy általános jellemzése
A tantárgy funkciója, hogy
- bemutassa a faipar sokszínűségét, hasznosságát, kapcsolatát épített környezetünkkel,
- elősegítse a tanulók pályaválasztását,
- komplex egységbe foglalja és elmélyítse az alapozó tantárgyak ismeretanyagát,
- felkészítse a tanulókat az érettségi utáni továbbtanulásra a szakirányú felsőoktatásban, illetve a speciális szakmai képzésben való részvételre.
A tantárgy oktatásának célja:
- tudatosítsa a tanulókban a faanyag meghatározó szerepét életünkben,
- éreztesse a faanyag természetes jellegét, a gazdaságos anyagfelhasználás szükségszerűségét,
- megismertesse a faiparban alkalmazott legfontosabb anyagok, leggyakrabban alkalmazott megmunkálási eljárások jellemzőit,
- elmagyarázza a technológiai és gépészeti problémák megoldását elősegítő alapszámításokat,
- megismertesse a munka- és környezetvédelmi előírásokat,
- elősegítse a gyakorlati alapkészségek kialakítását.
A tantárgy sajátos pedagógiai feladatai:
A famegmunkálás ősidők óta alkalmazott kézműipari tevékenység és fejlett, magas szintű technikai és technológiai ismeretekre épülő iparág is egyben.
A tanítás során meg kell ismerni a kézi famegmunkálás szerszámait, módszereit, valamint az alapvető faipari gépeket és a rajtuk végezhető műveleteket.
A hagyományos ismeretátadó módszerek mellett az irányított ismeretszerzés kerüljön előtérbe, felhasználva az információhordozók minél szélesebb körét. A szakmai gyakorlat során az alapvető műveletek begyakorlására, az elméleti ismeretek alkalmazására kell törekedni.
A tantárgy ismeretanyagának elsajátítása elősegíti a műszaki szemlélet kialakulását, megteremti az igényes, tervszerű, pontos munkavégzés lehetőségét, és megfelelő alapot biztosít a magas szintű technikai és technológiai ismeretek későbbi elsajátítására, valamint a speciális szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazására.
A tananyag jellemzői:
A tantárgy komplex jellegű, felöleli a műszaki ábrázolás faipari vonatkozásait, alapvető faipari termékek és gyártási technológiáik ismeretét, az alkalmazott alap- és segédanyagok tulajdonságait, felhasználási körének lehetőségeit.
Alapszintű gyakorlati készségek kifejlesztésével, a munkavédelmi előírások megismertetésével képessé teszi a tanulót egyszerűbb faipari termékek előállítására.
Az ismeretek a matematika, fizika, kémia, vizuális kommunikáció és a technika tantárgyak tananyagára épülnek.
2. A famegmunkálás alapjai érettségi vizsga általános követelményei
Az emelt szintű követelmények oszlopa csak a középszintet kiegészítő követelményeket tartalmazza. Ha az adott témakörnek nincsenek középszinten követelményei, akkor a téma csak az emelt szintű érettségi vizsgán követelmény.
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| Síkmértani szerkesztések | Tudja helyesen használni a megfelelő rajzeszközöket. | Ismerje az ábrázoló geometriai szerkesztések szabályait. |
| Térgeometriai alapfogalmak | Osztályozza és csoportosítsa a síklapú és forgástesteket. | |
| Vetületi ábrázolás | Ismerje a vetületek szerkesztésének menetét, tudja alkalmazni az ábrázolás szabályait. | Tudjon adott testről vetületi ábrát készíteni, illetve vetületeivel adott testet rekonstruálni. |
| Ábrázoló geometriai és géprajzi ismeretek alkalmazása | Legyen képes alkatrészrajzot készíteni rajzeszközökkel és szabadkézi vázolással. | |
| Axonometrikus ábrázolás | Tudjon axonometrikus képeket szerkeszteni egyszerűbb alakzatokról. | |
| Metszeti ábrázolás | Értse a metszeti ábrázolás szabályait. Ismerje a metszeti anyagjelöléseket. | Helyesen tudja megválasztani a szükséges metszetek számát, elhelyezését és képes legyen szakszerű megrajzolásukra. |
| Szerkezettan-szakrajz | Ismerje és tudja ábrázolni a fakötéseket. Ismerje az alábbi szerkezetek főbb jellemzőit, tudja ábrázolni jellemző típusait: - lapszerkezetek - keretszerkezetek - állványszerkezetek - kávaszerkezetek. | Tudja alkalmazni a tanult rajzi elemeket saját tervezésű termék megtervezéséhez. |
| Műszaki dokumentáció rajzi elemei | Ismerje az alkalmazott rajzfajtákat, képes legyen olvasni őket. | Képes legyen egy adott termék szakrajzának elkészítésére. |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára | |
| Faanyagok általános jellemzése ' | Ismerje a faanyag szövetszerkezeti felépítését, műszaki tulajdonságait. Ismerje a leggyakrabban előforduló növekedési hibákat, a faanyag növényi és állati kártevőit. Ismerje az egyensúlyi fanedvesség fogalmát, a nedvességváltozás faanyagra gyakorolt hatását. Ismerje a faanyagszárítás lehetséges módjait. Ismerje a fűrészárú választékokat. | Értse az anatómiai felépítés és a faanyag tulajdonságai közötti összefüggéseket. Legyenek ismereti a védekezés lehetőségeiről, a károsodás elkerülésének módjairól. | |
| Fafajok ismerete | Ismerje a legfontosabb fafajokat, ismerje eltérő tulajdonságaikat, felhasználhatóságukat. | Legyen képes megválasztani a felhasználás szempontjából legalkalmasabb faanyagot. | |
| Lapok, lemezek | Ismerje szerkezeti felépítésüket, felhasználási lehetőségeiket. | Ismerje az alapvető termékek gyártási eljárásait. | |
| Ragasztóanyagok | Ismerje a ragasztóanyagok jellemzőit, felhasználási területeit. | Tudja a ragasztóanyag megválasztásának szempontjait, az alkalmazott technológia előírásait. | |
| Felületkezelő anyagok | Ismerje a felületelőkészítés, pácolás, filmképzés, felületbevonás anyagait, jellemzőit. | ||
| Fémek | Ismerje a fémek alkalmazásának jellemző területeit a faiparban. | Tudja a faiparban használatos fémek jellemzőit, felhasználási területeit. Ismerje az élezés, szerszámkarban- tartás lehetőségeit. | |
| Műanyagok ' | Ismerje a műanyag fogalmát, a fa- iparban alkalmazott műanyagok fel- használási területeit. . | Ismerje a műanyagok előállítását, feldolgozási eljárásait. Legyenek ismeretei a műanyagok azonosítására, ragasztására vonatkozóan. | |
| Egyéb alapanyagok és segédanyagok | Ismerje a faiparban használatos anyagok megnevezését, főbb jellemzőit. | Ismerje alkalmazásuk módjait, az alkalmazott technológiában betöltött szerepüket. | |
| Famegmunkálási módok, különféle alakítások | Ismerje a kézi és gépi forgácsolás elméletét, a forgácsoló szerszámok jellemzőit. Ismerje a forgácsoló alakításokat. | Ismerje a forgácsmentes alakítás módjait. Ismerje az alapvető szakmai számításokat. | |
| Műszaki dokumentáció | Ismerje rendeltetését, tartalmi elemeit, képes legyen olvasni értelmezni, használni a benne foglaltakat. | Képes legyen egy adott termék műszaki dokumentációjának elkészítésére. | |
| A szárítás technológiája | Ismerje a szárítás technológiai előírásait. Ismerje a mesterséges szárítás módjait. | Ismerje a faanyagszárítás elméletét, tudja értelmezni a szárítási menetrendet. | |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| A fűrészelés gépei, technológiái | Ismerje a kézi és gépi fűrészek fajtáit, főbb részeit, szerszámait, a velük elvégezhető műveleteket. | Tudja a szerszámok kiválasztásának szempontjait. |
| A gyalulás gépei, technológiái | Ismerje az egyengető és a vastagsági gyalugép felépítését, a rajtuk végezhető műveleteket. | Ismerje a többfejes gyalugépek felépítését, technológiai lehetőségeit. |
| A marás gépei, technológiái | Ismerje az asztalos marógép felépítését, és a rajtuk végezhető műveleteket. | Ismerje a szerkezeti megmunkáláshoz használt alapgépeket. |
| Fúrás gépei, technológiái | Ismerje a gépi lehetőségeket, elvégezhető műveleteket. | Ismerje a különböző fúrási technológiákat. |
| A csiszolás gépei, technológiái | Ismerje a csiszológépek alaptípusait, technológiai lehetőségeit. | |
| Felületkezelés gépei és berendezései, alkalmazott technológiák | Ismerje a különböző felületkezelési technikákat. | |
| Alapvető faipari termékek elkészítésének menete | Ismerje a lapszerkezetű, keretszerkezetű, kávaszerkezetű, állványszerkezetű termékek gyártásának kézi és gépi technológiáját. | |
| Faipari alapgyakorlatok | Ismerje a gyakorlati munkavégzés munkavédelmi, biztonságtechnikai és tűzrendészeti előírásait. Ismerje a kéziszerszámokat, tudja őket használni, karbantartani, tudja használni a kézi kisgépeket. Ismerje az alapvető faipari gépek részeit, szerszámait, képes legyen alapvető forgácsoló műveletek elvégzésére. Képes legyen műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb faipari termékek elkészítésére. |
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája:
középszinten: írásbeli és szóbeli
emelt szinten: írásbeli és szóbeli
1. A közlekedésépítés alapismeretek tantárgy általános jellemzése
A tantárgy funkciója, hogy
- komplex egységbe foglalja a közlekedésépítés alapozó ismereteit,
- mélyítse el a közlekedésépítés - ezen belül az út- és vasútépítés - ismeretanyagát,
- a kapcsolódó alapozó tantárgyak - talajmechanika, építőanyagok, statika - alkalmazását a közlekedésépítés alapismeretekbe,
- tudatosítsa a tanulókban, hogy a közlekedésépítés az ország gazdasági életének alapfeltétele,
- felkészítse a tanulókat a szakirányú továbbtanulásra, az érettségire épülő szakmai képzésre.
A tantárgy oktatásának célja:
- ismertesse meg a közlekedésépítés gazdaságos, szakszerű út- és vasútépítési és fenntartási részmunkafolyamatokat,
- sajátítsa el a közlekedésépítésnél alkalmazott építőanyagok minőségi előírásainak ellenőrzését,
- fejlessze a tanulók logikai, számolási és műszaki feladatmegoldó képességeit,
- bővítse a tanulók munkavédelmi és környezetvédelmi ismereteit,
- tegye képessé a tanulókat a mérnöki képesítést nem igénylő tervezési, szerkesztési feladatok végzésére, a számítást megkönnyítő számítástechnikai programok alkamazására,
- alakítson ki felelősségérzetet, önmaga, társai és a környezete iránt,
- segítse a megújuló, újszerű technológiai folyamatokhoz való alkalmazkodást.
A tantárgy sajátos pedagógiai feladatai:
A tananyag feldolgozása során fel kell kelteni a tanulók közlekedésépítés iránti érdeklődését, majd el kell mélyíteni szakmaszeretetüket. A tantárgy ismeretanyagának elsajátításánál ki kell alakítani a műszaki életben elengedhetetlen pontosságot, igényességet és szakszerűséget. A szemléltetésnek elsődleges szerepet kell biztosítani a munkahely-látogatástól a videofilmekig.
A tananyag jellemzői:
A tantárgy tananyag tartalma felöleli a műszaki ábrázolás, az építőanyagok, a statika, a talajmechanika, az általános munka- és környezetvédelem alapvető ismereteit. A tantárgy tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett, az ismeretszerző módszereknek az egyéni vagy csoportos feladatmegoldásoknak kell előtérbe kerülni.
2. A közlekedésépítés alapjai érettségi vizsga általános követelményei
Az emelt szintű követelmények oszlopa csak a középszintet kiegészítő követelményeket tartalmazza. Ha az adott témakörnek nincsenek középszinten követelményei, akkor a téma csak az emelt szintű érettségi vizsgán követelmény.
| 'Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| Út alapfogalmak Útépítési alapfogalmak Magyar úthálózat Az útpályára jutó erőhatások Az úthálózat szerkezeti és forgalom- technikai elemei | Sorolja fel az útépítési alapfogalmakat. Ismertesse a magyar úthálózat rendszerét. Végezzen egyszerűbb számításokat az útpályára jutó erőhatások témakörében. Sorolja fel az úthálózat szerkezeti és forgalomtechnika elemeit. | Ismertesse a közúti közlekedés fogalmát és célját. Sorolja fel a magyar úthálózat főbb részeit. Alkalmaz útpályára jutó erőhatások számításait összetett feladatoknál. Részletezze és rajzolja meg az úthálózat szerkezeti elemeit és forgalomtechnikai elemeit. |
| Vonalvezetés Vízszintes és magassági vonalvezetés | Vázlatosan rajzolja le a vízszintes vonalvezetés elemeit. Ismertesse a vízszintes vonalvezetés elemeinek összekapcsolását. Ismerje a túlemelés kialakításának módszereit. Készítsen vázlatot a magassági vonalvezetés elemeiről. | Részletesen ismertesse a vízszintes vonalvezetés elemeit és összehalási lehetőségeit. Végezzen szám sokat a túlemelés kialakítása témakörében. Tudja lerajzolni a magassági vonalvezetés elemeit és végezzen szám sokat a hossz-szelvény törés lekerekítésére. |
| Földmunkák építése és vízelvezetése Földmunkák kitűzése Töltésalapozások Különleges földmunkák Felszín feletti és felszín alatti vizek elvezetése | Sorolja fel a földmunkák kitűzésének, munkatér előkészítésének munkafolyamatait. Készítsen vázlatos rajzot a töltésalapozási eljárások módszereiről. Kövesse végig a fejtés, szállítás, építés, tömörítés munkafolyamait. Sorolja fel a különleges földmunkákat. Különböztesse meg a felszín feletti és felszín alatti vizek elvezetésének módszereit. Tudja lerajzolni az egyszerűbb vízelvezetési elemeket. | Értse és ismertesse a földmunkák építésének munkafolyamatait, rajzolja le a töltésalapozási eljárások különböző megoldásait. Részletesen ismertesse a fejtés, szállítás, építés, tömörítés munkafolyamatait. Ismertesse a különleges földmunkákat. Ismerje és tudja a felszín feletti és felszín alatti vizek elvezetésének módszereit. Rajzolja le az árkok, folyókák és szivárgók megoldásait. |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| Útpályaszerkezet felépítése és teherbírása Hajlékony és merev pályaszerkezet erőjátéka és teherbírása Hajlékony pályaszerkezetek méretezése | Határozza meg a hajlékony és merev pályaszerkezet felépítését. Hasonlítsa össze a kétféle pályaszerkezet erőjátékát és teherbírását. Kövesse végig a hajlékony pályaszerkezet méretezését. | Ismertesse a hajlékony és merev pályaszerkezet felépítését. Részletezze és vázlatosan rajzolja le a hajlékony és merev pályaszerkezet erőjátékát. Hasonlítsa össze a kétféle pályaszerkezet teherbírását. Ismerje és tudja a hajlékony pályaszerkezet méretezésének számítási eljárásait. |
| Úttartozékok, közúti műtárgyakat Úttartozékok, közúti jelzések Átereszek, tám- és bélésfalak | Sorolja fel a fontosabb céltartozékokat. Különböztesse meg a jelzőtáblák és útburkolati jelek fajtáit. Tudja lerajzolja az egyszerűbb átereszeket, támfalakat és bélésfalakat. | Ismerje és tudja lerajzolni a jelentősebb úttartozékokat. Sorolja fel és jellemezze a közúti jelzéseket. Rajzolja le a monolit és előregyártott átereszek egyszerűbb fajtáit. Magyarázza el a támfalak és bélésfalak alkalmazásának módszereit. |
| Vasúti alapfogalmak Vasúti alapfogalmak, a vasúti közlekedés fogalma, célja, meghatározó szerepe az infrastruktúrában | Sorolja fel a vasúti alapfogalmakat: Ismertesse a vasúti közlekedés fogalmát, célját és szerepét az infrastruktúrában. | Ismerje és tudja a vasúti alapfogalmakat. Magyarázza a vasúti közlekedés célját és meghatározó szerepét az infrastruktúrában. |
| Vonalvezetés Vízszintes és magassági vonalvezetés | Határozza meg a nyombővítés, túlemelés, átmeneti ív fogalmát. Egyszerűsítve ismerje a hossz-szelvény kialakítását, a lejttörések és függőleges lekerekítő ívek kialakítását. | Értse és ismertesse a nyombővítés, túlemelés és az átmeneti ív fogalmát, és tudja ezen fogalmak számítását. Értelmezze és számítsa a hossz-szelvény kialakítását, a lejttörések és függőleges lekerekítő ívek alkalmazásának megoldásait. |
| Vasúti felépítmény anyaga és szerkezete Vágányrendszerek Sínek Aljak Kapcsolószerek Ágyazat | Sorolja fel a folyóvágányt terhelő függőleges, hossz- és keresztirányú erőket. Magyarázza meg a felépítmény egyes szerkezeti elemeinek feladatát és tudja lerajzolni az egyszerűbb sínleerősítéseket. | Ismertesse a folyóvágányt terhelő függőleges hossz- és keresztirányú erőket. Értelmezze a felépítmény egyes szerkezeti elemeinek feladatát, fajtáit és rajzolja le a sínleerősítések különböző eseteit. |
| Vasúti kitérők és vágánykapcsolások Kitérők feladata, részei és geometriai kialakítása A MÁV legfontosabb kitérői, két és több párhuzamos vágány kapcsolása | Határozza meg a kitérők feladatát és geometriai kialakítását. Készítsen vázlatot a MÁV legfontosabb kitérőtípusairól. Magyarázza meg a vágánykapcsolások szükségességét és tudja lerajzolni az egyszerű vágánykapcsolásokat. | Ismertesse a kitérő szerkezetek feladatát, geometriai kialakítását. Rajzolja le alakhelyesen a kitérőtípusokat. Ismertesse a két és több párhuzamos vágány kapcsolásának fontosságát. Rajzolja le alakhelyesen, és tudja kiszámolni a vágánykapcsolások kitűzési adatait. |
| Különleges felépítmények Útátjárók Hagyományos előregyártott vasúti pálya átvezetése hidakon | Készítsen vázlatot a hagyományos és az előregyártott útátjárók. Kövesse végig a vasúti pálya átvezetését. Ágyazatátvezetéses és ágyazatátvezetés nélküli hidak esetén. | Magyarázza el az útátjárók feladatát, tervezési előírásait és megoldásait rajzos formában a hagyományos és előregyártott útátjárók esetében. Ismertesse a vasúti pálya átvezetését, ágyazatátvezetéses és ágyazatávezetés nélküli hidakon. |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| Burkolatalapok Követelmények, fajtái és alkalmazási körük | Határozza meg a burkolat alapokkal szemben támasztott követelményeket. Sorolja fel a burkolatalapok fajtáit és ismerje az alkalmazási körüket. | Ismertesse a burkolat alapokkal szemben támasztott követelményeket. Részletesen ismertesse a burkolatalapok fajtáit, és tudja ezek technológiai módszereit. |
| Betonburkolatok A merev pályaszerkezet felépítése, erőjátéka A betonburkolat kivitelezése | Sorolja fel a betonburkolatok előnyeit, hátrányait és alkalmazási köreit. Ismerje a betonburkolat főbb kivitelezési fázisait és építési hibáit. | Ismerje és tudja a merev pályaszerkezet felépítését. Magyarázza el a betonburkolat erőjátékát. Rajzolja le a hézagok kialakításait. Magyarázza el a betonburkolat kivitelezési menetét, és sorolja fel a burkolatok építési hibáit. |
| Aszfaltburkolatok Hajlékony pályaszerkezetek felépítése Aszfalttípusok osztályozása | Ismerje az aszfalt fogalmát és összetevőit. Határozza meg a hajlékony pályaszerkezet felépítését. Sorolja fel az aszfalttípusokat. | Részletesen ismertesse az aszfalt fogalmát és összetevőit. Készítsen vázlatot a hajlékony pályaszerkezet felépítéséről. Magyarázza el a permetezéssel, keveréssel, habarcsosítással készülő aszfaltrétegek technológiáját. |
| Autópályák és autóutak Magyar autópálya hálózat Autópályák vetületi, térbeli és keresztmetszeti kialakítása | Ismerje a magyar autópálya-hálózat kialakítását. Készítsen vázlatot az autópályák keresztmetszeti kialakításáról. Sorolja fel a vízszintes és magassági vonalvezetés jellegzetességeit. | Tudja az autópályák vízszintes és magassági vonalvezetésének jellegzetességeit. Rajzolja meg egy autópálya keresztszelvényét. Ismerje az autópályák vonalvezetési sajátosságait, pályaszerkezeti kialakítását és víztelenítését. |
| Vasútvonalak építése, átépítése Felépítménycsere szükségessége, gépesített felépítménycsere | Sorolja fel a felépítménycsere szükségességét, és ismerje a Platov-rendszerű felépítménycsere technológiáját. | Magyarázza el a felépítménycsere szükségességét. Ismerje és tudja a felépítménycsere végrehajtását Platov-darus és SUZ technológia végrehajtásának folyamatát. |
| Hézagnélküli vágányok Dilatáció fogalma Hézagnélküli vágány erőjátéka Hézagnélküli vágány építése Platov darus és SUZ technológiával | Magyarázza el a dilatáció fogalmát. Ismertesse a hézagnélküli vágány erőjátékát. Kövesse végig a hézagnélküli vágány építését Platov-darus technológiával. Készítsen vázlatot a hézagnélküli vágány átvezetésről hidakon és alagutakon. Ismerje a kitérőszerkezetek beépítését hézagnélküli vágányba. | Részletesen ismertesse a dilatációs fogalmát. Magyarázza el és tudja számítani a hézagnélküli vágány erőjátékát. Értse és ismertesse a hézagnélküli vágány építését Platov-darus és SUZ technológiáját. Értelmezze a hézagnélküli vágány átvezetését hidakon és alagutakban. Végezze el a kitérőszerkezetek beépítését hézagnélküli vágányba. |
| Különleges felépítmények építése Útátjárók építési technológiája Hidakon történő vágány átvezetés építési technológiája | Sorolja fel az útátjárók építésének technológiáját. Egyszerűsítve ismertesse a hidakon történő felépítmény átvezetésének technológiáját. | Részletesen ismertesse az útátjárók építésének technológiáját. Részletesen ismertesse a hidakon történő felépítmény átvezetésének építési technológiáját. |
| 'Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| Kitérők és vágánykapcsolások építése | Sorolja fel a kitérőszerkezetek és vágánykapcsolások kialakításának módját. Készítsen vázlatot a kitérőszerkezetek beméréséről. | Részletesen ismertesse a kitérőszerkezetek lekötései módját és kitérőcserék végrehajtását. Magyarázza el a vágánykapcsolások építésének módját. Ismertesse alakhelyes vázlat alapján a kitérőszerkezetek beméréseinek módját és fontosságát. |
| Közúti vasutak építése Városi vasutak sajátosságai és tervezési előírásai Városi vasutak felépítménycsere és építése | Értelmezze a közút sajátosságait. Ismerje fel a vasutak különböző felépítményi szerkezetét. Kövesse végig a városi vasutak építési technológiáját. | Részletesen ismertesse a városi vasutak sajátosságait és tervezési előírásait. Készítsen alakhelyes várlatot a közúti vasutak felépítményeiről. Magyarázza el a városi vasutak építési technológiáit. |
RUHAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája:
középszinten: írásbeli és szóbeli
emelt szinten: írásbeli és szóbeli
1. A ruhaipari alapismeretek tantárgy általános jellemzése
A tantárgy funkciója:
- bemutatni a ruhakészítés helyét gazdasági környezetünkben (kereskedelem, ipar, szolgáltatás),
- felvázolni a ruhaipar és a ruházati szolgáltatás fejlődési lehetőségeit, beleértve a munkaerőpiacot is,
- megismertetni a ruhaipari szakemberképzés szintjeit, és a képzettséghez tartozó munkaterületeket,
- megismertetni a különböző képzési szintekhez kapcsolódó alapvető témaköröket, tantárgyakat, a kapcsolódó és szükséges művészeti, műszaki területeket.
A tantárgy tanításának célja:
- ismerjék meg a tanulók a ruhaipari szakma szerkezetének, területeinek összefüggését,
- legyen ismeretük az öltözködés, a viselet történetéről, napjaink viseletének elemzőiről,
- ismerjék a divat lényegét, működését, összefüggését a gazdasági élettel,
- fejlessze a tanulók kézügyességét, megfigyelőképességét, rajztechnikáját, térszemléletét, művészeti és műszaki látásmódját,
- ismerjék meg a tanulók a varrás, a ragasztás és a vasalás technológiai alapismereteit,
- széleskörűen alapozza meg a ruhakészítés előkészítő munkafázisait,
- ismerjék meg a tanulók az alapvető termékek készítésének technológiáját,
- ismerjék meg a tanulók a szakma műveléséhez szükséges alapvető eszközöket, gépeket, berendezéseket,
- ismerjék fel a tanulók a ruhakészítés anyagait,
- fejlessze a tanulók önismeretét a szakma gyakorlásához szükséges készségeik feltárásában,
- motiválja a tanulókat a ruhakészítés elméleti és gyakorlati területein a fantáziájuk, kreativitásuk kibontakoztatására, a szakmai sikerélmény elérhetőségére.
A tananyag jellemzői, sajátos feladatok:
A ruhaipari alapismeretek széles alapozású tantárgy, amelyet modul rendszerben tanítunk.
- Az orientáló szakaszban az elméleti ismeretek közül a rajzolási készség fejlesztésére a viselet történetére, az öltözködési kultúrára fektetjük a hangsúlyt.
- Az alapozó szakaszban a gazdasági környezet, a ruhaiparban alkalmazott anyagok és gépek, a szakrajzi és technológiai alapismeretek mellett a tanulók a gyakorlatban is készítenek egyszerű és hordható termékeket.
2. A ruhaipari alapismeretek érettségi vizsga általános követelményei
Az emelt szintű követelmények oszlopa csak a középszintet kiegészítő követelményeket tartalmazza. Ha az adott témakörnek nincsenek középszinten követelményei, akkor a téma csak az emelt szintű érettségi vizsgán követelmény.
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára | |
| 1. Öltözködés | Az ismeret szintjén | Az ismeret szintjén | |
| 1.1. Divatismeret | A divat szerepe a ruházati szakmában, a kulturált öltözködésben. A divat és gazdaság összefüggése, egymásra hatása. A divatbemutatók, a divat- és szaklapok szerepe a divat alakításában. A divattervezés fogalma, a tervezéssel kapcsolatos ismeretek. A legfontosabb hazai és külföldi szak- és divatlapok ismertetése. | A híres divattervezők, divatházak. A divatirányzatok kialakulásának folyamata, a divatirányzatok és a tömegdivat kapcsolata. | |
| 1.2. Viselettörténet | Az öltözködés és a művészettörténet főbb szakaszai. Az öltözködéskultúra. A viselettörténet szakkifejezései. Az értelmezés szintjén A művészeti alkotások a ruhaipari szakma szemével. | Az egyes korok építészeti stílusainak, kiemelkedő művészeti alkotásainak felismerése. Az egyes korok festményei és szobrai alapján elemezze az adott korok öltözeteinek vonalvezetését, alapanyagait, jellegzetes színeit. | |
| 1.3. Népművészet | Az ismeret szintjén A magyar népművészet főbb tájegységei. Az egyes tájegységek jellegzetes szín és formavilágának jellemzése. | A népművészet divatra gyakorolt hatása. | |
| 1.4. Korunk öltözködéskultúrája | Az alkalmazás szintjén Megadott szempontok szerint értékelje a mindenkori divatot. Az esztétikus öltözék összeállításának módja | ||
| 2. Szakrajzi alapismeretek | Az ismeret szintjén A hazai és nemzetközi mérettáblázatok. Az alkalmazás szintjén A test, illetve a mérettáblázatból vett méretek alapján az alapvető női és férfi ruházati cikkek szerkesztése, szabásminta készítése (szoknya, blúz, nadrág). Alapvető kisalkatrészek (gallér, kézelő, zseb stb.) készítése. Szabásminta készítése a szerkesztésről. | Az ismeret szintjén A méret és szerkesztési táblázatok gyakorlati alkalmazása. Az alkalmazás szintjén Az alapvető ruházati cikkek szerkesztése (női szoknya, ruha, blúz, nadrág, férfi ing, nadrág). Az egyszerű női szoknya modellezése. | |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| 3. Technológiai alapismeretek | Az ismeret szintjén A gyártmány és gyártás műszaki előkészítés feladatai, folyamata. A szabásminta fogalma, elkészítése. A műszaki rajzsorozat (széria) fogalma. A szabásminták fajtái, sokszorosításának célja. A szabászat feladatai, felfektetési rajz fogalma. A szabás fogalma, minőségi követelményei. A varrástechnológia alapfogalmai. A ruhaipari ábrázolások. Az alapvető alkatrészek (kézelő, nyakkör, elejeszél stb.) készítése. Az alapvető ruházati termékek technológiája. Az alkalmazás szintjén Egyszerűbb termékek (szoknya, blúz, nadrág) felfektetési rajzának elkészítése. | Az ismeret szintjén A terítékrajz készítésének módjai. Az alkalmazás szintjén Felfektetési rajzok készítése, gazdaságossági számítások. A ruhaipari ábrázolás (gyártmányrajz, síkmetszetek stb.). A termék jellegének megfelelő varrat és varrástípusok kiválasztása. |
| 4. Anyagismeret | Az ismeret szintjén A ruházati termékek gyártása során felhasznált nyersanyagok általános tulajdonságai. A ruhaiparban leggyakrabban alkalmazott alapanyagok és kellékek fajtái, kezelhetőségi tulajdonságai. A szövött és a kötött-hurkolt kelmék feldolgozhatósága. Az alkalmazás szintjén A ruhaiparban leggyakrabban feldolgozott textíliák. | Az ismeret szintjén A ruhaiparban leggyakrabban alkalmazott textíliák feldolgozását befolyásoló tulajdonságok. A legfontosabb kikészítési eljárások hatása a feldolgozhatóságra. |
| 5. A ruhaipar, mint gazdasági környezet | ||
| 5.1. A ruhaipar helye a gazdaságban | Az ismeret szintjén A ruhaipari termékek készítése a gazdaság különböző területein (ipari termelés, szolgáltatás). A ruházati termékek előállításának lehetőségei a műhelytől a nagyüzemig. A kézműves és a konfekciós termék készítés jellemzői, a különbözőségek. A munkahelyszervezés célja, feladatai. | Az ismeret szintjén A ruhaipar fejlesztési lehetőségei. |
| 5.2. A ruhaipari képzés | Az ismeret .szintjén A ruhaipari képzési szintek. Az egyes képzési szintek elvégzése után betölthető munkakörök. Speciális képzések - munkaköri képzések. |
VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája:
középszinten: írásbeli és szóbeli
emelt szinten: írásbeli és szóbeli
1. A vízgazdálkodási alapismeretek tantárgy általános jellemzése
A tantárgy funkciója, hogy
- tudatosítsa a tanulókban a víz szerepét, fontosságát az élet minden területén,
- megismertesse a tanulókat a víz természeti körforgásának törvényeivel,
- bemutassa azokat a hagyományos és korszerű mérési eljárásokat, amelyekkel a vizek mennyiségi és minőségi jellemzése történik,
- összefoglalja a vízrajzi adatok feldolgozásának számítási módjait,
- betekintést adjon a statisztikai adatfeldolgozás alapjaiba,
- matematikai és fizikai tantárgyi koncentráció segítségével megalapozza a hidrosztatika, hidrodinamika és szivárgáshidraulika méretezési-számítási eljárásait,
- fejlessze a tanulók összefüggéseket kereső és felismerő szemléletét,
- megismertetni a komplex vízgazdálkodási létesítményekkel a tanulókat,
- felkészíteni az érettségire épülő szakmai képzésre, és orientáljon a szakirányú felsőoktatásban való továbbtanulásra.
A tantárgy oktatásának célja:
- formálja a tanulók vízgazdálkodási szemléletét a korszerű környezetbarát technológiák irányába,
- fejlessze a problémafelismerő képességet, az összefüggéseket, törvényszerűségek felismerése iránti igényt,
- ismertesse meg a tanulókat mindazon szakmai fogalmakkal, mérési, méretezési, számítási eljárásokkal, melyekkel a vízgazdálkodás alapkérdései megérthetők,
- keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület általános alapozó ismeretei iránt,
- mutassa be a hidrometeorológiai és hidrometria mérési eljárásait,
- alakítsa ki a víz mennyiségi és minőségi kérdései iránti fogékonyságot,
- segítse a tanulókat pályaorientációs döntésükben.
A tantárgy tartalmának jellemzői:
A vízgazdálkodás a matematikai, fizikai, földrajzi, biológiai és kémiai tantárgyi ismeretekre építő tantárgy. Elsősorban a matematikában és fizikában elsajátított ismeretek alkalmazása jellemzi. Tananyagtartalmának elsajátításához elegendő a 9., 10. osztályban tanult matematika és fizika. A matematikai statisztikai kiegészítő ismeretanyagot a szaktárgy tartalmazza.
A műszaki ábrázolás és a munkavédelem szakmai előkészítő tárgyak ismeretelemeit a vízgazdálkodás alkalmazza. A műszaki ábrázolás rajzi szabványjelei segítik a hidrográfiai adatok feldolgozását. A munkavédelmi előírások ismerete alapján kell a hidrometriai feladatokat elvégezni.
A tantárgy jelentős részben tartalmaz leíró jellegű természeti, földrajzi utalásokat az általános hidrológiai fejezetben. A vízminőségi jellemzők tárgyalása során alapvető biológiai és kémiai fogalmak használatára kerül sor.
Érettségi tantárgyként a szakterületen belül komplex ismereteket kér számon, ez különösen jellemző a víztározás fejezetre, melyek a szakmai előkészítő tárgyak összességére támaszkodnak, valamint földrajzi, környezetvédelmi és általános gazdasági vonatkozásai is vannak.
A középszintű érettségi vizsgát teljesítő tanuló képes lesz arra, hogy az érettségire épülő szakmai képzésben, technikusképzésben részt vehessen: vízügyi, környezetvédő-vízügyi, víz-, szennyvíztechnológus szakokon.
Az emelt szintű érettségi vizsgát teljesítő tanuló az összetett jelenségek, folyamatok tudásával, a bonyolultabb méréstechnikai módok ismeretével és a szakágazati feladatok elemző bemutatásával előkészíti felsőfokú szakirányú továbbtanulását.
2. A vízgazdálkodási alapismeretek tantárgy érettségi vizsga általános követelménye
Az emelt szintű követelmények oszlopa csak a középszintet kiegészítő követelményeket tartalmazza. Ha az adott témakörnek nincsenek középszinten követelményei, akkor a téma csak az emelt szintű érettségi vizsgán követelmény.
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| Meteorológiai alapfogalmak | Sorolja fel és jellemezze az időjárási elemeket. | Értse és ismertesse az időjárási elemek mérő- és íróműszereinek működési elvét és szerkezeti felépítését. |
| A csapadék | Ismerje a csapadékképződés folyamatát. Tudja a csapadék megjelenési formáit. Értse és ismertesse a csapadékmérő és -író műszerek működési elvét, az észlelés végrehajtását, a jegyzőkönyv vezetését. Értse és ismertesse a hőmérő műszer elvét, az észlelés végrehajtását, a jegyzőkönyv vezetését. | Tudja a csapadékokat, ismerje a csapadékfüggvényeket. |
| A párolgás | Értse a szabad vízfelszín párolgásának folyamatát. Értse és ismertesse a párolgásmérő kádak üzemeltetésének és telepítésének szabályait, a jegyzőkönyv vezetését. Ismerje a párolgásmérő kádak fajtáit. Ismerje a talajpárolgás mérésének elvét, a mérőeszközt. Ismerje a talaj és növényzet-együttes párolgásának jellemzőit. | Ismerje a páratartalom mérésének műszereit, a működés elvét és az észlelés végrehajtását. Tudja a párolgásmérő kád vízszintészlelő műszereinek működési elvét és a vízszintészlelés végrehajtását. Tudja a liziméter edény észlelésének módját, a mérési eredmények jegyzőkönyvezését. Ismerje a potenciális evapotranspiráció mérési elvét és eszközeit. |
| A beszivárgás | Tudja a beszivárgás folyamatát. Ismerje a beszivárgást befolyásoló tényezőket. Ismerje fel a beszivárgás mérésének eszközeit, módjait. | Értse és jellemezze a beszivárgási görbét. Ismerje a Müntz-Laine- és a Kazóféle beszivárgásmérő eszköz működését, a mérés végrehajtását. |
| Hidrometeorológiai adatok feldolgozása | Tudja az egy állomáshoz kötött idősor adatfeldolgozásokat. Tudja a területi eloszlás adatfeldolgozásait. Értse az átlag, az összeg, a napi, havi és éves adatok szerepét. Tudjon szerkeszteni idősor ábrákat. Tudjon szerkeszteni izovonalas területi eloszlás térképeket. | Ismerje a hidrometeorológiai adatok feldolgozásához készült számítógépprogramok alkalmazását. |
| Felszíni vizek összegyülekezése | Ismerje a felszíni vizek fajtáit. Tudja az összegyülekezés folyamatát. Értse a vízválasztó vonal szerkesztését. Tudja meg a vízgyűjtőterület fogalmát. Tudja a vízhozam fogalmát és mértékegységeit. | Értse a mértékadó csapadék fogalmát. Ismerje a vízgyűjtő karakterisztika görbéket, azok szerkesztését. |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| A meder | Tudja az állóvizek és folyóvizek medreinek jellemzőit. Vízfolyás és folyó összehasonlító jellemzését tudja elvégezni. Tudja a vízfolyások szakaszjellemzőit. Tudja a vízfolyásszakaszok hordalék-jellemzőit. Ismerje a meder morfológiai változásait. | Ismerje a vízfolyások jégképződésének folyamatát. |
| A meder ábrázolása | Tudjon helyszínrajzot olvasni. Ismerje a méretarányokat. Értse a metszet szerkesztését. Tudjon hossz-szelvényt olvasni. Tudjon keresztszelvényt olvasni és adatokból szerkeszteni Ismerje a szabványrajzi jeleket. | Tudjon szintvonalas helyszínrajzot szerkeszteni. Ismerje a kataszteri léptéket. Tudjon hossz-szelvényt szerkeszteni. Tudjon keresztszelvény sorozatból hossz-szelvényt és helyszínrajzot szerkeszteni kiegészítő adatok segítségével. Ismerje az 1:10 000; 1:25 000 méretarányú térképeket. Értse a mederváltozások rajzi ábrázolását. |
| Felszín alatti vizek | Tudja jellemezni a felszín alatti vizeket. Ismerje a geotermikus gradiens fogalmát. Ismerje a források fajtáit, jellemzőiket. Részletesen tudja jellemezni a talajvíz tulajdonságait. | Ismerje a víztartó és vízzáró kőzetek leggyakoribb hazai fajtáit. Ismerje a kutak fajtáit. Tudja jellemezni a felszín alatti vizeket ásványi anyag tartalmuk alapján. |
| Vízállás észlelés | Értse a vízállás, vízmélység; vízszint fogalmakat. Ismerje fel a folyamatos adatsor fontosságát. Ismerje részleteiben a lapvízmércék fajtáit. Tudja a lapvízmércék telepítésének előírásait. Tudjon vízállást leolvasni és észlelési jegyzőkönyvet kitölteni. Ismerje részleteiben a rajzoló vízmércék működési elvét és építményeiket. Tudja a rajzoló vízmércék hibáinak javítását. | Tudja felsorolni a vízállásadatokat igénylő szakfeladatokat. Legyen képes az észlelési naplók hibáinak felismerésére. Legyen képes a rajzoló vízmérce szalagok adatainak feldolgozására. Ismerje a távjelző vízmércék működési elvét. |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| Mederfelvételek | Ismerje a vízfolyások keresztszelvény felvételét, az adatok jegyzőkönyvezését. Ismerje a vízszíntlejtés mérését. Ismerje a visszhangos mélységmérés elvét. Tudja a vízen végzett munkák balesetvédelmi előírásait. | Ismerje a hajózható folyók keresztszelvény felvételét, a mérés szervezését és végrehajtását. Ismerje a vonalszintezés szabályait, a jegyzőkönyv vezetését, az adatok feldolgozását. Tudjon mélységvonalas helyszínrajzot szerkeszteni. Ismerje a fotogrammetrikus jégmérés elvét. Tudja az echolottal és echográffal felvett keresztszelvényadatok feldolgozását. |
| Vízhozammérés medrekben és forrásokban | Ismerje a vízhozammérési szabvány előírásait. Tudja a 0-2 1/s vízhozamok mérési módját, a köbözést. Tudja a 2-2U 1/s közötti vízhozamok mérését hordozható mérőbukókkal. Tudja a 20-2001/s közötti vízhozamok mérését hígulásos mérési elv alapján. Ismerje a szárnymérés végrehajtását adott keresztszelvényben, az adatok jegyzőkönyvezését. Tudja az összes vízhozammérési jegyzőkönyv adatait értékelni, feldolgozni. Legyen tájékozott a mérőbukók és a mérőszűkületek fajtáiban. | Ismerje a bukólemezek fajtáit, a bukóhitelesítés végrehajtását. Ismerje a hígulásos mérés jelzővegyszereit, mérővegyszereit, az oldatkészítések szabályait, az adagolóberendezés kezelését. Ismerje a függélyen belüli sebességeloszlás adatainak feldolgozását. Ismerje a különböző szerkezetű és működési elvű sebességmérő szárnyakat. Ismerje a Parshall- csatornát. |
| Vízhozammérés zárt csőben, nyomás alatti vízmozgásnál | Ismerje a mérőszűkületek mérési elvét. Ismerje a differenciál manométert. Ismerje a vízórákat. Ismerje a korszerű vízhozammérő berendezések működési elveit. | Ismerje a korszerű kijelző berendezéseket, íróberendezéseket. Ismerje a mérőperem működési elvét. Ismerje a mérőtorok elvét. Ismerje a Venturi-cső mérési elvét. |
| Hordalékmérés | Ismerje a lebegtetett hordalék mérőeszközét, a mérés végrehajtását. Ismerje a görgetett hordalék mérésének módjait. | |
| Vízállásadatok feldolgozása | Vízállás idősort tudjon szerkeszteni. | Rajzoló vízmérce szalagját tudja értékelni. |
| Vízhozamgörbe | Ismerje a vízállás-vízhozam összefüggés jellemzőit. Ismerje az árvízi hurokgörbét. Szerkesszen vízhozamgörbét. Ismerje a csőkeresztszelvények vízhozamgörbéit. | Tudjon mérési adatokból vízhozamgörbét extrapolálni. |
| Mércekapcsolati vonal | Ismerje a mércekapcsolat szerkesztésének szabályait. Értse a mércekapcsolat alkalmazásait. | Tudjon háromváltozós mércekapcsolati vonalat szerkeszteni. |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| Jellemző vízállások, statisztikai alapfogalmak | Tudja a jellemző vízállások jelölését, értelmezze azokat. Ismerje a Vízrajzi évkönyv felépítését. Ismerje a vízrajzi adatok közzétételének egyéb módjait. | Értse az átlag, a szélsőérték, a szórás fogalmait. Tudjon adatsorból szórást számítani. Ismerje a valószínűségi papírok használatát. Értse a gyakoriság és a várható érték fogalmakat. Értse az előfordulási valószínűség fogalmát. Értse a biztonság és a kockázat fogalmakat. |
| Gyakoriság és tartósság | Értse a gyakoriság fogalmát. Értse a tartósság fogalmát. | Tudjon gyakorisági és tartóssági ábrákat szerkeszteni. |
| Csermák-képlet | Tudja az összefüggést alkalmazni méretezési feladatokban. | |
| Racionális vízhozamszámítás | Ismerje a racionális vízhozamszámítás összefüggéseit. Tudja a képleteket alkalmazni méretezési feladatokban. | Ismerje a városi belterületi lefolyásszámítás menetét. |
| Hidrológiai hossz-szelvény | Ismerje az ábrázolástechnikai előírásokat. Tudja a hossz-szelvényen ábrázolandó jellemzőket értelmezni. Tudjon hidrológiai hossz-szelvényt szerkeszteni. Ismerje a vízigény, a pillanatnyi vízkészlet fogalmait. | Ismerje a vízkészlet-gazdálkodási hossz-szelvény tartalmát. Tudjon adatokból vízkészlet-gazdálkodási hossz-szelvényt szerkeszteni. Ismerje a leggyakoribb vízhasználókat. |
| Vízminőség | Ismerje a halobitás fogalmát, jellemzőit. Ismerje a trofitás fogalmát, jellemzőit. Ismerje a szaprobitás fogalmát, jellemzőit. Ismerje a toxicitás fogalmát, jellemzőit. Ismerje a vízminőségi mintavétel végrehajtásának szabályait. Ismerje a vízminta kezelésének és tartósításának előírásait. | Tudja nagyságrendi értékekkel jellemezni a négy vízminőségi fogalmat. Ismertesse az eutrofizáció hatásait. Ismerje a vízminőségi mintavevő berendezés szerkezetét. Értékelje a vízminőségi mintavétel eredményét. |
| Hidrosztatika mértékegységek | Tudja a hidraulikában használható mértékegységeket. | |
| Euler-tétel | Tudja az Euler-tételt. Tudja az eredő és összetevő víznyomásábrák szerkesztési szabályait. Tudja a felhajtóerő számítását. Tudja a körülhatárolt felületre ható víznyomásból származó nyomóerőt számítani. | Értse az úszás egyensúlyi helyzeteit, tudjon számítási feladatokat megoldani. Tudjon összetett felületekre ható víznyomásokat számítani. |
| Témakör | Követelmények a középszintű érettségi vizsgán | Követelmények kiegészítése az emelt szintű érettségi vizsgára |
| Hidrodinamika Bernoulli-tétele | Értse a Bernoulli-tétel általános megfogalmazását. Tudja a vízfolyás és nyomócsőszakaszok energiatartalmát meghatározni. Tudja a helyi és a hosszmenti veszteségek számítási összefüggéseit. | Tudja a hidak okozta duzzasztást számítani. Tudja a vízerőhasznosítás alapelvét. Tudjon vízellátási nyomócső rendszereket méretezni. Tudjon méretezni rövid csőként és hosszú csőként rendszereket. |
| Chézy-képlet | Tudja a Chézy-képletet és kiegészítő összefüggéseit. Tudjon vízhozamot számítani, keresztszelvény és lejtés adatokból. | Tudja a mederméretezési nomogramokat, segédleteket használni. |
| Kifolyás edényből | Ismerje az edényből való kifolyás sebességszámítási képleteit kis nyílás esetén. Tudjon számítási feladatokat megoldani. | Ismerje az edényből való kifolyás sebességszámítási képletét nagy nyílás esetén. |
| Műtárgy-hidraulika | Tudja felsorolni és jellemezze a mérőbukókat. Tudja felsorolni és jellemezze a mérőszűkületeket csatornában, csőben. | Tudja a vízhozammérő-bukók képleleit. Tudja a mérőszűkületek képleteit. Tudjon vízhozamgörbéket számolni képlét alapján bukókra és szűkületekre. Ismerje a Parshall-csatornát. |
| Szivárgás-hidraulika | Ismerje a Jáky-képletet. Ismerje a Darcy-törvényt. Ismerje a szivárgás jellemzőit. | Tudjon méretezési feladatokat számítani a Darcy-törvény alapján. Ismerje a kúthidraulika alapösszefüggéseit. Számolja ki a kutak vízadóképességét teljes kút esetén. |
| Tározás | Ismerje a tározás alapfogalmait, a tározók létesítésének céljait. | |
| Ismerje a völgyzárógátas tározók műtárgyait. Ismerje a völgyzárógátas tározók üzemeltetési feladatait. Ismerje a völgyzárógáttípusokat. Ismerje a síkvidéki körtöltéses tározók létesítésének céljait. Ismerje a körtöltés jellemzőit. Ismerje a síkvidéki tározók műtárgyait. Ismerje a hossztöltéses tározók elrendezését és műtárgyait. | Tudja a völgyzárógátas tározók hidrolópiai méretezésének alapjait. Ismerje a völgyzárógátas víztározás hordalékrendezési feladatait. Értse az árvízcsúcscsökkentő tározók üzemét. |
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 256/2005. (XII. 7.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2005.12.15.
[2] Hatályon kívül helyezte a 256/2005. (XII. 7.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2005.12.15.
[3] Módosította a 2001. évi C. törvény 68. § (1) bekezdése e) pontja. Hatályos 2002.01.01.
[4] A 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet 20. § 4. bekezdése a 21/2000. helyesbítésnek megfelelően módosított szöveg